Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Elektronikus ügyintézés az önkormányzati adóhatóságoknál

 

Ez a cikk az E-önkormányzati portál aktuális problémáival és a bevallási, bejelentési rend várható változásaival kíván foglalkozni.

  1. E-önkormányzati portál

Ez év júliusában a Szakma sarokban Kovács Andrea tollából megjelent a „Helyi adóügyek elektronikus ügyintézése” című cikk, mely részletesen foglalkozott az E-önkormányzati portál működésével. Az önkormányzati elektronikus ügyintézés keretrendszere azóta változott, ezért érdemes újra foglalkozni ezzel a témával. Az egységes keretrendszer ellenére az önkormányzatok eltérő gyakorlatot követnek, hisz felkészültségi szintjük is különböző és ezért nekünk könyvelőknek minden egyes önkormányzattal külön-külön kell megküzdenünk.

Ha az ügyfélkapuval rendelkező személy az azonosítást követően belép az E-önkormányzati portálba (https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap), akkor a portál bal oldalsó sávjában látja az elérhető szolgáltatásokat, melyek közül a fontosabbak –ezekkel bővebben foglalkozik jelen írásunk– a következők:

  • Ügyindítás (gazdálkodó szervezet/egyéni vállalkozó esetén)
  • Ügykövetés
  • Adóegyenleg lekérdezés
  • Adóbevallási információk
  • Fizetés történet
  • Tájékoztató a portálról

 

1.1. Ügyindítás gazdálkodó szervezet nevében

Gazdálkodó szervezet esetében csak cégkapumegbízott vagy cégkapumegbízott által feljogosított ügykezelő tud ügyet indítani. Ebből következően, ha a könyvelő nem kerül fel ügykezelőként a Cégkapu rendszerébe, akkor ügyindításra sem jogosult. Az ügyindítás előtt érdemes ellenőrizni, hogy az adott személy valóban ügykezelő-e. (Ennek legegyszerűbb módja, ha a személy belép a Tárhelyére és a tárhely bal felső részén látja-e az adott társaság adószámát.) Az ügyindítás során a rendszer a cégnyilvántartás adataival is összeveti az ügyintézés jogosultságát.

Amennyiben az adott ügyre vonatkozóan nem lelhető fel megfelelő űrlap, akkor azt az ügyet az e-Papír szolgáltatáson keresztül kell benyújtani. Az űrlapok kitöltése során figyeljünk a 10 perc lejáró idő meghosszabbítására. Az űrlap kitöltése nem mondható felhasználóbarátnak és a gyorsaságával, vagy inkább lassúságával is bajok vannak. Csak abban bízhatunk, hogy a gyerekbetegségek leküzdése után a rendszer megfelelően fog működni.

A kérdést most tegyük fel magunknak: a könyvelő legyen-e cégkapus ügykezelő vagy sem? Személyes álláspontom –mely több könyvelőiroda vezetőjének véleményével is
megegyezik– az, hogy a könyvelő ne vállaljon szabályozott keretek nélkül ügykezelői feladatot. Ha az ügykezelést felvállaljuk, akkor a cégvezetés részéről olyan elvárás alakulhat ki, hogy bármilyen elektronikusan intézhető ügyben a könyvelő járjon el. Legnagyobb veszélynek az ún. kézbesítési vélelem intézményét találom, ami szerint bármely ügykezelő által megnyitott üzenet átvettnek minősül. Esetleg olyan elektronikus irat átvétele is megtörténhet –akár véletlenül is–, amivel kárt okozhatunk az adott társaságnak. Gondolkodhatunk olyan megoldásban is, hogy a könyvelő felvállalja az ügykezelői munkát, de akkor erre külön díjazási rendszert kell kialakítani, rögzítve a feladatkört, a felelősségi szabályokat, de erre az irodán belül külön erőforrást kell előteremteni.

A könyvelőiroda cégkapujához viszont rendeljük hozzá a könyvelőket, mint ügykezelőket, hogy az érintett a kézbesített dokumentumok beérkezését láthassa.

