Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Segítség az ügyfelek tájékoztatásához veszélyhelyzeti intézkedésekkel kapcsolatban

„TÖRTÉNELEMKÖNYV”

 

A veszélyhelyzet alatt szinte naponta frissítettük, aktualizáltuk az oldalt, most viszont úgy gondolom, sokkal hasznosabb lehet, ha sorba szedem, mikor mi történt. Így később is visszakereshető lesz, hogy melyik szabályt mikor vezették be, és mikor, miben változott. Ezért most az oldal átalakul „történelemkönyvvé”.

 

Lássuk tehát hogy kezdődött, tartott és ért véget a COVID-19 világjárvány miatt Magyarországon 2020.03.11-től 2020.06.18-ig tartó veszélyhelyzet.

 

2020.03.31.

 

Ez volt az első nap, amikor leírtam, hogy a veszélyhelyzet milyen változásokat hozott az életünkben. Ekkor az egyes témakörökben az alábbiak jelentek meg:

 

  1. Foglalkoztatás

 

Sokféle hír kering az éterben arról, hogy mi van, ha a munkahelyet be kell zárni, a munkáltató nem tud munkát adni a dolgozónak, vagy ő nem szeretne / tud dolgozni menni. A jelenleg érvényes előírások szerint az alábbi lehetőségek vannak.

– Ha hivatalosan karanténba zárják a dolgozót, akkor 7-es kóddal veszik táppénzre, ami azt jelenti, hogy az első naptól táppénzt kap (nincs betegszabadság), és a táppénz után táppénz-hozzájárulást sem kell fizetni.

– Ha önkéntesen karanténba vonul egészségügyi panaszai miatt, akkor indokolt esetben a háziorvosa táppénzre veheti. Ebben az esetben az első 15 munkanap betegszabadság (erre az időre a távolléti díj 70 %-a jár), utána pedig táppénzt kap (a kifizetett táppénz 1/3-a a munkáltatót terheli táppénz-hozzájárulás formájában).

– A dolgozó kérheti orvosi igazolás nélkül is, hogy otthon maradhasson. Ebben az esetben le kell írnia, hogy fizetés nélküli szabadságot kér, melyet a munkáltatónak engedélyeznie kell.

– A munkáltató elküldheti a dolgozót szabadságra is (az éves szabadságából 7 napot a munkáltató köteles akkor kiadni, amikor ő kéri, a többi időpontját a munkáltató állapítja meg).

– Ha a munkáltató rendeli el, hogy a munkavállaló nem mehet dolgozni, akkor arra az időre a munkavállalót alapbére illeti meg (állásidő).

– Az Mt. (Munka Törvénykönyve) 55. § (1) bekezdés j) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára a munkavállaló mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól. A 146. § (2) bekezdése értelmében a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Ez azt jelenti, hogy ha a dolgozó kéri, akkor nem csak fizetés nélküli szabadságra lehet elengedni, hanem akár valamilyen díjazásban is meg lehet állapodni (csak hogy ne kopjon fel teljesen az álla) közös megegyezéssel.

– Természetesen ha dolgozik, de kevesebbet, mint az eredeti munkaszerződése szerint dolgozna (pl. napi 8 óra helyett csak hetente kétszer jön be mondjuk 5-5 órát), akkor a munkaidőn is lehet közös megegyezéssel (munkaszerződés-módosítással) változtatni.

 

A Munka Törvénykönyvében foglaltakkal kapcsolatban a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig (ami ki tudja, mikor lesz) az alábbi rendelkezések kerültek kihirdetésre:

– a munkaidő-beosztás bármikor módosítható (eddig legalább 4 nappal korábban közölni kellett a munkavállalóval a változtatást);

– a munkáltató egyoldalúan elrendelheti az otthoni vagy távmunkavégzést;

– a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti a munkáltató (joga van pl. bármikor lázat mérni);

– a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek (vagyis most bármiről meg lehet állapodni a dolgozóval, nincs korlátozva semmi, ami a Munka Törvénykönyvében eddig korlátozva volt).

 

  1. Nyitva tartás, kijárás korlátozása

 

– A boltok 6:00 órától 15:00 óráig lehetnek nyitva. Az ezen kívüli időszakban csak a dolgozók tartózkodhatnak ott. Ez alól kivétel az élelmiszert, illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut, higiéniai papírterméket, gyógyászati segédeszközt árusító üzletek, gyógyszertárak, benzinkutak és a dohányboltok (ezek az üzletek a szokásos nyitva tartás szerint üzemelhetnek tovább).

 

– A turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművész, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó ágazatok bérleti szerződését nem lehet felmondani június 30-ig és bérleti díjuk sem emelhető.

 

Bezárták a mozikat, színházakat, múzeumokat, közösségi színtereket, közművelődési intézményeket, közgyűjteményeket.

 

– Egyelőre az irodákat, üzemeket még nem kell bezárni.

 

– 2020.03.28-tól 2020.04.11-ig vendéglátó üzletben az alkalmazottakon kívül senki sem lehet, kivéve, ha valaki épp az elvitelre alkalmas étel kiadása és szállítása miatt ugrott be.

 

– 2020.03.28-tól 2020.04.11-ig a lakóhelyet csak alapos indokkal lehet elhagyni. Ezek az alábbiak (a “->” jel után az én megjegyzésem írom le):

 

= Munkavégzés, hivatásbeli kötelezettség, gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, valamint az ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, eszközöket árusító üzletben (különösen a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben) történő vásárlás. -> Vagyis továbbra is mindenki járhat dolgozni, anyagot, árut beszerezni.

 

= Napközbeni kiscsoportos felügyelet okán a kiskorú gyermek kísérése.

 

= Az egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele, beleértve a gyógyító tevékenységen túl a testi és a lelki egészség megőrzése céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat (különösen pszichoterápiás ellátás, fizioterápiás kezelés, gyógytorna).

 

= Az egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül, vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani.

 

= A házasságkötés és a temetés szűk családi körben.

 

= A következő üzlettípusokba, ilyen terméket árusító boltokba lehet bemenni: élelmiszerüzlet, drogéria, állateledel, takarmány, mezőgazdasági üzlet, vágóhíd, piac, gyógyszertár, gyógyászati segédeszköz, benzinkút, dohánybolt.

 

= Az alábbi szolgáltatásnyújtásokat végzők kereshetők még fel: fodrász, manikűrös, szállítás, tisztítás, higiéniás szolgáltatás, gépjármű- és kerékpárszerviz, mezőgazdasági és erdészeti gépek és berendezések javítása, hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatások igénybevétele, hatóságok, bank, biztosító, posta.

 

= A magáról gondoskodni nem tudó vagy segítségre szoruló személy (pl. kiskorú, idős vagy beteg személy) részére történő segítségnyújtás.

 

= Mindenki köteles más emberektől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani (még a tömegközlekedés során is). Ez alól a közös háztartásban élők kivételek, ők ezen a 1,5 méteres körön belül is tartózkodhatnak.

 

 

– A lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység (közvetlenül a vevőnek házhoz szállítással történő árueladás) bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható, ha egy vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel szerződést köt a vállalkozó. Viszont termékbemutató nem szervezhető.

A vendéglátó üzletek és a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek saját maguk is végezhetnek bejelentés nélkül üzleten kívüli kereskedelmet. A csomagküldő kereskedelem is folytatható bejelentés nélkül. Bejelentés nélkül forgalmazható termékek: napi fogyasztási cikkek, vendéglátóipari termékek, élelmiszer.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A boltok, vendéglátóhelyek, kereskedelemmel foglalkozni szándékozók végezhetnek házhoz szállítást a nélkül, hogy ezt bárhová be kellene jelenteni (utóbbiaknak szerződést kell kötniük egy bolttal vagy étteremmel).

 

– Életkorral kapcsolatos korlátozások:

= 65. életévét betöltött személy az élelmiszerüzletet, drogériát, piacot vagy gyógyszertárat 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben látogathatja.

= Az ennél fiatalabbak 9.00 és 12.00 óra között csak akkor mehetnek be az élelmiszerüzletbe, drogériába, piacra és a gyógyszertárba, ha ott dolgoznak. -> 65 év alattiak délelőtt ezeken a helyeken nem vásárolhatnak, de a többi helyre bemehetnek.

= A fenti – üzletekre, szolgáltatást nyújtókra vonatkozó – előírások betartatásáért a helyiség üzemeltetőjét terheli a felelősség.

= Az összes előírás betartását a rendőrség ellenőrzi, de bevonhatja a katonaságot és más rendvédelmi szervet is. Ők intézkedhetnek és kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak. A szabálysértők büntetése 5.000,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig terjedhet.

= A 70 év felettieket arra kérik, hogy maradjanak otthon. Ha ezt megteszik és szólnak az önkormányzatnak, akkor ellátásukról az önkormányzat polgármesterének kell gondoskodnia.

 

– Egyelőre még nem kell hivatalos irattal igazolni, hogy milyen célból tartózkodunk otthonunkon kívül. A rendőr kérdésére azonban azt kötelesek vagyunk közölni. Délelőtt 10 órakor tehát a 65 év alattiak még véletlenül se mondják azt, hogy mennek a piacra vásárolni, mivel ez büntetést eredményezhet. Viszont nyugodtan mondhatja, hogy csak úgy sétál, vagy a mezőgazdasági üzletbe megy vegyszerért, esetleg éppen dolgozni siet.

 

  1. Járulékok, adók

 

Nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani és befizetni 2020. március, április, május és június hónapokra.

 

Kedvezményes járulék- és adófizetési körbe kerültek a következő tevékenységi köröket főtevékenységként végzők (főtevékenységnek az számít, amiből az elmúlt 6 hónapban a legtöbb bevétel, de legalább az összes bevétel 30 %-a származott):

– TEÁOR 49.32:         taxis személyszállítás

– TEÁOR 50.30:         belvízi személyszállítás

– TEÁOR 55:              szálláshely-szolgáltatás

– TEÁOR 56:              vendéglátás

– TEÁOR 58.13:         napilapkiadás

– TEÁOR 58.14:         folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

– TEÁOR 59:              film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás

– TEÁOR 60:              műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás

– TEÁOR 79:              utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás

– TEÁOR 82.30:         konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

– TEÁOR 90:              alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység

– TEÁOR 92:              szerencsejáték, fogadás

– TEÁOR 93:              sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység

– TEÁOR 96.04:         fizikai közérzetet javító szolgáltatás, de ők csak akkor, ha megfelelnek a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X.18.) NM rendelet szabályainak. Olvasatomban ez azt jelenti, hogy a közfürdők kapják a kedvezményt.

Akik ilyen tevékenységet végeznek, azoknak:

Nem kell szociális hozzájárulási adót (17,5 %) és szakképzési hozzájárulást (1,5 %) fizetni a munkavállalók után, az egyéni és társas vállalkozóknak a személyes közreműködés miatti kivét után 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan (tehát nekik már áprilisban sem kell ezeket utalni). Osztalék kifizetésénél ez a kedvezmény nem vehető igénybe.

– A bérből nem kell nyugdíjjárulékot (10 %), pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (3 %) és munkaerő-piaci járulékot (1,5 %) levonni a munkavállalóktól, egyéni és társas vállalkozóktól 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan. (Ez azt is jelenti, hogy a dolgozó nettó fizetése megnő, ha nem változik a bére.)

Tehát a fenti tevékenységi körbe tartozók a munkavállalóktól csak 15 % szja-t és 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonnak le ebben a 4 hónapban. Ráadásul a 4 %-os egészségbiztosítási járuléknak van maximális összege: 7.710,- Ft (az e feletti járulékot szintén nem kell levonni), és nem kell a munkáltatói terheket sem megfizetni.

– Ráadásul a kedvezmény nem érinti a társadalombiztosítási és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságot, vagyis ugyanúgy jár pl. a táppénz és az álláskeresési járadék is (ha egyébként járna).

– A rehabilitációs hozzájárulásra nekik nem kell előleget fizetni, és a rehab.hj. fizetési kötelezettséget is csökkentették 1/3-ával (966.000,- Ft-ra).

– A fenti tevékenységi körökbe tartozó KIVA adóalanyoknak 2020. március-június hónapokra vonatkozóan nem kell a személyi jellegű kifizetések után KIVA-t fizetni (logikus, hiszen a társasági adóalanyok sem fizetnek szoc.ho-t és szakképzésit).

 

Nem kell KATA-t fizetni 2020. március, április, május, június hónapokra az alábbi tevékenységi kört végzőknek:

– TEÁOR 4321:          villanyszerelés

– TEÁOR 4322:          víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés

– TEÁOR 4332:          épületasztalos-szerkezet szerelése

– TEÁOR 4333:          padló-, falburkolás

– TEÁOR 4334:          festés, üvegezés

– TEÁOR 4391:          tetőfedés, tetőszerkezet-építés

– TEÁOR 4932:          taxis személyszállítás

– TEÁOR 5510:          szállodai szolgáltatás

– TEÁOR 5520:          üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

– TEÁOR 5590:          egyéb szálláshely-szolgáltatás

– TEÁOR 5629:          egyéb vendéglátás

– TEÁOR 8230:          konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

– TEÁOR 8551:          sport, szabadidős képzés

– TEÁOR 8610:          fekvőbeteg-ellátás

– TEÁOR 8621:          általános járóbeteg-ellátás

– TEÁOR 8622:          szakorvosi járóbeteg-ellátás

– TEÁOR 8623:          fogorvosi járóbeteg-ellátás

– TEÁOR 8690:          egyéb humán-egészségügyi ellátás

– TEÁOR 8810:          idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül

– TEÁOR 9001:          előadó-művészet

– TEÁOR 9002:          előadó-művészetet kiegészítő tevékenység

– TEÁOR 9200:          szerencsejáték, fogadás

– TEÁOR 9313:          testedzési szolgáltatás

– TEÁOR 9319:          egyéb sporttevékenység

– TEÁOR 9602:          fodrászat, szépségápolás

– TEÁOR 9604:          fizikai közérzetet javító szolgáltatás

 

Aki tehát ilyen tevékenységet végez, annak legközelebb majd augusztusban kell KATA-t fizetnie (július hónapra vonatkozóan 08.12-ig). Ezen idő alatt nekik a 7.710,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot sem kell fizetni (azt csak a vállalkozói tevékenységüket szüneteltetők fizetik).

Ez a kedvezmény nem vonatkozik azokra a KATA-sokra, akik márciusban kezdték meg tevékenységüket.

Fontos kiemelni, hogy a KATA-s tevékenységi köröknél nem a főtevékenységet írták a rendeletbe kitételként, hanem a tevékenységi kört. Így más főtevékenységű katásoknak is jár a kedvezmény (lényeg, hogy szerepeljen a tevékenységi körei között a kedvezményezett tevékenység).

 

Ha esetleg valakinek (nem csak a fent felsoroltaknak, hanem bármelyik katásnak) KATA tartozása lett volna március 1. előtt, akkor arra 10 havi részletfizetést kap, melyet a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól kell fizetnie (vagyis ha a veszélyhelyzet júliusban szűnik meg, akkor októbertől 10 hónapig részletekben fizetheti meg a március 1-jén már meglévő tartozását). Erre még késedelmi pótlékot sem számítanak fel. De ha egy részletet nem fizet be, akkor egyben várják az egészet pótlékkal növelten.

 

  1. Ellátások

 

– A gyedet, gyest, gyetet a vészhelyzet megszűnéséig akkor is folyósítják, ha már nem járna. Egy időben azonban újabb ellátást nem adnak. Tehát ha valaki gyesen van, de éppen jogosulttá válna gyedre, akkor is csak a gyest fogja kapni.

 

– Megszűnik a nagyszülői gyed vagy gyet, ha a szülők visszavonják az erre vonatkozó nyilatkozatukat. Nem kell viszont vizsgálni a folyósításnál, hogy a nagyszülő a gyermeket saját háztartásában neveli, gondozza-e, tehát előfordulhat, hogy a nagyszülő kap gyedet akkor is, ha a szülők vigyáznak a gyerekre a járvány idején.

 

Ha a jelenlegi krízishelyzetben arra kényszerül az egyéni vállalkozó, hogy szüneteltesse a tevékenységét, akkor a szünetelés első napjától kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék (7.710,- Ft/hó) fizetésére. Van viszont egy lehetőség, ugyanis a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál lehet jelentkezni elektronikus úton járadékért. Ez egy támogatás, melynek legfontosabb feltételei:

– az elmúlt 3 éven belül van legalább 360 napi biztosítotti jogviszony (akár munkahely, akár sima egyéni vállalkozás, akár katás egyéni vállalkozás)

– nincs másik biztosítotti jogviszonya (nem nyugdíjas, nincs munkahelye, nem társas vállalkozó)

– vannak viszont érvényes iratai.

A támogatás iránti igényt a következő linken lehet bejelenteni:

https://nfsz.munka.hu/Allaskeresoknek/Lapok/ak_keresotevekenyseg.aspx

Tehát úgy néz ki, hogy ha szünetelni kell, akkor is van némi remény a túlélésre.

 

  1. Hitel, kölcsön, végrehajtás

 

– Fizetési moratóriumot rendeltek el 2020.12.31-ig a hitel- és kölcsönszerződésből, pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségekre. Vagyis nem kell törleszteni, fizetni semmit. (Persze ennek biztosan lesz böjtje a moratórium letelte után, úgyhogy csak megfontoltan szabad cselekedni.) Ugyanakkor a bankkal meg lehet állapodni arról is, hogy továbbra is az eddigi rend szerint történik a törlesztés. A rendelet szerint tehát annak van teendője, aki fenn akarja tartani a törlesztést. (Aki az eddigi rend szerint szeretné továbbra is fizetni a részleteket, annak nyilatkozatot kell tennie a pénzintézet felé, melyhez nyomtatványt a pénzintézettől kérhet.)

 

– Az ez után felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek teljes hiteldíj mutatója nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékét (vagyis jelenleg 5,9 %-ot).

 

– Átmenetileg megváltoznak a végrehajtás szabályai: a veszélyhelyzet alatt nem lehet végrehajtói kézbesítést végezni (ez a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 15. napig tart). A végrehajtói kézbesítés az, amikor a fizetési meghagyást önálló bírósági végrehajtó kézbesíti a kötelezettnek, nem pedig a posta. A végrehajtó eljárása ebben az esetben nem minősül végrehajtásnak. Tehát tulajdonképpen a végrehajtó mostanában nem kopogtathat az ajtón, hogy jött valamit lefoglalni. A bírósági végrehajtók csak néhány végrehajtási cselekményt nem végeznek a veszélyhelyzet ideje alatt (pl. ingósággal vagy ingatlannal kapcsolatos helyszíni eljárást, ingatlan kiürítését, lakóingatlan árverését). Nem terjed ki azonban a végrehajtási tilalom a munkabérből történő letiltásra, illetve a bankszámlák inkasszálására (vagyis ezek ez után is előfordulhatnak). Az adós kérhet részletfizetést a végrehajtótól is (nem csak attól, akinek tartozik). A végrehajtóirodákban szünetel az ügyfélfogadás (csak levélben vagy elektronikus úton lehet velük kommunikálni, de a levelek elhelyezésére ki kell tenniük egy gyűjtőszekrényt az irodához). Információ kérhető tőlük telefonon is, ha videókapcsolatot létesítünk.

 

– Leállítják az árveréseket és a helyszíni eljárási cselekményeket (lefoglalásokat, kilakoltatásokat).

 

– Szünetelnek a NAV-nál folyamatban lévő végrehajtási eljárások is a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.

 

  1. Egyéb

 

Bankkártyás vásárlásoknál az eddigi 5.000,- Ft-os érintéses fizetési lehetőség határát 15.000,- Ft-ra emelik, így kevesebbszer kell a PIN kódot beütni (no és jobban kell figyelni, hogy el ne tűnjön a kártyánk, mert ha rossz kezekbe kerül, akkor már 15.000,- Ft-ot tudnak mások leemelni egy-egy vásárlásnál). Ez a rendelkezés 03.25-től él, de legkésőbb 04.15-ig mindenkinek el kell kezdenie az alkalmazását.

