Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Segítség az ügyfelek tájékoztatásához veszélyhelyzeti intézkedésekkel kapcsolatban

 

 

 

 

 

További hasznos információk találhatók a VALI – Vállalkozói információk: https://vali.ifka.hu/ linken.

 

Ezúton is nagyon szépen köszönöm a visszajelzéseket, mellyel nagyon sokan és sokat segítenek abban, hogy a tájékoztatóm helyes tartalommal jelenhessen meg! (Innen is virtuális puszi mindegyikőtöknek!)

 

Frissült: 2020.05.28.

 

2020.05.29-től Budapesten is:

– Megengedett a vendéglátó üzletek belső (zárt) részében tartózkodás és az étel, ital elfogyasztása, azonban a dolgozók a vendégek által látogatható területen kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt (maszk, sál, kendő) viselni, valamint a védőtávolságot betartani (a legalább 1,5 méteres távolság megtartása asztaltársaságonként értendő).

– Ki lehet menni a szabadtéri játszóterekre.

– A szálláshelyek fogadhatnak vendégeket és az ott lévő vendéglátó helyiségek üzemeltethetők (a fentebb jelzett távolságtartási szabályok betartásával).

– A kerületi önkormányzat polgármestere intézkedhet a vendéglátóhelyek rendelkezésére bocsátott közterületek méretének növeléséről (amiért 2020.09.01-ig nem kell közterület-használati díjat fizetni egy korábbi kormányrendelet értelmében).

 

2020.05.28-tól:

– Lehet szabadtéren rendezvényeket tartani (vagyis olyan helyeken, amelyek nincsenek minden oldalról fallal körülhatárolva és nem fedett épületek). Ilyen helyeken a szabadtéri sportrendezvények és edzések is megtarthatók, akár nézők részvételével is. Szabadtéri rendezvénynek minősül a sátorban megtartott rendezvény is. Rendezvénynek minősülnek különösen a sportrendezvény és a kulturális rendezvény (színházi előadás, mozi, cirkusz, múzeum épületén kívül rendezett képzőművészeti kiállítás, irodalmi és könyvszakmai rendezvény, közösségi színtér, közművelődési intézmény, közgyűjtemény). Ezeken a rendezvényeken csak minden 4. ülőhelyet lehet elfoglalni és egymás mögött nem ülhetnek emberek (vagyis minden néző között biztosítani kell a legalább 1,5 méteres távolságot). A nézőknek a szünetben és a büfében is meg kell tartani a védőtávolságot. Aki ezt nem tartja be, azt eltávolíthatják a rendezvény helyszínéről.

– Látogathatóak a nemzeti parkok szabadtéri bemutató létesítményei, de a védőtávolságot (1,5 méter) meg kell tartani.

Továbbra sem tarthatóak meg a zenés, táncos rendezvények (pl. fesztivál, koncert, táncház, diszkó, stb.) akkor sem, ha azokat szabadtéren tartanák.

– Fentiek nem vonatkoznak a vallási közösség szertartására, a polgári házasságkötésre, a temetésre, a lakodalmakra, a gyűlésekre, a szabadtéri múzeumokra és az állatkertekre, mivel azokra már korábban kedvezőbb szabályokat írtak elő, melyeket a 2. pontban (Nyitva tartás, kijárás korlátozása) írtam le.

 

2020.05.28-tól változott az utazási szolgáltatásra vonatkozó szerződések szabálya is. 2020.08.31-ig az utazásszervező a már befizetett utazás árának visszatérítése helyett utalványt is kibocsáthat, melynek elfogadásáról az utazó 15 napon belül nyilatkozhat. Ez az utalvány csak közeli hozzátartozóra ruházható át. Ha az utazó nem fogadja el az utalványt, vagy nem nyilatkozik 15 napon belül, akkor a befizetett előleget, díjat vissza kell utalni neki. Ha az elfogadott utalványt az utazó az érvényességi időn belül nem használja fel, akkor is köteles az utazásszervező az utalványon feltüntetett összeget legkésőbb 14 napon belül megtéríteni, de megállapodhatnak az utalvány érvényességi idejének meghosszabbításában is (ekkor új utalványt kell kiállítani). Az utalványon a következőknek kell szerepelnie:

= utazásszervező neve,

= az utazó által már befizetett összeg teljes értéke,

= a kiállításért az utazásszervező nem számít fel díjat vagy más költséget,

= 2021.08.31. napig érvényes,

= utazási csomag igénybevételére jogosít,

= a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra,

= utasjogokra vonatkozó ismertető,

= az utazó választása szerint elektronikus formában kerül megküldésre.

Az utalványról az utazásszervezőnek nyilvántartást kell vezetnie, melyben szerepel az utalvány értéke, a tulajdonos természetes személyazonosító adatai, illetve jogi személy esetén annak neve és cégjegyzékszáma.

 

Emlékeztetőül – ha esetleg valaki még nem olvasta volna – a 2020.05.27-i frissítés az alábbi:

 

– 2020.05.27-től a veszélyhelyzet megszűnéséig a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot a nagykövetségeken lehet benyújtani a menekültügyi hatóság által meghatározott és közzétett tartalommal. Az országhatárt jogellenesen átlépő külföldit a rendőrség a határátlépés helye szerinti szomszédos ország magyar nagykövetségére irányítja.

 

– 2020.05.27-től újra szervezhető kontaktórás képzés, valamint modulzáró vizsga és szakmai vizsga is, de csak a járványügyi szabályok betartásával. (Ezért a képzés szervezője, vizsga esetén a vizsgabizottság és a vizsgaszervező együttesen felelős, s a megtett intézkedéseket, határozatokat a vizsgajegyzőkönyvben is rögzíteni kell.) Ugyanakkor megmarad a távoktatás vagy digitális képzés lehetősége is azzal, hogy ha jogszabály, támogatói okirat, szerződés vagy képzési program lehetővé teszi a képzés vagy a vizsga távoktatási vagy digitális képzési formáját, akkor a képzés, illetve a modulzáró vizsga csak akként szervezhető meg. Vizsga hetente maximum 2 időpontban lehetséges, s ezeket 20 nappal a vizsga előtt be kell jelenteni a felnőttképzési államigazgatási szervnek.

 

– 2020.05.27-től a Cseh Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból az ottani állampolgárok beléphetnek Magyarország területére, ha max. 48 órát maradnak itt (nem kell hozzá negatív teszt sem). A magyar állampolgárok ezekből az országokból hazajöhetnek, ha nem voltak kinn 48 óránál tovább. A magyar állampolgár Ausztriából is beléphet országunkba, ha valószínűsíti, hogy Csehországban járt és az ott tartózkodása nem haladta meg a 48 órát. Ugyanez vonatkozik azokra az EGT-állampolgárokra, akik állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a teherforgalomban történő határátlépésre.

 

– 2020.05.27-től a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő üggyé nyilvánított egy csomó út-, vasút- és hídépítést, egyéb beruházást, melyek részletes felsorolását a 236/2020. (V.26.) Korm.rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Így ezeknél a beruházásoknál egyszerűbb a kisajátítás, az eljárások lefolytatása.

 

2021.01.01-től megváltozik a keresőképtelenségről kiállításra kerülő orvosi igazolás nyomtatványa: eddig az első táppénzes papír más volt, mint az utána következők, jövőre viszont csak egyféle igazolás lesz, melyet 2 hetente kell kiállítani és a biztosított részére átadni (eddig az első táppénzes papír után 1 héttel jött a következő, s csak ez után álltak át a kéthetenkénti kiállításra).

 

2020.05.27-től 2020.12.31-ig ugyanazt a szabályt kell alkalmazni azoknak a közbeszerzési eljárásoknak, szerződésmódosításoknak a közbeszerzési-jogi ellenőrzésére, amelyek szerződései részben vagy egészben a 2021-2027 programozási időszakból származó forrás terhére lesznek elszámolva, mint ami a 2014-2020 programozási időszak EU-s támogatásaira vonatkozott. Ezek a szabályok a 272/2014. (XI.5.) Kormányrendeletben vannak leírva.

 

Emlékeztetőül – ha esetleg valaki még nem olvasta volna – a 2020.05.26-i frissítés az alábbi:

 

– 2020.05.25-én 10 órától Szerbiából a szerb és magyar állampolgárok beléphetnek Magyarország területére (nem kell hozzá negatív teszt sem). Ha a belépést követő 14 napon belül COVID-19 fertőzés tüneteit észleli magán a belépett személy, akkor a tartózkodási helyét nem hagyhatja el és haladéktalanul értesítenie kell telefonon a járványügyi hatóságot. Ugyanez vonatkozik azokra az EGT-állampolgárokra, akik állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a teherforgalomban történő határátlépésre.

 

– 2020.05.26-tól 2020.12.31-ig ha a külföldi befektető, valamint az EU vagy az EGT más tagállamában vagy Svájcban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10 %-os részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió Ft-ot, akkor azt a belgazdaságért felelős miniszternek be kell jelentenie. A stratégiai társaságban fennálló tulajdonjog átruházásához, tőkeemeléshez, átalakuláshoz, kötvény kibocsátásához, részvényen, üzletrészen haszonélvezeti jog alapításához a miniszter tudomásulvétele szükséges. A részletes szabályokat a 227/220. (V.25.) Kormányrendelet tartalmazza. (Stratégiai társaság: olyan magyarországi székhelyű kft., zrt., nyrt., mely a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt tevékenysége az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, valamint a 2019/452 EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti – pl. egészségügy, távközlés, média, vízgazdálkodás, stb. – stratégiai ágazatba tartozik.)

 

– 2020.05.26-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig egyes ásványi nyersanyagok esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető. Az építőipari nyers- és alapanyag esetében az előkutatás bejelentés alapján folytatható, melyet a bányafelügyelet ellenőriz. A részletes szabályok a 228/2020. (V.25.) Kormányrendeletben találhatóak.

 

– A személy- és vagyonegyesítő szervezeteknél a veszélyhelyzet során, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásához a létesítő okirat a döntéshozó szervnek legalább a szavazatok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatát írja elő és a döntéshozó szerv a beszámoló elfogadásában nem akadályozott, akkor a 2020.05.26-át megelőző üzleti évre szóló beszámolóról szóló döntés meghozataláig egyéb ügyben csak a tagok egyhangú határozatával hozhatnak határozatot.

 

– 2020.05.26-tól már a közúti szállításban közreműködő, AETR hatálya alá tartozó munkavállalók számára is elrendelhető a legfeljebb 24 havi munkaidőkeret.

 

Emlékeztetőül – ha esetleg valaki még nem olvasta volna – a 2020.05.25-i frissítés az alábbi:

 

– Eddig – május 22-ig – úgy volt, hogy a 2020.04.22-től 2020.06.30-ig SZÉP-kártya számlára utalt béren kívüli juttatást nem terheli szociális hozzájárulási adó sem (tehát ebben az időszakban csak 15 % szja-t kell fizetni utána). Az időszak végét azonban megváltoztatták: 2020.06.30. helyett 2020.12.31-ig nem kell szoc.ho-t fizetni a SZÉP-kártya juttatás után.

 

– 2020.05.23-án felkerült a NAV oldalára a koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások bejelentő lap mintája. Letölthető pdf formátumban az alábbi linken:

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi_konnyitesek

 

– Mint azt már korábban írtam, a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználó a veszélyhelyzet idejére mentesül a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól. 2020.05.20-án megjelent egy útmutató a mezőgazdasági vízdíjakról, mely segíti a díjak kalkulációját, valamint felkerült a NAK oldalára egy útmutató a mentességi feltételekről is. Elérhető az alábbi linken:

http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/3375-utmutato-mezogazdasagi-vizdijak/file

 

– Az iskolák 2020.06.02.-2020.06.15. között továbbra is tantermen kívüli, digitális munkarendben működnek, de egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás szervezhető a tanulók felzárkóztatása céljából. Ebben az időszakban minden általános és középfokú iskolában meg kell szervezni a tanulók felügyeletét. Ennek keretében napközi, szakkör, sportfoglalkozás, felzárkóztató, fejlesztő, tehetségfejlesztő foglalkozás tartható.

Ha a tanuló iskolája a lakóhelyétől eltérő településen van és nem tud oda elmenni, akkor a saját településén lévő iskola köteles őt fogadni.

A szakképző iskolák 2020.06.02-től a veszélyhelyzet előtti időszak szerinti nappali vagy esti munkarendben is működhetnek (de maradhatnak a digitális munkarendnél is). Ezt az iskola vezetője dönti el.

2020.06.26-ig az iskolákban biztosítani kell a gyermekétkeztetést a tanítási év szabályai szerint. Azoknak, akik nem veszik igénybe a felügyeletet, a tanítási szünetre vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani az étkeztetést (a gyermek bemehet ebédelni, de el is vihetik neki az ételt szülei).

Az iskoláknak minden nap jelenteniük kell az iskolai tanulófelügyeletben részt vevő gyerekek adatait a KIR rendszeren keresztül.

 

– Új iskola indításához a működési engedély iránti kérelmet 2020.06.30-ig lehet benyújtani. Az iskola fenntartói jogának átadását, intézmény átalakítását (egyesítés, szétválás) és megszüntetését is eddig a napig lehet bejelenteni a kormányhivatalhoz. Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 30 nap.

 

– A pedagógus gyakornokok minősítő vizsgáját, a pedagógus II. fokozat portfólióvédését, a mesterpedagógusi pályázat bemutatását és védését a 2020/2021. tanítási év végéig kell megszervezni, ha annak eredeti időpontja a veszélyhelyzet időtartamára esne.

Akinek a kinevezése, munkaszerződése 2020.08.31-ig lejár, vagy 2020.09.01. után szülési szabadságon, gyeden vagy gyesen lesz és a minősítési eljárást 2018-ban vagy 2019-ben megkezdte, annak a 2020.06.10-ig benyújtott kérelme alapján az Oktatási Hivatal 2020.07.31-ig megszervezi a minősítési eljárást.

Az elháríthatatlan ok miatt elmaradt 2019. évi minősítő vizsgát és minősítési eljárást 2020.12.31-ig kell megszervezni.

Az elmaradt szakmai ellenőrzésekre a 2021. évi ellenőrzési tervet a 2019/2020. tanév végéig készíti el az Oktatási Hivatal.

 

 

Mivel a tájékoztató szinte naponta frissül, így érdemes alkalmanként megnézni, mi változott benne!

 

A TÁJÉKOZTATÓ EGYSÉGES SZERKEZETBEN

(a mai napon megváltozott részeket dőlt betűvel és aláhúzással jelöltem)

 

Az elmúlt hónapban kapkodhattuk a fejünket, mert szinte minden nap olyan rendelkezés lépett életbe, mely munkánkat jelentősen befolyásolja. Mindannyiunkat nagyon leterhel, hogy az ügyfelek tőlünk várják kérdéseikre a választ, méghozzá az “ő nyelvükre lefordítva”. Az alábbiakban gyűjtöttem csokorba a mai napon érvényes előírásokat, mely szigorúan nem szakmai nyelven íródott és segítség lehet az ügyfelek tájékoztatásához.

 

  1. Foglalkoztatás

 

2021.01.01-től megváltozik a keresőképtelenségről kiállításra kerülő orvosi igazolás nyomtatványa: eddig az első táppénzes papír más volt, mint az utána következők, jövőre viszont csak egyféle igazolás lesz, melyet 2 hetente kell kiállítani és a biztosított részére átadni (eddig az első táppénzes papír után 1 héttel jött a következő, s csak ez után álltak át a kéthetenkénti kiállításra).

