Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Segítség az ügyfelek tájékoztatásához veszélyhelyzeti intézkedésekkel kapcsolatban – II. hullám

 

 

 

 

A legújabb változásokat az alábbi linken éred el: https://www.minositettkonyvelok.hu/segitseg-az-ugyfelek-tajekoztatasahoz-veszelyhelyzeti-intezkedesekkel-kapcsolatban-ii-iii-hullam/

 

 

A 2020.11.04-től ismét fennálló veszélyhelyzet miatt újra elkezdtem írni a kis szösszeneteimet, melyek az alábbiakban olvashatók. Érdemes hetente legalább egyszer ellátogatni erre az oldalra, mert a változásokat folyamatosan nyomon követem és próbálom az aktuális rendelkezéseket úgy átadni, hogy azt az ügyfelek, a laikusok is megértsék.

Bízom benne, hogy ezzel tudok nektek is segíteni az ügyfelek tájékoztatásában.

Mivel a régebbi írások is fenn maradnak az oldalon, így könnyen visszakereshető, hogy mikor milyen szabály volt hatályban.

Jó olvasást és erős idegeket kívánok erre az időszakra is!

 

 

2021.03.01.

 

A határellenőrzést ismét meghosszabbították, most 2021.03.16-ig.

 

2021.03.01-től ha a külföldről (EU-ból, EGT államból, valamint ezekkel azonos jogállású államból, EU tagjelölt államból, Egyesült Királyságból, illetve a külügyminiszter által meghatározott államokból) hazatérő igazolja, hogy kiutazásának célja gazdasági vagy üzleti célú tevékenység volt, akkor korlátozás nélkül beléphet Magyarország területére. Ugyanez vonatkozik azokra, akik ezen államok állampolgárai és gazdasági vagy üzleti célú tevékenység miatt érkeznek hazánkba.

 

2021.03.14-től 2021.05.22-ig (illetve a világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. tv. hatályvesztéséig) a háziorvos jogosult a számára az országos tisztifőorvos által a Hivatalos Értesítőben legalább az alapellátási tevékenység megkezdését megelőző 7 nappal korábban közzétett, szabad- vagy munkaszüneti napra az ellátandók körének meghatározásával elrendelt alapellátási tevékenység után 80.000,- Ft/nap, illetve 40.000,- Ft/fél nap támogatásra azzal, hogy ha az adott időszakra az ellátandók körének kevesebb mint fele jelenik meg, akkor az összeg fele jár neki. A támogatást a NEAK-tól kell kérni legkésőbb az elrendelt alapellátási tevékenységet követő hónap végéig.

 

2021.03.01-től az egészségügyi szolgáltató alaptevékenysége körében nem foglalkoztatható munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönzött munkavállaló, kivéve, ha az országos kórház-főigazgató erre előzetesen engedélyt ad.

 

A 100/2021. (II.27.) Korm.rendelet értelmében 2021.03.01-től megváltozik a Munkaügyi Központtól kapható támogatások köre. Ezentúl az alábbi támogatások lesznek:

– A Munkaügyi Központ a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatását elősegítő támogatást folyamatosan nyújtja, a csoportos létszámleépítés elkerülését vagy enyhítését célzó támogatást folyamatosan nyújthatja munkaerőpiaci program keretében. A munkaerőpiaci programot a honlapján hirdeti meg. A támogatás lehet visszatérítendő, részben visszatérítendő vagy vissza nem térítendő.

Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló:

  1. Legalább 24 hónapja nem áll rendszeres, fizetett alkalmazásban, vagy
  2. Legalább 12 hónapja nem áll rendszeres, fizetett alkalmazásban és az alábbi okok valamelyike miatt hátrányos helyzetűnek minősül:

= 15 és 24 év közötti életkorú, vagy

= középfokú végzettséggel vagy szakmai képesítéssel nem rendelkező, vagy a nappali tagozatos tanulmányait legfeljebb 2 éve befejező, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban, vagy

= 50 éven felüli személy, vagy

= egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy

= az ágazatában vagy a szakmájában alulreprezentált nemhez tartozó (a két nem megoszlásában mutatkozó különbség legalább 25 %-kal meghaladja a valamennyi gazdasági ágazatra összességében jellemző átlagos különbséget), vagy

= etnikai kisebbséghez tartozik.

– A súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatásához a foglalkoztató a jogviszony első 4 hónapjára a munkavállaló bére 50 %-ának megfelelő összegű bértámogatást kaphat, e mellett a munkavállaló a jogviszony első 6 hónapjára a minimálbér 30 %-ának megfelelő összegű (50.220,- Ft) bérkiegészítést kaphat. Ha a munkaviszony 6 hónapon belül a foglalkoztató felmondásával vagy közös megegyezéssel szűnik meg, akkor a bértámogatást vissza kell fizetni.

– A csoportos létszámleépítés elkerülését vagy enyhítését célzó támogatás: a foglalkoztató a csoportos létszámleépítéssel érintett foglalkoztatottanként a bér 50 %-ának megfelelő összegű bértámogatást kaphat 3 hónapig.

Bértámogatás: a foglalkoztatott munkahelyének megtartása érdekében vagy új munkahelyek teremtéséhez a foglalkoztatott bérének max. 100 %-át kaphatja a foglalkoztató a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint.

Mobilitási támogatás: a minimálbér 70 %-ának megfelelő összegű  (117.180,- Ft) lakhatási támogatást kaphat az álláskereső, ha az állandó lakhelyétől legalább 60 km-re lévő településen dolgozik. Ha ennél közelebb, de eltérő településen dolgozik, akkor a lakóhelye és a munkavégzés helye közötti távolság minden 10 km-e után a minimálbér 5 %-ának megfelelő összegű (max. 6 x 8.859,- Ft) havi utazási támogatást kaphat. Feltételek: legalább 1 hónapja álláskereső legyen, legalább 6 hónapra szóló minimum heti 20 órás munkaviszonya legyen és ne rendelkezzen a munkavégzés helyétől számított 60 km-en belül lakóingatlannal. A foglalkoztató is kaphat ilyen támogatást max. 1 évig, ha a munkába járást ő biztosítja.

Munkaerőpiaci alkalmazkodás támogatása: ha a foglalkoztató olyan munkakörbe vesz fel álláskeresőt, amihez az álláskereső képzésére van szükség, vagy a foglalkoztatottjának a jogviszonya képzés nélkül nem lenne biztosítható vagy a termelékenység, illetve a foglalkoztató alkalmazkodóképességének javítása érdekében a foglalkoztatottakat képzésben részesíti, akkor a minimálbér 70 %-ának megfelelő összegű (117.180,- Ft) juttatást adnak az álláskeresőnek vagy a csoportos létszámleépítéssel érintett foglalkoztatottnak (persze csak akkor, ha a jogszabályban meghatározott képzésen részt vesz). Az álláskereső a támogatást követően a képzés kétszeres időtartamának megfelelő ideig nem részesülhet még egyszer ilyen támogatásban.

Vállalkozóvá válást elősegítő támogatás: az a legalább 1 hónapja álláskereső, aki a Munkaügyi Központ min. 1 hónapos jogi, pénzügyi készséget nyújtó képzésén részt vesz és üzleti tervet nyújt be a leendő vállalkozása működésének részleteiről, 6 hónapon keresztül a minimálbér 100 %-ának megfelelő mértékű (167.400,- Ft-os) támogatást és max. a minimálbér 15-szörösének megfelelő összegű (2.511.000,- Ft) egyszeri visszatérítendő vagy vissza nem térítendő tőketámogatást kaphat. Ennek fejében 24 hónapig működtetnie kell a vállalkozását. Ha ezt nem teszi, akkor az egyszeri tőketámogatást vissza kell fizetnie.

 

A veszélyhelyzeti intézkedések – kisebb módosításokkal – 2021.05.22-ig maradnak hatályban.

Az alábbiakban ezeket a jelenleg érvényes szabályokat írom le úgy, hogy az előző összefoglalóm óta bekövetkezett változásokat aláhúzással jelölöm.

 

479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet a védelmi intézkedésekről

 

– Budapesten és a megyei jogú városokban kötelező járatsűrítési tervet készíteni a tömegközlekedési járatokra vonatkozóan a munkanapokon reggel 7 óra és 9 óra, valamint délután 15 óra és 19 óra közötti időszakra vonatkozóan, melyet a Kormányhivatal jóváhagyása után alkalmazni is kell.

– Az országos és helyi közutakon, valamint az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken határozatlan ideig nem kell parkolási díjat fizetni.

– Az önkéntes koronavírus elleni ingyenes védőoltás igénybevételének megszervezését 2021.02.03-tól a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) végzi az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi államigazgatási szerv, az Országos Kórházi Főigazgatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal bevonásával. Ezen intézmények a védőoltásra regisztráló személyeket a védőoltás igénybevételének rendjéről postai, illetve elektronikus vagy telefonos úton értesítik.

– 2022.10.01. és 2022.11.20. között népszámlálás lesz.

 

484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések második üteméről

 

Ennek a rendeletnek a hatályát 2021.03.16-ig hosszabbították meg.

 

Maszkviselés

A 6. életévét be nem töltött kiskorú, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy kivételével mindenki köteles a száját és az orrát maszkkal eltakarni:

– a tömegközlekedési eszközön és azok várótermeiben (kivéve a zárt vezetőülésben tartózkodó járművezetőt);

– a 10.000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén az önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen (kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken);

– az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során (kivéve azt a – nem eladótérben és nem a raktárban lévő – helyiséget, melyet kijelöltek arra, hogy ott a dolgozók a munkaközi szünetben nem kötelesek maszkot viselni);

– a bevásárlóközpont területén (kivéve az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területét);

levéltár látogatóterében;

– ügyfélfogadási időben a közigazgatási szervek, posták ügyfélterében;

minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben;

vendéglátó üzletben a dolgozóknak és a vendégeknek is;

egészségügyi intézmény területén mindenki (kivétel: a beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni);

szociális intézményben az ott dolgozóknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal, valamint az ellátottaknak a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint.

 

Kijárás korlátozása

Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom van, ebben az idősávban csak az alábbi esetekben megengedett a közterületen való tartózkodás:

– egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal;

– munkavégzés céljából (ezt okirattal kell igazolni);

– munkavégzés helyére, illetve onnan haza történő közlekedés céljából (okirattal igazolni kell);

– versenyszerűen sportolóknak edzésen, sportrendezvényen való részvétel, illetve oda utazás vagy onnan haza utazás céljából (ezt is okirattal kell igazolni);

– kutyasétáltatás a lakóhely 500 méteres körzetén belül (a kutyafuttatókat a helyi önkormányzat saját hatáskörben bezárathatja).

 

Üzletek nyitva tartása

Az üzletek, lottózók, nemzeti dohányboltok reggel 5 órától este 7 óráig lehetnek nyitva. Csak az ott dolgozók tartózkodhatnak ott az ezen kívüli időszakban (vagyis este 7 és reggel 5 között).

Ez a szabály nem vonatkozik a gyógyszertárakra, üzemanyagtöltő-állomásokra és a vendéglátó üzletekre, ezek normál rend szerint nyitva tarthatnak (persze a rájuk – kiemelten a vendéglátó üzletekre – vonatkozó korlátozások mellett).

Az előzőekben nem említett minden más szolgáltató és szolgáltatás (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhet a kijárási tilalom szabályainak betartása mellett (vagyis a szolgáltatást igénybe vevőnek este 8-ra haza kell érnie).

 

Vendéglátó üzletek, üzemi étkezdék

Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából – az ehhez szükséges időtartamig – lehet tartózkodni.

Ez nem vonatkozik a munkahelyi étteremre/bárra, a szálláshelyen az ottani vendégek kiszolgálását végző éttermekre/bárokra, az oktatási intézmények menzájára/büféjére, ha csak az ott dolgozókat és tanulókat szolgálják ki, valamint az egészségügyi intézményben található étteremre/büfére.

 

Szállodák, szálláshelyek

A dolgozókon kívül csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégek, valamint a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladat ellátása érdekében elhelyezett személyek és a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodhatnak ezeken a helyeken. Viszont ők sem használhatják az ott lévő szabadidős létesítményeket.

 

Rendezvények, szertartások, gyülekezés

– Tilos a közterületen, nyilvános helyeken való csoportosulás, gyülekezés.

– Szinte mindennemű rendezvény, gyűlés megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, sporteseményeket, magánrendezvényeket, a zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó eseményt is.

– Nem minősül rendezvénynek – így megtartható – az a kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás, melyet online módon közvetítenek, és az esemény helyszínén csak a fellépők és a technikai személyzet tartózkodik.

– A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg.

Magán- és családi rendezvények (például születésnap) maximum 10 fő részvételével megtarthatóak.

Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.

Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak a szertartás vezetője/anyakönyvvezető, a házasulók, azok tanúi, szülei, nagyszülei, testvérei és gyermekei lehetnek jelen.

 

Sportolás, mérkőzések

– A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani, nem lehetnek ott nézők.

– Az egyéni szabadtéri sportok – különösen futás, gyaloglás, kerékpározás – gyakorlása engedélyezett közterületen, nyilvános helyen, szabadtéri sportpályákon.

Tilos viszont a csapatsportok (különösen labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, röplabda) gyakorlása. De ez a rendelkezés nem vonatkozik a versenyszerűen sportolók edzéseire, sportrendezvényeire, ugyanis a versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.

 

Szabadidős létesítmények

Az ott foglalkoztatottak kivételével senki sem tartózkodhat

– előadó-művészet valamennyi ágának fellépési helyszínén (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz)

– moziban

– edző- és fitneszteremben

– uszodában, közfürdőben

– jégpályán

– állatkertben, vadasparkban

– kalandparkban, vidámparkban

– játszóházban

– múzeumban, könyvtárban, kép- és hangarchívumban, közművelődési intézményben, közösségi színtéren, integrált kulturális intézményben (együttes nevén: muzeális intézmények).

Kivételt képez a fentiek alól a versenyszerűen sportoló, ugyanis ő edzése, sportrendezvény céljából használhatja a jégpályát, uszodát, edző- és fitnesztermet, sportlétesítményt.

A muzeális intézményekben a felnőttképzésről vagy a szakképzésről szóló törvény szerinti képzés megtartása céljából a képzésen résztvevők és az oktatók tartózkodása megengedett a képzés időtartama alatt.

 

Oktatási intézmények

– A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Ezen intézmények területére az ott dolgozó, karbantartást, javítást végző, jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkező (pl. ellenőr), a tanuló, és az őt kísérő 1 fő nagykorú, maszkot viselő személy léphet be, de a kísérő csak a testhőmérséklet-mérési pontig mehet be. Mindegyikükre vonatkozik, hogy csak akkor mehetnek be, ha a testhőmérsékletük nem haladja meg a 37,8 Celsiust. Ha a tanuló testhőmérséklete ennél magasabb, akkor őt el kell különíteni és erről a szülőt vagy törvényes képviselőt telefonon értesíteni kell.

– A középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarend van.

– A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.

– Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át, de a rektor kezdeményezésére ez alól a felsőoktatásért felelős miniszter, illetve – amelyik intézmény nem hozzá tartozik, annak – az intézményt fenntartó miniszter felmentést adhat.

– A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a kollégiumban karanténban lévők számára engedélyezhető.

 

Üzleten kívüli és csomagküldő kereskedelem

A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. Ezt a tevékenységet akár a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.

Forgalmazható termékek köre: napi fogyasztási cikk (élelmiszer is), vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék.

Bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem is, de nekik nem kell szerződést kötniük vendéglátó üzlettel vagy bolttal.

Viszont termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.

Ha ezt a tevékenységet személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltató végzi, akkor neki az ezen szerződés alapján végzett tevékenysége során a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben [176/2015. (VII. 7.) Korm.rendelet] és a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott előírásokat nem kell alkalmazni.

 

Ellenőrzés

A Magyar Honvédség is bekapcsolódott a veszélyhelyzeti intézkedések végrehajtásába, ugyanis ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét, valamint közreműködik a veszélyhelyzeti intézkedések betartásának ellenőrzésében és közterületi járőrszolgálatot lát el.

Ha a rendőrség a saját vagy a katona ellenőrzése során a veszélyhelyzeti előírások megszegéséről szerez tudomást, akkor az üzemeltetőre 100.000,- Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki, valamint a helyszínt legalább 1 napra, legfeljebb 1 évre bezárathatja. A bezárást nem alkalmazhatják oktatási intézménnyel szemben.

A rendőrség a vendéglátó üzletet a veszélyhelyzeti intézkedések első alkalommal történő megszegése esetén 6 hónapra, ismételt megszegése esetén 1 évre bezárathatja és az üzemeltetőt a vendéglátási tevékenység végzésétől eltilthatja ezen időszakban (gazdasági társaság esetében az eltiltás a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjére és tagjára is vonatkozik, sőt az egyéb, általa tulajdonolt vagy vezetett vendéglátó egységekre is érvényes). E mellett még a fentebb említett bírságot is kiszabhatja. Ha pedig kiderül, hogy ennek ellenére tovább folytatja a vendéglátó tevékenységet, akkor 1 millió Ft-tól 5 millió Ft-ig terjedő bírságra is számíthat.

A szankciók egy napon belül többször és együttesen is alkalmazhatóak. A bírság és a bezárás elkerülhető, ha a hely üzemeltetője, illetve a szervező, vagy ezek alkalmazottai a jogsértő személyt felszólították a távozásra és azt követően, hogy a jogsértő személy ennek nem tett eleget, értesítették a rendőrséget. Ha ezeket az intézkedéseket csak részben teszik meg, akkor azt figyelembe veszik a szankciók mértékének meghatározásánál.

A szabályszegőt minimum 5.000,- Ft-ra, maximum 500.000,- Ft-ra büntetik. A helyszíni bírság összege pedig 5.000,- Ft-tól 150.000,- Ft-ig terjed, ismételt elkövetésnél max. 200.000,- Ft lehet.

 

485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a gazdaságvédelmi intézkedésekről

 

Ismét meghosszabbították az eredetileg csak novemberre tervezett támogatás időszakát!

 

Adó- és járulékkedvezmény

Bővült a kedvezményes időszak, most már 2020. november, december és 2021. január, február és március hónapra

– nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük a munkaviszonyban foglalkoztatottak után,

– nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük;

– mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól;

– nem kell KIVA-t fizetniük a személyi jellegű kifizetések összege után és

– a bruttó bér 50 %-át kérhetik ágazati bértámogatásként

az alábbi tevékenységi köröket tényleges főtevékenységként folytatók:

TEÁOR 4939             M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (ha nem közszolgáltató és van közúti személyszállítási engedélye)

TEÁOR 5510             Szállodai szolgáltatás

TEÁOR 5520             Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

TEÁOR 5530             Kempingszolgáltatás

TEÁOR 5590             Egyéb szálláshely szolgáltatás

TEÁOR 5610             Éttermi, mozgó vendéglátás

TEÁOR 5621             Rendezvényi étkeztetés

TEÁOR 5630             Italszolgáltatás

TEÁOR 5914             Filmvetítés

TEÁOR 7911             Utazásközvetítés

TEÁOR 7912             Utazásszervezés

TEÁOR 8230             Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

TEÁOR 8551             Sport és szabadidős képzés

TEÁOR 9001             Előadó-művészet

TEÁOR 9002             Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység

TEÁOR 9004             Művészeti létesítmények működtetése

TEÁOR 9102             Múzeumi tevékenység

TEÁOR 9104             Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése

TEÁOR 9311             Sportlétesítmény működtetése

TEÁOR 9312             Sportegyesületi tevékenység

TEÁOR 9313             Testedzési szolgáltatás

TEÁOR 9319             Egyéb sporttevékenység

TEÁOR 9321             Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység

TEÁOR 9329             M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

TEÁOR 9604             Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (de csak ha megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.)

 

Az ágazati bértámogatást nem kell újra kérvényezni, a korábban benyújtott kérelmek érvényesek márciusra is. Aki nem szeretné már igénybe venni a támogatást, annak 2021.03.05-ig kell ezt jeleznie a Kormányhivatal (Munkaügyi Központ) felé.

A támogatás utolsó napját követő második hónap végéig igazolni kell a támogatásra való jogosultságot. 2021.02.03-tól az a munkáltató, amely bármely okból már nem vagy nem teljes egészében jogosult rá, ezt haladéktalanul köteles bejelenteni a határozatot hozó kormányhivatalnak. Bejelentés hiányában a támogatást tovább folyósítják (jelenlegi szabályok alapján február végéig, azonban ez még változhat, hiszen november óta eddig minden hónapban meghosszabbították). Ha ezt a bejelentést nem teszi meg az ágazati bértámogatásban részesülő, akkor a jogosulatlanul igénybe vett támogatási részt vissza kell fizetnie a kormányhivatal erről szóló határozatától számított 30. napig. A visszafizetési kötelezettségen kívül egyéb szankció nem lesz. Ezen új előírások miatt a már megítélt ágazati bértámogatás egyelőre támogatási előlegnek minősül.

 

Szálláshely-szolgáltatás támogatása

A tényleges főtevékenységként

TEÁOR 5510             Szállodai szolgáltatás

TEÁOR 5520             Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

TEÁOR 5530             Kempingszolgáltatás

TEÁOR 5590             Egyéb szálláshely szolgáltatás

tevékenységet végzők közül a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) regisztrált szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020.11.08. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80 %-át.

 

486/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet az egészségügyi dolgozók utazási kedvezményéről

 

Ingyenesen, a menetjegy megvásárlása nélkül veheti igénybe a helyközi és a helyi személyszállítási közszolgáltatást az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy, valamint az az orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgató, aki a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködik.

 

487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a távmunkáról

 

A távmunkára nem kell alkalmazni a munkavédelemről szóló törvény (1993. évi XCIII. tv. 86/A. §) és a munka törvénykönyve (2012. évi I. tv. 196. §) távmunkavégzésre vonatkozó szabályait.A veszélyhelyzet ideje alatt a személyi jövedelemadó tekintetében igazolás nélkül, költségként elszámolható a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítésként kifizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott összeg, de maximum az év első napján érvényes havi minimálbér 10 %-a (vagyis a NAV 2021.02.12-én a “Megemelt minimálbér és garantált bérminimum az adójogviszonyokban” tárgyú tájékoztatása értelmében most már 16.740,- Ft). Ha nem a teljes hónapban van távmunkavégzés, akkor a távmunkavégzéssel érintett napok arányában adható ez a költségtérítés szja-mentesen. De csak akkor, ha a munkáltató nem téríti meg a munkavállalónak az internet-használat díját, illetve a távmunkavégzési hely bérleti díját, rezsijét semmilyen mértékben. További kikötés még, hogy a munkaszerződésbe bele kell foglalni, hogy a munkavállaló távmunkavégzésben dolgozik.

Összefoglalva tehát csak akkor kell a munkaszerződést módosítani, ha a munkáltató szja-mentes költségtérítést fizet a távmunkában dolgozónak, azonban egy tájékoztatót mindenképpen ki kell adni a szabályokról.

 

488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a biztonságos gyógyszerellátásról

 

Ez a rendelet a koronavírus elleni oltóanyag, illetve a már kialakult betegség kezelésére használt gyógyszerek behozatalát szabályozza.

 

489/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről

 

A rendelet a pedagógus-továbbképzésben résztvevők képzésének formájáról, a minősítési eljárásról, pályázatról szól.

 

498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet a gazdasági szabályokról

 

A vendéglátó üzletek által elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített olyan étel és ital áfakulcsa lett 5 %, melyeket ha helyben fogyasztottak volna, akkor az áfájuk 5 % lett volna. Ez az adómérték akkor alkalmazható, ha 2020.11.11-én már fennálltak az étkezőhelyi vendéglátás tevékenység (TESZOR 56.10-ből étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom) feltételei az adott helyen, illetve annak hiányában fennállnának.

 

A fenti házhoz szállítás szállítási költségét ez a rendelkezés nem érinti, annak áfakulcsa maradt 27 %. Tehát a számlát meg kell osztani: a helyben készített étel és az ital 5 % áfás, a kiszállítás díja 27 % áfás. Tehát:

– Aki eddig a helyben fogyasztott ételt, italt 5 %-os áfával értékesítette, az most kiszállítás esetén is ezt alkalmazhatja ezekre a termékekre.

– Aki eddig nem alkalmazhatta az 5 %-os áfát, mert nem lehetett helyben fogyasztani, az kiszállítás esetén akkor alkalmazhatja a 5 %-os áfát, ha az étkezőhelyi vendéglátás feltételei meg vannak nála (vagyis akár be is ülhetnének a vendégek, ha az most épp nem lenne tilos). Nem tekintendő étkezőhelyi vendéglátásnak az ételek és italok olyan értékesítése, amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő szolgáltatás (pl. felszolgálás). Valószínűleg nincs, vagy nem sok olyan hely van, ahol az étkezőhelyi vendéglátás feltételei adottak, ám eddig mégsem szolgáltak ki helyben vendégeket. Rájuk – vagyis azokra, akik eddig is csak elvitelre készítettek ételeket – nem vonatkozik az 5 %-os áfakulcs alkalmazhatósága.

– Fontos, hogy a fenti kedvezményes áfakulcs nem alkalmazható az ezen ügylettel összefüggő szállítással kapcsolatos díjra. Tehát a számlát meg kell bontani. (Tudom, hogy az áfatv. 70. §-a szerint a „mellékszolgáltatás” követi a „főszolgáltatás” áfáját, de a különleges jogrend miatt ez most kormányrendeletben is felülírható.)

– Ne felejtsük el, hogy csak a helyben készített italra és ételre vonatkozik az 5 %-os áfakulcs!

 

2021.01.01-től a veszélyhelyzet megszűnéséig nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani és befizetni.

 

2021.01.01-től a veszélyhelyzet végéig nem kell idegenforgalmi adót beszedni, befizetni az eltöltött vendégéjszaka után, de a be nem szedett adót – ha az nem nulla – be kell vallani az adóhatósághoz.

 

499/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet a Magyar Honvédség által a kórházakban ellátandó feladatokról

 

2020.11.14-től a Magyar Honvédség is segíti az egészségügyi dolgozók munkáját a kórházakban. Ennek során testhőmérsékletet mérnek, beléptetési, betegirányítási, útbaigazítási, betegkísérési, adminisztrációs, anyag- és csomagszállítási, logisztikai, anyagmozgatási, számítógépes adatrögzítési, fertőtlenítési feladatokat látnak el.

 

500/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet az okmányokról, ügyintézésről

 

2020.11.14-től a lejáró hivatalos okmányok (jogosítvány, útlevél, személyi igazolvány, forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi idő, diákigazolvány) a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényesek.

A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró beutazási, tartózkodási, letelepedési, bevándorlási engedély okmányok (a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kivételével) a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig érvényesek.

Az ügyfélkapus felhasználónevet a 1818-as telefonon keresztül is megmondják annak, akinek már van ügyfélkapu-regisztrációja.

 

501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet az ingyenes internet-hozzáférésről

 

2020.11.15-től négyszer 30 napig ingyenes a helyhez kötött internet azoknak, akik a köznevelésben és a szakképzésben nevelés-oktatásban és szakmai oktatásban nappali képzésben digitális oktatásban vesznek részt. A kedvezmény igénybevételére jogosult: az előfizetéssel rendelkező tanuló vagy helyette előfizetéssel rendelkező törvényes képviselője, vagy az a személy, akinek előfizetését ezzel kapcsolatban használják, továbbá a pedagógus vagy oktató, vagy az a személy akinek előfizetését ő használja.

Tehát az általános iskolák és a középiskolák online oktatásban részt vevő nappali tagozatos tanulói és az érintett pedagógusok kaphatják ingyen az internetet 4 hónapig.

A kedvezményt csak egy jogosultsági helyen lehet igénybe venni úgy, hogy a jogosult az internetszolgáltató felé írásban (lehetőség szerint elektronikus úton), büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az ingyenes szolgáltatás igénybevételének feltételei fennállnak. A szolgáltató a kedvezményt a 2020 december, 2021. január, február és március hónapban kibocsátásra kerülő számlában írja jóvá.

 

502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működéséről

 

2020.11.17-től a veszélyhelyzet ideje alatt a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre és a nem jogi személy szervezetekre vonatkozó 51. alfejezet (ülésezés, beszámolók) megváltozott. Leglényegesebb elemei:

– Ismét tilos a döntéshozó szerv (pl. taggyűlés, küldöttgyűlés) ülésének olyan módon való megtartása, mely a tag személyes részvételével járna. Ha már összehívták a döntéshozó szerv ülését, akkor azt le kell mondani. Az ülést elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével kell megtartani, vagy a határozatokat az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is meg lehet hozni (ha ezt a jogi személyre vonatkozó törvény nem zárja ki).

– Ha a tagok száma legfeljebb 5 fő, és a határozatot elektronikus hírközlő eszköz útján, ülés tartása nélkül is meg tudják hozni (biztosítva azt, hogy azon valamennyi tag részt tudjon venni, ha akar), akkor az ülés az 502/2020. (XI.16.) Korm.rendelet feltételei mellett megtartható. (A részletezéstől azért tekintek el, mert a rendelet sok apró részletszabályt ír le, s akit ez közelebbről érint, annak ezeket úgyis végig kell olvasni. A rendeletben részletesen szabályozzák az ülés megszervezésének, megtartásának feltételeit, módjait, az egyes érintettekre vonatkozó előírásokat.

– Ha a tagok száma 6-10 fő közötti, és a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik, akkor is megtarthatóak a fentiek szerint az ülések.

– Ha a tagok száma 10 főnél több, akkor az ügyvezetés kezdeményezésére lehet az üléseket a fentiek szerint megtartani.

– Ha jogszabály az ülés nyilvánosságát írja elő, a veszélyhelyzet idejére ez nem vonatkozik (vagyis nem kell nyilvános ülést tartani).

– Ha a jogi személynek csak 1 tagja van, akkor a tag írásban hozza meg határozatát, és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

– Ha a döntéshozó szerv a kijárási korlátozások és a védelmi intézkedések betartása mellett sem akadályozott a döntéshozatalban, akkor a fentieket nem kell alkalmazni. Viszont ekkor is ragaszkodni kell az írásbeliséghez (akár e-mail útján).

 

Az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben – ideértve az Szt. szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is – az ügyvezetés határoz (feltéve, hogy a szavazatok 51 %-át elérő mértékben a tagok a határozati javaslat ellen nem tiltakoznak írásban). Persze vannak olyan dolgok, melyekben az ügyvezetés korlátozva van. Ezek a következők:

– Nem módosíthatja a létesítő okiratot (kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján szükség van).

– Nem dönthet a jogutód nélküli megszűnésről, átalakulásról, egyesülésről, szétválásról.

– Kft. és Rt. esetében nem dönthet a jegyzett tőke leszállításáról.

– Pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról dönthet, de csak akkor, ha a tagok részesedésének mértékét ez nem érinti, és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárultak.

 

507/2020. (XI. 17.) Korm. rendelet az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók irányításáról

 

Ezt a rendeletet az állami egészségügyi ellátórendszer hatékonyabb működése miatt alkották meg.

 

509/2020. (XI. 19.) Korm. rendelet az egészségügyben, oktatási intézményekben dolgozók kononavírussal kapcsolatos egészségügyi ellátásáról

 

Ebben az egészségügyi, a nevelési, oktatási, szociális intézményben, bölcsődékben dolgozók. orvos- és egészségtudományi képzésben résztvevő hallgatók koronavírus szűréséről rendelkeznek.

 

512/2020. (XI. 21.) Korm. rendelet a parkolás könnyítéséről

 

Este 7 óra és reggel 7 óra között nem kell parkolási díjat fizetni a lakott területen lévő kereskedelmi célú parkolási létesítményekben (P+R, parkolóház, parkológarázs, zárt felszíni parkoló és nem zárt felszíni parkoló).

A parkolási létesítmény üzemeltetője köteles ebben az időszakban az ingyenes parkolást lehetővé tenni, illetve biztosítania kell, hogy azt a gépkocsi az ingyenes parkolási idősáv végéig elhagyja, vagy – ha arra lehetőség van – az azt követő időszakra a parkolási díjat megfizesse.

Ez vonatkozik a költségvetési szerv, valamint az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társaság közterületen elhelyezkedő felszíni parkolóira is (kivéve a Kormány védett létesítményeit, a honvédelmi, rendőrségi, nemzetbiztonsági, polgári védelmi, büntetés-végrehajtási létesítményeket, külképviseletek objektumait, valamint az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítményeket).

A Kormány felkérte a települések önkormányzatait is, hogy a fentiekről saját hatáskörben rendelkezzenek és az erről szóló döntésüket 48 órán belül ismertessék a lakossággal.

 

517/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet az Országos Kórházi Főigazgatóság eltérő szabályairól

 

Ezen rendelettel az OKFŐ irányítójaként a rendészeti minisztert jelölték ki.

 

521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről

 

A közérdekű adatigénylést 2020.11.26-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig nem lehet szóban benyújtani.

 

522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet a felsőoktatást érintő egyes szabályokról

 

A felsőoktatási intézményeknél 2020.11.26-tól a fenntartó állapíthatja meg, hogy a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn vagy nem biztosíthatóak, illetve azok nem ellenőrizhetőek általa. A fenntartó döntése azonnal végrehajtható és az ellene benyújtott keresetlevélnek nincs halasztó hatálya. A rendkívüli helyzettel érintett félév, illetve tanév nem számít be a tanulmányok elvégzésének határidejébe.

 

523/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatók bevételkiesésének megtérítéséről

 

A szálláshely-szolgáltatás támogatása iránti igény elbírálására a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. jogosult, a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. bevonásával. A támogatás főbb elemei:

– Az igénylő fő tevékenységként szállodai szolgáltatást; üdülési és egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatást; kempingszolgáltatást vagy egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújt.

– Csak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) regisztrált szálláshely-szolgáltató igényelheti.

– A támogatási igényt az NTAK-on keresztül, kizárólag elektronikusan lehet benyújtani.

– A benyújtásra a szálláshely-szolgáltatók azon szálláshelyek után jogosultak, amelyekre nézve 2020.11.08-án az NTAK-ban volt a 2020.11.11. – 2020.12.10. közötti időszakra legalább 1 beküldött foglalás, pozitív értékkel.

– Támogatás az NTAK-ba szálláshelykezelő szoftveren keresztül beküldött foglalások adatai alapján számított nettó bevétel 80%-ának megtérítésére igényelhető.

– A támogatási igény elfogadása esetén a szálláshely-szolgáltató támogatói okiratot kap az igény benyújtását követő 15 napon belül, elektronikus úton.

– A támogatás összege kizárólag bizonyos működési típusú költségek finanszírozására fordítható, így például különösen személyi jellegű (bér és járulékai), valamint dologi kiadásokra.

– A támogatással a szálláshely-szolgáltatóknak legkésőbb 2021.02.28-ig kellett elszámolniuk, szintén elektronikus úton, az NTAK felületén.