 

– A felnőttképzésben nem tartható kontaktórás képzés és szakmai vizsga sem szervezhető. Csak távolléti oktatás, távoktatás, digitális képzés folytatható még akkor is, ha azt jogszabály, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés, támogatói okirat vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé. Ez nem vonatkozik az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott vagy elfogadott képzésekre.

 

– 2020.03.30-án egy törvény is született a koronavírus elleni védekezésről (2020. évi XII. tv.), mely kimondja, hogy a Kormány a veszélyhelyzetben az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat és a már meghozott kormányrendeletek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.

Így tehát fokozott figyelemmel kell kísérnünk a Kormányrendeleteket, mivel további változások várhatók, melyek nagy hatással lesznek életünkre és munkánkra.

Kimondták még, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig nem lesz időközi választás, a már kitűzött választások elmaradnak, nem lesz népszavazás sem.

Ezen kívül kiegészítették a Btk-t is: aki a járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat, ellenőrzés, növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedések végrehajtását akadályozza, az 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Csoportos elkövetés esetén a büntetés 1 évtől 5 évig terjed, s ha a bűncselekmény halált okoz, akkor a 2-től 8 évig terjed a szabadságvesztés. Azt is 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, aki az akadályozásra előkészületet tesz. Olyan valótlan tény állítása, valóság elferdítése, mely a közveszély helyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar, nyugtalanság keltésére, 3 évig terjedő szabadságvesztés jár. Ha ezt nagy nyilvánosság előtt teszi valaki, és az a védekezés eredményességének akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas, akkor 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.

Tehát fontos az is, hogy fokozottan ügyeljünk a valós adatok, hírek továbbítására, hiszen ügyfeleink bennünk bíznak, elsősorban tőlünk kapják meg a működésükhöz, életükhöz szükséges információkat.

 

2020.04.01.

 

A NAV Központi Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya a KATA fizetés alól mentesülők 12 milliós keretének csökkentésével kapcsolatban számunkra pozitív állásfoglalást adott ki. Ugyanis az állásfoglalás szerint a 12 millió Ft-os éves KATA keretet nem kell csökkenteni a március-június hónapokra mentesített vállalkozóknak. Az állásfoglalás a következő volt:

“Az a kisadózó vállalkozás, amely a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdésében foglalt veszélyeztetett ágazatban tartozó tevékenységet folytatónak minősül, és 2020 februárjában már a Katv. hatálya tartozott e tevékenysége tekintetében, 2020. március-június hónapokra tekintettel mentesül a tételes adó megfizetése alól. Tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet nem tartalmaz ilyen irányú rendelkezést, így a tételes adó megfizetése alóli mentesülés nem érinti az éves bevételi értékhatár számítását, tehát nem csökken a 12 millió forintos értékhatár.

A válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak.”

 

 

2020.04.02.

 

Mától a miniszterelnök a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytag.

 

Szintén a mai naptól a külföldről érkező nem magyar állampolgárok személyforgalomban nem léphetnek be Magyarország területére. Különös méltánylást érdemlő esetben az országos rendőrfőkapitány-helyettes felmentést adhat ez alól, ha az illetőnél nem állapítják meg a fertőzés gyanúját és karanténba vonul. Az országos rendőrfőkapitány határozata szerint a szomszédos állam polgárai humanitárius célú tranzitáthaladás érdekében beléphetnek az országba (persze vizsgálat után), át is haladhatnak a kijelölt útvonalon és csak a legszükségesebb alkalommal, a kijelölt benzinkutaknál és pihenőhelyeken megállva. Egyéb célból is beléphetnek a szomszédos államok polgárai, ha erről a szomszédos állammal van megállapodás és a feltételeket igazolják, no meg természetesen átesnek a megfelelő vizsgálatokon. Aki ezeket a feltételeket nem hajlandó teljesíteni, azt kitoloncolják az országból.

 

A külföldről érkező magyar állampolgárok és a magyar állandó tartózkodási kártyával rendelkező EGT-állampolgárok egészségügyi vizsgálaton esnek át a belépés során. Ha felmerül a COVID-19 fertőzés gyanúja, akkor kijelölt karanténba kerülnek. Ha nem merül fel gyanú, akkor 14 napra otthon (tartózkodási helyükön, lakhelyükön) kell maradniuk, melyet a rendőrség ellenőriz is. (Az ellátásukról való gondoskodás a helyi önkormányzat polgármesterének feladata.) Akinek közülük nincs magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye, az vagy nem marad az országban, vagy a kijelölt karanténba kell mennie. Ez alól az mentesül, aki igazoltan a fertőzésből gyógyult vagy a belépés előtt 14 napig járványügyi megfigyelés alatt állt. Aki a feltételeket nem teljesíti, az 5.000,- Ft-tól 500.000,-. Ft-ig terjedő szabálysértési bírságot kap.

 

Akinek a veszélyhelyzet alatt jár le valamelyik hivatalos okmánya, az megnyugodhat, mert a 81/2020. (IV.1.) Kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig az okmány érvényes marad.

 

A bölcsődék és óvodák esetében a helyi polgármester rendelhet el rendkívüli szünetet.

 

 

2020.04.03.

 

Ma a NAV gyakori kérdésekre adott válaszaiból szemezgetek (nem idézeteket leírva, hanem csak a lényeget megfogalmazva).

 

– Amennyiben a vállalkozás átvállalja valamely magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, egyiküknek sem keletkezik ebből adóköteles bevétele, így közteher-fizetési kötelezettsége (szoc.ho, szakk.hj.) sem. Ha ezt átutalással teljesíti a vállalkozás a NAV felé, akkor nagyon fontos, hogy utaláskor a közlemény rovatban a magánszemély adóazonosítóját és nevét szerepeltesse, mivel a kötelezettséget a magánszemélynél írják elő.

 

– A szoc.ho, szakképzési hj., kiva kedvezményezetti körbe tartozóknak rendelkezniük kell a kedvezmény igénybe vételéhez olyan bizonylatokkal (pl. főkönyv, analitika), melyek alátámasztják, hogy a bevételük 30 %-a a kedvezményezett tevékenységi körbe tartozik. Ezt ellenőrzéskor be kell mutatniuk. Azért van erre szükség, mert a kedvezményezett főtevékenység nem biztos, hogy ugyanaz, mint a NAV törzsadatokban megjelölt főtevékenység.

 

– A szocho., szakképzési hj., kiva kedvezmény igénybevétele szempontjából lényegtelen, hogy az adott munkavállaló milyen munkakörben dolgozik (mivel a kedvezmény a vállalkozás főtevékenységéhez kötött, így az valamennyi munkavállaló, egyéni és társas vállalkozó után igénybe vehető).

 

– A 2020.03.01. előtt keletkezett KATA tartozásra a 10 havi részletfizetést automatikusan felvezetik a folyószámlára (ellentételezik, majd előírják a részleteket). Így a 03.01. előtt előírt, de 03.01. után befizetett tételek túlfizetésként fognak az adószámlán szerepelni.

 

– Ha az adózók a járvány-, illetve a veszélyhelyzet gazdasági következményei miatt – önhibájukon kívül – nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, akkor kérhetnek fizetési halasztást, részletfizetést, mérséklés, illetve elengedést. (Ezt társaságok a FAG01, egyéni vállalkozók és magánszemélyek a FAM01 nyomtatványon kérhetik.) Akik a fizetési nehézség okaként a koronavírus által okozott gazdasági nehézségre hivatkoznak, azoknál e körülményeket a törvényi kereteken belül fokozottan figyelembe kell venni. (Tehát nem automatikus a fizetési kedvezmény, de nagyon fontos indok lehet. Viszont az 500.000,- Ft alatti adótartozásra évente egyszer lehet max. 12 havi automatikus részletfizetést kérni) A fizetési könnyítés segítség lehet azoknak, akiknek fontos, hogy szerepeljenek a KOMA adatbázisban (hiszen ha fizetési könnyítést kap és azt rendesen teljesíti, akkor nem lesz a hónap utolsó napján köztartozása), illetve a negyedév végén esedékes adózói minősítésnél is fontos lehet. Persze figyelembe kell venni, hogy fizetési könnyítést nem adnak lépten-nyomon, így javaslom, csak indokolt esetben kerüljön sor kérelem benyújtására, mivel valószínűleg még néhány hónapig nem fog javulni a helyzet. A bírság- vagy pótléktartozás mérsékelhető, a tőke-, illetve adótartozás nem (persze pl. részletfizetés erre is engedélyezhető). Ha a korábban megkapott fizetési könnyítést nem tudja az adózó teljesíteni, akkor újabb fizetési könnyítési kérelmet adhat be.

 

– Ha a vállalkozás egyik legfontosabb működtetőjét – a könyvelőt – nem lehet elérni (mert pl. karanténban van és nála vannak az iratok), akkor a vállalkozó igazolási kérelmet terjeszthet elő, melyet az akadály megszűnését követő 15 napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg kell beküldeni. Ez természetesen vonatkozik pl. az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők szja-bevallására is, viszont a magánszemélyek szja-bevallása automatikusan beadottnak minősül 2020.05.20-án, ha addig ők maguk nem fogadják el.

 

– Érdemes kérni a pénztárgépet használó ügyfeleket, hogy szóljanak, amikor már nem használják a pénztárgépet, mert a használat 30 napon túli szüneteltetését a PTGTAXUZ nyomtatványon be kell jelenteni.

 

 

2020.04.06.

 

– A havi rendszeres szociális ellátás és a gyermekek otthongondozási díj felülvizsgálatának időpontját elhalasztották a veszélyhelyzetet követő 2. hónap végéig.

 

– A veszélyhelyzet alatt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság a veszélyhelyzet végétől számított 90 napig még élni fog.

 

– Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (melyet az 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján a járási hivatal állapít meg a szociálisan rászorultaknak 1 éves időtartamra) meghosszabbodik a veszélyhelyzetet követő 2. hónap végéig, csakúgy, mint a rehabilitációs ellátás.

 

– A veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártyára átutalt, fel nem használt pénzeszköz után a munkavállalóval szemben nem számíthat fel díjat.

 

– Aki a veszélyhelyzettel kapcsolatban lényeges adat tekintetében a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, az szabálysértést követ el és 5.000,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

– Mától az országos és helyi közutakon, az állami és helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek várakozási területein nem kell várakozási díjat fizetni (vagyis mindenhol ingyenes a parkolás).

 

 

2020.04.08.

 

Palkovics László 2020.04.07-én bejelentette, hogy

– állami támogatást biztosítanak a rövidített munkaidőben dolgozóknak (3 hónapra átvállalják a bérek 70 %-át) bizonyos feltételek teljesítése esetén;

– K+F kapacitások veszélybe kerülése miatt a mérnöki munkát végzőknek 3 hónapig 40 %-os bértámogatást adnak;

– beindítottak egy vállalkozói portált (vallalkozoiportal.gov.hu);

– a szoc.ho-t 2020.07.01-től 2 %-kal, 15,5 %-ra csökkentik (ahogy eddig is tervezve volt);

– a beszámolókészítés és az éves adóbevallások határideje 2020.09.30.;

– EKÁER-ben biztosíték alóli mentességet vezetnek be;

– felgyorsítják az áfa-visszafizetéseket (normál adózónak 75 napról 30 napra, megbízható adózónak 30 napról 20 napra);

– adómérséklési lehetőséget teremtenek az eljárások és a nyomtatványok egyszerűsítésével;

– az adózói minősítésnél nem éri joghátrány a veszélyhelyzet miatti változások következtében a cégeket;

– a betegszabadságról szóló dokumentumokat elektronikusan is be lehet nyújtani;

– a fizetés nélküli szabadságon lévők biztosítási jogviszonya nem szűnik meg, a munkáltató befizetheti utána az ekho-t;

– pályázatok sorát vezetik be azoknak, akik – amellett hogy megtartják munkavállalóikat – pl. energiahatékonysági beruházást hajtanak végre;

– online képzéseket indítottak el;

– a munkavállalók távoktatásban végezhető továbbképzésének tandíjából (pl. informatikus képzés) 95 %-ot vállal át a költségvetés;

– a most munkanélküli vált dolgozók 0 %-os kamattal kaphatnak diákhitelt;

– az egyetemisták 500.000,- Ft-os 0 %-os kamatozású diákhitelt kaphatnak a Diákhitel Központon keresztül;

– a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt átvenni nem tudoknál ettől a feltételtől eltekintenek, meg fogják kapni a diplomájukat;

– a kiemelt ágazatok (turizmus, mezőgazdaság, egészségipar, építőipar, kreatív ipar, élelmiszeripar, logisztika) többletforrást kapnak 3 évig (beruházási támogatás, adócsökkentés, kedvező hitelek);

– felfüggesztik az idegenforgalmi adót 2020.12.31-ig;

– 2020.06.30-ig 4 %-ra csökkentik a SZÉP-kártya szociális hozzájárulási adóját és megemelik a keretösszeget (450.000,- Ft-ról 800.000,- Ft-ra a versenyszférában, 200,000,- Ft-ról 400.000,- Ft-ra a közszférában);

– fejlesztési és felújítási hitelprogramok lesznek a turizmusban (étterem, szálloda);

– az egészségipart támogatják, a kiválasztásuk szempontrendszerét átalakítják, támogatják a kutatásokat;

– a vállalkozások likviditását biztosító hitel-, garancia- és tőkeprogramokat hoznak létre, illetve a már meglévőket átalakítják;

– 2021 februárjától fokozatosan visszaépítik a 13. havi nyugdíjat (3 évig minden évben plusz 1 heti nyugdíjat kapnak a nyugdíjasok);

– a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekeket nevelők emelt családi pótlékát a vészhelyzet megszűnésétől számított 2. hónap végéig meghosszabbítják;

– a nagycsaládosok gépjárművásárlási támogatása a vészhelyzet megszűnésétől számított 60. napon jár le.

 

Sajnos a fentiekből még egyetlen egy sem jelent meg jogszabályban, így pontosabb információk még nincsenek az ígéretekről (melyek némelyike alapvető tárgyi tévedés: pl. a munkanélkülieknél fel sem merül az ekho). Ezért aztán nagyon várjuk a jogszabályokat, mert mint tudjuk: az ördög a részletekben rejlik. Addig a fenti felsorolást fenntartással kezeljük.

 

A szoc.ho., szakk.hj., kiva fizetési kedvezmény (amit a főtevékenységként a kedvezményezetti körbe tartozók kapnak március-június hónapokra) azon munkavállalók tekintetében is jár, akik márciusban, a rendelet megjelenése előtt léptek ki. Ez azt is jelenti, hogy az ő bérszámfejtésüket és a kilépéskor adott igazolásokat javítani kell, és a kedvezmény miatt megnövekedett bérüket ki kell fizetni.

 

Írtam már arról korábban, hogy a NAV állásfoglalása szerint a KATA fizetés alól mentesülők 12 milliós kerete nem fog csökkenni. Azóta már érkezett olyan NAV állásfoglalás is, mely ennek szöges ellentétét írta. A NAV honlapjára a GYIK oldalra azonban felkerült a közlemény, mely szerint “A Korm. rendeletben nincs arra vonatkozó jogszabályi rendelkezés, hogy a mentesülés csökkentené az éves bevételi értékhatárt. A Korm. rendelet vonatkozó szabálya is csak azt mondja ki, hogy ezen hónapokra nem kell megfizetni a tételes adót, és a kisadózói státusz fennáll, azt nem érinti a fizetés alóli mentesülés. Tehát a mentesítés nem olyan esetnek számít, mint a Katv. 8. § (9) bekezdés szerinti adott jogálláshoz, körülményekhez kapcsolódó fizetés alóli mentesülés. A Korm. rendelet szerinti mentesülés tehát nem okozza a bevételi értékhatár csökkenését, azaz az érintetteknél továbbra is 12 millió forint az éves bevételi értékhatár.” Így tehát – ellentétes jogszabály megjelenéséig – megnyugodhatunk, mert a bevételi keretet nem csökkenti a KATA alóli mentesülés.

 

A Magyar Államkincstár a hátrányos következmények enyhítése érdekében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) megvalósuló beruházások elszámolásával kapcsolatban engedményeket adott, melyről valamennyi érintettet külön levélben tájékoztatott (általában tárhelyen keresztül). Például meghosszabbították a határidőket, eltekintenek a fenntartási időszak során a bázislétszám fenntartásától vagy a továbbfoglalkoztatástól (kivéve, ahol a támogatás kifejezetten a munkahelyek megtartására irányult) a veszélyhelyzet időtartama alatt.

 

 

2020.04.14.

 

– 2020.04.11-től a munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el (az eddigi 4, illetve 6 havi helyett). Nem térhet el viszont az Mt. beosztás szerinti munkaidőre, napi pihenőidőre, heti pihenőnapra, heti pihenőidőre vonatkozó szabályaitól (Mt. 99. §, 104-106. §), kivéve, ha az Mt. 135. § (4) bekezdése szerinti eltérő megállapodást kötöttek (ez a polgári repülésben, személyszállításban, árufuvarozásban, kikötőkben dolgozóknál fordulhat elő). Kollektív szerződés eltérő rendelkezéseit a rendelet hatályának tartama alatt nem lehet alkalmazni. Ha a munkaidőkeretet a munkáltató felemeli, akkor akár úgy is dönthet, hogy például májusra és júniusra csak pihenőnapot határoz meg beosztás szerinti munkarendként a munkavállalónak, majd az ezt követő hónapokban napi 8 óránál hosszabb munkaidőre osztja be úgy, hogy a munkaidőkeretet ne lépje túl. Ekkor a munkaidőkeret túllépése miatti rendkívüli munkaidőre járó pótlék nem merül fel.

 

– 2020.04.11-én megszűnt volna a kijárás korlátozása, azonban ezt határozatlan időre meghosszabbították. A szükségességét hetente felülvizsgálják.

 

– A piacok nyitva tartásának és a piacok 65 éven felüliek általi látogathatóságának rendjét az önkormányzatok rendeletben az általánostól eltérően is szabályozhatják. Az ilyen önkormányzati rendeletben meg kell adni egy idősávot, amikor csak a 65. életévüket betöltött személyek mehetnek be a piacra.

 

– A dohányboltok is bekerültek abba a körbe, amelyek csak 6:00 órától 15:00 óráig lehetnek nyitva, ugyanis törölték őket a tovább nyitva tartható üzletek sorából Így 2020.04.10-től csak az élelmiszert, illatszert, drogériai terméket, háztartási tisztítószert, vegyi árut, higiéniai papírterméket, gyógyászati segédeszközt árusító üzletek, gyógyszertárak, benzinkutak lehetnek nyitva 6:00 óra előtt és 15:00 óra után.

 

Kibővítették a szoc.ho., szakk.hj., kiva kedvezményre jogosult tevékenységi köröket. Így már az alábbi tevékenységeket főtevékenységként végzők is jogosultak a kedvezményre:

TEÁOR 01.19:        egyéb, nem évelő növény termesztése (ha a 2019.09.01.-2020.02.29. közötti időszakban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30 %-a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott)

– TEÁOR 01.21:        szőlőtermesztés

– TEÁOR 01.29:        egyéb évelő növény termesztése (ha a 2019.09.01.-2020.02.29. közötti időszakban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30 %-a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott)

TEÁOR 01.30:        növényi szaporítóanyag termesztése (közülük csak azok, akik dísznövénytermesztést forgalomba hozatal céljából végeznek)

TEÁOR 01.70:        vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (ha a vadászati hatóság és a Vadászkamara hivatásos vadászként nyilvántartásba vette)

TEÁOR 11.01:        desztillált szeszes ital gyártása (ha törkölypárlatot, törkölyt vagy gyümölcspárlatot gyárt)

TEÁOR 11.02:        szőlőbor termelése

TEÁOR 11.05:        sörgyártás (ha kisüzemi sörfőzde, vagyis évente maximum 200.000 hektoliter sört állít elő, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használ és nem licencia alapján működő adóraktár)

TEÁOR 46.22:        dísznövény nagykereskedelme

TEÁOR 47.76:        dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (ha csak dísznövény kiskereskedelemmel foglalkozik)

 

– A kormányhivatal max. 3 hónapig vissza nem térítendő támogatást ad a munkáltató kérelmére azon természetes személy munkavállaló után, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik (kutató-fejlesztő). A munkavállalóval kapcsolatos feltételek: a munkáltató vele kapcsolatban nem részesül egyéb foglalkoztatást elősegítő támogatásban, 2020.03.11-én (a veszélyhelyzet kihirdetésének napján) munkaviszonyban állt és nem tölti a felmondási idejét. Munkáltatóval kapcsolatos feltételek: a kérelem benyújtásakor már legalább 6 hónapja működik, bemutatja a gazdasági körülményeket, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, valamint a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedéseket. A kérelmet azonos telephely és munkavállalók esetében csak egyszer lehet benyújtani a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján (nfsz.munka.hu) közzétettek szerint a veszélyhelyzet időtartama alatt, vagy annak megszűnését követő 1 hónapon belül. A támogatás összege maximum 318.920,- Ft/fő/hó, de maximum a bruttó bér 80 %-a. Ha 2020.03.11-én a munkavállaló bére 670.000,- Ft vagy ennél több volt, akkor a támogatás 318.920,- Ft. Ha ennél kevesebb volt, akkor a 318.920,- Ft-nak a munkavállaló bruttó munkabére és a 670.000,- Ft arányával számított összege. A támogatást a szokásos módon, havonta utólag folyósítják a munkáltató részére. Vannak természetesen egyéb feltételek is (pl. létszám megtartása, továbbfoglalkoztatás, bér megtartása, rendezett munkaügyi kapcsolat, stb.)