 

1.2. Ügyindítás egyéni vállalkozó nevében

Az egyéni vállalkozó önmaga vagy meghatalmazottja útján indíthat ügyet. Utóbbi esetben az egyéni vállalkozónak meghatalmazást kell adnia a meghatalmazottra vonatkozóan, melyet az Ügyindítás után az „Adóügy” ágazat „Általános nyomtatványok” ügytípusban, a „Meghatalmazás önkormányzati adóügyekben” űrlapot kiválasztva és kitöltve kell beküldenie. Meghatalmazást nem kell csatolni az űrlaphoz.

 

1.3 Ügykövetés

Az ügykövetés menüpont valószínűleg akkor jelenik meg, ha ügyindításra kerül sor. Ez a funkció biztosítja az ügyfelek számára az ügyintézés állapotának folyamatos nyomon követését. Az elindított ügyek állapota az önkormányzat rendszerében való beérkeztetés után ellenőrizhető. 

 

1.4 Adóegyenleg lekérdezés, adóbevallási információk, fizetés történet

A címben jelzett szolgáltatásokra azonos feltételek vonatkoznak, így ezeket egyben kezelem.

A társaságok esetén a társaság bejegyzett képviselőjét a rendszernek automatikusan fel kell ismernie. Sajnos az a tapasztalat, hogy ez nem minden esetben működik és több önkormányzati ügyintéző úgy értelmezi, hogy a képviselőnek önmagára is meghatalmazást kell beadnia. Ilyenkor arra kell hivatkoznunk, hogy közhiteles nyilvántartásban szereplő képviselő képviseleti joga külön bejelentés nélkül is fennáll. Ezt látjuk a NAV esetében is, ahol ez természetes módon be van építve a rendszerbe.

A képviselő sikertelen lekérdezése esetén olyan üzenet érkezik, mely szerint az adott személy képviseleti joga, vagy 4T adatai nem egyeznek meg az adott önkormányzat nyilvántartásaival. Ekkor adategyeztetést kell kezdeményezni az adott önkormányzattal, vagy telefonon, vagy „Adategyeztetés önkormányzati adóügyekben” űrlap beküldésével. Ha az adatlap nem található meg az adott önkormányzat esetében, akkor fel kell hívni az önkormányzatot az adatlap feltöltésére és megszemélyesítésére. Tapasztalatom szerint néhány önkormányzati ügyintéző hajlandó telefonos egyeztetés és a cégjegyzékbe való betekintés után összerendelni az önkormányzati rendszert az ügyvezetővel.

Ezen szolgáltatások esetén fontos eltérést tapasztalunk az ügyindításhoz képest, mert ezekre a szolgáltatásokra az önkormányzat felé –a könyvelők tekintetében is– lehet meghatalmazást tenni, mely kizárólag a lekérdezések indítására vonatkozik. Ügyindítás ilyen meghatalmazással nem kezdeményezhető. A 2019. január 1. előtti könyvelőkre vonatkozó meghatalmazásokat az új rendszerbe át kellett volna venni, de ennek értelmezése önkormányzatonként változó, volt olyan eset mikor telefonos egyeztetés során ezt visszaállították. Ha ilyen típusú meghatalmazásra van szükség, akkor a cégkapumegbízott belépve az ügyindítás szolgáltatásba a „Meghatalmazás önkormányzati ügyekben” űrlap benyújtásával meghatalmazást adhat magánszemélynek, melyhez nem kell csatolni meghatalmazást.

Végeredményben az adóegyenleg lekérdezést, az adóbevallási információkat indíthatja maga a társaság képviselője, vagy a képviselő által meghatalmazott személy. Meg kell adni a lekérdező adóazonosító jelét és képviselt társaság/magánszemély adószámát/adóazonosító jelét. Az adóegyenleg lekérdezés eredményeként egyszerű vagy részletes „Adószámla kivonat” tölthető le pdf formátumban. Az adóbevallási információk eredménye egy lista, melyből kiválaszthatjuk a megfelelő időszakra és adónemre vonatkozó benyújtott adóbevallást. A fizetés történet szolgáltatás nem működik, még tájékoztató sem tartozik hozzá. Várhatóan az on-line fizetés lehetősége is beépítésre kerül a későbbiekben a rendszerbe.

 

1.5. Tájékoztató a portálról

A tájékoztató a szeptemberi frissítés során került a honlapra, mely viszonylag értelmesen foglalja össze a portál működését. Mindenképp javasolt annak áttanulmányozása és a változások nyomon követése.

