Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Segítség az ügyfelek tájékoztatásához veszélyhelyzeti intézkedésekkel kapcsolatban – IV.-V. hullám

 

 

 

 

 

Új év, új oldal, újabb hullám – már az ötödik. Mivel a 4. hullámban az előzőekhez képest rövidebb volt a szösszenetem (ugyanis rövidebb volt az időszak), így az 5. hullámmal kapcsolatos írásomban megtartottam a 4. hullámban (vagyis tavaly október óta) írottakat.

A veszélyhelyzet a jelenlegi állás szerint 2022.06.01-ig tart, mivel ismét meghosszabbították (2020.03.11. óta már sokadjára). Természetesen az előző időszakok írásai is megtalálhatók a következő linkeken:

https://www.minositettkonyvelok.hu/jarvanyugyi-intezkedesek-konyvelo-szemuvegen-keresztul/https://www.minositettkonyvelok.hu/segitseg-az-ugyfelek-tajekoztatasahoz-veszelyhelyzeti-intezkedesekkel-kapcsolatban-ii-hullam/https://www.minositettkonyvelok.hu/segitseg-az-ugyfelek-tajekoztatasahoz-veszelyhelyzeti-intezkedesekkel-kapcsolatban-iii-hullam/

Ahogy az már szinte megszokott, nem csak a veszélyhelyzeti intézkedésekről írok, hanem igyekszem valamennyi olyan jogszabályváltozásról hírt adni, amely a könyvelőket és ügyfeleiket érinthetik, amennyire csak lehet, közérthetően. Bízom benne, hogy ezzel segítem a tájékozódást ebben a kaotikus helyzetben. (Persze most is szükség lesz mindenkinek a kötél erősségű idegeire olvasás közben, de erről esküszöm, nem én tehetek.)

 

2022.01.17.

 

Megújult a NAV oldala 2022.01.15-én éjjel. Amikor először megláttam, az jutott eszembe, hogy „letisztult, egyszerű”. Szerintem sokkal átláthatóbb, mint a régi oldal, ráadásul sok fontos információhoz nem kell sokat kattintani és mindent könnyebben meg lehet találni. Például a legfrissebb információs füzetek, nyomtatványok, két hónap üzemanyagárai, a jegybanki alapkamat rögtön a főoldalon látható.

Az adónaptárban már nem kell a napra kattintani ahhoz, hogy megtudjuk, milyen bevallásokat kell beadni. Viszont nagyon sajnálom, hogy üresek lettek a „Kire vonatkozik” rovatok, mert az nagy segítség volt. No és meglepődtem azon is, hogy 01.20-ánál megláttam a 2108-as bevallást, hiszen annak 01.12-én volt a beadási határideje, valamint találtam 2020-as bevallási nyomtatványokat is, amiket a naptár szerint most kell beadni, sőt a naptár szerint 2022.01.20-ig kell befizetni a 20SZJA alapján a 9. havi szja-t is. Remélem, hamarosan rendet raknak a naptárban, mert így lényegében használhatatlan.

Ha valakit csak a magánszemélyes adatok érdekelnek, akkor az oldal tetején a „Magánszemélyek” gombra kattintva csak azokat a menüpontokat tudja kiválasztani, amelyek magánszemélyekhez kapcsolódnak. Viszont azért látható marad az összes többi menüpont is, így ha mégsem a magánszemélyre vonatkozó adatokra kíváncsi a látogató, akkor láthatja, hová kell mennie a „Teljes tartalom”-ban.

Az én egyik személyes kedvencem a régi oldalon a „Több adatbázis együttes lekérdezője” volt, mert egy lekérdezés elindításával megtaláltam az adózó több adatát is. Ugyan a régi oldalról pár napja eltűnt, de bíztam benne, hogy az új oldalon meg fog jelenni. Sajnos nem így lett.

Tetszik viszont az oldal tetején lévő „myNAV” gomb. Ugyanis itt saját igényeink szerint átalakításokat hajthatunk végre a megjelenésben nagyon egyszerűen:

  • Kijelölhetjük a „Gyors elérésű blokkok”-at, vagyis hogy mi látszódjon a belépés után.
  • Ha bizonyos témákkal kapcsolatos hírek jobban érdekelnek, akkor beállíthatom, hogy ezek a főoldalon látszódjanak, ráadásul értesítést is küldenek róla, ha új hír érkezik az adott témában.
  • A hírfolyamot is témakörönként fixálhatom a főoldalon. Ha például nem érdekelnek a bűnügyi hírek, akkor egyszerűen nem rakok elé pipát és akkor a főoldalon nem jelenik meg (persze azért elérhető marad, de nem foglalja feleslegesen a főoldalon a helyet).
  • Elmenthetem a „Kedvencek”-et. Vagyis ha valamit szeretnék könnyen megtalálni máskor is, akkor hozzáadom a kedvencekhez. A mentett hírek a főoldalon lesznek láthatóak, a mentett nyomtatványok a „Saját nyomtatványok” rovatban.

Egy gondom azért van a myNAV-val. Regisztrációhoz kötött, tehát meg kell adni az e-mail címem és ki kell találnom egy jelszót (de legalább nem kell olyan bonyolult, mint az ügyfélkapuhoz). Igazából nem értem, hogy miért nem lehet az ügyfélkapu adataival belépni.

Összességében tetszik az oldal, de azért még van mit javítani (pl. a naptár sürgős javításra szorul, valamint visszarakhatnák a több adatbázis egyidejű lekérdezését is).

 

Az alábbi termékek lesznek hatósági árasak 2022.02.01. – 2022.05.01. közötti időszakban a 6/2022. (I.14.) Korm.rendelet értelmében:

  • kristálycukor (fehér cukor);
  • búzafinomliszt BL 55;
  • finomított napraforgó étolaj;
  • házi sertés comb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előre csomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva);
  • csirkemell, csirkefarhát – hát, egyben vagy külön far és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előre csomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva);
  • ultra magas hőmérsékleten hőkezelt (UHT), 2,8 % tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej.

Az alábbi árat kell alkalmaznia az üzleteknek, bevásárlóközpontoknak, csomagküldő kiskereskedőknek:

  • Ha tudja a kereskedő, hogy 2021.10.15-én mennyiért adta el ezeket a termékeket, akkor a 2021.10.15-i bruttó kiskereskedelmi árat kell alkalmazni.
  • Ha nincs meg a 2021.10.15-i bruttó kiskereskedelmi ár, akkor az azt megelőző utolsó bruttó kiskereskedelmi árat kell alkalmazni.
  • Ha egyáltalán nem állapítható meg, hogy mennyiért árulta a termékeket, akkor a KSH honlapján 2021.10. hónapra vonatkozóan közzétett átlagos fogyasztói árat kell alkalmazni, ha az rendelkezésre áll.
  • Gondoltak a ravaszokra is:
    •  az árazás során egyéb költség vagy díj nem számolható fel;
    • a kereskedő ezen, 2021.10.15-én napján forgalmazott termékek forgalmazására köteles (vagyis ha 2021.10.15-én árult tejet, akkor most is árulnia kell);
    • naponta legalább a hét adott napjára vonatkozó, 2021. évi átlagos napi mennyiség árusítására köteles (nem rendelhet kevesebbet az adott áruból, mint általában szokott).
  • Ha 2021.10.15-én pont kedvezményes áron adta a termékeket (pl. leárazás, akció, szezonális kedvezmény, kiárusítás, promóció) miatt, akkor a kedvezményes értékesítés előtti legutolsó nem kedvezményes bruttó kiskereskedelmi árat kell alkalmazni.
  • A számlázott átadási ár vagy önköltségi ár mértékének meg kell egyezni a 2021.10.15-én érvényes számlázott átadási ár vagy önköltségi ár mértékével, különben tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül a 2009. évi XCV. törvény 3. § (2) bekezdés q) pontja alapján. Ez alól kivétel a tevékenység beszüntetése vagy profilváltás miatti legfeljebb 15 napos, a mezőgazdasági igazgatósági szervnek előzetesen bejelentett kiárusítás, valamint a nem teljes értékű (pl. közeli lejáratú) termék kiárusítása.

Megnéztem, hogy mely termékeknek van fenn a KSH honlapján a 2021.10. havi átlagos fogyasztói ára, így aki végképp nem tudja igazolni semmivel, hogy mennyiért adta 2021.10.15-én vagy az előtt ezeket az árukat, annak az alábbi árakat kell használni:

  • Kristálycukor: 261,- Ft/kg
  • Liszt, finomliszt: 203,- Ft/kg
  • Napraforgó étolaj: 713,- Ft/liter
  • Sertéshús, comb (csont és csülök nélkül): 1.420,-Ft/kg
  • Csirkemellfilé (csont és bőr nélkül): 1.600,- Ft/kg
  • 2,8 %-os UHT tej dobozban: 268,- Ft/liter

Sajnos a csirkefarhát – hát, a csirkefar és a csirkeszárnyvég nem szerepel a KSH adatai között, így arra nincs irányadó ár. De nagyon valószínűnek tartom, hogy mindenki a saját maga által használt árakkal jár jobban.

További fontos szabályok:

  • Ha 2021.10.15-én pont kedvezményes áron adta a termékeket (pl. leárazás, akció, szezonális kedvezmény, kiárusítás, promóció miatt), akkor a kedvezményes értékesítés előtti legutolsó nem kedvezményes bruttó kiskereskedelmi árat kell alkalmazni.
  • Az üzletben jól látható helyre ki kell függeszteni, csomagküldők esetén a nyitólapon közzé kell tenni az általános politikai koordinációért felelős miniszter által meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást, hogy a kedves vevő tudja: mindezt a kormányrendeletnek köszönheti. (Természetesen a kifüggesztendő tájékoztató szövege még nem jelent meg.)
  • A rendelet betartását a fogyasztóvédelmi hatóság és a NÉBIH ellenőrzi. Érdemes már most kigyűjteni a nyilvántartásokból a 2021.10.15-i fogyasztói árakat, és megkeresni azokat a dokumentumokat, melyek ezt igazolják, mert biztosan fogják kérni.
  • Ha valaki nem tartja be a rendelet előírásait, akkor 50.000,- Ft-tól 3.000.000,- Ft-ig terjedő bírságot kap (melyet a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül – vagyis a kiszabástól számított 1 hónapon belül – kell befizetnie), illetve ismételt jogsértés esetén bezárják a boltot legalább 1 napra, legfeljebb fél évre. A bírság naponta többször is kiszabható úgy, hogy a korábbi bírságnak legalább a kétszeresét kell fizetni a következő alkalommal, tekintet nélkül a felső határra. (Vagyis ha valakit megbüntetnek 2 millió Ft-ra, akkor legközelebb már minimum 4 millió Ft lesz a bírság és mindkettőt be kell fizetni.)

 

Eddig úgy volt, hogy a kontaktszemély házi karanténját megszüntették, ha 5 napon belül, legalább 48 órás időkülönbséggel, két alkalommal negatív PCR-tesztet produkált. Most többek között ez is megváltozik, mivel 2022.01.15-től az országos tisztifőorvos állapítja meg az erre vonatkozó feltételeket. Ez a Hivatalos Értesítő 2022. évi 1. számában jelent meg 2022.01.14-én. Valamennyi egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak, valamint a bentlakásos szociális otthonok vezetőinek és munkatársainak kötelező olvasmány az Értesítő végén (283. oldalán kezdődő) levő írás, mivel ebben található, hogy mi a teendő a beteggel, mikor kell bejelentést tenni, hogyan kell elkülöníteni a beteget.

Ami a legtöbb ember számára érdekes lehet:

  • A házi karanténban lévő akkor engedhető közösségbe, ha legalább 3 napja láztalan, légúti tünetei megszűntek, és a tünetek kezdete után legalább 7 nap eltelt.
  • Ha az enyhe tünetekkel rendelkező igazolt COVID-fertőzött az elkülönítés 4. napján már láztalan, légúti tünetei megszűntek, akkor a tünetek kezdetétől számított 5. napon negatív Ag gyorsteszt esetén az elkülönítése feloldható (feloldják a házi karantént).
  • Tünetmentes fertőzöttek elkülönítését a fertőzés igazolása, a pozitív PCR vagy Ag gyorsteszt mintavételének napjától számított 7. napon lehet feloldani. Ha viszont a fertőzést igazoló vizsgálat időpontjától számított 5. napon negatív Ag gyorstesztet produkál, akkor már az 5. napon feloldható az elkülönítés.
  • COVID-19 fertőzésre gyanús betegnél Ag gyorstest elvégzése vagy PCR vizsgálat kezdeményezése kötelező.
  • A hatóság által ismert, a beteggel szoros kapcsolatban lévő kontakt személyeket a beteggel való utolsó találkozásuktól számított 7 napra kell járványügyi megfigyelés alá helyezni (házi karantén), de ha az 5. napon negatív Ag gyorstesztet produkálnak, akkor a járványügyi megfigyelés feloldható.
  • Az alkalomszerű kapcsolatba került személyeknek nem kell házi karanténba menniük, de fel kell hívni a figyelmüket arra, hogy az utolsó találkozást követő 7 napig nagyon figyeljenek az esetleges tünetekre.
  • Igazolt tanulói fertőzés esetén a fertőzött tanulóval egy osztályba/csoportba tartozó tanulók közül az oltott tanulók nem kerülnek járványügyi megfigyelés alá, vagyis mehetnek iskolába. (Oltott tanulónak az minősül, aki megkapta az első oltást.) A nem oltott tanulóknak 5 napot kell házi karanténban tölteniük.
  • Akinek van érvényes védettségi igazolványa, annak nem kell házi karanténban lennie.

 

A települési önkormányzatok kiegészítő támogatást kapnak 2022.01.17-től a minimálbér és a garantált bérminimum 2022.01.01-től történő emelésének, a pedagógusok pótlékemelésének, bölcsődében dolgozók pótlékemelésének ellentételezésére, melyet 2022.12.31-ig kell felhasználniuk. A kiegészítő támogatás 12 %-át 2021.01.31-ig kapják meg, utána pedig minden hónap 20-áig utalják a nekik járó összeget. Azt, hogy melyik önkormányzat mekkora összeget kap, a 8/2022. (I.14.) Kormányrendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

 

Az 5000 lakos alatti települések önkormányzatai a polgármester illetményének és költségtérítésének 2022. évi emelésének ellentételezésére kapnak központi költségvetési támogatást a 9/2022. (I.14.) Kormányrendelet alapján.

 

A nemzeti önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési intézmények fenntartója, a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye is részesül kiegészítő támogatásban a 10/2022. (I.14.) Korm.rendelet alapján, melyet a pedagógusok pótlékemelésének ellentételezéséül kapnak.

Ehhez kapcsolódóan kiegészítették az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok állami támogatásáról szóló 489/2013. (XII.18.) Korm.rendeletet is: beleírták a feltételeket, a fajlagos összegeket, a kiutalás részleteit.

 

A tanulói juttatást adókat érdekelheti a szakképzésről szóló törvény végrehajtására kiadott 12/2020. (II.7.) Korm.rendelet 2022.01.15-től hatályos változása. E szerint az iskolai ösztöndíjat, pályakezdési juttatást, támogatást 2022.01.01.-2022.08.31. között a 2021.12.31-én hatályos szabályok szerint kell folyósítani, alapjaként pedig 167.400,- Ft-ot kell figyelembe venni.

A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabér és egyéb juttatás tekintetében a 800/2021. (XII.28.) Korm.rendelet szabályait a 2021.12.29-én megkötött szakképzési munkaszerződésekre is alkalmazni kell. Mivel ez a kormányrendelet lényegében többek között a 12/2020. (II.7.) Korm.rendelet módosítását tartalmazza, így tulajdonképpen a szakképzési törvény végrehajtási rendeletének előírásait kell a 2021.12.29-én megkötött szakképzési munkaszerződésekre is alkalmazni. (Szerintem itt a költő arra gondolhatott, hogy az akkor érvényes és nem arra, hogy az azon a napon megkötött szakképzési munkaszerződésekre vonatkozik az előírás, de sajnos nem ezt írta le.)

Nem volt hosszú életű ezen rendelet arra vonatkozó előírása, mely szerint a Honvédségnél, a NAV-nál, és a rendőrségnél történő szolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges vizsgát csak az szervezhet, aki megfelelő általános és speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik a vizsga megszervezéséhez. Ugyanis ezt a 2021.12.29-től hatályos rendelkezést 2022.01.15-ével már hatályon kívül is helyezték.

 

Módosult a bírósági végrehajtás szervezetéről szóló 6/2021. (X.29.) SZTFH rendelet is, többek között a végrehajtói állásra pályázók értékelési szempontjai változtak 2022.01.15-től.

 

Aki agrárgazdasági vagy vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenységet szeretne folytatni, az olvassa el az 1/2022. (I.14.) AM rendeletet, mivel a tevékenység bejelentésével, a képzéssel, értékeléssel kapcsolatos, 2022.02.13-tól érvényes előírásokat, valamint az Agrárkamara ezzel kapcsolatos feladatait ebben találja. Lényege: a szaktanácsadói tevékenységet be kell jelenteni az Agrárkamarához, szakmai önéletrajz, szakmai végzettségről szóló igazolás csatolásával együtt. Ha megfelel a feltételeknek, akkor szaktanácsadói igazolványt kap. (A szaktanácsadás tématerületei: szántóföldi növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet, takarmányozás, takarmány-előállítás, precíziós gazdálkodás, ökológiai gazdálkodás, vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, élelmiszer-előállítás és -feldolgozás, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, környezeti fenntarthatóság, növényvédelem, állategészségügy, földügyek, vidékfejlesztés, agrár- és vidékfejlesztéshez kapcsolódó pályázati tanácsadás, pályázatírás, egységes kérelem benyújtása, gazdálkodási napló vezetése, mezőgazdasági kárszakértés, kárügyintézés, élelmiszeripari, agrár- és vidékfejlesztési vállalkozásszervezés, munkavédelem, minőségirányítás, termék- és technológiafejlesztés, vadkár megelőzési és érvényesítési tanácsadás.)

 

A gyermeket nevelő magánszemélyek adóvisszatérítésének kiutalásával kapcsolatban a NAV tájékoztatást küld az érintetteknek (nyilván csak azoknak, akik a családi pótlékot kapják vagy benyújtották a VISSZADO nyomtatványt). Úgyhogy ha valaki mostanában levelet kap a NAV-tól, akkor ne ijedjen meg, jó eséllyel ez a tájékoztató lesz benne.