 

Sokféle hír kering az éterben arról, hogy mi van, ha a munkahelyet be kell zárni, a munkáltató nem tud munkát adni a dolgozónak, vagy ő nem szeretne/tud dolgozni menni. A jelenleg érvényes előírások szerint az alábbi lehetőségek vannak.

– Ha hivatalosan karanténba zárják a dolgozót, akkor 7-es kóddal veszik táppénzre, ami azt jelenti, hogy az első naptól táppénzt kap (nincs betegszabadság), és a táppénz után táppénz-hozzájárulást sem kell fizetni.

– Ha önkéntesen karanténba vonul egészségügyi panaszai miatt, akkor indokolt esetben a háziorvosa táppénzre veheti. Ebben az esetben az első 15 munkanap betegszabadság (erre az időre a távolléti díj 70 %-a jár), utána pedig táppénzt kap (a kifizetett táppénz 1/3-a a munkáltatót terheli táppénz-hozzájárulás formájában).

– A dolgozó kérheti orvosi igazolás nélkül is, hogy otthon maradhasson. Ebben az esetben le kell írnia, hogy fizetés nélküli szabadságot kér, melyet a munkáltatónak engedélyeznie kell.

– A munkáltató elküldheti a dolgozót szabadságra is (az éves szabadságából 7 napot a munkáltató köteles akkor kiadni, amikor ő kéri, a többi időpontját a munkáltató állapítja meg).

– Ha a munkáltató rendeli el, hogy a munkavállaló nem mehet dolgozni, akkor arra az időre a munkavállalót alapbére illeti meg (állásidő).

– Az Mt. (Munka Törvénykönyve) 55. § (1) bekezdés j) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára a munkavállaló mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól. A 146. § (2) bekezdése értelmében a munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. Ez azt jelenti, hogy ha a dolgozó kéri, akkor nem csak fizetés nélküli szabadságra lehet elengedni, hanem akár valamilyen díjazásban is meg lehet állapodni (csak hogy ne kopjon fel teljesen az álla) közös megegyezéssel.

– Természetesen ha dolgozik, de kevesebbet, mint az eredeti munkaszerződése szerint dolgozna (pl. napi 8 óra helyett csak hetente kétszer jön be mondjuk 5-5 órát), akkor a munkaidőn is lehet közös megegyezéssel (munkaszerződés-módosítással) változtatni.

– Amennyiben a vállalkozás átvállalja valamely magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, egyiküknek sem keletkezik ebből adóköteles bevétele, így közteher-fizetési kötelezettsége (szoc.ho, szakk.hj.) sem. Ha ezt átutalással teljesíti a vállalkozás a NAV felé, akkor nagyon fontos, hogy utaláskor a közlemény rovatban a magánszemély adóazonosítóját és nevét szerepeltesse, mivel a kötelezettséget a magánszemélynél írják elő.

 

– 2020.04.23-tól a hivatásos labdarúgók és a labdarúgó sportszakemberek díjazását a sportszervezet a veszélyhelyzet ideje alatt egyoldalúan csökkentheti. Ugyanez vonatkozik, a többi látvány-csapatsportban dolgozókra is.

 

A Munka Törvénykönyvében foglaltakkal kapcsolatban a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napig (ami ki tudja, mikor lesz) az alábbi rendelkezések kerültek kihirdetésre:

– a munkaidő-beosztás bármikor módosítható (eddig legalább 4 nappal korábban közölni kellett a munkavállalóval a változtatást);

– a munkáltató egyoldalúan elrendelheti az otthoni vagy távmunkavégzést;

– a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti a munkáltató (joga van pl. bármikor lázat mérni);

– a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek (vagyis most bármiről meg lehet állapodni a dolgozóval, nincs korlátozva semmi, ami a Munka Törvénykönyvében eddig korlátozva volt).

 

– 2020.04.11-től a munkáltató legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet rendelhet el (az eddigi 4, illetve 6 havi helyett). Nem térhet el viszont az Mt. beosztás szerinti munkaidőre, napi pihenőidőre, heti pihenőnapra, heti pihenőidőre vonatkozó szabályaitól (Mt. 99. §, 104-106. §), kivéve, ha az Mt. 135. § (4) bekezdése szerinti eltérő megállapodást kötöttek (ez a polgári repülésben, személyszállításban, árufuvarozásban, kikötőkben dolgozóknál fordulhat elő). Kollektív szerződés eltérő rendelkezéseit a rendelet hatályának tartama alatt nem lehet alkalmazni. Ha a munkaidőkeretet a munkáltató felemeli, akkor akár úgy is dönthet, hogy például májusra és júniusra csak pihenőnapot határoz meg beosztás szerinti munkarendként a munkavállalónak, majd az ezt követő hónapokban napi 8 óránál hosszabb munkaidőre osztja be úgy, hogy a munkaidőkeretet ne lépje túl. Ekkor a munkaidőkeret túllépése miatti rendkívüli munkaidőre járó pótlék nem merül fel.

 

– 2020.05.26-tól már a közúti szállításban közreműködő, AETR hatálya alá tartozó munkavállalók számára is elrendelhető a legfeljebb 24 havi munkaidőkeret.

 

– Bár nem járványügyi intézkedés, de azért jó, ha tudjuk, hogy 2020.05.14-én megjelent a 2021. évi munkaszüneti napok körüli munkarend. Csak egy ünnep (karácsony) miatt kell majd szombaton dolgozni: 2021.12.24. péntekre esik, így akkor pihenőnap lesz. Helyette 2021.12.11-én (szombaton) lesz munkanap.

 

– 2020.05.16-tól akkor is bekerülhetnek a közfoglalkoztatási programba a szakképzettséggel rendelkező, illetve a várhatóan önállóan elhelyezkedni képes személyek, ha háromnál kevesebb alkalommal volt sikertelen a járási hivatal közvetítési kísérlete, illetve 3 hónapnál kevesebb ideig nem tudott nekik a hivatal megfelelő állást felajánlani.

 

  1. Nyitva tartás, kijárás korlátozása

 

2020.05.28-tól:

– Lehet szabadtéren rendezvényeket tartani (vagyis olyan helyeken, amelyek nincsenek minden oldalról fallal körülhatárolva és nem fedett épületek). Ilyen helyeken a szabadtéri sportrendezvények és edzések is megtarthatók, akár nézők részvételével is. Szabadtéri rendezvénynek minősül a sátorban megtartott rendezvény is. Rendezvénynek minősülnek különösen a sportrendezvény és a kulturális rendezvény (színházi előadás, mozi, cirkusz, múzeum épületén kívül rendezett képzőművészeti kiállítás, irodalmi és könyvszakmai rendezvény, közösségi színtér, közművelődési intézmény, közgyűjtemény). Ezeken a rendezvényeken csak minden 4. ülőhelyet lehet elfoglalni és egymás mögött nem ülhetnek emberek (vagyis minden néző között biztosítani kell a legalább 1,5 méteres távolságot). A nézőknek a szünetben és a büfében is meg kell tartani a védőtávolságot. Aki ezt nem tartja be, azt eltávolíthatják a rendezvény helyszínéről.

– Látogathatóak a nemzeti parkok szabadtéri bemutató létesítményei, de a védőtávolságot (1,5 méter) meg kell tartani.

Továbbra sem tarthatóak meg a zenés, táncos rendezvények (pl. fesztivál, koncert, táncház, diszkó, stb.) akkor sem, ha azokat szabadtéren tartanák.

– Fentiek nem vonatkoznak a vallási közösség szertartására, a polgári házasságkötésre, a temetésre, a lakodalmakra, a gyűlésekre, a szabadtéri múzeumokra és az állatkertekre, mivel azokra már korábban kedvezőbb szabályokat írtak elő, melyek a következők:

 

Budapesten 2020.06.15-től, az ország többi részén 2020.06.01-től:

– Az esküvők maximum 200 fő részvételével megtarthatók, lakodalmat lehet vendéglátó üzletben vagy szálláshelyen is tartani, és ott zenés szolgáltatás is biztosítható, azonban a védőtávolság betartása itt is kötelező.

– A temetések is megtarthatók maximum 200 fő részvételével és természetesen a védőtávolság megtartásával.

 

2020.05.28-tól változott az utazási szolgáltatásra vonatkozó szerződések szabálya is. 2020.08.31-ig az utazásszervező a már befizetett utazás árának visszatérítése helyett utalványt is kibocsáthat, melynek elfogadásáról az utazó 15 napon belül nyilatkozhat. Ez az utalvány csak közeli hozzátartozóra ruházható át. Ha az utazó nem fogadja el az utalványt, vagy nem nyilatkozik 15 napon belül, akkor a befizetett előleget, díjat vissza kell utalni neki. Ha az elfogadott utalványt az utazó az érvényességi időn belül nem használja fel, akkor is köteles az utazásszervező az utalványon feltüntetett összeget legkésőbb 14 napon belül megtéríteni, de megállapodhatnak az utalvány érvényességi idejének meghosszabbításában is (ekkor új utalványt kell kiállítani). Az utalványon a következőknek kell szerepelnie:

= utazásszervező neve,

= az utazó által már befizetett összeg teljes értéke,

= a kiállításért az utazásszervező nem számít fel díjat vagy más költséget,

= 2021.08.31. napig érvényes,

= utazási csomag igénybevételére jogosít,

= a koronavírus világjárvány miatt került kiállításra,

= utasjogokra vonatkozó ismertető,

= az utazó választása szerint elektronikus formában kerül megküldésre.

Az utalványról az utazásszervezőnek nyilvántartást kell vezetnie, melyben szerepel az utalvány értéke, a tulajdonos természetes személyazonosító adatai, illetve jogi személy esetén annak neve és cégjegyzékszáma.

 

– 2020.05.27-től a Cseh Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból az ottani állampolgárok beléphetnek Magyarország területére, ha max. 48 órát maradnak itt (nem kell hozzá negatív teszt sem). A magyar állampolgárok ezekből az országokból hazajöhetnek, ha nem voltak kinn 48 óránál tovább. A magyar állampolgár Ausztriából is beléphet országunkba, ha valószínűsíti, hogy Csehországban járt és az ott tartózkodása nem haladta meg a 48 órát. Ugyanez vonatkozik azokra az EGT-állampolgárokra, akik állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a teherforgalomban történő határátlépésre.

 

– 2020.05.25-én 10 órától Szerbiából a szerb és magyar állampolgárok beléphetnek Magyarország területére (nem kell hozzá negatív teszt sem). Ha a belépést követő 14 napon belül COVID-19 fertőzés tüneteit észleli magán a belépett személy, akkor a tartózkodási helyét nem hagyhatja el és haladéktalanul értesítenie kell telefonon a járványügyi hatóságot. Ugyanez vonatkozik azokra az EGT-állampolgárokra, akik állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a teherforgalomban történő határátlépésre.

 

– 2020.05.22-étől Ausztriából az osztrák és magyar állampolgárok beléphetnek Magyarország területére, ha a belépést megelőző 4 napnál nem régebbi, angolul vagy magyarul kiállított negatív SARS-CoV-2 teszttel rendelkeznek. Ha a belépést követő 14 napon belül COVID-19 fertőzés tüneteit észleli magán a belépett személy, akkor a tartózkodási helyét nem hagyhatja el és haladéktalanul értesítenie kell telefonon a járványügyi hatóságot. Ugyanez vonatkozik azokra az EGT-állampolgárokra, akik állandó tartózkodási kártyával rendelkeznek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a teherforgalomban történő határátlépésre.

 

– 2020.05.22-étől Szlovákiából a szlovák állampolgárok beléphetnek Magyarország területére, ha nem maradnak itt 24 óránál tovább.

 

– 2020.05.25-étől Budapest kivételével mindenütt, Budapesten pedig 2020.06.02-ától kinyithatnak az óvodák és a bölcsődék, és a veszélyhelyzet előtti szokásos rendben működhetnek, valamint 2020.08.31-éig legfeljebb 2 hétre zárhatnak be. Ezeknek az intézményeknek minden nap adatot kell szolgáltatniuk az ellátott gyermekekről.

 

– 2020.06.16-ától megtarthatóak a gyermek- és ifjúsági táborok napközi és ottalvós szervezésben egyaránt.

 

2020.05.29-től Budapesten is:

– Megengedett a vendéglátó üzletek belső (zárt) részében tartózkodás és az étel, ital elfogyasztása, azonban a dolgozók a vendégek által látogatható területen kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt (maszk, sál, kendő) viselni, valamint a védőtávolságot betartani (a legalább 1,5 méteres távolság megtartása asztaltársaságonként értendő).

– Ki lehet menni a szabadtéri játszóterekre.

– A szálláshelyek fogadhatnak vendégeket és az ott lévő vendéglátó helyiségek üzemeltethetők (a fentebb jelzett távolságtartási szabályok betartásával).

– A kerületi önkormányzat polgármestere intézkedhet a vendéglátóhelyek rendelkezésére bocsátott közterületek méretének növeléséről (amiért 2020.09.01-ig nem kell közterület-használati díjat fizetni egy korábbi kormányrendelet értelmében).

 

2020.05.18-tól Budapesten is megszűnik a kijárási korlátozás, de az alábbi szabályok betartása kötelező:

– Valamennyi üzlet nyitva tarthat és a vásárlók is bemehetnek. Ugyanez vonatkozik a szolgáltatást nyújtókra is, ők is újra fogadhatják vendégeiket.

– A vendéglátó üzletek a kerthelyiségükben vagy teraszukon szolgálhatnak ki vendégeket, akik ott a megrendelt ételt és italt is elfogyaszthatják. A vendéglátó üzleten belül csak a dolgozók tartózkodhatnak, kivéve azt az esetet, ha a vendég az elvitelre alkalmas ételt veszi át.

– A vendéglátó üzleteknek 2020.09.01-ig nem kell közterület-használati díjat fizetniük a közterületen működő teraszuk után.

– Látogathatóak a strandok, a szabadtéri fürdők, szabadtéri múzeumok, állatkertek.

– A másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méteres távolságot (védőtávolság) kell tartani.

– Az üzletekben, illetve a látogatható helyeken a védőtávolság megtartásához szükséges feltételeket a hely üzemeltetőjének kell biztosítania. A vendéglátó üzletben a védőtávolságot asztaltársaságonként kell érteni.

– Az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön mindenki köteles a szájat és az orrot eltakaró eszközt (pl. maszk, sál, kendő) viselni.

– A védőtávolság megtartása mellett a közterületek, parkok és szabadtéri játszóterek is látogathatók.

– A 65. életévüket betöltöttek az élelmiszerüzletben, drogériában, gyógyszertárban, gyógyszert, gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben 9:00 és 12:00 óra között tartózkodhatnak. Ebben az időszakban az ennél fiatalabbak nem mehetnek be ezekre a helyekre (kivéve persze az ott dolgozókat).

– A piacok 65 év felettiek általi látogatásának rendjét a kerületi önkormányzat ettől eltérően is szabályozhatja, így érdemes helyben érdeklődni, melyik az az idősáv, amikor csak a 65 év felettiek mehetnek be a piacra.

– Aki ezeket a védelmi intézkedéseket megszegi, az szabálysértést követ el, melyért 5.000,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A helyszíni bírság mértéke pedig 5.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig terjedhet, illetve ismételt elkövetés esetén a felső határa 150.000,- Ft.

