A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) előírásai értelmében a 2021. évben végződő adóévben a helyi iparűzési adó mértéke 1 %, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték több, mint 1 % azon, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) szerinti vállalkozó esetén, amely megfelel a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkv tv.) szerinti mikro-, kis és középvállalkozássá minősítés feltételeinek azzal, hogy a Kkv tv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd Ft. Így a mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozónak a 2021. évben az adott előlegfizetési időpontban esedékes –a Htv. szerint bevallott és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó– adóelőleg 50 %-át kell az egyes esedékességi időpontokban (március 16-ig, valamint szeptember 15-ig) megfizetni. A meg nem fizetendő előlegrészlet összegével az adóhatóság a vállalkozó iparűzési adó kötelezettségének összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti – ennek feltétele a 21NYHIPA nyilatkozat benyújtása. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat felé tett nyilatkozat alapján külön határozat nem fog készülni, hanem ha az adózó megfelel a nyilatkozat alapján a feltételeknek, akkor az önkormányzat március 16. és szeptember 15. előtt az adófolyószámlán törli a meg nem fizetendő előlegrészletet.

Amint látjuk tehát, a Korm. rendelet alapján a 2021-ben végződő adóéveket illetően két iparűzési adó könnyítés bevezetésére került sor:

1. az iparűzési adó mértéke 1 %-ra csökken abban az esetben, ha a helyi iparűzési adó kulcsa 1 %-nál magasabb mértékű az adott településen,
2. a 2021-ben esedékes iparűzési adó-előlegek megfeleződnek.

A 2021. évben fizetendő adóelőlegek 50%-os csökkentésére a vállalkozásnak kizárólag az alábbi feltételek teljesülése esetén van lehetősége:

1. megfelel a Kkv tv-ben meghatározott feltételeknek azzal, hogy a Kkv tv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatára legfeljebb 4 milliárd Ft, és
2. február 25-ig erre vonatkozóan a 21NYHIPA nyilatkozatot –a Korm. rendelet 2. § (4) bekezdésében megjelölt állami támogatási szabályoknak való feltételnek való megfelelésről– elektronikus úton benyújtja a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára, kizárólag az állami adó- és vámhatóságon keresztül, a NAV által rendszeresített elektronikus nyomtatványon.

Létszámfeltétel tekintetében a rendelet nem tartalmaz szűkítést, így a Kkv tv. szerinti 250 fős limitnek kell megfelelni az iparűzési adó-kedvezményhez.

Az önkormányzatok a telephellyel rendelkező vállalkozások nyilatkozatát csak abban az esetben kapják meg a NAV-tól, ha a telephely az állami adóhatóságnál „Htv. szerinti” telephelyként külön be van jelentve . Amennyiben telephelyét a vállalkozó nem jelenti be az állami adóhatóság felé (ezt a ’T201T jelű nyomtatványon teheti meg a vállalkozó – természetesen csak akkor ha a NAV törzsadatban nem látjuk bejelentve a telephelyet), akkor a telephely szerinti önkormányzati adóhatóságnál a nyilatkozat megtétele esetén sem élhet az adóelőlegek 50%-os csökkentésének lehetőségével.

Az önkormányzati adóhatóságnál tételes iparűzési adóalap szerinti adófizetést választó –vagy választott–, Katv. hatálya alá tartozó kisadózó vállalkozóknak a 639/2020 (XII.22.) Korm. rendelet szerinti előírásokkal kapcsolatban nincs teendőjük. Esetükben az automatikusan megtörténik az iparűzési adó csökkentése, mégpedig legkésőbb az első adó részlet esedékességéig.

A Korm. rendelet értelmében a kedvezményes iparűzési adó alkalmazhatóságának feltétele, hogy a vállalkozás a székhelye, telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére nyilatkozzon a következőkről:

• mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül
• jogosult a támogatástartalmat átmeneti támogatásként igénybe venni
• nem minősült 2019. december 31-én az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 6. § (4a)-(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak, valamint
• ha még nem tette meg, akkor bejelenti a telephelyének címét.