 

Az országgyűlési képviselő-választás 2022.04.03-án (vasárnap) lesz. Az ezzel kapcsolatos intézkedések (választási bizottságok létrehozása, szavazókörök, névjegyzék, jelöltállítás, szavazás, szavazatszámlálók díjazása, stb.) a Magyar Közlöny 2022.01.11-i számában olvashatóak. A kampányidőszak egyébként 2022.02.12-től 2022.04.03. 19:00 óráig tart.

Ezzel egyidőben rendezik meg a népszavazást is, melynél az alábbi 4 csodálatosan kitalált kérdésben kérik ki a nép véleményét:

  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
  • Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Mindenki eméssze!

 

2022.01.11.

 

Az eBeven a törzsadatokba már bekerültek a 2022. évi áfagyakoriság adatai.

 

Akinek fogyasztói hitele van, az hamarosan (2022.01.31-ig) egy levelet fog kapni a hitelintézettől a 2022.06.30-ig tartó kamatstopról. A levél kötelező szövege a 2022.01.03-i Magyar Közlönyben jelent meg, ám a 2022.01.07-i közlönyben már módosították is az elvárt szöveget.

 

Azok a kiskereskedők, akik 2016.05.20-án elektronikus cigarettát, utántöltő flakont, vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt forgalmaztak és a forgalmazási jogosultságukat a törvénymódosítás miatt veszítették el, kompenzációra jogosultak a 2022.01.07-én megjelent 3/2022. (I.7.) Kormányrendelet alapján. Persze csak akkor, ha 2013., 2014. és 2015. években a teljes árbevételük legalább 10 %-a ezek forgalmazásából származott. A kompenzáció pedig ezen évek kiskereskedelemből elért adózás utáni eredményüknek megfelelő összeg. A kompenzáció iránti kérelmet 2022.01.31-ig nyújthatják be a BFKH (Budapest Főváros Kormányhivatala) honlapján közzétett formanyomtatványon.

 

Ha valaki játékosügynök szeretne lenni, akkor ismernie kell a 4/2022. (I.7.) Kormányrendeletet, mivel a tevékenység sportági szakszövetséghez történő bejelentésével, nyilvántartásba vételével, ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat ez tartalmazza. A játékosügynöknek és a játékosügynökségnek a szakszövetség felé történő bejelentésért 100.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, melyet akkor sem kap vissza, ha elutasítják a bejelentést.

 

2022.01.03.

 

Először is boldog új évet és sok sikert, kitartást kívánok mindenkinek (erre mindjárt szükség is lesz, mert ma elég sok dologról írtam).

Ha már új év, legyen egy kis visszatekintés is! Mivel 2021-ben igen termékenyek volt a jogalkotók, ezért kíváncsi lettem, hogy mi volt 10, 15, 20, 25 évvel ezelőtt (de csak 1998-ig tudtam megnézni, ami azért jó, mert ekkor kezdtem könyvelni). Mivel könyvelő vagyok, így csináltam is gyorsan belőle egy táblázatot:

Évszám

Törvények száma

Kormányrendeletek száma

Oldalszám

2021.

105 db

832 db

13.012 oldal

2011.

206 db

379 db

42.242 oldal

2006.

133 db

368 db

14.328 oldal

2001.

121 db

326 db

12.546 oldal

1998.

90 db

245 db

8.804 oldal

Tehát a pályám kezdetén sokkal kevesebb rendelet volt (szerintem érthetőbben voltak megfogalmazva is), 10 évvel ezelőtt iszonyatos oldalmennyiséget kellett elolvasni, és 2021-ben elképesztő mennyiségű kormányrendeletet kellett ismerni. Ha valaki ezt aggyal le tudta követni, az előtt megemelem a kalapom! Nosztalgiával tekintek vissza arra az időre, amikor egy törvény csak egyszer változott egy évben (ha jól emlékszem, ilyen utoljára 2006-ban volt), és néha még álmodom róla, hogy egyszer újra lesz ilyen. (Persze tudom, hogy nem, de álmodozni azért még szabad.)

 

A nosztalgiázás után nézzük, mik történtek az év utolsó napjaiban a jogalkotás terén!

 

A veszélyhelyzet ideje alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátása a felülvizsgálatra hivatkozással 2022.05.31-ig nem szüntethető meg. A felülvizsgálatot pedig a veszélyhelyzet megszűnését követő 4. hónap végéig meg kell indítani.

A közgyógyellátásra való jogosultság és a közgyógyellátási igazolvány a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig érvényes, ha esetleg korábban lejárna.

A lejáró rehabilitációs ellátás a veszélyhelyzet megszűnése után még 2 hónapig jár.

 

Ismét emelkedhetnek a bölcsődei és óvodai díjak, mivel az önkormányzati, költségvetési, nonprofit és egyéb szervezetek által üzemeltetett intézmények közül azokban, ahol a szolgáltatói nyilvántartásba vétel 2020.12.17-t követően történt meg, az egyébként 2022.06.30-ig tartó díjstoppot a 818/2021. (XII.28.) Korm.rendelet 2022.01.12-től eltörölte.

 

A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából tüzelőanyagot előállítók számára lehet fontos a 821/2021. (XII.28.) Korm.rendelet, mely részletesen leírja az alábbiak 2022.01.01-től érvényes szabályait:

  • a faanyagból történő termelést, a nyomonkövethetőség biztosítását (műveleti lap, szállítójegy kiállításával) erdőrészlet mélységig;
  • a biomassza-kereskedők nyilvántartását (BÜHG nyilvántartásba vételt kérelmezniük kell);
  • az üzemanyag-forgalmazók ezzel kapcsolatos kötelezettségeit (2022-ben a bioüzemanyag-részaránynak el kell érnie a 8,4 %-ot és biztosítani kell a nyomon követhetőséget);
  • az EUTR nyilvántartással kapcsolatos feladatokat (pl. az adatváltozást 15 napon belül elektronikusan kell bejelenteni az erdészeti hatóságnak);
  • a BIONYOM nyilvántartás előírásait (melybe való felvételt a kereskedőnek, feldolgozónak, forgalmazónak kell kérnie a mezőgazdasági igazgatási szervnél).

 

A vízkészletjárulékot 2021. évre vonatkozóan a vízhasználónak az általa ténylegesen felhasznált vízmennyiség után kell megfizetnie, ha ez a vízmennyiség nem éri el a vízjogi engedélyében megjelölt vízmennyiség 80 %-át. Ezt a kedvezményt külön nyilatkozattal érvényesítheti, melyet 2022.05.31-ig kell beadnia.

 

A dohánytermék-kiskereskedők nyilvántartási-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségéről, az árak bejelentéséről és közzétételéről részletes szabályokat adott ki a 22/2021. (XII.28.) számú rendeletében az SZTFH. (Benne van például, hogy a kiskereskedőnek 2022.01.01-től a készletről az adatszolgáltatást naponta kell az SZTFH felé elektronikus úton megküldenie, a nagykereskedőnek pedig regisztrálnia kell náluk.)

 

Közzétették az adózási szempontból nem együttműködő államok 2022.01.01-től hatályos listáját. Eszerint Amerikai Szamoa, Fidzsi-szigetek, Guam, Palau, Panama, Szamoa, Trinidad és Tobago, Amerikai Virgin-szigetek, valamint Vanuatu tartoznak ebbe a körbe. Vagyis lekerült a „feketelistáról” Anguilla, Barbados, és a Seychelle-szigetek.

 

A tudományos és innovációs, a technológiai és az ipari parkokról megjelent a 799/2021. (XII.28.) Korm.rendelet, mely szerint ezt a címet olyan társaság, konzorcium viselheti, amely azt elnyerte és a parkot fejleszti. Az Ipari Park és a Technológiai Park címekre a pályázatokat az iparügyekért felelős miniszterhez, a Tudományos és Innovációs Park címekre pedig a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszterhez kell benyújtani (mindkettő az ITM – Innovációs és Technológiai Minisztérium keretein belül, Palkovics László felügyelete alatt működik). A feltételek részletei a rendeletben megtalálhatóak.

 

Változik 2022.01.01-től a 230/2012. (VIII.28.) Korm.rendeletben meghatározott szakképzési alapnormatíva súlyszorzója:

  • duális képzésnél, valamint gyakorlatigényes alapképzési szakon a szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzései területen 3,90 lett;
  • duális képzésben és gyakorlatigényes alapképzési szakon a műszaki, az informatika, az agrár-, a természet- és az egészségtudomány területén 5,30 lett;
  • minden más gyakorlatigényes alapképzési szakon 3,90-re változott.

Ugyanekkortól a 12/2020. (II.7.) Korm.rendeletben található, a vizsgaközpontok akkreditációjára vonatkozó előírások is változnak: legalább 2 lezárt üzleti évvel, és ezen években legalább 10 millió Ft adózás előtti eredménnyel, ezek hiányában az ezt valószínűsítő üzleti tervvel, valamint képzési területenként legalább 1,5 millió Ft vagyoni biztosítékkal, kidolgozott rendszerkövetelményekkel, legalább hároméves oktatásszervezési vagy -irányítási szakmai gyakorlattal rendelkező vezető állású munkavállalóval, szakmai, tárgyi és személyi feltételekkel kell rendelkezniük azoknak, akik vizsgaközpontként akarnak működni.

 

A Nemzeti Filmiroda eddig nyilvántartást vezetett az országunkban terjesztett filmekről. 2021.12.29-től viszont már a moziüzemeltető szolgáltatókról is nyilvántartást fog vezetni. A filmterjesztésben résztvevőknek eddig is volt bejelentési kötelezettségük a moziüzemeltetési tevékenységgel kapcsolatban az NMHH felé, most viszont már az NMHH berkein belül működő Nemzeti Filmiroda is külön nyilvántartást vezet róluk. A jó hír az, hogy az ehhez szükséges adatokat, illetve az abban bekövetkező változásokat az NMHH felé egyébként is beadandó bejelentésben kell közölni.

 

Ha a CSOK-ot igénybe vevők a lakás használatbavételi engedélyének kiadása előtt megkötött szerződésben szereplő – vagyis a vállalt – gyermekszámnál több gyermekkel fognak rendelkezni, akkor a CSOK a további gyermek(ek)re is igényelhető. Persze a szükséges lakásalapterületnek meg kell lennie. Ez a 2022.01.01-től hatályos szabály nem csak az új lakást építőkre, de a bővítés miatt CSOK-ot felvevőkre is vonatkozik.

 

Eredetileg a 402/2021. (VII.8.) Korm.rendelet szerint úgy volt, hogy az építőanyagok külföldre történő kivitelének tervezett idejét 2022.01.03-ig kellett volna bejelenteni. Ezt a határidőt meghosszabbították 2022.06.30-ig.

 

A SZÉP-kártya „zsebei közti átjárhatóság” eredetileg csak 2022.09.30-ig lett volna biztosított, de meghosszabbították 2022.12.31-ig. Így akármelyik alszámlán lévő összeg felhasználható a más alszámlánál meghatározott szolgáltatás ellenértékének (ide nem értve a szolgáltatás közvetítését) kifizetésére is.

Sőt 2022.02.01. és 2022.05.31. között a vendéglátás alszámlán lévő (max. 150.000,- Ft) összeg munkahelyi étkeztetésre, illetve élelmiszer vásárlására is fordítható az azt kapó munkavállaló és a társkártyával rendelkező közeli hozzátartozó által. Ez a gyakorlatban azt jelenti a kormányzati portálon megjelent információk alapján, hogy – mivel a zsebek átjárhatóak – ebben a 4 hónapban bármely zsebben lévő összeget el lehet költeni a boltban (élelmiszerbolt, zöldséges, húsbolt, pékség, dohánybolt) az alkoholon és a dohányárun kívül bármilyen élelmiszerre. (Persze ehhez a boltnak szerződést kell kötnie a SZÉP-kártya kibocsátóival – OTP, MKB, K&H – a kártyák elfogadásáról.) Ugyan én a kormany.hu oldalon 2021.12.30-án közzétett információt – vagyis azt, hogy „valójában mindegyik alszámláról lehet hideg élelmiszert vásárolni” – nem tudom kiolvasni a jogszabályból, hiszen a zsebek közti átjárhatóságnál a „szolgáltatás ellenértékének megfizetésé”-t említik, az élelmiszer-értékesítést pedig a legnagyobb jóindulattal sem lehet szolgáltatásnak nevezni, de nem ez lesz az első eset, amikor nem a jogszabály betűje szerinti előírást kell alkalmazni. (Mindenesetre én lementettem magamnak a kormany.hu oldal ezen oldalát.)

 

Fixálták a referencia-kamatlábhoz kötött jelzálog-hitelek kamatát: 2022.06.30-ig ezek mértéke nem lehet magasabb, mint a 2021.10.27-én érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatláb. Ezen kívül a tőke- és kamattartozást sem lehet megnövelni ezen időpontig a nem teljesített kamat összegével. Az ezzel kapcsolatos módosulásról a hitelezőnek 2022.01.31-ig tájékoztatnia kell az adóst.

 

A belügyminiszter 2021.12.23-án közzétette a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj minimális értéket, mely 2021-ben áfa nélkül számítva 2.474,- Ft/óra, 2022-ben pedig nettó 2.938,- Ft/óra.

 

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának részletes szabályairól szóló 763/2021. (XII.23.) Korm.rendelet értelmében az ilyen eljárásban résztvevő egyéni vállalkozónak meg kell adnia azon eszközök adatait, amelyek az adósságrendezésbe tartoznak, valamint leltároznia kell a tárgyi eszközeit és a saját termelésű készleteit, majd meg kell határozni ezek nettó beszerzési, előállítási árát is. Felsorolhat olyan ingatlanokat és gépjárműveket is, melyek ugyan nem az ő vagy adóstársa kizárólagos tulajdona, de a tulajdonostárssal kötött megállapodás alapján azt a vállalkozásához használja. Ha az adós nem egyéni vállalkozó, akkor is megjelölhet olyan ingóságokat (különösen informatikai és hírközlési eszköz, irodatechnikai felszerelés, szakkönyv), amelyek rendszeres használata szükséges a munkájához. Ezek mentesülhetnek az értékesítés alól.

 

Létrehozták az NSR-t (Nemzeti Sportinformációs Rendszer), melyet a NISZ (Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.) működtet. Ezentúl ebben követik nyomon az állami sportcélú támogatások sorsát és ellenőrzik is azt, valamint nyilvántartják a szabadidő-sportolói kedvezményeket. Természetesen regisztrációhoz kötött a használata. A sportköztestület és a sportszövetség, valamint bármely, sportszövetséggel tagsági viszonyban nem álló szervezet regisztrációját a miniszter végzi el. Az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett sportszervezet esetében a regisztrációt a sportszövetség végzi. A jogi személy szervezeti egységnek viszont saját magának kell regisztrálnia. A természetes személy regisztrációja történhet regisztrált szabadidő-sportolóként vagy felhasználó szervezet által. A 2022.01.01-től hatályos részletes szabályokat a 765/2021. (XII.23.) Korm.rendelet tartalmazza.

 

Létrehozták 2022.01.01-gyel a FIR-t is (Földmegfigyelési Információs Rendszer), melyből a nem nyilvános földmegfigyelési tematikus adatokat a FIR ügyfélportálján érhetik el az arra jogosultak. A nem túl kényes adatokat (földmegfigyelési alapadatok, előfeldolgozott adatok) bárki ingyen megismerheti, a Sentinel Földmegfigyelési Adatbázisból elektronikusan, vagy a FOK (Földmegfigyelési Operatív Központ) ügyfélszolgálatán személyesen. A Tematikus Földmegfigyelési Adatbázis és a Helyi Földmegfigyelési Adatbázis azonban csak egy szűk kör számára lesz elérhető.

 

A szálláshely-szolgáltatásról szóló 239/2009. (X.20.) Korm.rendelet 2022.01.01-től érvényes módosítása szerint a falusi szálláshely a háztartási körülmények között végzett vendéglátó tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásával egyéb szolgáltatásként ételszolgáltatást is nyújthat a szállóvendégek részére.

 

A cég cégjegyzékszámának változása 2022.01.01-től együtt jár az EUID változásával is (eddig ez nem volt automatikus). Az adatok „összefésülése” érdekében a cégbíróság 2022.02.01-jén megvizsgálja, hogy egyeznek-e az adatok. Ha eltérést tapasztal, akkor automatikusan módosítja az EUID-t.

 

A 62. számú, 2021.12.22-én megjelent Hivatalos Értesítő 5853. oldalán olvasható a külügyminiszter arról szóló közleménye, hogy a 3. országbeli állampolgárok milyen szakmákban foglalkoztathatóak Magyarországon engedélymentesen.

 

Ugyanezen Hivatalos Értesítő 5862. oldalán pedig az MNB tette közzé a hivatalos devizaárfolyam-lapon nem szereplő külföldi pénznemek euróban megadott árfolyamait. Ez azoknak lesz fontos, akiknek olyan pénznemben keletkezett szja-köteles jövedelmük, mely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján (hiszen ez alapján fogják tudni forintosítani).

 

Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói jogállását megszüntetve tevékenységét őstermelőként folytatja tovább, akkor az szja-törvény 2022.01.01-től hatályos, de a 2021-es szja megállapítása során is alkalmazható módosítása értelmében

  • az egyéni vállalkozóként érvényesített kedvezményeket (pl. kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék) továbbviheti;
  • az ingyenesen átadott tárgyi eszközök 49/C. §-ban meghatározott értékével növeli az adózás utáni jövedelmét, ha egyéni vállalkozóként korábban ezzel csökkentette az adóalapját;
  • az egyéni vállalkozás megszűnése miatt nem kell bevételként elszámolnia a megmaradt készletet és a 200.000,- Ft-ot meg nem haladó értékű tárgyi eszközöket, de ezeket nyilván kell tartania (ugyanis ha esetleg megszűnik az őstermelői tevékenysége, akkor az egyéni vállalkozói időszakból megmaradt készletet is figyelembe kell majd vennie bevételként);
  • az egyéni vállalkozói időszakból fennmaradt elhatárolt veszteséget tételes költségelszámolás alkalmazása esetén figyelembe veheti az őstermelői adóalap meghatározásánál;
  • az egyéni vállalkozóként beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását a tételes költségelszámolás alkalmazása esetén folytathatja.

 

Módosultak 2022.01.01-től a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény tulajdonosi közösség gyűlésére, vadászati jog haszonbérletére, hivatásos vadászra, vadászjegyre, vadászvizsgára, trófeabírálatra vonatkozó előírásai, valamint előírták, hogy a vadászatra jogosultnak a vadgazdálkodási jelentést a tárgyévet követő év 03.20-ig kell a vadászati hatósághoz benyújtania.