 

Csökkentett munkaidős foglalkoztatásra is adnak támogatást. A részletes szabályokat a 105/2020. (IV.10.) Kormányrendelet tartalmazza. Legfontosabb elemei a következők: Csökkentett munkaidőről akkor beszélünk, ha a 2020.03.11. után módosításra kerülő munkaszerződés szerint 3 havi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a 70 %-át meg nem haladó részmunkaidő (minimum napi átlagban 4 óra) munkaidőben állapodnak meg. A támogatást a kormányhivatal (lánykori nevén Munkaügyi Központ) folyósítja a munkavállaló és a munkáltató közös kérelmére. Munkavállalóra vonatkozó feltételek: nem részesül részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban, 2020.03.11-én már munkaviszonyban állt és nem tölti a felmondási idejét. Munkáltatóra vonatkozó feltételek: a kérelem benyújtásakor már legalább 6 hónapja működik, bemutatja a gazdasági körülményeket, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, valamint a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedéseket. (Az még nem világos, hogy ez alatt mit értenek, milyen feltételeknek kell megfelelni ezzel kapcsolatban.) A támogatás időtartama 3 hónap. Mértéke a 2020.03.11. napi esedékességgel megállapított havi távolléti díj (maximum a minimálbér kétszerese, azaz 322.000,- Ft) szja-val, járulékokkal csökkentett összegének 30, 40 vagy 50 %-ban kieső munkaidőre járó arányos részének 70 %-a. (Olvasatomban ez azt jelenti, hogy például akinek eddig heti 40 órás munkaideje volt, azt akkor támogatják, ha heti 28, 24 vagy 20 órára csökken a munkaideje, de nem tudom, ez volt-e a jogalkotói szándék. Ezen kívül a támogatás maximált összege kereseti korlátot is jelent.) Ezt a támogatást is utólag folyósítják, köztehermentes és fizetés nélküli szabadság idejére nem jár. A támogatás időtartama alatt a csökkentett munkaidőn kívüli időben a munkavállalónak a munkáltatóval egyéni fejlesztési időben is meg kell állapodnia (a csökkentés miatt kieső munkaidő 30 %-ának megfelelő mértékben a munkaköréhez vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztésben kell részt vennie). A munkáltatónak létszámtartási kötelezettsége van a támogatási időtartam + 1 hónapig. Nem rendelhet el rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést (senkinél). A munkabérnek a támogatással együtt el kell érnie a munkavállaló távolléti díját és az egyéni fejlesztési időre is munkabért kell fizetni. Természetesen a szokásos feltételek (pl rendezett munkaügyi kapcsolat) itt is fennállnak. A támogatás iránti kérelmet a munkáltatónak legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 1 hónapon belül kell az nfsz.munka.hu oldalon közzétett formanyomtatványon benyújtani. A munkavállaló kérelmét a foglalkoztatási hely szerint illetékes kormányhivatalnál nyújtja be. A könnyebb érthetőség kedvéért összefoglaltam táblázatban a legegyszerűbb esetet, amikor napi 4 órára csökken az addigi 8 órás munkaidő:

 

Megnevezés

8 órás munkaidő

4 órás munkaidő

1,2 óra fejl.idő

Kieső idő bére

Bruttó bér

300.000,- Ft

150.000,- Ft

45.000,- Ft

150.000,- Ft

Levont szja

45.000,- Ft

22.500,- Ft

6.750,- Ft

22.500,- Ft

Levont járulék

55.500,- Ft

27.750,- Ft

8.325,- Ft

27.750,- Ft

Nettó bér

199.500,- Ft

129.675,- Ft

99.750,- Ft

Szoc.ho+szakk.hj.

57.000,- Ft

37.050,- Ft

 

Összes bérköltség

357.000,- Ft

232.050,- Ft

 

Munkavállaló részére utólag folyósított támogatás (kieső idő nettójának 70 %-a):

69.825,- Ft

 

Figyelemmel a mostani kaotikus helyzetre, valamint a támogatás újdonságára és a rengeteg kérdéses pontra, fokozott figyelemmel kísérem az ezzel kapcsolatos híreket, mivel ez nagyon sok vállalkozót érinthet. Igyekszem tájékozódni az illetékeseknél a pontos feltételekről és az ügymenetről. Mihelyt valamilyen konkrétum tudomásomra jut, azt közzé fogom tenni.

 

– 2020.05.01-től a felsőoktatási intézmények hallgatói maximum 500.000,- Ft, a felnőttképzésben részt vevők pedig maximum 1.200.000,- Ft szabad felhasználású hallgatói hitelt igényelhetnek. Ez azokra is vonatkozik, akiknek már van diákhitelük (kivéve azokat, akik nyelvtanulási hallgatói hitelt vettek fel és elmúltak 55 évesek). A hitelt egy összegben folyósítják, ha a Diákhitel szervezettel a hitelfelvevő 2020.12.31-ig szerződést köt. A hitel kamatát az állam átvállalja. A törlesztés időszaka minimum 1 év és maximum 5 év lehet.

 

– Változott az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból, valamint a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások elszámolási rendje. A részletszabályokat a 98/2020. (IV.10.) Kormányrendelet tartalmazza.

 

– Aki 2020.08.31-ig sikeres záróvizsgát tesz felsőoktatási intézményben, az mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól, vagyis átveheti diplomáját. Ez a régebben diplomázottakra is vonatkozik, így aki eddig azért nem vehette át diplomáját, mert nem volt meg a nyelvvizsgája, annak javaslom 1-2 hét múlva megkeresni a felsőoktatási intézményt a részletek tisztázása végett. (A záróvizsgák és a diplomák átvétele történhet a felsőoktatási intézményben, de a személyes érintkezést el kell kerülni.)

 

– Az elsődleges mezőgazdasági termelési, halgazdálkodási, mezőgazdasági termékek feldolgozási, mezőgazdasági termékek forgalmazási, erdőgazdálkodási, illetve vadgazdálkodási tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások vagy természetes személyek folyószámlahiteléhez 100 %-os kamattámogatást, kezelésiköltség-támogatást, kezességidíj-támogatást, költségtámogatást adnak a 14/2020. (IV.10.) AM rendelet alapján.

 

A jogi személyek és a nem jogi személy szervezetek működésére vonatkozó szabályok átmenetileg megváltoznak. Mivel nagyon sokféle összetételű vállalkozás létezik és mindegyikre más-más szabály vonatkozik, így nem írom le az egész jogszabályt, inkább javaslom a 102/2020. (IV.10.) Kormányrendelet elolvasását. Csak néhány kiragadott (általam fontosnak gondolt) pont a rendeletből:

– Ha a döntéshozó szerv a kijárás korlátozása ellenére sem akadályozott a működésben, akkor minden mehet a megszokott rendben. Akadályozottság esetén viszont tilos a döntéshozó szervet összehívni és a már összehívott üléseket sem szabad megtartani. Megengedett azonban valamennyi társaság számára az elektronikus hírközlő eszközön (pl. Skype, Zoom, stb.) keresztüli és az írásbeli (ülés tartása nélküli) döntéshozatal.

– Ha csak egy tag van, akkor ő írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

– Ha a tagok száma 2-5 fő, akkor az ülést elektronikus úton kell megtartani vagy írásbeli döntést kell hozni.

– Ha a tagok száma 6-10 fő, akkor a tagok többsége kérheti az elektronikus vagy írásbeli döntéshozatalt.

– Ha a tagok száma 10 főnél több, akkor az ügyvezetés kezdeményezheti az elektronikus vagy írásbeli döntéshozatalt. Ügyelnie kell azonban arra, hogy a napirendről részletes tájékoztatást adjon a tagoknak, közölje a határozat tervezetét a tagokkal, meg kell határoznia az informatikai alkalmazásokat és az elektronikus hírközlő eszközöket, valamint a tagok személyazonossága igazolásának módját (ha nem ismeri a tagokat személyesen). A szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani, a szavazás után 3 napon belül meg kell állapítani a szavazás eredményességét  és további 3 napon belül közölni kell azt a tagokkal. A tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (legyen benne a neve, lakóhelye), a határozattervezet megjelölése (melyik ponttal kapcsolatban szavaz) és az arra adott szavazat. A szavazatot elektronikus aláírással ellátva e-mailben is megküldheti. Ha a tag jogi személy, akkor legalább dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni levelét. Természetes személy tag esetén nem kötelező az elektronikus aláírás, de a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell. Az ülésről a körülményeket is taglaló jegyzőkönyvet kell készíteni, de nem kell jelenléti ívnek lennie (tartalmaznia kell viszont a jegyzőkönyvnek az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait). A jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.

– Ha a cég tagjainak száma max. 10 fő és elektronikus hírközlő eszköz útján az ülés nem tartható meg, akkor a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben az ügyvezetés határoz. Ezt csak akkor teheti meg, ha a szavazatok 25 %-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok legalább a szavazatok 51 %-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak (vagyis nem kell hozzájárulniuk, csak ne tiltakozzanak ellene). Nem dönthet viszont a létesítő okirat módosításáról, megszűnésről, átalakulásról, egyesülésről, szétválásról, jegyzett tőke leszállításáról. Pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról is csak akkor dönthet, ha az nem érinti a tagok részesedését és a tagok ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak.

– A beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha az ügyvezetés határoz a beszámoló elfogadásáról.

– Az ügyvezetés által a tagok gyűlése nélkül elfogadott határozatot a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülésen napirendre kell tűzni, de az itt hozott határozat nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

– Az ügyvezetés köteles mindent megtenni azért, hogy a tagokat tájékoztassa a döntésekről.

Nyilvánosan működő részvénytársaságra (nyrt.) a fentiek nem vonatkoznak. Ők kötelesek az éves közgyűlés meghívóját a honlapjukon közzétenni a közgyűlést megelőzően legalább 21 nappal. Az ügyvezetés a közzétett napirenden szereplő valamennyi kérdésben – ideértve az alapszabály módosítását is -, továbbá pl. a beszámoló elfogadásáról is jogosult dönteni, akár a közzétett határozati javaslatoktól eltérően is. Az ügyvezetés az üzleti év mérlegfordulónapját követő 4. hónap végéig (általános esetben 2020.04.30-ig) köteles a beszámolóról határozni. Ezzel egyidejűleg dönthet az adózott eredmény felhasználásáról, osztalékról is.

– A társasházak a veszélyhelyzet ideje alatt nem tartanak közgyűlést. A veszélyhelyzet alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni.

– A köztestület üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal e-mailes üzenetváltással is történhet. Ha valamelyik tisztségviselő megbízatása a veszélyhelyzet idején jár le, akkor a határozott idő meghosszabbodik addig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson új tisztségviselőt nem választanak vagy neveznek ki. A köztestület költségvetését és beszámolóját a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetést ellátó szerv jogosult elfogadni, melyet annak megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülésen napirendre kell tűzni. A köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a beszámoló beadási határideje (mérlegforduló napját követő 5. hónap utolsó napja) nem változott, viszont annak elfogadásáról és az osztalékról való döntést akár az ügyvezetés is meghozhatja.

 

 

2020.04.15.

 

– 2020.05.01-től a hitelintézetek 2020.06.10-ig, 2020.09.10-ig és 2020.12.10-ig a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (4) bekezdés 1. pontja szerint megállapított 2020. évi adóalap 50 milliárd Ft-ot meghaladó része után 0,19 % különadót kötelesek fizetni a 2020.06.10-ig beadandó bevallásuk szerint. A különadót csökkenthetik választásuk szerint a különadó törvény 4/A. § (14)-(19) bekezdések alkalmazásával.

 

– A kiskereskedelemmel foglalkozókra is különadót szabnak ki, azonban nem kell rögtön megijedni, mivel 500 millió Ft adóalapig nem kell adót fizetni (se bevallani), így nagyon sok vállalkozást nem érint ez az adó.

Az alábbi TEÁOR szerinti tevékenységet végzők kötelesek különadót fizetni, ha a vevő magánszemély is lehet:

TEÁOR 45.1             Gépjármű-kereskedelem (ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét)

TEÁOR 45.32           Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem

TEÁOR 45.40           Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem (ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét)

TEÁOR 47.1-47.9     Valamennyi kiskereskedelmi tevékenység

A különadót külföldi és a belföldi illetőségű személyek, szervezetek is kötelesek megfizetni. A különadó független az értékesítés módjától, így a netes kereskedőkre is vonatkozik.

Adókötelesek a fent felsorolt tevékenységi körök, valamint a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére belföldön átadott termék nem fióktelep útján való értékesítése.

Az adó alapja a 2020.05.01. naptól a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak bármely napját magában foglaló teljes adóévi, fenti TEÁOR számú kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétele, valamint a kereskedő által a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben a szállítónak nyújtott szolgáltatásból származó árbevétel, és a szállítók által ezzel kapcsolatban adott engedmény is.

Az adó mértéke:

– az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,

– az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,

– az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,

– az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.

Az adó összege a 2020.05.01. naptól a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak napjainak a teljes adóév naptári napjaiban képviselt aránya szerint megállapított összeg.

A bevallást a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig (de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését magában foglaló adóévet követő 30. napig) kell beadni, viszont 2020.05.31-ig be kell vallani az adóelőleg egy hónapra jutó összegét a NAV felé. A havi adóelőleg a 2020.05.01-et megelőző utolsó, beszámolóval lezárt adóévi, fenti tevékenységekből származó nettó árbevétel alapján kiszámított adó 1/12-ed része (ha 12 hónapnál rövidebb az adóév, akkor az árbevételt évesíteni kell). Ezt az előleget minden hónap utolsó napjáig be kell fizetni arra a hónapra, melyben a veszélyhelyzet legalább 1 napig fennáll. Az előlegre mérséklést is lehet kérni a NAV-tól, ha az előző év azonos hónapja szerinti árbevétel 60 %-át a havi adóelőleg esedékességét megelőző hónapban elért árbevétel nem éri el.

Kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsoltsági viszonyban álló adóalanyok különadó hatálya alá tartozó tevékenységeiből származó nettó árbevételét össze kell adni, és a fenti adómértékkel számított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, a különadó hatálya alá tartozó tevékenységből származó nettó árbevételben képvisel.

Akinek nem kell adót fizetnie, annak bevallást sem kell benyújtania.

 

 

2020.04.16.

 

– A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásához a kérelem elérhető a https://nfsz.munka.hu/Allaskeresoknek/Lapok/ak_tamogatasok.aspx?fbclid=IwAR0qBxQy5KpqjZEo6e-GNnIlWEOiFa19WddviE-eK9lX8OGWC05svLGumzY linken.

 

– A nyelvvizsgához és a KRESZ-vizsgához sikeresség esetén már eddig is támogatást kaphattak azok, akik a nyelvvizsga letételekor még nem töltötték be a 35. életévüket, KRESZ vizsga esetén pedig a 20. életévüket. A most kiadott rendelet szerint az állami támogatásra az a személy is jogosult, aki ezt az életkort a veszélyhelyzet alatt tölti be és a sikeres vizsga napja a veszélyhelyzet megszűnését követő 6. hónap utolsó napjáig terjedő időszakra esik.

 

– 2020.04.16-tól azoknak a taxisoknak, akik a veszélyhelyzet idején a vendéglátó üzlettel, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján ételt szállítanak, nem kell alkalmazni a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII.7.) Kormányrendelet (mely az engedélyezésről, diszpécserszolgálatról, szerződésekről szól) és a helyi önkormányzat taxisokra vonatkozó előírásait.

 

– A látvány-csapatsport támogatottak a veszélyhelyzet megszűnéséig az utánpótlás-fejlesztéssel, versenyeztetéssel, képzési feladatokkal kapcsolatos igazolt költségek, ráfordítások, kiadások 100 %-át elszámolhatják (eddig az utánpótlás-fejlesztés és a versenyeztetés 90 %-át, képzés 50 %-át számolhatták el). Ez alól kivételt képeznek azok a szervezetek, amelyekkel összefüggésben a Tao-törvény 30/I. §-a alkalmazandó (pl. hivatásos sportolót alkalmaznak). Az elszámolás sajátosságait a 116/2020. (IV.15.) Kormányrendelet tartalmazza.

 

 

2020.04.17.

 

– A hétvégén (04.18. 00:00 órától 04.19. 24:00 óráig) az önkormányzatok a kijárási korlátozást szigoríthatják.

 

– Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj idei első részletét 2020.09.30-ig kell teljesíteni (07.31. helyett).

 

– A mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználó a veszélyhelyzet idejére mentesül a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól. (A mentességet a negyedéves és az éves bevallásban érvényesítheti.) A nem mezőgazdasági vízhasználó pedig a tényleges vízhasználat után fizet, ha a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 %-át azért nem éri el az igénybe vett vízmennyiség, mert a vízhasználattal járó tevékenységét szüneteltette vagy jelentős mértékben csökkentette. (A kedvezményt az éves bevallásban tett nyilatkozattal érvényesítheti.)

A mentességgel érintett tevékenységi körök a 123/2020. (IV.16.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében szerepelnek.

 

Versenyképesség-növelő támogatás: 2020.12.31-ig nyújtható vissza nem térítendő költségvetési támogatás, mellyel kapcsolatos lebonyolítást a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. (hipa.hu) végzi. Ezt a támogatást a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező bármely gazdasági társaság kaphatja, kivéve néhány ágazatot.

Nem nyújtható támogatás:

– acélipari tevékenységhez,

– a hajógyártásban folytatott tevékenységhez,

– a széniparban folytatott tevékenységhez,

– a szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

– az ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához,

– elsődleges mezőgazdasági termeléshez,

– az 1379/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-ágazatban történő projekthez,

– energiatermelést, energiaszolgáltatást szolgáló projekthez,

– kereskedelmi tevékenységhez,

– koncesszióköteles körbe tartozó tevékenységet megvalósító projekthez,

– turisztikai tevékenységre irányuló projekthez,

– exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatban.

A pályázat részletes feltételeit a 7/2020. (IV.16.) KKM rendelet tartalmazza.

Néhány fontosabb feltétel:

– 2019.12.31-én nem minősült nehéz helyzetben levő vállalkozásnak, de a járvány miatt azzá vált, vagy egyéb pénzügyi vagy gazdasági nehézségei támadtak.

– Igazolni kell, hogy a koronavírus-járvány miatt, azzal ok-okozati összefüggésben legalább 25 %-kal esett vissza az árbevétele vagy a megrendelésállománya.

– Köztartozásmentes.

– Nincs biztosítása, vagy a biztosítás alapján nincs lehetősége a károk teljes megtérítésére.

– Létszámfenntartási kötelezettséget vállal 2020.12.31-ig.

– Vállalja, hogy 2021.06.30-ig legalább 150.000 EUR (kb. 55 millió Ft) értékű új beruházást valósít meg Magyarországon (a pályázat benyújtását megelőzően nem kezdheti meg a beruházást).

Támogatás mértéke:

– 150.000 – 300.000 EUR között a beruházás 30 %-a,

– 300.001 – 500.000 EUR között a beruházás 40 %-a,

– 500.000 EUR felett a beruházás 50 %-a, de maximum 800.000 EUR.