Bővebb információ a támogatás igényléséről, felhasználásáról és az elszámolásról: info.ntak.hu

 

524/2020. (XI. 25.) és 525/2020. (XI.25.) Korm. rendelet az egyetemi klinikák irányításáról

 

A veszélyhelyzet időtartama alatt az egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai központot működtet, egészségügyi szolgáltatót létesíthet és tarthat fenn.

 

530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet az egészségügyben dolgozók jogviszonyáról

 

Az egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló jogviszonya 2021.03.01-jén átalakul egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. A szociális intézményként működő egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatótt személy jogviszonya azonban nem alakul át egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.

A járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató vezetője 2023.03.01-ig végezhet gyógyító-megelőző tevékenységet.

 

531/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet a bírósági és ügyészségi szervezetekkel kapcsolatban

 

A veszélyhelyzet ideje alatt az igazságügyi alkalmazottak jogviszonyára, a bíróságok szervezetére, a bírák és ügyészek álláspályázataira eltérő rendelkezések érvényesek.

 

532/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet a gazdaságvédelmi intézkedésekről

 

A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvénnyel kapcsolatban a bejelentéshez kötött tevékenységek körét módosította/kibővítette ez a rendelet. Ilyenek például a kettős felhasználású termék előállítása, haditechnikai tevékenység, pénzügyi szolgáltatás nyújtása, biztosítási tevékenység, energiaszolgáltatások (víz, gáz, áram), elektronikus hírközlési szolgáltatások. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényes felsorolást a rendelet melléklete tartalmazza.

 

535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet a helyi adóval kapcsolatos intézkedésről

 

A járvány gazdasági hatásait csökkentése érdekében 2021-ben

nem emelhető a helyi adó és a települési adó mértéke,

– a 2020.12.01-jén meglévő adómentességeket, adókedvezményeket nem lehet eltörölni,

– új települési adót, új helyi adót nem lehet bevezetni.

 

546/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a településkép védelméről

 

A településképpel kapcsolatos konzultációkat. eljárásokat elektronikus úton is meg lehet tartani.

 

547/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet az osztatlan közös tulajdon felszámolására irányuló kérelmek benyújthatóságáról

 

Ezen rendelet alapján 2021.01.01-től nem nyújtható be a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelem az ingatlanügyi hatósághoz.

 

548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a honvédek jogállásával kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről

 

Ezen rendelet alapján többek között a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona naponta 10.000,- Ft illetménypótlékra jogosult.

 

549/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a levegőminőséggel összefüggő szabályokról

 

Az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokról rendeletet a települési önkormányzat hozhat.

 

551/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek rendelkezéseiről

 

Ezen rendelet alapján különböző támogatási projektek elszámolására vonatkozó szabályok (kérelem, záró kifizetési igény benyújtása, helyszíni ellenőrzés) változtak átmenetileg.

 

553/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a közintézmények védelmi intézkedéseiről

 

E szerint szabálysértést követ el, aki a járványügyi intézkedések végrehajtását közvetlen és súlyos veszélynek teszi ki azzal, hogy a közintézmény rendeltetésszerű működését megzavarja, vagy a közintézményben foglalkoztatottak, ellátottak vagy jogszerűen tartózkodók jogainak érvényesülését vagy kötelezettségeinek teljesítését akadályozza. (Közintézménynek minősül az egészségügyi, a szociális, a kulturális vagy az oktatási tevékenységet folytató intézmény is.)

 

556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

 

A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 90 nappal meghosszabbodik.

A veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő 2. hónap végéig meghosszabbodik:

– A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, egészségügyi szolgáltatásra szociális rászorultság miatti jogosultság időtartama.

– A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rehabilitációs ellátás.

– A 2020.12.04-én fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatályának időtartama.

–  A 2020.12.04-én fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró utógondozói ellátásra való jogosultság.

 

A szociális szolgáltatást nappali ellátás keretében nyújtó intézmények (kivéve a nappali melegedőt) épületében nyújtott szolgáltatásokat a fenntartó szüneteltetheti, de a szükséges ellátást az ellátottak lakókörnyezetében van infokommunikációs eszközökön keresztül biztosítani kell. Étkeztetés esetében (a népkonyha kivételével) a napi egyszeri meleg étel csak kiszállítással biztosítható. A napi igénybevételt igazoló ellátotti aláírástól el kell tekinteni.

A szociális szakosított ellátást nyújtó intézményekben, a családok átmeneti otthonában, a gyermekek átmeneti otthonában és a gyermekotthonban foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető, de ezen műszak után 48 óra összefüggő pihenőidőt, valamint bérpótlékot kell biztosítani.

A bölcsődék, köznevelési és szakképző intézmények zárva tartása, digitális oktatás esetén a szülő kérelmére elvitel vagy kiszállítás formájában biztosítani kell az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést. Ha a gyermek nem az intézménnyel azonos településen lakik, akkor a lakóhelye szerinti önkormányzat biztosítja ezt.

 

567/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet a családok anyagi biztonságának erősítéséhez szükséges intézkedésekről

 

Bármely foglalkoztató megszervezheti a dolgozói gyermekei számára a napközbeni felügyeletet, ha a gyermek bölcsődéjében, óvodájában rendkívüli szünet van, vagy iskolájában tantermen kívüli digitális oktatás került elrendelésre. A gyermekek 20 hetes kortól 14 éves korig, 6 és 18 óra között vehetnek részt a munkahelyi gyermekfelügyeletben, ha nem szenvednek fertőző betegségben. A szülőnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy gyermekénél betegségre utaló tünetekről nincs tudomása. A gyermekfelügyelet kiscsoportos formában, szükség esetén vegyes életkori csoportokban történik. A részletes szabályokat a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által kiadott tájékoztatónak megfelelően kell biztosítani és a tevékenység megkezdését megelőző napon be kell jelenteni az önkormányzat polgármestere, valamint a járási hivatal felé. A tájékoztató és a bejelentés nyomtatványa az alábbi linken tölthető le:

https://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/aktualitasok/bolcsodei-ovodai

Az állami támogatásoknál egyes esetekben a 2020.11.04. után lejáró határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodnak. Ezek az esetek a következők:

Lakásépítési kedvezmény és fiatalok otthonteremtési támogatása:

= Fiatal házasok megelőlegező kölcsönszerződésének lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződéskötési kötelezettsége.

= A fenti, határidőben meg nem kötött szerződés miatt fizetendő kamat, költség, kamattámogatás megfizetési kötelezettsége.

= A gyermekvállalást örökbefogadással teljesítők örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat hitelintézetnek történő bemutatása.

= Fiatal házasok támogatásához kapcsolódóan a használatbavételi engedély vagy használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézetnek történő bemutatása.

= Reprodukciós eljárásban résztvevők esetében az eljárást végző intézmény igazolásának hitelintézet felé történő bemutatása.

= Az igénylő házaspár a megelőlegezés időtartama alatt bekövetkező házasságfelbontásáról szóló bírósági ítélet jogerőre hitelintézetnek történő bemutatása.

= Gyermekvállalás teljesítését igazoló okirat bemutatása a hitelintézetnek.

Lakásépítési kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatása és kamattámogatás esetében:

= Ha az igénylést vagy a gyermekvállalás nem teljesítésének igazolását a hitelintézet elutasítja, a feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelem kormányhivatalhoz történő benyújtása.

= A támogatás folyósítását, építés/bővítés esetén az utolsó részfolyósítást követően a lakcímkártya, vásárolt ingatlan vagyonszerzési illetékelőlege kiszabásáról szóló határozat bemutatása.

= A közvetlen támogatásra, illetőleg a kamattámogatásra való jogosultság megállapítására és mértékének meghatározására vonatkozó kérelem hitelintézethez történő benyújtása.

= A lakás elidegenítéséről szóló szerződés, bontási engedély, lakáscéltól eltérő hasznosítási engedély, lakcímváltozás, lakás használatának átengedéséről szóló bejelentés a kormányhivatal felé.

= Házasság felbontásáról szóló jogerős bírósági határozat kormányhivatalnak való bemutatása.

= Támogatott ingatlan figyelési időszakon belüli értékesítésének bejelentése.

= A lakásigény lakáscserével, vagy a lakás elidegenítését követően másik lakás építésével/vásárlásával való kielégítése miatti visszafizetési kötelezettség felfüggesztése.

= Támogatott nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultsága megszűnése miatti visszafizetési kötelezettség keletkezése.

= Fiatal házasok gyermekvállalás teljesítettnek minősítésére vonatkozó kérelem benyújtása.

Fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatása:

= Kamattámogatásra való jogosultság megállapításának és mértéke meghatározásának kérése a hitelintézettől.

= Elutasított kamattámogatási kérelem esetén a feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem benyújtása a kormányhivatalhoz.

= Nem magyar állampolgár kamattámogatási kérelme esetén a tartózkodási jog fennállásának igazolása a hitelintézet felé.

Otthonteremtési kamattámogatás:

= A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének hitelintézet felé történő megküldése.

= Kamattámogatásra való jogosultság megállapításának és mértéke meghatározásának kérése a hitelintézettől.

= Elutasított kamattámogatási kérelem esetén a feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem benyújtása a kormányhivatalhoz.

Adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatás:

= Az egyezségben foglalt fizetési kötelezettség 60 napot meghaladóan való teljesítése esetén a törlesztési támogatás megvonása.

= Családi vagyonfelügyelő értesítése a törlesztési támogatás iránti kérelem benyújtásáról, a szerződés megkötéséről és a törlesztési támogatás megszüntetéséről.

= Támogatott halála esetén az adósságrendezési eljárásba jogutódként történő belépés bejelentése.

= Elutasított kérelem esetén a törlesztési támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem benyújtása a kormányhivatalhoz.

Új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatás:

= Fiatal házaspár által vállalt gyermek után igényelt CSOK-kal kapcsolatban beadandó nyilatkozat, gyermek adatainak bejelentése.

= Lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatása a hitelintézetnek.

= Biztosítotti jogviszonyról, illetve nappali rendszerű oktatásban való részvételről szóló igazolás bemutatása.

= CSOK-kérelem benyújtása a hitelintézethez.

= CSOK-kérelem elutasítása esetén a feltételeknek való megfelelés megállapításának kérése a kormányhivataltól.

= Megelőlegezett CSOK esetén a használatbevételi engedély, hatósági bizonyítvány benyújtása a hitelintézethez.

= Új lakás építése esetén a használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány benyújtása a hitelintézet felé.

= Lakás elidegenítési szerződés megkötésének, a lakcím változásának bejelentése a kormányhivatal felé.

= Házasságfelbontás tényének bejelentése a kormányhivatal felé.

= Részletfizetési, halasztott fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtása.

= CSOK visszafizetése a feltételek nem teljesítése esetén.

= Támogatott lakás eladása esetén a helyette vásárolt/cserélt lakás adásvételi szerződésének bemutatása.

= Az új lakás eladásáról szóló szerződés, a lakcímváltozás, a bontás, lakáscéltól eltérő hasznosítás bejelentése.

Használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető CSOK:

= Lakcímkártya, gyermek születéséről szóló nyilatkozat, örökbefogadási határozat, gyermek lakcímkártyája, biztosítotti jogviszonyról szóló igazolás hitelintézetnek történő bemutatása.

= CSOK-kérelem benyújtása a hitelintézethez.

= CSOK-kérelem elutasítása esetén a feltételeknek való megfelelés megállapításának kérése a kormányhivataltól.

= Házasságfelbontás tényének bejelentése a kormányhivatal felé.

= Részletfizetési, halasztott fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtása.

= Bővítési munkák elvégzéséről szóló használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatása.

= Támogatott lakás eladása esetén a helyette vásárolt/cserélt lakás adásvételi szerződésének bemutatása.

Három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentése:

= Örökbefogadás felbontásának bejelentése.

= Magzat után igényelt támogatás esetén a gyermek születésének, adatainak bejelentése.

= Kérelem benyújtásának önhibán kívüli okból történő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztése.

Babaváró támogatás:

= Biztosítotti jogviszonyban történő 30 napot meghaladó megszakítás számítása.

= Kölcsönkérelem elutasítása esetén a feltételeknek való megfelelés megállapításának kérése a kormányhivataltól.

= Gyermekvállalásra, bejelentési kötelezettség vállalására vonatkozó nyilatkozat beadás a hitelintézetnek.

= Törlesztés szüneteltetése iránti kérelem benyújtása.

=  Visszafizetésnél 5 éven belüli teljesítés esetén a visszafizetett kamattámogatás egy összegben való igénylése.

= Házasság felbontásának bejelentése a hitelintézet felé.

= Gyermekvállalási támogatás iránti kérelem benyújtása.

= Magzat után igényelt támogatás esetén a gyermek születésének, adatainak bejelentése.

Az otthonteremtési kamattámogatásnál a biztosítási jogviszonyban való megszakítás időtartamát a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig nem kell figyelembe venni ekkor sem, ha az a 30 napot meghaladja. Ha a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül újabb biztosítotti jogviszonyt létesít az igénylő, akkor a veszélyhelyzet időtartama alatt is biztosítottnak minősül a kamattámogatás szempontjából.

 

A CSOK-kérelem a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is benyújtható, ha a fiatal házaspár valamely tagja a veszélyhelyzet ideje alatt töltötte be a 40. életévét. A veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő 30. napig a CSOK-igényléshez (benyújtáshoz, szerződés megkötéséhez) elegendő az egyik igénylő, ha viszi magával a másik igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (tehát vagy a meghatalmazó által kézzel írt, vagy 2 tanú aláírásával is ellátott) meghatalmazását. A CSOK-nál is ugyanazok a szabályok élnek a biztosítási jogviszony megszakadásával kapcsolatban, mint amit az imént az otthonteremtési kamattámogatásnál leírtam.

 

A babaváró támogatás iránti kérelem a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is benyújtható, ha a feleség a veszélyhelyzet ideje alatt töltötte be a 41. életévét. A veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő 30. napig az igényléshez (benyújtáshoz, szerződés megkötéséhez) elegendő az egyik igénylő, ha viszi magával a másik igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazását. Ennél a támogatásnál is ugyanazok a szabályok élnek a biztosítási jogviszony megszakadásával kapcsolatban, mint amit az imént az otthonteremtési kamattámogatásnál leírtam.

 

568/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet a bölcsődei ellátás állami támogatásáról

 

Bölcsődék esetében 2020.12.10-től az állami támogatás szempontjából figyelembe vehető beíratott gyermekek számán a Szolgáltatói Nyilvántartásba bejegyzett férőhelyszám 80 %-át kell érteni a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig. Év közben induló intézményeknél időarányosan kell a férőhelyszámot figyelembe venni.

 

570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet a belügyi és közigazgatási szabályokról

 

A rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a szolgálatteljesítési idő változásáról, a kormánytisztviselők képzéséről, a biztonsági tanúsítvány érvényességének meghosszabbításáról (a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig), az egészségügyi készlet megóvását végző vagyonőrök jogköréről szól ez a rendelet. A 2021.02.23-i módosítás alapján a közfoglalkoztatási jogviszony a veszélyhelyzet ideje alatt meghaladhatja a 10 évet. A 10 évet meghaladó közfoglalkoztatási jogviszony esetén ezen jogviszony újra létesíthető.

 

582/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet az utazási kedvezményről

 

Ezen rendelet alapján továbbra is ingyenesen, menetjegy megvásárlása nélkül vehetik igénybe a helyi és a helyközi személyszállítási közszolgáltatásokat a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, illetve hálózatnál dolgozók, a köztisztviselők, a katonák és a rendőrök, ha a veszélyhelyzettel összefüggő feladatokat látnak el. A jogosultságot a foglalkoztató által kiállított igazolással és személyazonosság igazolására alkalmas okmánnyal kell igazolni. Az utazási kedvezmény vasúton a 2. kocsiosztályra érvényes, és a helyjegyre, pótjegyre is vonatkozik.

 

585/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál dolgozó rezidensek jogviszonyáról

 

Ők 2021.01.01-től honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban állnak.

 

601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet az egészségügyi katonák és egészségügyi honvédelmi alkalmazottak jogállásáról

 

A rendelet szabályozza a részükre járó illetményt, összeférhetetlenségi szabályokat.

 

602/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyról

 

Ebbe szabályozzák a veszélyhelyzet ideje alatti szolgálati viszony létesítését, az önkormányzati képviselők önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyának létesítését.

 

603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet gazdasági intézkedésekről

 

2021.12.31-ig nem emelhetik az önkormányzatok, az általuk fenntartott szervezetek, gazdasági társaságok az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás keretében felmerülő díjakat és nem vezethetnek be új díjakat sem. Ez alól csak azok a szerződések jelentenek kivételt, melyeket legalább 2 évre vagy határozatlan időre kötöttek, és abban meghatározták a díjemelés mértékét. Szintén emelhetőek a díjak, ha azok mértékét a díjfizetési kötelezettséget előíró jogszabály 2020.10.31-ig számszerűsíthető módon meghatározta.

 

604/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

 

A veszélyhelyzet ideje alatt az egészségbiztosító a finanszírozási szerződést 30 napos felmondási idővel rendes felmondással is megszüntetheti. Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozási szerződést azonban rendes felmondással nem szüntetheti meg.

 

605/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról

 

A költségvetési szervként működő, orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetem alkalmazottja szakmai, oktatói, kutatói és tudományos tevékenységet a jogviszonyától és beosztásától függetlenül végezhet.

 

609/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet az állami és önkormányzati bérleti szerződésekről

 

A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő lakás, helyiség bérleti szerződése a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik, ha a bérlő azt a veszélyhelyzet ideje alatt – de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján – írásbeli nyilatkozatban kéri.

A veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig ezen ingatlanok bérleti díja nem emelhető, viszont csökkenthető. Ha a bérlő kezdeményezi a bérleti díj csökkentését, akkor annak lehetőségét a bérbeadó köteles megvizsgálni. Ugyanakkor a helyi önkormányzat maga is kezdeményezheti a bérleti díj csökkentését, és mivel ez a csökkentés gazdaságvédelmi intézkedésnek minősül, így a bérleti díjat csökkentő személy nem vonható felelősségre felelőtlen gazdálkodás miatt.

 

637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a hiteltörlesztési moratóriumról

 

A hiteltörlesztési moratóriumot 2021.06.30-ig meghosszabbították.

 

639/2020. (XII. 22.) és 640/2020. (XII.22.) Korm. rendelet az iparűzési adóról

 

2021-ben a max. 4 milliárd Ft nettó árbevétellel vagy mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozók esetében a helyi iparűzési adó mértéke 1 %, ha a helyi rendeletben megállapított adómérték ennél több. Vagyis ahol ennél kevesebb az IPA mértéke, ott marad annyi, amennyi volt, ahol viszont ennél több, ott az IPA mértéke 1 %-ra csökken.

A 2021-re bevallott adóelőleg 50 %-át kell az esedékesség időpontjában (2021.03.16.) megfizetnie azoknak a jogosultaknak, akik 2021.02.25-ig ezt a 21NYHIPA nyomtatványon bejelentették. Az adócsökkenés átmeneti támogatásnak minősül, a támogatástartalmat az önkormányzat legkésőbb 2021.04.30-ig visszaigazolja.

 

642/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a külszolgálatról

 

Ebben a külszolgálati kihelyezés előtti felkészítésre vonatkozó rendelkezések találhatóak.

 

643/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet az államháztartásról

 

2020-ban a Kormánynak nem kell december 31-ig határozatban megállapítania a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének és az államadósságnak a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét.

 

644/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél működő egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatottakról

 

Ebben szabályozzák a rájuk vonatkozó előírásokat, illetményüket.

 

657/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet a keresőképtelenség igazolásáról

 

2020.12.25-től a táppénzes papírt (orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről) nem kell a beteg részére átadni, hanem azt az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – is továbbíthatja a beteg részére. A beteg pedig szintén elektronikus úton továbbíthatja azt a foglalkoztató részére. A foglalkoztató a kérelem, igazolás beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni. (A rendelet nem részletezi, hogy mi lehet hitelt érdemlő mód, így ez a fantáziánkra van bízva. Jó ötlet lehet például az e-mail lementése.)

 

658/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet a költségvetési támogatásokról

 

A központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatások tekintetében a támogató által kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül kell biztosítani. Ha ez nem történik meg, akkor a támogatás visszavonható.

 

687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az építkezések egyszerű bejelentéséről

 

2020.12.30-tól a veszélyhelyzet végéig kibővítették az egyszerűsített bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek körét. Ezen időszakban egyszerűsített bejelentés alapján végezhető:

– a 6 lakást meg nem haladó, de max. 1000 m2 összes hasznos alapterületű lakóépület építése (egyébként 300 m2 lenne a határ),

– természetes személy építtető által építtetett új lakás építése, lakásbővítés alapterületi korlát nélkül.

Ezekben az esetekben

– nem kötelező a tervezői művezetés igénybevétele;

– ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor azt az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző 15. napig kell bejelenteni.

Ha az építtető úgy dönt, hogy az egyszerű bejelentés helyett építési engedélyt kér, akkor az egyszerű bejelentésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak.

Az építtetőnek az ÉTDR rendszer felületén legalább 5 nappal a kitűzés előtt fel kell töltenie az adatokat, mely alapján az építésfelügyeleti hatóság, az építtető és a fővállalkozó kivitelező részt vesznek az egyszerű bejelentés alapján épülő épület kitűzésén. A határidőben közölt kitűzés csak különösen indokolt esetben maradhat el. Ha a hatóság nem vesz részt a kitűzésen (annak ellenére, hogy értesítést kapott az időpontról), a kitűzést akkor is szakszerűnek kell tekinteni.

 

688/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a családi gazdaságok nyilvántartásba vételéről

 

Ha a családi gazdaság létesítéséről vagy módosításáról szóló kérelmet 2020.12.31-ig benyújtották a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarához (lánykori nevén: Agrárkamara), ám az csak 2021-ben ad helyt a kérelemnek, akkor a nyilvántartásba vételt úgy kell tekinteni, hogy arra 2020.12.31. napjáig sor került.

 

689/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az elektronikus úton megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről

 

A veszélyhelyzet fennállása alatt auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy auditált elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződés és a hozzá kapcsolódó jognyilatkozat (pl. biztosítéki szerződés) teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Ez vonatkozik a bankkal kötött szerződés módosítására, visszavonására, megtámadására, megerősítésére, megszüntetésére is és feltétele, hogy az elektronikus rendszer igénybevételének kezdetén a fél kifejezetten hozzájárult ehhez és valós idejű kapcsolat keretében kerül rá sor. A pénzintézet a teljes kommunikációt rögzíti, és ha partnere azt kéri, akkor köteles a rendelkezésére bocsátani, illetve ha a szerződő fél fogyasztó, akkor a megkötött szerződés egy példányát el is kell neki küldenie.

 

690/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a budapesti és Pest megyei állami egészségügyi szolgáltatók irányításáról

 

Ebben a rendeletben jelölték ki a fővárosi centrumkórházakat, illetve azt, hogy az egyes egészségügyi szolgáltatók melyik megyei intézményhez tartoznak.

 

691/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a HM irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatókról

 

Ez szabályozza a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezetek működését.

 

692/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az állam tulajdonában álló gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, egyéni védőeszközök járvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályozásához szükséges hasznosításáról

 

A rendelet szerint ezek értékesítésekor mellőzhető a versenyeztetés, térítésmentesen átruházhatóak. Az egészségügyi intézmények saját hatáskörben 5 millió Ft értékű szerződést köthetnek 2021.01.01-jétől.

 

693/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásáról

 

2020.12.30-tól visszahozták a kutató-fejlesztő munkavállalók foglalkoztatásának támogatását (kis változtatással). A munkaadó kérelmére a Munkaügyi Központ max. 3 hónapos időtartamra vissza nem térítendő támogatást nyújt azon természetes személy után, akit a munkáltató foglalkoztat vagy foglalkoztatni kíván, és aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik (kutató-fejlesztő). A támogatás havi összege

– ha a munkavállaló 2020.12.29-én érvényes bruttó munkabére 670.000,- Ft, vagy ennél több, akkor 318.920,- Ft,

– ha 670.000,- Ft-nál kevesebb, akkor a 318.920,- Ft-nak a munkavállaló bruttó munkabére és a 670.000,- Ft arányával számított összege. (Pl. ha a bruttó bér 500.000,- Ft, akkor a támogatás 500.000 / 670.000 x 318.920 = 238.000,- Ft.)

A munkáltatónak vállalnia kell, hogy a munkavállalót legalább a támogatás időtartamával megegyező időtartamig továbbfoglalkoztatja (vagyis a támogatott 3 hónap után még 3 hónapig), valamint ezen időszakban nem csökkenti a munkabérét.

A kérelmet a Kormányhivatalhoz (Munkaügyi Központ) kell benyújtani, mely 8 munkanapon belül dönt a támogatásról. A támogatási kérelem elérhetősége:

https://nfsz.munka.hu/cikk/1357/Kutatok_es_fejlesztok_innovacios_bertamogatasa

 

694/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az országos gyógyintézetek, társgyógyintézetek működéséről, irányításáról

 

Ezek az intézetek egészségügyi szolgáltatónak minősülnek, amelyek vezetőjét az egészségügyi miniszter nevezi ki.

 

709/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartási szabályokról

 

Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásokkal kapcsolatos eltérő előírásokat taglalja ez a rendelkezés (bírság alóli mentesülés, adatszolgáltatás határideje, támogatott tevékenység időtartama).

 

732/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet az egyszerűsített közjegyzői eljárásról

 

2021.01.01-től az állami kamattámogatással érintett lakáscélú fogyasztói hitel-, illetve kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés alapján a közjegyzői okirat elkészítésére kizárólag egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat formájában kerülhet sor, azzal, hogy a hitelezőnek 2021.01.31-ig az írásbeli tervezetet, ezt követően pedig az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott okiratminta alapján elkészített írásbeli tervezetet kell kitöltve a közjegyző rendelkezésére bocsátania. 2021.02.13-tól az állami kamattámogatással érintett lakáscélú fogyasztói hitel-, illetve kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés közjegyzői okiratának elkészítése során az ügyérték alapjául csak a folyósítani kívánt kölcsön összege szolgál (a biztosított követelés összege vagy a zálogjog-szerződésben meghatározott követelés összege az ügyérték megállapítása során nem vehető figyelembe).

 

4/2021. (I. 14.) Korm. rendelet a 25.000 főnél nem nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatok támogatási programjáról

 

2021.01.15-től azok az önkormányzatok, ahol a lakosságszám max. 25.000 fő, megkapják a központi költségvetésből az iparűzési adó 1 %-ra történő csökkenéséből adódó bevételkiesésük összegét támogatásként. Persze nem automatikusan, hanem külön kérniük kell. A támogatást 2 egyenlő részletben (2021 júniusában és októberében) folyósítják számukra.

 

13/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a központi költségvetés szabályaitól való eltérésről

 

Ezen rendelet alapján a veszélyhelyzet megszűnéséig a költségvetés járvány elleni védekezési alap központi tartaléka előirányzata külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

 

14/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a közigazgatási perekben alkalmazandó illetékességi szabályokról

 

2021.01.23-tól a veszélyhelyzet ideje alatt a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogviták rendezésében kizárólag a Fővárosi Törvényszék illetékes.

 

15/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a polgármesteri feladatok ellátásáról

 

2021.01.23-tól ha a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester nem gyakorolja a polgármester feladat- és hatáskörét, akkor azt a képviselő-testület által kijelölt önkormányzati képviselő gyakorolja (polgármestert megillető díjazás ellenében), akinek ezen feladat elvállalásáról írásban nyilatkoznia kell.

 

16/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a külföldről érkező hallgatók egészségügyi alkalmassági vizsgálatáról

 

A 2021.01.23. után az ösztöndíjban részesülő nem magyar állampolgárral felsőoktatási intézmény által létesített hallgatói jogviszony esetében ha a hallgató az egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján alkalmatlan a tanulmányok folytatására, akkor abban a félévben, amikor ezt megállapították, szünetel a hallgatói jogviszonya, illetve ha alkalmatlan egészségügyileg a tanulmányok folytatására és befejezésére, akkor meg is szüntetik azt.

Az ösztöndíjban részesülő hallgatók esetében előírhatják az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot. Ez viszont nem alkalmazható a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, a bevándorolt vagy a letelepedett jogállású hallgatók esetében.

 

17/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a vadászjegy kiállításáról, érvényesítéséről

 

2021.01.23-tól a vadászjegy kiállítását vagy érvényesítését elektronikus úton, az Országos Magyar Vadászkamara honlapján keresztül is lehet kérni (akár elektronikus azonosítás nélkül is).

 

21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról

 

Ahol jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának vagy felülvizsgálatának a tárgyév januárjában érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum az alapja, ott a 2021.02.01-től érvényes írt összeggel kell számolni. Ezeket a jogosultságokat 2021.02.28-ig az új minimálbér alapján ismételten meg kell állapítani vagy felül kell vizsgálni.

Arról, hogy a NAV értelmezése szerint ez mit jelent, az alábbi linken lehet bővebben olvasni.

https://nav.gov.hu/nav/ado/szja/Megemelt_minimalber_e20210212.html

 

22/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményről

 

2021.01.29-én (2021.01.01-jei hatállyal) változott a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ezen jogszabály értelmezésére a NAV kiadott egy tájékoztatót „Változtak a szakképzési hozzájárulás szabályai” címmel, melyből egyértelműen kiderül az, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapjával egyezik meg, viszont 2021.01.01-től nem kell szakképzési hozzájárulást fizetni a béren kívüli juttatások, az egyes meghatározott juttatások, a kamatkedvezményből származó jövedelem a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint külföldi illetőségű előadóművész Szja tv. 1/B. § szerinti jövedelme után.

Érdemes lesz figyelni a fejleményeket, mivel ezen rendelet 2021.05.23-án hatályát veszíti.

 

31/2021. (I. 29.) Korm. rendelet a szünetelő közigazgatási hatósági eljárásról

 

2021.01.30-tól a veszélyhelyzet ideje alatt folyamatban lévő, az ügyfél kérelmére szünetelő közigazgatási hatósági eljárásban az eljárást megszüntető 6 hónapos időtartamba a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele, és az a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

 

52/2021. (II. 9.) Korm. rendelet a bérletidíj-fizetési mentességről

 

Az állam, az önkormányzat és ezek többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság tulajdonában lévő helyiségekre fennálló, 2021.02.10. előtt létrejött bérleti szerződések esetében a bérbeadó 2021. február, március, április, május és június hónapokra nem követelhet bérleti díjat azoktól a bérlőktől, akik 2020.11.04. napján az alábbi tevékenységeket végezték a bérelt helyiségben:

  1. éttermi, mozgó vendéglátás,
  2. rendezvényi étkeztetés,
  3. italszolgáltatás,
  4. filmvetítés,
  5. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,
  6. sport és szabadidős képzés,
  7. előadó-művészet,
  8. előadó-művészetet kiegészítő,
  9. művészeti létesítmények működtetése,
  10. múzeumi tevékenység,
  11. növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése,
  12. sportlétesítmény működtetése,
  13. sportegyesületi,
  14. testedzési szolgáltatás,
  15. egyéb sporttevékenység,
  16. vidámparki, szórakoztatóparki,
  17. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (de csak ha megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.),
  18. egyéb szórakoztatás, szabadidős,
  19. szállodai szolgáltatás,
  20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás,
  21. kempingszolgáltatás,
  22. egyéb szálláshely szolgáltatás,
  23. utazásközvetítés,
  24. utazásszervezés vagy
  25. egyéb szárazföldi személyszállítás (ha nem közszolgáltató és van közúti személyszállítási engedélye).

Ha ezen időszakra már ki lett fizetve a bérleti díj, akkor azt 2021.03.15-ig a bérbeadó köteles azt a bérlőnek visszafizetni.

A fenti előírások nem vonatkoznak

– a munkahelyi étteremre, büfére,

– szálláshelyen található étteremre és bárra,

– a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény menzájára és büféjére,

– az egészségügyi intézményben található étteremre és büfére,

– az MNB-re és a MNB többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságra.

 

57/2021. (II. 10.) Korm. rendelet a videós telemedicináról

 

2021.02.15-től az egészségügyi szolgáltató arcképes azonosítást biztosító videotechnológia útján is nyújthat telemedicina szolgáltatást, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése az arcképes azonosítást indokolttá teszi. Az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírhatja, hogy mely telemedicina szolgáltatások esetében kötelező az arcképes azonosítás. A szükséges informatikai rendszert az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) működtetője ingyenesen teszi elérhetővé az egészségügyi szolgáltatók részére.

 

60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet a védettség igazolásáról

 

2021.03.01-től kezdik el kiküldeni a védettségi igazolványokat azoknak, aki felgyógyultak a COVID-19-ből vagy megkapták a védőoltást (ezt külön nem kell kérni, automatikusan küldik).

Ez a sorszámozott igazolvány az érintett nevén, igazolvány/útlevél számán kívül tartalmazza oltottság esetén az oltás idejét, fertőzésből felgyógyulás esetén az igazolvány érvényességének dátumát, egy adattároló kódot, valamint szöveges jelzést arról, hogy csak igazolvánnyal együtt érvényes, nem ruházható át és a rajta szereplő adatok a koronavirus.gov.hu oldalon ellenőrizhetők.

Oltottság esetén nincs érvényességi idő (egyelőre), a gyógyultaknál viszont a felgyógyulás napját követő 6. hónap azonos napjáig lesz érvényes, vagy ha abban a hónapban nincs ilyen nap, akkor a 6. hónap utolsó napjáig.

Annak, aki 2021.03.01. előtt gyógyult fel a fertőzésből 2021.03.15-ig, aki ez után, annak a felgyógyulástól számított 8 napon belül állítja ki az igazolványt Budapest Főváros Kormányhivatala.

2021.03.01. előtti oltás esetén 2021.03.15-ig, ez utáni oltás esetén a 2. oltás beadásától számított 8 napon belül állítják ki az igazolványt, mely a személyi igazolvánnyal, vagy az útlevéllel együtt érvényes.

Az EESZT működtetője a védőoltást igazoló applikációt is biztosít az érintettek számára.

Ha az érintettről az EESZT-ben nem tartanak nyilván pozitív eredményt, de magyar eü.szolgáltatónál elvégzett, pozitív eredményű vizsgálattal igazolja, hogy jelen van szervezetében az ellenanyag, akkor a vizsgálat dátumát követő 4. hónap azonos napjáig kaphat védettségi igazolványt. Ezt viszont igényelni kell. Az igénylést elektronikus úton a fővárosi és megyei kormányhivatal által rendszeresített űrlapon vagy bármely kormányablakban személyesen lehet beadni, mellékelve hozzá az eü. szolgáltató által elvégzett vizsgálat eredményét és annak értékelését tartalmazó leletet. Neki a védettségi igazolványért 3.000,- Ft díjat kell utalnia Budapest Főváros Kormányhivatala 10023002-00301253 számú bankszámlájára. A díjat minden kérelemnél meg kell fizetnie. A járványügyi készültség idején a SARS-CoV-2 specifikus antitest kimutatására irányuló szerológiai vizsgálat díja 9.000,- Ft, a mintavétel díja pedig 2.000,- Ft.