 

Mezőgazdasági termelőszervezetnek minősül 2021.12.25-től a mezőgazdasági igazgatási szerv által nyilvántartásba vett olyan szervezet is, amely erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozásnak minősül. Ezen kívül a 2013. évi CXXII. törvény (földtörvény) több pontja is változott 2022.01.01-től (pl. elővásárlásra, vételi ajánlatra, tulajdon átruházására, haszonbérbe adásra vonatkozó előírások), így aki ilyennel foglalkozik, feltétlenül olvassa el az új rendelkezéseket.

És ha már belejött az olvasásba, akkor ne hagyja ki a 2013. évi CCXII. törvényt sem, mert az is szorosan kapcsolódik a földtörvényhez (annak átmeneti és részletszabályait tartalmazza) és most változott benne például a haszonbérleti szerződés, adásvételi szerződés szabályozása.

 

Kiegészítő őstermelői tevékenységnek minősül 2022.01.01-től: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó termékfeldolgozás kivételével, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg az törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, továbbá a mező- és erdőgazdasági szolgáltatás.

 

Változott 2022.01.01-től az agrárkamarai tevékenységek köre. Az új ÖVTJ-számokat a hatályos 2012. évi CXXVI. törvény tartalmazza. (Kikerült belőle a 2120, a 749013 881003 tevékenység, a 3821 helyett 382102 tevékenységi kört adták meg és belekerültek a 749061-749066, 749068-749070 ÖVTJ-számok.)

 

Módosul 2022.02.01-től az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI törvényt is: a lejárt szavatosságú termékekkel kapcsolatos, valamint az élelmiszermentésre és az azzal kapcsolatos bírságolásra vonatkozó előírások változtak.

 

A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény 2022.02.01-től érvényes szabályai szerint ha az adó alapja több mint 100 milliárd Ft, akkor az adóalany dönti el, hogy a törvény 11. §-ában felkínált alternatívák közül melyik szerint határozza meg az adóját. Egyébként az ő adómértékük az eddigi 2,5 %-ról 2022.02.01-től 2,7 %-ra emelkedik.

 

Az EHF EURO 2022 férfi kézilabda Európa-bajnokságot 2022.01.13. és 30. között rendezik meg. Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Kassán és Pozsonyban lesznek események. A magyarországi helyszíneken a szabályok a már – sajnos – megszokottak, vagyis:

  • a mérkőzésre, a szurkolói zóna területére, illetve a karszalag átvételi pontokra csak védettségi igazolvánnyal, vagy 72 órán belül elvégzett negatív PCR-teszttel lehet belépni;
  • a 12 éves kor alattiak belépésre jogosult 18. életévét betöltött személy felügyelete alatt nézőként bemehetnek (egy felnőtt felügyelete alatt legfeljebb 10 fő 12 éven aluli mehet be);
  • a 6 éves kor alattiak, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spectrumzavarral élő személyek kivételével mindenki köteles a száját és az orrát maszkkal eltakarni.

 

A népszámlálást internetes önkitöltési módszerrel is meg lehet oldani. Erre 2022.10.16-ig lesz lehetőség. Aki nem ezt a módszert választja, annál a népszámlálást 2022.11.20-ig interjús módszerrel fogják végrehajtani.

 

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft-t megveszi a 4iG Nyrt., mely ügyletet a Kormány nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősített.

 

A mezőgazdasági őstermelő és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó gazdaságának átadásáról megalkották a 2021. évi CXLIII. törvényt, mely részletesen szabályozza, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt elért, vagy 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 2023.01.01-től hogyan adhatja majd át gazdaságát a fiatalabbaknak.

 

Felszámolás esetén az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik 2023.02.01-től kezdődően. A felszámolás kezdő időpontjában a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos végrehajtási eljárásokat haladéktalanul meg kell szüntetni, a lefoglalt vagyontárgyakat, a befolyt, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak át kell adni.

 

A társasházak ugyan eddig is bármikor módosíthatták a szervezeti-működési szabályzatukat, azonban 2023.02.01-től ezt 15 napon belül be is kell nyújtaniuk az ingatlanügyi hatósághoz.

 

Mától valószínűleg ismét megcsappan a tanárok száma, mivel akik nem vették fel a védőoltást 2021.12.15-ig, azokat a 734/2021. (XII.21.) Korm.rendelet alapján 2022.01.01-től fizetés nélküli szabadságra küldik és még az iskola területére is csak 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszttel léphetnek be. Persze ez nem vonatkozik azokra, akik orvosi szakvéleményt tudnak felmutatni az oltás ellenjavalltságáról. Viszont ha mégis beolttatja magát a köznevelési intézményben, szakképző intézményben dolgozó, akkor a fizetés nélküli szabadsága megszűnik, visszamehet dolgozni. Különös méltánylást érdemlő esetben az emberi erőforrások minisztere mentesítheti a foglalkoztatottat a jogkövetkezmény (vagyis a fizetés nélküli szabadságra küldés) alól. Mindez az önkormányzati fenntartású intézményekre csak akkor igaz, ha a polgármester úgy dönt, hogy ezt a rendeletet helyben is alkalmazni kell.

 

A könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzését végző szervezet egy csomó feltételnek meg kell feleljen ahhoz, hogy a könyvelőket továbbképezhesse a 93/2002. (V.5.) Korm.rendelet értelmében. Ezen feltételekhez 2022.01.01-től hozzácsaptak még néhányat: rendelkeznie kell a továbbképzés lebonyolításához szükséges tárgyi, technikai feltételekkel (ideértve az oktatással kapcsolatos nyilvántartási rendszert is), valamint minőségpolitikával, minőségirányítási rendszerrel, minőségcélokkal és önértékelési rendszerrel is.

 

Az adótanácsadókat, adószakértőket és okleveles adószakértőket továbbképzőknek is teljesíteniük kell 2022.01.01-től ezeket a feltételeket, mivel módosították a 263/2018. (XII.20.) Korm.rendeletet.

 

Megváltozott 2021.12.21-től az Ipari Termékosztályozás (ITO), amit a statisztikai adatszolgáltatásokban a hazai előállítású ipari termék besorolásánál kell használni. Aki ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy megismerje, az a 16/2011. (V.10.) KIM rendelet mellékletében megtalálja.

 

Az egyéb szervezet 2021.12.21-től EUR-ban, USD-ben vagy más devizában is elkészítheti a beszámolóját a 479/2016. (XII.28.) Korm.rendelet alapján, ha a választott devizát a számviteli politikájában rögzíti az üzleti év első napját megelőzően.

 

Hatályon kívül helyeztek egy csomó kormányrendeletet (pl. hiteltörlesztési moratórium, helyi iparűzési adó 1 %-os mértéke, okmányok érvényessége, gyermeket nevelők adóvisszatérítése, üzemanyag hatósági ára) 2022.01.01-gyel, de ez ne zavarjon össze senkit, ugyanis azért lettek hatályon kívül helyezve, mert törvénybe foglalták őket. Mindjárt részletezem is.

 

Kiadták 2021.12.17-én a 2021. évi CXXX. törvényt, melyben a veszélyhelyzettel kapcsolatos szabályok vannak felsorolva (lényegében a már ismert kormányrendeleteket emelték törvényi szintre). Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:

  • Ha a hivatalos okmány (pl. személyi igazolvány, forgalmi engedély, stb.) 2020.03.11-2020.07.03. vagy 2020.11.04.-2022.05.31. között jár(t) le, akkor legkésőbb 06.30-ig el kell intézni az érvényesség meghosszabbítását. A 2020.11.04.-2022.02.28. között lejáró tartózkodási, letelepedési és bevándorlási engedélyek is 2022.06.30-ig érvényesek.
  • Aki 2021.10.31-ig jelezte a hitelező felé, hogy a fizetési moratóriumot továbbra is igénybe szeretné venni, annak ez 06.30-ig tart. Ha ez előtt járna le a szerződése, akkor az 2022.06.30-ig meghosszabbodik.
  • Aki kilépett a fizetési moratórium alól, annak újraszámolják a tartozás összegét, melyet 12 havi egyenlő részletben kell megfizetnie. Természetesen a hitelező mindezekről tájékoztatót küld.
  • A veszélyhelyzet vége után még 14 napig ingyen vehetik igénybe az egészségügyi dolgozók és a járvány elleni védekezésben közreműködő orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgatók az országos, regionális, elővárosi és helyi személyszállítási közszolgáltatásokat, vagyis nem kell jegyet venniük például a vonatra, buszra, stb.
  • A szálláshely-szolgáltató a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő adatait a kiskorú képviselőjének nyilatkozata alapján is rögzítheti 2022.06.30-ig.
  • A vízhasználó a 2022.05.31-ig beadandó éves bevallásban tett nyilatkozattal érvényesítheti a kedvezményt (melyet az vehet igénybe, akinek 2021-ben a ténylegesen felhasznált vízmennyisége nem érte el a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 %-át).
  • Beleírták a törvénybe a gyermeket nevelő családok adóvisszatérítését, de ennek szabályait már többször kiveséztük, úgyhogy nem írom le újra.
  • Szerepel a törvényben az üzemanyagár 480,- Ft-os hatósági ára is, amiről korábban már szintén részletesen írtam.
  • A kedvezményes áramdíj szabályozása is bekerült a törvénybe (eddig csak kormányrendelet volt róla).
  • Módosították a munka törvénykönyvéről, valamint a munkavédelemről szóló törvények távmunkavégzésre vonatkozó szabályait (ez is csak kormányrendeletben volt meg eddig), illetve ezzel a törvénnyel rakták bele az szja-törvénybe a távmunkavégzés adómentességét (ami alapján 2022-ben havi 20.000,- Ft adható adómentesen a távmunkavégzés költségtérítése címén).
  • Belerakták az egészségügyről szóló törvénybe a védettségi igazolványra vonatkozó szabályokat. Továbbra is az kaphat ilyet, aki vagy felgyógyult a Covidból, vagy megkapta a védőoltást.
  • Törölték az áfatörvényből az eÁfára vonatkozó előírásokat, így bizonytalanná vált, hogy mikortól lesz elérhető az áfabevallás tervezete. (Amit én személy szerint sajnálok. Nagyon várom már, mert amit eddig láttam belőle, az nagyon biztató a viszonylag egyszerűbb mikro- és kisvállalkozások számára, vagyis nagyon sok ügyfelemnek.)
  • Bekerült az adózás rendjéről szóló törvénybe, hogy a MÁK és a MOKK adatot szolgáltat a NAV-nak a nála meglévő egyes adatokról (pl. családi pótlék, házasság, várandósság, élettársi kapcsolat).
  • Meghosszabbították a veszélyhelyzetet 05.31-ig (a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény ugyanis 2022.06.01-jén veszti hatályát).

 

A 2021. évi CXXXI. törvénynek már a neve is sokat sejtető: a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről. Persze hogy olyan dolgok vannak benne, amire nem is gondolnánk!

  • Ebben írták le a helyi iparűzési adó csökkentéséről szóló szabályokat, mely szerint azok a mikro-, kis- és középvállalkozások, melyeknek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 4 milliárd Ft-ot, 2022-ben is maximum 1 % helyi iparűzési adót fizetnek (csakúgy, mint 2021-ben). Aki eddig – 2021-ben – nem tett nyilatkozatot arról, hogy ezeknek a feltételeknek megfelel, de azt 2022.02.25-ig megteszi a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság felé (a NAV-on keresztül), annak csak az adóelőleg felét kell megfizetnie (a másik felét automatikusan törlik). Az így megspórolt iparűzési adó csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy átmeneti támogatásnak minősül. Ha átmeneti támogatásként akarjuk figyelembe venni, akkor erről 2022.02.25-ig az önkormányzati adóhatósághoz nyilatkozatot kell beadni. (Ennek leginkább akkor van értelme, ha közel járunk a de minimis keretünk plafonjához.)
  • Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szoc.ho megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), akkor 2022-ben a szoc.ho alapjaként a jövedelem 89 %-át kell figyelembe venni. Ilyen lehet pl. az önkéntes biztosítópénztártól kapott jövedelem.
  • A kifizető az ekhoalap után 13 % ekhót fizet (az eddigi 15,5 % helyett) 2022.01.01-től.
  • A fiatalok életkezdési támogatásánál a Start-számlára történő befizetés évében továbbra is a befizetett összeg 20 %-ának megfelelő támogatás illeti meg a fiatalt, azonban az évi 12.000,- Ft-os maximumot felemelték 24.000,- Ft-ra.
  • A kisadózók (KATA-sok) tb-ellátási alapja (pl. amiből a táppénzt, gyedet számolják) 2022.01.01-től 50.000,- Ft KATA-t fizetők esetében 108.000,- Ft-ra, 75.000,- Ft KATA-t fizetők esetében pedig 179.000,- Ft-ra emelkedik.
  • A kisvállalati adó (KIVA) mértéke 2022.01.01-től 10 %-ra csökken.
  • A szociális hozzájárulási adó mértéke 2022.01.01-től 13 %.
  • Megszűnt a szakképzési hozzájárulási adó (ami 1,5 % volt). Az eddig ebből az adóból érvényesíthető kedvezmények átkerültek a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények közé.

 

Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV törvény is tartalmaz néhány érdekességet:

  • Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, akkor a kérelemben már nyilatkoznia kell arról is, ha zár alá vették a vagyonát, esetleg vagyonelkobzást rendeltek el, vagy éppen pénzbírságot szabtak ki rá.
  • Kiegészítették a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt a bűnügyi vagyont érintő felszámolás szabályaival.
  • Változott a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény azzal kapcsolatos szabálya, hogy mit kell tenni a vagyonrendezési eljárásban, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban kerül sor.
  • Az anyasági pénzbeli ellátás (pl. csed, gyed) biztosítására irányuló megállapodást köthet az OEP-pel az Európai Közösség tisztviselője, mely alapján a naptári napi jövedelem 5 %-ának befizetése ellenében a 365 napi biztosítási időhöz hiányzó napokat „megveheti”.
  • Persze azért benne van a Btk. és a közigazgatási perrendtartásról szóló, valamint más büntetőjogi törvények módosítása is 🙂

 

Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXV. törvényben nem láttam semmi fontos előírást. Viszont az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvényben felbukkant néhány említésre méltó rendelkezés:

  • Közcélú hálózat építése céljából a közterületet november 15. és március 15. között is fel lehet bontani bizonyos feltételek teljesítése esetén. Úgyhogy most már nem csak rendkívüli helyzetben találkozhatunk télen is útfelbontással, hanem bármikor.
  • A vezetékes PB-gáz szolgáltatónak02.01-től nem kell ügyfélszolgálattal rendelkeznie.
  • Módosították 2022.01.01-től az erdőtörvényben a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének fogalmát. Az új meghatározás szerint „azon személy vagy szervezet, aki a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenységet végez” (eddig csak egy EU-s rendeletre hivatkoztak).
  • Beillesztették az üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvénybe az erdei biomassza és a fásszárú biomassza fogalmának meghatározását (erdei biomassza: az Országos Erdőállomány Adattárban erdőrészletenként nyilvántartott erdőben folytatott erdőgazdálkodásból származó erdei faválaszték; fásszárú biomassza: minden más erdei faválaszték), valamint a mezőgazdasági biomasszáét is (közvetlenül a mezőgazdaságból – a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve – származó biomassza).
  • A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt is kiegészítették a járművezetők kiküldetésére vonatkozó rendelkezések részletes leírásával. Ezt érdemes az árufuvarozóknak és az autóbusszal személyszállítást végzőknek áttanulmányozni, ha külföldi járművezetőt foglalkoztatnak, illetve külföldre is szállítanak.
  • A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2022.01.01-től hatályos módosítása alapján már nem csak a személygépkocsi, hanem bármely, B kategóriás jogosítvánnyal vezethető gépkocsikölcsönző rendszer közösségi autóbérlő rendszernek minősül, így a járműbe szerelendő kamerával kapcsolatos előírások már rájuk is vonatkoznak.
  • Kiegészítették az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényt a posztkvantumtitkosítás alkalmazásának szabályaival.
  • Az előbbi ponttal kapcsolatban módosították az SZTFH-ról szóló 2021. évi XXXII. törvényt is.

 

Felejtsük el a „családokért felelős tárca nélküli miniszter” titulust, ugyanis az ő (Novák Katalin) feladatait a Miniszterelnökséget vezető miniszter (Gulyás Gergely) veszi át, 2022.01.01-től ő lesz a „családpolitikáért felelős miniszter” is. (Nyilván ennek majd a köztársasági elnök választásakor lesz jelentősége.)

 

Meglepően korán (2021.12.15-én) megjelent a kormányrendelet a 2022. évi minimálbérről. Ez alapján a MINIMÁLBÉR összege 2022.01.01-től 200.000,- Ft/hó, illetve 1.150,- Ft/óra. Ezt a szakképzettséget nem igénylő munkakört betöltők – praktikusan a 9-es FEOR-szám alá tartozók és a minimálbéres ügyvezetők – kaphatják.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak (alkalmi munkavállalók) esetében ez az összeg 7.820,- Ft/nap, illetve 978,- Ft/óra (minimálbér 85 %-a) 2022.01.01-től.

Minden más dolgozónak legalább a GARANTÁLT BÉRMINIMUMot meg kell kapnia, mely 2022.01.01-től 260.000,- Ft/hó, illetve 1.495,- Ft/óra.

Alkalmi munkavállalóknál ez 10.405,- Ft/nap, illetve 1.301,- Ft/óra (garantált bérminimum 87 %-a) 2022.01.01-től.

A minimálbéres alkalmi munkavállalók mentesített keretösszege (vagyis az a napi jövedelem, ameddig nem kell szja-t fizetniük) a napi minimálbér 130 %-a, azaz 11.960,- Ft/nap. A részükre kifizetett bér 18.400,- Ft/nap összegig számolható el költségként (napi minimálbér kétszerese).

Ugyanakkor ha garantált bérminimumos munkakörben dolgozik az alkalmi munkavállaló, akkor a mentesített keretösszeg 15.548,- Ft/nap (napi garantált bérminimum 130 %-a). A költségként elismert összeg azonban ebben az esetben is 18.400,- Ft/nap.

 

Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti ellátás 59.840,- Ft-ra, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatása pedig 37.050,- Ft-ra emelkedett 2022.01.01-től.

 

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 100.000,- Ft (a minimálbér 50 %-a) lett 2022.01.01-től. A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakörben dolgozó közfoglalkoztatottaké pedig 130.000,- Ft-ra (garantált bérminimum 50 %-a) emelkedett ugyanekkortól.

A közfoglalkoztatott munkavezetőt teljes munkaidő esetén 110.000,- Ft/hó, szakképzettséget  igénylő munkakör esetén pedig 143.000,- Ft/hó közfoglalkoztatási bér illeti meg.

