A téma aktualitását az adja, hogy napjainkban egyre többen vásárolnak elektromos autót, azonban adózásbeli kezelésével még sincsenek teljesen tisztában. Jelen cikkemben ezért az elektromos gépjárművek adózási előnyeivel kívánom megismertetni a Tisztelt Olvasót.

A 6/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet határozza meg, hogy mi minősül elektromos gépkocsinak. E szerint ha a jármű forgalmi engedélyének V.9 blokkjában (környezetvédelmi osztályba sorolás) 5E, 5N, 5P, vagy 5Z szerepel, akkor biztosak lehetünk benne, hogy elektromos gépkocsit vásároltunk.

Ezen személygépkocsik után regisztrációs adót, gépjárműadót és cégautóadót sem kell fizetni, valamint mentes az átírási illeték alól is. Ráadásul jelenleg még a legtöbb helyen ezek a járművek ingyenesen parkolhatnak, „tankolhatnak”, tekintve, hogy ingyenes töltőállomások vannak egyre több településen.

Már a fent felsorolt adókedvezmények is megtakarítást eredményeznek, de ezek még nem kompenzálják az elektromos autók magasabb beszerzési árát (persze az öröm, amelyet a környezet védelméért tett lépésünk miatt érzünk, nagyon sokat ér).

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium GZR-D-Ö-2018 pályázati kódszámon 2020.05.01-ig (vagy a keret elfogyásáig) támogatást biztosít az elektromos gépjárművek beszerzéséhez vállalkozások számára is. A támogatás a 20 millió Ft bruttó vételárat meg nem haladó gépjárművekre igényelhető. Mértéke a bruttó eladási ár 21 %-a, maximum 1,5 millió Ft lehet.

Általános forgalmi adó tekintetében ugyanazok a szabályok vonatkoznak ezekre a járművekre is, mint bármely más személygépjárműre (beszerzés, üzem- és karbantartási anyag áfája nem vonható le, de az üzemeltetés áfájának 50 %-a levonható).

Talán kevesebbek által ismert – így bővebben szólok róla –, hogy a társasági adóban 2017.01.01-től energiahatékonysági célokat szolgáló eszközbeszerzés címén adókedvezmény vehető rá igénybe.

Az adókedvezmény nem minősül de minimis támogatásnak és 6 adóévben érvényesíthető, legfeljebb a számított adó 70 %-áig. Az adókedvezmény igénybevételének kezdő időpontja – az adózó döntésétől függően – a beruházás üzembe helyezésének adóéve, vagy pedig az azt követő adóév. Mivel 2018. július 26-tól a Tao.tv. 29/D. § (11) és (16) bekezdését hatályon kívül helyezték, így az adókedvezmény önellenőrzéssel is érvényesíthető azzal a megkötéssel, hogy önellenőrzés csak az üzembe helyezést követő adóévre (illetve az azt követő adóévekre) adható be.

Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség arányában a következők szerint differenciált:

• 30 % a közép-magyarországi régió nem támogatható településein,
• 35 % a közép-magyarországi régió támogatható településein, és
• 45 % a további településeken,

de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A támogatási intenzitás a kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növelhető.

Fontos kiemelni, hogy az adókedvezmény számításánál csak az a költség vehető figyelembe, amely magasabb energiahatékonysági szintet biztosít, és csak akkor, ha egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel. A kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha hitelt érdemlően bizonyítjuk, hogy a kevésbé energiahatékony beruházást az adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában is végrehajtottuk volna. Vagyis igazolnunk kell, hogy mindenképpen vettünk volna autót. Ehhez beszereztük az árajánlatokat – melyekre egyébként is szükségünk lesz később az energiahatékonysági igazolás kiállításához –, de végül mégis az elektromos autó mellett döntöttünk, mert környezettudatosak vagyunk.

Ugyanazon beruházás tekintetében nincs lehetőség az energiahatékonysági és a fejlesztési adókedvezmény együttes alkalmazására.

