Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Adózási mód választás alternatívái egyéni vállalkozó esetén

Adózási mód választás alternatívái egyéni vállalkozó esetén

  • Vállalkozói jövedelem szerinti adózás
  • Átalányadózás
  • KATA szerinti adózás

 

2021 január 1-jétől a kisadózókat érintő szigorítások miatt érdemes már időben kalkulációkat végezni, és előkészíteni a jövő évre vonatkozó választást arra vonatkozóan, ha esetleg 2021-től nem éri meg már tovább kisadózóként tevékenykedni, hiszen ez esetben legkésőbb 2020. december 31-ig a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá áttérés miatt bejelentést kell tenni. Az optimális adózás kiválasztását segítendő készítettem alábbi összefoglalómat.

Egyéni vállalkozók adózásának lehetőségei, az adózási alternatívák jelenleg a következők:

  • Szja szerinti
    • vállalkozói jövedelem szerinti adózás
    • átalányadózás
  • KATA szerinti adózás

Bármely adózási módot is választjuk, az mindegyikre igaz, hogy az egyéni vállalkozók bevételeinek és költségeinek meghatározása alapvetően pénzforgalmi szemléletet követ, azaz a kifizetés időpontja a meghatározó.

Annak eldöntésére, hogy melyik adózási mód választása éri meg, minden esetben pontos kalkulációt kell végezni!

 

A fenti adózási alternatívák legfontosabb ismérvei a teljesség igénye nélkül a következők.

  1. Vállalkozói jövedelem szerinti adózás (tételes költségelszámolás)

Az Szja tv. alapján az alábbi adófizetési kötelezettségeket vesszük figyelembe:

  • összevont adóalapra megállapított adó: a vállalkozói kivétre (az egyéni vállalkozó személyes munkavégzése címén elszámolt összeg)
  • vállalkozói szja: a vállalkozó adóalapja után
  • osztalékadó: vállalkozói osztalékalapja, mint osztalékból származó jövedelem alapján

A jövedelem megállapítás sémája:

            + árbevétel, egyéb bevételek

            + / – vállalkozói bevételt korrigáló tételek

            – számlákkal igazolt és igazolás nélkül elszámolható költségek

            – vállalkozói kivét

            = vállalkozói jövedelem

            – vállalkozói jövedelemadó (9 %), alapja

  • a nyereség, vagy
  • ha nem éri el, akkor a jövedelemminimum, vagy
  • az elvárt adóalap meghatározása helyett élhet nyilatkozattételi jogával is

            – adókedvezmények

            = fizetendő vállalkozói jövedelemadó

            + / – korrekciók

= vállalkozói osztalékalap

            osztalékadó (15 %) és a felső korlátig Szocho adó (15,5 %)

 

Egyéni vállalkozó bevétele minden olyan vagyoni érték, melyre vállalkozási tevékenysége alapján tesz szert az adóévben – akkor is, ha másik adóévre vonatkozik. A vállalkozói jövedelemszámítás során jellemzően előforduló bevételeket az Szja tv. 10. számú melléklete tartalmazza. Emellett a vállalkozói bevételeket korrigáló tételeket is szükséges figyelembe venni, mégpedig az Szja tv. 49/B. § (4)-(5) bekezdések szerint növelő, valamint csökkentő tételeket az ugyanezen § (6) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően.

 

Az egyéni vállalkozó költségeinek elszámolására vonatkozó szabályokat az Szja tv-ben több helyen is találunk, a leggyakrabban előforduló költségeket a 3. számú, 4. számú és a 11. számú melléklet tartalmazza, de találunk pl. az 1. számú mellékletben is elszámolható költségre vonatkozó tételeket (pl. munkaruházati termék, védőeszköz, munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás).

 

A vállalkozói adóalap megállapítása során figyelembe kell venni, hogy az egyéni vállalkozókra is vonatkozik a jövedelemminimum (ha az elszámolt költségei meghaladják a bevételeit, vagy az így megállapított korrigált adóalap nem éri el a jövedelem minimumot –vállalkozói bevétel 2 %-át–, úgy nyilatkoznia kell, vagy pedig a jövedelemminimumot kell adóalapnak tekinteni). Érdemes tudni, hogy a jövedelemminimumot nem köteles alkalmazni a tevékenységét kezdő egyéni vállalkozó az indulás évében, valamint az azt követő adóévben, ha az ezt megelőző 36 hónapban nem folytatott vállalkozói tevékenységet, vagy nem volt bevétele. Ugyancsak nem köteles a jövedelemminimum szerinti adózásra az egyéni vállalkozó elemi kár esetén a kár adóvébében és az azt követő évben sem.