– A rendezvények közül megtarthatók a vallási közösségek szertartásai, polgári házasságkötés, temetés, de itt is ügyelni kell a védőtávolság megtartására.

– Az egyetemek, főiskolák a hallgatók által a rektor döntése szerinti rendben látogathatók, viszont a kollégiumok zárva maradnak.

 

2020.05.18-tól Budapest kivételével az ország egész területén:

– A vendéglátó üzletek belső (zárt) részében is megengedett a tartózkodás és az étel, ital elfogyasztása, azonban a dolgozók a vendégek által látogatható területen kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt (maszk, sál, kendő) viselni, valamint a védőtávolságot betartani (a legalább 1,5 méteres távolság megtartása asztaltársaságonként értendő).

– Ki lehet menni a szabadtéri játszóterekre.

– A szálláshelyek fogadhatnak vendégeket és az ott lévő vendéglátó helyiségek üzemeltethetők (a fentebb jelzett szabályok betartásával).

– A helyi önkormányzat polgármestere intézkedhet a vendéglátóhelyek rendelkezésére bocsátott közterületek méretének növeléséről (amiért 2020.09.01-ig nem kell közterület-használati díjat fizetni egy korábbi kormányrendelet értelmében).

 

– 2020.05.04-től a sportrendezvények az egész ország területén megtarthatók, de csak zárt körülmények között, nézők nélkül. (Ezen rendelet alkalmazásában a lóversenyt is sportrendezvénynek kell tekinteni.) A sportolók részt vehetnek az edzéseken.

 

– A 2020.03.28-tól érvényes kijárási korlátozás Budapest és Pest megye kivételével mindenütt megszűnik 2020.05.04-től, azonban az alábbi előírások érvényesek lesznek:

– A másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot (védőtávolság) kell tartani.

Kötelező az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön a szájat és az orrot eltakaró eszközt (pl. maszk, sál, kendő) viselni.

– A közterületek, parkok a védőtávolság megtartása mellett látogathatóak.

– A szolgáltatások szabadon bárki által igénybe vehetők, a szolgáltatók nyitva tarthatnak, üzletük látogatható (most már tehát nem csak fodrászhoz, hanem kozmetikushoz is el szabad menni).

– Kinyithatnak és látogathatóak a strandok, szabadtéri fürdők, szabadtéri múzeumok és állatkertek.

– Megtarthatók a vallási közösségek szertartásai, a polgári házasságkötések és temetések is, de itt is ügyelni kell a védőtávolság megtartására.

– A felsőoktatási intézmények kollégiumai ugyan zárva maradnak, de az intézmény hallgatók általi látogathatóságáról a rektor dönt (természetesen a védőtávolság megtartását itt is biztosítani kell).

– A 65. életévét betöltött személy továbbra is csak 9 és 12 óra között mehet be az élelmiszerüzletbe, drogériába, gyógyszertárba, gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletbe. Piacra pedig a települési önkormányzat által meghatározott idősávban (ha nincs külön helyi rendelkezés, akkor 9 és 12 óra között) látogathat. Ebben az időszakban fiatalabbak nem lehetnek ott (kivéve persze, ha ott dolgoznak).

Valamennyi üzlet nyitva tarthat és a vásárlók is bemehetnek, tehát visszaállhat a rendes nyitva tartási idő. Mivel a nyitva tartás a jogszabály erejénél fogva változott március végén, így azt nem kellett bejelenteni, azonban aki változást jelentett be, annak lehet, hogy be kell jelentenie a mostani módosítást is. Vannak olyan Polgármesteri Hivatalok, ahol a bejelentett 15:00 óráig történő nyitva tartás változását most automatikusan visszaállították az eredetire, ezért érdemes a bejelentés megtétele előtt telefonon konzultálni a helyi önkormányzattal.

 

Közös pont az összes üzletben, létesítményben, hogy a védőtávolság megtartásához szükséges feltételek biztosításáról a hely üzemeltetőjének kell gondoskodnia. Vendéglátó üzletben a védőtávolság betartását asztaltársaságonként kell érteni.

 

– A turisztikai, vendéglátóipari, szórakoztatóipari, szerencsejáték, filmipari, előadóművész, rendezvényszervező és sportszolgáltatást nyújtó ágazatok bérleti szerződését nem lehet felmondani június 30-ig és bérleti díjuk sem emelhető.

– 2020.05.07-től az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonú lakásra kötött lakásbérleti szerződés, helyiségbérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül, a bérlő egyoldalú írásbeli nyilatkozata alapján a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik. Ehhez a nyilatkozatot legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján be kell adni.

– Egyelőre az irodákat, üzemeket még nem kell bezárni.

 

2020.03.28-tól határozatlan ideig a lakóhelyet csak alapos indokkal lehet elhagyni. Ez a korlátozás 2020.05.04-től már csak Budapestre és Pest megyére vonatkozik, 2020.05.18-tól pedig már csak Budapestre. Ezek az alábbiak (a “->” jel után az én megjegyzésem írom le):

– Munkavégzés, hivatásbeli kötelezettség, gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, valamint az ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben (különösen a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben) történő vásárlás. -> Vagyis továbbra is mindenki járhat dolgozni, anyagot, árut beszerezni.

– Napközbeni kiscsoportos felügyelet okán a kiskorú gyermek kísérése.

– Az egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele, beleértve a gyógyító tevékenységen túl a testi és a lelki egészség megőrzése céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat (különösen pszichoterápiás ellátás, fizioterápiás kezelés, gyógytorna).

– Az egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés külterületen, valamint a települések belterületén – lehetőség szerint a zöldterületeken – egyedül vagy ugyanazon háztartásban élőkkel közösen folytatható azzal, hogy másoktól legalább 1,5 méter távolságot kell tartani.

– A házasságkötés és a temetés szűk családi körben.

– A következő üzlettípusokba, ilyen terméket árusító boltokba lehet elmenni: élelmiszerüzlet, drogéria, állateledel, takarmány, mezőgazdasági üzlet, vágóhíd, piac, gyógyszertár, gyógyászati segédeszköz, benzinkút, dohánybolt.

– Az alábbi szolgáltatásnyújtásokat végzők kereshetők még fel: fodrász, manikűrös, szállítás, tisztítás, higiéniás szolgáltatás, gépjármű- és kerékpárszerviz, mezőgazdasági és erdészeti gépek és berendezések javítása, hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatások igénybevétele, hatóságok, bank, biztosító, posta.

– A magáról gondoskodni nem tudó vagy segítségre szoruló személy (pl. kiskorú, idős vagy beteg személy) részére történő segítségnyújtás.

 

2020.04.30-tól – kiemelten az érettségi vizsga letétele lehetőségének biztosítása érdekében – a tanulmányi kötelezettség vagy a tanulmányok lezárásából fakadó kötelezettség teljesítésével összefüggésben tevékenység végzése. Vagyis az érettségizők mehetnek érettségizni.

 

– A helyi termelői piacon (ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti) 2020.05.01-től a veszélyhelyzet ideje alatt a szociális szövetkezet is értékesítheti termékeit.

 

– Mindenki köteles más emberektől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani (még a tömegközlekedés során is). Ez alól a közös háztartásban élők kivételek, ők ezen a 1,5 méteres körön belül is tartózkodhatnak.

 

– A piacok nyitva tartásának és a piacok 65 éven felüliek általi látogathatóságának rendjét az önkormányzatok rendeletben az általánostól eltérően is szabályozhatják. Az ilyen önkormányzati rendeletben meg kell adni egy idősávot, amikor csak a 65. életévüket betöltött személyek mehetnek be a piacra.

 

A lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység (közvetlenül a vevőnek házhoz szállítással történő árueladás) bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható, ha egy vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel szerződést köt a vállalkozó. Viszont termékbemutató nem szervezhető.

A vendéglátó üzletek és a napi fogyasztási cikket értékesítő üzletek saját maguk is végezhetnek bejelentés nélkül üzleten kívüli kereskedelmet. A csomagküldő kereskedelem is folytatható bejelentés nélkül. Bejelentés nélkül forgalmazható termékek: napi fogyasztási cikkek, vendéglátóipari termékek, élelmiszer.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A boltok, vendéglátóhelyek, kereskedelemmel foglalkozni szándékozók végezhetnek házhoz szállítást a nélkül, hogy ezt bárhová be kellene jelenteni (utóbbiaknak szerződést kell kötniük egy bolttal vagy étteremmel).

 

Életkorral kapcsolatos korlátozások:

65. életévét betöltött személy az élelmiszerüzletet, drogériát, piacot vagy gyógyszertárat 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben látogathatja. Az önkormányzat rendeletben ettől eltérő időszakot is meghatározhat számukra, de mindenképpen meg kell adnia egy idősávot, amikor csak ők mehetnek be a piacra.

– Az ennél fiatalabbak 9.00 és 12.00 óra között csak akkor mehetnek be az élelmiszerüzletbe, drogériába, piacra és a gyógyszertárba, ha ott dolgoznak. -> 65 év alattiak délelőtt ezeken a helyeken nem vásárolhatnak, de a többi helyre bemehetnek.

 

– A fenti – üzletekre, szolgáltatást nyújtókra vonatkozó – előírások betarttatásáért a helyiség üzemeltetőjét terheli a felelősség.

– Az összes előírás betartását a rendőrség ellenőrzi, de bevonhatja a katonaságot és más rendvédelmi szervet is. Ők intézkedhetnek és kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak. A szabálysértők büntetése 5.000,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig terjedhet.

– A 70 év felettieket arra kérik, hogy maradjanak otthon. Ha ezt megteszik és szólnak az önkormányzatnak, akkor ellátásukról az önkormányzat polgármesterének kell gondoskodnia.

 

Egyelőre még nem kell hivatalos irattal igazolni, hogy milyen célból tartózkodunk otthonunkon kívül. A rendőr kérdésére azonban azt kötelesek vagyunk közölni. Délelőtt 10 órakor tehát a 65 év alattiak még véletlenül se mondják azt, hogy mennek a piacra vásárolni, mivel ez büntetést eredményezhet. Viszont nyugodtan mondhatja, hogy csak úgy sétál, vagy a mezőgazdasági üzletbe megy vegyszerért, esetleg éppen dolgozni siet.

 

2020.04.02-től a miniszterelnök a veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytag.

Ettől az időponttól kezdve a külföldről érkező nem magyar állampolgárok személyforgalomban nem léphetnek be Magyarország területére. Különös méltánylást érdemlő esetben az országos rendőrfőkapitány-helyettes felmentést adhat ez alól, ha az illetőnél nem állapítják meg a fertőzés gyanúját és karanténba vonul. Az országos rendőrfőkapitány határozata szerint a szomszédos állam polgárai humanitárius célú tranzitáthaladás érdekében beléphetnek az országba (persze vizsgálat után), át is haladhatnak a kijelölt útvonalon és csak a legszükségesebb alkalommal, a kijelölt benzinkutaknál és pihenőhelyeken megállva. Egyéb célból is beléphetnek a szomszédos államok polgárai, ha erről a szomszédos állammal van megállapodás és a feltételeket igazolják, no meg természetesen átesnek a megfelelő vizsgálatokon. Aki ezeket a feltételeket nem hajlandó teljesíteni, azt kitoloncolják az országból.

A külföldről érkező magyar állampolgárok és a magyar állandó tartózkodási kártyával rendelkező EGT-állampolgárok egészségügyi vizsgálaton esnek át a belépés során. Ha felmerül a COVID-19 fertőzés gyanúja, akkor kijelölt karanténba kerülnek. Ha nem merül fel gyanú, akkor 14 napra otthon (tartózkodási helyükön, lakhelyükön) kell maradniuk, melyet a rendőrség ellenőriz is. (Az ellátásukról való gondoskodás a helyi önkormányzat polgármesterének feladata.) Akinek közülük nincs magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye, az vagy nem marad az országban, vagy a kijelölt karanténba kell mennie. Ez alól az mentesül, aki igazoltan a fertőzésből gyógyult vagy a belépés előtt 14 napig járványügyi megfigyelés alatt állt. Aki a feltételeket nem teljesíti, az 5.000,- Ft-tól 500.000,-. Ft-ig terjedő szabálysértési bírságot kap. Ez a rendelkezés az idő múlásával bizonyos országok tekintetében enyhül. Ezeket külön pontokba szedve írtam le.

 

– 2020.05.27-től a veszélyhelyzet megszűnéséig a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozatot a nagykövetségeken lehet benyújtani a menekültügyi hatóság által meghatározott és közzétett tartalommal. Az országhatárt jogellenesen átlépő külföldit a rendőrség a határátlépés helye szerinti szomszédos ország magyar nagykövetségére irányítja.

 

Akinek a veszélyhelyzet alatt jár le valamelyik hivatalos okmánya, az megnyugodhat, mert a 81/2020. (IV.1.) Kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig az okmány érvényes marad.

 

– Jó ideje a rendőrség ellenőrzi a házi karantén szabályainak betartását. 2020.05.07-től a veszélyhelyzet megszűnéséig a hatósági házi karanténban (lakásban, ahhoz tartozó bekerített helyen vagy egyéb, egészségügyi intézménynek nem minősülő helyen) lévő nagykorú cselekvőképes személy mozgását nyomon követő, valamint az arcképmásának és általa megadott egészségügyi adatainak továbbítására alkalmas szoftver alkalmazásával is történhet az ellenőrzés, ha az illetőnek van ehhez megfelelő eszköze és önként vállalja a szoftver telepítését és használatát. Az erre vonatkozó nyilatkozat beszerzése érdekében a járványügyi hatóság a rendőrség közreműködését kérheti. Ha valaki vállalja ezen szoftver használatát, ám megszegi a házi karantén szabályait, akkor magasabb – 3.000,- Ft és 300.000,- Ft közötti – összegű bírságot kaphat a szabálysértésért. A szoftver használatát a rendőrség elsősorban elektronikus úton ellenőrzi. Az ellenőrzés nem járhat az érintett személy magánéletének szükségtelen zavarásával, 22:00 és 6:00 óra között az érintett személy pihenése indokolatlanul nem zavarható. Személyes ellenőrzésre akkor kerülhet sor, ha a szoftveres ellenőrzés kijátszásának gyanúja merül fel, vagy ha az érintett személy nem használja a szoftvert. A házi karantén megszűnésekor törölhető a szoftver (az adatokat a járványügyi hatóság és a rendőrség minimum 60 napig még kezeli). Aki nem hajlandó vagy képes ezt a szoftvert használni, azt a rendőrség személyes jelenlét útján fokozottan ellenőrzi.

 

– 2020.05.07-től az agrárágazatban (TEÁOR 01, 02 és 03) nem kell lemondani a külföldi vendégmunkásokról, ugyanis munkavégzés céljából a szomszédos államok polgárai a kijelölt határátkelőhelyen, csoportosan beléptethetők Magyarország területére. A beléptetés feltételeiről és tervezett idejéről az agrárágazatban dolgozót előzetesen a munkáltatója a dolgozó anyanyelvén, írásos formában tájékoztatja (meg kell írni a dolgozónak, hogyan, hol jöhet át és mi legyen nála feltétlenül).

A magyar-ukrán határszakaszon a Záhony – Čop közúti határátkelőhelynél léphetnek be csoportosan a munkavállalók. A munkáltató a tervezett határátlépés előtt legalább 48 órával köteles megküldeni a szik.zahonyhrk@szabolcs.police.hu e-mail címre a kitöltött, cégszerűen aláírt kimutatást (tartalma lejjebb olvasható).