Az energiahatékonysági adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallás benyújtásáig igazolással rendelkezzünk, amely alátámasztja, hogy a beruházás energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül. Ilyen igazolást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állíthat ki számunkra. Az igazolás tartalmi elemeit a 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet tartalmazza. A névjegyzék a http://enhat.mekh.hu/index.php/2015/12/28/energetikai-audit/ linken található meg. Tapasztalatom szerint sok auditor még nincs tisztában ezen igazolás kiállításának feltételeivel, így érdemes őket tájékoztatni jelen cikkben foglaltakról.

Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele még, hogy a beruházás részét képező eszközt használatba vegyük (legyen üzembe helyezési bizonylat), és az üzembe helyezést követő legalább 5 évig üzemeltessük, illetve használjuk. Ha ebben az időszakban kivezetjük a befektetett eszközök közül, vagy nem üzemeltetjük és nem is pótoljuk, akkor a bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.

Az adókedvezmény igénybevételének további feltételei:

• Az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított ellenünk, vagy indított ugyan, de azt sikeresen foganatosította, vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit betartottuk.
• Az állami adó- és vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal nem sújtott bennünket, vagy ha sújtott, akkor annak összegét arra tekintettel mérsékelte, hogy a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségünket az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítettük.
• A társasági adóbevallásban az adókedvezmény igénybevételekor adatot kell szolgáltatnunk a beruházásról. (A '29-es bevallás 05-01 lapján tüntetjük fel az összes és a tárgyévben igénybe vett kedvezményt, valamint a 05-03 lapon szolgáltatunk adatok az üzembe helyezés időpontjáról, helyéről, az első kedvezmény igénybevételének évéről, a beruházás megnevezéséről, a rendelkezésünkre álló igazolás adatairól.)
• A támogatott eszközről külön nyilvántartást kell vezetni.
• Az adókedvezmény igénybevételével kapcsolatos valamennyi iratot a beruházás üzembe helyezését követő 10 évig meg kell őriznünk.

A Tao. tv. 22/E. § (8) bekezdése taxatív módon nevesíti azokat az eseteket, amelyekben adókedvezmény nem vehető igénybe. Így például:

• akkor, ha a fejlesztést azért hajtjuk végre, hogy a beruházás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak megfeleljünk – még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba,
• ha nehéz helyzetben lévő társaságnak minősülünk,
• felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alatt állunk, vagy
• ha nem teljesítjük a Tao. tv-ben és a 176/2017. (VII. 4.) Kormányrendeletben foglalt feltételeket.

Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer biztosan ellenőrzi, így érdemes már az elején összeállítani az ellenőrzéshez az anyagot (árajánlatokat, igazolást, külön nyilvántartást, számlákat). Az ellenőrzéshez az igénybe vett kedvezmény alátámasztásaként az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás, felújítás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, valamint a kötelező üzemeltetési időszak (5 év) alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz

            - üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét,

            - bekerülési értékét,

            - többletköltségét, valamint

            - állományból történő kikerülésének időpontját, indokát.

Bízom benne, hogy ezen összefoglalómmal segítséget nyújtottam az elektromos autót vásárlók adózásához, és kedvet csináltam a környezettudatos beruházáshoz!

Kapcsolódó jogszabályok:

- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről [26. § (1) bekezdés w) pont]

- 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról [5. § g) pont, 17/A. §, 18. § 9. pont]

- 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról [4. § 11a.; 22/D. §, 22/E. §, 23. § (3)]

- 2003. évi CX. törvény melléklete a regisztrációs adóról (melléklet 1.8. pont)

- 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (124. §)

- 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról (1. § 32. pont)

- 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól

- 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről [2. § (6)-(8) bekezdés]

                                                                                                              Mészáros Anikó

                                                                                                             MINKE Szakértő

                                                                                                                 KNOX Kft.