 

67/2021. (II. 19.) Korm. rendelet a népszámlálás elhalasztásáról

 

A népszámlálás online módon 2022.10.16. 24:00 óráig lesz teljesíthető önkitöltési módszerrel. A KSH internetes felületén lehet majd kitölteni egy előre megadott egyedi azonosítóval történő belépés után. Aki ezt nem tölti ki, annál az adatfelvételt 2022.11.20-ig interjús módszerrel fogják végrehajtani.

 

68/2021. (II. 19.) Korm. rendelet az gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásról

 

2021.02.20-tól a gyógyszertárak biztosíthatják a 2000 főnél kevesebb lakosú kistelepülésen működő napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmazásával foglalkozó olyan üzletek gyógyszerellátását, amelyek gyógyszertáron kívüli gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkeznek és e szolgáltatást állami támogatással nyújtják. Az engedélyt az egészségügyi államigazgatási szerv adja ki.

 

78/2021. (II. 19.) Korm. rendelet a bányászatról és a termőföld védelméről

 

A bányatelek módosítására, megosztására, bányatelkek egyesítésére vonatkozóan tartalmaz kedvezőbb feltételeket.

 

2021.02.15.

 

Korábban (2021.02.01-jén) írtam már arról, hogy 2021-ben a max. 4 milliárd Ft nettó árbevétellel vagy mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozók esetében a helyi iparűzési adó mértéke 1 %, ha a helyi rendeletben megállapított adómérték ennél több.

Mivel közeleg a 21NYHIPA beadási határideje (2021.02.25.) ezért gondoltam, átismétlem a tudnivalókat:

Annak a jogosultnak, aki a 21NYHIPA nyomtatványon 2021.02.25-ig kéri, az iparűzési adóra 2021-ben az előleg-fizetési időpontban esedékes adóelőleg 50 %-át kell befizetnie. Ezt a nyilatkozatot azonban a NAV csak azoknak az önkormányzatoknak továbbítja, melyekre be lett jelentve, hogy a Htv. szerinti telephelynek minősülnek. Ezt a bejelentést

– társas vállalkozás a 21T201T A01 lap 1. és 2. rovatában,

– egyéni vállalkozó a 21T101E-A03 lap 16. pontjában teheti meg. (Figyelem: a 21T101E-A01 lap 4. pontjában csak azok jelöljék a Htv. szerinti telephely rublikáját, akik a NEM egyéni vállalkozóként végzett telephelyet akarják bejelenteni!)

A bejelentést érdemes a 21NYHIPA beadása előtt megtenni, hogy ne legyen kavarodás és biztosan megkapják az önkormányzatok a nyilatkozatot.

A 21NYHIPA-t csak annak kell beadnia, aki kevesebb előleget szeretne fizetni. Az a jogosult, aki most nem csinál semmit, majd az éves bevallásában érvényesítheti az 1 %-os iparűzési adókulcsot.

Kovács Andrea erről szóló részletes tájékoztatása az alábbi linken található:

Helyi iparűzési adó könnyítéssel kapcsolatos tájékoztató a mikro-, kis- és középvállalkozók számára

 

Az állam, az önkormányzat és ezek többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság tulajdonában lévő helyiségekre fennálló, 2021.02.10. előtt létrejött bérleti szerződések esetében a bérbeadó 2021. február, március, április, május és június hónapokra nem követelhet bérleti díjat azoktól a bérlőktől, akik 2020.11.04. napján az alábbi tevékenységeket végezték a bérelt helyiségben:

  1. éttermi, mozgó vendéglátás,
  2. rendezvényi étkeztetés,
  3. italszolgáltatás,
  4. filmvetítés,
  5. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,
  6. sport és szabadidős képzés,
  7. előadó-művészet,
  8. előadó-művészetet kiegészítő,
  9. művészeti létesítmények működtetése,
  10. múzeumi tevékenység,
  11. növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése,
  12. sportlétesítmény működtetése,
  13. sportegyesületi,
  14. testedzési szolgáltatás,
  15. egyéb sporttevékenység,
  16. vidámparki, szórakoztatóparki,
  17. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (de csak ha megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.),
  18. egyéb szórakoztatás, szabadidős,
  19. szállodai szolgáltatás,
  20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás,
  21. kempingszolgáltatás,
  22. egyéb szálláshely szolgáltatás,
  23. utazásközvetítés,
  24. utazásszervezés vagy
  25. egyéb szárazföldi személyszállítás (ha nem közszolgáltató és van közúti személyszállítási engedélye).

Ha ezen időszakra már ki lett fizetve a bérleti díj, akkor azt 2021.03.15-ig a bérbeadó köteles azt a bérlőnek visszafizetni.

A fenti előírások nem vonatkoznak

– a munkahelyi étteremre, büfére,

– szálláshelyen található étteremre és bárra,

– a köznevelési intézmény és a szakképző intézmény menzájára és büféjére,

– az egészségügyi intézményben található étteremre és büfére,

– az MNB-re és a MNB többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságra.

 

2021.02.15-től az egészségügyi szolgáltató arcképes azonosítást biztosító videotechnológia útján is nyújthat telemedicina szolgáltatást, ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése az arcképes azonosítást indokolttá teszi. Az egészségügyért felelős miniszter rendeletében előírhatja, hogy mely telemedicina szolgáltatások esetében kötelező az arcképes azonosítás. A szükséges informatikai rendszert az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) működtetője ingyenesen teszi elérhetővé az egészségügyi szolgáltatók részére.

 

2021.03.01-től kezdik el kiküldeni a védettségi igazolványokat azoknak, aki felgyógyultak a COVID-19-ből vagy megkapták a védőoltást (ezt külön nem kell kérni, automatikusan küldik).

Oltottság esetén szerepelni fog rajta az oltás ideje és a védőoltás típusa is, érvényességi ideje – egyelőre – nincs meghatározva. A fertőzésből való felgyógyulás esetében pedig az igazolvány érvényességi dátuma (a felgyógyulás napját követő 6. hónap azonos napjáig lesz érvényes, vagy ha abban a hónapban nincs ilyen nap, akkor a 6. hónap utolsó napjáig).

Annak, aki 2021.03.01. előtt gyógyult fel a fertőzésből 2021.03.15-ig, aki ez után, annak a felgyógyulástól számított 8 napon belül állítja ki az igazolványt Budapest Főváros Kormányhivatala.

2021.03.01. előtti oltás esetén 2021.03.15-ig, ez utáni oltás esetén a 2. oltás beadásától számított 8 napon belül állítják ki az igazolványt, mely a személyi igazolvánnyal, vagy az útlevéllel együtt érvényes.

Az EESZT működtetője a védőoltást igazoló applikációt is biztosít az érintettek számára.

Ha az érintettről az EESZT-ben nem tartanak nyilván pozitív eredményt, de magyar eü.szolgáltatónál elvégzett, pozitív eredményű vizsgálattal igazolja, hogy jelen van szervezetében az ellenanyag, akkor a vizsgálat dátumát követő 4. hónap azonos napjáig kaphat védettségi igazolványt. Ezt viszont igényelni kell. Az igénylést elektronikus úton a fővárosi és megyei kormányhivatal által rendszeresített űrlapon vagy bármely kormányablakban személyesen lehet beadni, mellékelve hozzá az eü. szolgáltató által elvégzett vizsgálat eredményét és annak értékelését tartalmazó leletet. Neki a védettségi igazolványért 3.000,- Ft díjat kell utalnia Budapest Főváros Kormányhivatala 10023002-00301253 számú bankszámlájára. A díjat minden kérelemnél meg kell fizetnie. A járványügyi készültség idején a SARS-CoV-2 specifikus antitest kimutatására irányuló szerológiai vizsgálat díja 9.000,- Ft, a mintavétel díja pedig 2.000,- Ft.

 

2021.03.01-től a kistelepüléseken (2000 fő vagy ennél kevesebb állandó lakosságszámmal rendelkező települések) az élelmiszerjellegű bolti vegyes kereskedelmet folytató üzletek, illetve ezen tevékenység ellátását vállalók (induló vállalkozások) vissza nem térítendő költségvetési támogatást igényelhetnek a Bethlen Gábor Alapkezelő Közhasznú Nonprofit Zrt-től, mely a Széchenyi Programiroda Kft-t is bevonja a lebonyolításba. A részletes – elég sok – szabály a 62/2021. (II.12.) Korm.rendeletben van leírva, így aki az alábbiak alapján magára (ügyfelére) ismer, annak érdemes a rendeletet részletesen áttanulmányozni.

A támogatást fejlesztéshez (külső és belső felújítás, bővítés, építés, akadálymentesítés, eszközbeszerzés, képzés, ingatlanvásárlás), illetve a foglalkoztatási költségek csökkentéséhez lehet igényelni. A támogatás a költségek 50-80 %-a lehet, az önerő mértéke pedig minimum 25 %. Munkavállalóra kapott támogatás esetén a közterhek megfizetéséhez kaphat támogatást (max. 2 fő után fizetendő munkáltatói közterhet, 2022-től pedig max. 1 fő munkáltatói közterhét térítik meg a fenntartási időszak végéig). Utóbbi esetben a támogatási kérelmet a rendelet hatálybalépését követő évtől (vagyis jövőre) minden év 03.01-ig lehet benyújtani azzal, hogy ha az álláshely betöltése 03.01. után történik, akkor a kérelem benyújtásának határideje az álláshely betöltését követő 15. nap, viszont november 1. után már nem lehet benyújtani. A támogatás igénylője vállalhat postai közreműködő tevékenységet, valamint gyógyszer gyógyszertáron kívüli forgalmazását is (ezzel kapcsolatban szerződéseket is kell majd kötnie) és közösségi teret is kialakíthat. Azt még nem tudjuk, mi a támogatási kérelem benyújtási határideje, de ezt majd a Kormány honlapján közzé fogják tenni 2021.04.01-ig.

 

A lejáró hivatalos okmányok (pl. gépjárművek műszakija, diákigazolvány, személyi igazolvány, stb.) a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig még érvényesek lesznek.

 

2021.02.13-tól az állami kamattámogatással érintett lakáscélú fogyasztói hitel-, illetve kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés közjegyzői okiratának elkészítése során az ügyérték alapjául csak a folyósítani kívánt kölcsön összege szolgál (a biztosított követelés összege vagy a zálogjog-szerződésben meghatározott követelés összege az ügyérték megállapítása során nem vehető figyelembe).

 

A járművezetői elméleti vizsgára a tanfolyam kezdetétől számított 12 hónapon belül van lehetőség, a sikeres közlekedési alapismeretek vizsga pedig 2 évig érvényes. Ezek a határidők a már folyamatban lévő eljárások tekintetében 180 nappal meghosszabbodnak. A sikeres elméleti vizsga után 2 év van arra, hogy a jogosítványra vágyó a gyakorlati vizsgát is letegye. Ha ez a kétéves határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy annak megszűnését követ 15 napon belül jár le, akkor a vizsgázó a veszélyhelyzet megszűnését követ 15. naptól számított 180 napon belül tehet gyakorlati vizsgát.

Ezen kívül a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók vizsgahatárideje is meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig.

A hajózási képesítések vizsgahatárideje pedig a veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig hosszabbodik meg.

 

2021.02.08.

 

Az önkéntes koronavírus elleni ingyenes védőoltás igénybevételének megszervezését 2021.02.03-tól a NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) végzi az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi államigazgatási szerv, az Országos Kórházi Főigazgatóság, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal bevonásával. Ezen intézmények a védőoltásra regisztráló személyeket a védőoltás igénybevételének rendjéről postai, illetve elektronikus vagy telefonos úton értesítik.

 

Fontos változás történt az ágazati bértámogatásban, ugyanis a támogatás utolsó napját követő második hónap végéig igazolni kell a támogatásra való jogosultságot. 2021.02.03-tól az a munkáltató, amely bármely okból már nem vagy nem teljes egészében jogosult rá, ezt haladéktalanul köteles bejelenteni a határozatot hozó kormányhivatalnak. Bejelentés hiányában a támogatást tovább folyósítják (jelenlegi szabályok alapján február végéig, azonban ez még változhat, hiszen november óta eddig minden hónapban meghosszabbították). Ha ezt a bejelentést nem teszi meg az ágazati bértámogatásban részesülő, akkor a jogosulatlanul igénybe vett támogatási részt vissza kell fizetnie a kormányhivatal erről szóló határozatától számított 30. napig. A visszafizetési kötelezettségen kívül egyéb szankció nem lesz. Ezen új előírások miatt a már megítélt ágazati bértámogatás egyelőre támogatási előlegnek minősül.

 

Az eredetileg 2021-re tervezett népszámlálást a veszélyhelyzet miatt elhalasztották, így erre 2022.10.01.-2022.11.20. között fog sor kerülni.

 

Van néhány olyan rendelkezés, mely ugyan nem kapcsolódik a veszélyhelyzethez, de fontosnak tartom felhívni rá a figyelmet. Ezek az alábbiak:

 

  1. a) Egy 2021.02.02-án kiadott rendelet alapján az alábbi tevékenységet végzőknek érdemes lesz áttekinteniük a saját pénzmosás elleni szabályzatukat:

– ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők,

könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzők,

– virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók,

– letétkezelő pénztárca-szolgáltatók,

– székhelyszolgáltatók.

A 2/2021. (II.2.) PM rendelet tartalmazza a pénzmosás elleni szűrőrendszer kidolgozásának és működtetésének minimumkövetelményeit, így például az ügyfelek kockázati kategóriákba sorolásának, a felelős vezető feladatainak, az elektronikus hírközlő eszköz működtetésének, az ügylet felfüggesztésének részletes szabályait, melyeket 2021.03.19-től kell alkalmazni.

A szabályzat plusz tartalmi elemekkel bővül, ugyanis az ügyfél azonosításának, a személyazonosság igazoló ellenőrzésének, a tényleges tulajdonos azonosításának, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének és az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok, okiratok naprakészen tartásának belső eljárási rendje mellett ez után az ügyfél kockázati szintbe történő besorolásának, az ügyfél kockázati szintje ellenőrzésének és a kockázati szint változása esetén megteendő intézkedéseknek belső eljárási rendjét is tartalmaznia kell.

 

  1. b) 2021.03.01-től az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás795,- Ft-ról 50.875,- Ft-ra emelkedik. Ha az ilyen támogatásra jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, akkor eddig maximum 25.995,- Ft egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást kaphatott. Ez a maximum érték 2021.03.01-től 28.075,- Ft.

 

  1. c) 2021.03.01-től – 4 év után végre – emelkedik a 170/2011. (VIII.24.) Kormányrendeletben szabályozott közfoglalkoztatási bér és közfoglalkoztatási garantált bér

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén havi 81.530,- Ft-ról 85.000,- Ft/hó összegre emelkedik.

A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén havi 106.555,- Ft-ról 110.815,- Ft/hó összegre emelkedik.

 

 

2021.02.01.

 

A Kormány a 26/2021. számú rendeletében leírta, hogy a 478/2020. (XI.3.) Kormányrendelet 2021.02.08-án hatályát veszíti, mely nappal a veszélyhelyzetet megszünteti. De nem kell még örülni, hiszen a következő kormányrendeletben már rögtön újra ki is hírdették a veszélyhelyzetet.

 

2021.02.08-tól tehát a 27/2021. (I.29.) Kormányrendelet alapján lesz veszélyhelyzet egészen … ki tudja meddig, ugyanis a rendelet hatályának záró időpontját nem határozták meg. Továbbra is a miniszterelnök felelős a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításáért, és továbbra is az Operatív Törzs segíti őt a munkájában. A rendelet értelmében a korábbi kormányrendeletek közül az alábbiak lesznek 2021.02.07. után is érvényben az aznap (február 7-én) hatályos szöveggel (azért, hogy ne kelljen a részletes leírást keresni az eddig leírottak között, most is leírom az érvényben lévő szabályokat, így egy kicsit hosszú lesz, de legalább mindent tartalmaz):

 

479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet a védelmi intézkedésekről

 

– Budapesten és a megyei jogú városokban kötelező járatsűrítési tervet készíteni a tömegközlekedési járatokra vonatkozóan a munkanapokon reggel 7 óra és 9 óra, valamint délután 15 óra és 19 óra közötti időszakra vonatkozóan, melyet a Kormányhivatal jóváhagyása után alkalmazni is kell.

– Az országos és helyi közutakon, valamint az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken határozatlan ideig nem kell parkolási díjat fizetni.

 

484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a védelmi intézkedések második üteméről

 

Ennek a rendeletnek a hatályát 2021.01.30-tól nem csak meghosszabbították, de néhány helyen módosították is a 282021. (I.29.) Korm.rendelettel. Az alábbiakban már a módosított rendelkezés olvasható (az új rendelkezéseket aláhúzással jelölöm).

 

Maszkviselés

A 6. életévét be nem töltött kiskorú, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy kivételével mindenki köteles a száját és az orrát maszkkal eltakarni:

– a tömegközlekedési eszközön és azok várótermeiben (kivéve a zárt vezetőülésben tartózkodó járművezetőt);

– a 10.000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén az önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen (kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken);

– az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során (kivéve azt a – nem eladótérben és nem a raktárban lévő – helyiséget, melyet kijelöltek arra, hogy ott a dolgozók a munkaközi szünetben nem kötelesek maszkot viselni);

– a bevásárlóközpont területén (kivéve az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területét);

levéltár látogatóterében;

– ügyfélfogadási időben a közigazgatási szervek, posták ügyfélterében;

minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben;

vendéglátó üzletben a dolgozóknak és a vendégeknek is;

egészségügyi intézmény területén mindenki (kivétel: a beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni);

szociális intézményben az ott dolgozóknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal, valamint az ellátottaknak a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint.

 

Kijárás korlátozása

Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom van, ebben az idősávban csak az alábbi esetekben megengedett a közterületen való tartózkodás:

– egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal;

– munkavégzés céljából (ezt okirattal kell igazolni);

– munkavégzés helyére, illetve onnan haza történő közlekedés céljából (okirattal igazolni kell);

– versenyszerűen sportolóknak edzésen, sportrendezvényen való részvétel, illetve oda utazás vagy onnan haza utazás céljából (ezt is okirattal kell igazolni);

– kutyasétáltatás a lakóhely 500 méteres körzetén belül (a kutyafuttatókat a helyi önkormányzat saját hatáskörben bezárathatja).

 

Üzletek nyitva tartása

Az üzletek, lottózók, nemzeti dohányboltok reggel 5 órától este 7 óráig lehetnek nyitva. Csak az ott dolgozók tartózkodhatnak ott az ezen kívüli időszakban (vagyis este 7 és reggel 5 között).

Ez a szabály nem vonatkozik a gyógyszertárakra, üzemanyagtöltő-állomásokra és a vendéglátó üzletekre, ezek normál rend szerint nyitva tarthatnak (persze a rájuk – kiemelten a vendéglátó üzletekre – vonatkozó korlátozások mellett).

Az előzőekben nem említett minden más szolgáltató és szolgáltatás (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhet a kijárási tilalom szabályai mellett.

 

Vendéglátó üzletek, üzemi étkezdék

Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából – az ehhez szükséges időtartamig – lehet tartózkodni.

Ez nem vonatkozik a munkahelyi étteremre/bárra, a szálláshelyen az ottani vendégek kiszolgálását végző éttermekre/bárokra, az oktatási intézmények menzájára/büféjére, ha csak az ott dolgozókat és tanulókat szolgálják ki, valamint az egészségügyi intézményben található étteremre/büfére.

 

Szállodák, szálláshelyek

A dolgozókon kívül csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégek, valamint a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladat ellátása érdekében elhelyezett személyek és a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodhatnak ezeken a helyeken. Viszont ők sem használhatják az ott lévő szabadidős létesítményeket.

 

Rendezvények, szertartások, gyülekezés

– Tilos a közterületen, nyilvános helyeken való csoportosulás, gyülekezés.

– Szinte mindennemű rendezvény, gyűlés megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, sporteseményeket, magánrendezvényeket, a zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó eseményt is.

– Nem minősül rendezvénynek – így megtartható – az a kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás, melyet online módon közvetítenek, és az esemény helyszínén csak a fellépők és a technikai személyzet tartózkodik.

– A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg.

Magán- és családi rendezvények (például születésnap) maximum 10 fő részvételével megtarthatóak.

Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.

Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak a szertartás vezetője/anyakönyvvezető, a házasulók, azok tanúi, szülei, nagyszülei, testvérei és gyermekei lehetnek jelen.

 

Sportolás, mérkőzések

– A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani, nem lehetnek ott nézők.

– Az egyéni szabadtéri sportok – különösen futás, gyaloglás, kerékpározás – gyakorlása engedélyezett közterületen, nyilvános helyen, szabadtéri sportpályákon.

Tilos viszont a csapatsportok (különösen labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, röplabda) gyakorlása. De ez a rendelkezés nem vonatkozik a versenyszerűen sportolók edzéseire, sportrendezvényeire, ugyanis a versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.

 

Szabadidős létesítmények

Az ott foglalkoztatottak kivételével senki sem tartózkodhat

– előadó-művészet valamennyi ágának fellépési helyszínén (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz)

– moziban

– edző- és fitneszteremben

– uszodában, közfürdőben

– jégpályán

– állatkertben, vadasparkban

– kalandparkban, vidámparkban

– játszóházban

– múzeumban, könyvtárban, kép- és hangarchívumban, közművelődési intézményben, közösségi színtéren, integrált kulturális intézményben (együttes nevén: muzeális intézmények).

Kivételt képez a fentiek alól a versenyszerűen sportoló, ugyanis ő edzése, sportrendezvény céljából használhatja a jégpályát, uszodát, edző- és fitnesztermet, sportlétesítményt.

A muzeális intézményekben a felnőttképzésről vagy a szakképzésről szóló törvény szerinti képzés megtartása céljából a képzésen résztvevők és az oktatók tartózkodása megengedett a képzés időtartama alatt.

 

Oktatási intézmények

– A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Ezen intézmények területére az ott dolgozó, karbantartást, javítást végző, jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkező (pl. ellenőr), a tanuló, és az őt kísérő 1 fő nagykorú, maszkot viselő személy léphet be, de a kísérő csak a testhőmérséklet-mérési pontig mehet be. Mindegyikükre vonatkozik, hogy csak akkor mehetnek be, ha a testhőmérsékletük nem haladja meg a 37,8 Celsiust. Ha a tanuló testhőmérséklete ennél magasabb, akkor őt el kell különíteni és erről a szülőt vagy törvényes képviselőt telefonon értesíteni kell.

– A középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarend lép életbe.

– A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.

– Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át, de a rektor kezdeményezésére ez alól a felsőoktatásért felelős miniszter, illetve – amelyik intézmény nem hozzá tartozik, annak – az intézményt fenntartó miniszter felmentést adhat.

– A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a kollégiumban karanténban lévők számára engedélyezhető.

 

Üzleten kívüli és csomagküldő kereskedelem

A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. Ezt a tevékenységet akár a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.

Forgalmazható termékek köre: napi fogyasztási cikk (élelmiszer is), vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék.

Bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem is, de nekik nem kell szerződést kötniük vendéglátó üzlettel vagy bolttal.

Viszont termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.

Ha ezt a tevékenységet személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltató végzi, akkor neki az ezen szerződés alapján végzett tevékenysége során a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben [176/2015. (VII. 7.) Korm.rendelet] és a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott előírásokat nem kell alkalmazni.

 

Ellenőrzés

A Magyar Honvédség is bekapcsolódik a veszélyhelyzeti intézkedések végrehajtásába, ugyanis ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét, valamint közreműködik a veszélyhelyzeti intézkedések betartásának ellenőrzésében és közterületi járőrszolgálatot lát el.

Ha a rendőrség a saját vagy a katona ellenőrzése során a veszélyhelyzeti előírások megszegéséről szerez tudomást, akkor az üzemeltetőre 100.000,- Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki, valamint a helyszínt legalább 1 napra, legfeljebb 1 évre bezárathatja. A bezárást nem alkalmazhatják oktatási intézménnyel szemben.

A rendőrség a vendéglátó üzletet a veszélyhelyzeti intézkedések első alkalommal történő megszegése esetén 6 hónapra, ismételt megszegése esetén 1 évre bezárathatja és az üzemeltetőt a vendéglátási tevékenység végzésétől eltilthatja ezen időszakban (gazdasági társaság esetében az eltiltás a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjére és tagjára is vonatkozik, sőt az egyéb, általa tulajdonolt vagy vezetett vendéglátó egységekre is érvényes). E mellett még a fentebb említett bírságot is kiszabhatja. Ha pedig kiderül, hogy ennek ellenére tovább folytatja a vendéglátó tevékenységet, akkor 1 millió Ft-tól 5 millió Ft-ig terjedő bírságra is számíthat.

A szankciók egy napon belül többször és együttesen is alkalmazhatóak. A bírság és a bezárás elkerülhető, ha a hely üzemeltetője, illetve a szervező, vagy ezek alkalmazottai a jogsértő személyt felszólították a távozásra és azt követően, hogy a jogsértő személy ennek nem tett eleget, értesítették a rendőrséget. Ha ezeket az intézkedéseket csak részben teszik meg, akkor azt figyelembe veszik a szankciók mértékének meghatározásánál.

A szabályszegőt minimum 5.000,- Ft-ra, maximum 500.000,- Ft-ra büntetik. A helyszíni bírság összege pedig 5.000,- Ft-tól 150.000,- Ft-ig terjed, ismételt elkövetésnél max. 200.000,- Ft lehet.

 

Ezen rendelet előírásait 2021.03.01-ig lehet alkalmazni (ha meg nem hosszabbítják).

 

485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a gazdaságvédelmi intézkedésekről

 

Ismét meghosszabbították az eredetileg csak novemberre tervezett támogatás időszakát!

 

Adó- és járulékkedvezmény

Bővült a kedvezményes időszak, most már 2020. november, december és 2021. január, február hónapra

– nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük a munkaviszonyban foglalkoztatottak után,

– nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük;

– mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól;

– nem kell KIVA-t fizetniük a személyi jellegű kifizetések összege után és

– a bruttó bér 50 %-át kérhetik ágazati bértámogatásként

az alábbi tevékenységi köröket tényleges főtevékenységként folytatók:

TEÁOR 4939             M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (ha nem közszolgáltató és van közúti személyszállítási engedélye)

TEÁOR 5510             Szállodai szolgáltatás

TEÁOR 5520             Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

TEÁOR 5530             Kempingszolgáltatás

TEÁOR 5590             Egyéb szálláshely szolgáltatás

TEÁOR 5610             Éttermi, mozgó vendéglátás

TEÁOR 5621             Rendezvényi étkeztetés

TEÁOR 5630             Italszolgáltatás

TEÁOR 5914             Filmvetítés

TEÁOR 7911             Utazásközvetítés

TEÁOR 7912             Utazásszervezés

TEÁOR 8230             Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

TEÁOR 8551             Sport és szabadidős képzés

TEÁOR 9001             Előadó-művészet

TEÁOR 9002             Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység

TEÁOR 9004             Művészeti létesítmények működtetése

TEÁOR 9102             Múzeumi tevékenység

TEÁOR 9104             Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése

TEÁOR 9311             Sportlétesítmény működtetése

TEÁOR 9312             Sportegyesületi tevékenység

TEÁOR 9313             Testedzési szolgáltatás

TEÁOR 9319             Egyéb sporttevékenység

TEÁOR 9321             Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység

TEÁOR 9329             M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

TEÁOR 9604             Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (de csak ha megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.)

 

A bértámogatást nem kell újra kérvényezni, a 2020.01.30. előtt benyújtott kérelmek érvényesek februárra is. Csak annak kell nyilatkozatot beadnia 2021.02.08-ig a Kormányhivatal felé, aki már nem akarja a bértámogatást igénybe venni.

 

Szálláshely-szolgáltatás támogatása

A tényleges főtevékenységként

TEÁOR 5510             Szállodai szolgáltatás

TEÁOR 5520             Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

TEÁOR 5530             Kempingszolgáltatás

TEÁOR 5590             Egyéb szálláshely szolgáltatás

tevékenységet végzők közül a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) regisztrált szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020.11.08. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80 %-át.

 

486/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet az egészségügyi dolgozók utazási kedvezményéről

 

Ingyenesen, a menetjegy megvásárlása nélkül veheti igénybe a helyközi és a helyi személyszállítási közszolgáltatást az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy, valamint az az orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgató, aki a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködik.

 

487/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a távmunkáról

 

A távmunkára nem kell alkalmazni a munkavédelemről szóló törvény (1993. évi XCIII. tv. 86/A. §) és a munka törvénykönyve (2012. évi I. tv. 196. §) távmunkavégzésre vonatkozó szabályait.A veszélyhelyzet ideje alatt a személyi jövedelemadó tekintetében igazolás nélkül, költségként elszámolható a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítésként kifizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott összeg, de maximum az év első napján érvényes havi minimálbér 10 %-a (vagyis 16.100,- Ft). Ha nem a teljes hónapban van távmunkavégzés, akkor a távmunkavégzéssel érintett napok arányában adható ez a költségtérítés szja-mentesen. De csak akkor, ha a munkáltató nem téríti meg a munkavállalónak az internet-használat díját, illetve a távmunkavégzési hely bérleti díját, rezsijét semmilyen mértékben. További kikötés még, hogy a munkaszerződésbe bele kell foglalni, hogy a munkavállaló távmunkavégzésben dolgozik.

 

Összefoglalva tehát csak akkor kell a munkaszerződést módosítani, ha a munkáltató szja-mentes költségtérítést fizet a távmunkában dolgozónak, azonban egy tájékoztatót mindenképpen ki kell adni a szabályokról.

 

488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a biztonságos gyógyszerellátásról

 

Ez a rendelet a koronavírus elleni oltóanyag, illetve a már kialakult betegség kezelésére használt gyógyszerek behozatalát szabályozza.

 

489/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről

 

A rendelet a pedagógus-továbbképzésben résztvevők képzésének formájáról, a minősítési eljárásról, pályázatról szól.

 

498/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet a gazdasági szabályokról

 

A vendéglátó üzletek által elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített olyan étel és ital áfakulcsa lett 5 %, melyeket ha helyben fogyasztottak volna, akkor az áfájuk 5 % lett volna. Ez az adómérték akkor alkalmazható, ha 2020.11.11-én már fennálltak az étkezőhelyi vendéglátás tevékenység (TESZOR 56.10-ből étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom) feltételei az adott helyen, illetve annak hiányában fennállnának.

 

A fenti házhoz szállítás szállítási költségét ez a rendelkezés nem érinti, annak áfakulcsa maradt 27 %. Tehát a számlát meg kell osztani: a helyben készített étel és az ital 5 % áfás, a kiszállítás díja 27 % áfás. Tehát:

– Aki eddig a helyben fogyasztott ételt, italt 5 %-os áfával értékesítette, az most kiszállítás esetén is ezt alkalmazhatja ezekre a termékekre.

– Aki eddig nem alkalmazhatta az 5 %-os áfát, mert nem lehetett helyben fogyasztani, az kiszállítás esetén akkor alkalmazhatja a 5 %-os áfát, ha az étkezőhelyi vendéglátás feltételei meg vannak nála (vagyis akár be is ülhetnének a vendégek, ha az most épp nem lenne tilos). Nem tekintendő étkezőhelyi vendéglátásnak az ételek és italok olyan értékesítése, amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő szolgáltatás (pl. felszolgálás). Valószínűleg nincs, vagy nem sok olyan hely van, ahol az étkezőhelyi vendéglátás feltételei adottak, ám eddig mégsem szolgáltak ki helyben vendégeket. Rájuk – vagyis azokra, akik eddig is csak elvitelre készítettek ételeket – nem vonatkozik az 5 %-os áfakulcs alkalmazhatósága.

– Fontos, hogy a fenti kedvezményes áfakulcs nem alkalmazható az ezen ügylettel összefüggő szállítással kapcsolatos díjra. Tehát a számlát meg kell bontani. (Tudom, hogy az áfatv. 70. §-a szerint a „mellékszolgáltatás” követi a „főszolgáltatás” áfáját, de a különleges jogrend miatt ez most kormányrendeletben is felülírható.)

– Ne felejtsük el, hogy csak a helyben készített italra és ételre vonatkozik az 5 %-os áfakulcs!

 

2021.01.01-től a veszélyhelyzet megszűnéséig nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani és befizetni.

 

2021.01.01-től a veszélyhelyzet végéig nem kell idegenforgalmi adót beszedni, befizetni az eltöltött vendégéjszaka után, de a be nem szedett adót – ha az nem nulla – be kell vallani az adóhatósághoz.

 

499/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet a Magyar Honvédség által a kórházakban ellátandó feladatokról

 

2020.11.14-től a Magyar Honvédség is segíti az egészségügyi dolgozók munkáját a kórházakban. Ennek során testhőmérsékletet mérnek, beléptetési, betegirányítási, útbaigazítási, betegkísérési, adminisztrációs, anyag- és csomagszállítási, logisztikai, anyagmozgatási, számítógépes adatrögzítési, fertőtlenítési feladatokat látnak el.

 

500/2020. (XI. 13.) Korm. rendelet az okmányokról, ügyintézésről

 

2020.11.14-től a lejáró hivatalos okmányok (jogosítvány, útlevél, személyi igazolvány, forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi idő) a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényesek.

A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró beutazási, tartózkodási, letelepedési, bevándorlási engedély okmányok (a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kivételével) a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig érvényesek.

Az ügyfélkapus felhasználónevet a 1818-as telefonon keresztül is megmondják annak, akinek már van ügyfélkapu-regisztrációja.

 

501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet az ingyenes internet-hozzáférésről

 

2020.11.15-től háromszor 30 napig ingyenes a helyhez kötött internet azoknak, akik a köznevelésben és a szakképzésben nevelés-oktatásban és szakmai oktatásban nappali képzésben digitális oktatásban vesznek részt. A kedvezmény igénybevételére jogosult: az előfizetéssel rendelkező tanuló vagy helyette előfizetéssel rendelkező törvényes képviselője, vagy az a személy, akinek előfizetését ezzel kapcsolatban használják, továbbá a pedagógus vagy oktató, vagy az a személy akinek előfizetését ő használja.

Tehát az általános iskolák és a középiskolák online oktatásban részt vevő nappali tagozatos tanulói és az érintett pedagógusok kaphatják ingyen az internetet 3 hónapig.

A kedvezményt csak egy jogosultsági helyen lehet igénybe venni úgy, hogy a jogosult az internetszolgáltató felé írásban (lehetőség szerint elektronikus úton), büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az ingyenes szolgáltatás igénybevételének feltételei fennállnak. A szolgáltató a kedvezményt a 2020 december, 2021. január és február hónapban kibocsátásra kerülő számlában írja jóvá.