A speciális közfoglalkoztatási programban 6 órában foglalkoztatott közfoglalkoztatottak részére 55.000,- Ft/hó, szakképesítést igénylő munkakör esetén 71.500,- Ft/hó díjazás jár.

 

Rendeletbe foglalták, hogy a járványügyi készültség 2022.06.17-ig tart, de ennek nem sok jelentősége van, hiszen a veszélyhelyzet végéig ez nem számít és közben még akárhányszor módosulhat ez a dátum.

 

Újabb elnevezéssel ismerkedhetünk, ugyanis a 2022.01.01-től hatályos 707/2021. (XII.15.) Korm.rendelettel meghatározták a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységeket, valamint leírták az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerrel kapcsolatos tudnivalókat. Ez a rendelet a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó valamennyi, 700 millió Ft-ot elérő vagy meghaladó becsült értékű építési beruházással összefüggő építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, tehát az ilyennel foglalkozóknak érdemes ezt a rendeletet alaposan áttanulmányozni.

 

A tavalyi év elején még 0,6 %-os jegybanki alapkamat régen nem látott magaslatokba (az év eleji érték négyszeresére) emelkedett 2021-ben. A változások az alábbiak voltak:

  • 01.01-jén 0,6 % (2020.07.22-től),
  • 06.23-tól 0,9 %,
  • 07.28-tól 1,2 %,
  • 08.25-től 1,5 %,
  • 09.22-től 1,65 %,
  • 10.20-tól 1,8 %,
  • 11.17-tól 2,1 %.,
  • 12.15-től 2,4 %.

 

A 3. országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényt kiegészítették a Fehér Kártya kiadására vonatkozó szabályokkal, melyeket 2022.01.01-től kell alkalmazni.

 

Aki halgazdálkodással foglalkozik, annak kötelező olvasmány a haltermelésről szóló 47/2021. (XII.13.) AM rendelet.

 

Ismét bővült azon országok köre, amelyekkel kétoldalú megállapodásunk van a védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásáról. Ezek az országok a következők (vastag döntött betűvel a mostantól érvényes megállapodás):

  1. Albán Köztársaság 2021.06.10-től;
  2. Bahreini Királyság 2021.05.03-tól;
  3. Ciprusi Köztársaság 2021.06.06-tól;
  4. Cseh Köztársaság 2021.05.15-től;
  5. Egyiptomi Arab Köztársaság 2021.12.01-től;
  6. Észak-macedón Köztársaság 2021.05.14-től;
  7. Georgia (Grúzia) 2021.05.21-től;
  8. Horvát Köztársaság 2021.05.06-tól;
  9. Indiai Köztársaság 2021.10.12-től;
  10. Iráni Iszlám Köztársaság 2021.12.17-től;
  11. Kazah Köztársaság 2021.06.23-tól;
  12. Kirgiz Köztársaság 2021.11.06-tól;
  13. Maldív Köztársaság 2021.12.14-től;
  14. Marokkói Királyság 2021.06.10-től;
  15. Moldovai Köztársaság 2021.06.01-től;
  16. Mongólia 2021.05.21-től;
  17. Montenegrói Köztársaság 2021.04.30-tól;
  18. San Marino Köztársaság 2021.07.13-tól;
  19. Seychelle Köztársaság 2021.12.14-től;
  20. Szerb Köztársaság 2021.04.30-tól;
  21. Szlovák Köztársaság 2021.06.10-től;
  22. Szlovén Köztársaság 2021.05.01-től;
  23. Török Köztársaság 2021.05.14-től;
  24. Tunéziai Köztársaság 2021.12.16-tól;
  25. Ukrajna 2021.06.11-től;
  26. Üzbég Köztársaság 2021.07.24-től;
  27. Zöld-foki Köztársaság 2021.08.01-től.

 

Az év utolsó napjaiban is adakozó kedvében volt a Kormány, ugyanis

  • az Örmény Köztársaságnak 100.000 adag AstraZeneca vakcinát;
  • a Bangladesi Népi Köztársaságnak 530.200 adag AstraZeneca vakcinát;
  • az Iráni Iszlám Köztársaságnak 105.600 adag Sinopharm vakcinát;
  • a Tunéziai Köztársaságnak 150.000 adag AstraZeneca vakcinát;
  • az Egyiptomi Arab Köztársaságnak 200.000 adag AstraZeneca vakcinát ajándékoztunk.

 

2021.12.13.

 

Először is elnézést kérek, hogy a múlt héten nem jelent meg a szösszenetem. Sajnos én is elkaptam a Covidot, és nem voltam olyan állapotban, hogy írni tudjak. Most már sokkal jobban vagyok, úgyhogy nézzük, mi az, ami a héten és előtte történt!

 

Megemelik 2022.01.01-től 5 %-kal az alábbi ellátásokat (vagyis már a januári ellátás magasabb lesz):

  • nyugdíjak: öregségi, özvegyi, szülői, baleseti hozzátartozói;
  • ellátások: árvaellátás, korhatár előtti ellátás, rokkantsági, rehabilitációs, Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított; nemzeti gondozási díj;
  • járadékok: mg. szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, baleseti, bányászok egészségkárosodási járadéka, vakok személyi járadéka, polgármesterek közszolgálati járadéka;
  • támogatások: fogyatékossági, honvédek kiegészítő rokkantsági támogatása, honvéd- és rendőrárvák kiegészítő támogatása, kiegészítő hozzátartozói támogatása;
  • pótlékok: házastársi, házastárs után járó jövedelempótlék, nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék.

Fentiek következtében

  • A rokkantsági ellátás havi összege 2022.01.01-től 43.100,- Ft.
  • A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj havi 107.910,- Ft-ig folyósítható együtt.
  • A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás alapösszege 112.920,- Ft.

 

Eredetileg úgy volt, hogy 2022-ben a 13. havi nyugdíjat 50 %-os mértékkel folyósítják. Ezt most megváltoztatták: a teljes 13. havi nyugdíjat folyósítani fogják (összege megegyezik a 2022. januári ellátás összegével).

 

Ha a kényszertörlési eljárást a felszámolási eljárás megindítása miatt kell megszüntetni, akkor a cégbíróság a felszámolási eljárás megindításának kezdeményezése előtt felfüggeszti a kényszertörlési eljárást. Az ügyvezető eltiltásáról a felszámolási eljárás befejezése után, egyéb cégügyként döntenek. Az eltiltásról a kényszertörlési eljárás iratai alapján döntenek, de szükség esetén további bizonyítást is lefolytathatnak. A kényszertörlési eljárás alá vont cég a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjától számított 90. napig kérheti az eljárás megszüntetését (persze igazolni kell, hogy a törvényes működés helyreállt, az eljárásban bejelentett követeléseket kiegyenlítette, illetéket megfizette és van érvényes adószáma). A veszélyhelyzet ideje alatt azonban csak azt kell igazolni, hogy a törvényes működés helyreállt és van érvényes adószáma. Ha a kényszertörlési eljárás 2021.07.01. után indult, és a cégnek csak törvényességi felügyeleti illeték miatt van tartozása a NAV felé, akkor 2022.06.30-ig beadott kérelem esetén a kényszertörlési eljárást megszüntetik (igazolni kell viszont a törvényes működés helyreállását és érvényes adószámmal kell rendelkezni).

 

A december 28. és 31. közötti időszakban az 1-3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték forgalmazásához a hatósági engedély iránti kérelmek elbírálásánál nincs szükség a pirotechnikusi bizonyítvány meglétének igazolására akkor, ha a kérelmező a 693/2021. (XII.9.) Korm. rendeletben meghatározott pirotechnikai eladói szaktanfolyam elvégzését szabályszerűen igazolja.

 

Munkaerő-kölcsönzésnél a kölcsönbeadónak, valamint a magán-munkaközvetítőnek negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig telephelyenként adatot kell szolgáltatnia az NSZFH munkaerő-piaci előrejelző rendszere felé. Az adatszolgáltatásban szerepelni kell a kölcsönzött munkavállalók FEOR-számának, munkakörének, munkavégzés helyének, valamint a kölcsönbe vevő KKV-besorolásának. A magán-munkaközvetítőknek ezen kívül a tárgynegyedévi közzétett hirdetések anonimizált, teljes szövegét is át kell adniuk elektronikusan, szerkeszthető formában. Ezt az adatszolgáltatást első alkalommal 2022.01.31-ig kell beadni a 2021. I.-II.-III.-IV. negyedévre vonatkozóan. A bejelentést valószínűleg az nfsz.munka.hu oldalon kell majd megtenni (persze még nincs hozzá nyomtatvány).

 

A felnőttképzési tevékenység bejelentéséről szóló 11/2020. (II.7.) Korm.rendelet 2021.12.09-től érvényes módosítása értelmében a felnőttképzési tevékenységgel közvetlenül érintett telephelyek címét is be kell jelenteni (ha van ilyen). Ezen kívül nem elég már a képviseletre jogosult nevét megadni, közölni kell a születési helyét, idejét, anyja nevét, állampolgárságát, képviseleti jog kezdetének időpontját is. A felnőttképzőnek az adószáma, OM azonosítója mellett ezentúl a cégjegyzékszámát / nyilvántartásba vételi számát is közölnie kell, ráadásul meg kell adnia a nyilvántartó hatóság nevét is, valamint jelölnie kell, ha ingyenes belső képzést szervez, illetve közölnie kell a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megnevezését is.

 

A látvány-csapatsportok beruházási támogatási kerete 2022-ben csökken (37,2 milliárd Ft lesz az idei 41,365 milliárd Ft helyett), viszont a működési támogatás nő (87,7 milliárd Ft lesz az idei 83,535 milliárd Ft helyett). Összességében tehát ugyanúgy 124,9 milliárd Ft-ot biztosít a Kormány a látvány-csapatsportok támogatására, mint idén, azonban jövőre inkább a működtetést preferálják, nem a fejlesztést.

 

A honvédek 2022.01.01-től a jelenlegi 10 %-os kiegészítő illetmény helyett az alapilletmény, honvédelmi szolgálati díj, rendszeres illetménypótlék, munkaerőpiaci kiegészítő illetmény együttes összege 21 %-ának megfelelő összegre jogosultak kiegészítő illetmény címén.

 

A köznevelési intézményben dolgozó pedagógusok 2022.01.01-től a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetményük 20 %-ának megfelelő ágazati szakmai pótlékra jogosultak (eddig ez 10 % volt).

 

A függő biztosításközvetítői hatósági vizsgával rendelkező biztosításközvetítő 2022.01.01-től a hatósági vizsga sikeres letételét követő 4 éven belül képzés teljesítése nélkül, a független biztosításközvetítői alapismeretekből letett önálló különbözeti vizsgával is szerezhet biztosításközvetítői hatósági bizonyítványt.

 

A sportorvosi engedélyek a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényesek maradnak. A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró engedélyeket nem lehet pótolni és új érvényességi időt sem kell feltüntetni.

 

A veszélyhelyzet ideje alatt benyújtott szabadalmi bejelentések esetében a szabadalmi oltalom első 3 évében nem kell fenntartási díjat fizetni már 2021.08.08. óta. Most – 2021.12.04-től – viszont azt is meghatározták, hogy a további évekre mennyi a fenntartási díj. A 4. évre 44.000,- Ft, az 5. évre 55.000,- Ft, a 6. évre 66.000,- Ft, a 7. évre 77.000,- Ft, a 8. évre 88.000,- Ft, a 9. évre 99.000,- Ft, a 10. évre 110.000,- Ft, a 11-12. évre 148.500,- Ft/év, a 13-16. évre 154.000,- Ft/év, a 17-18. évre 159.500,- Ft/év, a 19-20. évre 165.000,- Ft/év a szabadalmi oltalom fenntartási díja. (A díj egyébként mindig a bejelentés napjának megfelelő naptári napon előre esedékes.)

 

A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének lebonyolítójaként 2021.12.14-től a Maradványvagyon-hasznosító Zrt-t jelölték ki.

 

Megjelent a kedvezményes áramdíjról szóló rendelet. Száma: 670/2021. (XII.2.) Korm. rendelet. Eszerint 2021.12.05-től 2022.06.30-ig a nem lakossági felhasználók esetében alkalmazott árszabás szerint jogosult határozott idejű villamosenergia-vásárlási szerződést kötni az áramszolgáltatóval az a vállalkozás, mely

  • 2021.11.22. előtt alakult (cég esetében a létesítő okirat aláírásának dátuma, egyéni vállalkozó esetében a nyilvántartásba vétel dátuma számít);
  • az összes foglalkoztatotti létszáma legfeljebb 10 fő;
  • mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül a 639/2020. (XII.22.) Korm.rendelet 2. § (3) bekezdésében meghatározott adatok alapján (vagyis max. 4 milliárd Ft árbevételt vagy mérlegfőösszeget produkáló vállalkozás).

A felhasználónak (vagyis a vállalkozásnak) be kell adnia egy igénybejelentést az egyetemes szolgáltatóhoz, melyben büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy a fenti feltételeknek megfelel, valamint arról, hogy közbeszerzésre kötelezett-e. Az áramszolgáltató kérheti a fenti kijelentések dokumentumokkal való alátámasztását is. Ha valaki jogosulatlanul nyilatkozik, és erre az áramszolgáltató rájön, akkor az ár ötszörösét kell megfizetnie.

Az egyetemes szolgáltatóval megkötésre kerülő villamosenergia-vásárlási szerződésre egyebekben az általános rendelkezések alkalmazandók azzal, hogy egyéb kedvezmény már nem illeti meg a felhasználót ezen áralkalmazáson kívül.

Egyelőre még nem látom a rendelet értelmét, mert én most is az egyetemes szolgáltató nem lakossági felhasználói díját fizetem (ez nálunk 30,69 Ft/kWh). A hírek szerint viszont a fenti paramétereknek megfelelő vállalkozások jogosulttá válnak az egyetemes szolgáltatásra, tehát a hatóságilag meghatározott, rezsicsökkentett áron vásárolhatják az áramot. Javaslom minden érintett vállalkozásnak, hogy vegye fel az áramszolgáltatójával a kapcsolatot (én is ezt fogom tenni), hiszen a felhasználónak kell kezdeményeznie a szerződésmódosítást.

 

A villamosenergia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltató, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére értékesítő gazdálkodó szervezet a 2021. évi energiamegtakarítási kötelezettségét 2022.12.31-ig teljesítheti (de ha már teljesítette, akkor elszámolhatja).

 

Módosították a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendeletet. Eszerint 2022.01.01-től tilos gazdasági növényt méhekre kifejezetten kockázatos növényvédő szerrel kezelni a virágzás alatt, illetve ha a gazdasági növényt a méhek bármely okból látogathatják, vagy ha a táblát vagy annak környékét méhek számára vonzó növények borítják. (A felsorolt esetekben a növényeket csak méhkímélő technológiás növényvédőkkel vagy nem jelölésköteles növényvédő szerekkel lehet kezelni.)

 

Ha a megváltozott munkaképességűek ellátásának felülvizsgálata 2020.12.05. – 2021.11.09. között volt esedékes, de a veszélyhelyzet miatt elmaradt, akkor az ellátott kérelmére vagy az állapot tartós rosszabbodása esetén 2022.01.09-ig, egyéb esetben 2022.08.31-ig kell lefolytatni a felülvizsgálatot. A felülvizsgálatra hivatkozva az ellátás 2022.02.28-ig nem szüntethető meg.

 

Írtam a múltkor arról, hogy nem sikerült a törvénybe beleírni azt, amit egy korábbi kormányrendeletben már átírtak a reorganizációval kapcsolatban: vagyis a törvénybe nem került bele, hogy csak 3 üzleti év beszámolójának közzétételét figyelik. Nos a törvénybe ez még mindig nem került bele, ám egy újabb kormányrendelettel (647/2021. (XI.30.) Korm.rendelet) orvosolták ezt a problémát, vagyis újra az a szabály él, hogy reorganizációt az kezdeményezhet, akinek a megelőző 3 üzleti évre vonatkozó beszámolója közzé lett téve.

 

Nem feltétele 2021.12.01-től az aranykalászos gazda részszakképesítés megszerzésének az, hogy a képzésben részt vevő érvényes vezetői engedéllyel rendelkezzen.

 

Az alkalmi munka éves időtartamának eltérő veszélyhelyzeti szabályairól megjelent a 651/2021. (XI.30.) Korm.rendelet. Eszerint 2021.12.01-től 2021.12.31-ig ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama nem haladhatja meg a 150 napot (az eddigi 120 helyett). Az azonos munkáltató és munkavállaló között az alkalmi munka időtartama egy naptári éven belül nem haladhatja meg összesen a 120 naptári napot (az eddigi 90 helyett).

 

A lovasterápiát végzőknek érdemes elolvasni a 8/2021. (XI.30.) MK rendeletet, ugyanis a lovasterapeuta képzés 2021.12.01-től érvényes szabályai ebben vannak leírva.

 

Ismét bővült azon országok köre, amelyekkel kétoldalú megállapodásunk van a védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásáról. Ezek az országok a következők (vastag döntött betűvel a mostantól érvényes megállapodás):

– Albán Köztársaság 2021.06.10-től;

– Bahreini Királyság 2021.05.03-tól;

– Ciprusi Köztársaság 2021.06.06-tól;

– Cseh Köztársaság 2021.05.15-től;

– Egyiptomi Arab Köztársaság 2021.12.01-től;

– Észak-macedón Köztársaság 2021.05.14-től;

– Georgia (Grúzia) 2021.05.21-től;

– Horvát Köztársaság 2021.05.06-tól;

– Indiai Köztársaság 2021.10.12-től;

– Kazah Köztársaság 2021.06.23-tól;

– Kirgiz Köztársaság (2021.11.06-tól);

– Marokkói Királyság 2021.06.10-től;

– Moldovai Köztársaság 2021.06.01-től;

– Mongólia 2021.05.21-től;

– Montenegrói Köztársaság 2021.04.30-tól;

San Marino Köztársaság 2021.07.13-tól;

– Szerb Köztársaság 2021.04.30-tól;

– Szlovák Köztársaság 2021.06.10-től;

– Szlovén Köztársaság 2021.05.01-től;

– Török Köztársaság 2021.05.14-től;

– Ukrajna 2021.06.11-től;

– Üzbég Köztársaság 2021.07.24-től;

– Zöld-foki Köztársaság 2021.08.01-től.

 

Most már Kubának is adunk 100.000 db KN95-ös maszkot ingyen, illetve Tadzsikisztán is kap tőlünk 150.000 adag AstraZenecat.

 

2021.11.29.

