Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Alanyi mentes vállalkozás áfaköteles ügyletei

 

Ezek azok az ügyletek, amelyeket az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 193. §-a úgy definiál, hogy „az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében”. Az Áfa tv-ben a különleges adózási szabályokra hivatkozó jogszabályhelyek a 193. § (1)-(3) bekezdés, 210. §, 212/A-212/C. §, 217-220. §, 231. §, valamint a 7. számú melléklet. Ezekből mostani összefoglalónkban csak az alanyi mentes adózóról ejtünk szót.

 

Az Áfa tv. 193. § (1) bekezdése értelmében az adóalany az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében

a,  a 188. § (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban meghatározott esetekben;

b, a 11. és 12. § szerinti termékértékesítése esetében;

c,  a 14. § szerinti szolgáltatásnyújtása esetében;

d, a külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetében;

e, a terméknek a 19. § a) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzése esetében, illetőleg abban az esetben sem, ha élt a 20. § (5) bekezdésében említett választási jogával, vagy ha a 20. § (7) bekezdése vonatkozik rá;

f, a terméknek a 19. § b) és c) pontja szerinti Közösségen belüli beszerzése esetében;

g, termék importja esetében.

 

A fentieken túl az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében abban az esetben sem, ha az alanyi adómentesség időszakát megelőzően keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az alanyi adómentesség időszakában olyan változás következik be, amelynek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét a különbözet csökkenti, és amelynek rendezésére a 153/C. § (1) bekezdése alkalmazandó.

 

Továbbá szintén nem járhat el alanyi adómentes minőségében az adóalany az alanyi adómentesség időszakában a 139-141., 146., 147. és 150. §-okban említett esetekben.

 

Általánosságban elmondható, hogy az alanyi adómentességet választó áfaalanyoknak az Áfa tv. rendelkezéseit a XIII. Fejezetben (a továbbiakban: XIII. Fejezet) meghatározott eltérésekkel kell alkalmazniuk.

 

Az alanyi adómentesség időszakában az áfaalanyok alanyi adómentes minőségükben adófizetésre nem kötelezettek, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosultak, továbbá kizárólag olyan számla kibocsátásáról gondoskodhatnak, amelyben áthárított adó, illetőleg az Áfa tv. 83. §-ában meghatározott százalékérték nem szerepel.

 

Az alanyi adómentes áfaalanyok esetében tehát főszabály szerint áfa fizetése nem merül fel, így az adófizetési kötelezettség, illetve a fizetendő adó alapját képező ellenértékről sem beszélhetünk, azonban az Áfa tv. a már hivatkozott szakaszban, külön nevesít olyan, az alanyi adómentesség választására vonatkozó felső értékhatárba be nem számítandó ellenérték fejében teljesített ügyleteket és egyéb olyan ügyleteket, melyek kapcsán az áfaalanyok nem jogosultak alanyi adómentes minőségben eljárni, vagyis az Áfa tv. általános szabályai szerint adókötelezettségük, így többek között adófizetési kötelezettségük keletkezik.

 

Az adókötelezettség, amit az Art. 9. §-a szabályoz, egyébként is, nekem vesszőparipám, ami sokkal több, mint a bevallás és a befizetés, bár ez valamennyi adónemre elmondható.

 

Az adókötelezettséget keletkeztető ügyletek adóalapját az áfatörvénynek az általános szabályaiként nevesített rendelkezéseit alkalmazva kell megállapítani. Tekintsük át ezeket, a teljesség igénye nélküli magyarázatokkal.

 

Az alanyi adómentesség választására vonatkozó értékhatár számításánál az adóalanyok által ilyen minőségben, belföldön és ellenérték fejében teljesített összes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tekintetében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek a forintban kifejezett és éves szinten göngyölített összegét kell figyelembe venni.

 

Az áfaalanyok akkor választhatják az alanyi adómentességet, ha a fenti összeg sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem pedig a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 12 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.

