Azonnali és korrekt adatszolgáltatások, teljesen zárt és tökéletesen működő informatikai rendszer = 100 %-ban hibátlan SZJA bevallások, gondolhatnánk, ám a valóság közel sincs így. A gyakorlat azt mutatja, hogy több százezer forintot bukhatnak a magánszemélyek, ha a személyi jövedelemadó bevallásukkal nem foglalkozva kényelmesen hátradőlnek és nem tesznek semmit, hiszen ez esetben automatikusan elfogadásra kerül a NAV által készített tervezet. Az már egy komoly lépés, ha valaki ezt úgy teszi, hogy ténylegesen megtekinti a bevallástervezetének adatait, azonban ne legyen nyugodt, ha abban azt látja, nincs befizetendő adója, hiszen lehet, hogy komoly összeget kaphatna vissza az államtól.

Tartsuk észben, hogy a NAV kizárólag azokból az adatokból tudja összeállítani a bevallástervezetet, melyről információval rendelkezik. Minden olyan adat, információ, amely korábban nem került bevallásra, értelemszerűen kiesik a NAV látókörén kívülre, tehát nem lesz a bevallás tervezetben sem, de erről a későbbiekben lesz még szó.

Összeszedtünk a néhány legfőbb okot, hogy megmutassuk, a könyvelők közül oly’ sokan miért ódzkodnak a NAV-os bevallásoktól, és helyettük miért az évtizedek alatt, jól megszokott ’53-mas bevallást adják be, íme az indokok, illetve a hibalehetőségek, melyek :

1. „családi kedvezmény”
   

A leggyakoribb jelenség, mely kapcsán eltérések lehetnek, különösen abban az esetben, ha év elején valaki tévesen adta le munkáltatójánál a családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatot, vagy azt – tipikusan több gyermek esetén – a szülők mindketten igénybe kívánják venni közös érvényesítéssel, megosztással. Gyakran előforduló eset (különösen 3 vagy több gyermek esetén), hogy csak az egyik fél kap év közben családi kedvezményt, a fennmaradó kedvezményt pedig a házastársa igénybe vehetné. Abban az esetben, ha ez elmarad, és a bevallások feldolgozásra kerülnek, a családi kedvezmény jogszerűen érvényesített része elveszik – hacsak önellenőrzéssel a későbbiekben vissza nem kérik. Láttunk olyat is, hogy egyik fél sem kérte év közben ennek érvényesítését, így most kaphatják meg. Ez az összeg egy kétgyermekes szülő esetében 420 e Ft, így érdemes egy kis figyelmet fordítani arra, hogy hogy is állunk e téren, hiszen az állam nem fogja szó nélkül kiutalni ezt a jogszerűen járó pénzt...

2. személyi kedvezmény
   
   

Igencsak gyakori, hogy valaki olyan betegségben szenved (e betegségek tételesen fel vannak sorolva 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendeletben), mely után adókedvezményre jogosult. Mivel a kedvezmény igénybevételéhez orvosi igazolásra/határozatra van szükség, mely nem kerül a NAV SZJA rendszerében automatikusan rögzítésre, ezt a kedvezményt csak az adózó kérheti. Fontos megjegyezni, hogy ha ez korábban elmaradt, önellenőrzés benyújtásával visszaigényelhető a feledékenység miatt meg nem kapott kedvezmény. Mivel e tétel havi összege 2018-ban 6.900 Ft, az érintettek számára évi 82.800 Ft-os plusz pénzt jelent.

3. ingatlan bérbeadásból származó jövedelem
   
   

Ha valaki ingatlant ad bérbe, többféle adózási módot is választhat. Bár a leggyakrabban a „10 %-os költséghányad” alkalmazását választják, korántsem biztos, hogy ez a legkedvezőbb, ha a célunk az, hogy szabályos keretek között csökkentsük az adófizetési kötelezettségünket. Mivel a bevallásban döntünk véglegesen a költségelszámolásról, fontoljuk meg, mi lenne a megfelelőbb, hiszen igen komoly eltéréseket tapasztalunk a gyakorlatban.

Amennyiben az ingatlant magánszemélynek adjuk bérbe (albérlet), nem fog a bevallás tervezet erről adatot tartalmazni, hanem nekünk kell ezt beírni.

4. ingatlan értékesítésből származó jövedelem
   
   

Bár az ingatlan adásvétel során rögzítésre kerül az adóazonosító jelünk, ez nem azt jelenti, hogy a NAV ki tudná tölteni azt a néhány adatot, melyet be kell vallanunk, és meg tudná állapítani az ingatlan értékesítésből származó jövedelmünket. Ennek legfőbb oka az, hogy – bár az bevétel egyértelmű lenne – a költségek címén elszámolt/elszámolható tételek tekintetében (pl. ingatlanközvetítési díj, ügyvédi költség, stb.) szintén nem kap adatot a NAV, azt pedig nem is említjük, hogy mi a helyzet akkor, ha komoly egyéb költségek merültek fel az ingatlannal kapcsolatban, pl. felújítás.

5. Adó 1+1 % felajánlás
   
   

Ha nem foglalkozunk a személyi jövedelemadó bevallásunkkal, nem fogunk az adónk 1 %-ának felajánlásával sem foglalkozni. Szeretnénk kérni az adózókat, hogy szenteljenek egy kis figyelmet minden évben azon civil szervezeteknek, akik mindannyiunkért, környezetünkért tevékenykednek. Ha vállat rándítva nem foglalkozunk a bevallással, hiszen azt „úgyis megcsinálja a NAV”, az adónkból felajánlható összeg az általunk preferált egyház, és nemes ügy helyett az államkasszába vándorol. Ez az összeg lehet, hogy néhány száz forint, azonban több tízezer, vagy – nagyon magas jövedelem esetén – akár százezer forintos nagyságrend is lehet. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy átlagos jövedelemmel rendelkező magánszemély 2 * 3-10 ezer forinttal rendelkezhet, mely ugyan kis összegnek tűnik, de a civil szervezetek számára óriási bevételkiesést jelent. Mivel mi is – civil szervezet révén – megtapasztaltuk, hogy sok kicsi, sokra megy, kérjük, egy fél percet szánjon rá mindenki arra, hogy rendelkezzen adója 1+1 százalékáról!

Mindezeken felül számos esettel nem foglalkoztunk (pl. külföldről származó jövedelmek), melyek úgyszintén érinthetik a bevallást, hiszen minden tétel részletes kifejtése szinte lehetetlen.

Kérjük, hogy tekintse át mindenki figyelmesen a bevallástervezetet, azt ellenőrizze le, vagy bízza rá könyvelőjére a bevallás elkészítését, hogy a jogosan járó kedvezmények érvényesítésre, a jövedelmek pedig korrekt módon bevallásra kerüljenek!

Ui.: amennyiben az 1% felajánlás kapcsán nem találnak megfelelő szervezetet, kérjük támogassák a mi munkánkat, a 18032358-2-13 adószám feltüntetésével.