A magyar-román határszakaszon a Nagylak – Nădlac közúti határátkelőhelynél léphetnek be csoportosan a munkavállalók. A fentiekben említett kimutatást ebben az esetben a munkavegzes.nagylakhrk@csongrad.police.hu e-mail címre kell elküldeni.

A kimutatásnak tartalmaznia kell az agrárágazatban dolgozó nevét, a határátlépés során felhasználni kívánt személyazonosításra alkalmas okmány számát, a tervezett munkavégzés és a szállás helyét és a munkavégzés tervezett időpontját. Ezt a kimutatást – azon kívül, hogy a fenti e-mail címekre a belépés előtt 48 órával megküldjük – a belépés tervezett napja előtt 3 nappal a járványügyi hatóságnak is el kell küldeni.

A határátlépésnél be kell mutatni:

= a megküldött e-mail másolatát (kimutatással együtt),

= a munkáltatóval kötött érvényes és hatályos munkaszerződést vagy a munkáltató által a munkaviszony fennállásáról kiállított igazolás eredeti példányát (ebben az igazolásban szerepelnie kell a munkavégzés ágazatának, helyének és a jogviszony időtartamának).

A dolgozón a beléptetés során egészségügyi vizsgálatot végeznek, s akkor léphet be, ha COVID-19 fertőzés gyanúját nem állapítják meg.

A dolgozó Magyarországra történő belépését követő 14 napon keresztül a dolgozó és a munkáltató köteles betartani a munkahelyi karanténra vonatkozó szabályokat, melyek a következők:

= a munkáltató szervezett formában, csoportosan szállítja a dolgozókat a szálláshelyre (egyéni utazás nem megengedett),

= a szálláshely csak munkavégzés céljából és csak csoportosan hagyható el,

= a dolgozó étkezéséről és ellátásáról a munkáltatónak kell gondoskodnia (a dolgozó 2 hétig nem mehet el a boltba bevásárolni);

= ha betegségre utaló tünetet tapasztal a dolgozó magán, akkor erről köteles a munkáltatót azonnal tájékoztatni,

= a tünet észlelése után nem dolgozhat, el kell különíteni a többi dolgozótól és a munkáltatónak 1 órán belül értesítenie kell a járványügyi hatóságot telefonon.

Nem csak a beléptetést, de a kiléptetést is előre kell közölni: a kilépés előtt legalább 48 órával értesíteni kell azt a határátkelőt, ahol beléptek és ki is fognak lépni.

Az EGT tagállamán kívüli 3. ország állampolgárának magyarországi foglalkoztatására vonatkozó jogszabályban előírt rendelkezéseken túl további feltétele a munkáltatóval kötött érvényes és hatályos munkaszerződés megléte, vagy a munkáltató ennek meglétéről szóló igazolása eredeti példányának bemutatása (ebben szerepelnie kell a munkavégzés ágazatának, helyének és a jogviszony időtartamának).

 

  1. Járulékok, adók, támogatások

 

Járulékok, adók

 

– Nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani és befizetni 2020. március, április, május és június hónapokra.

 

– Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj idei első részletét 2020.09.30-ig kell teljesíteni (07.31. helyett).

 

– A mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználó a veszélyhelyzet idejére mentesül a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól. (A mentességet a negyedéves és az éves bevallásban érvényesítheti.) A nem mezőgazdasági vízhasználó pedig a tényleges vízhasználat után fizet, ha a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80 %-át azért nem éri el az igénybe vett vízmennyiség, mert a vízhasználattal járó tevékenységét szüneteltette vagy jelentős mértékben csökkentette. (A kedvezményt az éves bevallásban tett nyilatkozattal érvényesítheti.)

A mentességgel érintett tevékenységi körök a 123/2020. (IV.16.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében szerepelnek.

2020.05.20-án megjelent egy útmutató a mezőgazdasági vízdíjakról, mely segíti a díjak kalkulációját, valamint felkerült a NAK oldalára egy útmutató a mentességi feltételekről is. Elérhető az alábbi linken:

http://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/3375-utmutato-mezogazdasagi-vizdijak/file

 

– A nyilvántartásba vétel útján lineáris médiaszolgáltatásra jogosultnak (aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért és meghatározza annak összeállítását) 2020. II. negyedévére nem kell médiaszolgáltatási díjat fizetnie.

 

– Társasági adóban változott a fejlesztési tartalék: 2020.05.01-től már az adózás előtti nyereség teljes összegét (max. 10 milliárd Ft-ot) figyelembe lehet venni az adózás előtti eredmény csökkentéseként (eddig csak 50 %-át lehetett). Természetesen ez csak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegre igaz. Ezt a szabályt kell alkalmazni a 2020.05.01. napot magában foglaló adóévre, de az adózó választása szerint a 2019-ben kezdődő adóévre is alkalmazható. Aki a 2019-ben kezdődő adóévre vonatkozóan már beadta a társasági adóbevallását és elfogadta számviteli beszámolóját, az az éves társasági adóbevallást 2020.09.30-ig önellenőrizheti és ezzel egyidejűleg a számviteli beszámolója tekintetében a számviteli ellenőrzés szabályai szerint lekötött tartalékot képezhet.

 

Kedvezményes járulék- és adófizetési körbe kerültek a következő tevékenységi köröket főtevékenységként végzők (főtevékenységnek az számít, amiből az elmúlt 6 hónapban a legtöbb bevétel, de legalább az összes bevétel 30 %-a származott):

– TEÁOR 01.19:         egyéb, nem évelő növény termesztése (ha a 2019.09.01.-2020.02.29. közötti időszakban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30 %-a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott)

TEÁOR 01.21:         szőlőtermesztés

– TEÁOR 01.29:         egyéb évelő növény termesztése (ha a 2019.09.01.-2020.02.29. közötti időszakban a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30 %-a virágok – ideértve a vágni való virágot és a virágsarjat is – termesztéséből, a vágott virág, virágcsokor és hasonló termékek kereskedelmi értékesítéshez való előkészítéséből vagy fonásra szánt növényi termékek termesztéséből származott)

– TEÁOR 01.30:         növényi szaporítóanyag termesztése (közülük csak azok, akik dísznövénytermesztést forgalomba hozatal céljából végeznek)

– TEÁOR 01.70:         vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (ha a vadászati hatóság és a Vadászkamara hivatásos vadászként nyilvántartásba vette)

– TEÁOR 11.01:         desztillált szeszes ital gyártása (ha törkölypárlatot, törkölyt vagy gyümölcspárlatot gyárt)

– TEÁOR 11.02:         szőlőbor termelése

– TEÁOR 11.05:         sörgyártás (ha kisüzemi sörfőzde, vagyis évente maximum 200.000 hektoliter sört állít elő, más sörgyártó üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más sörgyártó üzemtől elkülönült telephelyet használ és nem licencia alapján működő adóraktár)

– TEÁOR 46.22:         dísznövény nagykereskedelme

– TEÁOR 47.76:         dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (ha csak dísznövény kiskereskedelemmel foglalkozik)

– TEÁOR 49.32:         taxis személyszállítás

– TEÁOR 50.30:         belvízi személyszállítás

– TEÁOR 55:              szálláshely-szolgáltatás

– TEÁOR 56:              vendéglátás

– TEÁOR 58.13:         napilapkiadás

– TEÁOR 58.14:         folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

– TEÁOR 59:              film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás

– TEÁOR 60:              műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás

– TEÁOR 79:              utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás

– TEÁOR 82.30:         konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

– TEÁOR 90:              alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység

– TEÁOR 92:              szerencsejáték, fogadás

– TEÁOR 93:              sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység

– TEÁOR 96.04:         fizikai közérzetet javító szolgáltatás, de ők csak akkor, ha megfelelnek a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X.18.) NM rendelet szabályainak. Olvasatomban ez azt jelenti, hogy a közfürdők kapják a kedvezményt.

A kedvezményezetti körbe tartozóknak rendelkezniük kell a kedvezmény igénybe vételéhez olyan bizonylatokkal (pl. főkönyv, analitika), melyek alátámasztják, hogy a bevételük 30 %-a a kedvezményezett tevékenységi körbe tartozik. Ezt ellenőrzéskor be kell mutatniuk. Azért van erre szükség, mert a kedvezményezett főtevékenység nem biztos, hogy ugyanaz, mint a NAV törzsadatokban megjelölt főtevékenység.

Akik ilyen tevékenységet végeznek, azoknak:

– Nem kell szociális hozzájárulási adót (17,5 %) és szakképzési hozzájárulást (1,5 %) fizetni a munkavállalók után, az egyéni és társas vállalkozóknak saját kivétjük után 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan (tehát nekik már áprilisban sem kell ezeket utalni). Osztalék kifizetésénél ez a kedvezmény nem vehető igénybe.

– A bérből nem kell nyugdíjjárulékot (10 %), pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (3 %) és munkaerő-piaci járulékot (1,5 %) levonni a munkavállalóktól, egyéni és társas vállalkozóktól 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan. (Ez azt is jelenti, hogy a dolgozó nettó fizetése megnő, ha nem változik a bére.)

– A kedvezmény igénybevétele szempontjából lényegtelen, hogy az adott munkavállaló milyen munkakörben dolgozik (mivel a kedvezmény a vállalkozás főtevékenységéhez kötött, így az valamennyi munkavállaló, egyéni és társas vállalkozó után igénybe vehető).

– A kedvezmény azon munkavállalók tekintetében is jár, akik márciusban, a rendelet megjelenése előtt léptek ki. Ez azt is jelenti, hogy az ő bérszámfejtésüket és a kilépéskor adott igazolásokat javítani kell, és a kedvezmény miatt megnövekedett bérüket ki kell fizetni.

Tehát a fenti tevékenységi körbe tartozók a munkavállalóktól csak 15 % szja-t és 4 %-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot vonnak le ebben a 4 hónapban. Ráadásul a 4 %-os egészségbiztosítási járuléknak van maximális összege: 7.710,- Ft (az e feletti járulékot szintén nem kell levonni), és nem kell a munkáltatói terheket sem megfizetni.

– Ráadásul a kedvezmény nem érinti a társadalombiztosítási és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságot, vagyis ugyanúgy jár pl. a táppénz és az álláskeresési járadék is (ha egyébként járna).

– A rehabilitációs hozzájárulásra nekik nem kell előleget fizetni, és a rehab.hj. fizetési kötelezettséget is csökkentették 1/3-ával (966.000,- Ft-ra).

– A fenti tevékenységi körökbe tartozó KIVA adóalanyoknak 2020. március-június hónapokra vonatkozóan nem kell a személyi jellegű kifizetések után KIVA-t fizetni (logikus, hiszen a társasági adóalanyok sem fizetnek szoc.ho-t és szakképzésit).

 

Nem kell KATA-t fizetni 2020. március, április, május, június hónapokra az alábbi tevékenységi kört végzőknek:

– TEÁOR 4321:          villanyszerelés

– TEÁOR 4322:          víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés

– TEÁOR 4332:          épületasztalos-szerkezet szerelése

– TEÁOR 4333:          padló-, falburkolás

– TEÁOR 4334:          festés, üvegezés

– TEÁOR 4391:          tetőfedés, tetőszerkezet-építés

– TEÁOR 4932:          taxis személyszállítás

– TEÁOR 5510:          szállodai szolgáltatás

– TEÁOR 5520:          üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

– TEÁOR 5590:          egyéb szálláshely-szolgáltatás

– TEÁOR 5629:          egyéb vendéglátás

– TEÁOR 8230:          konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

– TEÁOR 8551:          sport, szabadidős képzés

– TEÁOR 8610:          fekvőbeteg-ellátás

– TEÁOR 8621:          általános járóbeteg-ellátás

– TEÁOR 8622:          szakorvosi járóbeteg-ellátás

– TEÁOR 8623:          fogorvosi járóbeteg-ellátás

– TEÁOR 8690:          egyéb humán-egészségügyi ellátás

– TEÁOR 8810:          idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül

– TEÁOR 9001:          előadó-művészet

– TEÁOR 9002:          előadó-művészetet kiegészítő tevékenység

– TEÁOR 9200:          szerencsejáték, fogadás

– TEÁOR 9313:          testedzési szolgáltatás

– TEÁOR 9319:          egyéb sporttevékenység

– TEÁOR 9602:          fodrászat, szépségápolás

– TEÁOR 9604:          fizikai közérzetet javító szolgáltatás

 

Aki tehát ilyen tevékenységet végez, annak legközelebb majd augusztusban kell KATA-t fizetnie. Ezen idő alatt nekik a 7.710,- Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot sem kell fizetni (azt csak a vállalkozói tevékenységüket szüneteltetők fizetik).

Ez a kedvezmény nem vonatkozik azokra a KATA-sokra, akik márciusban kezdték meg tevékenységüket.

Fontos kiemelni, hogy a KATA-s tevékenységi köröknél nem a főtevékenységet írták a rendeletbe kitételként, hanem a tevékenységi kört. Így előfordulhat, hogy más főtevékenységű katásoknak is jár a kedvezmény. Valószínűleg április 12.-éig erre vonatkozóan még pontosítás fog megjelenni.

Ha esetleg valakinek (nem csak a fent felsoroltaknak, hanem bármelyik katásnak) KATA tartozása lett volna március 1. előtt, akkor arra 10 havi részletfizetést kap, melyet a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól kell fizetnie (vagyis ha a veszélyhelyzet júliusban szűnik meg, akkor októbertől 10 hónapig részletekben fizetheti meg a március 1-jén már meglévő tartozását). Erre még késedelmi pótlékot sem számítanak fel. De ha egy részletet nem fizet be, akkor egyben várják az egészet pótlékkal növelten. A részletfizetést automatikusan felvezetik a folyószámlára (ellentételezik, majd előírják a részleteket). Így a 03.01. előtt előírt, de 03.01. után befizetett tételek túlfizetésként fognak az adószámlán szerepelni.

Megjelent egy NAV állásfoglalás, mely szerint a KATA fizetés alól mentesülők 12 milliós kerete nem fog csökkenni. Azóta már érkezett olyan NAV állásfoglalás is, mely ennek szöges ellentétét írta. A NAV honlapjára a GYIK oldalra azonban felkerült a közlemény, mely szerint “A Korm. rendeletben nincs arra vonatkozó jogszabályi rendelkezés, hogy a mentesülés csökkentené az éves bevételi értékhatárt. A Korm. rendelet vonatkozó szabálya is csak azt mondja ki, hogy ezen hónapokra nem kell megfizetni a tételes adót, és a kisadózói státusz fennáll, azt nem érinti a fizetés alóli mentesülés. Tehát a mentesítés nem olyan esetnek számít, mint a Katv. 8. § (9) bekezdés szerinti adott jogálláshoz, körülményekhez kapcsolódó fizetés alóli mentesülés. A Korm. rendelet szerinti mentesülés tehát nem okozza a bevételi értékhatár csökkenését, azaz az érintetteknél továbbra is 12 millió forint az éves bevételi értékhatár.” Így tehát – ellentétes jogszabály megjelenéséig – megnyugodhatunk, mert a bevételi keretet nem csökkenti a KATA alóli mentesülés.