 

Az Áfa tv. 188. § (3) bekezdés a)-d) pontja értelmében az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárba nem kell beszámítani többek között akkor, az alábbi ügyletek ellenértékét:

 

a, az adóalany vállalkozásában

aa) tárgyi eszközként használt termék értékesítése,

ab) immateriális jószágként használt, egyéb módon hasznosított vagyoni értékű jog végleges átengedése,

 

b, az aa) alpont alá nem tartozó új közlekedési eszköz § (1) és (2) bekezdés szerinti Közösségen belüli értékesítése, (az új közlekedési eszköz fogalma az Áfa tv. 259. § 25. pontban található értelemző rendelkezésének feleljen meg)

c, az aa) alpont alá nem tartozó beépített ingatlan (ingatlanrész) és ehhez tartozó földrészlet értékesítése, amelynek

ca) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy

cb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély véglegessé válása, vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év,

d, az aa) alpont alá nem tartozó építési telek (telekrész) értékesítése

e, a 85. § (1) bekezdése szerinti adómentes termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás,

f, a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtás,

g) a XIV. fejezetben szabályozott jogállású adóalanynak a mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték.

 

Ahogy azt már fentebb is említettem, az Áfa tv. 193. § (1)-(3) bekezdése külön rendelkezik arról, hogy az adóalanyok nem jogosultak az alanyi adómentesség időszakában alanyi adómentes minőségben eljárni, vagyis az áfatörvény általános szabályait – többek között az adóalap megállapításának általános szabályait – kell alkalmazniuk az alábbi ügyletek esetében:

 

  • az Áfa tv. 188. § (3) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt (fentiekben felsorolt) ügyletek, így nem része az alanyi mentes ellenértéknek, tehát az általános szabály szerint adózik a tárgyieszköz eladás, a immateriális jószág átengedése, az új, vagy beépítés alatt álló ingatlan, ingatlan rész értékesítése, az építési telek értékesítése, a mentes az adó alól, adó alóli mentesség, régi értelembe vett tárgyi adómentes értékesítés, mezőgazdasági kompenzációs értékesítés.
  • az Áfa tv. 11. és 12. §-a alapján belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősülő ügyletek; amelyek minden nemű vállalkozási kivonás, amelyhez korábban, adólevonási jog illette meg, termék értékesítése, ha korábban volt adólevonási jog, a megszűnés, bár ez belefér a kivonás kategóriába is. Továbbá itt kell még megemlíteni a saját rezsis beruházások eredményképpen létrejövő tárgyieszköz előállítást is.

 

Nem minősül ellenértékfejében történő értékesítésnek a közcélú adomány és az áruminta. Az áruminta fogalmát a 259. § 3. pontja tartalmazza, a közcélú adomány fogalmát pedig a 259. § 9/A pontjában találjuk.

  • az Áfa tv. 14. §-a alapján belföldön és ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősülő ügyletek; hasonló a szabály a fent említettekben, csak nem a termék szabályok, hanem a szolgáltatási szabályok esetében.
  • külföldön teljesített szolgáltatásnyújtások.
  • az Áfa tv. 19. § a) pontja, a 20. § (5) bekezdése, valamint a 20. § (7) bekezdése alapján termék Közösségen belüli beszerzése jogcímén adókötelezettséget keletkeztető ügyletek; közösségi termék beszerzés, ha adóalanyi minőségben jár el, azaz megadja a közösségi adószámát.
  • az Áfa tv. 19. § b) és c) pontja alapján termék Közösségen belüli beszerzése jogcímén adókötelezettséget keletkeztető ügyletek (új közlekedési eszközök és jövedéki termékek Közösségen belüli beszerzése)
  • termék importjának minősülő ügyletek;
  • az alanyi adómentesség időszakát megelőzően keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az alanyi adómentesség időszakában bekövetkező és az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét csökkentő különbözetet eredményező változásnak az Áfa tv. 153/C. § (1) bekezdése szerinti rendezése;
  • a terméket beszerző, a szolgáltatást igénybevevő, a termék speciális vámjogi helyzetének megszüntetését eredményező ügyletet teljesítő, a számlán áthárított adót feltüntető, valamint a kezesként felelő adóalany részére az Áfa tv. 139-141., 146., 147. és 150. §-a alapján adófizetési kötelezettséget keletkeztető ügyletek.

 

Közösségi értékesítés szabályai

Az alanyi adómentes adóalany alanyi adómentes minőségében teljesített értékesítése, még ha más tagállamba értékesít is közösségi adószámmal rendelkező személynek, nem minősül Közösségen belüli értékesítésnek, Áfa tv. 90. § (1) bekezdés a) pont és 90. § (2) bekezdés szerint, ezért az alanyi adómentesnek ezen értékesítése miatt nem kell közösségi adószámot kérnie. A számlában azonban, az alanyi adómentességre hivatkozni kell Áfa tv. 169. § m) pont alapján.