A támogatás előfinanszírozású, vagyis a támogatás 100 %-át előlegben, egy összegben folyósítják (forintban, a pályázat benyújtását megelőző hónap utolsó munkanapján érvényes MNB devizaárfolyamon átszámítva). A teljes rendelkezésre álló támogatási keret 50 milliárd Ft.

 

– Elmaradnak a szóbeli és gyakorlati érettségik, csak írásbeli érettségi vizsga lesz (05.04.-05.21. között). Azoknál a tantárgyaknál, melyeknél csak szóbeli van, meg kell szervezni a szóbeli vizsgát. Abban az esetben is meg kell szervezni a szóbeli vizsgát, ha pl. valaki mentesül az írásbeli vizsga alól. Testnevelésből szóbeli vizsga lesz, vizuális kultúrából pedig csak írásbeli (gyakorlati nem).

 

– Az erdőkben az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenés pótlása a veszélyhelyzet megszűnését követő év 04.15-ig teljesíthető.

 

– A mezőgazdasági őstermelők értékesítési betétlapja akkor is az adóév első napjától hatályos, ha azt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül kérelmezi az őstermelő.

 

– Év végéig a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatban dolgozó alkalmi és idénymunka esetén az idénymunka éves kerete 180 nap (120 nap helyett), az alkalmi munka havi kerete pedig 20 nap (15 helyett). Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az alkalmi munka éves kerete (90 nap) nem változott!

 

– A mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld árverés útján történő értékesítésére nem kerülhet sor (a határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek).

 

 

2020.04.18.

 

– A nyilvántartásba vétel útján lineáris médiaszolgáltatásra jogosultnak (aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért és meghatározza annak összeállítását) 2020. II. negyedévére nem kell médiaszolgáltatási díjat fizetnie.

 

– Annak az egyéni vállalkozónak, aki a szünetelését 2020.03.11. és 2020.03.30. között jelentette be 2020.05.01-ig lehetősége van a bejelentése visszavonására (teljesen törlik a szünetelés bejelentését, úgy fog látszódni minden nyilvántartásban, mintha be se jelentette volna a szünetelést), vagy bejelentheti a szüneteltetés végét (így a szünetelés időszaka 1 hónapnál rövidebb lesz).

 

– A veszélyhelyzet ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének időtartama 1 hónapnál rövidebb is lehet.

 

 

2020.04.21.

 

Ma reggelre ismét semmi említésre érdemes információ nem jelent meg a Magyar Közlönyben, azonban a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásával kapcsolatban a Kormányhivatal által adott tájékoztatás szerint a támogatás azon munkavállalók esetében is igénybe vehető, akik munkabére meghaladta a minimálbér kétszeresét. A munkavállaló távolléti díjának a támogatással együtt el kell érnie a korábbi munkabér összegét. Ez a minimálbér kétszerese felett is érvényes. A támogatás alapját képező nettó távolléti díj maximuma 214.130,- Ft.

A kérelem kitöltésekor nyilatkozni kell, hogy a munkavállalók megtartása nemzetgazdasági érdeket szolgál-e. A Kormányhivatal tájékoztatása szerint az adófizető, legális munkahelyek megtartása minden esetben nemzetgazdasági érdeknek minősül, így válaszként nyugodt szívvel jelölhetjük az igent.

 

 

2020.04.22.

 

Végre megjelent kormányrendeletben is a már régen beharangozott adózási könnyítés (és még sok más is)!

 

A 140/2020. (IV.21.) Kormányrendelet rendelkezései szerint az alábbi éves és soron kívüli adók megállapításának, bevallásának és befizetésének, az adóelőleg megállapításának határideje 2020.09.30. (az eredeti 2020.05.31. helyett):

– társasági adó (tao),

– kisvállalati adó (kiva),

– iparűzési adó (ipa),

– energiaellátók jövedelemadója (eja),

– innovációs járulék (innov.jár.).

 

– A 2020.09.30-ig esedékessé váló adó- és járulékelőlegeket az utolsó rendelkezésre álló előlegbevallásban megállapított előleg alapulvételével kell megfizetni. Lehet rá mérséklést kérni, ha az adózó számításai szerint az éves adó, járulék nem éri el az előleg összegét.

 

– Az éves beszámolókat is 2020.09.30-ig kell benyújtani (2020.05.31. helyett). Ez nem vonatkozik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókra (ők azok, akiknek az értékpapírjait az EGT valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, vagy jogszabály ilyennek minősíti őket).

 

– A SZÉP-kártyák keretösszege megemelkedett. E szerint béren kívüli juttatásnak minősül  szálláshely alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 400.000,- Ft, vendéglátás alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 265.000,- Ft, szabadidő alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 135.000,- Ft.

Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 400.000,- Ft/év, más munkáltató esetében 800.000,- Ft/év lett.

A 2020.04.22-től 2020.06.30-ig SZÉP-kártya számlára utalt béren kívüli juttatást nem terheli szociális hozzájárulási adó sem (tehát ebben az időszakban csak 15 % szja-t kell fizetni utána).

 

– A 2020.04.26-tól 2020. december 31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetne. A megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallani az adóhatósághoz. Nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla.

 

– A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem kell EKAER kockázati biztosítékot nyújtani. A bent lévő kockázati biztosítékot a NAV hivatalból visszautalja az adózóknak.

Az útszakasz mentesítésre vonatkozó engedélyek a veszélyhelyzet ideje alatt végig érvényesek maradnak, és a feltételek fennállását a veszélyhelyzet ideje alatt nem vizsgálják.

 

– Nem szűnik meg a megbízható adózói minősítés a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetre való hivatkozással, illetve akkor sem, ha az adótartozás meghaladja a nettó 500.000,- Ft-ot vagy az adóteljesítmény nem pozitív (vagyis veszteséges lesz).

 

– A max. 5 millió Ft összegű adótartozásra egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy max. 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyeznek, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A kérelem illetékmentes és 15 napon belül elbírálják.

 

– A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig benyújtott kérelem alapján a nem természetes személy adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy egy alkalommal kérheti az adótartozás mérséklését A mérséklés mértéke az adott adónem legfeljebb 20 %-a, de max. 5 millió Ft lehet. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. A mérséklésre akkor kerülhet sor, ha a kérelmező gazdálkodási tevékenységét az adótartozás megfizetése a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Ha az adómérséklést megkapja, akkor fizetési halasztást és részletfizetést már nem kaphat. Ez a kérelem is illetékmentes és 15 napon belül elbírálják.

 

– A pénztárgépek és az élelmiszer-automaták felülvizsgálatát – ha a határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le – a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül kell elvégeztetni.

 

– A veszélyhelyzet alatt, a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ezen dolgozók esetében 2020.05.01-től a munkáltató kötelessége a 7.710,- Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése, melyet a járulékbevallásában szerepeltetnie kell. (A munkáltató kérelme alapján a NAV engedélyezi ezen járulék megfizetésének elhalasztását a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.)

 

2020.07.01-től a szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5 % (az eddigi 17,5 % helyett).

 

– Ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható vagy azt számára megtérítették), akkor 2020.07.01-től a megállapított jövedelem 87 %-át kell jövedelemként figyelembe venni (az eddigi 85 % helyett) mind a szoc.ho, mind az szja tekintetében. (Ez a szoc.ho mértékének csökkenése miatt változott.)

 

2020.07.01-től a magánszemélynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételből a kifizető 15,5 százalék ekhot állapít meg és von le (az eddigi 9,5 % helyett).

 

2020.07.01-től a katások ellátásának alapja 50.000,- Ft KATA fizetése esetén 102.000,- Ft/hó, 75.000,- Ft KATA fizetése esetén 170.000,- Ft/hó (eddig ez 98.100,- Ft/hó, illetve 164.000,- Ft/hó volt).

 

2021.01.01-től a KIVA mértéke 11 %-ra csökken (a jelenlegi 12 %-ról).

 

– A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló rendeletet is módosították (tulajdonképpen teljesen átírták). E szerint 2020.04.29-től megváltozik ez a támogatás.

A részletes szabályokat a 105/2020. (IV.10.) Kormányrendelet tartalmazza. Legfontosabb elemei a következők:

Csökkentett munkaidőről akkor beszélünk, ha a 2020.03.11. után módosításra kerülő munkaszerződés szerint 3 havi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő 25 %-át elérő, de 85 %-át meg nem haladó részmunkaidőben állapodnak meg a felek. (Az eddigi napi 8 órás munkaszerződés esetében tehát a részmunkaidő napi 2 és 6,8 óra, vagyis heti 10 és 34 óra között lehet.)

A támogatást a Kormányhivatal (lánykori nevén Munkaügyi Központ) folyósítja a munkavállaló és a munkáltató közös kérelmére.

Nem adnak támogatást a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatáshoz.

Munkavállalóra vonatkozó feltételek: nem részesül részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban, 2020.03.11-én már munkaviszonyban állt és nem tölti a felmondási idejét. Vállalja a csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, valamint azt, hogy a támogatott munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek, továbbá vállalja, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.

Munkáltatóra vonatkozó feltételek: a kérelem benyújtásakor már legalább 6 hónapja működik, nem részesül kutató-fejlesztő munkavállalókra kapott támogatásban, vagy uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban.

A foglalkoztatás megvalósulhat távmunkában és otthoni munkavégzéssel is.

A támogatás időtartama 3 hónap, melyet a kérelem benyújtását követő időszakra állapítanak meg (vagyis a kérelem benyújtása után még 3 hónapig részmunkaidőben foglalkoztatottnak adják).

Mértéke a felszolgálási díjat is tartalmazó alapbér (maximum a minimálbér kétszerese, azaz 322.000,- Ft) szja-val, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70 %-a.

Ezt a támogatást is utólag folyósítják, de nem a munkáltatónak, hanem a munkavállalónak. Köztehermentes és fizetés nélküli szabadság idejére nem jár.

A munkavállalónak és a munkaadónak vállalnia kell, hogy csökkentett munkaidőben, és – ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja – a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Így tehát nem kell (de lehet) egyéni fejlesztési időről megállapodni, ha a csökkentett munkaidő az eredeti munkaidő felénél nem több, pl. 8 óráról 4 órára csökken a napi munkaidő.

Egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében a támogatás időtartama alatt vagy azt követő 2 éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30 %-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól (pl. ha napi 8 óráról 6 órára csökken, akkor 0,6 óra az egyéni fejlesztési idő).

A munkáltatónak létszámtartási kötelezettsége van a támogatási időtartam + 1 hónapig a támogatott munkavállalók tekintetében. Nem rendelhet el rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést a támogatott munkavállalók számára.

A munkabérnek a támogatás időtartama alatt a támogatással együtt el kell érnie a munkavállaló alapbérét. Ez nem vonatkozik azokra, akiknél a csökkentett munkaidő nem éri el a korábbi munkaidő felét (tehát pl. akinek napi 8 óráról 3 órára csökken a munkaideje, annak a bére a korábbinál kevesebb is lehet). Akiknek a munkaideje eléri az eredeti munkaidő felét, azok számára az egyéni fejlesztési időre munkabért kell fizetni.

A támogatás azon munkavállalók esetében is igénybe vehető, akik munkabére meghaladta a minimálbér kétszeresét.

Természetesen a szokásos feltételek (pl. rendezett munkaügyi kapcsolat) itt is fennállnak.

A kérelem kitöltésekor nyilatkozni kell, hogy a csökkentett munkaidő a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben van, valamint a munkavállalók megtartása nemzetgazdasági érdeket szolgál (az adófizető, legális munkahelyek megtartása minden esetben nemzetgazdasági érdeknek minősül).

A támogatás iránti kérelmet a munkáltatónak legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 1 hónapon belül kell az nfsz.munka.hu oldalon közzétett formanyomtatványon elektronikusan  benyújtani a munkavállaló kérelmével együtt. Azonos telephely vonatkozásában csak egyszer lehet benyújtani a kérelmet és a megállapított támogatás is ugyanazon időszakra szólhat. Ettől eltérően ha a kérelmet elutasítják, akkor azt még egyszer be lehet adni. A támogatás odaítélése után 5 hónappal lehet újabb kérelmet beadni, de csak a korábban nem támogatott munkavállalókra vonatkozóan.

A kormányhivatal a kérelmet annak beadásától számított 8 munkanapon belül elbírálja, s ha mindent rendben talál, akkor támogatást nyújt a munkavállaló részére. A munkaszerződés a  határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében, kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést.

A munkavállalónak vissza kell fizetnie a támogatást, ha utólag megállapítják, hogy valamelyik – rá vonatkozó – jogszabályi feltételt nem teljesítette. Ha a munkaadó nem teljesíti a rá vonatkozó jogszabályi feltételeket, akkor a kormányhivatal határozata alapján neki kell befizetést teljesíteni az NFA számlájára. (Ez alól mentesül, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkáltató jogutód nélkül megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása, vagy a munkavállaló felmondása miatt szűnt meg.)

 

 

2020.04.23.

 

– A tegnap este megjelent kormányrendelet szerint 2020.04.23-tól a hivatásos labdarúgók és a labdarúgó sportszakemberek díjazását a sportszervezet a veszélyhelyzet ideje alatt egyoldalúan csökkentheti. Ugyanez vonatkozik, a többi látvány-csapatsportban dolgozókra is.

 

– 2020.04.23-tól a következő alábbi támogatások, kölcsönök esetében hosszabbodik meg a legtöbb határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig: lakásépítési kedvezmény és a fiatalok otthonteremtési támogatása, fiatalok és többgyermekes családok lakáscélú kölcsönei, otthonteremtési kamattámogatás, adósságrendező lakhatáshoz nyújtott törlesztési támogatás, lakáscélú támogatás, otthonteremtési kedvezmény, 3 vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásai, babaváró támogatás. A részletes felsorolás a 144/2020. (IV.22.) Kormányrendeletben található.

 

– 2020.07.01-től az első sikeres nyelvvizsgához és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához azok is kaphatnak támogatást, akik a vizsganapon, illetve a bizonyítvány, határozat kiállításának napján csedben, gyedben vagy gyetben részesültek és korábban nem vették igénybe a támogatást.

 

– 2020.07.01-től a sikeres KRESZ-vizsga díjához azok is kaphatnak támogatást, akik a vizsganapon csedben, gyedben vagy gyetben részesültek és korábban nem vették igénybe a támogatást.

 

 

2020.04.24.

 

Ma csak annyi történt, hogy rendeletbe foglalták: ezen a hétvégén is hozhat az önkormányzat a kijárás korlátozásáról szóló rendeletben foglaltaknál szigorúbb szabályokat.

 

Amiért mégis írok, annak oka, egyrészt az, hogy működik a https://nfsz.munka.hu/cikk/601 link, használható is, de a 04.29-től érvényes nyomtatványok még nem kerültek fel rá.

 

 

2020.04.30.

 

– Már több, mint egy hónapja csak alapos indokkal lehet elhagyni a lakóhelyet. 2020.04.30-tól alapos indoknak minősül – kiemelten az érettségi vizsga letétele lehetőségének biztosítása érdekében – a tanulmányi kötelezettség vagy a tanulmányok lezárásából fakadó kötelezettség teljesítésével összefüggésben tevékenység végzése. Vagyis az érettségizők mehetnek érettségizni.

 

– Az anyák napjára tekintettel 2020. május 1-jén, 2-án és 3-án (péntektől vasárnapig) a virágboltok korlátozás nélkül nyitva tarthatnak, a vásárlók a teljes nyitvatartási időben bemehetnek ezekbe az üzletekbe. (Nincs sem időbeli, sem életkorbeli korlátozás.)

 

– A csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásával kapcsolatban a kérelem elérhető a https://nfsz.munka.hu/cikk/601/Gazdasagvedelmi_Akcioterv_2020_aprilis_16tol_elerheto_a_Munkahelyvedelmi_bertamogatas_csokkentett_munkaidos_foglalkoztatas_tamogatasa linken. Aki tervezi a munkavállalói munkaidejének csökkentését, annak mindenképpen javaslom elolvasni az erről kiadott tájékoztatót (“Tájékoztató a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz”), valamint letölteni a kalkulációhoz a “Számolási tábla”-t és megnézni, mennyi támogatást kaphatna a dolgozó. A munkaadókra és munkavállalókra vonatkozó részletes feltételeket az oldal alján lévő Hirdetmény tartalmazza. Mivel a tájékoztatóban részletesen le vannak írva a tudnivalók, ezért csak röviden: a támogatás lényege, hogy 3 hónapig a Kormányhivatal kiegészíti a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló fizetését.

A számolási tábla kitöltéséhez néhány tudnivaló:

– “A” oszlop – kérelem benyújtásának napján hatályos nettó alapbér: fontos, hogy a támogatási kérelem beadásának napján érvényes, felszolgálási díjat is tartalmazó alapbért (pótlékok, jutalom, prémium, stb. nélküli alapbér) kell ide beírni nettó összegben (bruttó alapbér * 0,665). A különböző adókedvezményeket (pl. családi kedvezmény) nem szabad figyelembe venni.

– “B” oszlop – a veszélyhelyzet kihirdetésekor érvényes munkaidő: ide a 2020.03.11-én érvényes napi óraszámot kell beírni.

– “C” oszlop – a kérelem beadásakor érvényes munkaidő: a benyújtás napján érvényes napi óraszám kerül ide, mely nem lehet kevesebb, mint a következő, “D” oszlopban szereplő óraszám.

– “D” oszlop – a támogatás igénybevétele ideje alatt érvényes munkaidő: itt az elkövetkező 3 hónap alatt érvényes napi óraszámnak kell szerepelnie.

Ha ezeket az adatokat beírjuk, akkor máris megjelenik az ezt követő oszlopokban, hogy támogatható-e a dolgozó, és mennyi támogatást fog kapni.

Maga a kérelem nagyon egyszerűen kitölthető (a munkáltató és a munkavállaló adatainak kitöltése után már csak az előző táblázat “A”-“D” oszlopának adatait kell bemásolni és néhány X-et kell beírni a nyilatkozatokhoz, végül alá kell írni. Ezen kívül a munkavállalónak még 2 nyilatkozatot kell kitöltenie és aláírnia: a személyes adatairól és az összeférhetetlenségről).

A kérelmet és mellékleteit (a 2 db dolgozói nyilatkozatot) cégeknek cégkapun keresztül, egyéni vállalkozóknak KÜNY tárhelyen keresztül kell az illetékes Kormányhivatalhoz benyújtani. Vagyis e-papíron kell beadni (Témacsoport: Kormányhivatali ügyek; Ügytípus: Foglalkoztatási támogatások…; Címzett: adott település Járási Hivatal). Mivel a támogatás időtartama alatt csökkentett munkaidőben kell a munkavállalót foglalkoztatni ahhoz, hogy támogatást kapjon, így érdemes minél előbb beadni a kérelmet.

 

– 2020.04.30-tól azokon a településeken is köteles a polgármester megszervezni a bölcsődés és óvodás korú gyermekek napközbeni felügyeletét, ahol rendkívüli szünetet rendeltek el. Az ingyenes ügyeletet 6 és 18 óra között kell biztosítani úgy, hogy egy csoportban maximum 5 gyermek legyen. A gyermek itt történő elhelyezéséhez a szülőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a gyermek nem szenved fertőző betegségben. Természetesen az ügyeletben a napközbeni étkezést is biztosítják.

 

– 2020.04.30-tól bármely foglalkoztató megszervezheti munkanapokon 6 és 18 óra között a nála dolgozók legalább 20 hetes, de legfeljebb 14 éves korú, fertőző betegségben nem szenvedő gyermekei számára a napközbeni felügyeletet. Ebben az esetben is egy csoportban legfeljebb 5 gyermek lehet, akár vegyes életkorúak is. A munkahelyi gyermekfelügyelet létrehozását a megkezdése előtti napon be kell jelenteni a polgármesternek és a népegészségügyi feladatokat ellátó hivatalnak. A gyermekfelügyeletet megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell ellátnia. Az ő jövedelméből 2020. 04., 05., 06. hónapra csak a 4 %-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot (max. 7.710,- Ft-ot) kell levonni, valamint nem kell utána sem szoc.ho-t, sem szakképzési hozzájárulást fizetni. (Ha KIVA-s vállalkozás foglalkoztat ilyen személyt, annak a KIVA-t meg kell fizetnie a bér után.)