Egyelőre sajnos még nem tudjuk, hogyan kell majd bejelenteni a kedvezmény igénybe vételének vagy éppen igénybe nem vételének szándékát, de remélem, ez hamarosan ki fog derülni (szerintem a 20T101E és a 20T201T nyomtatványon fognak erre lehetőséget adni).

 

– A SZÉP-kártyák keretösszege megemelkedett. E szerint béren kívüli juttatásnak minősül  szálláshely alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 400.000,- Ft, vendéglátás alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 265.000,- Ft, szabadidő alszámlára utalt támogatás legfeljebb évi 135.000,- Ft.

Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 400.000,- Ft/év, más munkáltató esetében 800.000,- Ft/év lett.

A 2020.04.22-től 2020.12.31-ig SZÉP-kártya számlára utalt béren kívüli juttatást nem terheli szociális hozzájárulási adó sem (tehát ebben az időszakban csak 15 % szja-t kell fizetni utána).

 

 

– A 2020.04.26-tól 2020. december 31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetne. A megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallani az adóhatósághoz. Nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla.

 

– A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem kell EKAER kockázati biztosítékot nyújtani. A bent lévő kockázati biztosítékot a NAV hivatalból visszautalja az adózóknak.

Az útszakasz-mentesítésre vonatkozó engedélyek a veszélyhelyzet ideje alatt végig érvényesek maradnak, és a feltételek fennállását a veszélyhelyzet ideje alatt nem vizsgálják.

 

2020.07.01-től a szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5 % (az eddigi 17,5 % helyett).

 

– Ha a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható vagy azt számára megtérítették), akkor 2020.07.01-től a megállapított jövedelem 87 %-át kell jövedelemként figyelembe venni (az eddigi 85 % helyett) mind a szoc.ho, mind az szja tekintetében. (Ez a szoc.ho mértékének csökkenése miatt változott.)

 

2020.07.01-től a magánszemélynek juttatott ekho alapul szolgáló bevételből a kifizető 15,5 százalék ekhot állapít meg és von le (az eddigi 9,5 % helyett).

 

2021.01.01-től a KIVA mértéke 11 %-ra csökken (a jelenlegi 12 %-ról).

 

– A veszélyhelyzet alatt, a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ezen dolgozók esetében 2020.05.01-től a munkáltató kötelessége a 7.710,- Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése, melyet a járulékbevallásában szerepeltetnie kell. (A munkáltató kérelme alapján a NAV engedélyezi ezen járulék megfizetésének elhalasztását a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.)

 

– 2020.05.01-től a hitelintézetek 2020.06.10-ig, 2020.09.10-ig és 2020.12.10-ig a 2006. évi LIX. törvény 4/A. § (4) bekezdés 1. pontja szerint megállapított 2020. évi adóalap 50 milliárd Ft-ot meghaladó része után 0,19 % különadót kötelesek fizetni a 2020.06.10-ig beadandó bevallásuk szerint. A különadót csökkenthetik választásuk szerint a különadó törvény 4/A. § (14)-(19) bekezdések alkalmazásával.

 

– A kiskereskedelemmel foglalkozókra is különadót szabnak ki, azonban nem kell rögtön megijedni, mivel 500 millió Ft adóalapig nem kell adót fizetni (se bevallani), így nagyon sok vállalkozást nem érint ez az adó.

Az alábbi TEÁOR szerinti tevékenységet végzők kötelesek különadót fizetni, ha a vevő magánszemély is lehet:

TEÁOR 45.1             Gépjármű-kereskedelem (ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét)

TEÁOR 45.32           Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem

TEÁOR 45.40           Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem (ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét)

TEÁOR 47.1-47.9     Valamennyi kiskereskedelmi tevékenység

A különadót külföldi és a belföldi illetőségű személyek, szervezetek is kötelesek megfizetni.

Adókötelesek a fent felsorolt tevékenységi körök, valamint a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére belföldön átadott termék nem fióktelep útján való értékesítése.

Az adó alapja a 2020.05.01. naptól a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak bármely napját magában foglaló teljes adóévi, fenti TEÁOR számú kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétele, valamint a kereskedő által a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben a szállítónak nyújtott szolgáltatásból származó árbevétel, és a szállítók által ezzel kapcsolatban adott engedmény is.

Az adó mértéke:

– az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,

– az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,

– az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,

– az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5%.

Az adó összege a 2020.05.01. naptól a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig terjedő időszak napjainak a teljes adóév naptári napjaiban képviselt aránya szerint megállapított összeg.

A bevallást a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig (de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését magában foglaló adóévet követő 30. napig) kell beadni, viszont 2020.05.31-ig be kell vallani az adóelőleg egy hónapra jutó összegét a NAV felé. A havi adóelőleg a 2020.05.01-et megelőző utolsó, beszámolóval lezárt adóévi, fenti tevékenységekből származó nettó árbevétel alapján kiszámított adó 1/12-ed része (ha 12 hónapnál rövidebb az adóév, akkor az árbevételt évesíteni kell). Ezt az előleget minden hónap utolsó napjáig be kell fizetni arra a hónapra, melyben a veszélyhelyzet legalább 1 napig fennáll. Az előlegre mérséklést is lehet kérni a NAV-tól, ha az előző év azonos hónapja szerinti árbevétel 60 %-át a havi adóelőleg esedékességét megelőző hónapban elért árbevétel nem éri el.

Akinek nem kell adót fizetnie, annak bevallást sem kell benyújtania.

 

– A TEÁOR 30.30 (légi, űrjármű gyártás), a TEÁOR 33.16 (repülőgép, űrhajó javítás) és a TEÁOR 51.10 (légi személyszállítás) tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőknek 2020.05.01-től a veszélyhelyzet megszűnésének hónapjáig, de legfeljebb 2020.12.31-ig nem kell a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek, valamint a társas vállalkozók után szociális hozzájárulási adót, szakképzési hozzájárulást és rehabilitációs hozzájárulást fizetniük, ha az átlagos állományi létszámuk a 2020.03.11-ét megelőző 12 hónapban legalább 10 fő volt és az értékesítésük nettó árbevétele 2020.01.01.-2020.03.31. közötti időszakhoz képest 2020.04.01.-2020.05.31. közötti időszakban időarányosan legalább 25 %-kal visszaesett. Ez a kedvezmény állami támogatásnak minősül. (Tényleges főtevékenység az, amiből a 2020.05.16-át megelőző 12 hónapban az értékesítés nettó árbevételének legalább 70 %-a származott.)

 

Támogatások

 

2020.05.27-től 2020.12.31-ig ugyanazt a szabályt kell alkalmazni azoknak a közbeszerzési eljárásoknak, szerződésmódosításoknak a közbeszerzési-jogi ellenőrzésére, amelyek szerződései részben vagy egészben a 2021-2027 programozási időszakból származó forrás terhére lesznek elszámolva, mint ami a 2014-2020 programozási időszak EU-s támogatásaira vonatkozott. Ezek a szabályok a 272/2014. (XI.5.) Kormányrendeletben vannak leírva.

 

– A kormányhivatal max. 3 hónapig vissza nem térítendő támogatást ad a munkáltató kérelmére azon természetes személy munkavállaló után, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik (kutató-fejlesztő). A munkavállalóval kapcsolatos feltételek: a munkáltató vele kapcsolatban nem részesül egyéb foglalkoztatást elősegítő támogatásban, 2020.03.11-én (a veszélyhelyzet kihirdetésének napján) munkaviszonyban állt és nem tölti a felmondási idejét. Munkáltatóval kapcsolatos feltételek: a kérelem benyújtásakor már legalább 6 hónapja működik, bemutatja a gazdasági körülményeket, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, valamint a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedéseket. A kérelmet azonos telephely és munkavállalók esetében csak egyszer lehet benyújtani a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján (nfsz.munka.hu) közzétettek szerint a veszélyhelyzet időtartama alatt, vagy annak megszűnését követő 1 hónapon belül. A támogatás összege maximum 318.920,- Ft/fő/hó, de maximum a bruttó bér 80 %-a. Ha 2020.03.11-én a munkavállaló bére 670.000,- Ft vagy ennél több volt, akkor a támogatás 318.920,- Ft. Ha ennél kevesebb volt, akkor a 318.920,- Ft-nak a munkavállaló bruttó munkabére és a 670.000,- Ft arányával számított összege. A támogatást a szokásos módon, havonta utólag folyósítják a munkáltató részére. Vannak természetesen egyéb feltételek is (pl. létszám megtartása, továbbfoglalkoztatás, bér megtartása, rendezett munkaügyi kapcsolat, stb.)

 

Csökkentett munkaidős foglalkoztatásra is adnak támogatást.

A kérelem legkönnyebben a https://tamogatas.nfszkerelem.hu/ linken tölthető ki, de elérhető a https://nfsz.munka.hu/cikk/601 linken is. Aki tervezi a munkavállalói munkaidejének csökkentését, annak mindenképpen javaslom elolvasni az erről kiadott tájékoztatót (“Tájékoztató a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz”), valamint letölteni a kalkulációhoz a “Számolási tábla”-t és megnézni, mennyi támogatást kaphatna a dolgozó. A munkaadókra és munkavállalókra vonatkozó részletes feltételeket az oldal alján lévő Hirdetmény tartalmazza. Mivel a tájékoztatóban részletesen le vannak írva a tudnivalók, ezért csak röviden: a támogatás lényege, hogy 3 hónapig a Kormányhivatal kiegészíti a csökkentett munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló fizetését.

A számolási tábla kitöltéséhez néhány tudnivaló:

– “A” oszlop – kérelem benyújtásának napján hatályos nettó alapbér: fontos, hogy a támogatási kérelem beadásának napján érvényes, felszolgálási díjat is tartalmazó alapbért (pótlékok, jutalom, prémium, stb. nélküli alapbér) kell ide beírni nettó összegben (bruttó alapbér * 0,665). A különböző adókedvezményeket (pl. családi kedvezmény) nem szabad figyelembe venni.

– “B” oszlop – a veszélyhelyzet kihirdetésekor érvényes munkaidő: ide a 2020.03.11-én érvényes napi óraszámot kell beírni.

– “C” oszlop – a kérelem beadásakor érvényes munkaidő: a benyújtás napján érvényes napi óraszám kerül ide, mely nem lehet kevesebb, mint a következő, “D” oszlopban szereplő óraszám.

– “D” oszlop – a támogatás igénybevétele ideje alatt érvényes munkaidő: itt az elkövetkező 3 hónap alatt érvényes napi óraszámnak kell szerepelnie.

Ha ezeket az adatokat beírjuk, akkor máris megjelenik az ezt követő oszlopokban, hogy támogatható-e a dolgozó, és mennyi támogatást fog kapni.

Maga a kérelem nagyon egyszerűen kitölthető (a munkáltató és a munkavállaló adatainak kitöltése után már csak az előző táblázat “A”-“D” oszlopának adatait kell bemásolni és néhány X-et kell beírni a nyilatkozatokhoz, végül alá kell írni. Ezen kívül a munkavállalónak még 2 nyilatkozatot kell kitöltenie és aláírnia: a személyes adatairól és az összeférhetetlenségről).

A kérelmet és mellékleteit (a 2 db dolgozói nyilatkozatot) cégeknek cégkapun keresztül, egyéni vállalkozóknak KÜNY tárhelyen keresztül kell az illetékes Kormányhivatalhoz benyújtani. Vagyis e-papíron kell beadni (Témacsoport: Kormányhivatali ügyek; Ügytípus: Foglalkoztatási támogatások…; Címzett: adott település Járási Hivatal). Mivel a támogatás időtartama alatt csökkentett munkaidőben kell a munkavállalót foglalkoztatni ahhoz, hogy támogatást kapjon, így érdemes minél előbb beadni a kérelmet.

A részletes szabályokat a 105/2020. (IV.10.) Kormányrendelet tartalmazza. Legfontosabb elemei a következők:

Csökkentett munkaidőről akkor beszélünk, ha a 2020.03.11. után módosításra kerülő munkaszerződés szerint 3 havi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő 25 %-át elérő, de 85 %-át meg nem haladó részmunkaidőben állapodnak meg a felek. (Az eddigi napi 8 órás munkaszerződés esetében tehát a részmunkaidő napi 2 és 6,8 óra, vagyis heti 10 és 34 óra között lehet.)

A támogatást a Kormányhivatal (lánykori nevén Munkaügyi Központ) folyósítja a munkavállaló és a munkáltató közös kérelmére.

Nem adnak támogatást a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál történő foglalkoztatáshoz.

Munkavállalóra vonatkozó feltételek: nem részesül részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban, 2020.03.11-én már munkaviszonyban állt és nem tölti a felmondási idejét. Vállalja a csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, valamint azt, hogy a támogatott munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása nem lesz akadálya a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz való visszatérésnek, továbbá vállalja, hogy az egyéni fejlesztési időben a munkaadó rendelkezésére áll.

Munkáltatóra vonatkozó feltételek: a kérelem benyújtásakor már legalább 6 hónapja működik, nem részesül kutató-fejlesztő munkavállalókra kapott támogatásban, vagy uniós forrásból finanszírozott munkahelymegőrző, vagy munkahelyteremtő bérjellegű támogatásban.

A foglalkoztatás megvalósulhat távmunkában és otthoni munkavégzéssel is.

A támogatás időtartama 3 hónap, melyet a kérelem benyújtását követő időszakra állapítanak meg (vagyis a kérelem benyújtása után még 3 hónapig részmunkaidőben foglalkoztatottnak adják).

Mértéke a felszolgálási díjat is tartalmazó alapbér (maximum a minimálbér kétszerese, azaz 322.000,- Ft) szja-val, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70 %-a.

Ezt a támogatást is utólag folyósítják, de nem a munkáltatónak, hanem a munkavállalónak. Köztehermentes és fizetés nélküli szabadság idejére nem jár (táppénz, betegszabadság, állásidő, szabadság idejére viszont igen).

A munkavállalónak és a munkaadónak vállalnia kell, hogy csökkentett munkaidőben, és – ha a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja – a csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg legalább a támogatás időtartamára. Így tehát nem kell (de lehet) egyéni fejlesztési időről megállapodni, ha a csökkentett munkaidő az eredeti munkaidő felét nem haladja meg, pl. 8 óráról 4 órára csökken a napi munkaidő.

Egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében a támogatás időtartama alatt vagy azt követő 2 éven belül mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30 %-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól (pl. ha napi 8 óráról 6 órára csökken a munkaidő, akkor a fejlesztési idő 0,6 óra).

A munkáltatónak létszámtartási kötelezettsége van a támogatási időtartam + 1 hónapig a támogatott munkavállalók tekintetében. Nem rendelhet el rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést a támogatott munkavállalók számára.

A munkabérnek a támogatás időtartama alatt a támogatással együtt el kell érnie a munkavállaló alapbérét. Ez nem vonatkozik azokra, akiknél a csökkentett munkaidő nem éri el a korábbi munkaidő felét (tehát pl. akinek napi 8 óráról 4 órára csökken a munkaideje, annak a bére a korábbinál kevesebb is lehet). Akiknek a munkaideje eléri az eredeti munkaidő felét, azok számára az egyéni fejlesztési időre munkabért kell fizetni.

A támogatás azon munkavállalók esetében is igénybe vehető, akik munkabére meghaladta a minimálbér kétszeresét.

Természetesen a szokásos feltételek (pl. rendezett munkaügyi kapcsolat) itt is fennállnak.