Ezeknek az értékesítéseknek az ellenértéke az általános szabályok szerint az alanyi mentességre jogosító értékhatárba beleszámít.

Kivételt képez, ha az alanyi adómentes adóalany az értékesítés tekintetében nem járhat el alanyi adómentes minőségében, mint már fentebb is esetszámba vettük, például, ha új közlekedési eszközt értékesít Közösségen belülre. Áfa tv. 193. § (1) bekezdés a) pont szabálya szerint.

Az ilyen értékesítését megelőzően az alanyi adómentes adóalany köteles közösségi adószámot kérni. Áfa tv. 89. § (2) bekezdés, 257/B. § Továbbá ez az értékesítés az alanyi mentesség értékhatárába nem számít bele. Áfa tv. 188. § (3) bekezdés b) pont rendelkezése szerint.

Az alanyi adómentes adóalanyoknál a szolgáltatások kapcsán az alábbiakra kell figyelemmel lenni.

 

Ha az alanyi adómentes adóalany úgy nyújt szolgáltatást, hogy annak teljesítési helye a 37-49. §-ok megfelelő alkalmazásával külföldre esik, akkor az alanyi adómentes adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében az Áfa tv. 193. § (1) bekezdés d) pont alapján.

 

Ez azt jelenti, hogy ezekben az esetekben az alanyi adómentes adóalany, hasonlóan az általános szabályok szerint adózó áfa alanyokhoz, nem alanyi adómentes ügyletről, hanem ún. „Áfa tv. területi hatályán kívüli” ügyletről bocsátja ki a számlát, és az esetleges bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségek során is ekként kezeli az érintett teljesítést.

 

 

Fontos szabály, hogy az alanyi adómentes adóalany, amennyiben ilyen, külföldön teljesítettnek minősülő szolgáltatást nyújt, és ezért nem járhat el alanyi adómentes minőségében, az ezen ügyletéhez kapcsolódó termékbeszerzéseit, szolgáltatás igénybevételeit esetlegesen terhelő általános forgalmi adót levonhatja az Áfa tv. 195. § (2) bekezdés d) pont szerint.

 

Ha az alanyi adómentes úgy vesz igénybe szolgáltatást külföldi adóalanytól, hogy annak teljesítési helye az Áfa tv. 37-49. §-ainak megfelelő alkalmazásával – belföldre esik, akkor szintén nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Áfa tv. 193. § (3) bekezdés, megállapítja a belföldi fizetendő adót, ez azt jelenti, hogy a másik országban letelepedett szolgáltatásnyújtó adóalany helyett az alanyi adómentes adóalany, mint igénybe vevő, saját nevében áfa felszámítására és fizetésére lesz kötelezett az igénybe vett szolgáltatás után. Áfa tv. 193. § (3) bekezdésének és 140. §-ának együttes olvasata.

 

Ezt a saját név alatt felszámított áfát azonban az alanyi adómentes adóalany tekintettel arra, hogy a szolgáltatás igénybevétele alanyi adómentesként végzett adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységhez történik nem vonhatja le. Tipikus ilyenek a Szálláshely szolgáltatások közvetítése pl. az AIRBN-n keresztül.

 

A különös adózói kör adóbevallásai, összesítő nyilatkozatai, az adó megfizetése, az áfabevallás

A közösségi termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek tekintetében áfa fizetésére kötelezett (ezért közösségi adószámmal rendelkező) különleges adózói körbe tartozó adózónak ezen ügyletek után az adót az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hónap 20. napjáig kell megfizetnie és bevallania a ’65 számú nyomtatványon, Art. 2. sz. melléklet I/B/3.4, 3.5 alpontok, Art. 2. sz. melléklet B/1.1alpont és Art. 3. sz. melléklet I. Határidők 2.1. pont.

Ugyancsak a ’65 számú bevallásban kell teljesíteni a Közösségen belüli értékesítésekkel kapcsolatos adókötelezettséget (mely az adómentes értékesítésre tekintettel adófizetési kötelezettséggel, a törvényi feltételek fennállása esetén nem jár), és a más tagállambeli adóalanyok felé teljesített szolgáltatásnyújtásokkal kapcsolatos adókötelezettséget is.

 

Összesítő nyilatkozat

A különleges adózói körnek bizonyos, alábbiak szerinti ügyleteiről havonta, az adókötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig be kell nyújtania a ’A60 számú „Összesítő nyilatkozat a Közösség területén belül történő termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint a Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás-igénybevételekről” megnevezésű nyomtatványt. Ennek megfelelő részletező lapjain szerepeltetnie kell a saját és a partner közösségi adószámát, valamint az ügylet áfa nélkül számított ellenértékét.  Áfa tv. 4/A. számú melléklet 1. pont szerint.