 

502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működéséről

 

2020.11.17-től a veszélyhelyzet ideje alatt a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre és a nem jogi személy szervezetekre vonatkozó 51. alfejezet (ülésezés, beszámolók) megváltozott. Leglényegesebb elemei:

– Ismét tilos a döntéshozó szerv (pl. taggyűlés, küldöttgyűlés) ülésének olyan módon való megtartása, mely a tag személyes részvételével járna. Ha már összehívták a döntéshozó szerv ülését, akkor azt le kell mondani. Az ülést elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével kell megtartani, vagy a határozatokat az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is meg lehet hozni (ha ezt a jogi személyre vonatkozó törvény nem zárja ki).

– Ha a tagok száma legfeljebb 5 fő, és a határozatot elektronikus hírközlő eszköz útján, ülés tartása nélkül is meg tudják hozni (biztosítva azt, hogy azon valamennyi tag részt tudjon venni, ha akar), akkor az ülés az 502/2020. (XI.16.) Korm.rendelet feltételei mellett megtartható. (A részletezéstől azért tekintek el, mert a rendelet sok apró részletszabályt ír le, s akit ez közelebbről érint, annak ezeket úgyis végig kell olvasni. A rendeletben részletesen szabályozzák az ülés megszervezésének, megtartásának feltételeit, módjait, az egyes érintettekre vonatkozó előírásokat.

– Ha a tagok száma 6-10 fő közötti, és a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik, akkor is megtarthatóak a fentiek szerint az ülések.

– Ha a tagok száma 10 főnél több, akkor az ügyvezetés kezdeményezésére lehet az üléseket a fentiek szerint megtartani.

– Ha jogszabály az ülés nyilvánosságát írja elő, a veszélyhelyzet idejére ez nem vonatkozik (vagyis nem kell nyilvános ülést tartani).

– Ha a jogi személynek csak 1 tagja van, akkor a tag írásban hozza meg határozatát, és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

– Ha a döntéshozó szerv a kijárási korlátozások és a védelmi intézkedések betartása mellett sem akadályozott a döntéshozatalban, akkor a fentieket nem kell alkalmazni. Viszont ekkor is ragaszkodni kell az írásbeliséghez (akár e-mail útján).

 

Az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben – ideértve az Szt. szerinti beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntést is – az ügyvezetés határoz (feltéve, hogy a szavazatok 51 %-át elérő mértékben a tagok a határozati javaslat ellen nem tiltakoznak írásban). Persze vannak olyan dolgok, melyekben az ügyvezetés korlátozva van. Ezek a következők:

– Nem módosíthatja a létesítő okiratot (kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján szükség van).

– Nem dönthet a jogutód nélküli megszűnésről, átalakulásról, egyesülésről, szétválásról.

– Kft. és Rt. esetében nem dönthet a jegyzett tőke leszállításáról.

– Pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról dönthet, de csak akkor, ha a tagok részesedésének mértékét ez nem érinti, és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárultak.

 

507/2020. (XI. 17.) Korm. rendelet az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók irányításáról

 

Ezt a rendeletet az állami egészségügyi ellátórendszer hatékonyabb működése miatt alkották meg.

 

509/2020. (XI. 19.) Korm. rendelet az egészségügyben, oktatási intézményekben dolgozók kononavírussal kapcsolatos egészségügyi ellátásáról

 

Ebben az egészségügyi, a nevelési, oktatási, szociális intézményben, bölcsődékben dolgozók. orvos- és egészségtudományi képzésben résztvevő hallgatók koronavírus szűréséről rendelkeznek.

 

512/2020. (XI. 21.) Korm. rendelet a parkolás könnyítéséről

 

Este 7 óra és reggel 7 óra között nem kell parkolási díjat fizetni a lakott területen lévő kereskedelmi célú parkolási létesítményekben (P+R, parkolóház, parkológarázs, zárt felszíni parkoló és nem zárt felszíni parkoló).

A parkolási létesítmény üzemeltetője köteles ebben az időszakban az ingyenes parkolást lehetővé tenni, illetve biztosítania kell, hogy azt a gépkocsi az ingyenes parkolási idősáv végéig elhagyja, vagy – ha arra lehetőség van – az azt követő időszakra a parkolási díjat megfizesse.

Ez vonatkozik a költségvetési szerv, valamint az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társaság közterületen elhelyezkedő felszíni parkolóira is (kivéve a Kormány védett létesítményeit, a honvédelmi, rendőrségi, nemzetbiztonsági, polgári védelmi, büntetés-végrehajtási létesítményeket, külképviseletek objektumait, valamint az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítményeket).

A Kormány felkérte a települések önkormányzatait is, hogy a fentiekről saját hatáskörben rendelkezzenek és az erről szóló döntésüket 48 órán belül ismertessék a lakossággal.

 

517/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet az Országos Kórházi Főigazgatóság eltérő szabályairól

 

Ezen rendelettel az OKFŐ irányítójaként a rendészeti minisztert jelölték ki.

 

521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről

 

A közérdekű adatigénylést 2020.11.26-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig nem lehet szóban benyújtani.

 

522/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet a felsőoktatást érintő egyes szabályokról

 

A felsőoktatási intézményeknél 2020.11.26-tól a fenntartó állapíthatja meg, hogy a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn vagy nem biztosíthatóak, illetve azok nem ellenőrizhetőek általa. A fenntartó döntése azonnal végrehajtható és az ellene benyújtott keresetlevélnek nincs halasztó hatálya. A rendkívüli helyzettel érintett félév, illetve tanév nem számít be a tanulmányok elvégzésének határidejébe.

 

523/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatók bevételkiesésének megtérítéséről

 

A szálláshely-szolgáltatás támogatása iránti igény elbírálására a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. jogosult, a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. bevonásával. A támogatás főbb elemei:

– Az igénylő fő tevékenységként szállodai szolgáltatást; üdülési és egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatást; kempingszolgáltatást vagy egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújt.

– Csak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) regisztrált szálláshely-szolgáltató igényelheti.

– A támogatási igényt az NTAK-on keresztül, kizárólag elektronikusan lehet benyújtani.

– A benyújtásra a szálláshely-szolgáltatók azon szálláshelyek után jogosultak, amelyekre nézve 2020.11.08-án az NTAK-ban volt a 2020.11.11. – 2020.12.10. közötti időszakra legalább 1 beküldött foglalás, pozitív értékkel.

– Támogatás az NTAK-ba szálláshelykezelő szoftveren keresztül beküldött foglalások adatai alapján számított nettó bevétel 80%-ának megtérítésére igényelhető.

– A támogatási igény elfogadása esetén a szálláshely-szolgáltató támogatói okiratot kap az igény benyújtását követő 15 napon belül, elektronikus úton.

– A támogatás összege kizárólag bizonyos működési típusú költségek finanszírozására fordítható, így például különösen személyi jellegű (bér és járulékai), valamint dologi kiadásokra.

– A támogatással a szálláshely-szolgáltatóknak legkésőbb 2021.02.28-ig kell elszámolniuk, szintén elektronikus úton, az NTAK felületén.

Bővebb információ a támogatás igényléséről, felhasználásáról és az elszámolásról: info.ntak.hu

 

 

524/2020. (XI. 25.) és 525/2020. (XI.25.) Korm. rendelet az egyetemi klinikák irányításáról

 

A veszélyhelyzet időtartama alatt az egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai központot működtet, egészségügyi szolgáltatót létesíthet és tarthat fenn.

 

530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet az egészségügyben dolgozók jogviszonyáról

 

Az egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló jogviszonya 2021.03.01-jén átalakul egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.

 

531/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet a bírósági és ügyészségi szervezetekkel kapcsolatban

 

A veszélyhelyzet ideje alatt az igazságügyi alkalmazottak jogvizonyára, a bíróságok szervezetére, a bírák és ügyészek álláspályázataira eltérő rendelkezések érvényesek.

 

532/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet a gazdaságvédelmi intézkedésekről

 

A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvénnyel kapcsolatban a bejelentéshez kötött tevékenységek körét módosította/kibővítette ez a rendelet. Ilyenek például a kettős felhasználású termék előállítása, haditechnikai tevékenység, pénzügyi szolgáltatás nyújtása, biztosítási tevékenység, energiaszolgáltatások (víz, gáz, áram), elektronikus hírközlési szolgáltatások. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényes felsorolást a rendelet melléklete tartalmazza.

 

535/2020. (XII. 1.) Korm. rendelet a helyi adóval kapcsolatos intézkedésről

 

A járvány gazdasági hatásait csökkentése érdekében 2021-ben

nem emelhető a helyi adó és a települési adó mértéke,

– a 2020.12.01-jén meglévő adómentességeket, adókedvezményeket nem lehet eltörölni,

– új települési adót, új helyi adót nem lehet bevezetni.

 

546/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a településkép védelméről

 

A településképpel kapcsolatos konzultációkat. eljárásokat elektronikus úton is meg lehet tartani.

 

547/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet az osztatlan közös tulajdon felszámolására irányuló kérelmek benyújthatóságáról

 

Ezen rendelet alapján 2021.01.01-től nem nyújtható be a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelem az ingatlanügyi hatósághoz.

 

548/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a honvédek jogállásával kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről

 

Ezen rendelet alapján többek között a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona naponta 10.000,- Ft illetménypótlékra jogosult.

 

549/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a levegőminőséggel összefüggő szabályokról

 

Az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokról rendeletet a települési önkormányzat hozhat.

 

551/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek rendelkezéseiről

 

Ezen rendelet alapján különböző támogatási projektek elszámolására vonatkozó szabályok (kérelem, záró kifizetési igény benyújtása, helyszíni ellenőrzés) változtak átmenetileg.

 

553/2020. (XII. 2.) Korm. rendelet a közintézmények védelmi intézkedéseiről

 

E szerint szabálysértést követ el, aki a járványügyi intézkedések végrehajtását közvetlen és súlyos veszélynek teszi ki azzal, hogy a közintézmény rendeltetésszerű működését megzavarja, vagy a közintézményben foglalkoztatottak, ellátottak vagy jogszerűen tartózkodók jogainak érvényesülését vagy kötelezettségeinek teljesítését akadályozza. (Közintézménynek minősül az egészségügyi, a szociális, a kulturális vagy az oktatási tevékenységet folytató intézmény is.)

 

556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

 

A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 90 nappal meghosszabbodik.

A veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő 2. hónap végéig meghosszabbodik:

– A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, egészségügyi szolgáltatásra szociális rászorultság miatti jogosultság időtartama.

– A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rehabilitációs ellátás.

– A 2020.12.04-én fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatályának időtartama.

–  A 2020.12.04-én fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró utógondozói ellátásra való jogosultság.

 

A szociális szolgáltatást nappali ellátás keretében nyújtó intézmények (kivéve a nappali melegedőt) épületében nyújtott szolgáltatásokat a fenntartó szüneteltetheti, de a szükséges ellátást az ellátottak lakókörnyezetében van infokommunikációs eszközökön keresztül biztosítani kell. Étkeztetés esetében (a népkonyha kivételével) a napi egyszeri meleg étel csak kiszállítással biztosítható. A napi igénybevételt igazoló ellátotti aláírástól el kell tekinteni.

A szociális szakosított ellátást nyújtó intézményekben, a családok átmeneti otthonában, a gyermekek átmeneti otthonában és a gyermekotthonban foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető, de ezen műszak után 48 óra összefüggő pihenőidőt, valamint bérpótlékot kell biztosítani.

A bölcsődék, köznevelési és szakképző intézmények zárva tartása, digitális oktatás esetén a szülő kérelmére elvitel vagy kiszállítás formájában biztosítani kell az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést. Ha a gyermek nem az intézménnyel azonos településen lakik, akkor a lakóhelye szerinti önkormányzat biztosítja ezt.

 

567/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet a családok anyagi biztonságának erősítéséhez szükséges intézkedésekről

 

Bármely foglalkoztató megszervezheti a dolgozói gyermekei számára a napközbeni felügyeletet, ha a gyermek bölcsődéjében, óvodájában rendkívüli szünet van, vagy iskolájában tantermen kívüli digitális oktatás került elrendelésre. A gyermekek 20 hetes kortól 14 éves korig, 6 és 18 óra között vehetnek részt a munkahelyi gyermekfelügyeletben, ha nem szenvednek fertőző betegségben. A szülőnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy gyermekénél betegségre utaló tünetekről nincs tudomása. A gyermekfelügyelet kiscsoportos formában, szükség esetén vegyes életkori csoportokban történik. A részletes szabályokat a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által kiadott tájékoztatónak megfelelően kell biztosítani és a tevékenység megkezdését megelőző napon be kell jelenteni az önkormányzat polgármestere, valamint a járási hivatal felé. A tájékoztató és a bejelentés nyomtatványa az alábbi linken tölthető le:

https://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/aktualitasok

Az állami támogatásoknál egyes esetekben a 2020.11.04. után lejáró határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodnak. Ezek az esetek a következők:

Lakásépítési kedvezmény és fiatalok otthonteremtési támogatása:

= Fiatal házasok megelőlegező kölcsönszerződésének lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződéskötési kötelezettsége.

= A fenti, határidőben meg nem kötött szerződés miatt fizetendő kamat, költség, kamattámogatás megfizetési kötelezettsége.

= A gyermekvállalást örökbefogadással teljesítők örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat hitelintézetnek történő bemutatása.

= Fiatal házasok támogatásához kapcsolódóan a használatbavételi engedély vagy használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézetnek történő bemutatása.

= Reprodukciós eljárásban résztvevők esetében az eljárást végző intézmény igazolásának hitelintézet felé történő bemutatása.

= Az igénylő házaspár a megelőlegezés időtartama alatt bekövetkező házasságfelbontásáról szóló bírósági ítélet jogerőre hitelintézetnek történő bemutatása.

= Gyermekvállalás teljesítését igazoló okirat bemutatása a hitelintézetnek.

Lakásépítési kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatása és kamattámogatás esetében:

= Ha az igénylést vagy a gyermekvállalás nem teljesítésének igazolását a hitelintézet elutasítja, a feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelem kormányhivatalhoz történő benyújtása.

= A támogatás folyósítását, építés/bővítés esetén az utolsó részfolyósítást követően a lakcímkártya, vásárolt ingatlan vagyonszerzési illetékelőlege kiszabásáról szóló határozat bemutatása.

= A közvetlen támogatásra, illetőleg a kamattámogatásra való jogosultság megállapítására és mértékének meghatározására vonatkozó kérelem hitelintézethez történő benyújtása.

= A lakás elidegenítéséről szóló szerződés, bontási engedély, lakáscéltól eltérő hasznosítási engedély, lakcímváltozás, lakás használatának átengedéséről szóló bejelentés a kormányhivatal felé.

= Házasság felbontásáról szóló jogerős bírósági határozat kormányhivatalnak való bemutatása.

= Támogatott ingatlan figyelési időszakon belüli értékesítésének bejelentése.

= A lakásigény lakáscserével, vagy a lakás elidegenítését követően másik lakás építésével/vásárlásával való kielégítése miatti visszafizetési kötelezettség felfüggesztése.

= Támogatott nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultsága megszűnése miatti visszafizetési kötelezettség keletkezése.

= Fiatal házasok gyermekvállalás teljesítettnek minősítésére vonatkozó kérelem benyújtása.

Fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatása:

= Kamattámogatásra való jogosultság megállapításának és mértéke meghatározásának kérése a hitelintézettől.

= Elutasított kamattámogatási kérelem esetén a feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem benyújtása a kormányhivatalhoz.

= Nem magyar állampolgár kamattámogatási kérelme esetén a tartózkodási jog fennállásának igazolása a hitelintézet felé.

Otthonteremtési kamattámogatás:

= A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének hitelintézet felé történő megküldése.

= Kamattámogatásra való jogosultság megállapításának és mértéke meghatározásának kérése a hitelintézettől.

= Elutasított kamattámogatási kérelem esetén a feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem benyújtása a kormányhivatalhoz.

Adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatás:

= Az egyezségben foglalt fizetési kötelezettség 60 napot meghaladóan való teljesítése esetén a törlesztési támogatás megvonása.

= Családi vagyonfelügyelő értesítése a törlesztési támogatás iránti kérelem benyújtásáról, a szerződés megkötéséről és a törlesztési támogatás megszüntetéséről.

= Támogatott halála esetén az adósságrendezési eljárásba jogutódként történő belépés bejelentése.

= Elutasított kérelem esetén a törlesztési támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem benyújtása a kormányhivatalhoz.

Új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatás:

= Fiatal házaspár által vállalt gyermek után igényelt CSOK-kal kapcsolatban beadandó nyilatkozat, gyermek adatainak bejelentése.

= Lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatása a hitelintézetnek.

= Biztosítotti jogviszonyról, illetve nappali rendszerű oktatásban való részvételről szóló igazolás bemutatása.

= CSOK-kérelem benyújtása a hitelintézethez.

= CSOK-kérelem elutasítása esetén a feltételeknek való megfelelés megállapításának kérése a kormányhivataltól.

= Megelőlegezett CSOK esetén a használatbevételi engedély, hatósági bizonyítvány benyújtása a hitelintézethez.

= Új lakás építése esetén a használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány benyújtása a hitelintézet felé.

= Lakás elidegenítési szerződés megkötésének, a lakcím változásának bejelentése a kormányhivatal felé.

= Házasságfelbontás tényének bejelentése a kormányhivatal felé.

= Részletfizetési, halasztott fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtása.

= CSOK visszafizetése a feltételek nem teljesítése esetén.

= Támogatott lakás eladása esetén a helyette vásárolt/cserélt lakás adásvételi szerződésének bemutatása.

= Az új lakás eladásáról szóló szerződés, a lakcímváltozás, a bontás, lakáscéltól eltérő hasznosítás bejelentése.

Használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető CSOK:

= Lakcímkártya, gyermek születéséről szóló nyilatkozat, örökbefogadási határozat, gyermek lakcímkártyája, biztosítotti jogviszonyról szóló igazolás hitelintézetnek történő bemutatása.

= CSOK-kérelem benyújtása a hitelintézethez.

= CSOK-kérelem elutasítása esetén a feltételeknek való megfelelés megállapításának kérése a kormányhivataltól.

= Házasságfelbontás tényének bejelentése a kormányhivatal felé.

= Részletfizetési, halasztott fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtása.

= Bővítési munkák elvégzéséről szóló használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatása.

= Támogatott lakás eladása esetén a helyette vásárolt/cserélt lakás adásvételi szerződésének bemutatása.

Három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentése:

= Örökbefogadás felbontásának bejelentése.

= Magzat után igényelt támogatás esetén a gyermek születésének, adatainak bejelentése.

= Kérelem benyújtásának önhibán kívüli okból történő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztése.

Babaváró támogatás:

= Biztosítotti jogviszonyban történő 30 napot meghaladó megszakítás számítása.

= Kölcsönkérelem elutasítása esetén a feltételeknek való megfelelés megállapításának kérése a kormányhivataltól.

= Gyermekvállalásra, bejelentési kötelezettség vállalására vonatkozó nyilatkozat beadás a hitelintézetnek.

= Törlesztés szüneteltetése iránti kérelem benyújtása.

=  Visszafizetésnél 5 éven belüli teljesítés esetén a visszafizetett kamattámogatás egy összegben való igénylése.

= Házasság felbontásának bejelentése a hitelintézet felé.

= Gyermekvállalási támogatás iránti kérelem benyújtása.

= Magzat után igényelt támogatás esetén a gyermek születésének, adatainak bejelentése.

Az otthonteremtési kamattámogatásnál a biztosítási jogviszonyban való megszakítás időtartamát a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig nem kell figyelembe venni ekkor sem, ha az a 30 napot meghaladja. Ha a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül újabb biztosítotti jogviszonyt létesít az igénylő, akkor a veszélyhelyzet időtartama alatt is biztosítottnak minősül a kamattámogatás szempontjából.

 

A CSOK-kérelem a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is benyújtható, ha a fiatal házaspár valamely tagja a veszélyhelyzet ideje alatt töltötte be a 40. életévét. A veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő 30. napig a CSOK-igényléshez (benyújtáshoz, szerződés megkötéséhez) elegendő az egyik igénylő, ha viszi magával a másik igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (tehát vagy a meghatalmazó által kézzel írt, vagy 2 tanú aláírásával is ellátott) meghatalmazását. A CSOK-nál is ugyanazok a szabályok élnek a biztosítási jogviszony megszakadásával kapcsolatban, mint amit az imént az otthonteremtési kamattámogatásnál leírtam.

 

A babaváró támogatás iránti kérelem a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is benyújtható, ha a feleség a veszélyhelyzet ideje alatt töltötte be a 41. életévét. A veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő 30. napig az igényléshez (benyújtáshoz, szerződés megkötéséhez) elegendő az egyik igénylő, ha viszi magával a másik igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazását. Ennél a támogatásnál is ugyanazok a szabályok élnek a biztosítási jogviszony megszakadásával kapcsolatban, mint amit az imént az otthonteremtési kamattámogatásnál leírtam.

 

568/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet a bölcsődei ellátás állami támogatásáról

 

Bölcsődék esetében 2020.12.10-től az állami támogatás szempontjából figyelembe vehető beíratott gyermekek számán a Szolgáltatói Nyilvántartásba bejegyzett férőhelyszám 80 %-át kell érteni a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig. Év közben induló intézményeknél időarányosan kell a férőhelyszámot figyelembe venni.

 

570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet a belügyi és közigazgatási szabályokról

 

A rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a szolgálatteljesítési idő változásáról, a kormánytisztviselők képzéséről, a biztonsági tanúsítvány érvényességének meghosszabbításáról (a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig), az egészségügyi készlet megóvását végző vagyonőrök jogköréről szól ez a rendelet.

 

582/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet az utazási kedvezményről

 

Ezen rendelet alapján továbbra is ingyenesen, menetjegy megvásárlása nélkül vehetik igénybe a helyi és a helyközi személyszállítási közszolgáltatásokat a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, illetve hálózatnál dolgozók, a köztisztviselők, a katonák és a rendőrök, ha a veszélyhelyzettel összefüggő feladatokat látnak el. A jogosultságot a foglalkoztató által kiállított igazolással és személyazonosság igazolására alkalmas okmánnyal kell igazolni. Az utazási kedvezmény vasúton a 2. kocsiosztályra érvényes, és a helyjegyre, pótjegyre is vonatkozik.

 

585/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál dolgozó rezidensek jogviszonyáról

 

Ők 2021.01.01-től honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban állnak.

 

601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet az egészségügyi katonák és egészségügyi honvédelmi alkalmazottak jogállásáról

 

A rendelet szabályozza a részükre járó illetményt, öszeférhetetlenségi szabályokat.

 

602/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyról

 

Ebbe szabályozzák a veszélyhelyzet ideje alatti szolgálati viszony létesítését, az önkormányzati képviselők önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyának létesítését.

 

603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet gazdasági intézkedésekről

 

2021.12.31-ig nem emelhetik az önkormányzatok, az általuk fenntartott szervezetek, gazdasági társaságok az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás keretében felmerülő díjakat és nem vezethetnek be új díjakat sem. Ez alól csak azok a szerződések jelentenek kivételt, melyeket legalább 2 évre vagy határozatlan időre kötöttek, és abban meghatározták a díjemelés mértékét. Szintén emelhetőek a díjak, ha azok mértékét a díjfizetési kötelezettséget előíró jogszabály 2020.10.31-ig számszerűsíthető módon meghatározta.

 

604/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

 

A veszélyhelyzet ideje alatt az egészségbiztosító a finanszírozási szerződést 30 napos felmondási idővel rendes felmondással is megszüntetheti. Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozási szerződést azonban rendes felmondással nem szüntetheti meg.

 

605/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról

 

A költségvetési szervként működő, orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetem alkalmazottja szakmai, oktatói, kutatói és tudományos tevékenységet a jogviszonyától és beosztásától függetlenül végezhet.

 

609/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet az állami és önkormányzati bérleti szerződésekről

 

A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő lakás, helyiség bérleti szerződése a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik, ha a bérlő azt a veszélyhelyzet ideje alatt – de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján – írásbeli nyilatkozatban kéri.

A veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig ezen ingatlanok bérleti díja nem emelhető, viszont csökkenthető. Ha a bérlő kezdeményezi a bérleti díj csökkentését, akkor annak lehetőségét a bérbeadó köteles megvizsgálni. Ugyanakkor a helyi önkormányzat maga is kezdeményezheti a bérleti díj csökkentését, és mivel ez a csökkentés gazdaságvédelmi intézkedésnek minősül, így a bérleti díjat csökkentő személy nem vonható felelősségre felelőtlen gazdálkodás miatt.

 

637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a hiteltörlesztési moratóriumról

 

A hiteltörlesztési moratóriumot 2021.06.30-ig meghosszabbították.

 

639/2020. (XII. 22.) és 640/2020. (XII.22.) Korm. rendelet az iparűzési adóról

 

2021-ben a max. 4 milliárd Ft nettó árbevétellel vagy mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozók esetében a helyi iparűzési adó mértéke 1 %, ha a helyi rendeletben megállapított adómérték ennél több. Vagyis ahol ennél kevesebb az IPA mértéke, ott marad annyi, amennyi volt, ahol viszont ennél több, ott az IPA mértéke 1 %-ra csökken.

A 2021-re bevallott adóelőleg 50 %-át kell az esedékesség időpontjában (2021.03.16.) megfizetni.

Ezzel kapcsolatban azonban teendő is van, ugyanis 2021.02.25-ig elektronikus úton, a NAV által rendszeresített 21NYHIPA nyomtatványon nyilatkozatot kell benyújtani arról, hogy jogosult a kedvezményre. Az adócsökkenés átmeneti támogatásnak minősül, a támogatástartalmat az önkormányzat legkésőbb 2021.04.30-ig visszaigazolja.

 

642/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a külszolgálatról

 

Ebben a külszolgálati kihelyezés előtti felkészítésre vonatkozó rendelkezések találhatóak.

 

643/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet az államháztartásról

 

2020-ban a Kormánynak nem kell december 31-ig határozatban megállapítania a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének és az államadósságnak a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét.

 

644/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél működő egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatottakról

 

Ebben szabályozzák a rájuk vonatkozó előírásokat, illetményüket.

 

657/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet a keresőképtelenség igazolásáról

 

2020.12.25-től a táppénzes papírt (orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről) nem kell a beteg részére átadni, hanem azt az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – is továbbíthatja a beteg részére. A beteg pedig szintén elektronikus úton továbbíthatja azt a foglalkoztató részére. A foglalkoztató a kérelem, igazolás beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni. (A rendelet nem részletezi, hogy mi lehet hitelt érdemlő mód, így ez a fantáziánkra van bízva. Jó ötlet lehet például az e-mail lementése.)

 

658/2020. (XII. 24.) Korm. rendelet a költségvetési támogatásokról

 

A központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatások tekintetében a támogató által kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül kell biztosítani. Ha ez nem történik meg, akkor a támogatás visszavonható.

 

687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az építkezések egyszerű bejelentéséről

 

2020.12.30-tól a veszélyhelyzet végéig kibővítették az egyszerűsített bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek körét. Ezen időszakban egyszerűsített bejelentés alapján végezhető:

– a 6 lakást meg nem haladó, de max. 1000 m2 összes hasznos alapterületű lakóépület építése (egyébként 300 m2 lenne a határ),

– természetes személy építtető által építtetett új lakás építése, lakásbővítés alapterületi korlát nélkül.

Ezekben az esetekben

– nem kötelező a tervezői művezetés igénybevétele;

– ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor azt az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző 15. napig kell bejelenteni.

Ha az építtető úgy dönt, hogy az egyszerű bejelentés helyett építési engedélyt kér, akkor az egyszerű bejelentésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak.

Az építtetőnek az ÉTDR rendszer felületén legalább 5 nappal a kitűzés előtt fel kell töltenie az adatokat, mely alapján az építésfelügyeleti hatóság, az építtető és a fővállalkozó kivitelező részt vesznek az egyszerű bejelentés alapján épülő épület kitűzésén. A határidőben közölt kitűzés csak különösen indokolt esetben maradhat el. Ha a hatóság nem vesz részt a kitűzésen (annak ellenére, hogy értesítést kapott az időpontról), a kitűzést akkor is szakszerűnek kell tekinteni.

 

688/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a családi gazdaságok nyilvántartásba vételéről

 

Ha a családi gazdaság létesítéséről vagy módosításáról szóló kérelmet 2020.12.31-ig benyújtották a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarához (lánykori nevén: Agrárkamara), ám az csak 2021-ben ad helyt a kérelemnek, akkor a nyilvántartásba vételt úgy kell tekinteni, hogy arra 2020.12.31. napjáig sor került.

 

689/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az elektronikus úton megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről

 

A veszélyhelyzet fennállása alatt auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy auditált elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződés és a hozzá kapcsolódó jognyilatkozat (pl. biztosítéki szerződés) teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Ez vonatkozik a bankkal kötött szerződés módosítására, visszavonására, megtámadására, megerősítésére, megszüntetésére is és feltétele, hogy az elektronikus rendszer igénybevételének kezdetén a fél kifejezetten hozzájárult ehhez és valós idejű kapcsolat keretében kerül rá sor. A pénzintézet a teljes kommunikációt rögzíti, és ha partnere azt kéri, akkor köteles a rendelkezésére bocsátani, illetve ha a szerződő fél fogyasztó, akkor a megkötött szerződés egy példányát el is kell neki küldenie.

 

690/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a budapesti és Pest megyei állami egészségügyi szolgáltatók irányításáról

 

Ebben a rendeletben jelölték ki a fővárosi centrumkórházakat, illetve azt, hogy az egyes egészségügyi szolgáltatók melyik megyei intézményhez tartoznak.

 

691/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a HM irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatókról

 

Ez szabályozza a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szevezetek működését.

 

692/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az állam tulajdonában álló gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, egyéni védőeszközök járvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályozásához szükséges hasznosításáról

 

A rendelet szerint ezek értékesítésekor mellőzhető a versenyeztetés, térítésmentesen átruházhatóak. Az egészségügyi intézmények saját hatáskörben 5 millió Ft értékű szerződést köthetnek 2021.01.01-jétől.

 

693/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet a kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásáról

 

2020.12.30-tól visszahozták a kutató-fejlesztő munkavállalók foglalkoztatásának támogatását (kis változtatással). A munkaadó kérelmére a Munkaügyi Központ max. 3 hónapos időtartamra vissza nem térítendő támogatást nyújt azon természetes személy után, akit a munkáltató foglalkoztat vagy foglalkoztatni kíván, és aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik (kutató-fejlesztő). A támogatás havi összege

– ha a munkavállaló 2020.12.29-én érvényes bruttó munkabére 670.000,- Ft, vagy ennél több, akkor 318.920,- Ft,

– ha 670.000,- Ft-nál kevesebb, akkor a 318.920,- Ft-nak a munkavállaló bruttó munkabére és a 670.000,- Ft arányával számított összege. (Pl. ha a bruttó bér 500.000,- Ft, akkor a támogatás 500.000 / 670.000 x 318.920 = 238.000,- Ft.)

A munkáltatónak vállalnia kell, hogy a munkavállalót legalább a támogatás időtartamával megegyező időtartamig továbbfoglalkoztatja (vagyis a támogatott 3 hónap után még 3 hónapig), valamint ezen időszakban nem csökkenti a munkabérét.

A kérelmet a Kormányhivatalhoz (Munkaügyi Központ) kell benyújtani, mely 8 munkanapon belül dönt a támogatásról. A támogatási kérelem elérhetősége:

https://nfsz.munka.hu/cikk/1357/Kutatok_es_fejlesztok_innovacios_bertamogatasa

 

694/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet az országos gyógyintézetek, társgyógyintézetek működéséről, irányításáról

 

Ezek a intézetek egészségügyi szolgáltatónak minősülnek, amelyek vezetőjét az egészségügyi miniszter nevezi ki.

 

709/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartási szabályokról

 

Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásokkal kapcsolatos eltérő előírásokat taglalja ez a rendelkezés (bírság alóli mentesülés, adatszolgáltatás határideje, támogatott tevékenség időtartama).

 

732/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet az egyszerűsített közjegyzői eljárásról

 

2021.01.01-től az állami kamattámogatással érintett lakáscélú fogyasztói hitel-, illetve kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés alapján a közjegyzői okirat elkészítésére kizárólag egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat formájában kerülhet sor, azzal, hogy a hitelezőnek 2021.01.31-ig az írásbeli tervezetet, ezt követően pedig az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott okiratminta alapján elkészített írásbeli tervezetet kell kitöltve a közjegyző rendelkezésére bocsátania.

 

4/2021. (I. 14.) Korm. rendelet a 25.000 főnél nem nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatok támogatási programjáról

 

2021.01.15-től azok az önkormányzatok, ahol a lakosságszám max. 25.000 fő, megkapják a központi költségvetésből az iparűzési adó 1 %-ra történő csökkenéséből adódó bevételkiesésük összegét támogatásként. Persze nem automatikusan, hanem külön kérniük kell. A támogatást 2 egyenlő részletben (2021 júniusában és októberében) folyósítják számukra.

 

13/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a központi költségvetés szabályaitól való eltérésről

 

Ezen rendelet alapján a veszélyhelyzet megszűnéséig a költségvetés járvány elleni védekezési alap központi tartaléka előirányzata külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

 

14/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a közigazgatási perekben alkalmazandó illetékességi szabályokról

 

2021.01.23-tól a veszélyhelyzet ideje alatt a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közigazgatási tevékenységével kapcsolatos jogviták rendezésében kizárólag a Fővárosi Törvényszék illetékes.

 

15/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a polgármesteri feladatok ellátásáról

 

2021.01.23-tól ha a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester nem gyakorolja a polgármester feladat- és hatáskörét, akkor azt a képviselő-testület által kijelölt önkormányzati képviselő gyakorolja (polgármestert megillető díjazás ellenében), akinek ezen feladat elvállalásáról írásban nyilatkoznia kell.

 

16/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a külföldről érkező hallgatók egészségügyi alkalmassági vizsgálatáról

 

A 2021.01.23. után az ösztöndíjban részesülő nem magyar állampolgárral felsőoktatási intézmény által létesített hallgatói jogviszony esetében ha a hallgató az egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján alkalmatlan a tanulmányok folytatására, akkor abban a félévben, amikor ezt megállapították, szünetel a hallgatói jogviszonya, illetve ha alkalmatlan egészségügyileg a tanulmányok folytatására és befejezésére, akkor meg is szüntetik azt.

Az ösztöndíjban részesülő hallgatók esetében előírhatják az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot. Ez viszont nem alkalmazható a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, a bevándorolt vagy a letelepedett jogállású hallgatók esetében.