 

 

2020.05.01.

 

– Ezen a hétvégén is hozhat az önkormányzat a kijárás korlátozásáról szóló rendeletben foglaltaknál szigorúbb szabályokat.

 

– 2020.05.04-től a sportrendezvények az egész ország területén megtarthatók, de csak zárt körülmények között, nézők nélkül. (Ezen rendelet alkalmazásában a lóversenyt is sportrendezvénynek kell tekinteni.) A sportolók részt vehetnek az edzéseken.

 

– A 2020.03.28-tól érvényes kijárási korlátozás Budapest és Pest megye kivételével mindenütt megszűnik 2020.05.04-től.

 

Budapesten és Pest megyében tehát továbbra is csak alapos indokkal (pl. munkavégzés, anyag- és árubeszerzés, egészségügyi ellátás, egyéni sporttevékenység, bevásárlás, stb.) lehet a lakóhelyet elhagyni. Az üzletek közül is csak az élelmiszerüzlet, drogéria, állateledel, takarmány, mezőgazdasági üzlet, vágóhíd, piac, gyógyszertár, gyógyászati segédeszköz, benzinkút, dohánybolt kereshető fel. A szolgáltatásnyújtók közül csak a fodrász, manikűrös, szállítás, tisztítás, higiéniás szolgáltatás, gépjármű- és kerékpárszerviz, mezőgazdasági és erdészeti gépek és berendezések javítása, hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatások igénybevétele, hatóságok, bank, biztosító, posta látogatható.

 

Az ország többi részén ugyan megszűnik ez a kijárási korlátozás, azonban az alábbi előírások érvényesek lesznek:

– A másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot (védőtávolság) kell tartani.

Kötelező az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön a szájat és az orrot eltakaró eszközt (pl. maszk, sál, kendő) viselni.

– A közterületek, parkok a védőtávolság megtartása mellett látogathatóak.

– A szolgáltatások szabadon bárki által igénybe vehetők, a szolgáltatók nyitva tarthatnak, üzletük látogatható (most már tehát nem csak fodrászhoz, hanem kozmetikushoz is el szabad menni).

– Kinyithatnak és látogathatóak a strandok, szabadtéri fürdők, szabadtéri múzeumok és állatkertek.

– Megtarthatók a vallási közösségek szertartásai, a polgári házasságkötések és temetések is, de itt is ügyelni kell a védőtávolság megtartására.

– A felsőoktatási intézmények kollégiumai ugyan zárva maradnak, de az intézmény hallgatók általi látogathatóságáról a rektor dönt (természetesen a védőtávolság megtartását itt is biztosítani kell).

– A 65. életévét betöltött személy továbbra is csak 9 és 12 óra között mehet be az élelmiszerüzletbe, drogériába, gyógyszertárba, gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletbe. Piacra pedig a települési önkormányzat által meghatározott idősávban (ha nincs külön helyi rendelkezés, akkor 9 és 12 óra között) látogathat. Ebben az időszakban fiatalabbak nem lehetnek ott (kivéve persze, ha ott dolgoznak).

Valamennyi üzlet nyitva tarthat és a vásárlók is bemehetnek. Az még nem teljesen tisztázott (mivel a rendelet egyáltalán nem tesz erről említést), hogy visszaállhat-e a rendes nyitva tartási idő, vagy az eddig a vásárlók kijárási korlátozása miatt bezárni kényszerült üzletek is csak 6:00 óra és 15:00 óra között lehetnek-e nyitva. Véleményem szerint szinte biztos, hogy visszaállhat a régi nyitva tartási rend, de a rendeletből sajnos ez egyelőre nem egyértelműen olvasható ki.

– A vendéglátó üzlet (étterem, kávézó, cukrászda, büfé, presszó) is kinyithat, de az üzleten belül tartózkodni tilos (kivéve az elvitelre alkalmas étel kiadása esetét). Ezek az üzletek a kerthelyiségükben vagy teraszukon szolgálhatják ki vendégeiket, ahol a megrendelt étel, ital elfogyasztása is megengedett. A vendéglátó üzlet közterületen működő terasza után 2020.09.01-ig nem kell közterület-használati díjat fizetni.

Az ő esetükben sincs idősáv meghatározva a rendeletben, ezért előfordulhat, hogy a vendéglátó üzletek 15 óra után csak elvitelre adhatnak ki ételt. A gondolatmenetem ezzel kapcsolatban a következő:

= A mostani (168/2020. számú Kormányrendelet) megszüntette a 71/2020. számú Kormányrendeletben foglalt kijárási korlátozást.

= A 71/2020. számú Kormányrendeletben szerepelt, hogy a 46/2020. számú Kormányrendelet 1. §-a nem alkalmazható.

= A 46/2020. számú Kormányrendelet 1. §-a írta elő, hogy a vendéglátó üzletben 15:00 órától 6:00 óráig csak az élelmiszer elvitelre történő megrendelése és átvétele céljából szabad tartózkodni.

Tehát mivel az ezt a szabályt eltörlő rendelkezést most megszüntették, így szerintem az eredeti rendelkezés lett ismét hatályos.

Bízom benne, jogalkotóink hamarosan tájékoztatnak bennünket arról, hogy a kijárási korlátozás megszüntetése után az üzletek és vendéglátó helyek valóban visszatérhetnek az eredeti nyitva tartási idejükhöz.

 

Közös pont az összes üzletben, létesítményben, hogy a védőtávolság megtartásához szükséges feltételek biztosításáról a hely üzemeltetőjének kell gondoskodnia. Vendéglátó üzletben a védőtávolság betartását asztaltársaságonként kell érteni.

 

 

– Társasági adóban változott a fejlesztési tartalék: 2020.05.01-től már az adózás előtti nyereség teljes összegét (max. 10 milliárd Ft-ot) figyelembe lehet venni az adózás előtti eredmény csökkentéseként (eddig csak 50 %-át lehetett). Természetesen ez csak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegre igaz. Ezt a szabályt kell alkalmazni a 2020.05.01. napot magában foglaló adóévre, de az adózó választása szerint a 2019-ben kezdődő adóévre is alkalmazható. Aki a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan már beadta a társasági adóbevallását és elfogadta számviteli beszámolóját, az az éves társasági adóbevallást 2020.09.30-ig önellenőrizheti és ezzel egyidejűleg a számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képezhet.

 

– A helyi termelői piacon (ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti) 2020.05.01-től a veszélyhelyzet ideje alatt a szociális szövetkezet is értékesítheti termékeit.

 

 

2020.05.05.

 

– Bár rendeletben egyértelműen nem jelent meg, azonban hivatalos források közölték, hogy a 2020.05.04-től hatályos rendelkezés szerint a 168/2020. (IV.30.) Kormányrendelet azon mondata, hogy “Valamennyi üzlet nyitva tarthat és a vásárlók által látogatható” azt jelenti, hogy – Budapest és Pest megye kivételével – az üzletek visszatérhetnek az eredeti nyitva tartási idő használatához. Mivel a nyitva tartás a jogszabály erejénél fogva változott március végén, így azt nem kellett bejelenteni, azonban aki változást jelentett be, annak lehet, hogy be kell jelentenie a mostani módosítást is. Vannak olyan Polgármesteri Hivatalok, ahol a bejelentett 15:00 óráig történő nyitva tartás változását most automatikusan visszaállították az eredetire, ezért érdemes a bejelentés megtétele előtt telefonon konzultálni a helyi önkormányzattal.

 

– A mezőgazdasági őstermelők részére 2020.05.31. után kiállított ideiglenes igazolvány 2020.12.31-ig igazolja az őstermelői tevékenység folytatását, és az őstermelő jogosult a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozók rendelkezések szerinti adózásra.

 

– 2020.05.05-től tisztességtelen piaci magatartásnak minősül, ha a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a kereskedő a beszállítóval szemben a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy ha a szerződésmódosítás aláírásának érdekében megfenyegeti azzal a beszállítót, hogy felbontja a szerződést, lemondja vagy csökkenti a rendelést, az eladásösztönző tevékenységet (akciók, promóciók), esetleg anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközt alkalmaz. Ha a beszállító bejelentést tesz, akkor a kereskedő az alábbi 2018. évi árbevételhatárok esetén köteles igazolni, hogy nem az előbb említett eset áll fenn:

= a beszállító éves árbevétele max. 500 millió Ft, a kereskedőé pedig több 1 milliárd Ft-nál,

= a beszállító éves árbevétele 500 millió – 5 milliárd Ft között van, a kereskedőé pedig több 20 milliárd Ft-nál,

= a beszállító éves árbevétele 5 – 75 milliárd Ft között van, a kereskedőé pedig több 100 milliárd Ft-nál,

= a beszállító éves árbevétele 75 milliárd Ft-nál, a kereskedőé pedig 200 milliárd Ft-nál több.

Az árbevételnél a kapcsolt vállalkozások, közös beszerzési szövetségek, közös kereskedelmi szerződések árbevételét egybe kell számítani.

 

– Jó ideje a rendőrség ellenőrzi a házi karantén szabályainak betartását. 2020.05.07-től a veszélyhelyzet megszűnéséig a hatósági házi karanténban (lakásban, ahhoz tartozó bekerített helyen vagy egyéb, egészségügyi intézménynek nem minősülő helyen) lévő nagykorú cselekvőképes személy mozgását nyomon követő, valamint az arcképmásának és általa megadott egészségügyi adatainak továbbítására alkalmas szoftver alkalmazásával is történhet az ellenőrzés, ha az illetőnek van ehhez megfelelő eszköze és önként vállalja a szoftver telepítését és használatát. Az erre vonatkozó nyilatkozat beszerzése érdekében a járványügyi hatóság a rendőrség közreműködését kérheti. Ha valaki vállalja ezen szoftver használatát, ám megszegi a házi karantén szabályait, akkor magasabb – 3.000,- Ft és 300.000,- Ft közötti – összegű bírságot kaphat a szabálysértésért. A szoftver használatát a rendőrség elsősorban elektronikus úton ellenőrzi. Az ellenőrzés nem járhat az érintett személy magánéletének szükségtelen zavarásával, 22:00 és 6:00 óra között az érintett személy pihenése indokolatlanul nem zavarható. Személyes ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha a szoftveres ellenőrzés kijátszásának gyanúja merül fel, vagy ha az érintett személy nem használja a szoftvert. A házi karantén megszűnésekor törölhető a szoftver (az adatokat a járványügyi hatóság és a rendőrség minimum 60 napig még kezeli). Aki nem hajlandó vagy képes ezt a szoftvert használni, azt a rendőrség személyes jelenlét útján fokozottan ellenőrzi.

 

 

2020.05.07.

 

– A csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás támogatása iránti kérelem legkönnyebben és leggyorsabban a https://tamogatas.nfszkerelem.hu/ linken tölthető ki.

 

– 2020.05.07-től az agrárágazatban (TEÁOR 01, 02 és 03) nem kell lemondani a külföldi vendégmunkásokról, ugyanis munkavégzés céljából a szomszédos államok polgárai a kijelölt határátkelőhelyen, csoportosan beléptethetők Magyarország területére. A beléptetés feltételeiről és tervezett idejéről az agrárágazatban dolgozót előzetesen a munkáltatója a dolgozó anyanyelvén, írásos formában tájékoztatja (meg kell írni a dolgozónak, hogyan, hol jöhet át és mi legyen nála feltétlenül).

A magyar-ukrán határszakaszon a Záhony – Čop közúti határátkelőhelynél léphetnek be csoportosan a munkavállalók. A munkáltató a tervezett határátlépés előtt legalább 48 órával köteles megküldeni a szik.zahonyhrk@szabolcs.police.hu e-mail címre a kitöltött, cégszerűen aláírt kimutatást (tartalma lejjebb olvasható).

A magyar-román határszakaszon a Nagylak – Nădlac közúti határátkelőhelynél léphetnek be csoportosan a munkavállalók. A fentiekben említett kimutatást ebben az esetben a munkavegzes.nagylakhrk@csongrad.police.hu e-mail címre kell elküldeni.

A kimutatásnak tartalmaznia kell az agrárágazatban dolgozó nevét, a határátlépés során felhasználni kívánt személyazonosításra alkalmas okmány számát, a tervezett munkavégzés és a szállás helyét és a munkavégzés tervezett időpontját. Ezt a kimutatást – azon kívül, hogy a fenti e-mail címekre a belépés előtt 48 órával megküldjük – a belépés tervezett napja előtt 3 nappal a járványügyi hatóságnak is el kell küldeni.

A határátlépésnél be kell mutatni:

= a megküldött e-mail másolatát (kimutatással együtt),

= a munkáltatóval kötött érvényes és hatályos munkaszerződést vagy a munkáltató által a munkaviszony fennállásáról kiállított igazolás eredeti példányát (ebben az igazolásban szerepelnie kell a munkavégzés ágazatának, helyének és a jogviszony időtartamának).

A dolgozón a beléptetés során egészségügyi vizsgálatot végeznek, s akkor léphet be, ha COVID-19 fertőzés gyanúját nem állapítják meg.

A dolgozó Magyarországra történő belépését követő 14 napon keresztül a dolgozó és a munkáltató köteles betartani a munkahelyi karanténra vonatkozó szabályokat, melyek a következők:

= a munkáltató szervezett formában, csoportosan szállítja a dolgozókat a szálláshelyre (egyéni utazás nem megengedett),

= a szálláshely csak munkavégzés céljából és csak csoportosan hagyható el,

= a dolgozó étkezéséről és ellátásáról a munkáltatónak kell gondoskodnia (a dolgozó 2 hétig nem mehet el a boltba bevásárolni);

= ha betegségre utaló tünetet tapasztal a dolgozó magán, akkor erről köteles a munkáltatót azonnal tájékoztatni,

= a tünet észlelése után nem dolgozhat, el kell különíteni a többi dolgozótól és a munkáltatónak 1 órán belül értesítenie kell a járványügyi hatóságot telefonon.

Nem csak a beléptetést, de a kiléptetést is előre kell közölni: a kilépés előtt legalább 48 órával értesíteni kell azt a határátkelőt, ahol beléptek és ki is fognak lépni.

Az EGT tagállamán kívüli 3. ország állampolgárának magyarországi foglalkoztatására vonatkozó jogszabályban előírt rendelkezéseken túl további feltétele a munkáltatóval kötött érvényes és hatályos munkaszerződés megléte, vagy a munkáltató ennek meglétéről szóló igazolása eredeti példányának bemutatása (ebben szerepelnie kell a munkavégzés ágazatának, helyének és a jogviszony időtartamának).

 

– 2020.05.07-től az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonú lakásra kötött lakásbérleti szerződés, helyiségbérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül, a bérlő egyoldalú írásbeli nyilatkozata alapján a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik. Ehhez a nyilatkozatot legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján be kell adni.

 

 

2020.05.13.

 

Bár ma sem jelent meg újabb olyan rendelet, mely a könyvelők és vállalkozók szélesebb rétegét érdekelhetné, azonban a NAV közzétett néhány tájékoztatót.

 

– Az egyik a beszámolók és egyes adóbevallások benyújtási határidejéről szól. Arról már korábban írtam, hogy a beszámolókat és egyes bevallásokat (társasági adó, kisvállalati adó, iparűzési adó, energiaellátók jövedelemadója, innovációs járulék) 2020.09.30-ig kell beadni. A most megjelent NAV közleménybe ezen kívül belekerült, hogy a transzferár-nyilvántartást is a bevallások benyújtásához igazodva, de legkésőbb 2020.09.30-ig kell elkészíteni (társasági adóalanyoknál a 1929, KIVA alanyoknál a 19KIVA bevallással egy időben).

Ha a KIVA alanyiság megszűnik és ezért a 2020-ban eltelt időszakra záró bevallást kell benyújtani 2020.04.22.-2020.09.30. között, akkor a 20KIVA záró bevallás benyújtási határideje is 2020.09.30.

Ha a felsorolt adónemekben az éves bevallásban fizetendő adó keletkezik, azt elegendő 2020.09.30-ig befizetni. Ha visszajáró adónk lesz, azt a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az eredetileg előírt esedékességtől (az adóévet követő 5. hónap utolsó napja) számított 30 napon belül utalja ki a NAV.

Akik 2020.04.22. előtt beadták az éves bevallásukat, azok is ráérnek 2020.09.30-ig befizetni a bevallásban szereplő fizetendő adót. Persze csak akkor, ha az adófizetési kötelezettség 2020.04.22.-2020.09.30. közé esik (ez igaz a legtöbb vállalkozásra, mivel a befizetési határidő szinte mindenkinél 2020.06.02.).

A tájékoztatóban külön felhívják a figyelmet arra, hogy bár a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolójának beadási határideje nem változott, de a bevallási és befizetési határidő 2020.09.30-ra történt módosítása rájuk is vonatkozik. Továbbá azokra az eltérő üzleti év szerint működő adózókra is, akik bevallásának esedékessége 2020.04.22.-2020.09.30. közé esik.

KIVA alanyoknak a 2020. II. negyedévi előlegről szóló 20KIVA bevallást 2020.09.30-ig kell beadni (az eredeti 2020.07.20. helyett), azonban az előleg befizetésének esedékessége marad 2020.07.20. (Tehát ha az előleget befizetjük időben, de csak szeptemberben valljuk be, akkor a bevallás beérkezéséig ez az előleg túlfizetésként fog megjelenni az adófolyószámlán.)

A teljes tájékoztató a következő linken érhető el:

https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Meghosszabbodik_a_bes20200512.html

 

– A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélésével kapcsolatban is jelent meg tájékoztató. E szerint a veszélyhelyzet időtartama alatt a veszélyhelyzetben lévők számára ellenszolgáltatás nélkül (teljesen ingyen), a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából végzett tevékenység, szolgáltatás, termékátadás a vállalkozási tevékenység körében végzett tevékenységnek minősül. (Minden egyes szónak nagy jelentősége van!)

Fontos kritérium, hogy a termékátadás, szolgáltatásnyújtás veszélyhelyzetben lévő számára történjen. Az a tény, hogy veszélyhelyzet van, nem jelenti azt, hogy minden magánszemély közvetlen veszélyhelyzetben lévőnek tekinthető. Másként kell megítélni egy egészségügyi dolgozót, egy digitális oktatásban résztvevő diákot, vagy egy home office-ban dolgozó munkavállalót. Természetesen nagyon ügyelni kell a megfelelő dokumentálásra is, hiszen egy adóellenőrzés során igazolnunk is kell az adómentesség jogszerűségét.

Szja-mentesen adhatunk például az egészségügyi dolgozóknak fertőtlenítőszert, maszkot, ételt, szállást. A digitális oktatásban részt vevő diákoknak adhatunk például számítógépet, egyéb digitális oktatási eszközöket. Ha valaki elveszítette a munkáját és mondjuk egy laptop juttatásával biztosítható az átképzése, munkavállalása, akkor ez is szja-mentesen adható részére. A home office-ban dolgozók részére adott számítógépekkel már óvatosabban kell bánni, hiszen semmi sem indokolja, hogy a tulajdonukba adjuk az általuk használt laptopot (persze az ingyenes használatot biztosíthatjuk számukra adómentesen). Ha a boltban pl. kötelezik az alkalmazottakat és a vásárlókat a maszk viselésére és ezt ingyen adják nekik, akkor ez is adómentes.

Társasági adó és KIVA alanyainak az ingyenes átadás, szolgáltatásnyújtás időpontjától számított 60 napon belül nyilatkozatot kell beküldeniük az adóhatósághoz azért, hogy elismert költség legyen az ingyenes juttatás. A költségként történő elszámoláshoz a 2011. évi CXCIV. (stabilitási) törvény 28/A. § adja a jogalapot. A nyilatkozatnak nincs formanyomtatványa, azt kötetlen formában (postai úton vagy e-papíron) kell elküldeni a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül a NAV-nak. Ha az ingyenes ügyletet folyamatosan teljesítik, akkor az utolsó átadás napjától kell számítani a határidőt. A bejelentésnek tartalmaznia kell a stabilitási törvényre való hivatkozást, meg kell felelnie a stabilitási törvényben foglaltaknak, szerepeltetni kell benne a juttatás, a szolgáltatás, az átadott termék megnevezését, mennyiségét, értékét, a kedvezményezett, vészhelyzetben lévő szervezetet, csoportot, személyeket (ha a juttatás körülményei lehetővé teszik, akkor beazonosítható módon). A NAV közzé fog tenni egy bejelentési mintát a honlapján.