 

Először arról írok, amit a múlt héten ígértem: a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokat taglaló 2021. évi XCIX. törvény hatályba léptetéséről szóló 2021. évi CXV. törvényről. A törvény elején 27 pontban taglalják, hogy mi minden nem lép hatályba 2021.12.01-jén (kár volt tehát a III. hullámban, 2021.07.05-én erről a törvényről részletesen írnom). Most is elkezdtem ezeket a hatályba nem lépő előírásokat kiírogatni, de közben rájöttem, hogy ezek zöme azért nem lép hatályba, mert más rendelet már szabályozza, vagy éppen törvényjavaslati szakaszban van egy újabb szabályozás. Éppen ezért itt most inkább azokat az előírásokat veszem sorra, amelyek 2021.12.01-től hatályba lépnek. Nem vállalkozom arra, hogy a 2021. évi XCIX. törvény mind a 82 oldalát ismertessem, de a legfontosabb rendelkezéseket megírom. (Akit mélységeiben érdekel, az úgyis el fogja olvasni az egész törvényt.) Tehát a lényeg, ami a könyvelőket és ügyfeleiket érintheti:

  • A kutató-fejlesztő munkavállalók bértámogatására vonatkozó szabályok 2022.06.30-ig alkalmazandók, csakúgy, mint az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatására vonatkozó szabályok. A kutató-fejlesztő munkavállalók bértámogatására vonatkozó kérelmet már nem lehet benyújtani, azonban az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatása iránti kérelem még 2021.11.30. éjfélig benyújtható.
  • Az ágazati bértámogatásra is további figyelmet kell fordítani, egészen 2022.12.31-ig, ugyanis a 485/2020. (XI.10.) Korm.rendelet erre vonatkozó része eddig alkalmazandó. Ez persze nem azt jelenti, hogy lehetne ilyen támogatást kérni (nem lehet), viszont gondolom, az ellenőrzések miatt meg kellett hosszabbítani a hatályosságát.
  • Közhasznú az a veszélyhelyzet ideje alatt létrehozott alapítvány, melynek kizárólagos alapcél szerinti tevékenysége olyan természetes személyek segítése, akiknek hozzátartozója a Covid-19 okozta megbetegedés miatt hunyt el.
  • A törvény 48.-73. §-a taglalja a vállalkozások reorganizációjával kapcsolatos szabályokat, mely a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítását célozza. Beleírták a törvénybe azokat a szabályokat, amelyeket a 345/2021. (VI.18.) Korm.rendelet tartalmazott. Egy kis bibi van a dologban, ugyanis például a Korm.rendelet szeptemberi módosításakor a rendeletbe belekerült, hogy a reorganizációt megelőző 3 üzleti év beszámolójának kell beadva lennie, nem pedig bármely év beszámolójának, de ezt nem sikerült a törvényben kijavítani, így most megint nem élhet a reorganizácó lehetőségével az, akinek bármely évi beszámolója nem lett beadva.
  • A csődtörvény rendelkezéseit is az ott leírtaktól eltérően kell alkalmazni 2022.12.31-ig. Az erről írt 21. pont (74.-77. §) 4 oldalát nem másolom be ide, mivel akit érint, annak minden részletét el kell olvasnia.
  • Ha a cég elektronikus kézbesítési címe (e-mail címe) tőle független külső ok miatt változik meg és ezt igazolni is tudja, akkor 2022.12.31-ig ezt illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül jelentheti be (de más adatváltozás ekkor nem jelenthető be).
  • Ha a természetes személy igénybe vette a hiteltörlesztési moratóriumot, akkor az adósságrendezési megállapodásban, a bírósági adósságtörlesztési terv elkészítésénél a teljesítési határidőt úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a futamidőnek a fizetési moratóriumra tekintettel történő meghosszabbodását is. A bírósági adósságrendezési eljárásban – mely illetékmentes – az adós kérelmére a bíróság 15 napon belül végzést hoz az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési végzés ennek megfelelő kiegészítéséről.
  • A Nemzeti Eszközkezelő Programban résztvevők (részletvevők és bérlők) a szerződésből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettségük teljesítésére 2022.06.30-ig kapnak fizetési haladékot.
  • A CSOK-kal és a babaváró támogatással kapcsolatos ügyeket a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig intézheti egy jogosult is, ha a másik jogosulttól meghatalmazást kap erre.
  • A Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házakat működtető civil szervezetek kijelölésének hatálya visszavonásig, de legfeljebb 2022.03.31-ig nyilvános pályázat kiírása nélkül meghosszabbodik.
  • A 6 lakást meg nem haladó, max. 1000 m2 hasznos alapterületű lakóépület építése 2022.06.30-ig egyszerű bejelentés alapján végezhető.
  • A 2020.12.15.-2021.11.23. között lejáró végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély és bontási engedély az engedély lejártától számított további 1 évvel meghosszabbodik. Ha 2020.12.15. és 2021.06.09. közötti időszakban az engedély lejártával összefüggésben a hatóság kötelezettséget állapított meg, annak nem kell eleget tenni és a már kifizetett bírság visszafizetéséről a hatóságnak intézkednie kell.
  • A gyermekek otthongondozási díjának veszélyhelyzet alatt esedékes felülvizsgálatát 2022.02.28-ig kell megindítani.
  • A 2020.11.04. és 2021.12.31. között lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatálya, eü. szolgáltatás szociális rászorultság alapján való igénybevételére való jogosultság 2022.02.28-ig meghosszabbodik. Az ebben az időszakban lejáró közgyógyellátási jogosultság pedig 2022.03.01-ig hosszabbodik meg, ha a közgyógyellátásra jogosult 2021.12.31-én jogképes.
  • Ha a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj megállapítása helyszínen végzett vizsgálat nélkül, csupán az ápolt személy önkiszolgálási képességére, ápolási-gondozási szükségletére vonatkozó hivatalos iratra alapozva történt, akkor ezt 2022.03.31-ig felül kell vizsgálni.
  • A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rehabilitációs ellátás 2022.02.28-án szűnik meg. A nyilatkozat alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022.03.01-jén, a kérelemre indult eljárásé pedig 2022.07.01-én kezdődik.
  • Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az után 45 napon belül jár le, akkor az érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
  • A veszélyhelyzet ideje alatt fennálló, valamint a legkésőbb 2022.06.30-ig létesített közfoglalkoztatási jogviszony határozott idejű időtartama meghaladhatja a 10 évet.
  • A veszélyhelyzet ideje alatt vagy az után 180 napon belül lejáró vízjogi engedély az engedély lejártától számított 1 évvel meghosszabbodik.
  • Nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani és megfizetni 2021.01.01.-2021.12.31. közötti időszakra.
  • Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a reprezentáció és az üzleti ajándék juttatása után 2021.12.31-ig.
  • Munkaerőpiacra lépőnek számít 2021.12.01. és 2021.12.31. között munkaviszonyt létesítő munkavállaló, ha a foglalkoztatást megelőző 180 napon belül max. 92 napig volt tb-ellátásra jogosult.
  • A SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára 2021. évben max. 400 E Ft/év, vendéglátás alszámlájára max. 265 E Ft/év, szabadidő alszámlájára 135 E Ft/év utalható béren kívüli juttatásként (ha ennél többet utalunk, az egyes meghatározott juttatásnak minősül). Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv esetén 400 E Ft/év, más munkáltató esetében pedig 800 E Ft/év (évközi munkaviszony létesítés vagy megszűnés esetén az arányosítást alkalmazni kell). Ráadásul a 2021-ben adott SZÉP-kártya juttatás után nem kell szoc.ho-t sem fizetni.
  • Az adózó 2022.06.30-ig kaphat a NAV-nál nyilvántartott, max. 5 millió Ft összegű adóra 1 alkalommal max. 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy max. 12 havi pótlékmentes részletfizetést, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A kérelmet a benyújtástól számított 15 napon belül elbírálják.
  • Egy adónem tekintetében a nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a NAV 2022.06.30-ig előterjesztett kérelem alapján 1 alkalommal, max. 20 %-kal, de 5 millió Ft-ot meg nem haladó összegben mérsékli (vagyis törli) a tartozását. Ebben az esetben azonban a fennmaradó tartozásra nem adnak fizetési halasztást és részletfizetést sem. Ezen kérelem elbírálásának is 15 nap az ügyintézési határideje.
  • Nem emelhető az önkormányzatok és intézményeik, gazdasági társaságaik által nyújtott szolgáltatások díja 2022.06.30-ig, és új díjat sem vezethetnek be, valamint a már meglévő díjat sem terjeszthetik ki új kötelezetti körre. Ez alól több kivétel is van. Az egyik: ha a szerződést 2020.12.19. előtt legalább 2 évre vagy határozatlan időre kötötték és a szerződésben számszerűsíthető módon meghatározták a díjemelés mértékét. A másik: ha a díjfizetési kötelezettséget előíró jogszabály 2020.10.31-ig meghatározta a díjemelés mértékét. A harmadik: a 2020.11.03. után létesített önkormányzati parkolókra vonatkozóan lehet parkolási díjat megállapítani.
  • A vendéglátó üzlet 2022.09.30-ig az üzlet előtt lévő közterületet ingyenesen használhatja az üzlet épülethatára szélességében, terasz működtetése céljából.
  • A sajtótermék árusítójának nem kell 2021.12.31-ig közterület-használati hozzájárulást beszereznie, ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít, amely a járványhelyzettel kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz.
  • Az állami, helyi önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérleti szerződései 2022.12.31-ig meghosszabbodnak. és a bérleti díj sem emelhető a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig, viszont 2022.12.31-ig korlátlanul csökkenthető (kérelemre megvizsgálják a csökkentés lehetőségét, de kérelem nélkül is csökkenthetik).
  • Az egészségügyben, rendvédelmi szerveknél, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál dolgozók szabadságát az esedékességtől számított 3 éven belül kell kiadni.
  • Azok az egészségügyi, honvédelmi, rendvédelmi, szociális ellátásban, kormányhivatalban dolgozók, akik a világjárvány következményeinek elhárításában részt vettek, 10 munkanap pótszabadságra jogosultak. A pótszabadságot a munkáltató állapítja meg és erről tájékoztatja a foglalkoztatottat. Ezt a pótszabadságot 2 éven belül lehet kivenni és pénzben nem megváltható.
  • Ha az építtető akarja, akkor 2022.06.30-ig választhatja az építkezés során a könnyített feltételeket.
  • A piacfelügyeleti díj fizetésére köteles közlekedési szolgáltatónak 2021. évre a piacfelügyeleti díj 50 %-át kell megfizetnie (2021.11.15-ig). Ha többet fizetett, akkor az beleszámít a 2022. évi piacfelügyeleti díjba. Ha azt is meghaladja a befizetett összeg, akkor az autóbuszos hatóság a különbözetet 2022.07.31-ig visszatéríti.
  • A felszámolási eljárásban már csak az adós gazdálkodó szervezet 25 millió Ft-ot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemeinek értékesítésekor illeti meg a magyar államot az elővásárlási jog.
  • Ez a törvény módosítja a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény több pontját is: a bányászati jog hasznosításba adására, az ügyintézési határidőre vonatkozó részek változnak 2021.12.01-től.
  • A tantermen kívüli, digitális munkarendben szervezett oktatás, óvoda esetében a munkanapra elrendelt rendkívüli szünet, zárva tartás időtartamára a gyermekétkeztetést elvitel vagy kiszállítás formájában kell biztosítani.
  • Ha a keresőképtelenség igazolhatóan az egészségügyi ellátás Covidhoz kapcsolódó felfüggesztése miatt áll fenn egy éven túl is, akkor a táppénz méltányosságból a veszélyhelyzet megszűnését követő max. 6. hónap végéig folyósítható.
  • Az egészségügyi szolgáltatás telemedicina útján történő nyújtásának lehetősége és ennek feltételei bekerültek az 1997. évi CLIV. törvénybe, de más előírások is változtak az egészségügyről szóló törvényben, így aki érintett, annak mindenképpen érdemes újraolvasni ezt a törvényt.
  • Az egészségügyben dolgozók feltétlenül nézzék át a 2003. évi LXXXIV. törvényt, ugyanis több minden változott benne (hatályon kívül helyezték például azt a részt, amiben a szakképzésben résztvevők részére a képzés ideje alatt bért, illetményt kellett folyósítani).
  • Bekerült a felsőoktatási törvénybe (2011. évi CCIV. tv.), hogy az orvos- és egészségügyi képzésben részt vevő hallgató önkéntesen közreműködhet a szűrővizsgálatok elvégzésében, mellyel hallgatói munkaszerződés jön létre.
  • A népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvénybe is bekerült, hogy 2022.10.01. és 2022.11.20. között lesz a népszámlálás, melynek adatait 2023.11.28-ig fogják feldolgozni.
  • Az aranykalászos gazda (azonosító száma: 4 0811 17 04) képzéshez kapcsolódó szakmai vizsgát felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző is szervezhet.
  • A stratégiai társaságban (ilyenek például az energiaügy, a közlekedés, a kommunikáció, az egészségügy, távközlés, média, vízgazdálkodás terén érintett egyes vállalkozások) a tőkeemelés, átalakulás, egyesülés, szétválás, kötvénykibocsátás, üzletrészen való haszonélvezeti jog alapítása bejelentéshez volt kötött, ha a jogügylet 2021.06.30-ig létrejött. Most viszont a határidőt kivették a 2020. évi LVIII. törvényből, így tehát továbbra is bejelentéskötelesek ezek az ügyletek.

Biztosan feltűnt, hogy ezek olyan ismerős rendelkezések. Ez azért van, mert most rakták bele a törvényekbe az eddig csak kormányrendeletekben előírt szabályokat (amikről pedig rendszeresen írtam). Persze nem változatlan formában emelték bele a törvényekbe az előírásokat, kisebb – elsősorban dátumokat érintő – változások vannak most a kormányrendeletekhez képest.

Az is feltűnhetett, hogy nem írtam az iparűzési adó 1 %-os mértékének 2022. évre történő kiterjesztéséről, sem a kiva 10 %-ra, a szoc.ho 13 %-ra való csökkentéséről és a szakk.hj. eltörléséről. Ez pedig azért van, mert az ezekről szóló törvény még nem jelent meg. (De az ezt tartalmazó T/17668. számú törvényjavaslatot 2021.11.23-án benyújtották, úgyhogy valószínűleg hamarosan meg fog jelenni.) No és persze a jövő évi minimálbér sem került még bele a közlönybe, hiába jelentették már be majdnem egy hónapja.

 

És akkor most nézzük, mi történt a múlt héten jogszabályalkotás terén!

 

Ha valaki a Botswanai Köztársaságból, a Dél-afrikai Köztársaságból, a Szváziföldi (Eswatini) Királyságból, a Lesothói Királyságból, a Mozambiki Köztársaságból, a Namíbiai Köztársaságból vagy a Zimbabwei Köztársaságból érkezik hazánkba, vagy a hozzánk érkezését megelőző 14 napban járt ezen országok valamelyikében, akkor a 2021.11.29-től hatályos 645/2021. (XI.27.) Korm.rendelet értelmében 14 napra házi karanténba kell vonulnia.

 

Módosították 2021.11.25-én a helyi adók átmeneti „befagyasztásáról” szóló Kormányrendeletet. A módosítás értelmében már nem csak a 2021. évben, hanem a 2022. évben végződő adóévben sem lehet magasabb a helyi adó és a települési adó mértéke, mint amennyi 2020.12.02. napján volt. Ezen kívül 2021-ben és 2022-ben is biztosítania kell az önkormányzatnak a 2020.12.02. napján hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt, plusz új települési adót sem lehet bevezetni sem 2021-re, sem 2022. évre.

 

Ha valaki abba a sajnálatos helyzetbe került, hogy büntetőjogi intézkedésként zár alá veszik valamelyik vagyonelemét vagy bűnügyi költség viselésére kötelezik, esetleg lefoglalást, elkobzást rendelnek el vele szemben, akkor mindenképpen tanulmányozza át a 640/2021. (XI.25.) Korm.rendeletet, mivel az ezzel kapcsolatos, 2021.11.26-tól a veszélyhelyzet végéig érvényes eljárási szabályokat ebben találja meg.

 

Több rendeletet is kiadott az MNB a felé teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről, melyek a következők:

  • A bankok, hitelintézetek, pénzforgalmi szolgáltatók, biztosítók, befektetési alapok, pénzügyi közvetítők, mobiltelefon-szolgáltatók számára ír elő 2022.01.01-től adatszolgáltatási kötelezettséget az 54/2021. (XI.23.) MNB rendelet.
  • A pénz- és hitelpiaci szervezetek, pénzügyi vállalkozások számára fontos a 2021.11.24-től hatályos 55/2021. (XI.23.) MNB rendelet.
  • A tőkepiaci szervezetek (befektetési vállalkozások, árutőzsdei szolgáltatók) 2021.11.25-től alkalmazandó adatszolgáltatási kötelezettségét az 56/2021. (XI.24.) MNB rendelet taglalja.
  • Az önkéntes nyugdíjpénztárak, önkéntes kölcsönös egészségpénztárak, önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárak és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény 2022.01.01-től teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségét az 57/2021. (XI.24.) MNB rendelet írja le.
  • A biztosítási piaci szervezeteknek pedig a 44/2020. (XI.20.) MNB rendeletet érdemes újra áttanulmányozni, mivel 2021.11.25-től módosították azzal, hogy egyes részei 2022.01.01-től hatályosak.
  • Változik 2022.04.01-től a hitelügyletekről az MNB felé teljesítendő adatszolgáltatásról szóló 35/2018. (XI.13.) MNB rendelet is.

 

2021.11.22.

 

Az építőipari rezsióradij 2021. évre meghatározott legkisebb mértéke 2021.11.25-től az 56/2021. (XI.19.) ITM rendelet értelmében nettó 4.530,- Ft/óra. Nyilván ez csak egy iránymutatás, nem kötelező érvényű, azonban érdemes figyelembe venni az árak kialakításánál, mivel az aránytalan eltérések gyanúsak lehetnek.

 

Pontosították és kibővítették a pénzmosási belső szabályzat kötelező tartalmi elemeinek listáját. A 21/2017. (VIII.3.) NGM rendelet ezen módosítása 2022.01.03-tól érvényes, így ezen dátummal ismét át kell majd dolgozni a belső szabályzatokat.

 

A maszkviselés 2021.11.20-tól ismét kötelező az alábbiak szerint:

  • Általánosságban elmondható, hogy sehol, senkinek nem tiltható meg a maszk viselése, ha ő azt hordani szeretné. A 6 éven aluliaknak, az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve autizmus spektrumzavarral élő személyeknek nem kötelező sehol a maszk viselése.
  • A bölcsődékben, óvodákban, iskolákban (beleértve az egyetemeket is) az adott intézmény vezetője határozza meg a maszkviselés szabályait.
  • A vallási közösség szertartásán a maszkviselés szabályairól a vallási közösség dönt.
  • A munkahelyeken a munkáltató határozza meg a maszkviselés szabályait (kivéve ott, ahol az alábbiakban felsorolt esetekben kötelező viselni a maszkot).