 

A vállalkozói Szja mértéke 9 %, és a megállapított fizetendő adó tovább csökkenthető az adókedvezményekkel (pl. kisvállalkozások adókedvezménye).

 

Az adózás után a „megmaradt” jövedelemből vállalkozói osztalékalapot kell képezni, az Szja tv. 49/C. § (2) és (6) bekezdései szerinti korrekciós tételek (növelő, csökkentő módosítások) figyelembevételével. Az így kapott vállalkozói osztalékalap után 15 % személyi jövedelemadót és a szociális hozzájárulási adó felső korlátjáig (minimálbér 24-szerese) 15,5 % Szocho adót kell fizetni.

 

Bevallási kötelezettségének évente, a tárgyévet követő év május 20-ig az Szja-bevallás (’53-as nyomtatvány) benyújtásával tesz eleget, emellett negyedévente Szja-előleget kell fizetnie. Szocho és Tbj. kötelezettségét az ’58-as jelű járulékbevallás benyújtásával havonta a követő hó 12-ig teljesíti, ezzel egyidejűleg a bevallott kötelezettségeit meg kell fizetnie. Tekintettel arra, hogy 2020. július 1-jétől nyugdíjas esetén nincs Tb-járulék, ezért ő csak az ’53-as bevallásban köteles Szja-kötelezettségének eleget tenni.

 

Iparűzési adó szempontjából a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozó az adóévet követő év május 31-ig köteles eleget tenni helyi iparűzési adó bevallási és megfizetési kötelezettségének, emellett évente 2 alkalommal, március 16-i és szeptember 15-i esedékességgel adóelőleget fizet. Emellett a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) előírásai értelmében évi 8 millió Ft árbevétel alatt az egyéni vállalkozó az egyszerűsített adóalap meghatározását is választhatja (év közbeni kezdés vagy megszűnés esetén arányosítás!) az adott adóévre. Az egyszerűsített adóalap választása esetén az adó alapja a nettó árbevétel 80%-a.

 

Kinek éri meg ez az adózási mód? Általánosságban a következőket mondhatjuk, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a kérdés eldöntése pontos kalkulációt igényel.

  • hozzáadott érték mellett magas költséghányaddal dolgozó főállású és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók;
  • mellékállású egyéni vállalkozók, akik máshol pl. 36 órát elérő, meghaladó munkaviszonnyal, tagi jövedelemmel rendelkeznek más munkáltatónál;
  • kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók számára a beszerzett áruk magas költséghányadot képeznek.
  • nyugdíjasok esetén, ugyanis ha kiveszik a nyereséget, akkor a kivett nyereség után 15 % Szja, valamint a jövedelemminimum 15 %-ával le van tudva az adó.
  • 4 gyerekes nyugdíjasoknak pedig csak a jövedelemminimum 15 %-a jelenti a teljes adófizetési kötelezettséget.

 

 

  1. Szja szerinti átalányadózás

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapjának meghatározása eltérő a vállalkozói jövedelem szerintitől, ugyanis ez esetben az Szja tv. nem enged a bevétellel szemben kedvezményt elszámolni, továbbá a költségekre vonatkozóan is a jogszabály által meghatározott átalány típusú költséghányadokat lehet érvényesíteni.

 

Az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett adóévenként az adóév egészére átalányadózást választhat akkor, ha

  1. az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétele a 15 millió Ft-ot nem haladta meg, és
  2. az egyéni vállalkozói bevétele az adóévben nem haladja meg a 15 millió Ft-ot.

 

Ha az egyéni vállalkozó az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet végez, úgy akkor választhatja az átalányadózást, ha a választást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió Ft-ot nem haladta meg.

 

Ha az egyéni vállalkozó bevétele az adóévben túllépi az említett értékhatárok valamelyikét, az átalányadózás alkalmazására való jogosultsága megszűnik, és az adóév egészére át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózásra. A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó az előírt bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe (15.000.000 / 365 {szökőévben 366} = Ft/nap).

 

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál nem minősül vállalkozói bevételnek a vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez költségei fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított vissza nem térítendő támogatás. A magánszemély az e bevételével összefüggő adókötelezettségeit az önálló tevékenységből származó jövedelemre irányadó rendelkezések szerint teljesíti.

