Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Szerződés elszámolási egysége – ideje vele foglalkozni

 

 

 

 

 

 

 

2020.01.01-től új fogalom került bele a számviteli törvénybe, melyet figyelembe kell venni az évzáráskor. Ez pedig a „szerződés elszámolási egysége”.

Azoknak is érdemes legalább egyszer elolvasni, akik úgy gondolják, hogy rájuk nem vonatkozik, mert előfordulhat, hogy mégis.

Ezt az új fogalmat, elszámolási módszert azért vezették be, hogy a hazai előírások közelítsenek a nemzetközi (IFRS) előírásokhoz, illetve a teljesítmények elszámolása függetlenedjen a számlázástól.

 

Írásom elején a jogszabályi háttér és annak magyarázata olvasható, utána pedig közzéteszem az ügyfelek nyelvére lefordított változatot. (Én utóbbit küldtem ki minden ügyfelemnek, és örömmel tapasztaltam, hogy elsőre megértették, mi a dolguk.) Ezen kívül csatolom letölthető formátumban a táblázatot, amit az ügyfeleimnek küldtem el kitöltésre. Bízom benne, hogy ezzel a segítségetekre lehetek.

 

1.Jogszabályi háttér

 

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény erre vonatkozó rendelkezései az alábbiak:

“3. § (4) bekezdés

11.szerződés elszámolási egysége:

a) jogilag – a szerződés felek által meghatározott tárgya alapján – egy egységet képező – a megrendelővel kötött, a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére vonatkozó – szerződés egésze (a szerződés összes részteljesítése, összes teljesítési kötelme együttesen, függetlenül attól, hogy a szerződés egy vagy több részteljesítést, teljesítési kötelmet tartalmaz);

b) az ugyanazzal a megrendelővel kötött a) pont szerinti szerződések egy csoportja, amennyiben:

ba) a szerződések csoportjának feltételeit egyetlen csomagban tárgyalták,

bb) a szerződések egymással annyira szoros kapcsolatban állnak, hogy valójában egy közös nyereséghányaddal rendelkező egyetlen projekt részeit képezik, és

bc) a szerződések egyidejűleg, vagy egymást szorosan követően valósulnak meg.

12. teljesítési fok: a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki.

13.készültségi fok: a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen szolgáltatás készültségének mértéke, amely a már elvégzett tevékenységeknek a félkész termék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki.

28. § (3a) bekezdés

A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig mutatható ki készletként.

32. § (8) bekezdés

Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összege azon részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen – a 72. § (2)–(4a) bekezdés és 73. § alapján – elszámolt nettó árbevételt.

41. § (1) bekezdés

Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni – a szükséges mértékben – azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépő korhatár előtti ellátás, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget, valamint a megkötött szerződésből vagy annak elszámolási egységéből várható veszteséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

44. § (7) bekezdés

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban az előző üzleti év(ek)ben és a tárgyévben együttesen – a 72. § (2)–(4a) bekezdés és a 73. § alapján – elszámolt nettó árbevételnek azt a részét, amely meghaladja a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének mérlegfordulónapi teljesítési fok arányában számított összegét.

72. § (4a) bekezdés

Az értékesítés nettó árbevételét:

a) növeli az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összege meghaladja a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban – az e bekezdés, a (2)–(4) bekezdés és a 73. § alapján – elszámolt árbevételt,

b) csökkenti az az összeg, amellyel a szerződés elszámolási egységével kapcsolatban – az e bekezdés, a (2)–(4) bekezdés és a 73. § alapján – elszámolt árbevétel meghaladja a szerződés elszámolási egysége – általános forgalmi adót nem tartalmazó – teljes szerződéses ellenértékének teljesítési fok arányában számított összegét.

 

2. Mi következik ebből?

 

2019.12.31-ig év végén a befejezetlen termelést, félkész- és késztermékeket minden esetben készletre vettük (T2 K58), tehát a költségeket csökkentettük, illetve – ha a költségek még nem merültek fel, de a bevétel már el lett számolva, akkor – a bevételeket csökkentettük (T91 K48).

 

2020.01.01-től azonban bonyolódik a helyzet. Ugyanis ha alkalmaznunk kell a szerződés elszámolási egységét, akkor a költségekhez már egyáltalán nem nyúlunk.