Kötelező a maszk viselése az alábbi helyeken:

  • egészségügyi, szociális intézmények területén;
  • az üzletben történő vásárlás, illetve munkavégzés során (kivéve a dolgozó munkaközi szünete idejét, amikor leveheti a maszkot egy külön erre kijelölt helyiségben, ami nem lehet a raktár és a vásárlótér);
  • a bevásárlóközpontokban (kivéve az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és üzemi helyiségek területét);
  • a fellépők kivételével az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése során (függetlenül attól, hogy ez nyilvános fellépés-e);
  • a moziban (kivéve az irodákat és az üzemi helyiségeket);
  • múzeumokban, könyvtárakban, muzeális intézményekben, kép- és hangarchívumokban, közművelődési intézményekben, közösségi színtereken, integrált kulturális intézményekben, levéltárakban a látogatók számára nyitva álló területen;
  • a közigazgatási szervek, postai szolgáltatók, postai közreműködők területén az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben ügyfélfogadási időben;
  • minden olyan helyiségben, ahol ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott dolgozókat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben (kivételt képez az az eset, amikor a szolgáltatás – pl. kozmetikai kezelés – nyújtása maszkban nem lehetséges: ilyenkor a vendég leveheti a maszkot);
  • a zárt térben megrendezett sportrendezvényen a sportolók, edzők, mérkőzésvezető, versenybírók és ezek segítői kivételével mindenkinek;
  • zárt térben tartott zenés, táncos rendezvény, kulturális esemény, falunap, illetve egyéb rendezvény helyszínén történő munkavégzés során, kivéve a fellépőket, illetve felszólalókat (nekik nem kell maszkot viselniük, csak a többi dolgozónak);
  • edző- és fitneszteremben, uszodában, közfürdőben, jégpálya területén történő munkavégzés során;
  • szálláshelyen történő munkavégzés során (tehát a vendégeknek nem);
  • vendéglátó üzletben történő munkavégzés során (azzal, hogy a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak olyan szünet biztosításáról, amely során mellőzheti a dolgozó a maszk viselését, természetesen egy erre kijelölt külön helyiségben, ami nem lehet a raktár és a vendégtér).

A maszkviselési szabályok megszegése a már jól ismert szankciókat hozza magával: a szabályszegőnek el kell hagynia a helyiséget.

 

A Miniszterelnökségen, Miniszterelnöki Kabinetirodán, és a Miniszterelnöki Kormányirodán dolgozóknak 2021.12.05-ig kell felvenniük az első védőoltást. Aki 180 napnál régebben volt beoltva, annak a második oltást 2021.11.30-ig kell felvennie. A minisztériumokban az adott minisztérium minisztere rendelheti el a védőoltás kötelező felvételét. Természetesen aki orvosi szakvéleménnyel igazolja az oltás ellenjavalltságát, annak nem kell felvennie a védőoltást.

Az egészségügyben dolgozó oltottakra is igaz, hogy ha a védőoltás felvételétől számítva már eltelt 180 nap, akkor nekik újabb védőoltást kell felvenniük 2021.12.10-ig, és ezt igazolniuk is kell a munkáltató felé.

Az ügyészségi alkalmazottaknak 2022.01.15-ig kell felvenniük a védőoltást (erről a munkáltató 2021.12.15-ig tájékoztatja is az érintetteket). 2021.12.15-től pedig nem lehet oltatlant felvenni ügyészségi szolgálati jogviszonyba (kivéve, ha orvosi szakvéleményt mutat be arról, hogy nem oltható).

Az állami és önkormányzati intézményekbe 2021.12.15-től nem lehet oltatlan személyt felvenni (kivéve persze, ha van orvosi szakvéleménye az ellenjavalltságról).

Az egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott dolgozók 2021.11.19-től a veszélyhelyzet végéig csak azonnali hatályú felmondással szüntethetik meg a jogviszonyukat (vagyis rendes felmondással nem mondhatnak fel a dolgozók).

A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagjai sem mondhatják fel hivatásos szolgálati jogviszonyukat ettől az időponttól.

 

Megjelent a 208. számú Magyar Közlönyben a 2021. évi CXV. törvény, mely a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépéséről szól. Ez egy nem túl hosszú (alig több, mint 3 oldalas), ám annál csodálatosabb jogszabály, melyben szinte csak hivatkozások vannak és a feldolgozásához legalább 1 teljes nap kell. Mivel engem is szorongat az áfabevallási határidő, a törvény pedig csak 2021.12.01-től hatályos, így ennek átrágását meghagyom az áfabevallás utánra, vagyis csak a jövő heti szösszenetemben írok róla részletesen. (Úgyhogy a jövő heti írásom biztosan nem lesz túl rövid.)

 

Kiadták a 2021. évi CXVI. törvényt a 2020. évi (az évszám nem tévedés!) központi költségvetésről szóló 2019. évi LXXI. törvény végrehajtásáról. Akit érdekelnek a költségvetés főösszegei, az államadósság mértéke (ami a 2019-es 64,2 %-ról 2020. év végére 77,2 %-ra nőtt), az egyes „zsebek” tartalma, az egyházak támogatása, a helyi önkormányzatok központi forrásai, az a szolid 99 oldalas törvényt megtalálja a Magyar Közlöny 208. számában.

 

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása szerint ha több választást azonos napon kell megtartani, akkor azokat egy eljárásban kell lebonyolítani (közös eljárás).

 

Több ponton módosulnak a népszavazással kapcsolatos előírások (2013. évi CCXXXVIII. törvény), például népszavazással kapcsolatban nem lehet aláírást gyűjteni közforgalom számára nyitva álló magánterületen a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül és népszavazást is lehet közös eljárásban lefolytatni.

 

A „polgár lakóhelyének” fogalmát az 1992. évi LXVI. törvényben találjuk meg. Jelenleg a „polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá – a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével – az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy – amennyiben más lakása nincs – megszáll” volt.

Most viszont jelentősen megváltozik ez a fogalom, mivel 2022.01.01-től így hangzik: „A polgár lakóhelye: annak a lakásnak vagy szállásnak (a továbbiakban együtt: lakás) a címe, amely a polgár állammal, továbbá a természetes és jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel való hivatalos kapcsolattartása, valamint lakóhelyhez kötött jogai és kötelezettségei megalapozásául szolgál.

Miért fontos ez? Azért, mert eddig az az állandó bejelentett lakcímen vagy a tartózkodási helyen kellett élni (ha az ember nem akart bűncselekményt elkövetni), most viszont ez már nem lesz kötelező (vagyis nem kell bejelenteni az állandó lakcím változását, csupán biztosítani kell, hogy azon a címen valaki átvegye a leveleinket). Nyilván mindenki hallotta már, hogy milyen hatással van ez a választójogra (nem lesz bűncselekmény, ha nem a bejelentett lakcímén lakik valaki), de én most inkább a családi pótlék és családi kedvezmény igénybevételével kapcsolatban gondoltam fontosnak megemlíteni ezt. Ugyanis ezek szerint jövőre már hivatalosan sem kell közös lakcímre bejelentkezni az általunk nevelt gyermekkel. Hangsúlyozom: 2022.01.01-től!

Ugyanakkor a törvényben lesz egy olyan előírás is, hogy jogszabály előírhatja különböző jogosultságokhoz a tartózkodási hely bejelentését, vagy az életvitelszerű ottlakás tényének egyéb módon való igazolását. Ezen kívül az ellenkező bizonyításáig a polgár életvitelszerű lakáshasználata helyének a bejelentett lakóhelyét kell tekinteni, ha tartózkodási hely bejelentésére nem került sor.

 

Adatváltozás-kezelési szolgáltatást (AVSZ) vezetnek be 2022.01.01-től. Ennek lényege, hogy a magánszemélyek a kormányablakban vagy az ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetik, hogy az állami nyilvántartásban szereplő adataik változásáról értesítést kapjanak azok a közművek (távhő-, áram-, gáz-, vízszolgáltatók), telekommunikációs cégek, amelyekkel szerződéses jogviszonyban áll. Sőt arról is lehet rendelkezni, hogy halálunk esetén kivel kell a szolgáltatónak felvennie a kapcsolatot. (Mindehhez persze regisztrálni kell majd az AVSZ rendszerbe.) A szolgáltatók 2021.12.01-től jelezhetik az AVSZ-nek csatlakozási szándékukat. A részletek a 2010. évi CXXVI. törvény 2022.01.01-től hatályos változatában olvashatóak.

 

Az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) veszi át a bányafelügyeleti és állami földtani feladatok ellátását is 2022.01.01-től.

 

A lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítésük szabályairól szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása értelmében a világörökségi helyszínen és védőövezetében lévő állami, önkormányzati tulajdonú lakásra 2021.11.18-tól vételi jog illeti meg a bérlőt, ha a 2020.12.31-én hatályban lévő határozatlan idejű bérleti jogviszonyának időtartama eléri az 5 évet. Külön rész (VI/A. fejezet) taglalja a Budai Várnegyed területén található lakásokra vonatkozó szabályokat.

 

Új törvényt – 2021. évi CXXIV. törvény – alkottak a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, mely 2022.08.01-től lesz hatályos. (Tőkeegyesítő társaság: a 2017/1132 (EU) irányelv II. mellékletében felsorolt társasági formák /Magyarországon: rt., kft./, ha a társaságot az EU valamely tagállamának jogszabályai szerint alapították és székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az EU-n belül van.) Akinek van olyan rt-je vagy kft-je, amely az EU más országában lévő társasággal akar egyesülni, vagy abból kiválni, az feltétlenül olvassa el a törvény mellett az EU irányelvet is.

 

Azután, hogy majdnem egy évig (2020.07.22-től 2021.06.22-ig stabil 0,6 % volt a jegybanki alapkamat, most nem győzöm kapkodni a fejem, olyan gyorsan változik (megbonyolítva azokat a számításokat, amelyeknél ezt kell figyelembe venni). Most – 2021.11.17-től – megint megemelték. Az idén érvényes jegybanki alapkamatok az alábbiak:

  • 01.01-jén 0,6 % volt (2020.07.22-től),
  • 06.23-tól 0,9 %,
  • 07.28-tól 1,2 %,
  • 08.25-től 1,5 %,
  • 09.22-től 1,65 %,
  • 10.20-tól 1,8 %,
  • 11.17-tól 2,1 %.

 

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül Ukrajnának ajándékozunk 10 db lélegeztetőgépet.

 

2021.11.15.

 

Azt már mindenki hallotta, hogy az üzemanyagárakat 480,- Ft-ban maximalizálják. De mit is jelent ez, illetve milyen kötelezettségei vannak az üzemanyagtöltő állomásoknak?

Az Árrendelet – 624/2021. (XI.11.) Korm.rendelet – értelmében 2021.11.15-től 2022.02.14-ig (3 hónapig), illetve ha a veszélyhelyzet ez után is érvényben marad, akkor a veszélyhelyzet végéig hatósági áras lett

  • az MSZ-EN 228 jelű szabványban meghatározott ESZ-95-ös motorbenzin, amely nem teljesíti az ESZ-98-as fokozat minőségi követelményi szintjét, és
  • az MSZ-EN 590 jelű szabványban meghatározott 27102011 KN kódú dízelgázolaj,

amelyeknek – biokomponensekkel és szabvány szerinti adalékokkal együttesen értelmezett – legmagasabb kiskereskedelmi bruttó eladási ára 480,- Ft/liter lehet.

Amint látható, csak erre a két üzemanyagfajtára vonatkozik a hatósági ár, a többi szabvány szerinti üzemanyag árát nem „fagyasztották” be.

Ráadásul trükközni sem lehet, mivel a rendelet szerint ezen termékek értékesítése során egyéb költség vagy díj nem számolható fel.

A nyitvatartási időn sem lehet rövidíteni a rendelet szerint: a szokásos nyitvatartási időt kell alkalmazni.

Ezen kívül azt sem teheti meg az üzemanyagtöltő állomás, hogy ezen üzemanyagfajták értékesítését átmenetileg felfüggeszti, ugyanis a 626/2021. (XI.13.) Korm.rendelet előírja, hogy az üzemanyagtöltő állomás köteles a veszélyhelyzet ideje alatt ezeket forgalmazni, ha az elmúlt három hónapon belül szerzett be 95-ös benzint vagy gázolajat. (Ha még nem működik 3 hónapja a töltőállomás, akkor az engedély kiadásától számítva a mai napig nézik, hogy forgalmazott-e ilyen üzemanyagokat.)

Azok az üzemanyagtöltő állomások sem „örülhetnek”, amelyek nem forgalmaznak benzint és gázolajat, ugyanis a rendelet értelmében kötelesek ezeket forgalmazni az Árrendelet szerinti 480,- Ft/l áron.

A rendeletben foglaltak betartását a NAV ellenőrzi. Ha a kötelezettségek megszegését tapasztalja, akkor 100 ezer Ft és 3 millió Ft közötti bírságot szab ki, ismételt megszegés esetén pedig legalább egy napra, legfeljebb fél évre bezáratja az üzemanyagtöltő állomást. (Az ismételt ellenőrzés lehet akár ugyanazon a napon is, amikor az első bírságot kiszabták.) Ha ez a sajnálatos esemény bekövetkezik – vagyis bezáratják az üzemanyagtöltő állomást -, akkor ezt az üzemeltetőnek haladéktalanul (legkésőbb 24 órán belül) be kell jelentenie a kereskedelmi miniszter felé. (Persze akkor is értesülnek róla, ha az üzemeltető nem jelenti be, ugyanis a NAV is átküldi ezeket az adatokat a miniszternek.)

Aki nem tudja kiszolgálni a vevőket benzinnel és gázolajjal 48 órán keresztül, az köteles üzemszünetet hirdetni. (A 48 órát 7 napon belüli nyitvatartási időben kell nézni.) Egyéb okból nem jelenthet üzemszünetet az üzemeltető. Üzemszünet alatt egyéb kereskedelmi tevékenység sem folytatható az üzemanyagtöltő állomáson. Az üzemszünetet a kereskedelmi miniszternek és a NAV-nak kell bejelenteni haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül.

A bejelentésekre azért van szükség, mert a kereskedelmi miniszter megvizsgálja, hogy szükséges-e a töltőállomás helyettesítése, és ha úgy látja jónak, akkor kijelöl egy másik szolgáltatót a töltőállomás üzemeltetésére. Persze erre a feladatra jelentkezni kell: ha valaki egy másik üzemanyagtöltő állomás – Árrendelet miatti saját elhatározásból bekövetkező üzemszünete vagy NAV általi bezárása után – üzemeltetésére vállalkozik, akkor ezt 2021.11.18-ig írásban be kell jelentenie a kereskedelmi miniszter felé (ők lesznek a nyilvántartott szolgáltatók). A bejelentésnek tartalmaznia kell a vállalkozás adatai mellett azt is, hogy a megfelelő anyagi, technikai és ellátási képességekkel, valamint megfelelő hatósági engedéllyel rendelkezik legalább egy üzemanyagtöltő állomás üzemeltetéséhez (az erről szóló hatósági dokumentumot mellékelni is kell). A nyilvántartásból persze törlik azt, akit az Árrendelet megsértése miatt bezáratnak, üzemszünetet hirdet, illetve akkor is, ha ő maga kéri a nyilvántartásból való törlést. Jó hír számukra, hogy az érintett üzemanyagtöltő állomásra nem kell külön engedélyt kérniük. Az, akitől átveszi a töltőállomás üzemeltetését, köteles együttműködni a miniszter által kijelölt nyilvántartott szolgáltatóval, vagyis az alábbiak szerint kell eljárni:

  • az épület és a tárgyi eszközök ideiglenesen az új szolgáltató birtokába kerülnek, aki ezeket jogosult használni (természetesen a jó gazda gondosságával);
  • az értékesítésből származó haszon a nyilvántartott szolgáltatóé (az új üzemeltetőé);
  • a kijelölt szolgáltató viseli a saját árukészlet és üzemanyagkészlet beszerzéséből fakadó költségeket;
  • az eleve a töltőállomáson lévő árukészletet is értékesítheti, de az előző üzemeltetővel a nyilvántartott beszerzési áron el kell számolnia ezek értékével (vagyis beszerzési áron meg kell vennie tőle);
  • a kút közüzemi díjait is köteles megfizetni a kijelölt szolgáltató.

Persze felmerül a kérdés, hogy hol található meg a nyomtatvány, amin nyilvántartott szolgáltatónak lehet jelentkezni komoly 3 napon keresztül (2021.11.15. és 2021.11.18 között). A rendelet szombaton jelent meg, de hétfőn (vagyis a rendelkezésre álló 3 nap első napján) még nem találtam meg sem az ITM oldalán, sem az e-papírok ügytípusai között. Úgyhogy egyelőre még nincs róla információm, hogyan lehet ezt beadni.

Nyilván az üzemszünet bejelentéséről szóló nyomtatványok (NAV-os és minisztériumi) sem találhatók még meg, de valószínűleg azok is megjelennek hétfőn.

 

Most, hogy ezt így kiveséztük, nézzük, mi más történt még (merthogy jelent meg jónéhány fontos rendelet ezen kívül is)!

 

Megjelent 2021.11.13-án a BM utasítás arról, hogy a rendvédelmi szerveknél dolgozóknak 2021.12.15-ig fel kell venniük az első oltást, melyről 2021.11.15-ig értesítést is fognak kapni. A rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet dolgozóira vonatkozó időpont ettől eltérő is lehet, ugyanis azt a közérdek figyelembevételével a munkáltatói jogkört gyakorló vagy az állományilletékes parancsnok szervezeti egységenként határozza meg (a belügyminiszter jóváhagyásával). A parancsnoknak az erre vonatkozó javaslatát egység szerinti bontásban 2021.11.30-ig kell jóváhagyásra felterjesztenie a rendvédelmi szerv országos parancsnokához.

 

Tanulmányi versenyt hirdettek a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakon, a vállalkozási és bérügyintéző szakon, vállalkozási ügyviteli ügyintéző szakon szakképző intézményben tanulók számára. Akit ez érint, a részleteket a 2021.11.11-i Hivatalos Értesítőben olvashatja el.

 

A mentorként is tevékenykedő védőnőt az illetményén felül mentor díj illeti meg, melynek mértéke megyei védőnő mentor esetén 100.000,- Ft/hó, városi védőnő mentor esetén 50.000,- Ft/hó. Ezt először a 2021. november hónapra járó illetmények kifizetésekor kapják meg.