 

Az átalányadós jövedelmet (adóalapot) a bevételből az egyéni vállalkozó 40 % költséghányad levonásával állapítja meg, ez az átalányban megállapított jövedelem alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy általános esetben a bevétel 60 %-a az adóalap, melyet az általános adókulccsal kell szorozni az adó megállapításához. Azonban kereskedőkre, a mezőgazdasági termelőkre, és a nyugdíjas egyéni vállalkozókra más mértékek vonatkoznak; pl. a kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó költséghányada 87 % (jövedelem 13 %), nyugdíjas vállalkozóknál fő szabály szerint 25 % a költséghányad, a jövedelem pedig 75 %, mezőgazdasági termelőknél 20 % a jövedelem (de pl. itt is nyugdíjas esetén 25 % a jövedelem). A különböző arányszámokat az Szja tv. 53. §-a rögzíti.

 

Átalányadózó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg, a Szocho adó alapja szintén az átalányban megállapított jövedelem 112,5 %-a. Ha az átalányban megállapított jövedelem az adott hónapban nem éri el a minimálbért / garantált bérminimumot, akkor a minimum járulékalap szerint kell a fizetési kötelezettségeket megállapítani.

 

Az átalányadózás időszaka alatt az elhatárolt veszteség évenkénti 20-20 %-át elszámoltnak kell tekinteni. Ugyancsak elszámoltnak kell tekinteni az összes költséget és az erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírást is.

 

Iparűzési adó szempontjából sok esetben az a legegyszerűbb, ha a bevétel 80 %-át tekintjük az átalányadózás esetén adóalapnak, de pl. a kereskedőkre ez nem igaz. Ennél az adózási módnál –igen kevés kivétellel– elmondható, hogy az egyszerűbb nem feltétlenül a legkedvezőbb, hiszen átalányadó alkalmazása esetén az iparűzési adó majd mindenkinél magasabb az átlagosnál – vagy ha tételesen számol el, akkor arra vonatkozóan külön nyilvántartást (pl.: anyag, alvállalkozó, stb.) kell vezetnie.

 

Nézzük meg, hogy kinek is éri meg az átalányadózás választása? Általánosságban a következőket mondhatjuk, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a kérdés eldöntése pontos kalkulációt igényel.

  • magas hozzáadott érték mellett kevés anyagköltséggel dolgozók (pl. szellemi tevékenységet végzők, számítástechnikusok, műszertechnikusok)
    • főállású egyéni vállalkozók számára, akik az átalányadózás által biztosítottak vagy
    • kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) egyéni vállalkozók esetében.

Számukra lehet a legkedvezőbb az átalányadózás választása (de ne feledkezzünk meg arról, hogy pontos kalkulációt igényel a kérdés eldöntése).

  • főállású kisadózók, akik 2021. január 1-jét követően kifizetők felé számláznak jellemzően és a tőlük származó bevételeik a 3 millió Ft-ot elérik és/vagy átlépi 2021-ben.

 

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózását megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt – feltéve, hogy a jogosultság egyéb feltételei fennállnak.

 

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó bevallási kötelezettségeinek a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozóhoz hasonlóan az éves személyi jövedelemadó bevallásában tesz eleget (’53-as nyomtatvány), emellett átalányadózóként is negyedévente köteles adóelőleget fizetni, a negyedévet követő hó 12-ig. Szocho és Tbj. kötelezettségét az ’58-as jelű járulékbevallás benyújtásával havonta a követő hó 12-ig teljesíti, ezzel egyidejűleg a bevallott kötelezettségeit meg kell fizetnie. Nyugdíjasok a Szja-kötelezettségüknek az ’53-as bevallás benyújtásával tesznek eleget.

 

 

  1. KATA szerinti adózás

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) II. fejezete tartalmazza a KATA szerinti adózás szabályait.

 

Ezen adózási mód egyszerűsége abban áll(t), hogy kisadózóként havi fix összegű tételes adót kell fizetni a főállású kisadózóként nyilvántartásba vett magánszemélyek után. Ez alap esetben 50 ezer Ft/hó, de válaszható magasabb járulékalapot képező havi 75 ezer Ft-os tételes adó is megfizetése is; illetőleg a nem főállású kisadózó adóterhe havi 25 ezer Ft.