Áfa tekintetében például a vevőknek a bejáratnál ingyen adott maszk áfája jelen viszonyok között levonható, mivel ezzel biztosítják a biztonságos vásárlási környezetet, így tehát az üzlet adóköteles tevékenységét szolgálják ezzel. Ha egy varroda maszkokat készít és azt mondjuk egy bentlakásos szociális intézménynek ingyen átadja, akkor az alapanyag áfáját levonhatja, az ingyenes átadással kapcsolatban pedig nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége, mivel a juttatás célja a veszélyhelyzetben lévő személyek megsegítése volt. Viszont nagyon fontos, hogy erről a bejelentést teljesítse az adóhatóság felé.

Fő szabály szerint nem vonható le az áfa, ha a beszerzés már eleve az ingyenes hasznosítás céljából történik. Ezt viszont a jelenlegi helyzet felülírja, ha az megfelel a stabilitási törvény 28/A. §-ában foglaltaknak, mely a veszélyhelyzettel kapcsolatos ingyenes termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat vállalkozási, gazdasági tevékenységi körbe vonja, így ezen beszerzések áfája levonható és – ha az ingyenes ügyletet bejelentjük az adóhatósághoz – áfafizetési kötelezettségünk sem keletkezik. Ha például azért veszünk laptopokat, hogy azokat digitális oktatásra kényszerült gyerekeknek adjuk, akkor most levonhatjuk az áfáját. A laptopok ingyenes átadását úgy kell tekinteni, mintha értékesítettük volna őket, azonban ha a bejelentést elküldjük az adóhatóságnak, akkor nem keletkezik áfafizetési kötelezettségünk.

Ha az áfa az áfatörvény 124. §-a alapján nem vonható le, azt a jelenlegi helyzet sem írja felül, tehát továbbra sem vonható le például a személygépkocsi üzemanyagának áfája még akkor sem, ha azzal az egészségügyi dolgozókat visszük dolgozni. Csak az áfatörvény 125. §-ában foglalt feltételeknek történő megfelelés írhatja felül a 124. §-ban foglalt levonási tilalmakat.

Az áfásan bérbe adott ingatlan esetében ha a felek éves szinten határozták meg a bérleti díjat, akkor néhány hónap bérleti díjának elengedése árengedménynek (tehát nem ingyenes szolgáltatásnyújtásnak) minősül. Ha a bérleti díjat havi összegben határozták meg, akkor az elengedett bérleti díj ingyenes szolgáltatásnyújtásnak minősül, tehát elméletileg áfát kellene rá fizetni. Ha azonban az elengedés vállalkozási célt szolgál (például azért engedik el, mert arra számít, hogy a bérbevevő nem mondja fel a szerződést és a veszélyhelyzet után újra fizeti majd a bérleti díjat), akkor a bérleti díj elengedése miatt nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.

A tájékoztató teljes szövege a következő linken érhető el:

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_koronavirus_jarvany20200512.html

 

 

2020.05.15.

 

A hírekben mindenütt folyamatosan arról tájékoztatnak bennünket, hogy a kijárás korlátozásában további lazítás lesz, így nagy érdeklődéssel lapoztam fel ma is a Magyar Közlönyt. A 30 oldalas kiadványban azonban egyetlen betű sem jelent meg ezzel kapcsolatban. Természetesen mihelyt hivatalosan is közzéteszik a rendelkezéseket, frissíteni fogom tájékoztatómat. (Gyanítom, ma éjjel fognak ezek a rendeletek megjelenni, úgyhogy holnap lesz mit olvasni.)

 

Az elmúlt 2 napban egyetlen, számunkra érdekes hír szerepelt a Közlönyben – amely azonban nem járványügyi intézkedés –, ugyanis 2020.05.14-én megjelent a 2021. évi munkaszüneti napok körüli munkarend. Csak egy ünnep (karácsony) miatt kell szombaton dolgozni: 2021.12.24. péntekre esik, így akkor pihenőnap lesz. Helyette 2021.12.11-én (szombaton) lesz munkanap.

 

 

2020.05.18.

 

2020.05.18-tól Budapesten is megszűnik a kijárási korlátozás, de az alábbi szabályok betartása kötelező:

– Valamennyi üzlet nyitva tarthat és a vásárlók is bemehetnek. Ugyanez vonatkozik a szolgáltatást nyújtókra is, ők is újra fogadhatják vendégeiket.

– A vendéglátó üzletek a kerthelyiségükben vagy teraszukon szolgálhatnak ki vendégeket, akik ott a megrendelt ételt és italt is elfogyaszthatják. A vendéglátó üzleten belül csak a dolgozók tartózkodhatnak, kivéve azt az esetet, ha a vendég az elvitelre alkalmas ételt veszi át.

– A vendéglátó üzleteknek 2020.09.01-ig nem kell közterület-használati díjat fizetniük a közterületen működő teraszuk után.

– Látogathatóak a strandok, a szabadtéri fürdők, szabadtéri múzeumok, állatkertek.

– A másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méteres távolságot (védőtávolság) kell tartani.

– Az üzletekben, illetve a látogatható helyeken a védőtávolság megtartásához szükséges feltételeket a hely üzemeltetőjének kell biztosítania. A vendéglátó üzletben a védőtávolságot asztaltársaságonként kell érteni.

– Az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön mindenki köteles a szájat és az orrot eltakaró eszközt (pl. maszk, sál, kendő) viselni.

– A védőtávolság megtartása mellett a közterületek, parkok és szabadtéri játszóterek is látogathatók.

– A 65. életévüket betöltöttek az élelmiszerüzletben, drogériában, gyógyszertárban, gyógyszert, gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben 9:00 és 12:00 óra között tartózkodhatnak. Ebben az időszakban az ennél fiatalabbak nem mehetnek be ezekre a helyekre (kivéve persze az ott dolgozókat).

– A piacok 65 év felettiek általi látogatásának rendjét a kerületi önkormányzat ettől eltérően is szabályozhatja, így érdemes helyben érdeklődni, melyik az az idősáv, amikor csak a 65 év felettiek mehetnek be a piacra.

– Aki ezeket a védelmi intézkedéseket megszegi, az szabálysértést követ el, melyért 5.000,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A helyszíni bírság mértéke pedig 5.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig terjedhet, illetve ismételt elkövetés esetén a felső határa 150.000,- Ft.

– A rendezvények közül megtarthatók a vallási közösségek szertartásai, polgári házasságkötés, temetés, de itt is ügyelni kell a védőtávolság megtartására.

– Az egyetemek, főiskolák a hallgatók által a rektor döntése szerinti rendben látogathatók, viszont a kollégiumok zárva maradnak.

 

2020.05.18-tól Budapest kivételével az ország egész területén:

– A vendéglátó üzletek belső (zárt) részében is megengedett a tartózkodás és az étel, ital elfogyasztása, azonban a dolgozók a vendégek által látogatható területen kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt (maszk, sál, kendő) viselni, valamint a védőtávolságot betartani (a legalább 1,5 méteres távolság megtartása asztaltársaságonként értendő).

– Ki lehet menni a szabadtéri játszóterekre.

– A szálláshelyek fogadhatnak vendégeket és az ott lévő vendéglátó helyiségek üzemeltethetők (a fentebb jelzett szabályok betartásával).

– A helyi önkormányzat polgármestere intézkedhet a vendéglátóhelyek rendelkezésére bocsátott közterületek méretének növeléséről (amiért 2020.09.01-ig nem kell közterület-használati díjat fizetni egy korábbi kormányrendelet értelmében).

 

Budapesten 2020.06.15-től, az ország többi részén 2020.06.01-től:

– Az esküvők maximum 200 fő részvételével megtarthatók, lakodalmat lehet vendéglátó üzletben vagy szálláshelyen is tartani, és ott zenés szolgáltatás is biztosítható, azonban a védőtávolság betartása itt is kötelező.

– A temetések is megtarthatók maximum 200 fő részvételével és természetesen a védőtávolság megtartásával.

 

2020.05.16-tól érvényes az a rendelkezés, mely szerint a veszélyhelyzet alatt lejáró egyes engedélyek külön kérelem nélkül is meghosszabbodnak a veszélyhelyzet megszűnésétől számított egy évvel. Ha az engedély a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 180 napon belül jár le, akkor az a lejártától számított további egy évvel kérelem nélkül is meghosszabbodik. Ezek az engedélyek a következők: végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély, bontási engedély, régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedély.

 

2020.05.17-től a fokozott fertőzésveszély miatt a vendéglátó üzletekben kizárólag a külső levegő beszívással rendelkező hűtő-fűtő berendezés (klíma) használható (tilos a belső levegőkeringetésű berendezések használata). Ez alól kivétel az a helyiség, amelyben a berendezés használata az ott tárolt nyersanyag állagának megóvása, vagy az ott működtetett eszközök zavartalan működtetése miatt elengedhetetlenül szükséges, valamint az UV-sterilizáló technológiával ellátott belső levegőkeringetésű berendezés.

 

– A TEÁOR 30.30 (légi, űrjármű gyártás), a TEÁOR 33.16 (repülőgép, űrhajó javítás) és a TEÁOR 51.10 (légi személyszállítás) tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőknek 2020.05.01-től a veszélyhelyzet megszűnésének hónapjáig, de legfeljebb 2020.12.31-ig nem kell a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek, valamint a társas vállalkozók után szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást és rehabilitációs hozzájárulást fizetniük, ha az átlagos állományi létszámuk a 2020.03.11-ét megelőző 12 hónapban legalább 10 fő volt és az értékesítésük nettó árbevétele 2020.01.01.-2020.03.31. közötti időszakhoz képest 2020.04.01.-2020.05.31. közötti időszakban időarányosan legalább 25 %-kal visszaesett. Ez a kedvezmény állami támogatásnak minősül. (Tényleges főtevékenység az, amiből a 2020.05.16-át megelőző 12 hónapban az értékesítés nettó árbevételének legalább 70 %-a származott.)

 

– 2020.05.16-tól akkor is bekerülhetnek a közfoglalkoztatási programba a szakképzettséggel rendelkező, illetve a várhatóan önállóan elhelyezkedni képes személyek, ha háromnál kevesebb alkalommal volt sikertelen a járási hivatal közvetítési kísérlete, illetve 3 hónapnál kevesebb ideig nem tudott nekik a hivatal megfelelő állást felajánlani.

 

 

2020.05.22.

 

– 2020.05.22-étől Ausztriából az osztrák és magyar állampolgárok beléphetnek Magyarország területére, ha a belépést megelőző 4 napnál nem régebbi, angolul vagy magyarul kiállított negatív SARS-CoV-2 teszttel rendelkeznek. Ha a belépést követő 14 napon belül COVID-19 fertőzés tüneteit észleli magán a belépett személy, akkor a tartózkodási helyét nem hagyhatja el és haladéktalanul értesítenie kell telefonon a járványügyi hatóságot. Ugyanez vonatkozik azokra az EGT-állampolgárokra, akik állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a teherforgalomban történő határátlépésre.

 

– 2020.05.22-étől Szlovákiából a szlovák állampolgárok beléphetnek Magyarország területére, ha nem maradnak itt 24 óránál tovább.

 

– 2020.05.22-étől a veszélyhelyzet megszűnéséig a jogosítvány akkor is kiadható, ha nincs igazolás az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzéséről vagy az az alóli mentességről.

 

– 2020.05.25-étől Budapest kivételével mindenütt, Budapesten pedig 2020.06.02-ától kinyithatnak az óvodák és a bölcsődék, és a veszélyhelyzet előtti szokásos rendben működhetnek, valamint 2020.08.31-éig legfeljebb 2 hétre zárhatnak be. Ezeknek az intézményeknek minden nap adatot kell szolgáltatniuk az ellátott gyermekekről.

 

– 2020.06.16-ától megtarthatóak a gyermek- és ifjúsági táborok napközi és ottalvós szervezésben egyaránt.

 

 

2020.05.25.

 

– Eddig – május 22-ig – úgy volt, hogy a 2020.04.22-től 2020.06.30-ig SZÉP-kártya számlára utalt béren kívüli juttatást nem terheli szociális hozzájárulási adó sem (tehát ebben az időszakban csak 15 % szja-t kell fizetni utána). Az időszak végét azonban megváltoztatták: 2020.06.30. helyett 2020.12.31-ig nem kell szoc.ho-t fizetni a SZÉP-kártya juttatás után.

 

– 2020.05.23-án felkerült a NAV oldalára a koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások bejelentő lap mintája. Letölthető pdf formátumban az alábbi linken:

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi_konnyitesek

 

– Mint azt már korábban írtam, a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználó a veszélyhelyzet idejére mentesül a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól. 2020.05.20-án megjelent egy útmutató a mezőgazdasági vízdíjakról, mely segíti a díjak kalkulációját, valamint felkerült a NAK oldalára egy útmutató a mentességi feltételekről is. Elérhető az alábbi linken:

http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/3375-utmutato-mezogazdasagi-vizdijak/file

 

– Az iskolák 2020.06.02.-2020.06.15. között továbbra is tantermen kívüli, digitális munkarendben működnek, de egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás szervezhető a tanulók felzárkóztatása céljából. Ebben az időszakban minden általános és középfokú iskolában meg kell szervezni a tanulók felügyeletét. Ennek keretében napközi, szakkör, sportfoglalkozás, felzárkóztató, fejlesztő, tehetségfejlesztő foglalkozás tartható.

Ha a tanuló iskolája a lakóhelyétől eltérő településen van és nem tud oda elmenni, akkor a saját településén lévő iskola köteles őt fogadni.

A szakképző iskolák 2020.06.02-től a veszélyhelyzet előtti időszak szerinti nappali vagy esti munkarendben is működhetnek (de maradhatnak a digitális munkarendnél is). Ezt az iskola vezetője dönti el.

2020.06.26-ig az iskolákban biztosítani kell a gyermekétkeztetést a tanítási év szabályai szerint. Azoknak, akik nem veszik igénybe a felügyeletet, a tanítási szünetre vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani az étkeztetést (a gyermek bemehet ebédelni, de el is vihetik neki az ételt szülei).

Az iskoláknak minden nap jelenteniük kell az iskolai tanulófelügyeletben részt vevő gyerekek adatait a KIR rendszeren keresztül.

 

– Új iskola indításához a működési engedély iránti kérelmet 2020.06.30-ig lehet benyújtani. Az iskola fenntartói jogának átadását, intézmény átalakítását (egyesítés, szétválás) és megszüntetését is eddig a napig lehet bejelenteni a kormányhivatalhoz. Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 30 nap.

 

– A pedagógus gyakornokok minősítő vizsgáját, a pedagógus II. fokozat portfólióvédését, a mesterpedagógusi pályázat bemutatását és védését a 2020/2021. tanítási év végéig kell megszervezni, ha annak eredeti időpontja a veszélyhelyzet időtartamára esne.

Akinek a kinevezése, munkaszerződése 2020.08.31-ig lejár, vagy 2020.09.01. után szülési szabadságon, gyeden vagy gyesen lesz és a minősítési eljárást 2018-ban vagy 2019-ben megkezdte, annak a 2020.06.10-ig benyújtott kérelme alapján az Oktatási Hivatal 2020.07.31-ig megszervezi a minősítési eljárást.

Az elháríthatatlan ok miatt elmaradt 2019. évi minősítő vizsgát és minősítési eljárást 2020.12.31-ig kell megszervezni.

Az elmaradt szakmai ellenőrzésekre a 2021. évi ellenőrzési tervet a 2019/2020. tanév végéig készíti el az Oktatási Hivatal.

 

 

2020.05.26.

 

– 2020.05.25-én 10 órától Szerbiából a szerb és magyar állampolgárok beléphetnek Magyarország területére (nem kell hozzá negatív teszt sem). Ha a belépést követő 14 napon belül COVID-19 fertőzés tüneteit észleli magán a belépett személy, akkor a tartózkodási helyét nem hagyhatja el és haladéktalanul értesítenie kell telefonon a járványügyi hatóságot. Ugyanez vonatkozik azokra az EGT-állampolgárokra, akik állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a teherforgalomban történő határátlépésre.

 

– 2020.05.26-tól 2020.12.31-ig ha a külföldi befektető, valamint az EU vagy az EGT más tagállamában vagy Svájcban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10 %-os részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió Ft-ot, akkor azt a belgazdaságért felelős miniszternek be kell jelentenie. A stratégiai társaságban fennálló tulajdonjog átruházásához, tőkeemeléshez, átalakuláshoz, kötvény kibocsátásához, részvényen, üzletrészen haszonélvezeti jog alapításához a miniszter tudomásulvétele szükséges. A részletes szabályokat a 227/220. (V.25.) Kormányrendelet tartalmazza. (Stratégiai társaság: olyan magyarországi székhelyű kft., zrt., nyrt., mely a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt tevékenysége az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, valamint a 2019/452 EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti – pl. egészségügy, távközlés, média, vízgazdálkodás, stb. – stratégiai ágazatba tartozik.)

 

– 2020.05.26-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig egyes ásványi nyersanyagok esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető. Az építőipari nyers- és alapanyag esetében az előkutatás bejelentés alapján folytatható, melyet a bányafelügyelet ellenőriz. A részletes szabályok a 228/2020. (V.25.) Kormányrendeletben találhatóak.

 

– A személy- és vagyonegyesítő szervezeteknél a veszélyhelyzet során, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásához a létesítő okirat a döntéshozó szervnek legalább a szavazatok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatát írja elő és a döntéshozó szerv a beszámoló elfogadásában nem akadályozott, akkor a 2020.05.26-át megelőző üzleti évre szóló beszámolóról szóló döntés meghozataláig egyéb ügyben csak a tagok egyhangú határozatával hozhatnak határozatot.

 

– 2020.05.26-tól már a közúti szállításban közreműködő, AETR hatálya alá tartozó munkavállalók számára is elrendelhető a legfeljebb 24 havi munkaidőkeret.

 

 

2020.05.27.

 

– 2020.05.27-től a veszélyhelyzet megszűnéséig a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot a nagykövetségeken lehet benyújtani a menekültügyi hatóság által meghatározott és közzétett tartalommal. Az országhatárt jogellenesen átlépő külföldit a rendőrség a határátlépés helye szerinti szomszédos ország magyar nagykövetségére irányítja.

 

– 2020.05.27-től újra szervezhető kontaktórás képzés, valamint modulzáró vizsga és szakmai vizsga is, de csak a járványügyi szabályok betartásával. (Ezért a képzés szervezője, vizsga esetén a vizsgabizottság és a vizsgaszervező együttesen felelős, s a megtett intézkedéseket, határozatokat a vizsgajegyzőkönyvben is rögzíteni kell.) Ugyanakkor megmarad a távoktatás vagy digitális képzés lehetősége is azzal, hogy ha jogszabály, támogatói okirat, szerződés vagy képzési program lehetővé teszi a képzés vagy a vizsga távoktatási vagy digitális képzési formáját, akkor a képzés, illetve a modulzáró vizsga csak akként szervezhető meg. Vizsga hetente maximum 2 időpontban lehetséges, s ezeket 20 nappal a vizsga előtt be kell jelenteni a felnőttképzési államigazgatási szervnek.

 

– 2020.05.27-től a Cseh Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból az ottani állampolgárok beléphetnek Magyarország területére, ha max. 48 órát maradnak itt (nem kell hozzá negatív teszt sem). A magyar állampolgárok ezekből az országokból hazajöhetnek, ha nem voltak kinn 48 óránál tovább. A magyar állampolgár Ausztriából is beléphet országunkba, ha valószínűsíti, hogy Csehországban járt és az ott tartózkodása nem haladta meg a 48 órát. Ugyanez vonatkozik azokra az EGT-állampolgárokra, akik állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a teherforgalomban történő határátlépésre.

 

– 2020.05.27-től a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő üggyé nyilvánított egy csomó út-, vasút- és hídépítést, egyéb beruházást, melyek részletes felsorolását a 236/2020. (V.26.) Korm.rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Így ezeknél a beruházásoknál egyszerűbb a kisajátítás, az eljárások lefolytatása.