Abban az esetben, ha a vevő meghatározhatja a termék vagy a szolgáltatás jellemzőit, akkor a felmerült ráfordításnak megfelelő arányban növeljük a bevételeinket (T39 K91), illetve ha a ráfordításunk kevesebb, mint a már elszámolt bevétel, akkor csökkentjük a bevételeinket (T91 K48).

 

Szeretném kihangsúlyozni, hogy ez csak akkor alkalmazandó, ha a vevő meghatározhatja a termék vagy a szolgáltatás jellemzőit. Ha a vevő csak korlátozottan befolyásolhatja azokat (pl. különböző opciókból választhat), akkor már nem felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának, tehát ezt a fajta elszámolást nem is kell alkalmazni (ugyanúgy készletre vesszük a saját termelésű készleteket, mint eddig).

 

Lényegében a szerződés elszámolási egységének a teljesítésével arányosan (teljesítési fok arányában) kell elszámolni a nettó árbevételt, és az összemérés elvével összhangban az így meghatározott nettó árbevételnek megfelelő (azaz az adott teljesítési fokhoz felmerült) költségeket, ráfordításokat. Sőt: amennyiben biztos, hogy az adott ügylet veszteséges lesz, akkor még céltartalékot is kell képeznünk.

 

A “szerződés elszámolási egysége” alkalmazása esetén az alábbiakra kell figyelni:

– Az ügylet mögött kell egy szerződéses kapcsolatnak állnia. Nem csak az írásba foglalt szerződések tartoznak ide, hanem a szóbeli szerződések is, bár célszerű írásba foglalni ezeket a későbbi viták elkerülése érdekében. Szerződésnek számít az is, ha kaptunk egy megrendelést 2020-ban, melyet visszaigazoltunk. (Ennél is figyelemmel kell lenni a szerződés elszámolási egységére.)

– A szerződés tárgya egy konkrét teljesítmény (pl. adott termék előállítása, konkrét szolgáltatás nyújtása) kell, hogy legyen.

– A szerződéseket külön-külön (szerződésenként és megrendelőnként) kell vizsgálni, de úgy, hogy az egy csomagban megkötött szerződések (pl. ha egy építkezésnél részteljesítésként külön-külön szerződést kötünk) egy egységnek számítanak.

– A szerződés tárgyának jellemzőit a megrendelőnek kell meghatároznia.

 

Az év végi zárás során

  1. Először meg kell határozni valamennyi befejezetlen termelés készültségi fokát (vagyis 100 %-os készültséghez képest 2020.12.31-én mekkora hányadban van kész az adott termék/szolgáltatás).
  2. Meg kell vizsgálni, hogy melyek azok, amelyeket a szerződés elszámolási egységénél figyelembe kell venni.
  3. Ami nem tartozik a szerződés elszámolási egységéhez (pl. volt szabad kapacitásunk, előre gondolkoztunk, ezért megrendelés, szerződés nélkül termeltünk valamit raktárra), azt készletre vesszük: T 2 K 58.
  4. Meghatározzuk a szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódó befejezetlen termelések teljesítési fokát. Erre több módszer is létezik (az alkalmazott módszert a számviteli politikában rögzíteni kell):

– az elvégzett munka felmerült költségeinek a szerződéses munka becsült összes költségéhez viszonyított aránya alapján,

– az elvégzett munka felmérése alapján, vagy

– a szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése alapján.

Az arány számításánál alapul lehet venni a ráfordított munkaórát, a felmerült költségeket (anyag-, alkatrész-, rezsiköltséget, használt gépek értékcsökkenését, igénybe vett alvállalkozókat), az eltelt időt, a felhasznált gépidőt is.

  1. A szerződés elszámolási egységének teljesítésével arányosan (vagyis a 4. pont szerint kiszámolt teljesítési fok százalékában) elszámoljuk a nettó bevételt: T 39 K 91 vagy T 91 K 48 (attól függően, hogy az árbevételt növelni vagy csökkenteni kell). Egy többéves projekt esetében (pl. amikor megrendelésre felépítünk egy házat 3 év alatt) az egyes üzleti években az árbevétel-arányos nyereséghányad jellemzően azonos lesz, eltérés szerződésmódosításból, a feltételek és körülmények változásából adódhat.

 

Néhány példa, ahol a szerződés elszámolási egysége alapján bevételt kell elhatárolni:

– Építőipar: például 2020-ban már elkezdték építeni az ingatlant, van érvényes szerződés is, ám a megrendelő/vevő részére csak később kerül átadásra.