 

Az egyéni vállalkozó kisadózóként a havonta fizetendő tételes adóval az alábbi közterheket váltja ki:

  • vállalkozói Szja
  • vállalkozói osztalékalap utáni adó
  • vállalkozói kivétre vonatkozó közterhek: Szja, Tb járulék, szociális hozzájárulás

Láthatjuk, hogy az Szja szerinti normál adózási módban megállapított összes adóterhet kiváltja ez az egy, tételes adó, azonban nem mentesít az alkalmazottak és a nem kisadózónak minősülő foglalkoztatottak járulékterhei alól.

 

Idei évben ezen adónemet évi 12 millió Ft-os bevételi határig érdemes választani, e felett pedig 40 % „különbözeti adó”-t kell fizetni. Ugyanakkor egyedi kalkulációt érdemes végezni, mivel előfordul olyan eset, hogy 12 millió Ft felett is megéri, ha kevés az anyagköltség.

 

Kisadózás esetén a 2021. január 1-től életbe lépő új szabályok adóztatják meg jelentősen (40 %-os adómértékkel) az évi 3 millió Ft feletti, egy kifizetőtől származó bevételeinket. Ugyanakkor az 1 millió Ft-ot elérő egy partnertől (kifizetőtől) származó összegeket továbbra is jelenteni kell majd, amelyek esetében a munkaviszonytól való elhatárolás törvényi vélelmét a kisadózónak kell “megdöntenie”. Ez azt jelenti, hogy a kisadózónak és partnerének kell bizonyítani, hogy a köztük lévő szerződés nem munkaviszony, illetve nem munkaviszonyt “leplez”.

 

Továbbá a KATA szerinti adózás esetén az évi 12 millió Ft feletti bevételeit is 40 % „különbözeti adó” terheli (ne felejtsük el, hogy saját tulajdonú ingatlan bérbeadási tevékenység bevételeit kisadózó egyéni vállalkozóként nem számlázhatjuk ki).

 

A 2021. január 1-jétől életbe lépő új szabályok kevésbé teszik vonzóvá a KATA adózás alkalmazását, hiszen

  • azon esetekben, ahol egy kifizető felé történő számlakibocsátás az évi 3 millió Ft-ot meghaladja, 40 % adóteherrel kell számolni a számla befogadójánál, ha az belföldi – amennyiben külföldi részére történik az évi 3 millió Ft-ot meghaladó számlázás, úgy a kisadózónak kell a 40 % többletadót megfizetni;
  • kapcsolt vállalkozás felé történő számlázás esetén értékhatár nélkül 40 %-os plusz adót kell fizetni annak, aki befogadja a kisadózó számláját – és ez a külföldi kapcsolt cégre is vonatkozik;
  • csak egy helyen lehet kisadózó;
  • szerződéskötés előtt írásban tájékoztatni kell a szerződő felet, hogy kisadózó-e, és arról is, ha már nem az;
  • nem csak fizetni kell, hanem bevallást is kell benyújtani.

 

Mint azt a fentiekből láthatjuk, 2021-től jelentősen szűkül az a kör, amelyik a KATA-t adóoptimalizálási célból alkalmazni tudja. Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a kérdés eldöntése pontos kalkulációt igényel.

 

Készítettem egy kalkulációt az alábbi hipotézisek figyelembevételével:

  • éves árbevétel: 12 millió Ft;
  • KATA-s vállalkozó egy partner felé számláz, partner külföldi kifizető, ezért a 3 millió Ft-ot meghaladó részre a 40 %-os különadó a kisadózót terheli;
  • átalányadózás esetén a tevékenység 40 %-os költséghányad elszámolásával történik;
  • vállalkozói jövedelem szerinti adózásnál a költségek a vállalkozói kivéten és a hozzá kapcsolódó Szocho adón kívül az árbevétel 15 %-át teszik ki (pl. értékcsökkenés, iparűzési adó, könyvelési díj, kamarai tagdíj, képzések, továbbképzések díja, stb.);
  • vállalkozói kivét úgy került megállapításra, hogy éves szinten a Szocho maximumát (2020-ban: 161.000,- Ft * 24 = 3.864.000,- Ft) elérje – így az osztalékalap után további Szocho kötelezettség nincs;
  • iparűzési adó kulcsa 2 %.