 

17/2021. (I. 22.) Korm. rendelet a vadászjegy kiállításáról, érvényesítéséről

 

2021.01.23-tól a vadászjegy kiállítását vagy érvényesítését elektronikus úton, az Országos Magyar Vadászkamara honlapján keresztül is lehet kérni (akár elektronikus azonosítás nélkül is).

 

21/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról

 

Ahol jogszabály rendelkezése szerint valamely jogosultság megállapításának vagy felülvizsgálatának a tárgyév januárjában érvényes kötelező legkisebb munkabér vagy a garantált bérminimum az alapja, ott a 2021.02.01-től érvényes írt összeggel kell számolni. Ezeket a jogosultságokat 2021.02.28-ig az új minimálbér alapján ismételten meg kell állapítani vagy felül kell vizsgálni.

A rendeletből nem derül ki, hogy konktrétan mire vonatkozik. Keresgéltem olyan jogosultságokat, melyek megállapításához a januárban érvényes minimálbért veszik alapul. A szja-ban érvényesíthető személyi kedvezményen és a szolgálati járandóság melletti kereseti plafonon kívül semmit sem találtam, így csak reménykedem, hogy hamarosan elárulják, mire gondolt a költő. Akinek van tippje, az kérem, írja meg nekem a titkar@minke.hu oldalra, mert nagyon kíváncsi vagyok rá.

 

22/2021. (I. 28.) Korm. rendelet a szakképzésihozzájárulás-fizetési kedvezményről

 

2021.01.29-től változik a szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ez a rendelet, mely a címmel és aláírással együtt összesen 23 sorból áll, nem hogy több, de nagyon sok sebből vérzik. Nézzük, mit írtak le benne.

  1. Eddig az Szkt. (2019. évi LXXX. tv.) 105. § (1) bekezdése alapján szakképzési hozzájárulás fizetésére a belföldön székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet volt kötelezett. Most átmenetileg szakképzési hozzájárulásra kötelezettek:
  2. a) a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet az egyéni vállalkozó kivételével (vagyis: gazdasági társaság, európai rt., egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, külföldi székhelyű vállalat mo-i fióktelepe, állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány),
  3. b) az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó (vagyis az ingatlan-bérbeadási, magánszálláshely-szolgáltatási tevékenységet önálló tevékenységként vagy tételes átalányadót alkalmazókon, közjegyzőkön, bírósági végrehajtókon, egyéni szabadalmi ügyvivőkön, ügyvédeken, állatorvosokon kívül minden egyéni vállalkozó),
  4. c) a belföldi székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkező, belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy

Ugyanakkor a rendelet nem módosította a 105. § (2) bekezdés alkalmazhatóságát, tehát érvényes maradt az, hogy nem terheli szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség a költségvetési szervet, civil szervezetet, egyházi jogi személyt, vallási egyesületet, lakásszövetkezetet, szociális szövetkezetet, iskolaszövetkezetet, közérdekű nyugdíjas szövetkezetet, víziközmű-társulatot, fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetet, egészségügyi szolgáltatót, egyéni vállalkozót saját maga után, az egyéni cég, a végrehajtó iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, az ügyvédi iroda vagy a közjegyzői iroda tevékenységében személyesen közreműködő tagot a szociális hozzájárulási adó alapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot a kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben.

Tehát akkor egy szövetkezet, vagy az egyéni vállalkozó a saját jövedelemkivétje után most kötelezett a szakképzési hozzájárulásra a 105. § (1) bekezdés átmeneti változása miatt, vagy a 105. § (2) bekezdés alapján nem terheli ez a kötelezettség?

  1. A szakképzési hozzájárulás alapja is változik. Eddig a szakképzési hozzájárulás alapja a 106. § (1) bekezdés értelmében a szoc.ho törvényben meghatározott szoc.ho alapjával egyezett meg. A rendelet alapján 2021.01.01-től (tehát visszamenőleges hatállyal!) viszont a szakképzési hozzájárulás alapjába nem tartozik bele a béren kívüli juttatás, egyes meghatározott juttatás, kamatkedvezményből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék, vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereségből származó jövedelem, külföldi illetőségű előadóművész Szja tv. 1/B. § szerinti jövedelme.

Végre egy mondat, amit értettem. Lényegében leírták, hogy pl. a SZÉP-kártya után – ellentétben a 2021.01.27-én a szakképzési hozzájárulásról kiadott 74. számú NAV információs füzetben taglaltakkal – mégsem kell szakképzési hozzájárulást fizetni, vagyis ennek adóterhe 15 %, mivel csak szja-t kell fizetni utána. No de meddig? A jelenlegi érvényességi idő alapján a veszélyhelyzet végéig, vagy pedig a SZÉP-kártya juttatás kedvezményes időszakának végéig (2021.06.30-ig)?

Rengeteg a kérdés, ezért pénteken (29-én) délelőtt egyeztettem telefonon a NAV-val is eme csodás 23 soros mű elemzésével kapcsolatban. Azt mondták, sajnos egyelőre ők sem tudják, mit jelent ez a jogszabály, talán majd a jövő héten kapnak valami információt, úgyhogy érdeklődjek akkor.

Délután pedig megjelent egy NAV közlemény „Változtak a szakképzési hozájárulás szabályai” címmel, amiben világosan leírták, hogy „már a januárban béren kívüli juttatásként adott SZÉP-kártya-támogatás után sem kell a szakképzési hozzájárulást megfizetni.” A fentebb taglalt kérdéseim közül azonban sajnos egyikre sem találtam benne a választ. Remélem, hamarosan további segítséget kapunk a 23 soros gyöngyszem értelmezéséhez!

 

31/2021. (I. 29.) Korm. rendelet a szünetelő közigazgatási hatósági eljárásról

 

2021.01.30-tól a veszélyhelyzet ideje alatt folyamatban lévő, az ügyfél kérelmére szünetelő közigazgatási hatósági eljárásban az eljárást megszüntető 6 hónapos időtartamba a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele, és az a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

 

EDDIG TARTOTT a 27/2021. (I.29.) Kormányrendelet leírása, mely alapján a veszélyhelyzet végéig a fenti előírásokat kell alkalmazni.

 

De itt még nincs vége a rendelkezéseknek, ugyanis a határellenőrzés visszaállítását ismét – most 2021.02.28-ig – meghosszabbították.

 

Helyi önkormányzati vagy nemzeti önkormányzati időközi választás, népszavazás a veszélyhelyzet megszűnését követő napig továbbra sem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül ki kell tűzni.

 

2021.01.28-án a 13. számú Magyar Közlönyben végre megjelent a minimálbérről szóló Kormányrendelet. E szerint 2021.02.01-től (tehát nem visszamenőleg):

– a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók minimálbére 167.400,- Ft/hó, 38.490,- Ft/hét, 7.700,- Ft/nap, illetve 963,- Ft/óra;

– a garantált bérminimum (ami a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozóknak jár) 219.000,- Ft/hó, 50.350,- Ft/hét, 10.070,- Ft/hét, illetve 1.259,- Ft/óra.

 

Bár nem veszélyhelyzeti intézkedés, de említést érdemel, hogy a cseden lévő munkavállaló esetében sem kell havonta legalább a minimálbér 30 %-a után megfizetni a tb-járulékot. Ezt a rendelkezést a családi gazdaságokról szóló törvényben leírt rendelkezéssel csempészték be a Tbj. 27. § (2) bekezdés a) pontjába azzal, hogy 2020.07.01-ig visszamenőleg érvényes, tehát ha valaki a cseden lévő munkavállalónál alkalmazta a járulékfizetési minimumot, akkor az most önellenőrzéssel helyesbítheti a tavalyi bevallásait.

 

 

2021.01.18.

 

Csendes hetünk volt, legalábbis ami a veszélyhelyzeti intézkedéseket illeti. No meg még a minimálbért sem határozták meg idénre. (Jó oldala, hogy egyelőre nem kell munkaszerződés-módosításokat gyártani. Rossz oldalairól pedig a 01.04-i bejegyzésem elején írtam.)

 

Nem változás, csak figyelemfelhívás:

Van egy kis csavar a SZÉP-kártya után fizetendő adóknál, ugyanis 2021.01.01-től 2021.06.30-ig már nem csak 15 % szja-t, hanem még 1,5 % szakképzési hozzájárulást is fizetni kell. (Az oka, hogy a szakképzésről szóló törvény alapján akkor nem kell szakk.hj-t fizetni, ha a szoc.ho tv. alapján nem terheli adófizetési kötelezettség a kifizetést. 2021.06.30-ig viszont nem a szoc.ho tv., hanem a veszélyhelyzeti tv. alapján nem kell szoc.ho-t fizetni a SZÉP-kártya után.)

 

Azért egy újdonság volt a múlt héten:

2021.01.15-től azok az önkormányzatok, ahol a lakosságszám max. 25.000 fő, megkapják a központi költségvetésből az iparűzési adó 1 %-ra történő csökkenéséből adódó bevételkiesésük összegét támogatásként. Persze nem automatikusan, hanem külön kérniük kell. A támogatást 2 egyenlő részletben (2021 júniusában és októberében) folyósítják számukra.

 

 

2021.01.11.

 

A 2021-es minimálbért még mindig nem határozták meg, de nem is történt túl sok minden a múlt héten. Feloldották az Angliából érkező utasszállító repülők leszállási tilalmát, öltözködési szabályzatot adtak ki a pénzügyőröknek, átcsoportosítottak költségvetési tételeket, rendelkeztek kormányzati beruházásról, emlékérmet adtak ki és

 

meghosszabbították a 2020.11.11-én bevezetett veszélyhelyzeti intézkedések hatályát 2021.02.01-ig.

 

Ismétlésképpen nézzük, melyek ezek:

 

Maszkviselés

A 6. életévét be nem töltött kiskorú, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy kivételével mindenki köteles a száját és az orrát maszkkal eltakarni:

– a tömegközlekedési eszközön és azok várótermeiben (kivéve a zárt vezetőülésben tartózkodó járművezetőt);

– a 10.000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén az önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen (kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken);

– az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során (kivéve azt a – nem eladótérben és nem a raktárban lévő – helyiséget, melyet kijelöltek arra, hogy ott a dolgozók a munkaközi szünetben nem kötelesek maszkot viselni);

– a bevásárlóközpont területén (kivéve az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területét);

levéltár látogatóterében;

– ügyfélfogadási időben a közigazgatási szervek, posták ügyfélterében;

minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben;

vendéglátó üzletben a dolgozóknak és a vendégeknek is;

egészségügyi intézmény területén mindenki (kivétel: a beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni);

szociális intézményben az ott dolgozóknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal, valamint az ellátottaknak a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint.

 

Kijárás korlátozása

Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom van, ebben az idősávban csak az alábbi esetekben megengedett a közterületen való tartózkodás:

– egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal;

– munkavégzés céljából (ezt okirattal kell igazolni);

– munkavégzés helyére, illetve onnan haza történő közlekedés céljából (okirattal igazolni kell);

– versenyszerűen sportolóknak edzésen, sportrendezvényen való részvétel, illetve oda utazás vagy onnan haza utazás céljából (ezt is okirattal kell igazolni);

– kutyasétáltatás a lakóhely 500 méteres körzetén belül (a kutyafuttatókat a helyi önkormányzat saját hatáskörben bezárathatja).

 

Üzletek nyitva tartása

Az üzletek, lottózók, nemzeti dohányboltok reggel 5 órától este 7 óráig lehetnek nyitva. Csak az ott dolgozók tartózkodhatnak ott az ezen kívüli időszakban (vagyis este 7 és reggel 5 között).

Ez a szabály nem vonatkozik a gyógyszertárakra, üzemanyagtöltő-állomásokra és a vendéglátó üzletekre, ezek normál rend szerint nyitva tarthatnak (persze a rájuk vonatkozó korlátozások mellett).

Az előzőekben nem említett minden más szolgáltató és szolgáltatás (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhet a kijárási tilalom szabályai mellett.

 

Vendéglátó üzletek, üzemi étkezdék

Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából – az ehhez szükséges időtartamig – lehet tartózkodni.

Ez nem vonatkozik a munkahelyi étteremre/bárra, a szálláshelyen az ottani vendégek kiszolgálását végző éttermekre/bárokra, az oktatási intézmények menzájára/büféjére, ha csak az ott dolgozókat és tanulókat szolgálják ki, valamint az egészségügyi intézményben található étteremre/büfére.

 

Szállodák, szálláshelyek

A dolgozókon kívül csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégek, valamint a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladat ellátása érdekében elhelyezett személyek és a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodhatnak ezeken a helyeken. Viszont ők sem használhatják az ott lévő szabadidős létesítményeket.

 

Rendezvények, szertartások, gyülekezés

– Tilos a közterületen, nyilvános helyeken való csoportosulás, gyülekezés.

– Szinte mindennemű rendezvény, gyűlés megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, sporteseményeket, magánrendezvényeket, a zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó eseményt is.

– Nem minősül rendezvénynek – így megtartható – az a kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás, melyet online módon közvetítenek, és az esemény helyszínén csak a fellépők és a technikai személyzet tartózkodik.

– A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg.

Magán- és családi rendezvények (például születésnap) maximum 10 fő részvételével megtarthatóak.

Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.

Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak a szertartás vezetője/anyakönyvvezető, a házasulók, azok tanúi, szülei, nagyszülei, testvérei és gyermekei lehetnek jelen.

 

Sportolás, mérkőzések

– A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani, nem lehetnek ott nézők.

– Az egyéni szabadtéri sportok – különösen futás, gyaloglás, kerékpározás – gyakorlása engedélyezett közterületen, nyilvános helyen, szabadtéri sportpályákon.

Tilos viszont a csapatsportok (különösen labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, röplabda) gyakorlása. De ez a rendelkezés nem vonatkozik a versenyszerűen sportolók edzéseire, sportrendezvényeire, ugyanis a versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.

 

Szabadidős létesítmények

Az ott foglalkoztatottak kivételével senki sem tartózkodhat

– előadó-művészet valamennyi ágának fellépési helyszínén (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz)

– moziban

– edző- és fitneszteremben

– uszodában, közfürdőben

– jégpályán

– állatkertben, vadasparkban

– kalandparkban, vidámparkban

– játszóházban

– múzeumban, könyvtárban, kép- és hangarchívumban, közművelődési intézményben, közösségi színtéren, integrált kulturális intézményben.

Kivételt képez a fentiek alól a versenyszerűen sportoló, ugyanis ő edzése, sportrendezvény céljából használhatja a jégpályát, uszodát, edző- és fitnesztermet, sportlétesítményt.

 

Oktatási intézmények

– A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Ezen intézmények területére az ott dolgozó, karbantartást, javítást végző, jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkező (pl. ellenőr), a tanuló, és az őt kísérő 1 fő nagykorú, maszkot viselő személy léphet be, de a kísérő csak a testhőmérséklet-mérési pontig mehet be. Mindegyikükre vonatkozik, hogy csak akkor mehetnek be, ha a testhőmérsékletük nem haladja meg a 37,8 Celsiust. Ha a tanuló testhőmérséklete ennél magasabb, akkor őt el kell különíteni és erről a szülőt vagy törvényes képviselőt telefonon értesíteni kell.

– A középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarend lép életbe.

– A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.

– Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át, de a rektor kezdeményezésére ez alól a felsőoktatásért felelős miniszter, illetve – amelyik intézmény nem hozzá tartozik, annak – az intézményt fenntartó miniszter felmentést adhat.

– A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a kollégiumban karanténban lévők számára engedélyezhető.

 

Üzleten kívüli és csomagküldő kereskedelem

A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. Ezt a tevékenységet akár a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.

Forgalmazható termékek köre: napi fogyasztási cikk (élelmiszer is), vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék.

Bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem is, de nekik nem kell szerződést kötniük vendéglátó üzlettel vagy bolttal.

Viszont termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.

Ha ezt a tevékenységet személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltató végzi, akkor neki az ezen szerződés alapján végzett tevékenysége során a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben [176/2015. (VII. 7.) Korm.rendelet] és a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott előírásokat nem kell alkalmazni.

 

Ellenőrzés

A Magyar Honvédség is bekapcsolódik a veszélyhelyzeti intézkedések végrehajtásába, ugyanis ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét, valamint közreműködik a veszélyhelyzeti intézkedések betartásának ellenőrzésében és közterületi járőrszolgálatot lát el.

Ha a rendőrség a saját vagy a katona ellenőrzése során a veszélyhelyzeti előírások megszegéséről szerez tudomást, akkor az üzemeltetőre 100.000,- Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki, valamint a helyszínt legalább 1 napra, legfeljebb 1 évre bezárathatja. A bezárást nem alkalmazhatják oktatási intézménnyel szemben. A szankciók egy napon belül többször és együttesen is alkalmazhatóak. A bírság és a bezárás elkerülhető, ha a hely üzemeltetője, illetve a szervező, vagy ezek alkalmazottai a jogsértő személyt felszólították a távozásra és azt követően, hogy a jogsértő személy ennek nem tett eleget, értesítették a rendőrséget. Ha ezeket az intézkedéseket csak részben teszik meg, akkor azt figyelembe veszik a szankciók mértékének meghatározásánál.

A szabályszegőt minimum 5.000,- Ft-ra, maximum 500.000,- Ft-ra büntetik. A helyszíni bírság összege pedig 5.000,- Ft-tól 150.000,- Ft-ig terjed, ismételt elkövetésnél max. 200.000,- Ft lehet.

 

 

2021.01.04.

 

Nagyon vártam már a minimálbérről szóló rendeletet. Az utóbbi években sajnos már megszoktuk, hogy ennek közlését az utolsó pillanatra hagyják (általában december 30-án szokták közzétenni, ami szinte tervezhetetlenné teszi a következő évet). Most viszont szilveszterkor hiába lapoztam fel a Magyar Közlönyt, az aznapi számokban nem szerepelt erről semmi (pedig 360 oldalt sikerült aznap kiadniuk). Azután újévi meglepetésként a Magyar Közlöny 2020.12.31-i 298. számában a 11768. oldalon végre megláttam a „bérminimum” szót. Odalapozva pedig megállapítottam, hogy kormányunk alulmúlta magát (mondjuk ez nem ért meglepetésként), ugyanis a minimálbérről szóló rendeletben csak annyit írtak, hogy arról majd valamikor 2021-ben fognak dönteni. Tehát fogalmunk sincs arról, hogy mikor kell módosítanunk a munkaszerződéseket (nyilván visszamenőleg, január 1-jei hatállyal), egyáltalán nem tudunk semmit tervezni, de ennél sokkal jobban aggasztanak azok a rendeletek, melyeknél a számítás alapja az „év, illetve a tárgyhó első napján érvényes minimálbér”. Sok ilyen van (pl. az szja-ban a személyi kedvezmény, az egyéni és társas vállalkozók minimum járulékfizetési kötelezettsége).

A Tbj. (2019. évi CXXII. tv.) szerint „minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.”

Az szja tv. (1995. évi CXVII tv.) szerint „minimálbér: a törvény külön rendelkezésének hiányában is az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e törvény költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseiben említett mindenkori minimálbért”, valamint éves minimálbér: az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese.”

A tárgyhónap első napja 2021 januárjában 2021.01.01. Ezen a napon az érvényes minimálbér 161.000,- Ft, a garantált bérminimum pedig 210.600,- Ft. Tehát előfordulhat, hogy januárban

– egyéb jogviszony (pl. megbízási szerződés) esetén az lesz biztosított, akinek a jövedelme eléri a 48.300,- Ft-ot;

– a munkavállalók utáni járulékfizetési alsó határ 48.300,- Ft marad;

– az egyéni és társas vállalkozóknak is legalább a tavalyi minimálbér után kell tb-járulékot fizetni;

– az a mezőgazdasági őstermelő, akinek a 2020. évi támogatás nélküli bevétele meghaladja a 9.660.000,- Ft-ot, 148.120,- Ft után fizet tb-járulékot;

– a személyi kedvezmény 53.700,- Ft (ez 8.055,- Ft adókedvezményt jelent).

 

Természetesen amíg nem lesz ismert az új minimálbér összege (vagyis január első napjaiban), addig az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazottaknak is elegendő 787,- Ft/óra, illetve szakképzettséget igénylő munkakör esetén 1.054,- Ft/óra díjazást fizetni (hiszen ennyi a rájuk vonatkozó minimálbér).

Ha ragaszkodunk a törvény előírásához, akkor 2021-ben az éves minimálbér ugyanannyi lesz, mint 2020-ban volt (1.932.000,- Ft), ráadásul 2021-ben

– az ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel akkor minősül egyes meghatározott juttatásnak, ha annak egyedi értéke személyenként nem haladja meg a 40.250,- Ft-ot;

– a csekély értékű ajándék is 16.100,- Ft-ig marad egyes meghatározott juttatás;

– az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazottak részére kifizetett bérből is csak 14.820,- Ft számolható el költségként.

 

Azt sem tudom elképzelni, mi lesz azokkal, akik minimálbér körüli összeget keresnek és január elején szűnik meg a munkaviszonyuk. Vajon rájuk vonatkozni fog a visszamenőleges hatály és a már megszünt jogviszonyra járó díjazást is módosítani kell (annak összes papírvonzatával)?

 

Hirtelen ennyi jutott eszembe arról, hogy 2021.01.01-jén az érvényes minimálbér 161.000,- Ft, a garantált bérminimum pedig 210.600,- Ft. Kíváncsi vagyok, hogyan fogják, vagy fogják-e ezt egyáltalán orvosolni.

 

Ezen eszmefuttatás után áttérek a tényleges veszélyhelyzeti intézkedésekre.

 

2020.12.30-tól a veszélyhelyzet végéig kibővítették az egyszerűsített bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek körét. Ezen időszakban egyszerűsített bejelentés alapján végezhető:

– a 6 lakást meg nem haladó, de max. 1000 m2 összes hasznos alapterületű lakóépület építése (egyébként 300 m2 lenne a határ),

– természetes személy építtető által építtetett új lakás építése, lakásbővítés alapterületi korlát nélkül.

Ezekben az esetekben

– nem kötelező a tervezői művezetés igénybevétele;

– ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor azt az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző 15. napig kell bejelenteni.

Ha az építtető úgy dönt, hogy az egyszerű bejelentés helyett építési engedélyt kér, akkor az egyszerű bejelentésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak.

Az építtetőnek az ÉTDR rendszer felületén legalább 5 nappal a kitűzés előtt fel kell töltenie az adatokat, mely alapján az építésfelügyeleti hatóság, az építtető és a fővállalkozó kivitelező részt vesznek az egyszerű bejelentés alapján épülő épület kitűzésén. A határidőben közölt kitűzés csak különösen indokolt esetben maradhat el. Ha a hatóság nem vesz részt a kitűzésen (annak ellenére, hogy értesítést kapott az időpontról), a kitűzést akkor is szakszerűnek kell tekinteni.

 

Ha a családi gazdaság létesítéséről vagy módosításáról szóló kérelmet 2020.12.31-ig benyújtották a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarához (lánykori nevén: Agrárkamara), ám az csak 2021-ben ad helyt a kérelemnek, akkor a nyilvántartásba vételt úgy kell tekinteni, hogy arra 2020.12.31. napjáig sor került.

 

2020.12.30-tól 2021.02.08-ig érvényes az a szabály, hogy a veszélyhelyzet fennállása alatt auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy auditált elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződés és a hozzá kapcsolódó jognyilatkozat (pl. biztosítéki szerződés) teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Ez vonatkozik a bankkal kötött szerződés módosítására, visszavonására, megtámadására, megerősítésére, megszüntetésére is és feltétele, hogy az elektronikus rendszer igénybevételének kezdetén a fél kifejezetten hozzájárult ehhez és valós idejű kapcsolat keretében kerül rá sor. A pénzintézet a teljes kommunikációt rögzíti, és ha partnere azt kéri, akkor köteles a rendelkezésére bocsátani, illetve ha a szerződő fél fogyasztó, akkor a megkötött szerződés egy példányát el is kell neki küldenie.

 

2020.12.30-tól visszahozták a kutató-fejlesztő munkavállalók foglalkoztatásának támogatását (kis változtatással). A 693/2020. (XII.29.) Kormányrendelet szerint a munkaadó kérelmére a Munkaügyi Központ max. 3 hónapos időtartamra vissza nem térítendő támogatást nyújt azon természetes személy után, akit a munkáltató foglalkoztat vagy foglalkoztatni kíván, és aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik (kutató-fejlesztő). A támogatás havi összege

– ha a munkavállaló 2020.12.29-én érvényes bruttó munkabére 670.000,- Ft, vagy ennél több, akkor 318.920,- Ft,

– ha 670.000,- Ft-nál kevesebb, akkor a 318.920,- Ft-nak a munkavállaló bruttó munkabére és a 670.000,- Ft arányával számított összege. (Pl. ha a bruttó bér 500.000,- Ft, akkor a támogatás 500.000 / 670.000 x 318.920 = 238.000,- Ft.)

A munkáltatónak vállalnia kell, hogy a munkavállalót legalább a támogatás időtartamával megegyező időtartamig továbbfoglalkoztatja (vagyis a támogatott 3 hónap után még 3 hónapig), valamint ezen időszakban nem csökkenti a munkabérét.

A kérelmet a Kormányhivatalhoz (Munkaügyi Központ) kell benyújtani, mely 8 munkanapon belül dönt a támogatásról. A támogatási kérelem elérhetősége:

https://nfsz.munka.hu/cikk/1357/Kutatok_es_fejlesztok_innovacios_bertamogatasa

 

2021.01.01-től a veszélyhelyzet megszűnéséig nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást megállapítani, bevallani és befizetni.

 

2021.01.01-től a veszélyhelyzet végéig nem kell idegenforgalmi adót beszedni, befizetni az eltöltött vendégéjszaka után, de a be nem szedett adót – ha az nem nulla – be kell vallani az adóhatósághoz.

 

Aki az egészségügyben érdekelt, az feltétlenül olvassa el a 43/1999. (III.3.) Kormányrendelet 697/2020. (XII.29.) Kormányrendelettel módosított szövegét, mivel az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának szabályai 2021.01.01-től több pontban (pl. várólistás ellátások elszámolása, jelentési szabályok, éves keret megállapítása, módosítása, betegszállítás, egynapos ellátások) megváltoztak.

 

Aki pedig a látvány-csapatsportban érdekelt, az a 107/2011. (VI.30.) Kormányrendelet 723/2020. (XII.31.) Kormányrendelettel módosított szövegét tanulmányozza, mivel 2021.01.03-tól változtak a támogatási igazolás kiállítására, felhasználására, elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályok. (Csak egy példa: a kiegészítő sportfejlesztési támogatás bármely jogcímen felhasználható.)

 

2020.12.25-től a táppénzes papírt (orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről) nem kell a beteg részére átadni, hanem azt az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – is továbbíthatja a beteg részére. A beteg pedig szintén elektronikus úton továbbíthatja azt a foglalkoztató részére. A foglalkoztató a kérelem, igazolás beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni. (A rendelet nem részletezi, hogy mi lehet hitelt érdemlő mód, így ez a fantáziánkra van bízva. Jó ötlet lehet például az e-mail lementése.)

 

A központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatások tekintetében a támogató által kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül kell biztosítani. Ha ez nem történik meg, akkor a támogatás visszavonható.

 

2021.01.01-től a veszélyhelyzet ideje alatt a szociális alapszolgáltatásoknál nem kell az ellátotti jogosultságot vizsgálni, valamint a fenntartó ideiglenesen eltérhet a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételektől, sőt egyes szolgáltatási elemek nyújtása – az étkeztetés kivételével – szüneteltethető. Házi segítségnyújtás esetében az újonnan felvételre kerülővel személyi gondozásra irányuló megállapodást kell kötni, és a veszélyhelyzet időtartamát nem kell figyelembe venni a személyi gondozás éves átlagának meghatározásakor.

 

A 660/2020 (XII.24.) Kormányrendelet értelmében az állami, önkormányzati vagy egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltató a 2020.11.30-án fennálló lejárt tartozásállománya alapján – ha az több, mint 100.000,- Ft – működési támogatásban részesül. A támogatás összegét a NEAK állapítja meg, a honlapján közzéteszi, 2020.12.29-ig utalványozza. A működési támogatás 2020.12.31-ig használható fel.

 

A látvány-csapatsport támogatások esetében a támogatott 2021.06.30-ig egy alkalommal kérelmezheti a jóváhagyást végző szerezetnél a támogatás összegének növelését.

Az a támogatás igénybevételére jogosult szervezet, amely a 2020-2021-es támogatási időszakra vonatkozóan még nem nyújtott be sportfejlesztési programot, vagy nem részesült támogatásban, egy alkalommal, legkésőbb 2020.12.31-ig utólag benyújthatja a sportfejlesztési programot a jóváhagyást végző szervezethez a 664/2020 (XII.24.) Kormányrendelet értelmében. (Sűrű hete lesz azoknak, akik ezt igénybe szeretnék venni, mert csak 4 munkanapjuk van erre.)

 

Beszélgetéseim során kérdés volt, hogy a szolgáltatóknak (fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, stb.) este hány órakor kell bezárniuk? Ugyanis a szabály szerint az üzletek 5 órától 19 óráig lehetnek nyitva. De üzlet-e pl. a fodrászüzlet? Nos az üzlet fogalmát a kereskedelemről szóló törvény határozza meg, mely szerint “üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak”. Látható tehát, hogy azok az “üzletek”, ahol nem kereskedelmi tevékenység folyik (semmilyen terméket nem adnak el), nyitva lehetnek 19 óra után is. DE senki se felejtse el, hogy a vendégeknek, ügyfeleknek este 8-ra haza is kell érniük, hiszen akkor kezdődik a kijárás korlátozási ideje. Tehát igazából nem lehet sokkal tovább nyitva lenni este 7-nél, hiszen a kijárás korlátozására vonatkozó szabályokat be kell tartani. (Ami szerint a sporttevékenység és életveszély esetét kivéve csak munkahelyről haza vagy otthonról munkahelyre lehet menni este 8 és reggel 5 között.)

 

A hitelmoratóriumot meghosszabbították 2021.06.30-ig. Az az adós, aki 2020.12. hónapra esedékes tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettsége tekintetében nem vette igénybe a fizetési moratóriumot, ám most szeretné igénybe venni, az jelezze ezirányú igényét írásban a hitelező felé.

 

Újabb tevékenységi körrel bővült 2020.11.23-tól az adó- és járulékkedvezményre, valamint az ágazati bértámogatásra jogosultak köre. Most már a tényleges főtevékenységként a TEÁOR 4939 (m.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás) tevékenységet folytató kifizető is jogosult a szoc.ho, szakk.hj., rehab.hj., illetve kiva mentességre. De ők csak akkor vehetik igénybe a kedvezményt, ha nem közszolgáltatási kötelezettség ellátását célzó közlekedési szolgáltatást végeznek és rendelkeznek közúti személyszállítási engedéllyel.

 

Így tehát 2020. november, december és 2021. január hónapra

– nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük a munkaviszonyban foglalkoztatottak után,

– nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük;

– mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól;

– nem kell KIVA-t fizetniük a személyi jellegű kifizetések összege után és

– a bruttó bér 50 %-át kérhetik ágazati bértámogatásként

az alábbi tevékenységi köröket tényleges főtevékenységként folytatók:

TEÁOR 4939            M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás (ha nem közszolgáltató és van közúti személyszállítási engedélye)

TEÁOR 5510             Szállodai szolgáltatás

TEÁOR 5520             Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

TEÁOR 5530             Kempingszolgáltatás

TEÁOR 5590             Egyéb szálláshely szolgáltatás

TEÁOR 5610             Éttermi, mozgó vendéglátás

TEÁOR 5621             Rendezvényi étkeztetés

TEÁOR 5630             Italszolgáltatás

TEÁOR 5914             Filmvetítés

TEÁOR 7911             Utazásközvetítés

TEÁOR 7912             Utazásszervezés

TEÁOR 8230             Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

TEÁOR 8551             Sport és szabadidős képzés

TEÁOR 9001             Előadó-művészet

TEÁOR 9002             Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység

TEÁOR 9004             Művészeti létesítmények működtetése

TEÁOR 9102             Múzeumi tevékenység

TEÁOR 9104             Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése

TEÁOR 9311             Sportlétesítmény működtetése

TEÁOR 9312             Sportegyesületi tevékenység

TEÁOR 9313             Testedzési szolgáltatás

TEÁOR 9319             Egyéb sporttevékenység

TEÁOR 9321             Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység

TEÁOR 9329             M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

TEÁOR 9604             Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (de csak ha megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.)

 

2021-ben a max. 4 milliárd Ft nettó árbevétellel vagy mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozók esetében a helyi iparűzési adó mértéke 1 %, ha a helyi rendeletben megállapított adómérték ennél több. Vagyis ahol ennél kevesebb az IPA mértéke, ott marad annyi, amennyi volt, ahol viszont ennél több, ott az IPA mértéke 1 %-ra csökken.

A 2021-re bevallott adóelőleg 50 %-át kell az esedékesség időpontjában (2021.03.16.) megfizetni.

Ezzel kapcsolatban azonban teendő is van, ugyanis 2021.02.25-ig elektronikus úton, a NAV által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozatot kell benyújtani arról, hogy jogosult a kedvezményre. (Természetesen a nyomtatvány még nincs fenn a NAV honlapján, de február elejéig biztosan felkerül.) Az adócsökkenés átmeneti támogatásnak minősül, a támogatástartalmat az önkormányzat legkésőbb 2021.04.30-ig visszaigazolja. A 639/2020. és 640/2020 (XII.22.) Kormányrendelet még sok részletet tartalmaz (pl. a támogatás minősítéséről, nehéz helyzetben lévő vállalkozásokról), ezért javaslom mindenkinek, hogy mielőtt kitölti a nyomtatványt, feltétlenül olvassa majd el annak kitöltési útmutatóját.

 

2020-ban a Kormánynak nem kell december 31-ig határozatban megállapítania a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének és az államadósságnak a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét.

 

2020-ban a települési nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületének nem kell közmeghallgatást tartania.

 

2020.12.24-től 2021.01.03-ig azon a közterületen is tilos szeszesitalt fogyasztani, ahol ezt más jogszabály nem tiltja.

 

2020.12.16-tól a veszélyhelyzet végéig (de legkésőbb 2021.02.08-ig) ingyenesen, menetjegy megvásárlása nélkül vehetik igénybe a helyi és a helyközi személyszállítási közszolgáltatásokat a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, illetve hálózatnál dolgozók, a köztisztviselők, a katonák és a rendőrök, ha a veszélyhelyzettel összefüggő feladatokat látnak el. A jogosultságot a foglalkoztató által kiállított igazolással és személyazonosság igazolására alkalmas okmánnyal kell igazolni. Az utazási kedvezmény vasúton a 2. kocsiosztályra érvényes, és a helyjegyre, pótjegyre is vonatkozik.

 

2020.12.16-tól a tömegközlekedési eszköz vezetője nem köteles maszkot viselni a zárt kialakítású vezetőfülkében.