 

Júliustól él az a szabály, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig nem végezhető el az egészségi állapottól, személyiségállapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások felülvizsgálata. Ezt 2021.11.09-től módosították: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak felülvizsgálata már elvégezhető. A felülvizsgálatot az ellátott kérelmére vagy a rehabilitációt lehetetlenné tevő állapotromlás, illetve legalább 60 napig egybefüggő keresőképtelenség esetén 2022.01.09-ig, egyéb esetekben 2022.08.31-ig folytatják le.

 

Az igazságszolgáltatásban és az Alkotmánybíróság Hivatalánál foglalkoztatottakra vonatkozó védőoltás felvételére kötelezést az érintett szervek vezetőinek (Kúria elnöke, OBH elnöke, legfőbb ügyész, Alkotmánybíróság elnöke) kezdeményezésére a Kormány külön rendeletben állapítja meg.

 

A veszélyhelyzet végéig mentes az áfa alól a 2020.12.31. után (vagyis idén) teljesített termék importja az Európai Bizottság (EB) vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv által, ha az importra a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében kerül sor, feltéve, hogy az EB vagy ezen ügynökség, illetve szerv nem értékesíti tovább ellenérték fejében az importált terméket. Ha az adómentesség feltételei már nem állnak fenn, akkor erről az EB vagy az érintett ügynökség, illetve szerv észszerű (!?) időn belül tájékoztatja a NAV-ot, mely után már az akkor érvényes szabályok szerint kell majd megállapítani az áfát.

 

A veszélyhelyzet végéig áfamentes a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása akkor, ha az az EB vagy az uniós jog alapján létrehozott ügynökség vagy szerv részére történik és a vevő ezt a Covid19-világjárványra való reagálás érdekében szerzi be / veszi igénybe, feltéve, hogy a vevő már nem értékesíti tovább, illetve nem nyújtja tovább ellenérték fejében a beszerzett terméket, igénybe vett szolgáltatást. További feltétel, hogy az értékesített terméket belföldön feladják vagy belföldről elfuvarozzák a beszerző nevére szóló rendeltetéssel és a termék legkésőbb 90 napon belül elhagyja az országot anélkül, hogy közben bárki használná (ide nem értve a kipróbálást, próbagyártást). Ez a fajta adómentesség az adó utólagos visszatéríttetése formájában illeti meg a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybe vevőjét. Az EB, az érintett ügynökség, illetve szerv (vagyis a vevő) észszerű időn belül köteles tájékoztatni a NAV-ot, ha az adómentességre vonatkozó feltételek a továbbiakban nem állnak fenn. Ha jogosulatlanul veszi igénybe az adómentességet, akkor a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője köteles a rá át nem hárított áfát megfizetni, illetve a jogosulatlanul visszatérített adót visszafizetni a NAV részére. A jog gyakorlásához fűződő igazolási kötelezettségekre, az áfa-visszatérítési kérelem adattartalmára, szabályaira vonatkozóan a 11/2010. (III.31.) PM rendelet előírásait kell alkalmazni.

 

A rendeletben két mondattal elintézték az eÁfa halasztását: „A veszélyhelyzet ideje alatt az Áfa tv. 184. § (2)-(10) bekezdése és 346. §-a nem alkalmazandó” és „Hatályát veszti a veszélyhelyzetre tekintettel egyes általános forgalmi adóval összefüggő eltérő szabályok megállapításáról szóló 429/2021. (VII.16.) Korm.rendelet”. Én már nagyon készültem arra, hogy november 12-én felkerül az onlineszamla.nav.gov.hu oldalra az első áfatervezet. Úgy terveztem, hogy a hétvégém az „eÁfa használata könyvelői szemmel” gyakorlati útmutatóm végleges formába öntésével fog telni (vagyis átnézem, hogy az utolsó tesztelés óta mit változtattak még benne és belerakom a képernyőképeket, melyek a folyamat leírásához és a példákhoz tartoznak), de ez most elhalasztódik, mivel most mégsem kerül fel az áfatervezet a netre.

Sokakban felmerült a kérdés, hogy miért várom ennyire az eÁfát, hiszen megint csak több munkánk lesz emiatt, ráadásul egy több minden nem lesz benne (pl. EU-s beszerzések, FAD-os termékek). Én az eÁfát ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor megjelent az OSA. Sokan mondták, hogy az csak bonyolítja a dolgokat. „Mennyivel gyorsabb, ha előttem a számla, gyorsan felverem a programba, megcsinálom a bevallást és kész. Most még nézzem össze az OSA-val is? Az csak plusz idő.” Azután mindenki rájött, hogy az OSA rengeteg időt takarít meg nekünk és a könyvelési hibákat (pl. számok elírásából eredő hibák) is jelentősen csökkenti. Valami ilyesmit látok én az eÁfánál is. Amit eddig láttam belőle, az nagyon biztató és óriási pozitívum, hogy a fejlesztésnél figyelembe veszik a könyvelők észrevételeit is (nagyon örültem, amikor az egyik bemutatón adott változtatási javaslataink a következő találkozón már benne voltak a programban, ami azóta is folyamatosan változik). Óriási kihívás a fejlesztőknek és még nem tökéletes, de biztos vagyok benne, hogy a legtöbben szívesen fogjuk használni, ha megismerjük. Ezért is vállaltam el, hogy a megjelenés után 3 nappal már kész lesz a könyvelői szemmel (az enyémmel) írt használati útmutató. Nyilván az elején nem lesz jó mindenkinek, hiszen nem lesz benne például az EU-s beszerzés (bár azt is könnyen bele lehet majd írni), viszont ezzel például elfelejthetjük az M-es lapokat, amik azért nagyon sok problémát tudnak okozni. Sokkal felhasználóbarátabb lesz, mint az eSzja vagy a NAV számlázója. Szóval én nagyon bizakodó vagyok az eÁfával kapcsolatban és már nagyon várom, hogy „élesben” használhassam és végre befejezhessem a könyvem.

Természetesen a kitöltést segítő kiadványunk meg fog jelenni, csak nem most, hanem az eÁfa bevezetésétől számított 3 napon belül és addig is előrendelhető az alábbi linkeken (kedvezményt kapnak az Adónavigátor, a Billingo és az RLB ügyfelei, illetve MINKE tagoknak ingyenes lesz):

https://www.minositettkonyvelok.hu/e-afa-hasznalata-konyveloi-szemmel-gyakorlati-utmutato-lepesrol-lepesre/

https://www.minositettkonyvelok.hu/eafa-hasznalata-konyveloi-szemmel-adonavigator-kedvezmennyel/

https://www.minositettkonyvelok.hu/eafa-hasznalata-konyveloi-szemmel-billingo-kedvezmennyel/

https://www.minositettkonyvelok.hu/eafa-hasznalata-konyveloi-szemmel-rlb-kedvezmenyel/

 

Az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása, valamint az Áfa tv. 6/A. (mezőgazdasági termékek) és 6/B. (vas- és acéltermékek) számú mellékletében felsorolt termékek értékesítése 2022.06.30. után is fordított adózású marad (nem írtak elő újabb véghatáridőt, így határozatlan ideig lesznek FAD-osak). Ezt a 613/2021. (XI.8.) Korm.rendelet 5. §-a írja elő.

 

A SZÉP-kártyák egyes alszámláira utalt juttatásoknál a szolgáltató eredetileg 2021.12.31-ig fogadhatta volna el az adott tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás ellenértékének megfizetésére egy másik alszámlán lévő egyenleget. Ezt a határidőt meghosszabbították: a kártyabirtokos az egyes alszámlákon lévő pénzeszközeit a másik alszámlánál meghatározott szolgáltatás ellenértékének megfizetésére 2022.09.30-ig felhasználhatja.

 

Sinopharm vakcinából több van a kelleténél, ezért ingyen odaadunk 211.200 adagot Törökországnak, 105.600 adatot Gambiának, 105.600 adagot Ruandának. AstraZenecából sem szűkölködünk, ezért ebből 800.000 adagot ajándékozunk Ghánának.

 

2021.11.08.

 

A magánszemélyek adósságrendezési eljárása során (vagyis amikor az adós és a hitelezők kölcsönös együttműködéssel bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezési eljárás során megállapodnak) az olyan adósoknál, akik a hiteltörlesztési moratóriumot is igénybe vették, a moratórium miatti futamidő-változást az adósságrendezési eljárásban is figyelembe kell venni. Ha már lezárult az adósságrendezési eljárás és a moratórium miatti futamidő-hosszabbításról az adós most kapta meg a pénzintézet kimutatását, akkor ezt küldje meg a bíróságnak, mert ez alapján kiegészítik az adósságtörlesztési végzését.

 

Ismét bővült azon országok köre, amelyekkel kétoldalú megállapodásunk van a védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásáról. Ezek az országok a következők (vastag döntött betűvel a mostantól érvényes megállapodás):

– Albán Köztársaság 2021.06.10-től;

– Bahreini Királyság 2021.05.03-tól;

– Ciprusi Köztársaság 2021.06.06-tól;

– Cseh Köztársaság 2021.05.15-től;

– Észak-macedón Köztársaság 2021.05.14-től;

– Georgia (Grúzia) 2021.05.21-től;

– Horvát Köztársaság 2021.05.06-tól;

– Indiai Köztársaság 2021.10.12-től;

– Kazah Köztársaság 2021.06.23-tól;

– Kirgiz Köztársaság (2021.11.06-tól);

– Marokkói Királyság 2021.06.10-től;

– Moldovai Köztársaság 2021.06.01-től;

– Mongólia 2021.05.21-től;

– Montenegrói Köztársaság 2021.04.30-tól;

San Marino Köztársaság 2021.07.13-tól;

– Szerb Köztársaság 2021.04.30-tól;

– Szlovák Köztársaság 2021.06.10-től;

– Szlovén Köztársaság 2021.05.01-től;

– Török Köztársaság 2021.05.14-től;

– Ukrajna 2021.06.11-től;

– Üzbég Köztársaság 2021.07.24-től;

– Zöld-foki Köztársaság 2021.08.01-től.

 

2021.11.02.

 

„Végre” kerül veszélyhelyzeti intézkedés is a szösszenetembe, ugyanis 2021.10.28-án kiadtak három kormányrendeletet az új intézkedésekről.

 

Az első a 484/2020. (XI.10.) Korm.rendeletet egészíti ki az alábbiakkal:

A tömegközlekedési eszközökön, a pályaudvarokon, állomásokon, megállóhelyeken, valamint az olyan munkahelyeken, ahol az utasok és a dolgozók közvetlen kapcsolatba kerülhetnek, 2021.11.01-től kötelező a maszkviselés (természetesen úgy, hogy az orrot és a szájat folyamatosan elfedje). Ez alól mentesülnek a 6 év alattiak, az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve autizmus spektrumzavarral élő személyek (a fogyatékosságot a fogyatékosságügyi országos érdekvédelmi szervezet által kiadott tagsági igazolvánnyal vagy igazoló dokumentummal, vagy orvosi igazolással kell igazolni). Nem köteles maszkot viselni munkavégzés közben a tömegközlekedési eszköz vezetője a zárt kialakítású vezetőfülkében. A szabályok megsértésének szankciói a szokásosak: pótdíj, utazásból való kizárás, rendőri intézkedés foganatosítása.

 

A második egy új rendelet: a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X.28.) Korm.rendelet.

E szerint 2021.11.01-től ha a munkáltató szükségesnek látja, akkor a munkavégzés feltételeként előírhatja a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás felvételét azon foglalkoztatottak számára, akik ezzel még nem rendelkeznek. A kötelezővé tételnél figyelemmel kell lenni a munkahely és a munkakör sajátosságaira is (vagyis például a kizárólag home office-ban dolgozók számára nem indokolt ennek előírása). Az oltás felvételére legalább 45 nap határidőt lehet előírni. A kétdózisú oltóanyag második dózisát pedig az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. Az oltási kötelezettségről elektronikus úton (pl. e-mailben) vagy papír alapon kell tájékoztatni a dolgozót, mely tájékoztatóban szerepelnie kell az oltási határidőnek (ami nem lehet korábbi, mint 2021.12.15.) és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről is.

Nem lehet oltásra kötelezni azt, aki orvosi szakvéleménnyel alátámasztja, hogy részére egészségügyi indokból ez ellenjavallt. Az igazolást a munkáltató szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakorvosa, ha ilyen nincs, akkor a munkaköri alkalmasságot elbíráló más orvos, ha ilyen sincs, akkor a foglalkoztatott háziorvosa adja ki.

A védőoltás felvételét a foglalkoztatott igazolhatja uniós digitális Covid-igazolvánnyal, védettségi igazolvánnyal, applikációval, védőoltásról szóló igazolással, nemzetközi oltási bizonyítvánnyal, valamint olyan védettségi igazolással, melyet azon országok egyikében állítottak ki, mely országok igazolását Magyarország elfogadja (a kétoldalú megállapodással rendelkező országok listája a 2021.10.18-i, az egyoldalúan elismert országok listája a 2021.10.11-i bejegyzésemnél található).

Ha az oltásra kötelezett foglalkoztatott a meghatározott határidőn belül nem veszi fel az oltást, akkor a munkáltató részére fizetés nélküli szabadságot rendelhet el. Ha a fizetés nélküli szabadság elrendelésétől számítva egy év eltelt és a foglalkoztatott még mindig nem igazolja az oltás felvételét vagy nem mutatja be az ellenjavallatról szóló orvosi igazolást, akkor jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti a munkáltató. Ha valaki jelenleg éppen fizetés nélkül szabadságon (pl. gyeden, gyesen) van, akkor ennek letelte után kötelezhető csak a védőoltás felvételére.

GDPR szabályok ezzel kapcsolatban: a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnéséig kezelheti a hatósági igazolványban és dokumentumokban szereplő, a védőoltás felvételére, illetve annak ellenjavalltságára vonatkozó adatokat.

Az én olvasatomban ha a veszélyhelyzetnek 1 éven belül vége lesz, akkor a fizetés nélküli szabadságra kötelezetteket vissza kell majd venni, rendkívüli felmondással nem lesznek elbocsáthatóak (persze a rendes felmondás lehetősége megmarad). Amit még fontosnak tartok megjegyezni: ez csupán egy lehetőség, vagyis egyetlen munkáltató sem köteles előírni dolgozói számára az oltás felvételét. De ha a munkáltató előírja, akkor a dolgozónak kötelező felvennie az oltást, vagy nézhet más munkahely után, ha nem akar fizetés nélkül maradni egy évig.

 

A harmadik rendelet szintén új, 2021.11.01-től érvényes, és az állami vagy önkormányzati fenntartású intézményekre ír elő a fentieknél szigorúbb szabályokat.

Az 599/2021. (X.28.) Korm.rendelet szerint az önkormányzati fenntartású köznevelési, szakképző, felsőoktatási, kulturális, intézményekben, a bentlakásos ellátást nyújtó szociális szolgáltatónál, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézményben, javítóintézetnél a polgármester (Budapesten a főpolgármester) dönt az oltás kötelezővé tételéről. Fontos, hogy az állami tulajdonú részesedéssel működő gazdasági társaságoknál, illetve azok többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságoknál nem ezt, hanem az előző rendeletet kell alkalmazni. A rendőrségnél, a honvédségnél, a kormányzati, a közszolgálati szerveknél és a NAV-nál pedig ez a rendelet alkalmazandó (vagyis nekik – néhány kivételtől eltekintve – kötelező az oltás).

Ez a rendelet annyival szigorúbb, mint az előző, hogy az itt foglalkoztatottaknak a védőoltás első dózisát a munkavégzés során ügyfelekkel rendszeresen találkozóknak 2021.12.15-ig, a többieknek 2022.01.31-ig fel kell venni, a kétdózisúak második oltását pedig az orvos által előírt időpontban kötelesek felvenni. (Azt, hogy ki melyik körbe tartozik, a munkáltató állapítja meg és erről az érintetteket 2021.11.15-ig e-mailben vagy papír alapon tájékoztatja.) Itt sem kötelező azonban az oltás azoknak, akik orvosi szakvéleménnyel igazolják ennek ellenjavallatát.

Az érintett intézményekben a védőoltás felvételét a munkáltató felhívására 5 napon belül köteles a foglalkoztatott igazolni. Aki nem veszi fel a védőoltást és orvosi igazolása sincs arról, hogy számára ez ellenjavallt, azt a munkáltató még egyszer felhívja erre és kap még 15 napot az oltás felvételére. Ha ennek sem tesz eleget, akkor fizetés vagy illetmény nélküli szabadságot rendelnek el számára. Ez max. 1 évig tarthat, amely után jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntethetik. Aki jelenleg fizetés nélküli szabadságon van (pl. gyes miatt), annak a jelenlegi fizetés nélküli szabadsága leteltétől számított 30 napon belül kötelező az oltás beadatása.

 

A honvédelmi miniszter már ki is adta az oltással kapcsolatos 54/2021. (10.29.) HM utasítását, mely szerint a honvédelmi szervezetnél dolgozóknak, a honvédelmi alkalmazottaknak, illetve a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságoknál foglalkoztatottaknak kötelező az oltás első dózisának felvétele 2021.12.01-ig. Erről az érintetteket 2021.11.15-ig elektronikus úton (pl. e-mailben) vagy papír alapon tájékoztatják.

 

A 198. számú Magyar Közlöny a bírósági végrehajtók számára kötelező olvasmány, ugyanis egy csomó, rájuk vonatkozó SZTFH rendelet jelent meg benne. A 6/2021. (X.29.) SZTFH rendeletből például megtudtam, hogy 227 önálló bírósági végrehajtói álláshely van. A részükre járó díjazásról pedig  a 8/2021. (X.29.) SZTFH rendelet szól. De megjelent a végrehajtók ellenőrzésének részletes szabályait, illetve az elektronikus kézbesítési rendszer működését leíró rendelet is.

 

A felszámolók is olvassák el ezt a közlönyt, mivel rájuk vonatkozóan is jelentek meg benne fontos, alap SZTFH rendeletek.

 

A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés 2021.11.01-től alkalmazandó szabályait a 18/2021. (X.29.) SZTFH rendelet írja le. Ebben szerepel például, hogy ki nyújthat be engedély iránti kérelmet, mikor minősül önálló üzlethelyiségnek a dohánybolt, milyen messze kell lennie a dohányboltoknak egymástól (200 méter, de vannak kivételek), mikor kell a változásokat, szüneteltetést bejelenteni.