 

 

 

 

 

 

Átalányadó

Vállalkozói Szja

KATA

Árbevétel

12 000 000 Ft

12 000 000 Ft

12 000 000 Ft

Vállalkozói kivét

 

3 864 000 Ft

 

SZOCHO adó

1 116 000 Ft

598 920 Ft

 

Költséghányad / költségek

4 800 000 Ft

1 800 000 Ft

 

Jövedelem / adóalap

7 200 000 Ft

5 737 080 Ft

 

Vállalkozói Szja (9 %)

 

516 337 Ft

 

Tételes KATA

 

 

600 000 Ft

40 %-os KATA a 3 millió Ft feletti részre!

 

 

3 600 000 Ft

TB ellátási alap (CSED, GYED, táppénz)

7 200 000 Ft

3 864 000 Ft

1 224 000 Ft

Tb ellátási alapból levont közterhek       (15 % Szja, 18,5 % Tbj)

2 412 000 Ft

1 294 440 Ft

 

Osztalékadó (15 %)

 

783 111 Ft

 

Osztalék SZOCHO (15,5 %)

 

 

Iparűzési adóalap

8 640 000 Ft

12 000 000 Ft

2 500 000 Ft

Iparűzési adó (2 %)

172 800 Ft

240 000 Ft

50 000 Ft

Adók összesen

3 700 800 Ft

3 432 809 Ft

4 250 000 Ft

Adóterhelés

30,84%

28,61%

35,42%

 

Abban az esetben, ha a 40 %-os KATA adót nem a 3 millió Ft feletti részre számoljuk, a KATA adó 4.800.000,- Ft lesz, az összes adó 5.450.000,- Ft, az adóterhelés pedig 45,42 %.

 

Amint azt láthatjuk, jelentős eltérések találhatók a három lehetőség között, tehát mindenképpen érdemes megfontolni, hogy melyik adózási módot választjuk.

 

Nem csak az Szja tv. és a Katv. szerinti adózási módok között van lehetőség választásra, hanem az Szja tv-en belül is lehetőség van az adónemek közötti áttérésre. Az Szja tv-en belüli áttérés esetén –a KATA-val ellentétben (a KATA adózást év közben is választhatjuk, a bejelentés hónapját követő hónap első napjával bármelyik hónaptól áttérhetünk a KATA szerinti adózásra)– adott adóévre lehet választani, illetve tudunk nyilatkozni. Az Szja tv. szerinti fő szabály a vállalkozói jövedelemadózás alkalmazása. Az átalányadózásra áttéréshez a nyilatkozatot a megelőző évi Szja-bevallásban, annak benyújtására nyitva álló határidőig teheti meg jogszerűen a vállalkozó. Tehát ha az adózó 2021-re átalányadózást szeretne választani, akkor a 2020. évi Szja-bevallásban 2021. május 20-ig lehet a vonatkozó nyilatkozat kitöltésével eleget tenni – akkor is, ha 2020. évben kisadózó.

Ha az adózó az átalányadózásról tér át vállalkozói jövedelemadózásra, akkor is az előzőek szerint, az előző adóévről benyújtásra kerülő Szja-bevallásban szereplő nyilatkozattal tud választásának eleget tenni.

Átalányadózás alkalmazása esetén figyelni kell a 15 millió Ft-os vagy 100 millió Ft-os értékhatárt is. Ha az adózó az értékhatárt év közben átlépi, akkor 15 napon belül ezt be kell jelenteni a NAV felé a ‘T101E nyomtatványon, ezzel egyidejűleg év elejéig visszamenőleg a tételes költségelszámolás szabályai fognak az adózóra vonatkozni. Tételes költségelszámolásra áttérés esetén az adózó köteles visszamenőleg “rendbe tenni” a könyvelést, hiszen amíg az átalányadózók bevételi nyilvántartást vezetnek, addig a vállalkozói jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó pénztárkönyv, vagy naplófőkönyv vezetésére kötelezett.

Felmerülhet az a kérdés, hogy áttérés esetén mi van / mi lesz az átalányadózás szerint benyújtott havi járulékbevallásokkal? A válasz nem bonyolult, ez esetben két lehetőség van: vagy a járulékalap kivétként is figyelembe vehető a tételes költségelszámolás szabályai szerint, vagy pedig önellenőrzéssel módosítani is lehet a már benyújtott bevallásokat.

 

Az optimális adózás kiválasztása során minden esetben érdemes az adott vállalkozás sajátosságait (tevékenységi és kapcsolati kört, bevétel és költség / ráfordítás arányokat, stb.) is figyelembe véve részletes kalkulációt készíteni, amely az adózó választását segíti.

 

 

                                                                                                                           Kovács Andrea

MINKE Szakértő

okl.adószakértő