 

A járványügyi készültséget 2021.06.18-ig meghosszabbították (eredetileg 2020.12.18-ig tartott volna).

 

Az egészségügyi katonák és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottak veszélyhelyzeti szabályairól külön kormányrendelet készült. A 601/2020. (XII.18.) Korm.rendelet szól az illetményükről, az összeférhetetlenségről, a minősítésükről, nyilvántartásukról, melyet 2021.01.01-től kell alkalmazni.

 

Az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyban lévők veszélyhelyzet alatt történő alkalmazásáról is készült kormányrendelet (602/2020. számú). E szerint az önkormányzati képviselők is létesíthetnek önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyt.

 

A 603/2020. (XII.18.) Kormányrendelet szerint 2021.12.31-ig nem emelhetik az önkormányzatok, az általuk fenntartott szervezetek, gazdasági társaságok az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás keretében felmerülő díjakat és nem vezethetnek be új díjakat sem. Ez alól csak azok a szerződések jelentenek kivételt, melyeket legalább 2 évre vagy határozatlan időre kötöttek, és abban meghatározták a díjemelés mértékét. Szintén emelhetőek a díjak, ha azok mértékét a díjfizetési kötelezettséget előíró jogszabály 2020.10.31-ig számszerűsíthető módon meghatározta.

 

A veszélyhelyzet ideje alatt az egészségbiztosító a finanszírozási szerződést 30 napos felmondási idővel rendes felmondással is megszüntetheti, az egészségügyi szolgáltató a finanszírozási szerződést azonban rendes felmondással nem szüntetheti meg.

 

2020.08.15-től eredetileg 2020.12.31-ig lehetett igényelni a max. 500.000,- Ft szabad felhasználású hallgatói hitelt, vagy a max. 1.200.000,- Ft szabad felhasználású hitelt a felnőttképzés időtartamában. A hitelfelvétel lehetőségét meghosszabbították 2021.06.30-ig.

 

A szakértői, ügyvédi, közvetítői igazolványokat csak postai úton lehet az érintettekhez eljuttatni a veszélyhelyzet ideje alatt.

 

A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő lakás, helyiség bérleti szerződése a veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik, ha a bérlő azt a veszélyhelyzet ideje alatt – de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján – írásbeli nyilatkozatban kéri.

A veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig ezen ingatlanok bérleti díja nem emelhető, viszont csökkenthető. Ha a bérlő kezdeményezi a bérleti díj csökkentését, akkor annak lehetőségét a bérbeadó köteles megvizsgálni. Ugyanakkor a helyi önkormányzat maga is kezdeményezheti a bérleti díj csökkentését, és mivel ez a csökkentés gazdaságvédelmi intézkedésnek minősül, így a bérleti díjat csökkentő személy nem vonható felelősségre felelőtlen gazdálkodás miatt.

 

Szentestére (2020.12.24. 8:00 órától 2020.12.25. 5:00 óráig) felfüggesztették a kijárási korlátozást.

 

A nyáron bevezetett, 2020.06.18-tól érvényes menekültügyi eljárási szabályok eredetileg 2020.12.31-ig lettek volna érvényesek, de ezek hatályát 2021.06.30-ig meghosszabbították (2020. évi LVIII. tv. 84. pontja).

 

 

2020.12.14.

 

Az idősek védett vásárlási idősávját felfüggesztették 2020.12.12-től. Így most már bármely korosztály bármikor bemehet bármilyen üzletbe vásárolni (persze azért erősen ajánlott ezt nyitva tartási időben megtenni 😀 ).

 

A veszélyhelyzetet 2021.01.11-ig meghosszabbították (eredetileg 2020.12.11-ig lett volna érvényben).

 

2020.12.10-től ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephelybiztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik. A veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig a telephelybiztonsági tanúsítvány és az egyszerűsített telephelybiztonsági tanúsítvány kiadása és érvényben tartása esetén a biztonsági vezető foglalkoztatásához nem szükséges a sikeres vizsga megléte.

 

2021.01.01-től az egészségügyi készlet megóvása érdekében eljáró vagyonőr az emberi méltóság tiszteletben tartásával jogosult az érintett beleegyezése nélkül ruházat, csomag, jármű átvizsgálására akkor is, ha bűncselekmény vagy szabálysértés nem feltételezhető.

 

2020.12.10-től a közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazott közmeghallgatást az érintettek személyes megjelenése nélkül kell megtartani. Az információkat az eljáró hatóság a honlapján, valamint helyi műsorszóró szolgáltatást igénybe véve, interaktív kommunikációt lehetővé tévő információtechnikát alkalmazva, hirdetményben vagy közösségi felületeken teszi közzé.

 

2020.12.10-től a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának alkalmazottai, a katonák, honvédelmi alkalmazottak Magyarország területét csak a miniszter külön engedélyével hagyhatják el.

 

Adó- és járulékkedvezmény változása

 

Korábban 2020. november hónapra egyes tevékenységi köröket tényleges főtevékenységként folytatók kedvezményt kaptak, ugyanis

– nem kellett szociális hozzájárulási adót fizetniük a munkaviszonyban foglalkoztatottak után,

– nem kellett szakképzési hozzájárulást fizetniük;

– mentesültek az egy hónapra arányosan jutó rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól azzal, hogy 2020-ban további előleget már nem kell fizetniük;

– nem kellett KIVA-t fizetniük a személyi jellegű kifizetések összege után.

 

Ezt a kedvezményt most (2020.12.10-től) bővítették: újabb tevékenységi köröket vontak be és a támogatás időtartamát is meghosszabbították.

 

A támogatás 2020. november, december és 2021. január hónapra jár.

 

A kedvezményezett tevékenységi körök most már a következők (az újonnan bekerülő tevékenységi körök vastagon szedve):

TEÁOR 5510            Szállodai szolgáltatás

TEÁOR 5520            Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

TEÁOR 5530            Kempingszolgáltatás

TEÁOR 5590            Egyéb szálláshely szolgáltatás

TEÁOR 5610             Éttermi, mozgó vendéglátás

TEÁOR 5621             Rendezvényi étkeztetés

TEÁOR 5630             Italszolgáltatás

TEÁOR 5914             Filmvetítés

TEÁOR 7911             Utazásközvetítés

TEÁOR 7912            Utazásszervezés

TEÁOR 8230             Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

TEÁOR 8551             Sport és szabadidős képzés

TEÁOR 9001             Előadó-művészet

TEÁOR 9002             Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység

TEÁOR 9004             Művészeti létesítmények működtetése

TEÁOR 9102             Múzeumi tevékenység

TEÁOR 9104             Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése

TEÁOR 9311             Sportlétesítmény működtetése

TEÁOR 9312             Sportegyesületi tevékenység

TEÁOR 9313             Testedzési szolgáltatás

TEÁOR 9319             Egyéb sporttevékenység

TEÁOR 9321             Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység

TEÁOR 9329             M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

TEÁOR 9604             Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (de csak ha megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.)

 

Tényleges főtevékenység: az a tevékenység, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak a rendelet hatálybalépését megelőző 6 hónapban (vagyis az első rendeletben szereplő tevékenységi kört végzőknek májustól októberig, a most bekerülőknek júniustól novemberig terjedő időszakban) a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 %-a származott.

 

Feltételek:

– A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető a munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással nem szünteti meg 2020. kedvezmény időtartama alatt (vagyis 2021.01.31-ig).

– A mentesség akkor jár, ha a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna, és a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz (a ’08-as járulékbevallásban kell jelölni a kedvezményre való jogosultságot).

 

Ágazati bértámogatás változása

 

Az ágazati bértámogatást (bruttó bér 50 %-át adják támogatásként) is kiterjesztették a fenti tevékenységi körökre. Így tehát azt már a szállodák, szálláshelyek, utazási irodák is kérhetik. Ezen kívül módosították a feltételeket is:

– 2020. november, december és 2021. január hónapra nyújtható a támogatás.

– A már beadott, elfogadott kérelmek alapján kapott támogatás automatikusan meghosszabbodik. Csak azoknak kell nyilatkozniuk, akik nem akarják a teljes időtartamra igénybe venni a támogatást.

– Vállalni kell, hogy nem csak felmondással, de közös megegyezéssel sem szüntetjük meg a munkavállaló jogviszonyát a támogatás időtartamának utolsó napját követő hónap végéig.

 

2020.11.15-től 30 napig ingyenessé tették a helyhez kötött internetet azoknak, akik a köznevelésben és a szakképzésben nevelés-oktatásban és szakmai oktatásban nappali képzésben digitális oktatásban vesznek részt. A kedvezmény igénybevételére jogosult: az előfizetéssel rendelkező tanuló vagy helyette előfizetéssel rendelkező törvényes képviselője, vagy az a személy, akinek előfizetését ezzel kapcsolatban használják, továbbá a pedagógus vagy oktató, vagy az a személy akinek előfizetését ő használja.

Az ingyenes internet-hozzáférést a szolgáltatóknak nem csak a 2020. december hónapjában, hanem a 2021. január hónapjában kibocsátásra kerülő számlában is jóvá kell írniuk kedvezmény címén. Javaslom, hogy a számlákra a kedvezmény megnevezés rovatába írják bele: “501/2020. (XI.14.) Korm.rendelet miatti kedvezmény” szöveget.

 

A parkolás jelen állás szerint 2021.01.11-ig lesz ingyenes.

 

2020.12.10-től a veszélyhelyzet végéig, de legkésőbb 2021.02.08-ig ismét bármely foglalkoztató megszervezheti a dolgozói gyermekei számára a napközbeni felügyeletet, ha a gyermek bölcsődéjében, óvodájában rendkívüli szünet van, vagy iskolájában tantermen kívüli digitális oktatás került elrendelésre. A gyermekek 20 hetes kortól 14 éves korig, 6 és 18 óra között vehetnek részt a munkahelyi gyermekfelügyeletben, ha nem szenvednek fertőző betegségben. A szülőnek írásban kell nyilatkoznia arról, hogy gyermekénél betegségre utaló tünetekről nincs tudomása. A gyermekfelügyelet kiscsoportos formában, szükség esetén vegyes életkori csoportokban történik. A részletes szabályokat a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által kiadott tájékoztatónak megfelelően kell biztosítani és a tevékenység megkezdését megelőző napon be kell jelenteni az önkormányzat polgármestere, valamint a járási hivatal felé. A tájékoztató és a bejelentés nyomtatványa az alábbi linken tölthető le:

https://emmiugyfelszolgalat.gov.hu/aktualitasok

 

Az állami támogatásoknál egyes esetekben a 2020.11.04. után lejáró határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodnak. Ezek az esetek a következők:

Lakásépítési kedvezmény és fiatalok otthonteremtési támogatása:

= Fiatal házasok megelőlegező kölcsönszerződésének lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződéskötési kötelezettsége.

= A fenti, határidőben meg nem kötött szerződés miatt fizetendő kamat, költség, kamattámogatás megfizetési kötelezettsége.

= A gyermekvállalást örökbefogadással teljesítők örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat hitelintézetnek történő bemutatása.

= Fiatal házasok támogatásához kapcsolódóan a használatbavételi engedély vagy használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány hitelintézetnek történő bemutatása.

= Reprodukciós eljárásban résztvevők esetében az eljárást végző intézmény igazolásának hitelintézet felé történő bemutatása.

= Az igénylő házaspár a megelőlegezés időtartama alatt bekövetkező házasságfelbontásáról szóló bírósági ítélet jogerőre hitelintézetnek történő bemutatása.

= Gyermekvállalás teljesítését igazoló okirat bemutatása a hitelintézetnek.

Lakásépítési kedvezmény, fiatalok otthonteremtési támogatása és kamattámogatás esetében:

= Ha az igénylést vagy a gyermekvállalás nem teljesítésének igazolását a hitelintézet elutasítja, a feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelem kormányhivatalhoz történő benyújtása.

= A támogatás folyósítását, építés/bővítés esetén az utolsó részfolyósítást követően a lakcímkártya, vásárolt ingatlan vagyonszerzési illetékelőlege kiszabásáról szóló határozat bemutatása.

= A közvetlen támogatásra, illetőleg a kamattámogatásra való jogosultság megállapítására és mértékének meghatározására vonatkozó kérelem hitelintézethez történő benyújtása.

= A lakás elidegenítéséről szóló szerződés, bontási engedély, lakáscéltól eltérő hasznosítási engedély, lakcímváltozás, lakás használatának átengedéséről szóló bejelentés a kormányhivatal felé.

= Házasság felbontásáról szóló jogerős bírósági határozat kormányhivatalnak való bemutatása.

= Támogatott ingatlan figyelési időszakon belüli értékesítésének bejelentése.

= A lakásigény lakáscserével, vagy a lakás elidegenítését követően másik lakás építésével/vásárlásával való kielégítése miatti visszafizetési kötelezettség felfüggesztése.

= Támogatott nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultsága megszűnése miatti visszafizetési kötelezettség keletkezése.

= Fiatal házasok gyermekvállalás teljesítettnek minősítésére vonatkozó kérelem benyújtása.

Fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatása:

= Kamattámogatásra való jogosultság megállapításának és mértéke meghatározásának kérése a hitelintézettől.

= Elutasított kamattámogatási kérelem esetén a feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem benyújtása a kormányhivatalhoz.

= Nem magyar állampolgár kamattámogatási kérelme esetén a tartózkodási jog fennállásának igazolása a hitelintézet felé.

Otthonteremtési kamattámogatás:

= A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének hitelintézet felé történő megküldése.

= Kamattámogatásra való jogosultság megállapításának és mértéke meghatározásának kérése a hitelintézettől.

= Elutasított kamattámogatási kérelem esetén a feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem benyújtása a kormányhivatalhoz.

Adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatás:

= Az egyezségben foglalt fizetési kötelezettség 60 napot meghaladóan való teljesítése esetén a törlesztési támogatás megvonása.

= Családi vagyonfelügyelő értesítése a törlesztési támogatás iránti kérelem benyújtásáról, a szerződés megkötéséről és a törlesztési támogatás megszüntetéséről.

= Támogatott halála esetén az adósságrendezési eljárásba jogutódként történő belépés bejelentése.

= Elutasított kérelem esetén a törlesztési támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránti kérelem benyújtása a kormányhivatalhoz.

Új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatás:

= Fiatal házaspár által vállalt gyermek után igényelt CSOK-kal kapcsolatban beadandó nyilatkozat, gyermek adatainak bejelentése.

= Lakcímet igazoló hatósági igazolvány bemutatása a hitelintézetnek.

= Biztosítotti jogviszonyról, illetve nappali rendszerű oktatásban való részvételről szóló igazolás bemutatása.

= CSOK-kérelem benyújtása a hitelintézethez.

= CSOK-kérelem elutasítása esetén a feltételeknek való megfelelés megállapításának kérése a kormányhivataltól.

= Megelőlegezett CSOK esetén a használatbevételi engedély, hatósági bizonyítvány benyújtása a hitelintézethez.

= Új lakás építése esetén a használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány benyújtása a hitelintézet felé.

= Lakás elidegenítési szerződés megkötésének, a lakcím változásának bejelentése a kormányhivatal felé.

= Házasságfelbontás tényének bejelentése a kormányhivatal felé.

= Részletfizetési, halasztott fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtása.

= CSOK visszafizetése a feltételek nem teljesítése esetén.

= Támogatott lakás eladása esetén a helyette vásárolt/cserélt lakás adásvételi szerződésének bemutatása.

= Az új lakás eladásáról szóló szerződés, a lakcímváltozás, a bontás, lakáscéltól eltérő hasznosítás bejelentése.

Használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető CSOK:

= Lakcímkártya, gyermek születéséről szóló nyilatkozat, örökbefogadási határozat, gyermek lakcímkártyája, biztosítotti jogviszonyról szóló igazolás hitelintézetnek történő bemutatása.

= CSOK-kérelem benyújtása a hitelintézethez.

= CSOK-kérelem elutasítása esetén a feltételeknek való megfelelés megállapításának kérése a kormányhivataltól.

= Házasságfelbontás tényének bejelentése a kormányhivatal felé.

= Részletfizetési, halasztott fizetési kedvezmény iránti kérelem benyújtása.

= Bővítési munkák elvégzéséről szóló használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány hitelintézet részére történő bemutatása.

= Támogatott lakás eladása esetén a helyette vásárolt/cserélt lakás adásvételi szerződésének bemutatása.

Három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentése:

= Örökbefogadás felbontásának bejelentése.

= Magzat után igényelt támogatás esetén a gyermek születésének, adatainak bejelentése.

= Kérelem benyújtásának önhibán kívüli okból történő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztése.

Babaváró támogatás:

= Biztosítotti jogviszonyban történő 30 napot meghaladó megszakítás számítása.

= Kölcsönkérelem elutasítása esetén a feltételeknek való megfelelés megállapításának kérése a kormányhivataltól.

= Gyermekvállalásra, bejelentési kötelezettség vállalására vonatkozó nyilatkozat beadás a hitelintézetnek.

= Törlesztés szüneteltetése iránti kérelem benyújtása.

=  Visszafizetésnél 5 éven belüli teljesítés esetén a visszafizetett kamattámogatás egy összegben való igénylése.

= Házasság felbontásának bejelentése a hitelintézet felé.

= Gyermekvállalási támogatás iránti kérelem benyújtása.

= Magzat után igényelt támogatás esetén a gyermek születésének, adatainak bejelentése.

 

Az otthonteremtési kamattámogatásnál a biztosítási jogviszonyban való megszakítás időtartamát a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig nem kell figyelembe venni ekkor sem, ha az a 30 napot meghaladja. Ha a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül újabb biztosítotti jogviszonyt létesít az igénylő, akkor a veszélyhelyzet időtartama alatt is biztosítottnak minősül a kamattámogatás szempontjából.

 

A CSOK-kérelem a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is benyújtható, ha a fiatal házaspár valamely tagja a veszélyhelyzet ideje alatt töltötte be a 40. életévét. A veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő 30. napig a CSOK-igényléshez (benyújtáshoz, szerződés megkötéséhez) elegendő az egyik igénylő, ha viszi magával a másik igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt (tehát vagy a meghatalmazó által kézzel írt, vagy 2 tanú aláírásával is ellátott) meghatalmazását. A CSOK-nál is ugyanazok a szabályok élnek a biztosítási jogviszony megszakadásával kapcsolatban, mint amit az imént az otthonteremtési kamattámogatásnál leírtam.

 

A babaváró támogatás iránti kérelem a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is benyújtható, ha a feleség a veszélyhelyzet ideje alatt töltötte be a 41. életévét. A veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő 30. napig az igényléshez (benyújtáshoz, szerződés megkötéséhez) elegendő az egyik igénylő, ha viszi magával a másik igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazását. Ennél a támogatásnál is ugyanazok a szabályok élnek a biztosítási jogviszony megszakadásával kapcsolatban, mint amit az imént az otthonteremtési kamattámogatásnál leírtam.

 

A nyelvvizsgához és a KRESZ-vizsgához sikeresség esetén már eddig is támogatást kaphattak azok, akik a nyelvvizsga letételekor még nem töltötték be a 35. életévüket, KRESZ vizsga esetén pedig a 20. életévüket. A most kiadott rendelet szerint az állami támogatásra az a személy is jogosult, aki ezt az életkort a veszélyhelyzet ideje alatt tölti be és a sikeres vizsga napja 2021.07.01. előtt van. Ha a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása közötti max. 1 éves időtartam a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, akkor is teljes összegben jár a támogatás, ha a 2. sikeres részvizsga napja 1 éven túl, de 2021.07.01. előtt van.

 

A nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása akkor jár, ha az adásvételi szerződést vagy lízingszerződést a támogatói határozat véglegessé válásától számított 6 hónapon belül megkötik. Ez a határidő most a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.

 

Ha a családtámogatási ellátás vagy egészségbiztosítási pénzbeli ellátás iránti eljárásban az ügyfél a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget határidőre, akkor a hatóság az eljárást a hiánypótlás teljesítéséig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig felfüggeszti.

 

Bölcsődék esetében 2020.12.10-től az állami támogatás szempontjából figyelembe vehető beíratott gyermekek számán a Szolgáltatói Nyilvántartásba bejegyzett férőhelyszám 80 %-át kell érteni a veszélyhelyzet megszűnésének napjáig, de legkésőbb 2021.02.08-ig. Év közben induló intézményeknél időarányosan kell a férőhelyszámot figyelembe venni.

 

2020.12.08.

 

A legújabb jogforrásunkon – facebook – a miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy a jelenlegi kijárási korlátozás (mely eredetileg 2020.12.11-ig tartott volna) meghosszabbításra kerül 2021.01.11-ig. December 24-én valószínűleg eltekintenek az este 8 órára való hazaérkezési határidőtől, de erről majd csak december 21-én döntenek. Általában a bejelentés utáni napon a rendelet meg szokott jelenni a Magyar Közlönyben, éppen ezért nagyon vártam a pillanatot, amikor felteszik az internetre, de csalódnom kellett, mert abban nem volt erről egy fél mondat sem.

 

A vasutasok veszélyhelyzet ideje alatt lejáró egészségi alkalmassági tanúsítványa a lejáratától számított 6 hónapos időszakkal meghosszabbodik.

 

A korlátozott határidővel kiadott PÁV minősítések a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig érvényesek.

 

Az autóbuszt üzemeltető szolgáltatóknak az autóbuszos hatóság felé 2020. évben nem kell megfizetnie a szolgáltatónak a piacfelügyeleti díjat. Ha ez már megfizetésre került, akkor az beszámít a 2021. évre fizetendő piacfelügyeleti díjba.

 

2021.01.01-től hatályát veszti a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR), mely az 1979. évi 19. tvr-ben volt szabályozva. Helyette az 508/2020. (XI.18.) Korm.rendelettel kihirdetett megállapodás előírásait kell majd alkalmazni.

 

Ha a pénzbeli szociális ellátás, illetve a gyermekek otthongondozási díjának felülvizsgálata a veszélyhelyzet idejére esik, akkor azt a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő 2. hónap végéig kell lefolytatni.

 

A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró közgyógyellátásra való jogosultság a veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított további 90 nappal meghosszabbodik.

 

A veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő 2. hónap végéig meghosszabbodik:

– A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, egészségügyi szolgáltatásra szociális rászorultság miatti jogosultság időtartama.

– A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rehabilitációs ellátás.

– A 2020.12.04-én fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatályának időtartama.

–  A 2020.12.04-én fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró utógondozói ellátásra való jogosultság.

 

A fejlesztő foglalkoztatásban részt vevő személy után kapott támogatás a napi munkavégzéstől függetlenül érvényesíthető azon személyek után, akik 2020.11.04-én, vagy a támogatási rendszerbe 2021.01.01-jétől bevont fenntartók esetén a január 15-ig megkötött egyéni munka-, illetve fejlesztési szerződés alapján a fejlesztő foglalkoztatónál fejlesztési jogviszonyban vagy munkaviszonyban álltak, és jogviszonyuk a veszélyhelyzet ideje alatti elszámolási időszakban, valamint a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig fennállt.

 

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók esetében a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig:

– Megváltozott munkaképességű munkavállalónak kell tekinteni azt a személyt is, aki 2020.11.04-én megváltozott munkaképességű személynek vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személynek minősült.

– A rehabilitációs akkreditációs tanúsítványt nem vonják vissza, ha az állásidő időtartama munkavállalónként 1 éven belül a 30 munkanapot meghaladta, és ez a megváltozott munkaképességű dolgozók legalább 30 %-át érintette. [327/2012. (XI.16.) Korm.rend. 8. § (1) bek. f) pont]

– Nem kell havonta 30 percet rehabilitációs tanácsadói és rehabilitációs mentori tevékenységre fordítani. [327/2012. (XI.16.) Korm.rend. 11/A. § (4) bek.]

– Támogatható annak a bérköltsége is, akinek a munkaszerződés szerinti munkaideje havi átlagban nem éri el a napi 4 órát, illetve ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget. [327/2012. (XI.16.) Korm.rend. 21. § (3) bek. a) pont ab) alpont, b), c) és e) pont]

– Nem feltétele a havi keretösszeg felhasználásának az, hogy a rehabilitációs foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók havi átlagban legalább napi 4 órás időtartamban foglalkoztatva legyenek. [327/2012. (XI.16.) Korm.rend. 37. § (2) bek.]

– Az egyéni rehabilitációs bér- és többletköltség támogatás a munkavégzés időtartamától függetlenül érvényesíthető azok után, akik 2020.11.04-én, vagy ha a munkáltató 2021.01.01-től jogosult, akkor a 2021.01.15-ig megkötött munkaszerződéssel rendelkeztek, valamint munkaviszonyuk a veszélyhelyzet ideje alatti elszámolási időszakban is fennállt. [327/2012. (XI.16.) Korm.rend. 17. § (1) bek. a) pont]

– Állásidő alkalmazása esetén nem kell időarányosítani a napi 4 órát el nem érő foglalkoztatásnál, illetve az átlagos napi munkavégzés időtartamát el nem érő foglalkoztatásnál [327/2012. (XI.16.) Korm.rend. 38. § (1) bek. c) és d) pont]

 

A gyámhatósági eljárásban a veszélyhelyzet ideje alatt a személyes jognyilatkozatok felvétele helyett az ügyfelek írásban nyilatkoznak és a gyámhatósági tárgyalásokat nem tartják meg. Személyesen megtett jognyilatkozatnak minősül a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat (tehát például a videós telefonhívás). Ha indokolt, akkor el lehet tekinteni a környezettanulmány elvégzésétől is. Mindemellett az azonnali és soronkívüliséget igénylő esetekben (pl. ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel) a döntéseket meghozzák.

 

2020.12.05-től a szociális szolgáltatást nappali ellátás keretében nyújtó intézmények (kivéve a nappali melegedőt) épületében nyújtott szolgáltatásokat a fenntartó szüneteltetheti, de a szükséges ellátást az ellátottak lakókörnyezetében van infokommunikációs eszközökön keresztül biztosítani kell. Étkeztetés esetében (a népkonyha kivételével) a napi egyszeri meleg étel csak kiszállítással biztosítható. A napi igénybevételt igazoló ellátotti aláírástól el kell tekinteni.

 

2020.12.05-től a szociális szakosított ellátást nyújtó intézményekben, a családok átmeneti otthonában, a gyermekek átmeneti otthonában és a gyermekotthonban foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető, de ezen műszak után 48 óra összefüggő pihenőidőt, valamint bérpótlékot kell biztosítani.

 

2020.12.05-től a bölcsődék, köznevelési és szakképző intézmények zárva tartása, digitális oktatás esetén a szülő kérelmére elvitel vagy kiszállítás formájában biztosítani kell az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést. Ha a gyermek nem az intézménnyel azonos településen lakik, akkor a lakóhelye szerinti önkormányzat biztosítja ezt.

 

A nyugdíjasokat a Magyar Államkincstár fogja tájékoztatni az önkéntesen igénybe vehető és ingyenes koronavírus elleni védőoltás kiosztásával kapcsolatos tudnivalókról.

 

Mint tudjuk, az üzletekben a dolgozók számára is kötelező a maszk viselése. 2020.12.03-tól a munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak olyan szünetben, mely alatt a dolgozó mellőzheti a maszk használatát. Erre a célra olyan helyiséget, illetve területet kell kijelölni, amelyben az üzletben értékesített terméket nem tárolnak és ahol vásárló nem tartózkodhat. Szerintem ilyen helyiség lehet például az iroda, az öltöző, a mosdó. Arról nem szól a rendelet, hogy ezt a megállapodást írásba kell-e foglalni, de véleményem szerint jobb, ha le van írva és mindkét fél (munkáltató és munkavállaló) is aláírja, hiszen általában a munkáltató és munkavállaló közötti megállapodások írásba foglaláshoz kötöttek.

 

2020.12.03-tól a veszélyhelyzet végéig (legkésőbb 2021.02.08-ig) szabálysértésnek minősül, ha valaki a közintézmény (egészségügyi, szociális, kulturális vagy oktatási tevékenységet folytató intézmény) rendeltetésszerű működését megzavarja, vagy a közintézményben foglalkoztatottak, ellátottak vagy jogszerűen ott tartózkodók jogainak érvényesülését vagy kötelezettségeinek teljesítését akadályozza. Természetesen aki szabálysértést követ el, az bírságolható.

 

A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatásoknál az irányító hatóság nem kezdeményezheti a követelések adók módjára történő behajtását és biztosítékot sem érvényesíthet 2020.12.03-tól a veszélyhelyzet végéig, de legkésőbb 2021.02.08-ig.

A kedvezményezett megfelelően indokolt kérelme esetén a szerződéskötési időt a kérelemben megjelölt időtartammal, de max. 120 napra meghosszabbíthatják.

Ha a kedvezményezett elmulasztja a határidőket (pl. hiánypótlás) és igazolja, hogy ez a veszélyhelyzet okozta akadályoztatás miatt történt, akkor az ehhez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezményt (pl. kérelem elutasítása) mellőzni kell. Persze a mulasztást az akadályoztatás megszűnését követő észszerű időn belül pótolni kell.

A kedvezményezett kérelmére a projekt támogatási szerződés szerinti befejezésének tervezett napját, mérföldköveinek időpontját, valamint a záró kifizetési igénylés benyújtási határidejét az irányító hatóság a kérelemben megjelölt időtartammal, max. 3 hónappal elhalasztja.

A projekt záró kifizetési igénylése helyszíni ellenőrzés nélkül is jóváhagyható, ha a kockázatelemzés mást nem indokol.

 

2020.12.03-tól 2021.02.08-ig, illetve a veszélyhelyzet végéig a településképi követelményekről elektronikus úton is lehet szakmai konzultációt tartani. A helyi önkormányzat a partnerségi egyeztetést, tájékoztatást, véleménynyilvánítást és egyeztetést elektronikus úton is lefolytathatja, és a lakossági fórum is történhet elektronikus úton (az észrevételeket, javaslatokat a közzététel, videókonferencia után 15 napon belül lehet megtenni). Elektronikus út: az önkormányzat honlapján vagy a helyi műsorszolgáltató felületén közzétett részletes szakmai tájékoztató, videókonferencia.

 

2021.01.01-től a veszélyhelyzet végéig, de legkésőbb 2021.02.08-ig

– Az osztatlan közös tulajdonnak az ingatlan megosztásával történő megszüntetésével kapcsolatban a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésére irányuló kérelmet nem lehet benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz. Úgyhogy aki ilyet szeretne benyújtani, az még az idén tegye meg.

– A települési önkormányzat határozhatja meg (rendeletben) az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokat.

 

A járvány gazdasági hatásait csökkentése érdekében a Kormány 2020.12.01-jén rendeletben szabályozta, hogy 2021-ben

nem emelhető a helyi adó és a települési adó mértéke,

– a most meglévő adómentességeket, adókedvezményeket nem lehet eltörölni,

– új települési adót, új helyi adót nem lehet bevezetni.

Így szinte biztosak lehetünk benne, hogy jövőre ugyanazon feltételek mellett fizetjük az iparűzési adót, építményadót, stb., mint az idén. Ez a rendelet ugyanis 2021.02.08-án hatályát veszti, így igazából nem tudható, hogy mi lesz utána.

 

2021.01.01-től 3 %-kal emelik a nyugellátásokat (pl. öregségi nyugdíj, árvaellátás, szolgálati járandóság, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék, fogyatékossági támogatás, stb.). A rokkantsági járadék 40.310,- Ft/hó lesz. Sajnos az öregségi nyugdíjminimum 28.500,- Ft-os összegét még mindig nem emelik, pedig már pubertás korban van (13 éve változatlan). Bízom benne, hogy nem várják meg, míg nagykorú lesz.

 

 

2020.11.30.

 

A 2018. évi LVII. törvény szól a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről. 2020.11.29-től a veszélyhelyzet időtartama alatt a bejelentéshez kötött tevékenységek körét az 532/2020. (XI.28.) Kormányrendelet átmenetileg módosította/kibővítette. Ilyenek például a kettős felhasználású termék előállítása, haditechnikai tevékenység, pénzügyi szolgáltatás nyújtása, biztosítási tevékenység, energiaszolgáltatások (víz, gáz, áram), elektronikus hírközlési szolgáltatások. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényes felsorolást a rendelet melléklete tartalmazza.

 

A Garantiqa Krízis Garanciaprogram az általa megvalósított garanciakonstrukciókhoz megemelt keretet kapott 2021.12.31-ig.

 

Megjelent az adótörvények jövő évi módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény a 2020.11.26-i Magyar Közlönyben. A változásokról hamarosan – ahogy már megszokhattátok – külön kiadványban kaptok részletes tájékoztatást Kovács Andreától.

 

2020.11.26-tól a veszélyhelyzet ideje alatt azok is bevonhatók a közmunkaprogramba, akik várhatóan önállóan is képesek elhelyezkedni, illetve szakképzettséggel rendelkeznek (még akkor is, ha nem volt sikertelen kiközvetítésük és 3 hónapnál rövidebb ideje álláskeresők).

 

A szálláshely-szolgáltatás támogatása (melyről 2020.11.11-én írtam és a meghiúsult foglalásokból eredő bevételkiesés részleges megtérítésére vonatkozik) iránti igény elbírálására a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. jogosult, a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. bevonásával. Az 523/2020. (XI.25.) Kormányrendelet részletezi a támogatás szabályait. A támogatás főbb elemei:

– Az igénylő fő tevékenységként szállodai szolgáltatást; üdülési és egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatást; kempingszolgáltatást vagy egyéb szálláshely-szolgáltatást nyújt.

– Csak a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) regisztrált szálláshely-szolgáltató igényelheti.

– A támogatási igényt az NTAK-on keresztül, kizárólag elektronikusan lehet benyújtani.

– A benyújtásra a szálláshely-szolgáltatók azon szálláshelyek után jogosultak, amelyekre nézve 2020.11.08-án az NTAK-ban volt a 2020.11.11. – 2020.12.10. közötti időszakra legalább 1 beküldött foglalás, pozitív értékkel.

– A támogatási igényt 2020.12.25-ig lehet benyújtani.

– Támogatás az NTAK-ba szálláshelykezelő szoftveren keresztül beküldött foglalások adatai alapján számított nettó bevétel 80%-ának megtérítésére igényelhető.

– A támogatási igény elfogadása esetén a szálláshely-szolgáltató támogatói okiratot kap az igény benyújtását követő 15 napon belül, elektronikus úton.

– A támogatást legkésőbb 2020.12.31-ig folyósítják.

– A támogatás összege kizárólag bizonyos működési típusú költségek finanszírozására fordítható, így például különösen személyi jellegű (bér és járulékai), valamint dologi kiadásokra.

– A támogatással a szálláshely-szolgáltatóknak legkésőbb 2021.02.28-ig kell elszámolniuk, szintén elektronikus úton, az NTAK felületén.