 

2021.01.01-től megváltozik a keresőképtelenségről kiállításra kerülő orvosi igazolás nyomtatványa: eddig az első táppénzes papír más volt, mint az utána következők, jövőre viszont csak egyféle igazolás lesz, melyet 2 hetente kell kiállítani és a biztosított részére átadni (eddig az első táppénzes papír után 1 héttel jött a következő, s csak ez után álltak át a kéthetenkénti kiállításra).

 

2020.05.27-től 2020.12.31-ig ugyanazt a szabályt kell alkalmazni azoknak a közbeszerzési eljárásoknak, szerződésmódosításoknak a közbeszerzési-jogi ellenőrzésére, amelyek szerződései részben vagy egészben a 2021-2027 programozási időszakból származó forrás terhére lesznek elszámolva, mint ami a 2014-2020 programozási időszak EU-s támogatásaira vonatkozott. Ezek a szabályok a 272/2014. (XI.5.) Kormányrendeletben vannak leírva.

 

 

2020.05.28.

 

2020.05.29-től Budapesten is:

– Megengedett a vendéglátó üzletek belső (zárt) részében tartózkodás és az étel, ital elfogyasztása, azonban a dolgozók a vendégek által látogatható területen kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt (maszk, sál, kendő) viselni, valamint a védőtávolságot betartani (a legalább 1,5 méteres távolság megtartása asztaltársaságonként értendő).

– Ki lehet menni a szabadtéri játszóterekre.

– A szálláshelyek fogadhatnak vendégeket és az ott lévő vendéglátó helyiségek üzemeltethetők (a fentebb jelzett távolságtartási szabályok betartásával).

– A kerületi önkormányzat polgármestere intézkedhet a vendéglátóhelyek rendelkezésére bocsátott közterületek méretének növeléséről (amiért 2020.09.01-ig nem kell közterület-használati díjat fizetni egy korábbi kormányrendelet értelmében).

 

2020.05.28-tól:

– Lehet szabadtéren rendezvényeket tartani (vagyis olyan helyeken, amelyek nincsenek minden oldalról fallal körülhatárolva és nem fedett épületek). Ilyen helyeken a szabadtéri sportrendezvények és edzések is megtarthatók, akár nézők részvételével is. Szabadtéri rendezvénynek minősül a sátorban megtartott rendezvény is. Rendezvénynek minősülnek különösen a sportrendezvény és a kulturális rendezvény (színházi előadás, mozi, cirkusz, múzeum épületén kívül rendezett képzőművészeti kiállítás, irodalmi és könyvszakmai rendezvény, közösségi színtér, közművelődési intézmény, közgyűjtemény). Ezeken a rendezvényeken csak minden 4. ülőhelyet lehet elfoglalni és egymás mögött nem ülhetnek emberek (vagyis minden néző között biztosítani kell a legalább 1,5 méteres távolságot). A nézőknek a szünetben és a büfében is meg kell tartani a védőtávolságot. Aki ezt nem tartja be, azt eltávolíthatják a rendezvény helyszínéről.

– Látogathatóak a nemzeti parkok szabadtéri bemutató létesítményei, de a védőtávolságot (1,5 méter) meg kell tartani.

Továbbra sem tarthatóak meg a zenés, táncos rendezvények (pl. fesztivál, koncert, táncház, diszkó, stb.) akkor sem, ha azokat szabadtéren tartanák.

– Fentiek nem vonatkoznak a vallási közösség szertartására, a polgári házasságkötésre, a temetésre, a lakodalmakra, a gyűlésekre, a szabadtéri múzeumokra és az állatkertekre, mivel azokra már korábban kedvezőbb szabályokat írtak elő.

 

2020.05.28-tól változott az utazási szolgáltatásra vonatkozó szerződések szabálya is. 2020.08.31-ig az utazásszervező a már befizetett utazás árának visszatérítése helyett utalványt is kibocsáthat, melynek elfogadásáról az utazó 15 napon belül nyilatkozhat. Ez az utalvány csak közeli hozzátartozóra ruházható át. Ha az utazó nem fogadja el az utalványt, vagy nem nyilatkozik 15 napon belül, akkor a befizetett előleget, díjat vissza kell utalni neki. Ha az elfogadott utalványt az utazó az érvényességi időn belül nem használja fel, akkor is köteles az utazásszervező az utalványon feltüntetett összeget legkésőbb 14 napon belül megtéríteni, de megállapodhatnak az utalvány érvényességi idejének meghosszabbításában is (ekkor új utalványt kell kiállítani). Az utalványon a következőknek kell szerepelnie:

= utazásszervező neve,

= az utazó által már befizetett összeg teljes értéke,

= a kiállításért az utazásszervező nem számít fel díjat vagy más költséget,

= 2021.08.31. napig érvényes,

= utazási csomag igénybevételére jogosít,

= a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra,

= utasjogokra vonatkozó ismertető,

= az utazó választása szerint elektronikus formában kerül megküldésre.

Az utalványról az utazásszervezőnek nyilvántartást kell vezetnie, melyben szerepel az utalvány értéke, a tulajdonos természetes személyazonosító adatai, illetve jogi személy esetén annak neve és cégjegyzékszáma.

 

 

2020.05.29.

 

– 2020.05.28-án 15 órától Szlovéniából a szlovén és magyar állampolgárok beléphetnek Magyarország területére (nem kell hozzá negatív teszt sem). Ha a belépést követő 14 napon belül COVID-19 fertőzés tüneteit észleli magán a belépett személy, akkor a tartózkodási helyét nem hagyhatja el és haladéktalanul értesítenie kell telefonon a járványügyi hatóságot. Ugyanez vonatkozik azokra az EGT-állampolgárokra, akik állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a teherforgalomban történő határátlépésre.

 

2020.06.03. – 2020.06.07. között a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából méltóságteljes megemlékezések megtarthatóak, de az egymás közti 1,5 méteres távolságot mindenki köteles tartani.

 

2020.05.29. – 2020.05.31. között megtarthatóak az autós könnyűzenei koncertek. (Ez olyan élő zenei koncert, ahol a közönség abban a személygépkocsiban tartózkodik a rendezvény során, amivel érkezett.) A koncertlátogatás feltételeit a szervező határozza meg a rendezvényekre vonatkozó jogszabályok (46/2020. és 241/2020. Korm.rendelet) betartásával, erről tájékoztatja a közönséget és felel a szabályok betartatásáért.

 

2020.05.29-től a veszélyhelyzet ideje alatt csak akkor nyújtható be felszámolási kérelem, ha a követelés összege (kamat és járulék nélkül) meghaladja a 400.000,- Ft-ot (eddig ez 200.000,- Ft volt), illetve ha az adósnak küldött fizetési felszólításban írt határidőtől számítva már 75 nap eredménytelenül telt el. Ebben az esetben a bíróság legfeljebb 15 napos határidőt határozhat meg az adós számára a tartozása megfizetésére (az eddig 45 nap helyett).

 

2020.05.29-től a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban nem határozhat a cég megszűntnek nyilvánításáról. A folyamatban lévő kényszertörlési eljárások 2020.10.31-ig felfüggesztésre kerülnek. Ha addig a cég igazolja, hogy helyre állította törvényes működését, akkor megszüntetik a kényszertörlési eljárást. Nem rendelhető el a kényszertörlési eljárás megindítása akkor sem, ha a cég végelszámolása 3 éven belül nem fejeződött be. Ebben az esetben a cég 2020.10.31-ig benyújthatja a törlése iránti kérelmet.

 

2020.05.28-án megjelent 16 db törvény (171 oldal). Ezekből szemezgettem ki a legérdekesebbeket, melyek ugyan nem a veszélyhelyzettel kapcsolatosak, de azért érdeklődésre tarthatnak számot.

 

– 2020.07.01. napi hatállyal kiveszik az szja-mentes összegek közül azt az összeget, melyet a magánszemély kérelmező az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint a hatóság által hozott függő hatályú döntés alapján kap (az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az ügyintézés határidő túllépése miatt az adóhatóságtól kapott összeg adómentes marad).

 

– 2020.07.01-től a hatóságok függő hatályú végzéseiben rendelkezni kell a kérelmezett jog gyakorlásáról is.

 

– 2023.01.01-től (a dátum nem tévedés) nem kell magunkkal hordani a járművünk forgalmiját.

 

– Megjelent a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról szóló törvény (2020. évi XXXII. törvény) és az ehhez kapcsolódó törvénymódosítások, melyeket itt nem részletezek.

 

– Módosították a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényt is. Például 2020.08.01-től változik az államilag elismert felsőoktatási intézmények köre (több intézmény államiból átkerül a nem állami felsőoktatási intézmények közé).

 

– 2020.07.01-től módosul az erdőről szóló 2009. évi XXXVII. törvény. Az állami tulajdonból történő kikerülés módjáról, az ott létesített épületekről, építményekről, az erdőfelújítási biztosítékról, az erdészeti szakirányítóról, erdővédelmi bírságról szóló részek változnak. Új kormányrendeletet (244/2020. számút) alkottak az erdészeti szakszemélyzetről és az erdészeti szakirányító vállalkozásokról.

 

– 2020.07.01-től változik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény és a hozzá kapcsolódó 2013. évi CCXII. törvény is. Ebben többek között az erdőnek minősülő föld, a társult erdőgazdálkodás fogalma módosul, változik a föld tulajdonjogának megszerzési lehetősége, a szerződésekre vonatkozó rendelkezés, a haszonbérletre, erdőkezelésre vonatkozó előírások.

 

 

2020.06.02.

 

– 2020.05.30-tól bolgár állampolgárok is beléphetnek Magyarország területére, ha hivatali kötelezettség ellátása, nemzetközi szervezet tevékenységében való közreműködés, üzleti utazás, humanitárius tevékenység végzése vagy hozzátartozó látogatása miatt érkeznek. A határátlépéskor hitelt érdemlően (pl. meghívólevél, hivatalos útlevél, munkaszerződés bemutatásával) kell valószínűsíteni a tartózkodás célját. Ha magyar állampolgár ilyen célból volt Bulgáriában, akkor akár Románián keresztül is hazajöhet. Ugyanez vonatkozik azokra az EGT-állampolgárokra, akik állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a teherforgalomban történő határátlépésre.

 

2020.06.11.

 

– 2020.06.09-én több törvény is megjelent a Magyar Közlönyben, így most már a korábban hozott kormányrendeletek törvényi szintre emelkedtek, mellyel az eredeti kormányrendeletek hatályukat is veszítették. A szabályok zöme már szerepel cikkemben, így most csak felfrissítem a korábban leírtakat, illetve az eltéréseket jelzem. Ezek a következők:

 

= A kiskereskedelmi különadóról rendelkezik a 2020. évi XLV. törvény, melynél a kormányrendeletben még az szerepelt, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt érvényes. Most viszont már véglegesítették, így a veszélyhelyzet vége után is fizetni kell majd. A különadót az adóév utolsó napját követő 5. hónap utolsó napjáig kell megállapítani és bevallani. Adóelőleget pedig évente kétszer (07.20-ig és 10.20-ig) kell fizetni. Ezt az éves adóbevallásban kell megállapítani, illetve új adóalany esetén a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül előlegbevallást kell adni.

 

= A hitelintézeti különadóról szóló törvénybe (2006. évi LIX. tv.) is bekerült 2020.06.10-től a kormányrendeletben jelzett 0,19 %-os különadó (erről is írtam már korábban).

 

= Ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható vagy azt számára megtérítették), akkor 2020.07.01-től a megállapított jövedelem 87 %-át kell jövedelemként figyelembe venni (az eddigi 85 % helyett) mind a szoc.ho, mind az szja tekintetében. (Ez is szerepelt már kormányrendeletben, de most bekerült a törvénybe.)

 

= 2020.06.10-től a törvénybe is bekerült, hogy a társasági adónál már a 2019-es adózás előtti eredmény 100 %-a is lehet a fejlesztési tartalék.

 

= Most már az ekho törvényben is szerepel, hogy 2020.07.01-től 17,5 % az ekho, illetve a KATA-sok járulékalapjának emelése és a szoc.ho mértékének 15,5 %-ra csökkentése.

 

2020.06.05-én 8.00 órától Ausztriából, Csehországból és Szlovákiából ezen országok állampolgárai beléphetnek Magyarországra, illetve a magyar állampolgárok is átmehetnek ezekbe az országokba. Ugyanez vonatkozik azokra az EGT-állampolgárokra, akik állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a teherforgalomban történő határátlépésre. (Ez a változás élt összesen 2 napot, ugyanis 06.07. naptól már más szabály lett érvényes, melyet a következő pontban részletezek.)

 

2020.06.07-én 8.00 órától Németországból is beléphetnek a német állampolgárok Magyarországra, illetve a magyar állampolgárok is beléphetnek Németországba. Ugyanez vonatkozik azokra az EGT-állampolgárokra, akik állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a teherforgalomban történő határátlépésre.

 

– A pénzforgalmi szolgáltatóknak az MNB felé a 2020. I. és II. negyedévre mint tárgyidőszakra vonatkozó adatszolgáltatás határideje 2020.10.30. lett. (Eddig ez 2020.07.31. volt.) A 38/2018. (XI.14.) MNB rendelet szerinti adatszolgáltatások közül a P55 MNB-t 2020. január – 2020. június hónapra vonatkozóan (2020.01-2020.03. hó helyett), a P02, P04, P05, P07–P09, P27, P34, P42, P45, P62 és P63 MNB azonosító kódút pedig 2020. I. és II. negyedévére vonatkozóan (2020. I. negyedév helyett) kell beadni.

 

 

2020.06.15.

 

2020.06.15-étől a nyilvános könyvtárak kinyithatnak és bárki bemehet.

 

– 2020.06.12-án megjelent a kormányrendelet, melyben felsorolják, hogy az egészségügy mely területén dolgozók fognak egyszeri bruttó 500.000,- Ft-os juttatást kapni. Mivel ez nem kapcsolódik közvetlenül a könyveléshez, így nem részletezem, konkrétan kik kaphatják. A részletes felsorolást a 275/2020. (VI.12.) Korm.rendelet tartalmazza. Közülük azok kaphatják, akik 2020.04.01-jén és az igénylés kezdetének időpontjában is állományba tartoztak. Ha több jogviszonya is van az érintett eü.dolgozónak, akkor is csak egyszer kapja meg a rendkívüli juttatást, melyet 2020.07.01-jén kell kifizetni.

Ez nem része az alapbérnek (illetménynek), azt a mozgóbérelemek, valamint a távolléti díj számítása tekintetében nem kell figyelembe venni. Nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat a 334/2019. (XII.23.) Korm.rendelet alapján megillető kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számításakor sem.

A munkáltató a rendkívüli juttatáshoz támogatásra jogosult, mely tartalmazza a szoc.ho összegét is. A támogatás iránti igényt a NEAK által meghatározott, elektronikusan kitölthető kérelem formájában lehet kérni 2020.06.19-ig. (A támogatást 2020.06.26-ig fogják utalványozni és 2020.09.30-ig köteles vele a munkáltató elszámolni a NEAK felé.)

 

– A határon átnyúló együttműködésben érintett és a világjárvány miatt nehéz helyzetbe került magyar vállalkozások vissza nem térítendő állami támogatást kaphatnak egyes beruházásaikhoz. (A részletes szabályokat a 8/2020. (VI.12) KKM rendelet tartalmazza, melynek mellékletében az összes támogatási program fel van sorolva.) Általánosságban azok kaphatják, akik

= tevékenységük során határon átnyúló együttműködésben is érintettek és tevékenységük, illetve az általuk megvalósítani tervezett beruházások a világjárvány miatt veszélybe kerültek;

= igazolják, hogy 2019.12.31-én nem minősültek nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, de a világjárvány miatt azzá váltak, vagy egyéb pénzügyi, gazdasági nehézségei támadtak;

= nyilatkoznak arról, hogy nem felelősek a gazdasági visszaesésért és a tőlük elvárható gondossággal jártak el;

= nyilatkoznak arról, hogy a felmerült veszteségekre nincs biztosításuk, vagy az nem fedezi az összes kárt;

= vállalják, hogy a támogatásból határon átnyúló együttműködés keretében beruházást valósítanak meg;

= nyilatkoznak arról, hogy ezt a beruházást a pályázat benyújtását megelőzően nem kezdték meg.

A támogatás nem nyújtható elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó beruházásra és exporttal közvetlenül kapcsolatos tevékenységhez.

A támogatás – melynek támogatási szerződését 2020.12.15-ig lehet aláírni – összege max. 800.000 EUR lehet, illetve halászati és akvakultúra termékek termeléséhez kapcsolódó beruházás esetében max. 120.000 EUR. A támogatás összege a beruházás értékének max. 60 %-a lehet, tehát legalább 40 % önerő kell hozzá.

 

2020.06.12-én 8.00 órától Horvátországból is beléphetnek a horvát állampolgárok Magyarországra, illetve a magyar állampolgárok is beléphetnek Horvátországba. Ugyanez vonatkozik azokra az EGT-állampolgárokra, akik állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a teherforgalomban történő határátlépésre.

 

– Bár nem veszélyhelyzettel kapcsolatos, de azért érdekességként megemlítem, hogy az, akinek legalább két éve érvényes “B” kategóriás jogosítványa van, 2021.05.23-tól belföldön vezethet 3.500 kg-ot meghaladó, de 4.250 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb tömegű, pótkocsi nélküli, alternatív üzemanyaggal (villamos energia, hidrogén, bioüzemanyag, földgáz, cseppfolyósított propán-bután gáz, vagyis LPG) működő járművet. Feltétel még, hogy a 3.500 kg feletti tömeget az alternatív üzemanyaggal működő motor sima belső égésű motorhoz viszonyított többletsúlya okozza, illetve a jármű teherbíró kapacitása ne legyen nagyobb, mint egy ugyanilyen nem alternatív üzemanyagú járműé. Ezen kívül nem kell C1; C1+E; C; C+E; D1; D1+E; D; D+E jogosítvány a mezőgazdaság, kertészet, erdőgazdálkodás, földművelés vagy halászat területén működő vállalkozás által saját tevékenységi körén belül áruszállításra használt vagy vezető nélkül bérelt járművekre, ha a járművezetés nem a gépjárművezető fő tevékenységének része, vagy a megtett távolság a használó telephelyétől számított 100 km-t nem haladja meg.

 

 

2020.06.18.

 

2020.06.17-től Romániából is beléphetnek a horvát állampolgárok Magyarországra, illetve a magyar állampolgárok is beléphetnek Horvátországba. Ugyanez vonatkozik azokra az EGT-állampolgárokra, akik állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a teherforgalomban történő határátlépésre.

 

– A 2020.03.11-én kihirdetett veszélyhelyzetet a Kormány 2020.06.18. nappal megszüntette, vagyis a veszélyhelyzet 2020.03.11-től 2020.06.17-ig állt fenn. Ezzel egyidejűleg Magyarország egész területére egészségügyi válsághelyzet elrendelésével járványügyi készültséget vezet be, melyet 3 havonta felülvizsgál. Ha egészségügyi válsághelyzetet rendelnek el, akkor azt az egészségügyi miniszter fogja bejelenteni a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint a körzeti, illetve helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap által közzététellel. Ezt akár kisebb területekre (pl. 1-1 városra, városrészre) is elrendelhetik. Ekkor az országos tisztifőorvos lesz jogosult a határok, betegbeutalási rend, fekvőbeteg-gyógyintézetek ágyszámának meghatározására.

 

Mi az, ami megmarad?

Az alábbiak:

 

2020.08.31-ig bármely foglalkoztató megszervezheti munkanapokon 6 és 18 óra között a nála dolgozók legalább 20 hetes, de legfeljebb 14 éves korú, fertőző betegségben nem szenvedő gyermekei számára a napközbeni felügyeletet. Ezt kiscsoportos formában kell megszervezni, és a gyerekek akár vegyes életkorúak is lehetnek. A munkahelyi gyermekfelügyelet létrehozását a megkezdése előtti napon be kell jelenteni a polgármesternek és a népegészségügyi feladatokat ellátó hivatalnak. (A munkahelyi gyermekfelügyelet nem minősül gyermekjóléti szolgáltató tevékenységnek.)