A kérelem kitöltésekor nyilatkozni kell, hogy a csökkentett munkaidő a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben van, valamint a munkavállalók megtartása nemzetgazdasági érdeket szolgál (az adófizető, legális munkahelyek megtartása minden esetben nemzetgazdasági érdeknek minősül).

A támogatás iránti kérelmet a munkáltatónak legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 1 hónapon belül kell benyújtani. Azonos telephely vonatkozásában csak egyszer lehet benyújtani a kérelmet és a megállapított támogatás is ugyanazon időszakra szólhat. Ettől eltérően, ha a kérelmet elutasítják, akkor azt még egyszer be lehet adni. A támogatás odaítélése után 4 hónappal lehet újabb kérelmet beadni, de csak a korábban nem támogatott munkavállalókra vonatkozóan.

A kormányhivatal a kérelmet annak beadásától számított 8 munkanapon belül elbírálja, s ha mindent rendben talál, akkor támogatást nyújt a munkavállaló részére. A munkaszerződés a határozathozatal napján a kérelemben foglaltak szerint módosul a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében, kivéve, ha a felek a kérelem benyújtását megelőzően már módosították a munkaszerződést. Mivel a határozatban szinte biztos, hogy nem fog a munkaviszony módosításával kapcsolatos valamennyi megállapodás szerepelni, így javasolt a munkaszerződést nekünk is módosítani.

A munkavállalónak vissza kell fizetnie a támogatást, ha utólag megállapítják, hogy valamelyik – rá vonatkozó – jogszabályi feltételt nem teljesítette. Ha a munkaadó nem teljesíti a rá vonatkozó jogszabályi feltételeket, akkor a kormányhivatal határozata alapján neki kell befizetést teljesíteni az NFA számlájára. (Ez alól mentesül, ha igazolja, hogy a munkaviszony a munkáltató jogutód nélkül megszűnése, a munkáltató azonnali hatályú felmondása, vagy a munkavállaló felmondása miatt szűnt meg.)

 

Versenyképesség-növelő támogatás: 2020.12.31-ig nyújtható vissza nem térítendő költségvetési támogatás, mellyel kapcsolatos lebonyolítást a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. (hipa.hu) végzi. Ezt a támogatást a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező bármely gazdasági társaság kaphatja, kivéve néhány ágazatot.

Nem nyújtható támogatás:

– acélipari tevékenységhez,

– a hajógyártásban folytatott tevékenységhez,

– a széniparban folytatott tevékenységhez,

– a szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

– az ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához,

– elsődleges mezőgazdasági termeléshez,

– az 1379/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-ágazatban történő projekthez,

– energiatermelést, energiaszolgáltatást szolgáló projekthez,

– kereskedelmi tevékenységhez,

– koncesszióköteles körbe tartozó tevékenységet megvalósító projekthez,

– turisztikai tevékenységre irányuló projekthez,

– exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatban.

A pályázat részletes feltételeit a 7/2020. (IV.16.) KKM rendelet tartalmazza.

Néhány fontosabb feltétel:

– 2019.12.31-én nem minősült nehéz helyzetben levő vállalkozásnak, de a járvány miatt azzá vált, vagy egyéb pénzügyi vagy gazdasági nehézségei támadtak.

– Igazolni kell, hogy a koronavírus-járvány miatt, azzal ok-okozati összefüggésben legalább 25 %-kal esett vissza az árbevétele vagy a megrendelésállománya.

– Köztartozásmentes.

– Nincs biztosítása, vagy a biztosítás alapján nincs lehetősége a károk teljes megtérítésére.

– Létszámfenntartási kötelezettséget vállal 2020.12.31-ig.

– Vállalja, hogy 2021.06.30-ig legalább 150.000 EUR (kb. 55 millió Ft) értékű új beruházást valósít meg Magyarországon (a pályázat benyújtását megelőzően nem kezdheti meg a beruházást).

Támogatás mértéke:

– 150.000 – 300.000 EUR között a beruházás 30 %-a,

– 300.001 – 500.000 EUR között a beruházás 40 %-a,

– 500.000 EUR felett a beruházás 50 %-a, de maximum 800.000 EUR.

A támogatás előfinanszírozású, vagyis a támogatás 100 %-át előlegben, egy összegben folyósítják (forintban, a pályázat benyújtását megelőző hónap utolsó munkanapján érvényes MNB devizaárfolyamon átszámítva). A teljes rendelkezésre álló támogatási keret 50 milliárd Ft.

 

– 2020.04.23-tól a következő alábbi támogatások, kölcsönök esetében hosszabbodik meg a legtöbb határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig: lakásépítési kedvezmény és a fiatalok otthonteremtési támogatása, fiatalok és többgyermekes családok lakáscélú kölcsönei, otthonteremtési kamattámogatás, adósságrendező lakhatáshoz nyújtott törlesztési támogatás, lakáscélú támogatás, otthonteremtési kedvezmény, 3 vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásai, babaváró támogatás. A részletes felsorolás a 144/2020. (IV.22.) Kormányrendeletben található.

 

– 2020.07.01-től az első sikeres nyelvvizsgához és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához azok is kaphatnak támogatást, akik a vizsganapon, illetve a bizonyítvány, határozat kiállításának napján csedben, gyedben vagy gyetben részesültek és korábban nem vették igénybe a támogatást.

 

– 2020.07.01-től a sikeres KRESZ-vizsga díjához azok is kaphatnak támogatást, akik a vizsganapon csedben, gyedben vagy gyetben részesültek és korábban nem vették igénybe a támogatást.

 

  1. Ellátások

 

– A gyedet, gyest, gyetet a vészhelyzet megszűnéséig akkor is folyósítják, ha már nem járna. Egy időben azonban újabb ellátást nem adnak. Tehát ha valaki gyesen van, de éppen jogosulttá válna gyedre, akkor is csak a gyest fogja kapni.

– Megszűnik a nagyszülői gyed vagy gyet, ha a szülők visszavonják az erre vonatkozó nyilatkozatukat. Nem kell viszont vizsgálni a folyósításnál, hogy a nagyszülő a gyermeket saját háztartásában neveli, gondozza-e, tehát előfordulhat, hogy a nagyszülő kap gyedet akkor is, ha a szülők vigyáznak a gyerekre a járvány idején.

 

– A havi rendszeres szociális ellátás és a gyermekek otthongondozási díj felülvizsgálatának időpontját elhalasztották a veszélyhelyzetet követő 2. hónap végéig.

 

– A veszélyhelyzet alatt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság a veszélyhelyzet végétől számított 90 napig még élni fog.

 

– Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság (melyet az 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján a járási hivatal állapít meg a szociálisan rászorultaknak 1 éves időtartamra) meghosszabbodik a veszélyhelyzetet követő 2. hónap végéig, csakúgy, mint a rehabilitációs ellátás.

 

– A veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a pénzforgalmi szolgáltató a Széchenyi Pihenő Kártyára átutalt, fel nem használt pénzeszköz után a munkavállalóval szemben nem számíthat fel díjat.

 

Ha a jelenlegi krízishelyzetben arra kényszerül az egyéni vállalkozó, hogy szüneteltesse a tevékenységét, akkor a szünetelés első napjától kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék (7.710,- Ft/hó) fizetésére. Van viszont egy lehetőség, ugyanis a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál lehet jelentkezni elektronikus úton járadékért. Ez egy támogatás, melynek legfontosabb feltételei:

– az elmúlt 3 éven belül van legalább 360 napi biztosítotti jogviszony (akár munkahely, akár sima egyéni vállalkozás, akár katás egyéni vállalkozás)

– nincs másik biztosítotti jogviszonya (nem nyugdíjas, nincs munkahelye, nem társas vállalkozó)

– vannak viszont érvényes iratai.

A támogatás iránti igényt a következő linken lehet bejelenteni:

https://nfsz.munka.hu/tart/allaskeresok

Tehát úgy néz ki, hogy ha szünetelni kell, akkor is van némi remény a túlélésre.

 

2020.07.01-től a katások ellátásának alapja 50.000,- Ft KATA fizetése esetén 102.000,- Ft/hó, 75.000,- Ft KATA fizetése esetén 170.000,- Ft/hó (eddig ez 98.100,- Ft/hó, illetve 164.000,- Ft/hó volt).

 

– 2020.04.30-tól bármely foglalkoztató megszervezheti munkanapokon 6 és 18 óra között a nála dolgozók legalább 20 hetes, de legfeljebb 14 éves korú, fertőző betegségben nem szenvedő gyermekei számára a napközbeni felügyeletet. Ebben az esetben is egy csoportban legfeljebb 5 gyermek lehet, akár vegyes életkorúak is. A munkahelyi gyermekfelügyelet létrehozását a megkezdése előtti napon be kell jelenteni a polgármesternek és a népegészségügyi feladatokat ellátó hivatalnak. A gyermekfelügyeletet megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell ellátnia. Az ő jövedelméből 2020. 04., 05., 06. hónapra csak a 4 %-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot (max. 7.710,- Ft-ot) kell levonni, valamint nem kell utána sem szoc.ho-t, sem szakképzési hozzájárulást fizetni. (Ha KIVA-s vállalkozás foglalkoztat ilyen személyt, annak a KIVA-t meg kell fizetnie a bér után.)

 

  1. Hitel, kölcsön, végrehajtás

 

– Fizetési moratóriumot rendeltek el 2020.12.31-ig a hitel- és kölcsönszerződésből, pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségekre. Vagyis nem kell törleszteni, fizetni semmit. (Persze ennek biztosan lesz böjtje a moratórium letelte után, úgyhogy csak megfontoltan szabad cselekedni.) Ugyanakkor a bankkal meg lehet állapodni arról is, hogy továbbra is az eddigi rend szerint történik a törlesztés. A rendelet szerint tehát annak van teendője, aki fenn akarja tartani a törlesztést. Nekik nyilatkozatot kell tenniük a pénzintézet felé, hogy továbbra is az eddig megszokott rend szerint törlesztenek tovább. Ehhez nyomtatványt a pénzintézettől kérhetnek.

– Az ez után felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek teljes hiteldíj mutatója nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékét (vagyis jelenleg 5,9 %-ot).

 

– Átmenetileg megváltoznak a végrehajtás szabályai: a veszélyhelyzet alatt nem lehet végrehajtói kézbesítést végezni (ez a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 15. napig tart). A végrehajtói kézbesítés az, amikor a fizetési meghagyást önálló bírósági végrehajtó kézbesíti a kötelezettnek, nem pedig a posta. A végrehajtó eljárása ebben az esetben nem minősül végrehajtásnak. Az adós kérhet részletfizetést a végrehajtótól is (nem csak attól, akinek tartozik). A végrehajtó irodákban szünetel az ügyfélfogadás (csak levélben vagy elektronikus úton lehet velük kommunikálni, de a levelek elhelyezésére ki kell tenniük egy gyűjtőszekrényt az irodához). Információ kérhető tőlük telefonon is, ha videókapcsolatot létesítünk. A bírósági végrehajtók csak néhány végrehajtási cselekményt nem végeznek a veszélyhelyzet ideje alatt (pl. ingósággal vagy ingatlannal kapcsolatos helyszíni eljárást, ingatlan kiürítését, lakóingatlan árverését). Nem terjed ki azonban a végrehajtási tilalom a munkabérből történő letiltásra, illetve a bankszámlák inkasszálására.

– Leállítják az árveréseket és a helyszíni eljárási cselekményeket (lefoglalásokat, kilakoltatásokat).

– Szünetelnek a NAV-nál folyamatban lévő végrehajtási eljárások is a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.

 

– Ha az adózók a járvány-, illetve a veszélyhelyzet gazdasági következményei miatt – önhibájukon kívül – nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, akkor kérhetnek fizetési halasztást, részletfizetést, mérséklés, illetve elengedést. (Ezt társaságok a FAG01, egyéni vállalkozók és magánszemélyek a FAM01 nyomtatványon kérhetik.) Akik a fizetési nehézség okaként a koronavírus által okozott gazdasági nehézségre hivatkoznak, azoknál e körülményeket a törvényi kereteken belül fokozottan figyelembe kell venni. (Tehát nem automatikus a fizetési kedvezmény, de nagyon fontos indok lehet. Viszont az 500.000,- Ft alatti adótartozásra évente egyszer lehet max. 12 havi automatikus részletfizetést kérni) A fizetési könnyítés segítség lehet azoknak, akiknek fontos, hogy szerepeljenek a KOMA adatbázisban (hiszen ha fizetési könnyítést kap és azt rendesen teljesíti, akkor nem lesz a hónap utolsó napján köztartozása), illetve a negyedév végén esedékes adózói minősítésnél is fontos lehet. Persze figyelembe kell venni, hogy fizetési könnyítést nem adnak lépten-nyomon, így javaslom, csak indokolt esetben kerüljön sor kérelem benyújtására, mivel valószínűleg még néhány hónapig nem fog javulni a helyzet. A bírság- vagy pótléktartozás mérsékelhető, a tőke-, illetve adótartozás nem (persze pl. részletfizetés erre is engedélyezhető). Ha a korábban megkapott fizetési könnyítést nem tudja az adózó teljesíteni, akkor újabb fizetési könnyítési kérelmet adhat be.

– Ha a vállalkozás egyik legfontosabb működtetőjét – a könyvelőt – nem lehet elérni (mert pl. karanténban van és nála vannak az iratok), akkor a vállalkozó igazolási kérelmet terjeszthet elő, melyet az akadály megszűnését követő 15 napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg kell beküldeni. Ez természetesen vonatkozik pl. az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők szja-bevallására is, viszont a magánszemélyek szja-bevallása automatikusan beadottnak minősül 2020.05.20-án, ha addig ők maguk nem fogadják el.

 

– A max. 5 millió Ft összegű adótartozásra egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy max. 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyeznek, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. A kérelem illetékmentes és 15 napon belül elbírálják.

 

– A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig benyújtott kérelem alapján a nem természetes személy adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy egy alkalommal kérheti az adótartozás mérséklését A mérséklés mértéke az adott adónem legfeljebb 20 %-a, de max. 5 millió Ft lehet. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. A mérséklésre akkor kerülhet sor, ha a kérelmező gazdálkodási tevékenységét az adótartozás megfizetése a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Ha az adómérséklést megkapja, akkor fizetési halasztást és részletfizetést már nem kaphat. Ez a kérelem is illetékmentes és 15 napon belül elbírálják.

 

  1. Egyéb

 

– 2020.05.27-től a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő üggyé nyilvánított egy csomó út-, vasút- és hídépítést, egyéb beruházást, melyek részletes felsorolását a 236/2020. (V.26.) Korm.rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Így ezeknél a beruházásoknál egyszerűbb a kisajátítás, az eljárások lefolytatása.

 

– 2020.05.26-tól 2020.12.31-ig ha a külföldi befektető, valamint az EU vagy az EGT más tagállamában vagy Svájcban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10 %-os részesedést szerez, és a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió Ft-ot, akkor azt a belgazdaságért felelős miniszternek be kell jelentenie. A stratégiai társaságban fennálló tulajdonjog átruházásához, tőkeemeléshez, átalakuláshoz, kötvény kibocsátásához, részvényen, üzletrészen haszonélvezeti jog alapításához a miniszter tudomásulvétele szükséges. A részletes szabályokat a 227/220. (V.25.) Kormányrendelet tartalmazza. (Stratégiai társaság: olyan magyarországi székhelyű kft., zrt., nyrt., mely a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt tevékenysége az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, valamint a 2019/452 EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti – pl. egészségügy, távközlés, média, vízgazdálkodás, stb. – stratégiai ágazatba tartozik.)