 

Az összesítő nyilatkozaton szerepeltetni kell, az adófizetési kötelezettséget keletkeztető Közösségen belüli termékbeszerzéseket, az adómentes Közösségen belüli termékértékesítéseket, a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalany vagy adószámmal rendelkező, adóalanynak nem minősülő jogi személy részére teljesített, az Áfa tv. 37. §-ának hatálya alá eső azon szolgáltatást (ideértve az előleget is), amely adóköteles a teljesítési hely szerinti tagállamban, és amely után az igénybevevő az adófizetésre kötelezett, a Közösség más tagállamában adószámmal rendelkező adóalanytól igénybevett, olyan, az Áfa tv. 37. §-ának hatálya alá eső szolgáltatást (ideértve a szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleget is), amely belföldön adóköteles, és amely után a beszerző az adófizetésre kötelezett.  Áfa tv. 4/A. számú melléklet 1. pont szerint.

 

A más tagállami adóalany részére nyújtott vagy attól igénybe vett, a teljesítési helyre vonatkozó főszabály (Áfa tv. 37. §) hatálya alá nem tartozó szolgáltatásokról nem kell az összesítő nyilatkozatban adatot szerepeltetni.

 

Nem kell nyilatkozatot tenni arról a hónapról, amelyben az adózó közösségi kereskedelmet nem folytatott.  Áfa tv. 4/A. számú melléklet 8. pont rendelkezése.

 

Az összesítő nyilatkozatot az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon, elektronikus úton kell benyújtani. Áfa tv. 4/A. számú melléklet 10. pontja.

 

Alanyi mentes értékhatár átlépés szabályai

Amennyiben alanyi adómentességet választottunk a meg ismert szabály szerint pl. induláskor akkor az Áfa tekintetében időarányosan kell számítanunk kezdő vállalkozóként a 12 millió forint áfa alanyi adómentesség határát a kezdés évében.

Az alanyi adómentességre jogosító értékhatárt a kezdés évében naptári nap arányosan kell meghatározni: működés napjainak száma osztva 365 nap arányában szorozva a 12 millió forinttal. Szökőév alkalmával pedig 366 nappal kell számolni.

 

Amennyiben már működő vállalkozásunk van és január 1-től, vagy a kezdéstől számítva, göngyölten számolva az alanyi adómentesen számlázott bevételeink elérik a választásra jogosító értéket, egészévre 12 millió forintot, időarányosan az időarányos bevételi részt, akkor év közben, akkor évközben elveszítjük az alanyi adómentesség lehetőségét azzal az értékesítése teljes összegével, amellyel elsőízben a választásra jogosító értékhatárt átlépjük. Ebben az esetben általános szabályok szerinti áfa alannyá válunk év közben és megállapítjuk az átlépés nappal a fizetendő adót és jogosulttá válunk, az adóalanyiság keletkezését követő áthárított áfa levonására és adószámunk áfa kódja is változik.

 

Az általános szabályok szerint áfa körbe lépő, korábban alanyi adómentes vállalkozásoknak az első bevétele, amellyel átlépik az (időarányosan számolt) 12 millió forintos bevételi értékhatárt, már 27% (vagy 5% vagy 18%) áfa kulccsal kell a nem adómentes tevékenységükről a bevételt elszámoló főszabály szerinti számlát, ennek hiányában a nyugtát kiállítani.

 

Az áfa bevallást is ezen (teljesítési) nappal kezdően kell – nem feltétlen első alkalommal, ahogy erről írásom első része is szól – benyújtaniuk az állami adóhatósághoz.

 

Az áfatörvény az alanyimentesség elvesztése miatt általános szabályok szerint áfa adózó vállalkozások esetén tárgyév +2 év tiltó szabályt tartalmaz az Áfa tv. 191. § (3) bekezdés) alapján, az alanyi mentességből kikerülést követő második naptári év végéig nem léphet vissza és nem választhatja az alanyi adómentességet.

 

Budapest, 2021. március 08.

 

Juhász Tibor

MINKE Szakértő


TÖLTSD LE 3.500 Ft helyett INGYEN


"111 Szakmai kérdés-válasz" KIADVÁNYUNKAT!

LEGYEN TIÉD AJÁNDÉKUNK!