 

2020.08.31-ig akkor sem függeszthető fel a nyugdíj folyósítása, ha ahhoz valamilyen igazolás nem lett beadva.

 

– Ha a súlyosan mozgáskorlátozottak személygépkocsi-vásárlási utalványa a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, akkor az 2020.07.18-ig érvényes marad.

 

2020.07.18-ig megváltozott munkaképességű munkavállalónak kell tekinteni azt, aki 2020.03.11-én annak minősült és munkaviszonya a veszélyhelyzet alatti időszakban is fennállt.

 

– A nyelvvizsgához és a KRESZ-vizsgához sikeresség esetén már eddig is támogatást kaphattak azok, akik a nyelvvizsga letételekor még nem töltötték be a 35. életévüket, KRESZ vizsga esetén pedig a 20. életévüket. A most kiadott rendelet szerint az állami támogatásra az a személy is jogosult, aki ezt az életkort 2020.12.31-éig terjedő időszakban tölti be.

 

2020.07.18-ig akkor is benyújtható a babaváró kölcsönkérelem, ha a feleség a veszélyhelyzet ideje alatt töltötte be a 41. életévét. A babaváró támogatással kapcsolatos határidők is meghosszabbodnak 2020.07.18-ig.

 

– A nagycsaládosok személygépkocsi-vásárlásához akkor is kérhető a támogatás, ha az adásvételi szerződés keltétől számított 6 hónap a veszélyhelyzet ideje alatt járt le. Ebben az esetben a támogatás felhasználásának határideje 2020.08.17.

 

– Akik a mostani érettségi vizsgán a veszélyhelyzet miatt nem jelentek meg, azok az érettségi vizsgát a 2020/2021. tanév október-novemberi vagy május-júniusi vizsgaidőszakban térítésmentesen leérettségizhetnek. Aki a mostani érettségin sikeres érettségi vizsgát tettek, de az eredménnyel elégedetlenek és szeretnék azt megismételni, azok az érettségi bizonyítvány megszerzése után, de legkésőbb a 2020/2021. tanév május-júniusi vizsgaidőszakban az adott tantárgyból egy alkalommal térítésmentesen megismételhetik az érettségi vizsgát.

 

Új iskola indításához a működési engedély iránti kérelmet 2020.06.30-ig lehet benyújtani. Az iskola fenntartói jogának átadását, intézmény átalakítását (egyesítés, szétválás) és megszüntetését is eddig a napig lehet bejelenteni a kormányhivatalhoz. Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 30 nap.

 

– Ha a nyelvvizsgát a vizsgázó megkezdte, de a veszélyhelyzet miatt nem fejezte be, akkor a nyelvvizsga-bizonyítványt a részvizsgák eredményeiről kell kiállítani. A részvizsga eredménye a 2020. évi általános felvételi eljárásban középfokú (B2) szintű részvizsga esetén 28, felsőfokú (C1) szintű részvizsga esetén 40 többletpontot jelent. Ha a vizsga elmaradt, akkor a jelentkező kérésére annak díját vissza kell téríteni.

 

– A pedagógus gyakornokok minősítő vizsgáját, a pedagógus II. fokozat portfólióvédését, a mesterpedagógusi pályázat bemutatását és védését a 2020/2021. tanítási év végéig kell megszervezni, ha annak eredeti időpontja 2020.07.17-ig lenne esedékes.

Akinek a kinevezése, munkaszerződése 2020.08.31-ig lejár, vagy 2020.09.01. után szülési szabadságon, gyeden vagy gyesen lesz és a minősítési eljárást 2018-ban vagy 2019-ben megkezdte, annak a 2020.06.10-ig benyújtott kérelme alapján az Oktatási Hivatal 2020.07.31-ig megszervezi a minősítési eljárást.

Az elháríthatatlan ok miatt elmaradt 2019. évi minősítő vizsgát és minősítési eljárást 2020.12.31-ig kell megszervezni.

Az elmaradt szakmai ellenőrzésekre a 2021. évi ellenőrzési tervet a 2019/2020. tanév végéig készíti el az Oktatási Hivatal.

 

– A látvány-csapatsport támogatást fel lehet használni a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben felmerülő költségekre (lázmérő, maszk, gumikesztyű, teszt, kézfertőtlenítő, fertőtlenítő kendő, folyadék, eü.védőruházat, stb.) a sportfejlesztési program módosítása nélkül, ha az erre vonatkozó egyedi igényt a támogatott szervezet 2020.12.31-ig írásban előzetesen bejelenti a jóváhagyó szervezetnek és az engedélyezi az elszámolást.

 

– Ha a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben dolgozók – kivéve a mozdonyvezetők – orvosi alkalmasságija a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, akkor a lejárattól számított 6 hónapig még érvényes marad. (De ez nem alkalmazható a korlátozott időtartamra kiadott orvosi alkalmasságikra.)

 

– A közúti közlekedés vizsgálóállomásai 2020.12.31-ig akkreditált státusz nélkül is működhetnek.

 

– A közúti járművezetők korlátozott határidővel kiadott PÁV (pályaalkalmassági) minősítése 2020.08.17-ig érvényes.

 

– A 2019.12.31-én legfeljebb 5 db engedélyköteles autóbuszt üzemeltető szolgáltatóknak 2020-ban nem kell piacfelügyeleti díjat fizetniük. Erről az autóbuszos hatóság az érintetteket 2020.07.31-ig tájékoztatni fogja. A fizetésre kötelezetteknek a piacfelügyeleti díjat 2020.11.30-ig kell megfizetniük az autóbuszos hatóság felé.

 

– Az útleveleket kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldik meg veszélyhelyzet és egészségügyi válsághelyzet ideje alatt. Ha valaki nem veszi át, akkor az útlevél kiállításától számított 60 nap múlva megsemmisítik azt. Ha viszont a régi útlevelet az érintett nem adja le, akkor nem kaphatja meg postán az újat.

 

– A jogosítványokat, személyi igazolványokat is postai úton, hivatalos iratként küldik ki a veszélyhelyzet és az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt. Amíg nem érkezik meg, addig (de max. 30 napig) a járművezetési jogosultság igazolására alkalmas a kérelem adatlapja, illetve az elektronikus ügyintézési pont által kiállított bizonylat.

 

– A következő támogatások, kölcsönök esetében hosszabbodik a legtöbb határidő 2020.07.18-ig meghosszabbodik: lakásépítési kedvezmény és a fiatalok otthonteremtési támogatása, fiatalok és többgyermekes családok lakáscélú kölcsönei, otthonteremtési kamattámogatás, adósságrendező lakhatáshoz nyújtott törlesztési támogatás, lakáscélú támogatás, otthonteremtési kedvezmény, 3 vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásai, babaváró támogatás. A részletes felsorolás a 144/2020. (IV.22.) Kormányrendeletben található. Ha valaki igénybe vette a fizetési moratóriumot, akkor a kamattámogatás időtartama a fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik.

 

– A fizetési moratórium 2020.12.31-ig tart, és az addig lejáró szerződések 2020.12.31-ig meghosszabbodnak. Eddig az időpontig bármikor dönthet úgy az adós, hogy él a fizetési moratóriummal. A tőketartozást a moratórium lejárta után sem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni (azt a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell majd megfizetni). A futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.

 

– A 2020.12.31-ig felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek teljes hiteldíj mutatója nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékét (vagyis jelenleg 5,9 %-ot). Viszont 2021.01.01-től a hitelező hirdetményében meghatározott THM-re változik a kamat.

 

– A felsőoktatási intézmények hallgatói maximum 500.000,- Ft, a felnőttképzésben részt vevők pedig maximum 1.200.000,- Ft szabad felhasználású hallgatói hitelt igényelhetnek. Ez azokra is vonatkozik, akiknek már van diákhitelük (kivéve azokat, akik nyelvtanulási hallgatói hitelt vettek fel és elmúltak 55 évesek). A hitelt egy összegben folyósítják, ha a Diákhitel szervezettel a hitelfelvevő 2020.12.31-ig szerződést köt. A hitel kamatát az állam átvállalja. A törlesztés időszaka minimum 1 év és maximum 5 év lehet. A hitelfelvevő a 2020/2021. tanév I. félévben 2020.12.31-ig dönthet az igényelt hitelösszeg mértékének megváltoztatásáról.

 

– A 2020.03.11.-2020.06.18. között hallgatói munkaszerződéssel rendelkező, duális képzésben részt vevő hallgató esetében akkor is duális képzésben eltöltött időszaknak minősül, ha azon nem tudott részt venni a veszélyhelyzet miatt. Ha a tanulmányait a 2019/2020. tanévben kezdte meg, akkor a 3. félévre vonatkozó hallgatói munkaszerződést 2020.09.30-ig kell megkötni.

 

– A mezőgazdasági őstermelők részére 2020.05.31. után kiállított ideiglenes igazolvány 2020.12.31-ig igazolja az őstermelői tevékenység folytatását, és az őstermelő jogosult a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozók rendelkezések szerinti adózásra.

 

– Akinek már van ügyfélkapuja, az a felhasználói nevét az országos telefonos ügyfélszolgálattól telefonon is megkérdezheti.

 

– A kisgyermeket nevelők munkaerőpiacra való visszatérésének támogatása, és az álláskeresők támogatása esetében ha a támogatást igénylő foglalkoztatotti jogviszonya a támogatási jogviszony fennállása alatt megszűnik, de 2020.09.30-ig ismét foglalkoztatottá válik, akkor a munkaerőpiacra történő visszatérését folyamatosan fennállónak kell tekinteni.

 

2020.06.18-tól kötelező a tömegközlekedési eszközön és az üzletben történő vásárlás során a szájat és az orrot eltakaró eszközt (pl. orvosi maszk, sál, kendő) viselése. Továbbra is maszkot kell viselniük a vendéglátó üzletek vendégek által látogatható területein az ott dolgozóknak. Ez alól csak a 6 éves kor alattiak mentesülnek, ugyanis a 6. életévüket be nem töltötteknek nem kell eltakarniuk a szájukat és orrukat.

 

– 2020.06.18-tól a zárt helyen vagy a nem zárt helyen tartott zenés, táncos rendezvények akkor tarthatóak meg, ha max. 500 fő vesz azon részt (a létszámba az ott dolgozók is beleszámítanak).

 

– A kutató-fejlesztők foglalkoztatásához és a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz a kérelmet 2020.08.31-ig lehet benyújtani, és a támogatás 2020.12.31-ig lesz érvényben (ekkor telik le ugyanis a 3+1 hónap).

 

– Megmaradt az a szabály, hogy az agrárágazatban (TEÁOR 01, 02 és 03) nem kell lemondani a külföldi vendégmunkásokról, ugyanis munkavégzés céljából a szomszédos államok polgárai a kijelölt határátkelőhelyen, csoportosan beléptethetők Magyarország területére. Az erre vonatkozó szabályok sem változnak, tehát pl. előre be kell jelenteni és csak meghatározott határállomáson jöhetnek be, valamint a munkahelyi karanténra vonatkozó szabályokat be kell tartani.

 

– A turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművész, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó ágazatok bérleti szerződését nem lehet felmondani június 30-ig és bérleti díjuk sem emelhető.

 

– A 2020.06.17-ig lejárt, az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonú lakásra kötött lakásbérleti szerződés, helyiségbérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül, a bérlő egyoldalú írásbeli nyilatkozata alapján meghosszabbodtak, ha a veszélyhelyzet ideje alatt kérte a bérlő. A szerződés ezáltal 2020.09.16-ig érvényes.

 

– Bekerült törvénybe, hogy 2020.09.30. az alábbi éves és soron kívüli adók megállapításának, bevallásának és befizetésének, az adóelőleg megállapításának határideje (az eredeti 2020.05.31. helyett):

– társasági adó (tao),

– kisvállalati adó (kiva),

– iparűzési adó (ipa),

– energiaellátók jövedelemadója (eja),

– innovációs járulék (innov.jár.).

Az adóelőleget is eddig az időpontig kell bevallani, illetve a 2020.04.22.-2020.09.30. között esedékessé váló soron kívüli bevallásokat is 2020.09.30-ig kell beadni.

 

– A beszámolók 2020.09.30-ig való benyújtási határidejét is törvénybe foglalták.

 

– A 2020.09.30-ig esedékessé váló adó- és járulékelőlegeket az utolsó rendelkezésre álló előlegbevallásban megállapított előleg alapulvételével kell megfizetni. Lehet rá mérséklést kérni, ha az adózó számításai szerint az éves adó, járulék nem éri el az előleg összegét.

 

– A főtevékenységként kedvezményezett tevékenységet végzők 2020.03.-2020.06. hónapra vonatkozó szoc.ho és járulékkedvezménye, valamint egyes KATA-alanyok KATA-jának elengedése törvényben is megjelent, de ugyanaz van benne, mint a Kormányrendeletben. A légiipari ágazatban érvényesíthető adókedvezmények is a Kormányrendeletben részletezettek szerint bekerültek a törvénybe (a közteherfizetési mentesség náluk 2020.05.-2020.12. hónapokra vonatkozik).

 

– Nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani és befizetni 2020.03.01.-2020.12.31. közötti időszakra.

 

– A 2020.04.26-tól 2020.12.31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetne. A megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallani az adóhatósághoz. Nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla.

 

– A SZÉP-kártyák keretösszegének emelkedése is bekerült a törvénybe. E szerint béren kívüli juttatásnak minősül a szálláshely alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 400.000,- Ft, vendéglátás alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 265.000,- Ft, szabadidő alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 135.000,- Ft.

Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 400.000,- Ft/év, más munkáltató esetében 800.000,- Ft/év lett.

A 2020.04.22-től 2020.12.31-ig SZÉP-kártya számlára utalt béren kívüli juttatást nem terheli szociális hozzájárulási adó sem (tehát ebben az időszakban csak 15 % szja-t kell fizetni utána).

 

– A veszélyhelyzet alatt, a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ezen dolgozók esetében 2020.05.01-től 2020.07.18-ig a munkáltató kötelessége a 7.710,- Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése, melyet a járulékbevallásában szerepeltetnie kell.

 

– A megbízható adózói minősítés nem szüntethető meg a 2020.03.11.-2020.07.18. közötti időszakban megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással.

 

2020.07.18-ig lehet benyújtani (egyszer) az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra vonatkozó, max. 6 havi pótlékmentes fizetési halasztásra vagy max. 12 havi pótlékmentes részletfizetési kérelmet. (Nem kell illetéket fizetni, de igazolni vagy valószínűsíteni kell, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.)

 

2020.07.18-ig benyújtott kérelem alapján a nem természetes személy adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy egy alkalommal kérheti az adótartozás mérséklését. A mérséklés mértéke az adott adónem legfeljebb 20 %-a, de max. 5 millió Ft lehet. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. A mérséklésre akkor kerülhet sor, ha a kérelmező gazdálkodási tevékenységét az adótartozás megfizetése a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Ha az adómérséklést megkapja, akkor fizetési halasztást és részletfizetést már nem kaphat. Ez a kérelem is illetékmentes és 15 napon belül elbírálják.

 

– 2020.07.18-ig nem kell EKAER kockázati biztosítékot nyújtani.

 

– Ha a pénztárgép, illetve az élelmiszer-automata éves felülvizsgálatának határideje 2020.06.18. előtt járt le, akkor a felülvizsgálatot 2020.10.16-ig kell elvégeztetni.

 

2020.12.31-ig megmarad az a szabály, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet akár 1 napig is lehet szüneteltetni.

 

– A Munka Törvénykönyvében foglaltakkal kapcsolatban az alábbi veszélyhelyzeti rendelkezések 2020.07.01-ig maradnak érvényben:

= a munkaidő-beosztás bármikor módosítható (eddig legalább 4 nappal korábban közölni kellett a munkavállalóval a változtatást);

= a munkáltató egyoldalúan elrendelheti az otthoni vagy távmunkavégzést;

= a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti a munkáltató (joga van pl. bármikor lázat mérni);

= a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek (vagyis most bármiről meg lehet állapodni a dolgozóval, nincs korlátozva semmi, ami a Munka Törvénykönyvében eddig korlátozva volt).

 

– A veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti (vagyis a meghatározott munkaidőkeret végéig marad az, amiben megállapodtak, illetve amit a munkáltató elrendelt).

 

– A bankkártyás fizetésnél az érintéses fizetési művelet 15.000,- Ft-os értékhatára 2020.12.31-ig marad meg.

 

– Az ingyenes parkolás 2020.06.30-án szűnik meg, 2020.07.01-jén újra kell parkolási díjat fizetni.

 

– Budapesten 2020.05.18.-2020.09.01., az ország többi részén 2020.05.04.-2020.09.01. között nem kell közterület-használati díjat fizetniük a vendéglátó üzletek közterületen lévő terasza után.

 

– A 2020.03.11.-2020.06.30. között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság 2020.08.31-ig meghosszabbodik.

 

– A veszélyhelyzet alatt lejárt gyed, gyes, gyet 2020.06.30-ig meghosszabbodik.

 

– A 2020.03.11.-2020.06.30. között lejáró rehabilitációs ellátás 2020.09.01-jén szűnik meg.

 

– Az utazásszervezők utalvány-kibocsátására vonatkozó szabályok is törvényi szintre emelkedtek.

 

– Szintén törvénybe foglalták a jogi személyek taggyűlésére vonatkozó szabályokat (részletek a 7. Bevallások, beszámoló részben olvashatóak).

 

– A végrehajtói kézbesítés 2020.07.01. napján kezdődik újra.

 

– 2020.05.29-től 2020.12.31-ig csak akkor nyújtható be felszámolási kérelem, ha a követelés összege (kamat és járulék nélkül) meghaladja a 400.000,- Ft-ot (eddig ez 200.000,- Ft volt), illetve ha az adósnak küldött fizetési felszólításban írt határidőtől számítva már 75 nap eredménytelenül telt el. Ebben az esetben a bíróság legfeljebb 15 napos határidőt határozhat meg az adós számára a tartozása megfizetésére (az eddig 45 nap helyett).

 

– 2020.05.29-től 2020.10.31-ig a cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban nem határozhat a cég megszűntnek nyilvánításáról. A folyamatban lévő kényszertörlési eljárások 2020.10.31-ig felfüggesztésre kerülnek. Ha addig a cég igazolja, hogy helyre állította törvényes működését, akkor megszüntetik a kényszertörlési eljárást. Nem rendelhető el a kényszertörlési eljárás megindítása akkor sem, ha a cég végelszámolása 3 éven belül nem fejeződött be. Ebben az esetben a cég 2020.10.31-ig benyújthatja a törlése iránti kérelmet.

 

– A szociális szövetkezetek 2022.12.31-ig értékesítheti termékeiket a helyi termelői piacon a piac fekvése szerinti megyében vagy a piac 40 km-es körzetében vagy Budapesten fekvő helyi termelői piacon.

 

– A vízhasználó a vízkészletjárulékot 2020.12.31-ig az általa ténylegesen felhasznált vízmennyiség után fizeti meg, ha a vízmennyiség a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 %-át nem éri el (ezt az éves bevallásban külön soron kell szerepeltetni).

 

– Az erdőben az újulat károsodása miatti eredménycsökkenés pótlását 2021.04.15-ig kell teljesíteni.

 

– Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj első részletét a vendéglátó-ipar területén 2020.09.30-ig kell teljesíteni.

 

– 2020.12.31-ig a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatban dolgozó alkalmi és idénymunka esetén az idénymunka éves kerete 180 nap (120 nap helyett), az alkalmi munka havi kerete pedig 20 nap (15 helyett). Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az alkalmi munka éves kerete (90 nap) nem változott!

 

– A házi karantén szabályai is megmaradnak.

 

– A stratégiai társaságra vonatkozó szabályok is bekerültek a törvénybe.

 

– A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának kormányrendeletbe foglalt szabályi is bekerültek a törvénybe a 2020. évi LVIII. törvénnyel.

 

 

 

                                                                                                              Mészáros Anikó

                                                                                                             MINKE Szakértő

                                                                                                                 KNOX Kft.

                                                                                                       

 

 

IGÉNYELD MEG A FOLYAMATOS SZAKMAI TÁMOGATÁST A MINKE-NÉL!  

 

 

Szeretnél még több szakmai támogatást? 
Most fél évig ingyen* veheted igénybe!
*egyszeri 4.500 Ft regisztrációs díjat számolunk fel.