 

– 2020.05.26-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig egyes ásványi nyersanyagok esetében a kutatási tevékenység csak előkutatás keretében végezhető. Az építőipari nyers- és alapanyag esetében az előkutatás bejelentés alapján folytatható, melyet a bányafelügyelet ellenőriz. A részletes szabályok a 228/2020. (V.25.) Kormányrendeletben találhatóak.

 

– A személy- és vagyonegyesítő szervezeteknél a veszélyhelyzet során, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásához a létesítő okirat a döntéshozó szervnek legalább a szavazatok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatát írja elő és a döntéshozó szerv a beszámoló elfogadásában nem akadályozott, akkor a 2020.05.26-át megelőző üzleti évre szóló beszámolóról szóló döntés meghozataláig egyéb ügyben csak a tagok egyhangú határozatával hozhatnak határozatot.

 

– 2020.05.22-étől a veszélyhelyzet megszűnéséig a jogosítvány akkor is kiadható, ha nincs igazolás az elsősegélynyújtási ismeretek megszerzéséről vagy az az alóli mentességről.

 

– 2020.05.16-tól érvényes az a rendelkezés, mely szerint a veszélyhelyzet alatt lejáró egyes engedélyek külön kérelem nélkül is meghosszabbodnak a veszélyhelyzet megszűnésétől számított egy évvel. Ha az engedély a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 180 napon belül jár le, akkor az a lejártától számított további egy évvel kérelem nélkül is meghosszabbodik. Ezek az engedélyek a következők: végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély, bontási engedély, régészeti feltárási vagy örökségvédelmi engedély.

 

– 2020.05.17-től a fokozott fertőzésveszély miatt a vendéglátó üzletekben kizárólag a külső levegő beszívással rendelkező hűtő-fűtő berendezés (klíma) használható (tilos a belső levegőkeringetésű berendezések használata). Ez alól kivétel az a helyiség, amelyben a berendezés használata az ott tárolt nyersanyag állagának megóvása, vagy az ott működtetett eszközök zavartalan működtetése miatt elengedhetetlenül szükséges, valamint az UV-sterilizáló technológiával ellátott belső levegőkeringetésű berendezés.

 

– Érdemes kérni a pénztárgépet használó ügyfeleket, hogy szóljanak, amikor már nem használják a pénztárgépet, mert a használat 30 napon túli szüneteltetését a PTGTAXUZ nyomtatványon be kell jelenteni.

 

– A pénztárgépek és az élelmiszer-automaták felülvizsgálatát – ha a határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le – a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül kell elvégeztetni.

 

Bankkártyás vásárlásoknál az eddigi 5.000,- Ft-os érintéses fizetési lehetőség határát 15.000,- Ft-ra emelik, így kevesebbszer kell a PIN kódot beütni (no és jobban kell figyelni, hogy el ne tűnjön a kártyánk, mert ha rossz kezekbe kerül, akkor már 15.000,- Ft-ot tudnak mások leemelni egy-egy vásárlásnál). Ez a rendelkezés 03.25-től él, de legkésőbb 04.15-ig mindenkinek el kell kezdenie az alkalmazását.

 

– 2020.05.27-től újra szervezhető kontaktórás képzés, valamint modulzáró vizsga és szakmai vizsga is, de csak a járványügyi szabályok betartásával. (Ezért a képzés szervezője, vizsga esetén a vizsgabizottság és a vizsgaszervező együttesen felelős, s a megtett intézkedéseket, határozatokat a vizsgajegyzőkönyvben is rögzíteni kell.) Ugyanakkor megmarad a távoktatás vagy digitális képzés lehetősége is azzal, hogy ha jogszabály, támogatói okirat, szerződés vagy képzési program lehetővé teszi a képzés vagy a vizsga távoktatási vagy digitális képzési formáját, akkor a képzés, illetve a modulzáró vizsga csak akként szervezhető meg. Vizsga hetente maximum 2 időpontban lehetséges, s ezeket 20 nappal a vizsga előtt be kell jelenteni a felnőttképzési államigazgatási szervnek.

 

– 2020.03.30.-án egy törvény is született a koronavírus elleni védekezésről (2020. évi XII. tv.), mely kimondja, hogy a Kormány a veszélyhelyzetben az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat és a már meghozott kormányrendeletek hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítsa.

Így tehát – ahogy az elmúlt hónapban is – fokozott figyelemmel kell kísérnünk a Kormányrendeleteket, mivel további változások várhatók, melyek nagy hatással lesznek életünkre és munkánkra.

 

– Aki a veszélyhelyzettel kapcsolatban lényeges adat tekintetében a valóságnak meg nem felelő statisztikai adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad, az szabálysértést követ el és 5.000,- Ft-tól 500.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

– 2020.04.06-tól az országos és helyi közutakon, az állami és helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek várakozási területein nem kell várakozási díjat fizetni (vagyis mindenhol ingyenes a parkolás).

 

– A Magyar Államkincstár a hátrányos következmények enyhítése érdekében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) megvalósuló beruházások elszámolásával kapcsolatban engedményeket adott, melyről valamennyi érintettet külön levélben tájékoztatott (általában tárhelyen keresztül). Például meghosszabbították a határidőket, eltekintenek a fenntartási időszak során a bázislétszám fenntartásától vagy a továbbfoglalkoztatástól (kivéve, ahol a támogatás kifejezetten a munkahelyek megtartására irányult) a veszélyhelyzet időtartama alatt.

– Változott az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból, valamint a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások elszámolási rendje. A részletszabályokat a 98/2020. (IV.10.) Kormányrendelet tartalmazza.

 

– Aki 2020.08.31-ig sikeres záróvizsgát tett felsőoktatási intézményben, az mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól, vagyis átveheti diplomáját. Ez a régebben diplomázottakra is vonatkozik, így aki eddig azért nem vehette át diplomáját, mert nem volt meg a nyelvvizsgája, annak javaslom 1-2 hét múlva megkeresni a felsőoktatási intézményt a részletek tisztázása végett. (A záróvizsgák és a diplomák átvétele történhet a felsőoktatási intézményben, de a személyes érintkezést el kell kerülni.)

– Az elsődleges mezőgazdasági termelési, halgazdálkodási, mezőgazdasági termékek feldolgozási, mezőgazdasági termékek forgalmazási, erdőgazdálkodási, illetve vadgazdálkodási tevékenységet folytató kis- és középvállalkozások vagy természetes személyek folyószámlahiteléhez 100 %-os kamattámogatást, kezelésiköltség-támogatást, kezességidíj-támogatást, költségtámogatást adnak a 14/2020. (IV.10.) AM rendelet alapján.

 

– A nyelvvizsgához és a KRESZ-vizsgához sikeresség esetén már eddig is támogatást kaphattak azok, akik a nyelvvizsga letételekor még nem töltötték be a 35. életévüket, KRESZ vizsga esetén pedig a 20. életévüket. A most kiadott rendelet szerint az állami támogatásra az a személy is jogosult, aki ezt az életkort a veszélyhelyzet alatt tölti be és a sikeres vizsga napja a veszélyhelyzet megszűnését követő 6. hónap utolsó napjáig terjedő időszakra esik.

 

– 2020.04.16-tól azoknak a taxisoknak, akik a veszélyhelyzet idején a vendéglátó üzlettel, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján ételt szállítanak, nem kell alkalmazni a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII.7.) Kormányrendelet (mely az engedélyezésről, diszpécserszolgálatról, szerződésekről szól) és a helyi önkormányzat taxisokra vonatkozó előírásait.

 

– A látvány-csapatsport támogatottak a veszélyhelyzet megszűnéséig az utánpótlás-fejlesztéssel, versenyeztetéssel, képzési feladatokkal kapcsolatos igazolt költségek, ráfordítások, kiadások 100 %-át elszámolhatják (eddig az utánpótlás-fejlesztés és a versenyeztetés 90 %-át, képzés 50 %-át számolhatták el). Ez alól kivételt képeznek azok a szervezetek, amelyekkel összefüggésben a Tao-törvény 30/I. §-a alkalmazandó (pl. hivatásos sportolót alkalmaznak). Az elszámolás sajátosságait a 116/2020. (IV.15.) Kormányrendelet tartalmazza.

 

– Elmaradnak a szóbeli és gyakorlati érettségik, csak írásbeli érettségi vizsga lesz (05.04.-05.21. között). Azoknál a tantárgyaknál, melyeknél csak szóbeli van, meg kell szervezni a szóbeli vizsgát. Abban az esetben is meg kell szervezni a szóbeli vizsgát, ha pl. valaki mentesül az írásbeli vizsga alól. Testnevelésből szóbeli vizsga lesz, vizuális kultúrából pedig csak írásbeli (gyakorlati nem).

 

– Az erdőkben az újulat károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenés pótlása a veszélyhelyzet megszűnését követő év 04.15-ig teljesíthető.

 

– A mezőgazdasági őstermelők értékesítési betétlapja akkor is az adóév első napjától hatályos, ha azt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül kérelmezi az őstermelő.

 

– A mezőgazdasági őstermelők részére 2020.05.31. után kiállított ideiglenes igazolvány 2020.12.31-ig igazolja az őstermelői tevékenység folytatását, és az őstermelő jogosult a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozók rendelkezések szerinti adózásra.

 

– Év végéig a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatban dolgozó alkalmi és idénymunka esetén az idénymunka éves kerete 180 nap (120 nap helyett), az alkalmi munka havi kerete pedig 20 nap (15 helyett). Szeretném azonban felhívni a figyelmet arra, hogy az alkalmi munka éves kerete (90 nap) nem változott!

 

– A mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld árverés útján történő értékesítésére nem kerülhet sor (a határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek).

 

– Annak az egyéni vállalkozónak, aki a szünetelését 2020.03.11. és 2020.03.30. között jelentette be 2020.05.01-ig lehetősége van a bejelentése visszavonására (teljesen törlik a szünetelés bejelentését, úgy fog látszódni minden nyilvántartásban, mintha be se jelentette volna a szünetelést), vagy bejelentheti a szüneteltetés végét (így a szünetelés időszaka 1 hónapnál rövidebb lesz).

 

– A veszélyhelyzet ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének időtartama 1 hónapnál rövidebb is lehet.

 

– Nem szűnik meg a megbízható adózói minősítés a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetre való hivatkozással, illetve akkor sem, ha az adótartozás meghaladja a nettó 500.000,- Ft-ot vagy az adóteljesítmény nem pozitív (vagyis veszteséges lesz).

 

Kimondták még, hogy a veszélyhelyzet megszűnését követő napig nem lesz időközi választás, a már kitűzött választások elmaradnak, nem lesz népszavazás sem.

Ezen kívül kiegészítették a Btk-t is: aki a járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat, ellenőrzés, növény-egészségügyi vagy állatjárványügyi intézkedések végrehajtását akadályozza, az 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Csoportos elkövetés esetén a büntetés 1 évtől 5 évig terjed, s ha a bűncselekmény halált okoz, akkor a 2-től 8 évig terjed a szabadságvesztés. Azt is 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik, aki az akadályozásra előkészületet tesz. Olyan valótlan tény állítása, valóság elferdítése, mely a közveszély helyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar, nyugtalanság keltésére, 3 évig terjedő szabadságvesztés jár. Ha ezt nagy nyilvánosság előtt teszi valaki, és az a védekezés eredményességének akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas, akkor 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetik.

Tehát fontos az is, hogy fokozottan ügyeljünk a valós adatok, hírek továbbítására, hiszen ügyfeleink bennünk bíznak, elsősorban tőlünk kapják meg a működésükhöz, életükhöz szükséges információkat.

 

– 2020.05.05-től tisztességtelen piaci magatartásnak minősül, ha a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a kereskedő a beszállítóval szemben a beszerzési árat a beszállító tiltakozása ellenére egyoldalúan csökkenti, vagy ha a szerződésmódosítás aláírásának érdekében megfenyegeti azzal a beszállítót, hogy felbontja a szerződést, lemondja vagy csökkenti a rendelést, az eladásösztönző tevékenységet (akciók, promóciók), esetleg anyagi vagy erkölcsi veszteséget okozó eszközt alkalmaz. Ha a beszállító bejelentést tesz, akkor a kereskedő az alábbi 2018. évi árbevételhatárok esetén köteles igazolni, hogy nem az előbb említett eset áll fenn:

= a beszállító éves árbevétele max. 500 millió Ft, a kereskedőé pedig több 1 milliárd Ft-nál,

= a beszállító éves árbevétele 500 millió – 5 milliárd Ft között van, a kereskedőé pedig több 20 milliárd Ft-nál,

= a beszállító éves árbevétele 5 – 75 milliárd Ft között van, a kereskedőé pedig több 100 milliárd Ft-nál,

= a beszállító éves árbevétele 75 milliárd Ft-nál, a kereskedőé pedig 200 milliárd Ft-nál több.

Az árbevételnél a kapcsolt vállalkozások, közös beszerzési szövetségek, közös kereskedelmi szerződések árbevételét egybe kell számítani.

 

– Az iskolák 2020.06.02.-2020.06.15. között továbbra is tantermen kívüli, digitális munkarendben működnek, de egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás szervezhető a tanulók felzárkóztatása céljából. Ebben az időszakban minden általános és középfokú iskolában meg kell szervezni a tanulók felügyeletét. Ennek keretében napközi, szakkör, sportfoglalkozás, felzárkóztató, fejlesztő, tehetségfejlesztő foglalkozás tartható.

Ha a tanuló iskolája a lakóhelyétől eltérő településen van és nem tud oda elmenni, akkor a saját településén lévő iskola köteles őt fogadni.

A szakképző iskolák 2020.06.02-től a veszélyhelyzet előtti időszak szerinti nappali vagy esti munkarendben is működhetnek (de maradhatnak a digitális munkarendnél is). Ezt az iskola vezetője dönti el.

2020.06.26-ig az iskolákban biztosítani kell a gyermekétkeztetést a tanítási év szabályai szerint. Azoknak, akik nem veszik igénybe a felügyeletet, a tanítási szünetre vonatkozó szabályok szerint kell biztosítani az étkeztetést (a gyermek bemehet ebédelni, de el is vihetik neki az ételt szülei).

Az iskoláknak minden nap jelenteniük kell az iskolai tanulófelügyeletben részt vevő gyerekek adatait a KIR rendszeren keresztül.

 

– Új iskola indításához a működési engedély iránti kérelmet 2020.06.30-ig lehet benyújtani. Az iskola fenntartói jogának átadását, intézmény átalakítását (egyesítés, szétválás) és megszüntetését is eddig a napig lehet bejelenteni a kormányhivatalhoz. Az engedélyezési eljárás ügyintézési határideje 30 nap.

 

– A pedagógus gyakornokok minősítő vizsgáját, a pedagógus II. fokozat portfólióvédését, a mesterpedagógusi pályázat bemutatását és védését a 2020/2021. tanítási év végéig kell megszervezni, ha annak eredeti időpontja a veszélyhelyzet időtartamára esne.

Akinek a kinevezése, munkaszerződése 2020.08.31-ig lejár, vagy 2020.09.01. után szülési szabadságon, gyeden vagy gyesen lesz és a minősítési eljárást 2018-ban vagy 2019-ben megkezdte, annak a 2020.06.10-ig benyújtott kérelme alapján az Oktatási Hivatal 2020.07.31-ig megszervezi a minősítési eljárást.