 

A szerencsejáték-szervezők személyi megfelelőségi feltételek vizsgálatával kapcsolatban a 19/2021. (X.29.) SZTFH rendelet írja le a 2021.11.01-től érvényes előírásokat, illetve a következő, 20/2021. (X.29.) SZTFH rendelet tartalmazza az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat (41 oldalas alapmű a szerencsejáték-szervezőknek, még a borravaló is benne van). Ebben írnak például a sorsolásos játék engedélyezésének feltételeiről is, melynek ismerete az alkalmanként sorsolást tartók számára is fontos. Szóval aki szerencsejátékkal foglalkozik – akár csak alkalmanként – az feltétlenül olvassa el.

 

Továbbra is rengeteg lélegeztetőgépünk van, így adunk 40 darabot ajándékba romániai kórházaknak. Mivel CPAP maszkból is nagyon sok van nálunk, ezért a lélegeztetőgépek mellé kapnak még ebből is 1650 darabot, valamint 3000 doboz Favipiravirt is tudunk nélkülözni, így ezeket is nekik ajándékozzuk.

 

2021.10.25.

 

A szerencsejáték-szervezők (játékkaszinót, kártyatermet működtetők vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezők) feltétlenül olvassák el a 4/2021. (X.21.) SZTFH rendeletet, ugyanis a pénzmosás elleni szabályzattal kapcsolatos, 2021.11.01-től alkalmazandó előírások ebben szerepelnek.

Számukra még fontos az 5/2021. (X.21.) SZTFH rendelet ismerete is, mivel a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól, veszélyeiről szóló tájékoztatási kötelezettséget, a szerencsejátékhoz való hozzáférés korlátozásával, intézkedésekkel kapcsolatos, 2021.11.01-től érvényes kötelezettségeket ebben részletezik.

 

Jó hír a vadászoknak, hogy a nyári lúd vadászati idényét az összes hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyen meghosszabbították január 31-ig. A vadászati idényeket egyébként a 79/2004. (V.4.) FVM rendelet tartalmazza, sok más, vadászatra vonatkozó szabállyal, előírással együtt.

 

Az agrárminiszter kiadta a 39/2021. (X.21.) AM rendeletet, amiben a szarvasmarha- és a juhtartás támogatásának, a tejtámogatásnak, valamint a dohány termeléstől elválasztott támogatásának összegei szerepelnek:

  • hízottbika-tartás átmeneti nemzeti támogatása 2021-ben (területalapú támogatás): max. 22.000,- Ft történelmi bázis jogosultságonként;
  • átmeneti nemzeti tejtámogatás 2021-ben: max. 5,33 Ft történelmi bázis jogosultságonként;
  • anyatehéntartás egyedenként max. 21.384,- Ft;
  • extenzifikációs szarvasmarhatartás 2021-ben max. 22.000,- Ft történelmi bázis jogosultságonként;
  • anyajuhtartás egyedenként max. 18,- Ft, de ha a mezőgazdasági termelő juhtejet vagy juhterméket értékesít, akkor csak 14,40 Ft;
  • kedvezőtlen adottságú területen való anyajuhtartás történelmi bázis jogosultságonként max. 3.462,- Ft;
  • Burley dohány-termesztési támogatás történelmi bázis jogosultságonként max. 158.547,- Ft, míg Virginia dohány-termesztés esetében max. 424.009,- Ft.

 

A 2021.07.01-től érvényes tartós vízhiányos időszaknak 2021.10.31. napján vége lesz. Ez azért fontos, mert a tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, továbbá vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. No ennek most vége.

 

Nem kell alkalmazni a veszélyhelyzeti intézkedéseket az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére 2021.10.22-én és 2021.10.23-án megtartott rendezvényeken, valamint a 2021.10.30. napjától 2021.11.02. napjáig tartó időszakban a vallási közösségek ünnepeihez kapcsolódó állami, önkormányzati és vallási közösségek által megtartott rendezvényeken. Ezek a rendezvények korlátozás nélkül szervezhetők, megtarthatók, és bárki (akár van védettségi igazolványa, akár nincs) korlátozás nélkül ott tartózkodhat a rendezvények helyszínén, sőt maszkot sem kötelező viselni (de persze nem is tilos).

 

Korlátozás nélkül meg lehet tartani a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozó gyűlést is, vagyis megengedett a legalább 2 személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel, amelyhez bárki szabadon csatlakozhat. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy – a törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulást és tüntetést szervezzen és azokon részt vegyen. Akit érdekelnek a részletes elírások és a kivételek, az az említett törvényben megtalálja a szabályokat.

 

A járványügyi szösszenetem III. hullámában, 2021.08.16-án írtam arról, hogy a tartós adathordozót értékesítő kereskedőknek adattörlő kódot tartalmazó címkével kell ellátniuk az adathordozókat, melyet a járási hivataltól tudnak beszerezni 2021.10.20-tól. Úgy néz ki, hogy a hivatalok nem tudják tartani a határidőt, úgyhogy ez az időpont most kitolódik 2021.11.30-ra. Tehát most még senki se próbáljon meg ilyen címkét beszerezni, mivel a járási hivatalok sem kapták még meg ezeket. Természetesen ezzel együtt a fogyasztók számára sem lesz még elérhető az adattörlést lehetővé tevő szolgáltatás, ezt majd csak 2021.12.01-től biztosítja az NMHH. A részletes szabályokat a 726/2020. (XII.31.) Korm.rendelet írja le.

 

Az önálló bírósági végrehajtók feltétlenül olvassák el a 3/2021. (X.20.) SZTFH rendeletet, mivel abban található a bírósági végrehajtási eljárásban felszámítandó általános költségátalány megfizetésének 2021.11.01-től érvényes szabályozása.

 

A jegybanki alapkamat terén is mozgalmas évünk van, hiszen majdnem egy évig (2020.07.22-től 2021.06.22-ig) 0,6 % volt. Azóta viszont már ötödször emelik meg, most 1,8 %-ra. Az idén érvényes jegybanki alapkamatok az alábbiak:

  • 01.01-jén 0,6 % volt (2020.07.22-től),
  • 06.23-tól 0,9 %,
  • 07.28-tól 1,2 %,
  • 08.25-től 1,5 %,
  • 09.22-től 1,65 %,
  • 10.20-tól 1,8%.

 

A természetes személyek adósságrendezési eljárásában már nem kell környezettanulmányt végeznie a Családi Csődvédelmi Szolgálatnak, mivel hatályon kívül helyezték az ezt előíró 21/2015. (IX.2.) IM rendeletet. Emlékeztetőül: ez az eljárás a magánszemély adós és valamennyi hitelezőjének együttműködése az adós fizetőképességének helyreállítására, mely során bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezési eljárásban adósságtörlesztési tervet állítanak össze.

 

2021.10.18.

 

A szálláshely-szolgáltatók 2021.10.29-től a 14 év alatti szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők adatait a 14 év alatti személy képviselőjének nyilatkozata alapján is rögzíthetik a szálláshelykezelő szoftverben, valamint a 14 év alatti személy nem köteles az okmányát sem bemutatni (így természetesen az okmány azonosító adatait sem kell rögzíteni).

 

A közjegyzők, az igazságügyi szakértők és az ügyvédek 2021.10.15-től a veszélyhelyzet ideje alatt az eskütételről szóló okmányt elektronikusan írják alá.

 

A múltkor (2021.10.04-én) írtam arról, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezése iránti eljárásért 2021.11.01-től nem kell 27.500,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetni, és a módosításért sem számítanak fel 14.000,- Ft díjat, mivel hatályát veszti a 34/2012. (XII.10.) NGM rendelet. Csodálkoztam is rajta, de csak máig, ugyanis most megjelent a 2/2021. (X.14.) SZTFH rendelet, ami pontosan ugyanekkora összegben újra (természetesen 2021.11.01-től) előírta a díjfizetési kötelezettséget, amely díjat kérelmenként külön-külön meg kell fizetni. Az újdonság tehát csak annyi, hogy ezután a díjat nem a NAV számlaszámára kell utalni, hanem a MÁK 10032000-00362887 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára. Utaláskor a közlemény rovatba a kérelmező adószáma mellett bele kell írni, hogy „igazgatási szolgáltatási díj”.

 

A 2021. évi 50. számú Hivatalos Értesítőben tette közzé a külügyminiszter, hogy mely szakmákban lehet a veszélyhelyzet ideje alatt 3. országbeli állampolgárokat foglalkoztatni hazánkban. A lista nagyon hosszú, így aki azon gondolkodik, hogy 3. országból hozna be munkaerőt, az mindenképpen nézze meg a 2021.10.14-én kiadott Hivatalos Értesítőt.

 

A központi költségvetési, valamint EU-s forrásból – ideértve az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) és az MFF (többéves pénzügyi) keretből megvalósuló építési beruházást is – a költségvetési szerv, a többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaság vagy az imént megnevezett forrásokból kedvezményezett önkormányzat, egyház, civil szervezet irányításával, felügyeletével megvalósuló, 10 millió Ft-ot meghaladó összköltségű építési beruházásokkal érintettek ismerkedjenek meg az Országos Beruházási Monitoring Rendszerrel (OBMR). Ugyanis az 575/2021. (X.12.) Korm.rendelet szerint mostantól ez szolgál az érintett beruházások adatainak bejelentésére, nyilvántartására, egyedi azonosítására. Az OBMR működtetéséről a Monitoring Iroda és a Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft. gondoskodik. Az OBMR-ben meg fog jelenni a beruházás azonosítója, rövid leírása, helyszíne, várható bruttó értéke, költségvetési forrása, a támogató, a támogatott és a beruházó szervezet, a finanszírozás adatai, a mérföldkövek és a feladatok is.

 

Megjelent a HORECA szektorban (TEÁOR 56 – vendéglátás, TEÁOR 8230 – konferencia és kereskedelmi bemutató szervezése, TEÁOR 5520 – üdülési és egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás, TEÁOR 5629 – egyéb vendéglátás, TEÁOR 5590 – egyéb szálláshely-szolgáltatás, TEÁOR 5510 – szállodai szolgáltatás) és a borturizmusban érintett bortermelők részére 2021-ben nyújtandó átmeneti támogatás igénybevételének részletes feltételeit leíró 35/2021. (X.12.) AM rendelet. Az egyszeri vissza nem térítendő támogatás iránti kérelem 2021.10.18.-2021.10.26. között nyújtható be a MÁK-hoz egy külön erre létrehozott űrlapkitöltő felületen. Az elnyert támogatást még idén kiutalják.

 

Megjelent a 36/2021. (X.14.) AM rendelet is, melyben a 2021. évi egységes területalapú támogatás, valamint az egyéb közvetlen támogatások összegeit állapították meg. A 2021.10.16-tól a kifizethető területalapú támogatás előlege max. 35.470,- Ft/ha, az előnyös mezőgazdasági gyakorlatok támogatási előlege max. 19.832,- Ft/ha, fiatal mg. termelők támogatási előlege max. 17.120,- Ft/ha lehet.

 

Változik az 50/224. (IV.22.) FVM rendelet dughagymára és fokhagymára vonatkozó előírása is, így aki ilyen szaporítóanyagot akar forgalomba hozni, az feltétlenül olvassa el az említett rendelet 2021.10.19-től érvényes 9. számú mellékletét, mert abban vannak leírva a forgalomba hozatal feltételei (pl. minek kell szerepelnie a szaporítóanyag-kísérő okmányon).

 

Módosították az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 34/2021. (VII.26.) ITM rendeletet, így azoknál a tevékenységeknél, amelyeknél eddig nem volt előírva kötelező szakképesítés, elegendő a mostani rendelet mellékletében előírt képesítést 2021.12.31-ig megszerezni. Ráadásul 2021.10.13-tól

  • egyáltalán nem kell pincéri szakképesítés a büfétermékek (helyben készült frissen sültek, hurka, kolbász, virsli, sült hal, lángos, hideg- és melegszendvicsek, az ezek fogyasztásához közvetlenül kapcsolódó termékek, gyárilag előre csomagolt élelmiszerek és italok) kiszolgálásához akkor sem, ha azt valaki önálló tevékenységként – vagyis vállalkozóként – végzi.
  • Ezzel együtt ezen termékek előállításához sem kell szakács szakképesítés, akár önállóan, akár nem önállóan végzi valaki ezt a tevékenységet.
  • Cukrászati készítményeket nem önálló tevékenységként most már szakképesítés nélkül is lehet készíteni.

 

Ismét bővült azon országok köre, amelyekkel kétoldalú megállapodásunk van a védettségi igazolványok kölcsönös elfogadásáról. Ezek az országok a következők (vastag döntött betűvel a mostantól érvényes megállapodás):

– Albán Köztársaság 2021.06.10-től;

– Bahreini Királyság 2021.05.03-tól;

– Ciprusi Köztársaság 2021.06.06-tól;

– Cseh Köztársaság 2021.05.15-től;

– Észak-macedón Köztársaság 2021.05.14-től;

– Georgia (Grúzia) 2021.05.21-től;

– Horvát Köztársaság 2021.05.06-tól;

– Indiai Köztársaság 2021.10.12-től;

– Kazah Köztársaság 2021.06.23-tól;

– Marokkói Királyság 2021.06.10-től;

– Moldovai Köztársaság 2021.06.01-től;

– Mongólia 2021.05.21-től;

– Montenegrói Köztársaság 2021.04.30-tól;

San Marino Köztársaság 2021.07.13-tól;

– Szerb Köztársaság 2021.04.30-tól;

– Szlovák Köztársaság 2021.06.10-től;

– Szlovén Köztársaság 2021.05.01-től;

– Török Köztársaság 2021.05.14-től;

– Ukrajna 2021.06.11-től;

– Üzbég Köztársaság 2021.07.24-től;

– Zöld-foki Köztársaság 2021.08.01-től.

 

2021.10.11.

 

Érzékeny búcsút kell vennünk a közösségek, családok érdekében meghozott kormányzati intézkedéseket és azok végrehajtását figyelemmel kísérő Közösségi Élet Újraindításáért Felelős Operatív Törzstől, ugyanis 2021.10.09-vel megszüntették.

 

Kissé szigorítottak a képzési (hallgatói) hitel igénylésére jogosultak körén, ugyanis 2021.10.09-től már nem elegendő az eddig ismert feltételeknek megfelelni (pl. magyar állampolgárság, tartózkodási jogosultság, lakóhely, hallgatói hiteltartozás-mentesség, 18-55 éves kor), de büntetlen előéletűnek és köztartozásmentesnek is kell lenni. Ezen kívül a kérelem benyújtását megelőző 2 évben legalább 180 napig biztosítottnak vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak kellett lenni. További feltétel, hogy legalább 6 hónapig felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonyban kell állni a kérelem benyújtásakor. Ezeket a feltételeket (mármint biztosítottság és hallgatói jogviszony) nem kell figyelembe venni, ha a hallgató gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban részesül.

 

Újabb országok védettségi igazolását ismertük el egyoldalúan, így a most aktuális lista a következő:

– Andorra 2021.10.08-tól;

– Feröer-szigetek 2021.10.08-tól;

– Izrael 2021.10.08-tól

– Monaco 2021.10.08-tól;

– Oroszországi Föderáció 2021.07.27. 22:00 órától;

– Panama 2021.10.08-tól;

– Románia 2021.05.22. 22:00 órától;

– Svájc 2021.07.20-tól;

– Vatikánváros 2021.10.08-tól.

 

A COVID kezeléséhez használt eszközökből van némi többletünk, ezért ingyenesen átadunk 5 db lélegeztetőgépet és 1000 doboz Favipiravirt Hargita megyének, 250.000 adag AstraZenecát pedig Egyiptomnak.

 

Év elejéig visszamenőleges hatállyal, 2021.11.01-től 1,2 %-kal emelik azokat a nyugdíjakat és ellátásokat, amelyeket január 1-jén is megemeltek. Ilyenek például: öregségi nyugdíj; özvegyi nyugdíj; szülői nyugdíj; árvaellátás; baleseti hozzátartozói nyugellátás; korhatár előtti ellátás; szolgálati járandóság; átmeneti bányászjáradék; táncművészeti életjáradék; rokkantsági ellátás; rehabilitációs ellátás; baleseti járadék; bányászok egészségkárosodási járadéka; fogyatékossági támogatás; vakok személyi járadéka; házastársi pótlék; házastárs után járó jövedelempótlék. Novemberben már az emelt összeget fogják folyósítani.

Emelkedik a rokkantsági járadék is: (szintén 2021.01.01-ig visszamenőleges hatállyal): havi 40.555,- Ft-ról 41.045,- Ft-ra.

Ezen kívül az idén nyugdíjprémiumot is fizetnek, ami a november havi nyugellátás 25 %-ával egyenlő, valamint 80.000,- Ft egyszeri juttatást is kifizetnek az arra jogosultaknak (például azoknak a nyugdíjprémiumra jogosultaknak, akiknek a nyugdíja 80.000,- Ft-nál kevesebb, valamint a szolgálati járandóságban, rokkantsági, rehabilitációs, korhatár előtti ellátásban, stb. részesülőknek). Ha esetleg a jogosult novemberben meghal, akkor a nyugdíjprémium kérelemre vehető fel. Az egyszeri juttatás (80.000,- Ft) összegét azonban nem biztos, hogy teljes összegben megkapja a jogosult, ugyanis abból le kell vonni a jogosultnak járó nyugdíjprémium összegét. Összegezve megállapítható, hogy sokan fognak valamennyit kapni, amit majd a NYUFI szépen ki fog számolni és novemberben kiutalja.

 

A 27/2021. (I.29.) Korm.rendeletben felsorolt jogszabályokat a 2021.02.07-én hatályos szöveggel újból hatályba léptették. Akit érdekel a teljes lista, az a https://www.minositettkonyvelok.hu/segitseg-az-ugyfelek-tajekoztatasahoz-veszelyhelyzeti-intezkedesekkel-kapcsolatban-iii-hullam/ linken a 2021.05.23-i bejegyzésemnél megtalálja. Ennek érdekessége, hogy a 2021.02.07. után hozott veszélyhelyzeti rendeleteket egyáltalán nem tartalmazza (persze attól azok még a veszélyhelyzet végéig hatályban maradnak), valamint szerepelnek benne olyan jogszabályok is, amelyek már nincsenek hatályban. Ilyen például az 512/2020. (XI.21.) Korm.rendelet, mely az ingyenes parkolásról szólt és 2021.05.24-ig volt hatályban. (Ezt nem igazán tudom, hova tenni, de biztosan van rá magyarázat. Előfordulhat például, hogy egyszerűen csak elfelejtették aktualizálni a 2021. évi I. törvény 2. § (4) bekezdését és a Korm.rendeletet, amiben a jogszabályokat felsorolják.)

Továbbra is igaz, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások pedig elmaradnak, valamint országos és helyi népszavazás sem lehet.

 

Mészáros Anikó

MINKE szakértő