A portál használatán túl érdemes foglalkozni a helyi iparűzési bevallás benyújtásával és a bejelentési és változás-bejelentési kötelezettség teljesítésével.

 

2. Helyi iparűzési adóbevallás benyújtása

Az állandó jellegű helyi iparűzési adóbevallás vagy az E-önkormányzati portálon, vagy az ÁNYK rendszerén keresztül nyújtható be. Az ellenőrzési funkciók és közvetítők nélküli beküldés miatt jobb lenne az E-önkormányzati rendszer használata, de az adóbevallás űrlapjának a kitöltése jelenleg sokkal több időt és bosszúságot okoz, mint az ÁNYK felületén alkalmazott HIPA adóbevallás használata. A jövő évtől a NAV csak hibátlan bevallásokat továbbít az önkormányzatok felé. Ebből a szabályból arra kell következtetni, hogy a HIPA bevallás ellenőrzési funkciói bővülni fognak. A HIPA mellett szól az is, hogy több főkönyvi program alkalmas az ÁNYK felé a bevallás adatainak átadására. Emellett az önkormányzatok is a HIPA átvételét szorgalmazzák, mert ennek folyamata már kialakult és letisztult.

Olyan hír is érkezett, hogy van olyan önkormányzat, ahol nem fogadták be a HIPA bevallásokat. Véleményem szerint ez jogszabályellenes, a Helyi adó törvény egyértelműen fogalmaz: „Az állami adóhatósághoz határidőben benyújtott adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál teljesítettnek kell tekinteni.”

 

3. Bejelentési és változás-bejelentési kötelezettség

Az elmúlt években jelentősen változtak az önkormányzati bejelentések szabályai. 2018. január 1-jétől a cégbíróságon bejegyzett társaságoknak nem kell –iparűzési és idegenforgalmi adó tekintetében– székhelyükre vonatkozóan bejelentési kötelezettségüknek eleget tenniük, mivel a NAV átadja a szükséges adatokat. Az idei év második félévtől minden hiteles nyilvántartásban szereplő adóalanyra kiterjed ez a szabály, de csak a székhelyre vonatkozóan. Ezen felül a NAV havonta kétszer kötelezett átadni az adózó működése során megváltozó, az adóhatósághoz bejelentett adatok. (Az adatkör „Az adózás rendjéről szóló törvény” 1. számú mellékletnek 1., 17-18. és 20-21. pontjaira terjed ki.) Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sem a társaságoknak, sem az egyéni vállalkozóknak, sem más bírósági nyilvántartásban szereplő szervezeteknek sem kell a székhelyre vonatkozóan az alakulások során bejelentési, és a későbbiekben változás-bejelentési kötelezettségüknek eleget tenni. Az önkormányzati adóhatóság az adatszolgáltatásban nem szereplő adatok, valamint az adóelőleg bevallás tekintetében külön felhívhatja az adózót adatszolgáltatásra.

2020-tól az Art. 29. ponttal bővül, ami szerint a helyi iparűzési adó alanya NAV-hoz bejelentheti a helyi adó törvény szerinti telephelyét és az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazottját. Ezzel egy időben „A helyi adókról szóló törvény” is módosul, miszerint a NAV naponta köteles adatot szolgáltatni az adózó székhelye és az Art. szerint bejelentett telephelye szerinti önkormányzat részére.

Számunkra ez azt jelenti, hogyha élünk a telephely bejelentéssel, akkor az adóalanyok telephelyére vonatkozóan is átadásra fognak kerülni az adóalanyok adatai, így telephelyre sem kell a bejelentési és változás-bejelentési kötelezettséggel számolni. Ezen kívül az adózók a NAV-nál bejelenthetik az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adó ügyben eljárni jogosult képviselőjüket, melyet a NAV továbbít az adott önkormányzathoz. Ez utóbbi változás gyakorlati kivitelezése kérdéses, remélhetőleg év elejéig kialakul a pontos módszere.

Továbbra se feledkezzünk meg arról a kivételes szabályról, miszerint a KATÁ-s vállalkozás az alakulást követő 45 napon belül, vagy új adóév esetén február 15-ig teheti meg nyilatkozatát, hogy iparűzési adóalapját egyszerűsített módon –évi 2,5 millió forintban– kívánja megállapítani.

 

Pécsi Attila
ügyvezető
Larix Audit Könyvelő és Adótanácsadó Kft.