Az elháríthatatlan ok miatt elmaradt 2019. évi minősítő vizsgát és minősítési eljárást 2020.12.31-ig kell megszervezni.

Az elmaradt szakmai ellenőrzésekre a 2021. évi ellenőrzési tervet a 2019/2020. tanév végéig készíti el az Oktatási Hivatal.

 

  1. Bevallások, beszámoló

 

A 140/2020. (IV.21.) Kormányrendelet rendelkezései szerint az alábbi éves és soron kívüli adók megállapításának, bevallásának és befizetésének, az adóelőleg megállapításának határideje 2020.09.30. (az eredeti 2020.05.31. helyett):

– társasági adó (tao),

– kisvállalati adó (kiva),

– iparűzési adó (ipa),

– energiaellátók jövedelemadója (eja),

– innovációs járulék (innov.jár.).

 

– Ha a felsorolt adónemekben az éves bevallásban fizetendő adó keletkezik, azt elegendő 2020.09.30-ig befizetni. Ha visszajáró adónk lesz, azt a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az eredetileg előírt esedékességtől (az adóévet követő 5. hónap utolsó napja) számított 30 napon belül utalja ki a NAV.

 

– Akik 2020.04.22. előtt beadták az éves bevallásukat, azok is ráérnek 2020.09.30-ig befizetni a bevallásban szereplő fizetendő adót. Persze csak akkor, ha az adófizetési kötelezettség 2020.04.22.-2020.09.30. közé esik (ez igaz a legtöbb vállalkozásra, mivel a befizetési határidő szinte mindenkinél 2020.06.02.).

 

– A 2020.09.30-ig esedékessé váló adó- és járulékelőlegeket az utolsó rendelkezésre álló előlegbevallásban megállapított előleg alapulvételével kell megfizetni. Lehet rá mérséklést kérni, ha az adózó számításai szerint az éves adó, járulék nem éri el az előleg összegét.

 

– Az éves beszámolókat is 2020.09.30-ig kell benyújtani (2020.05.31. helyett). Ez nem vonatkozik a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodókra (ők azok, akiknek az értékpapírjait az EGT valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, vagy jogszabály ilyennek minősíti őket). Bár a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolójának beadási határideje nem változott, de a bevallási és befizetési határidő 2020.09.30-ra történt módosítása rájuk is vonatkozik. Továbbá azokra az eltérő üzleti év szerint működő adózókra is, akik bevallásának esedékessége 2020.04.22.-2020.09.30. közé esik.

 

– A transzferár-nyilvántartást is a bevallások benyújtásához igazodva, de legkésőbb 2020.09.30-ig kell elkészíteni (társasági adóalanyoknál a 1929, KIVA alanyoknál a 19KIVA bevallással egy időben).

 

– Ha a KIVA alanyiság megszűnik és ezért a 2020-ban eltelt időszakra záró bevallást kell benyújtani 2020.04.22.-2020.09.30. között, akkor a 20KIVA záró bevallás benyújtási határideje is 2020.09.30.

 

– KIVA alanyoknak a 2020. II. negyedévi előlegről szóló 20KIVA bevallást 2020.09.30-ig kell beadni (az eredeti 2020.07.20. helyett), azonban az előleg befizetésének esedékessége marad 2020.07.20. (Tehát ha az előleget befizetjük időben, de csak szeptemberben valljuk be, akkor a bevallás beérkezéséig ez az előleg túlfizetésként fog megjelenni az adófolyószámlán.)

 

A NAV fenti információkat tartalmazó teljes tájékoztatója elérhető a https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Meghosszabbodik_a_bes20200512.html linken.

 

– A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélésével kapcsolatban is jelent meg tájékoztató. E szerint a veszélyhelyzet időtartama alatt a veszélyhelyzetben lévők számára ellenszolgáltatás nélkül (teljesen ingyen), a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából végzett tevékenység, szolgáltatás, termékátadás a vállalkozási tevékenység körében végzett tevékenységnek minősül. (Minden egyes szónak nagy jelentősége van!)

Fontos kritérium, hogy a termékátadás, szolgáltatásnyújtás veszélyhelyzetben lévő számára történjen. Az a tény, hogy veszélyhelyzet van, nem jelenti azt, hogy minden magánszemély közvetlen veszélyhelyzetben lévőnek tekinthető. Másként kell megítélni egy egészségügyi dolgozót, egy digitális oktatásban résztvevő diákot, vagy egy home office-ban dolgozó munkavállalót. Természetesen nagyon ügyelni kell a megfelelő dokumentálásra is, hiszen egy adóellenőrzés során igazolnunk is kell az adómentesség jogszerűségét.

Szja-mentesen adhatunk például az egészségügyi dolgozóknak fertőtlenítőszert, maszkot, ételt, szállást. A digitális oktatásban részt vevő diákoknak adhatunk például számítógépet, egyéb digitális oktatási eszközöket. Ha valaki elveszítette a munkáját és mondjuk egy laptop juttatásával biztosítható az átképzése, munkavállalása, akkor ez is szja-mentesen adható részére. A home office-ban dolgozók részére adott számítógépekkel már óvatosabban kell bánni, hiszen semmi sem indokolja, hogy a tulajdonukba adjuk az általuk használt laptopot (persze az ingyenes használatot biztosíthatjuk számukra adómentesen). Ha a boltban pl. kötelezik az alkalmazottakat és a vásárlókat a maszk viselésére és ezt ingyen adják nekik, akkor ez is adómentes.

Társasági adó és KIVA alanyainak az ingyenes átadás, szolgáltatásnyújtás időpontjától számított 60 napon belül nyilatkozatot kell beküldeniük az adóhatósághoz azért, hogy elismert költség legyen az ingyenes juttatás. A költségként történő elszámoláshoz a 2011. évi CXCIV. (stabilitási) törvény 28/A. § adja a jogalapot. A nyilatkozatnak nincs formanyomtatványa, azt kötetlen formában (postai úton vagy e-papíron) kell elküldeni a tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül a NAV-nak. Ha az ingyenes ügyletet folyamatosan teljesítik, akkor az utolsó átadás napjától kell számítani a határidőt. A bejelentésnek tartalmaznia kell a stabilitási törvényre való hivatkozást, meg kell felelnie a stabilitási törvényben foglaltaknak, szerepeltetni kell benne a juttatás, a szolgáltatás, az átadott termék megnevezését, mennyiségét, értékét, a kedvezményezett, vészhelyzetben lévő szervezetet, csoportot, személyeket (ha a juttatás körülményei lehetővé teszik, akkor beazonosítható módon). A NAV alábbi oldaláról letölthető pdf formátumban a bejelentő lap mintája:

https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi_konnyitesek

Áfa tekintetében például a vevőknek a bejáratnál ingyen adott maszk áfája jelen viszonyok között levonható, mivel ezzel biztosítják a biztonságos vásárlási környezetet, így tehát az üzlet adóköteles tevékenységét szolgálják ezzel. Ha egy varroda maszkokat készít és azt mondjuk egy bentlakásos szociális intézménynek ingyen átadja, akkor az alapanyag áfáját levonhatja, az ingyenes átadással kapcsolatban pedig nem keletkezik áfafizetési kötelezettsége, mivel a juttatás célja a veszélyhelyzetben lévő személyek megsegítése volt. Viszont nagyon fontos, hogy erről a bejelentést teljesítse az adóhatóság felé.

Fő szabály szerint nem vonható le az áfa, ha a beszerzés már eleve az ingyenes hasznosítás céljából történik. Ezt viszont a jelenlegi helyzet felülírja, ha az megfelel a stabilitási törvény 28/A. §-ában foglaltaknak, mely a veszélyhelyzettel kapcsolatos ingyenes termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat vállalkozási, gazdasági tevékenységi körbe vonja, így ezen beszerzések áfája levonható és – ha az ingyenes ügyletet bejelentjük az adóhatósághoz – áfafizetési kötelezettségünk sem keletkezik. Ha például azért veszünk laptopokat, hogy azokat digitális oktatásra kényszerült gyerekeknek adjuk, akkor most levonhatjuk az áfáját. A laptopok ingyenes átadását úgy kell tekinteni, mintha értékesítettük volna őket, azonban ha a bejelentést elküldjük az adóhatóságnak, akkor nem keletkezik áfafizetési kötelezettségünk.

Ha az áfa az áfatörvény 124. §-a alapján nem vonható le, azt a jelenlegi helyzet sem írja felül, tehát továbbra sem vonható le például a személygépkocsi üzemanyagának áfája még akkor sem, ha azzal az egészségügyi dolgozókat visszük dolgozni. Csak az áfatörvény 125. §-ában foglalt feltételeknek történő megfelelés írhatja felül a 124. §-ban foglalt levonási tilalmakat.

Az áfásan bérbe adott ingatlan esetében ha a felek éves szinten határozták meg a bérleti díjat, akkor néhány hónap bérleti díjának elengedése árengedménynek (tehát nem ingyenes szolgáltatásnyújtásnak) minősül. Ha a bérleti díjat havi összegben határozták meg, akkor az elengedett bérleti díj ingyenes szolgáltatásnyújtásnak minősül, tehát elméletileg áfát kellene rá fizetni. Ha azonban az elengedés vállalkozási célt szolgál (például azért engedik el, mert arra számítanak, hogy a bérbevevő nem mondja fel a szerződést és a veszélyhelyzet után újra fizeti majd a bérleti díjat), akkor a bérleti díj elengedése miatt nem keletkezik áfafizetési kötelezettség.

Az erről szóló tájékoztató teljes szövege elérhető a https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/A_koronavirus_jarvany20200512.html linken.

 

A jogi személyek és a nem jogi személy szervezetek működésére vonatkozó szabályok átmenetileg megváltoznak. Mivel nagyon sokféle összetételű vállalkozás létezik és mindegyikre más-más szabály vonatkozik, így nem írom le az egész jogszabályt, inkább javaslom a 102/2020. (IV.10.) Kormányrendelet elolvasását. Csak néhány kiragadott (általam fontosnak gondolt) pont a rendeletből:

– Ha a döntéshozó szerv a kijárás korlátozása ellenére sem akadályozott a működésben, akkor minden mehet a megszokott rendben. Akadályozottság esetén viszont tilos a döntéshozó szervet összehívni és a már összehívott üléseket sem szabad megtartani. Megengedett azonban valamennyi társaság számára az elektronikus hírközlő eszközön (pl. Skype, Zoom, stb.) keresztüli és az írásbeli (ülés tartása nélküli) döntéshozatal.

– Ha csak egy tag van, akkor ő írásban határoz és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

– Ha a tagok száma 2-5 fő, akkor az ülést elektronikus úton kell megtartani vagy írásbeli döntést kell hozni.

– Ha a tagok száma 6-10 fő, akkor a tagok többsége kérheti az elektronikus vagy írásbeli döntéshozatalt.

– Ha a tagok száma 10 főnél több, akkor az ügyvezetés kezdeményezheti az elektronikus vagy írásbeli döntéshozatalt. Ügyelnie kell azonban arra, hogy a napirendről részletes tájékoztatást adjon a tagoknak, közölje a határozat tervezetét a tagokkal, meg kell határoznia az informatikai alkalmazásokat és az elektronikus hírközlő eszközöket, valamint a tagok személyazonossága igazolásának módját (ha nem ismeri a tagokat személyesen). A szavazat megküldésére legalább 15 napot kell biztosítani, a szavazás után 3 napon belül meg kell állapítani a szavazás eredményességét  és további 3 napon belül közölni kell azt a tagokkal. A tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye (legyen benne a neve, lakóhelye), a határozattervezet megjelölése (melyik ponttal kapcsolatban szavaz) és az arra adott szavazat. A szavazatot elektronikus aláírással ellátva e-mailben is megküldheti. Ha a tag jogi személy, akkor legalább dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírni levelét. Természetes személy tag esetén nem kötelező az elektronikus aláírás, de a jognyilatkozatnak a tag azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell. Az ülésről a körülményeket is taglaló jegyzőkönyvet kell készíteni, de nem kell jelenléti ívnek lennie (tartalmaznia kell viszont a jegyzőkönyvnek az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait). A jegyzőkönyvet az ülést levezető vezető tisztségviselő írja alá.

– Ha a cég tagjainak száma max. 10 fő és elektronikus hírközlő eszköz útján az ülés nem tartható meg, akkor a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben az ügyvezetés határoz. Ezt csak akkor teheti meg, ha a szavazatok 25 %-át meghaladó részesedéssel rendelkező tagok legalább a szavazatok 51 %-át elérő mértékben a határozati javaslattal szemben nem tiltakoznak (vagyis nem kell hozzájárulniuk, csak ne tiltakozzanak ellene). Nem dönthet viszont a létesítő okirat módosításáról, megszűnésről, átalakulásról, egyesülésről, szétválásról, jegyzett tőke leszállításáról. Pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról is csak akkor dönthet, ha az nem érinti a tagok részesedését és a tagok ehhez előzetesen írásban hozzájárulnak.

– A beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha az ügyvezetés határoz a beszámoló elfogadásáról.

– Az ügyvezetés által a tagok gyűlése nélkül elfogadott határozatot a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülésen napirendre kell tűzni, de az itt hozott határozat nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

– Az ügyvezetés köteles mindent megtenni azért, hogy a tagokat tájékoztassa a döntésekről.

Nyilvánosan működő részvénytársaságra (nyrt.) a fentiek nem vonatkoznak. Ők kötelesek az éves közgyűlés meghívóját a honlapjukon közzétenni a közgyűlést megelőzően legalább 21 nappal. Az ügyvezetés a közzétett napirenden szereplő valamennyi kérdésben – ideértve az alapszabály módosítását is -, továbbá pl. a beszámoló elfogadásáról is jogosult dönteni, akár a közzétett határozati javaslatoktól eltérően is. Az ügyvezetés az üzleti év mérlegfordulónapját követő 4. hónap végéig (általános esetben 2020.04.30-ig) köteles a beszámolóról határozni. Ezzel egyidejűleg dönthet az adózott eredmény felhasználásáról, osztalékról is.

– A társasházak a veszélyhelyzet ideje alatt nem tartanak közgyűlést. A veszélyhelyzet alatt a közös képviselő (intézőbizottság) fokozott felelősséggel köteles eljárni.

– A köztestület üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal e-mailes üzenetváltással is történhet. Ha valamelyik tisztségviselő megbízatása a veszélyhelyzet idején jár le, akkor a határozott idő meghosszabbodik addig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson új tisztségviselőt nem választanak vagy neveznek ki. A köztestület költségvetését és beszámolóját a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetést ellátó szerv jogosult elfogadni, melyet annak megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülésen napirendre kell tűzni. A köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.

 

 

Kívánok mindenkinek nagyon sok erőt, kitartást és kiváló egészséget az elkövetkező hónapokra!

                                                                                                              Mészáros Anikó

                                                                                                             MINKE Szakértő

                                                                                                                 KNOX Kft.

 

 

IGÉNYELD MEG A FOLYAMATOS SZAKMAI TÁMOGATÁST A MINKE-NÉL!  

 

 

Szeretnél még több szakmai támogatást? 
Most fél évig ingyen* veheted igénybe!
*egyszeri 4.500 Ft regisztrációs díjat számolunk fel.