Bővebb információ a támogatás igényléséről, felhasználásáról és az elszámolásról: info.ntak.hu

 

A felsőoktatási intézményeknél 2020.11.26-tól a fenntartó állapíthatja meg, hogy a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn vagy nem biztosíthatóak, illetve azok nem ellenőrizhetőek általa. A fenntartó döntése azonnal végrehajtható és az ellene benyújtott keresetlevélnek nincs halasztó hatálya. Ez a szabály a veszélyhelyzet végéig, de max. 2021.02.08-ig él.

 

A veszélyhelyzet időtartama alatt az egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai központot működtet, egészségügyi szolgáltatót létesíthet és tarthat fenn. A részleteket az 524/2020. (XI.25.) és az 525/2020. (XI.25.) Kormányrendelet tartalmazza.

 

Az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályairól megjelent az 528/2020. (XI.28.) Kormányrendelet, mely az egészségügyi szolgáltatókra, annak fenntartóira és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyekre vonatkozó, 2021.01.01-tól érvényes előírásokat tartalmazza. Ehhez kapcsolódik még az 529/2020. és az 530/2020. (XI.28.) Kormányrendelet is melyet az érintetteknek érdemes áttanulmányozni, mert fontos előírások vannak bennük ezen jogviszonyra vonatkozóan.

 

A közérdekű adatigénylést 2020.11.26-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig (legkésőbb 2021.02.08-ig) nem lehet szóban benyújtani.

 

2020.11.26-tól a 6 éves kort be nem töltötteken, valamint az autizmus spektrumzavarral élő személyeken túl az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal élőknek sem kötelező a maszk viselése. Az ő állapotuk igazolására is a fogyatékossági országos érdekvédelmi szervezet által kiállított tagsági igazolvány vagy igazoló dokumentum, valamint az orvosi igazolás fogadható el.

 

A határellenőrzést ismét meghosszabbították: 2021.01.31-ig.

 

Bár nem veszélyhelyzeti intézkedés, de sokakat érinthet, hogy 2020.11.25-én megjelent a gyermeket nevelő családok otthonfelújítási támogatásáról szóló 518/2020. (XI.25.) Korm.rendelet, melyet 2021.01.01-től kell alkalmazni. Ebben részletesen szabályozzák ezen vissza nem térítendő támogatás igénybevételének feltételeit.

 

2020.11.26-tól a veszélyhelyzet végéig, de legkésőbb 2021.02.08-ig az Országos Kórházi Főigazgatóságot a rendészetért felelős miniszter irányítja.

 

2020.11.25-től a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik a szakorvosi javaslatok érvényessége. Ha esetleg a szakorvos által korábban kiállított “Szakorvosi javaslat támogatással történő gyógyszerrendelés” űrlap érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, akkor a háziorvos az egészségügyi dokumentációban rögzíti, hogy ideiglenesen meghosszabbításra került. Ugyancsak meghosszabbodik a társadalombiztosítási támogatással kölcsönözhető eszközök kölcsönzési időtartama (alapesetben ez 1 év), valamint az ezzel kapcsolatos vények beváltási határideje (alapesetben ez 90 nap), de ez csak a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig.

 

A NAV 2020.11.26-i, “Adózási könnyítések a veszélyeztetett ágazatokban” című tájékoztatója szerint a kedvezményezett ágazatok a 2020 novemberére járó adó- és járulékkedvezményt – melyről 2020.11.11-én írtam részletesen – valóban a november hónapra beadandó 2008-as bevallásban kérhetik (ezen kell a mentesség iránti igényt bejelenteni). A bevallásban nyilatkozni kell arról, hogy megfelelnek a kedvezmény érvényesítési feltételeinek, vagyis

– a kedvezményezett tevékenységet főtevékenységként végzik,

– a munkavállaló munkaviszonya 2020.11.11-én már fennállt,

– a veszélyhelyzetre való tekintettel a kifizető a munkavállalót elbocsájtotta volna.

A rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos kedvezményt a 2001-es bevallásban, a kivában igénybe vehető könnyítést pedig a 20KIVA bevallásban lehet érvényesíteni a szükséges nyilatkozatok megtételével.

 

A NAV 2020.11.24-én állásfoglalást tett közzé az 5 %-os áfamérték alkalmazásának feltételeiről az elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel, ital kapcsán. Ebben megerősítik azt, amit 2020.11.16-án a “Házhoz szállítás áfakulcsa” részben leírtam.

Az állásfoglalás az alábbi linken olvasható:

https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa/Az_5__os_afamertek_al20201124.html

 

2020.11.24-től ismét védett vásárlási idősávot határoztak meg a 65. életévüket betöltött személyek részére, azonban nem egészen úgy, mint tavasszal. Ugyanis most csak a 65 év alattiakat korlátozzák a vásárlásban. Tehát a következő üzlettípusokat az alábbi időpontokban nem látogathatják a 65. életévüket be nem töltött személyek:

– hétfőtől péntekig 9.00 óra és 11.00 óra között,

– szombaton és vasárnap 8.00 óra és 10.00 óra között.

Üzlettípusok, ahová a fenti időpontokban csak a 65. életévüket betöltöttek mehetnek be:

– élelmiszerüzlet,

– illatszert árusító üzlet;

– drogéria,

– háztartási tisztítószert árusító üzlet;

– vegyi árut árusító üzlet;

– higiéniai papírterméket árusító üzlet;

– gyógyszertár;

– gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzlet.

A rendelet egyébként elég vicces. Összesen 3 bekezdésből áll. Ebből az első leírja, hogy a 65. életévüket betöltöttek ebben az idősávban vásárolhatnak, a harmadikban pedig az szerepel, hogy ők ezen idősávon kívül is bármikor bemehetnek a boltokba. A 2. bekezdésnek legalább van valami értelme, mert abban leírják, hogy a 65 év alattiak ebben az idősávban nem mehetnek be az üzletekbe. (Ez már majdnem olyan “jó”, mint a 2020.11.23-án megírt hír, miszerint a rendelet hatályának meghosszabbítása nem jelenti a rendeletben foglaltak érvényességének meghosszabbítását.) Lassan elkezd hullani a hajam…

 

 

2020.11.23.

 

2020.06.18-tól hatályos a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény. Ennek az alábbi rendelkezései változnak [az 502/2020. (XI.16.) Korm.rendelet alapján]:

 

2020.11.17-től a veszélyhelyzet ideje alatt (de legkésőbb 2021.02.08-ig) a polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre és a nem jogi személy szervezetekre vonatkozó 51. alfejezet (ülésezés, beszámolók) megváltozott. Leglényegesebb elemei:

– Ismét tilos a döntéshozó szerv (pl. taggyűlés, küldöttgyűlés) ülésének olyan módon való megtartása, mely a tag személyes részvételével járna. Ha már összehívták a döntéshozó szerv ülését, akkor azt le kell mondani. Az ülést elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével kell megtartani, vagy a határozatokat az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is meg lehet hozni (ha ezt a jogi személyre vonatkozó törvény nem zárja ki).

– Ha a tagok száma legfeljebb 5 fő, és a határozatot elektronikus hírközlő eszköz útján, ülés tartása nélkül is meg tudják hozni (biztosítva azt, hogy azon valamennyi tag részt tudjon venni, ha akar), akkor az ülés az 502/2020. (XI.16.) Korm.rendelet feltételei mellett megtartható. (A részletezéstől azért tekintek el, mert a rendelet sok apró részletszabályt ír le, s akit ez közelebbről érint, annak ezeket úgyis végig kell olvasni. A rendeletben részletesen szabályozzák az ülés megszervezésének, megtartásának feltételeit, módjait, az egyes érintettekre vonatkozó előírásokat.

– Ha a tagok száma 6-10 fő közötti, és a szavazatok többségével rendelkező tagok azt kérik, akkor is megtarthatóak a fentiek szerint az ülések.

– Ha a tagok száma 10 főnél több, akkor az ügyvezetés kezdeményezésére lehet az üléseket a fentiek szerint megtartani.

– Ha jogszabály az ülés nyilvánosságát írja elő, a veszélyhelyzet idejére ez nem vonatkozik (vagyis nem kell nyilvános ülést tartani).

– Ha a jogi személynek csak 1 tagja van, akkor a tag írásban hozza meg határozatát, és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá.

– Ha a döntéshozó szerv a kijárási korlátozások és a védelmi intézkedések betartása mellett sem akadályozott a döntéshozatalban, akkor a fentieket nem kell alkalmazni. Viszont ekkor is ragaszkodni kell az írásbeliséghez (akár e-mail útján).

 

Az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben az ügyvezetés határoz (feltéve, hogy a szavazatok 51 %-át elérő mértékben a tagok a határozati javaslat ellen nem tiltakoznak írásban). Persze vannak olyan dolgok, melyekben az ügyvezetés korlátozva van. Ezek a következők:

– Nem módosíthatja a létesítő okiratot (kivéve, ha arra a veszélyhelyzet ideje alatt hatályba lépő jogszabály rendelkezése alapján szükség van).

– Nem dönthet a jogutód nélküli megszűnésről, átalakulásról, egyesülésről, szétválásról.

– Kft. és Rt. esetében nem dönthet a jegyzett tőke leszállításáról.

– Pótbefizetésről vagy egyéb tőkepótlásról dönthet, de csak akkor, ha a tagok részesedésének mértékét ez nem érinti, és a pótbefizetésre vagy egyéb befizetésre kötelezettek ehhez előzetesen írásban hozzájárultak.

 

Valószínűleg mostanában nem sok éves beszámoló fog készülni, de ha valaki mégis készít ilyet, akkor feltétlenül érdemes elolvasni az 502/2020. (XI.16.) Korm.rendeletet, mert ennek szabályai is részletesen szerepelnek benne.

 

Ha a kft. törzstőkéjét kötelezően le kell szállítani (mert pl. a saját tőke lecsökken a törzstőke felére), az ennek megoldásához szükséges intézkedéseket a veszélyhelyzet megszűnése utáni 90. napig megtartott rendkívüli taggyűlésen kell megtárgyalni és eldönteni. Ugyanez vonatkozik a zrt. kötelező alaptőke-leszállítására is.

 

A veszélyhelyzet ideje alatt a társasházak sem tarthatnak közgyűlést. Viszont ha a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tagok azt kérik, akkor írásbeli szavazással döntést lehet hozni. A közgyűlés nem mentheti fel megbízatásából a közös képviselőt és a közös képviselő sem szüntetheti meg azt. A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró megbízatások az új képviselő megválasztásáig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmaradnak.

 

A köztestületek is elektronikus hírközlő eszköz útján tartják meg üléseiket. Ha a tisztségviselők megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, akkor megbízatásuk addig érvényes, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson az új tisztségviselőt meg nem választják, vagy az új tisztségviselőt ki nem nevezik.

 

A veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdheti a közjegyzői vagy közjegyző-helyettesi tevékenységet azzal, hogy az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni. Ugyanez a szabály vonatkozik az igazságügyi szakértőkre is.

Az ügyvédek arcképes igazolványa postai úton is átadható.

 

Az 505/2020. (XI.17.) Korm.rendelet szerint a világjárvány következményeinek elhárításáért a miniszterelnök a felelős, és az intézkedésekről kormányrendeletben rendelkeznek. Meghosszabbították az alábbi – 2020.11.11-én részletesebben megírt, lentebb olvasható – előírások hatályát 2021.02.08-ig:

– Budapesten és a megyei jogú városokban járatsűrítési terve;

– ingyenes parkolás (összes közterületen);

– maszkviselés szabályai (szájat és orrot maszkkal kell eltakarni);

– kijárás korlátozása (este 8 és reggel 5 között);

– rendezvények, szertartások, gyülekezés szabályai (létszámkorlátozás);

– vendéglátó üzletekre, üzemi étkezdékre vonatkozó előírások (csak elvitel lehetséges);

– üzletek nyitva tartása (reggel 5-től este 7-ig);

– szállodákra, szálláshelyekre vonatkozó korlátozások (turisztikai cél kizárt);

– szabadidős létesítmények (csak versenyszerűen sportolók mehetnek be);

– taxisok ételszállításban való közreműködése;

– szabályok betartásának ellenőrzése, szankciók alkalmazása.

– oktatási intézmények nyitva tartása (középfokú és felsőoktatási intézmények digitális oktatásra átállása);

– egyes tevékenységi körök adó- és járulékkedvezménye, bértámogatása (felsorolás 2020.11.11-i bejegyzésnél olvasható);

– szálláshely-szolgáltatás támogatása;

– egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye

 

Tehát lényegében amit 2020.11.11-én leírtam és eredetileg 2020.12.11. napig lett volna érvényes, az most már 2021.02.08-ig lesz hatályban.

Félreértés ne essék: attól, hogy az adó- és járulékkedvezmény, valamint a bértámogatás és a szálláshely-szolgáltatás rendeletének [485/2020. (XI.10.) Korm.rendelet] hatálya 2021.02.08-ig meghosszabbodott, még támogatásának időszaka nem változott, továbbra is csak 2020. november hónapra adják a kedvezményt és a támogatást.

Mivel az 505/2020. (XI.17.) Korm.rendeletet mindenki úgy értelmezte, hogy a korlátozó intézkedéseket hosszabbította meg a kormány. Ugyanis a rendelet szövege szerint a “Kormány” az XY rendeletek (pl. veszélyhelyzet kihirdetése, védelmi, korlátozó és gazdaságvédelmi intézkedések) “hatályát a 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig” (2021.02.08.) “meghosszabbítja”. A Kormányzati Tájékoztatási Központ viszont kiadott egy közleményt, mely szerint a rendelet hatályának meghosszabbítása nem azt jelenti, amit földi halandó gondolna (vagyis hogy a korlátozó intézkedések 2021.02.08-ig megmaradnak), hanem csak azt, hogy a veszélyhelyzetet hosszabbították meg. Tehát a korlátozó intézkedések elméletileg csak 2020.12.11-ig érvényesek. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ez valóban így lesz-e. Bennem erősen él a gyanú, hogy december 12-én nem arra fogunk ébredni, hogy eldobhatjuk a maszkokat, kinyithatnak az éttermek, bármikor kimehetünk az utcára (de ne nekem legyen igazam).

 

2020.11.20-tól 2021.02.08-ig COVID-tesztet végeznek az egészségügyi, oktatási, szociális intézményekben, bölcsődékben dolgozó személyek esetében, ha ehhez ők előzetesen hozzájárultak.

 

2020.11.20-tól már a 6 éves kort be nem töltötteken kívül az autizmus spektrumzavarral élő személyeknek sem kötelező a maszk viselése. Állapotuk igazolására elfogadható a fogyatékossági országos érdekvédelmi szervezet által kiállított tagsági igazolvány vagy igazoló dokumentum, valamint az orvosi igazolás.

 

A közép- és nagyvállalkozások versenyképesség-növelő támogatásában is változás állt be 2020.11.21-től. Ugyanis a létszámtartási kötelezettséget nem 2020.12.31-ig, hanem 2021.06.30-ig kell tartani, illetve a 150 ezer EUR értékű beruházást sem 2020.12.31-ig, hanem 2021.06.30-ig kell megvalósítani, valamint a támogatói okirat is 2021.06.30-ig bocsátható ki. A mértékét is egységesítették, most már beruházási értéktől függetlenül a beruházás értékének legfeljebb 33 %-a a támogatás mértéke. [15/2020. (XI.20.) KKM rendelettel módosított 7/2020. (IV.16.) KKM rendelet]

 

2020.11.23-tól 2020.12.11-ig este 7 óra és reggel 7 óra között nem kell parkolási díjat fizetni a lakott területen lévő kereskedelmi célú parkolási létesítményekben (P+R, parkolóház, parkológarázs, zárt felszíni parkoló és nem zárt felszíni parkoló).

Az 512/2020. (XI.21.) Korm.rendelet értelmében a parkolási létesítmény üzemeltetője köteles ebben az időszakban az ingyenes parkolást lehetővé tenni, illetve biztosítania kell, hogy azt a gépkocsi az ingyenes parkolási idősáv végéig elhagyja, vagy – ha arra lehetőség van – az azt követő időszakra a parkolási díjat megfizesse.

Ez vonatkozik a költségvetési szerv, valamint az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társaság közterületen elhelyezkedő felszíni parkolóira is (kivéve a Kormány védett létesítményeit, a honvédelmi, rendőrségi, nemzetbiztonsági, polgári védelmi, büntetés-végrehajtási létesítményeket, külképviseletek objektumait, valamint az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítményeket).

A Kormány felkérte a települések önkormányzatait is, hogy a fentiekről saját hatáskörben rendelkezzenek és az erről szóló döntésüket 48 órán belül ismertessék a lakossággal.

 

 

2020.11.16.

 

Távmunkavégzés [487/2020. (XI.11.) Korm.rendelet]

 

A távmunkára 2020.11.12-től a veszélyhelyzet végéig (de legkésőbb 2021.02.08-ig) nem kell alkalmazni a munkavédelemről szóló törvény (1993. évi XCIII. tv. 86/A. §) és a munka törvénykönyve (2012. évi I. tv. 196. §) távmunkavégzésre vonatkozó szabályait.

Ez azt jelenti, hogy

– a munkáltatónak nem kell kockázatértékelést elvégeznie a munkavállaló által biztosított munkaeszköz biztonságos állapotáról;

– a munkahelyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül is megváltoztathatja a munkakörülményeket;

– nem minősül indokolt esetnek a munkáltató vagy megbízottja arra irányuló rendszeres ellenőrzése, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek;

– nem kell a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére belépnie a munkáltatónak vagy megbízottjának kockázatértékelés, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint munkakörülmények ellenőrzése céljából;

– a munkahely nem feltétlenül az a munkaszerződésben meghatározott helyiség, ahol a munkavállaló az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel rendszeresen a munkáját végzi;

– nem kell feltétlenül munkaszerződésben megállapodni arról, hogy a munkavállaló távmunkavégzésben dolgozik;

– nem kell tájékoztatni a munkavállalót a munkáltatói ellenőrzésről, a számítástechnikai eszköz használatának korlátozásáról és arról a szervezeti egységről, amelyhez a munkavállaló munkája kapcsolódik;

– nem kell minden olyan tájékoztatást megadni a munkavállaló részére, amelyet más munkavállalók megkapnak;

– nem kell biztosítani, hogy a munkavállalók a munkáltató területére belépjenek és más munkavállalókkal kapcsolatot tartsanak.

 

Ami viszont kötelezettség, hogy a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.

 

A veszélyhelyzet ideje alatt a személyi jövedelemadó tekintetében igazolás nélkül, költségként elszámolható a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítésként kifizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott összeg, de maximum a minimálbér 10 %-a (jelenleg ez 16.100,- Ft-ot jelent). Ha nem a teljes hónapban van távmunkavégzés, akkor a távmunkavégzéssel érintett napok arányában adható ez a költségtérítés szja-mentesen. De csak akkor, ha a munkáltató nem téríti meg a munkavállalónak az internet-használat díját, illetve a távmunkavégzési hely bérleti díját, rezsijét semmilyen mértékben. További kikötés még, hogy a munkaszerződésbe bele kell foglalni, hogy a munkavállaló távmunkavégzésben dolgozik.

 

Összefoglalva tehát csak akkor kell a munkaszerződést módosítani, ha a munkáltató szja-mentes költségtérítést fizet a távmunkában dolgozónak, azonban egy tájékoztatót mindenképpen ki kell adni a szabályokról.

 

Állami támogatások

 

Az ágazati bértámogatás kérelme letölthető az alábbi linken:

https://nfsz.munka.hu/cikk/1294/Agazati_bertamogatasi_program

Ezt a kedvezményezett ágazatokba tartozók (TEÁOR szám szerinti felsorolása a 2020.11.11-i bejegyzésnél található) kérhetik a 2020. november hónapra kifizetett bruttó munkabér 50 %-ára.

 

2020.11.14-től állami támogatásnak minősülő jogcímek lettek:

– a koronavírus-járvány szempontjából releváns kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás;

– a koronavírus-járvány szempontjából releváns termékek előállítására irányuló beruházási támogatás;

– a vállalkozások növekedési potenciáljának erősítése Pest megyében és Budapesten (VOP előirányzat);

– klasszikus és intelligens hálózati és a hálózathoz kapcsolódó fejlesztések támogatása a villamosenergia-rendszer rugalmasságának és stabilitásának biztosítására (KEOP előirányzat);

 

A 255/2014. (X.10.) Korm.rendelet 41/A. pontja szerinti átmeneti támogatás (állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából) eddig csak annak volt adható, aki 2019.12.31-én nem minősült nehéz helyzetben lévőnek. Ez most változott, ugyanis átmeneti támogatást most már kaphat az a mikro- vagy kisvállalkozás is, aki ezen időpontban nehéz helyzetben volt, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll fizetésképtelenségi eljárás alatt, továbbá nem olyan vállalkozás, amely megmentési célú támogatásban részesült és a kölcsönt még nem fizette vissza vagy a szerkezetátalakítási terv hatálya alatt áll.

 

Több állami támogatás esetében hozták meg azt a rendelkezést, mely szerint a támogatás nem nyújtható nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, kivéve azt a vállalkozást, amely 2019.12.31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020.01.01.-2021.06.30 között nehéz helyzetbe került. Ezen kívül a támogatási döntések meghozatalának határidejét is meghosszabbították. Ezek a támogatások az alábbi rendeletekben találhatóak:

– 165/2014. (VII.17.) Korm.rendelet a fejlesztési adókedvezményről;

– 255/2014. (X.10.) Korm.rendelet a 2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználásáról;

– 44/2016. (III.10.) Korm.rendelet a 2014-2020 programozási időszakra az Európai Területi Együttműködési Programokból rendelt források felhasználásáról;

– 250/2016. (VIII.24.) Korm.rendelet a Modern Városok Program megvalósításáról;

– 23/2017. (II.3.) Korm.rendelet a munkaerőpiaci mobilitást elősegítő munkásszállás építéséhez nyújtható támogatásról.

 

Akit ezek érintenek, azoknak a fenti rendeletek 2020.11.14-től hatályos előírásait érdemes tanulmányozni.

 

Házhoz szállítás áfakulcs

 

2020.11.14-től a veszélyhelyzet fennállásáig, de legkésőbb 2021.02.08-ig a vendéglátó üzletek által elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített olyan étel és ital áfakulcsa lett 5 %, melyeket ha helyben fogyasztottak volna, akkor az áfájuk 5 % lett volna. Ez az adómérték akkor alkalmazható, ha 2020.11.11-én már fennálltak az étkezőhelyi vendéglátás tevékenység (TESZOR 56.10-ből étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalom) feltételei az adott helyen, illetve annak hiányában fennállnának.

 

A fenti házhoz szállítás szállítási költségét ez a rendelkezés nem érinti, annak áfakulcsa maradt 27 %. Tehát a számlát meg kell osztani: a helyben készített étel és az ital 5 % áfás, a kiszállítás díja 27 % áfás.

 

Az én értelmezésemben a fentiek jelentése:

– Aki eddig a helyben fogyasztott ételt, italt 5 %-os áfával értékesítette, az most kiszállítás esetén is ezt alkalmazhatja ezekre a termékekre.

– Aki eddig nem alkalmazhatta az 5 %-os áfát, mert nem lehetett helyben fogyasztani, az kiszállítás esetén akkor alkalmazhatja a 5 %-os áfát, ha az étkezőhelyi vendéglátás feltételei meg vannak nála (vagyis akár be is ülhetnének a vendégek, ha az most épp nem lenne tilos). Nem tekintendő étkezőhelyi vendéglátásnak az ételek és italok olyan értékesítése, amelyet nem kísér semmilyen más kiegészítő szolgáltatás (pl. felszolgálás). Valószínűleg nincs, vagy nem sok olyan hely van, ahol az étkezőhelyi vendéglátás feltételei adottak, ám eddig mégsem szolgáltak ki helyben vendégeket. Rájuk – vagyis azokra, akik eddig is csak elvitelre készítettek ételeket – nem vonatkozik az 5 %-os áfakulcs alkalmazhatósága.

– Fontos, hogy a fenti kedvezményes áfakulcs nem alkalmazható az ezen ügylettel összefüggő szállítással kapcsolatos díjra. Tehát a számlát meg kell bontani. (Tudom, hogy az áfatv. 70. §-a szerint a „mellékszolgáltatás” követi a „főszolgáltatás” áfáját, de a különleges jogrend miatt ez most kormányrendeletben is felülírható.)

– Ne felejtsük el, hogy csak a helyben készített italra és ételre vonatkozik az 5 %-os áfakulcs!

 

Ingyenes internet-hozzáférés

 

2020.11.15-től 30 napig ingyenes a helyhez kötött internet azoknak, akik a köznevelésben és a szakképzésben nevelés-oktatásban és szakmai oktatásban nappali képzésben digitális oktatásban vesznek részt. A kedvezmény igénybevételére jogosult: az előfizetéssel rendelkező tanuló vagy helyette előfizetéssel rendelkező törvényes képviselője, vagy az a személy, akinek előfizetését ezzel kapcsolatban használják, továbbá a pedagógus vagy oktató, vagy az a személy akinek előfizetését ő használja.

Tehát az általános iskolák és a középiskolák online oktatásban részt vevő nappali tagozatos tanulói és az érintett pedagógusok kaphatják ingyen az internetet 1 hónapig.

A kedvezményt csak egy jogosultsági helyen lehet igénybe venni úgy, hogy a jogosult az internetszolgáltató felé írásban (lehetőség szerint elektronikus úton), büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik arról, hogy az ingyenes szolgáltatás igénybevételének feltételei fennállnak. A szolgáltató a kedvezményt a 2020 decemberében kibocsátásra kerülő számlában írja jóvá.

 

Egyebek

 

A biztonságos veszélyhelyzeti gyógyszerellátásról adták ki a 488/2020. (XI.11.) Korm.rendeletet, mely a koronavírus elleni gyógyszerekkel kapcsolatban tartalmaz előírásokat. Nem részletezem, mert a könyveléshez igazából semmi köze, viszont lehet, hogy van, akit ez érdekel.

 

Szintén nem könyvelői téma, de hátha valaki ismer olyat, aki pedagógus-továbbképzésben vesz részt. Rájuk vonatkozóan a képzés formájáról, a minősítési eljárásról, pályázatól jelent meg a 489/2020. (XI.11.) Korm.rendelet, mely 2020.11.19-től a veszélyhelyzet végéig, de legkésőbb 2021.02.08-ig hatályos.

 

2020.11.14-től a veszélyhelyzet végéig, de legkésőbb 2021.02.08-ig a Magyar Honvédség is segíti az egészségügyi dolgozók munkáját a kórházakban. Ennek során testhőmérsékletet mérnek, beléptetési, betegirányítási, útbaigazítási, betegkísérési, adminisztrációs, anyag- és csomagszállítási, logisztikai, anyagmozgatási, számítógépes adatrögzítési, fertőtlenítési feladatokat látnak el. Köszönet érte, mert az egészségügyi dolgozók már nagyon túlterheltek!

 

2020.11.14-től a lejáró hivatalos okmányok (jogosítvány, útlevél, személyi igazolvány, forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi idő) a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényesek.

A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró beutazási, tartózkodási, letelepedési, bevándorlási engedély okmányok (a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kivételével) a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig érvényesek.

 

Az ügyfélkapus felhasználónevet a 1818-as telefonon keresztül is megmondják annak, akinek már van ügyfélkapu-regisztrációja.

 

 

2020.11.11.

 

Az Országgyűlés felhatalmazta a Kormányt (a 2020. évi CIX. törvénnyel), hogy 2020.11.11. naptól kezdődően a veszélyhelyzettel összefüggésben sajátos szabályokat állapítson meg.

A veszélyhelyzet megszűnését követő napig nem tűzhető ki időközi önkormányzati választás, a már kitűzött választások elmaradnak. Ugyancsak elmaradnak az országos és helyi népszavazások, sőt az aláírásgyűjtések is szünetelnek.

 

Megszülettek a facebookon már bejelentett intézkedésekhez kapcsolódó kormányrendeletek is. Ezek szerint a szabályok 2020.11.11. naptól 2020.12.11. napig a következők:

 

Kijárás korlátozása:

 

Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom ideje alatt az alábbi esetekben megengedett a közterületen való tartózkodás:

– egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal;

– munkavégzés céljából (ezt okirattal kell igazolni);

– munkavégzés helyére, illetve onnan haza történő közlekedés céljából (okirattal igazolni kell);

– versenyszerűen sportolóknak edzésen, sportrendezvényen való részvétel, illetve oda utazás vagy onnan haza utazás céljából (ezt is okirattal kell igazolni);

– kutyasétáltatás a lakóhely 500 méteres körzetén belül (a kutyafuttatókat a helyi önkormányzat saját hatáskörben bezárathatja).

A munkavégzéssel, illetve a sportolók tevékenységével kapcsolatos okirat tartalmi követelményeit a Kormány honlapján már közzétették, doc és pdf formátumban is letölthető a https://kormany.hu/dokumentumtar/ oldalról.

 

Vendéglátó üzletek, üzemi étkezdék:

 

Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából – az ehhez szükséges időtartamig – lehet tartózkodni.

Ez nem vonatkozik a munkahelyi étteremre/bárra, a szálláshelyen az ottani vendégek kiszolgálását végző éttermekre/bárokra, az oktatási intézmények menzájára/büféjére, ha csak az ott dolgozókat és tanulókat szolgálják ki, valamint az egészségügyi intézményben található étteremre/büfére.

A házhoz szállítás adminisztratív terheit a Kormány csökkenti (lásd lejjebb), és bevonhatóvá teszi a taxisokat a feladat ellátásába.

 

Üzletek:

Az üzletek reggel 5 órától este 7 óráig lehetnek nyitva. Csak az ott dolgozók tartózkodhatnak az ezen kívüli időszakban (vagyis este 7 és reggel 5 között) az üzletben, a lottózóban, valamint a nemzeti dohányboltban.

Ez a szabály nem vonatkozik a gyógyszertárakra, üzemanyagtöltő-állomásokra és a vendéglátó üzletekre, ezek normál rend szerint nyitva tarthatnak.

 

Szállodák, szálláshelyek:

 

A dolgozókon kívül csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégek, valamint a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladat ellátása érdekében elhelyezett személyek és a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodhatnak ezeken a helyeken. Viszont ők sem használhatják az ott lévő szabadidős létesítményeket.

 

Rendezvények, szertartások, gyülekezés:

 

– Szinte mindennemű rendezvény, gyűlés megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket (vagyis a személyes művészi teljesítményt igénylő vagy kulturális szolgáltatást nyújtó, közönség jelenlétében zajló nyilvános rendezvényeket), sporteseményeket, magánrendezvényeket, a karácsonyi vásárokat, a zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó eseményt is.

– Nem minősül rendezvénynek – így megtartható – az a kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás, melyet online módon közvetítenek, és az esemény helyszínén csak a fellépők és a technikai személyzet tartózkodik.

– A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg (viszont a Kormány kéri, hogy az ehhez kapcsolódó magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg).

Magán- és családi rendezvények (például születésnap) maximum 10 fő részvételével megtarthatóak.

Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.

Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak a szertartás vezetője/anyakönyvvezető, a házasulók, azok tanúi, szülei, nagyszülei, testvérei és gyermekei lehetnek jelen.

 

Sportolás, mérkőzések:

 

– A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani, nem lehetnek ott nézők.

– Az egyéni szabadtéri sportok – különösen futás, gyaloglás, kerékpározás – gyakorlása engedélyezett közterületen , nyilvános helyen (közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva áll helyen), szabadtéri sportpályákon.

Tilos viszont a csapatsportok – különösen labdarúgás, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, röplabda – gyakorlása. De ez a rendelkezés nem vonatkozik a versenyszerűen sportolók edzéseire, sportrendezvényeire, ugyanis a versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.

 

Szabadidős létesítmények:

 

Az ott foglalkoztatottak kivételével senki sem tartózkodhat

– előadó-művészet valamennyi ágának fellépési helyszínén (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz)

– moziban

– edző- és fitneszteremben

– uszodában, közfürdőben

– jégpályán

– állatkertben, vadasparkban

– kalandparkban, vidámparkban

– játszóházban

– múzeumban, könyvtárban, kép- és hangarchívumban, közművelődési intézményben, közösségi színtéren, integrált kulturális intézményben.

Kivételt képez a fentiek alól a versenyszerűen sportoló, ugyanis ő edzése, sportrendezvény céljából használhatja a jégpályát, uszodát, edző- és fitnesztermet, sportlétesítményt.

A fentiek zöme jól körülhatárolható fogalom, viszont kérdésként merült fel bennem, hogy mit takar az “edző- és fitneszterem”. Ide értendőek-e például a jógastúdiók? Ezért megnéztem, melyik szó mit jelent. Mivel jogszabályban nem találtam meg ezen szavak jelentését (ha valaki tudja, melyik jogszabályban vannak ezek meghatározva, kérem, írja meg nekem a maniko1999@gmail.com címre), ezért az értelmező kéziszótárhoz fordultam segítségért. Az edzőterem jelentését meg is találtam: “testedzés céljára kialakított nagyobb helyiség különböző tornaeszközökkel, amelynek használatáért többnyire fizetni kell”. A fitnesz “olyan életforma, amely a jó fizikai erőnlétet, a szív, a tüdő és a vérkeringés tartós teljesítő-képességének fejlesztését, az egészséges életmódot és az esztétikus külsőt helyezi előtérve”. Tehát a fitneszterem az, ahol ezeket fejlesztjük.

Fentiek miatt véleményem szerint mindenféle testedzési szolgáltatást nyújtó létesítménynek – így a jógastúdióknak is – tilos nyitva lennie 2020.12.11-ig.

 

Oktatási intézmények:

 

– A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Ezen intézmények területére az ott dolgozó, karbantartást, javítást végző, jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkező (pl. ellenőr), a tanuló, és az őt kísérő 1 fő nagykorú, maszkot viselő személy léphet be, de a kísérő csak a testhőmérséklet-mérési pontig mehet be. Mindegyikükre vonatkozik, hogy csak akkor mehetnek be, ha a testhőmérsékletük nem haladja meg a 37,8 Celsiust. Ha a tanuló testhőmérséklete ennél magasabb, akkor őt el kell különíteni és erről a szülőt vagy törvényes képviselőt telefonon értesíteni kell.

– A középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarend lép életbe.

– A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.

– Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át, de a rektor kezdeményezésére ez alól a felsőoktatásért felelős miniszter, illetve – amelyik intézmény nem hozzá tartozik, annak – az intézményt fenntartó miniszter felmentést adhat.

– A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a kollégiumban karanténban lévők számára engedélyezhető.

 

COVID-teszt:

 

– Kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék dolgozóit és a szociális intézményben dolgozókat hetente tesztelni kell.

 

Maszkviselés:

 

A 6. életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles a száját és az orrát maszkkal eltakarni:

– a tömegközlekedési eszközön és azok várótermeiben;

– a 10.000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén az önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen (kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken);

– az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során;

– a bevásárlóközpont területén (kivéve az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területét);

levéltár látogatóterében;

– ügyfélfogadási időben a közigazgatási szervek, posták ügyfélterében;

minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben;

vendéglátó üzletben a dolgozóknak és a vendégeknek is;

egészségügyi intézmény területén mindenki (kivétel: a beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni);

szociális intézményben az ott dolgozóknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal, valamint az ellátottaknak a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint.