Fontos tudni, hogy azon vállalkozásoknak, amelyeknek kapcsolódó és/vagy partnervállalkozásai vannak, a számadatokat a Kkv tv. összeszámítási szabálya alapján konszolidáltan kell figyelembe venniük az iparűzési adó-kedvezmény szempontjából, ugyanis az iparűzési adó számítása a Korm. rendelettől függetlenül továbbra is Htv. IV. fejezetében rögzítetteken alapul, ahol pedig több pontban is hivatkozás történik a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozások esetén az összeszámítási szabályokra.

Az éves helyi iparűzési adófizetési kötelezettség tekintetében a 2021-ben végződő adóéveket kell figyelembe venni az évek óta működő cégeknél. Ez lehet 2021-ben végződő eltérő üzleti év, illetve 2021. december 31-én végződő normál üzleti év. Így az iparűzési adó-könnyítés kedvező szabálya nem vonatkozik a 2020. december 31-én záródó normál üzleti évre, valamint a tavaly véget ért eltérő üzleti évekre sem. Ezen esetekben tehát továbbra is a csökkentés nélküli iparűzési adómértékkel kell a beszámoló elkészítése során az iparűzési adót megállapítani.

Amint azt már fentebb is említettem, az iparűzési adó-kedvezmény vonatkozik a 2019. évi adókötelezettség alapján fizetendő, de 2021-ben esedékessé váló első iparűzési adó adóelőlegekre (2021. március 16-ig fizetendő), valamint a 2020. évi kötelezettség alapján számolt második iparűzési adó-előlegre is (melyet 2021. szeptember 15-ig kell megfizetni). Ezek az iparűzési adó fizetési kötelezettségek tehát a Korm. rendelet értelmében –a benyújtott nyilatkozat alapján– megfeleződnek.

A tevékenységüket 2021. évben kezdő, eltérő üzleti éves cégek az iparűzési adó-kedvezményt a 2021-ben kezdődő adóévben vehetik igénybe.

Iparűzési adó szempontjából a következőképpen kell számolnunk:

1. nettó árbevételre, mérlegfőösszegre és létszámra vonatkozó értékeket a 2021. január 1-jén rendelkezésre álló, utolsó elfogadott beszámoló/konszolidált beszámoló alapján kell vizsgálni – ez alapesetben a 2019-ces üzleti év beszámolója,
2. elfogadott beszámoló hiányában a becsült adatok alapján kell vizsgálni
3. éves beszámolóval/konszolidált beszámolóval nem rendelkező, újonnan, vagy 2019. után alapított vállalkozások esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet / nyilvántartásokat, illetőleg becsült adatokat kell figyelembe venni.

A számítás során nem csak a belföldi, hanem a külföldi kapcsolt vállalat bevételét is figyelembe kell venni, hiszen a Kkv. tv. hatálya –területi hatály nélkül– a mikro-, kis- és középvállalkozásokra (valamint a Kkv.-k támogatására, Kkv-kkal kapcsolatos adatszolgáltatásra) terjed ki, és ezek nem csak belföldiek lehetnek. Továbbá pl. a NAV honlapján megtalálható több tájékoztató füzet is tartalmazza a Kkv. tv. fogalomrendszerébe tartozó meghatározásnál a következő kitételt (így pl. az innovációs járulékról szóló tájékoztató füzet is):

„A minősítésnél figyelemmel kell lenni a külföldi vállalkozásokra is, azaz a bármely más államban bejegyzett, az irányadó külföldi jog szerint vállalkozásnak minősülő olyan személyekre is, amelyek megfeleltethetőek a Kkv. tv. 19. § 5. pontja szerinti vállalkozás definíciójának (pl. egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, ügyvédi iroda, szövetkezet, vízi társulat, víziközmű társulat, erdőbirtokossági társulat).”

Továbbá ne feledkezzünk meg arról, hogy a Tao tv. 4. § 23. pontja tartalmazza a kapcsolt vállalkozás fogalmát, és ezen pont d) és e) alpontjai értelmében a külföldi (anya)vállalat is kapcsolt vállalkozás, ezért az értékek számítása során a külföldi vállalkozás adatait is össze kell számítani.

A 639/2020 (XII. 22.) Korm. rendelet értelmében nyújtott iparűzési adó-kedvezmény a következők hatálya alá tartozó támogatásnak minősül:

• az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, amely az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény 3.1. szakasza,
• az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,
• az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet,
• az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet.

                                                                                                                           Kovács Andrea

okl.adószakértő