 

A maszkviselési szabályok betartásáról az üzemeltető köteles gondoskodni, a szabályszegőkkel szemben intézkedéseket tehet, szankciókat alkalmazhat.

Tömegközlekedési eszközön pótdíjat kell fizettetni a szabályszegővel, és ha az utas felszólítás ellenére sem hajlandó a szabályokat betartani, akkor ki kell zárni az utazásból, rendőri intézkedést kell kezdeményezni és le kell szállítani a járműről.

A többi helyen (például üzletekben, egyéb helyiségekben) a szabályszegőt ki kell zárni a látogatásból és gondoskodni kell arról, hogy a területet elhagyja.

 

Üzleten kívüli és csomagküldő kereskedelem:

 

A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. Ezt a tevékenységet akár a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.

Forgalmazható termékek köre: napi fogyasztási cikk (élelmiszer is), vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék.

Bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem is, de nekik nem kell szerződést kötniük vendéglátó üzlettel vagy bolttal.

Viszont termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.

Ha ezt a tevékenységet személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltató végzi, akkor neki az ezen szerződés alapján végzett tevékenysége során a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló kormányrendeletben [176/2015. (VII. 7.) Korm.rendelet] és a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott előírásokat nem kell alkalmazni.

 

Az előzőekben nem említett minden más szolgáltató és szolgáltatás (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhet a kijárási tilalom szabályai mellett.

 

Ellenőrzés:

 

A Magyar Honvédség is bekapcsolódik a veszélyhelyzeti intézkedések végrehajtásába, ugyanis ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét, valamint közreműködik a veszélyhelyzeti intézkedések betartásának ellenőrzésében és közterületi járőrszolgálatot lát el.

Ha a rendőrség a saját vagy a katona ellenőrzése során a veszélyhelyzeti előírások megszegéséről szerez tudomást, akkor az üzemeltetőre 100.000,- Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki, valamint a helyszínt legalább 1 napra, legfeljebb 1 évre bezárathatja. A bezárást nem alkalmazhatják oktatási intézménnyel szemben. A szankciók egy napon belül többször és együttesen is alkalmazhatóak. A bírság és a bezárás elkerülhető, ha a hely üzemeltetője, illetve a szervező, vagy ezek alkalmazottai a jogsértő személyt felszólították a távozásra és azt követően, hogy a jogsértő személy ennek nem tett eleget, értesítették a rendőrséget. Ha ezeket az intézkedéseket csak részben teszik meg, akkor azt figyelembe veszik a szankciók mértékének meghatározásánál. A bírságot kiszabó határozat ellen nem lehet fellebbezni és az erről szóló határozat véglegessé válásától (jogerőre emelkedésétől) számított 15 napon belül be kell fizetni a rendőrség által közölt számlaszámra.

A szabályszegőt minimum 5.000,- Ft-ra, maximum 500.000,- Ft-ra büntetik. A helyszíni bírság összege pedig 5.000,- Ft-tól 150.000,- Ft-ig terjed, ismételt elkövetésnél max. 200.000,- Ft lehet.

 

A közfeladatot ellátó szerv vagy személy kérheti a védekezéshez szükséges eszköz (pl. orvostechnikai eszköz, egyéni védőeszköz) Állami Egészségügyi Ellátó Központ általi beszerzését, ha saját maga igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tudná azt beszerezni.

 

Most, hogy túl vagyunk azon, mit szabad és mit nem, nézzük meg, milyen kedvezményekről döntött a Kormány!

 

Adó- és járulékkedvezmények:

 

Kedvezményt kapnak 2020. november hónapra egyes tevékenységi köröket tényleges főtevékenységként folytatók, ugyanis

– nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük a munkaviszonyban foglalkoztatottak után,

– nem kell szakképzési hozzájárulást fizetniük;

– mentesülnek az egy hónapra arányosan jutó rehabilitációs hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól azzal, hogy 2020-ban további előleget már nem kell fizetniük;

– nem kell KIVA-t fizetniük a személyi jellegű kifizetések összege után.

 

Ezek a tevékenységi körök a következők:

TEÁOR 5610             Éttermi, mozgó vendéglátás

TEÁOR 5621             Rendezvényi étkeztetés

TEÁOR 5630             Italszolgáltatás

TEÁOR 5914             Filmvetítés

TEÁOR 8230             Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

TEÁOR 8551             Sport és szabadidős képzés

TEÁOR 9001             Előadó-művészet

TEÁOR 9002             Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység

TEÁOR 9004             Művészeti létesítmények működtetése

TEÁOR 9102             Múzeumi tevékenység

TEÁOR 9104             Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése

TEÁOR 9311             Sportlétesítmény működtetése

TEÁOR 9312             Sportegyesületi tevékenység

TEÁOR 9313             Testedzési szolgáltatás

TEÁOR 9319             Egyéb sporttevékenység

TEÁOR 9321             Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység

TEÁOR 9329             M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

TEÁOR 9604             Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (de csak ha megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.)

 

Tényleges főtevékenység: az a tevékenység, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak a rendelet hatálybalépését megelőző 6 hónapban (vagyis a májustól októberig terjedő időszakban) a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 %-a származott.

 

Azért nem olyan rózsaszínű a kép, mint amilyennek elsőre látszik, ugyanis szigorú feltételek vannak:

– A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető a 2020.11.11. napon már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással nem szünteti meg 2020. november hónapban.

– A mentesség akkor jár, ha a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna, és a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.

 

Tehát ez a kedvezmény már nem automatikus, külön kérelmet kell rá benyújtani (az természetesen még nem tudható, hogy milyen formában, de elképzelhetőnek tartom, hogy a 08-as bevallásban kell majd jelölni, persze az is előfordulhat, hogy e-papíron, vagy külön nyomtatványon kell bejelenteni). Szerintem ez leghamarabb november végén fog kiderülni (persze rögtön megírom, ha megtudom).

 

Jó hír viszont, hogy más támogatásokkal együtt is igénybe vehető, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100 %-át.

A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.

 

Munkahely-megtartó bértámogatás:

 

A felsorolt tevékenységet főtevékenységként végzők 2020. november hónapra munkahely-megtartó bértámogatást is kaphatnak az alábbiak szerint.

A munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 %-ának megfelelő összegű, munkaerőpiaci program szerinti támogatás nyújtható, amennyiben

– a támogatás időtartamának utolsó napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és

– a munkaadó a munkavállaló részére a munkabért megfizeti.

 

A kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye szerinti főváros és megyei kormányhivatalhoz (Munkaügyi Központhoz) kell benyújtani, mely a támogatás odaítéléséről 8 munkanapon belül határozatban dönt.

Ez is igénybe vehető más támogatásokkal együtt, de csak addig, amíg az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100 %-át.

Erre is vonatkozik az iratok 10 évig történő megőrzési kötelezettsége.

 

Szálláshely-szolgáltatás támogatása

 

A tényleges főtevékenységként

TEÁOR 5510             Szállodai szolgáltatás

TEÁOR 5520             Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás

TEÁOR 5530             Kempingszolgáltatás

TEÁOR 5590             Egyéb szálláshely szolgáltatás

tevékenységet végzők közül a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba (NTAK) regisztrált szálláshelyek esetében az állam megtéríti a szálláshely-szolgáltató részére az NTAK-ban 2020.11.08. napjáig regisztrált foglalások után számított nettó bevétel 80 %-át.

 

Ennek feltétele, hogy

– a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen 2020.11.08. napján foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát 2020. november hónapban fenntartja,

– a szálláshely-szolgáltató a szálláshelyen foglalkoztatott munkavállalók bérét a munkavállalók részére kifizeti, és

– a megtérítendő összeg számításának alapját azok a regisztrált foglalások képezik, amelyek az e  rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belüli időszakra vonatkoznak (2020.12.10-ig).

 

Ezen – EU szerződés 107.cikk (1) bekezdés szerinti állami támogatás – részletes szabályait majd külön kormányrendeletben fogják közzétenni, de akit érint, annak érdemes elolvasni a 485/2020. (XI.10.) Kormányrendeletet, ugyanis ebben szerepelnek a támogatás minősítésének kritériumai, illetve számításának pontos leírása.

 

Egészségügyi dolgozók utazási kedvezménye

 

2020.11.11-től ingyenesen, a menetjegy megvásárlása nélkül veheti igénybe a helyközi és a helyi személyszállítási közszolgáltatást az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy, valamint az az orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgató, aki a koronavírus világjárvány elleni védekezésben közreműködik.

Ehhez a személyazonosság igazolására alkalmas okmányát és az egészségügyi intézmény által a 486/2020. (XI.10.) Kormányrendelet melléklete szerint kiállított igazolást köteles az ellenőrzés esetén felmutatni. Orvostanhallgatónak a hallgatói jogviszonyát igazoló igazolványt is be kell mutatnia.

Az utazási kedvezmény 2. osztályra érvényes, és a helyjegyre, valamint a pótjegyre is vonatkozik.

 

 

2020.11.05.

 

Tegnap írtam arról, hogy 2020.11.04-től tilos olyan rendezvényt szervezni, illetve tartani, amely “rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújt és amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni”.

Egy kicsit most boncolgatom ezt a rendelkezést, ugyanis fontos, meghatározó szavak vannak ebben a csodálatos mondatban:

– “Főszolgáltatásként“: vagyis aki nem főszolgáltatásként nyújtja a zeneszolgáltatást, arra ez nem vonatkozik. Tehát például az éttermek, italboltok, cukrászdák, stb. mivel “főszolgáltatásként” ételt, italt adnak a betérőnek, így kinyithatnak (persze 23:00 óra és 06:00 óra között a korábbi –  2020.09.21-től érvényes – előírás miatt nekik is zárva kell lenniük).

– “Nem kell megváltott ülőhely“: vagyis az olyan zeneszolgáltatás, ahová jegyet kell venni, továbbra is látogatható. Így járhatunk továbbra is “leülős” koncertre (itt viszont csak minden 3. ülőhelyen szabad leülni).

Fentiekből tehát az következik, hogy a diszkókat, “küzdőteres” koncerteket kell egy időre elfelejteni.

 

A NAV oldalára felkerült egy felhívás a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható áruk behozatali vám- és áfamentességéről, ugyanis 2020.01.30. és 2021.04.30. között vám- és áfamentesen lehet behozni az országba a katasztrófa áldozatainak javára a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható termékeket. Ennek feltétele, hogy a behozni kívánt terméket a katasztrófa áldozatai között ingyenesen szétosztják, vagy ingyenesen rendelkezésükre bocsátják a tulajdonjog átruházása nélkül. Katasztrófa áldozatának számít az, aki a COVID-19 járványnak vagy a járvány veszélyének van kitéve, illetve a járvány leküzdésében részt vevő személy. Vámmentességet kaphatnak az állami szervezetek, önkormányzatok, közintézmények, és egyéb közjogi szervek, katasztrófaelhárító szervezetek, valamint a NAV által jóváhagyott egyéb jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek.

A részletes felhívás itt található:

https://www.nav.gov.hu/nav/vam/vaminformaciok/egyeb/A_koronavirussal_szem20201104.html

 

 

2020.11.04.

 

A 478/2020. (XI.3.) Kormányrendelettel 2020.11.04. naptól ismét kihirdették a veszélyhelyzetet. A világjárvány következményeinek elhárításáért a miniszterelnök felelős, akit feladatának ellátásában az Operatív Törzs segíti. A rendkívüli intézkedések ismét kormányrendeletekben fognak megjelenni.

 

Ezen rendeletekből az első a 479/2020. (XI.3.) Kormányrendelet, mely az alábbi előírásokat tartalmazza:

 

Kijárás korlátozása

 

2020.11.05-től éjfél és reggel 5 óra között szinte mindenkinek a lakóhelyén (tartózkodási helyén, szálláshelyén) kell tartózkodnia. Csak az alábbi esetekben megengedett a lakóhely elhagyása, illetve a közterületen tartózkodás:

– munkavégzés céljából,

– munkavégzés helyére történő közlekedés céljából,

– munkavégzés helyéről a lakóhelyre történő közlekedés céljából,

– egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet miatt.

A kijárási korlátozás további fenntartásáról 2020.11.30-án fog a kormány döntést hozni.

 

Rendezvények korlátozása

 

2020.11.04-től tilos olyan rendezvényt szervezni, illetve tartani, amely “rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújt és  amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni”.

Vagyis az ilyen szórakozóhelyek egyáltalán nem nyithatnak ki.

Szabálysértés esetén a pénzbírság mértéke minimum 5.000,- Ft, maximum 500.000,- Ft. A helyszíni bírság mértéke pedig 5.000,- Ft-tól 150.000,- Ft-ig terjed, ismételt elkövetés esetén pedig maximum 200.000,- Ft lehet.

 

Egyéb rendezvények korlátozása

 

2020.11.04-től a kulturális vagy sportrendezvény nézőterén a nézők – a páholyok kivételével – csak minden 3. ülőhelyen ülhetnek (2 néző között 2 üres helyet kell hagyni), az egymás mögötti ülőhelyeket nem foglalhatják el (lehetőség szerint minden irányban biztosítani kell a 1,5 méteres távolságot az emberek között). A rendezvények helyszínén egyéb helyeken (páholyban, vendéglátó üzletben, az épület egyéb részein) egymástól 1,5 méteres távolságot kell tartani.

A szabályok betartásáról a szervezőnek, üzemeltetőnek kell gondoskodnia. Ha a szabályszegő felszólításra sem tartja be a szabályokat, akkor az üzemeltető alkalmazottja köteles az illetőt a látogatásból kizárni, és gondoskodni a területről történő eltávolításáról.

A nemzetközi sportrendezvényeken kötelező a maszkviselés, ezen túl a nemzetközi szövetség előírásai alkalmazandók.

 

A múzeumok, könyvtárak, közművelődési intézmények, közösségi színterek, kép- és hangarchívumok, integrált kulturális intézmények még látogathatóak, de itt is kötelező a 1,5 méteres távolságot tartani. A szabályok betartásáért itt is az üzemeltető felel.

 

A szabályok betartását a rendőrség ellenőrzi. Ha szabályszegésről szerez tudomást, akkor az üzemeltetővel szemben

– figyelmeztetést alkalmaz,

– 100.000,- Ft-tól 1.000.000,- Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki,

– a helyszínt minimum 1 napra, maximum 1 évre bezárathatja (ez nem vonatkozik a sportrendezvények helyszínére, mert ott szankcióként a helyszín minimum 1, maximum 10 sportrendezvény zártkapus megtartását rendelhetik el).

 

Ugyanezek a szankciók vonatkoznak a mozikra, múzeumokra, könyvtárakra, közművelődési intézményekre, tömegközlekedési eszközök várótermeire is.

 

Ráadásul a fenti jogkövetkezmények együttesen és naponta többször is kiszabhatóak. A bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, s a kiszabott összeget a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell befizetni.

 

Van azért lehetőség arra, hogy a hely üzemeltetője mentesüljön a szankciók alól. Ugyanis ha a jogsértő személyt felszólította a távozásra, de az illető ennek nem tett eleget, és az üzemeltető értesíti a rendőrséget, akkor nem lehet az előbb említett szankciókat alkalmazni vele szemben.

 

Szabálysértés esetén a szabálysértőre kiszabott pénzbírság mértéke minimum 5.000,- Ft, maximum 500.000,- Ft. A helyszíni bírság mértéke 5.000,- Ft-tól 150.000,- Ft-ig terjed, ismételt elkövetés esetén pedig maximum 200.000,- Ft lehet.

 

Tömegközlekedésre vonatkozó rendelkezések

 

2020.11.05-ig Budapesten és a megyei jogú városokban kötelező járatsűrítési tervet készíteni a tömegközlekedési járatokra vonatkozóan a munkanapokon reggel 7 óra és 9 óra, valamint délután 15 óra és 19 óra közötti időszakra vonatkozóan. Ezt a tervet át kell adni a Kormányhivatalnak, majd amikor ezt a Hivatal jóváhagyja, attól a naptól alkalmazni is kell. Ha ezt nem készítik el és nem vezetik be, akkor 1 millió Ft-tól 5 millió Ft-ig terjedő bírságot kapnak, mely bírság többször is kiszabható.

 

Parkolási díj eltörlése

 

2020.11.04-től az országos és helyi közutakon, valamint az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken határozatlan ideig nem kell parkolási díjat fizetni.

 

 

2020.11.02.

 

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 12. § (4) bekezdése alapján a bérbeadó a bérleményt évente legalább egyszer ellenőrzi, melyet a bérlő tűrni köteles. 2020.10.28-tól azonban a járványügyi készültség ideje alatt az idén nem kötelező.

 

2020.10.28-tól bármely egészségügyi dolgozó – kivéve a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulót és képzésben részt vevő személyt – kirendelhető más egészségügyi intézménybe.

 

A járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény több helyen is módosult, az abban foglalt érvényességi időket az alábbiak szerint hosszabbították meg:

 

2020.10.30-tól a korábban létrejött, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama az eredeti felhasználási határidőtől számított 180 nappal, de legalább 2021.04.28-ig meghosszabbodik.

 

A 2020.10.30-ig megkötött, a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében 2021.06.30-ig nem mondható fel a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti szerződése, ha a bérbeadó az állam, a többségi állami tulajdonú gazdasági társaság, a helyi önkormányzat, vagy a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság. (A módosítást megelőzően ez a szabály 2020.06.30-ig volt érvényes, most visszahozták.)

 

Ha az utazásszervező a koronavírus világjárványra tekintettel utalvány kibocsátására kötelezett, akkor ezekről olyan nyilvántartást köteles vezetni, mely tartalmazza

  1. a) az utalvány értékét és érvényessége idejét,
  2. b) az utalvány tulajdonosának
  3. ba) – természetes személy tulajdonos esetében – azonosításához feltétlenül szükséges mértéket meg nem haladó természetes személyazonosító adatait, vagy
  4. bb) – jogi személy tulajdonos esetében – megnevezését és cégjegyzékszámát.
  5. c) Ha az utalvány átruházható, akkor az utalvány tulajdonosa személyében bekövetkezett változást (ekkor a korábbi tulajdonos adatait törölni kell a nyilvántartásból).

Akkor is törölni kell az adatokat, ha az utalvány érvényességi ideje lejárt (a törvény szerint ezek az utalványok 2021.08.31-ig érvényesek).

 

Az utazási vállalkozó a következő évre tervezett értékesítési nettó árbevételt a Kormányhivatalnak az idén 2020.11.15-ig köteles bejelenteni, és azzal egyidejűleg köteles Budapest Főváros Kormányhivatala felé adatot szolgáltatni minden utazási szerződéssel összefüggésben az általa kibocsátott utazási utalványok számáról és összesített értékéről. Ugyanezen időpontig kell a vagyoni biztosíték meglétét is igazolniuk. A következő évre a 2019. évi forgalom 50 %-ára kell beadni a vagyoni biztosítékot, de az nem lehet alacsonyabb a 213/1996. (XII.23.) Kormányrendeletben meghatározott minimum összegeknél. Ez a 12 %-os kauciót fizetőknél utazási szolgáltatás nélkül minimum 5 millió Ft, utazási szolgáltatással 7 millió Ft. A 20 %-os kauciót fizetőknél minimum 50 millió Ft.

Míg korábban május 31-ig kellett aktualizálni a hatóság felé az adott évi tényleges nettó árbevételt, mostantól az utazási vállalkozó az utazási utalványokról szóló nyilvántartásban szereplő összegnek, a nyilvántartott előlegek és részvételi díjak összegének 2020.03.31., 20201.04.30. és 2020.05.31. napján aktuális állásáról a vonatkozó határnapokat követő 3 munkanapon belül köteles adatot szolgáltatni a Kormányhivatal felé. Ezen bejelentési kötelezettség teljesítése esetén az utazási vállalkozót nem terheli a 2021.05.31-i esedékességű adatszolgáltatási és vagyoni biztosíték-emelési kötelezettség.

 

2020.10.30-tól a köztestület testületi szervének ülése elektronikus eszköz útján is megtartható. Ha az így megtartásra kerülő tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, akkor a köztestület elnöke határozza azt meg, és a köztestület honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé teszi. Ez akkor is alkalmazható, ha egyes tagok személyesen megjelennek.

 

A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásban a cég megszűntnek nyilvánításáról 2020.10.31. helyett most már 2021.06.30-ig nem határozhat.

Ezzel összefüggésben a kényszertörlési eljárás megindítása nem rendelhető el, és a cég már nem 2020.10.31-ig, hanem 2021.06.30-ig nyújthatja be a törlése iránti kérelmét.

 

A Büntető Törvénykönyv veszélyhelyzet miatt bevezetett eltérő rendelkezéseit (pl. telekommunikációs eszköz segítségével való eljárás, halasztás, távoltartás, stb.) az eredeti 2020.12.31. helyett 2021.06.30-ig kell alkalmazni.

 

2020.11.12-től a helyszíni bírság összege a védelmi intézkedés megszegése, illetve a közérdekű üzem működésének járványügyi készültség ideje alatti megzavarása esetén minimum 5.000,- Ft, maximum 150.000,- Ft.

 

A Magyar Állam magyarországi székhelyű hitelintézetnek tőkeelem-vásárlással 2021.06.30-ig támogatást nyújthat (ez a lehetőség eredetileg 2020.12.31-ig állt fenn).

 

A Szép-kártya emelt kerete (szálláshely alszámlára 400.000,- Ft/év, vendéglátás alszámlára 265.000,- Ft/év, szabadidő alszámlára 135.000,- Ft/év) eredetileg csak 2020-ban lett volna érvényes, viszont a módosított rendelkezés alapján 2021.06.30-ig marad fenn. Ez vonatkozik a rekreációs keretösszeg emelt összegére is (költségvetési szervnél 400.000,- Ft/év, más munkáltatónál 800.000,- Ft/év).

A szociális hozzájárulási adót sem kell ezen juttatás után 2021.06.30-ig megfizetni.

 

A 2020. CVII. törvény értelmében a 2020.03.18-án fennálló hitelszerződéseknél 2021.06.30-ig él a hitelfelmondási tilalom, mely szerint a hitelező az adóssal kötött szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nem teljesítése miatt nem szüntetheti meg. A hitelező és az adós újratárgyalhatják a szerződést, és közös megegyezéssel módosíthatják a mellékkötelezettségekkel (pl. garanciaszerződés) együtt a nélkül, hogy közjegyzői okiratba foglalnák. Ha nem módosítják a szerződést, akkor a hitelfelmondási tilalom 2021.06.30-án automatikusan megszűnik.

 

Szintén 2021.06.30-ig tart a fizetési moratórium is, mely szerint az adós a 2020.03.18-án fennálló hitelezői szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap. A törvény értelmében adósnak minősül a 2021.01.01-től 2021.06.30-ig terjedő időszakban:

– az álláskeresőként nyilvántartott munkanélküli,

– a gyermeket váró (betöltött 12. hetét követően), 25 év alatti gyermeket nevelő, vagy 25 év feletti megváltozott munkaképességű gyermeket nevelő szülő (ha ez az állapot legalább 1 éve tart vagy 1 év alatt előreláthatóan nem szűnik meg),

– a saját jogú nyugdíjas vagy hozzátartozói nyugellátásban részesülő,

– a közfoglalkoztatott.

Adóstársak esetén elegendő, ha csak egyik minősül a fenti előírások alapján adósnak.

2021.06.30-ig az adós bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratórium adta lehetőséggel, de akár úgy is, hogy nem.

 

A pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások (melynek paramétereit külön kormányrendelet határozza majd meg) a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére 2021.06.30-ig hiteltörlesztési moratóriumot vehet igénybe. Ezt írásban kell kérnie a hitelezőnél. Ennek a kérelemnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, ami alapján megállapítható, hogy az adós a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján jogosult a hiteltörlesztési moratórium igénybevételére. (Ez a rendelet egyelőre még nem jelent meg.)

 

2020.11.02-től már a zenés, táncos rendezvények helyszínén, valamint a vendéglátó üzletekben is kötelező – a 6 év alatti gyermekek kivételével mindenkinek – az orrot és a szájat folyamatosan eltakaró maszkot viselni. A maszkot csak az étel és az ital elfogyasztásának idejére lehet levenni.

Nyilvános rendezvény helyszínén is csak az étel, ital elfogyasztásának időtartamára lehet levenni a maszkot. Egyedül a rendezvényen fellépőnek nem kell maszkot viselnie (a fellépés alatt).

Aki a maszkviselési szabályokat nem tartja be, azt a helyszín üzemeltetőjének ki kell zárnia a látogatásból és gondoskodnia kell arról, hogy a helyszínt a szabálysértő elhagyja.

Szankciók: A maszkviselési szabályok megszegése esetén a kereskedelmi hatóság a saját ellenőrzése vagy a rendőrség értesítése alapján

– figyelmeztetést alkalmaz,

– 100.000,- Ft-tól 1.000.000,- Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki, vagy

– az üzletet, illetve a helyiséget legalább 1 napra, legfeljebb 1 év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

(Utóbbi két retorziót akár együttesen is alkalmazhatják.)

 

A határellenőrzés ideiglenes visszaállítását további egy hónappal (2020.11.30-ig) meghosszabbították.

 

Külföldről Magyarországra érkezőnek 2020.10.28-tól ha karanténba kell vonulnia, akkor ehhez már nem kell külön közigazgatási hatósági eljárást lefolytatni, elegendő a határellenőrzést végző rendőri szerv tájékoztatása hozzá. A határon meg kell adni a karanténlakás címét. Ha ezt nem teszi meg a határt átlépő személy, akkor közigazgatási eljárás keretében kerül sor ennek megállapítására.

A Magyarországra történő belépést követően rögtön a karanténlakáshoz kell menni. Az oda vezető úton csak egészségügyi, műszaki vagy menetrendi okból lehet az utazást megszakítani.

A karanténlakásba érkezéskor a bejárati ajtóra ki kell rakni a határon kapott jelölést (piros táblát), valamint a karanténkötelezettnek a telefonjára – ha az erre alkalmas – telepítenie kell a karanténszoftvert és azt a hatósági házi karantén ideje alatt használnia kell (csak a házi karantén lejártát követő napon törölheti a telefonjáról).

A határátlépéskor a rendőrség rögzíti a személyes adatokat, a határátlépés pontos idejét, a karanténlakás címét, telefonszámot, e-mail címet is. Ezeket az adatokat a police.hu oldalon a határátlépő is közölheti a határátlépést megelőző 24 órával korábban. A bejelentés űrlapját a https://ugyintezes.police.hu/web/guest/uj-ugy-inditasa/ oldalon találjuk meg, ahol a kereső ablakba a COVID-10 beírása után megjelenik a „Magyarországra történő belépést megelőző határátlépési adatközlés” nyomtatványt. A határátlépést követő 8 órán belül a határellenőrző rendőri szerv átadja adatainkat a karanténlakás helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.

A karanténlakást a házi karantén lejártát követő nap előtt csak kivételes esetben (pl. orvosi utasításra, életveszély vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben) szabad elhagyni, de ezt a rendőrségnek be kell jelenteni.

Ha a karanténban lévő a COVID tüneteit észleli magán, azt köteles telefonon a háziorvossal (ha nincs saját háziorvosa, akkor a területileg illetékes háziorvossal) közölni, aki – ha a tünetek alapján a COVID gyanúját állapítja meg – értesíti a rendőrséget.

A házi karantén végrehajtását továbbra is a rendőrség ellenőrzi. A rendőrt a karanténlakásba kötelező beengedni.

A karanténszabályok megsértése esetén a szabályszegést elkövető személyre 5.000,- Ft-tól 150.000,- Ft-ig terjedő bírságot szabnak ki (annyiszor, ahány ellenőrzésen megállapítják a jogsértést). A kiszabható bírság maximuma 600.000,- Ft/nap. A bírságo(ka)t kiszabó határozat ellen – csakúgy, mint a karanténnal kapcsolatos egyéb ügyekben – nincs helye fellebbezésnek.

 

2020.11.12-től a COVID-19 fertőzöttség vagy annak gyanúja miatt elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegése esetén a helyszíni bírságot az elkövető távollétében is ki lehet szabni. Az erről szóló értesítést a rendőrség a karanténlakás levélszekrényében helyezi el, majd a helyszíni bírságoláshoz használt nyomtatvány másodlati példányát a csekkszelvénnyel együtt a nyilvántartásban szereplő lakcímre megküldi.

 

 

2020.10.14.

 

A 2020.06.18-tól bevezetett járványügyi készültség időtartama alatt most már nem csak a Magyar Közlönyt, de a Hivatalos Értesítőt is árgus szemekkel kell figyelni, mivel a 453/2020. (X.09.) Korm.rendelet értelmében a járvánnyal kapcsolatos valamennyi, az országos tisztifőorvos vagy az egészségügyi államigazgatási szervként kijelölt szerv vezetője által kiadmányozott, az ország egész területén alkalmazandó módszertani útmutatót, eljárásrendet és egyéb közleményt az egészségügyért felelős miniszter kezdeményezésére 2020.10.10-től ebben fogják közzé tenni.

 

A maszkviselést 2020.10.10-től a boltokban, bevásárlóközpontokban és mozikban a kereskedelmi hatóság köteles ellenőrizni (a fővárosi és megyei kormányhivatal már nem).

A többi helyet (amit a 2020.09.24-i írásomban felsoroltam) a rendőrség ellenőrzi, de a boltokban is ellenőrizhet. Ha valahol a kötelezettség megszegését észleli, akkor az üzemeltető figyelmét felhívja erre, s értesíti a kereskedelmi hatóságot.

 

Amint azt múltkor írtam, az iskolákba való belépésnek szigorú feltételei vannak. Ha ezeket az intézményeket választás lebonyolítására használják, akkor ezek során – vagyis a szavazás előkészítése, a szavazás és az eredmény-megállapítás időtartamára – ezeket a szigorú előírásokat nem kell alkalmazni (vagyis például nem kell az intézménybe belépők testhőmérsékletét megmérni).

 

A játékkaszinók és a kártyatermek területén 23.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak, az üzemeltető képviselői, valamint a műszaki feladatokat ellátó személyek kivételével tilos tartózkodni.

 

 

2020.09.24.

 

A 431/2020. (IX.18.) Kormányrendelet értelmében 2020.09.21-től:

Minden 6 év feletti személy köteles orvosi, munkavédelmi, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot viselni (a sál már kevés) úgy, hogy a maszk az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

Ez az alábbi helyeken kötelező:

– tömegközlekedési eszközökön, ezek várótermeiben;

– vendéglátó üzletben az ott dolgozóknak, illetve az oda betérő, ám nem fogyasztó vendégeknek (például annak, ki elvitelre kér ételt);

– bevásárlóközpontok teljes területén (kivéve az ottani vendéglátó üzlet vendégeit, illetve az irodákban vagy sportolás célját szolgáló helyiségekben, valamint az üzemi helyiségekben);

– színházban, egyéb művészeti intézményben (kivéve az ott fellépő művészeket);

– moziban (kivéve az ottani irodákat és üzemi helyiségeket);

– múzeumban, könyvtárban, közművelődési intézményben, közösségi színtéren, kulturális intézményben azon a területen, ami a látogatók számára nyitva áll (tehát ezek raktárában pl. nem kötelező);

– levéltárban;

– közigazgatási szerveknél, postán az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, ügyfélfogadási időben;

– minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyfélfogadás történik és rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben (az ott dolgozókat is beleértve), de itt is csak az ügyfélfogadási időben;

– egészségügyi intézményekben (kivéve az ápolt beteget, amikor a kórtermében tartózkodik),

– szociális intézményben az ott dolgozóknak, ha tartósan 1,5 méteren belül tartózkodnak az ellátottakkal, illetve az ellátottaknak lehetőség szerint a közösségi tereken.

 

A szabály betartásáról (vagyis hogy aki benn tartózkodik, annak a szája és az orra legyen eltakarva maszkkal) a hely üzemeltetőjének kell gondoskodnia. Ha a szabályt megsértő személy (pl. a boltban a vevő) felszólítás ellenére sem viseli megfelelően a maszkot, akkor az üzemeltető köteles felszólítani őt a terület elhagyására és köteles gondoskodni arról, hogy e személy a területet elhagyja.

Fenti szabályok betartását a kormányhivatal, a kereskedelmi hatóság és a rendőrség ellenőrzi.

 

Ha szabálytalanságot találnak, akkor 2020.10.03-tól megkezdődik a bírságolás.

– Első körben csak figyelmeztetnek,

– 2. alkalommal 100.000,- Ft-tól 1 millió Ft-ig terjedő bírságot szabnak ki (nem kiszabhatnak, hanem kiszabnak!),

– 3. alkalommal minimum 3 napra, maximum 1 éves időtartamra bezárják az üzletet,

– 4. alkalomtól kezdve pedig ahány kötelezettségszegés volt, legalább annyi napra, max. 1 évre zárják be a helyiséget.

 

A rendelet szerint egy napon belül több egymást követő ellenőrzés is lehet, s mindegyik ellenőrzés alkalmával kiszabják a bírságot! Persze ha az üzemeltető a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolására, akkor mentesül a bírság alól. Ehhez a következőket kell tennie:

– Felszólítja a jogsértő személyt a távozásra.

– Megtagadja a jogsértő személy kiszolgálását.

– Ha még ekkor sem távozik, akkor kihívja a rendőrséget.

 

Szintén 2020.09.21-től a zenés, táncos rendezvények abban az esetben tarthatóak meg, ha a helyszínen max. 500 fő tartózkodik (az ott dolgozókat is beleértve). Minden ilyen rendezvényt legkésőbb 23:00 órakor be kell fejezni, ugyanis 23:00 óra után 06:00 óráig tilos az ilyen rendezvény helyszínén tartózkodni.

 

Ugyancsak 2020.09.21-től a vendéglátó üzletben 23:00 óra után 06:00 óráig az ott dolgozókon kívül csak az tartózkodhat, aki a megrendelt élelmiszer elvitele, illetve a vételár megfizetése céljából megy be (csak annyi ideig lehet ott, amíg ezt elintézi).

 

2020.10.01-től köznevelési és szakképző intézménybe történő belépéskor az ott dolgozók, karbantartást végzők, gyermekek, tanulók, őket kísérők – lényegében minden belépő személy – testhőmérsékletét meg kell mérni. Amelyik gyereknek a testhőmérséklete eléri vagy meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket (ezt még nem tudjuk, mennyi), azt el kell különíteni és értesíteni kell a szülőt. Ha a gyermeket kísérő 1 fő nagykorú személy a maszkot megfelelő módon viseli, akkor az intézmény területére a testhőmérséklet-mérési pontig beléphet.

 

 

                                                                                                    Mészáros Anikó

                                                                                                    MINKE Szakértő

                                                                                                        KNOX Kft.