– Informatika: cégre szabott szoftver még nem készült el teljesen, így nem lett kiszámlázva.

– Termékgyártás: megrendelésre gyártott termék év végi készlete esetén.

– Pályázatírás: elvállaltuk egy pályázat megírását, 2020-ban már dolgoztunk is rajta, azonban majd csak 2021-ben lesz benyújtva és akkor fogjuk megkapni az érte járó sikerdíjat.

 

A szerződés elszámolási egységénél a szerződés, illetve a teljesítmény egészét kell vizsgálni, függetlenül attól, hogy egy vagy több részteljesítést tartalmaz-e. Sőt ha egy csomagban több szerződés jön létre a felek között egy adott teljesítményre, akkor azt is egyben kell figyelembe venni. (Ilyen lehet például, ha az építkezést különböző fázisokra bontva külön-külön szerződést kötnek az alapozásra, felépítmény felépítésére, villanyszerelésre, stb.)

 

Természetesen a következő év (2021.) elején az időbeli elhatárolásokat fel kell oldani. Ha pedig még a következő évre (2022.) is átnyúlik a szerződés teljesítése, akkor 2021.12.31-én ismét el kell majd határolni a bevétel teljesítési foknak megfelelő hányadát.

 

Néhány példa arra, amikor biztosan nem kell foglalkozni a szerződés elszámolási egységével:

– Határozott idejű elszámolás 2020. december havi számviteli teljesítéssel: hiszen ennél a 2021. évben kiállított 2020. december havi teljesítés nem elhatárolásként, hanem vevőkövetelésként kerül lekönyvelésre 2020-ban.

– 2021-ben kiszámlázott, 2020.12.-2021.01. havi számviteli teljesítést tartalmazó számla. Bár ez a bevétel időbeli elhatárolás lesz (T 39 K 91), azonban mégsem a szerződés elszámolási egységéhez tartozik, hanem a már jól ismert, évtizedek óta használt időbeli elhatároláshoz.

– Saját elhatározásból, megrendelés, szerződés nélküli termékgyártás.

– 2020-ban készített “dobozos” szoftver értékesítése 2021-ben, hiszen ennél nem az adott vevő határozza meg a szoftver sajátosságait, hanem egy kész szoftvert vásárol meg.

 

3. Amit az ügyfeleimnek írtam

 

2020-tól a bevételt abban az évben kell elszámolni, amikor a hozzá kapcsolódó költségek keletkeztek (azért, hogy a nyereség abba az évbe kerüljön bele, amikor dolgoztál érte, anyagot vettél hozzá).

Eddig úgy volt, hogy a befejezetlen termelést, félkész- és készterméket év végén készletre vettük. Megmarad ez is, de csak azokat a befejezetlen termeléseket lehet készletre venni, amelyek nem konkrét megrendeléshez kapcsolódnak. Amit egy vevővel megkötött szerződés alapján, neki gyártottál le, azt nem szabad készletre venni, hanem marad költségben, és a bevételt kell megemelni a költséggel arányosan.

 

Meg kell vizsgálni, hogy van-e olyan szerződésed valakivel, amelyből eredő kötelezettségeidet nem, vagy csak részben teljesítetted 2020-ban (nem fejeződött be a szállítás, a szolgáltatás), és nem lett kiszámlázva 2020.12.31. előtti tényleges teljesítési időponttal a bevétel.

Ha van ilyen, akkor meg kell vizsgálni, hogy a teljes szerződéses értékhez képest hány százalékosan teljesítettél már. Az arány számításához alapul lehet venni a ledolgozott munkaórák, a felmerült költségek, az eltelt idő, a felhasznált gépidő arányát a tevékenység jellegéből kiindulva.

 

Nagyon fontos, hogy egy szerződés akkor felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának, ha a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit (vagyis konkrét megrendelésed van, amit már elkezdtél elkészíteni 2020-ban).

 

Példa termékgyártásra: rendeltek tőled 1.000 db kütyüt és a szerződés szerint ezért majd fizetnek 500.000,- Ft-ot akkor, amikor leszállítod. Ebből 2020-ban te már legyártottál 500 db-ot, de mivel csak 2021-ben adod oda a vevőnek, ezért a számlán 2021-es teljesítési dátum lesz. Ennek az 500 db kütyünek az előállítása neked 200.000,- Ft-odba került eddig (vettél hozzá anyagot, kifizetted a munkavállalókat, a járulékot, az alvállalkozókat, stb.). Év végével megállapítod, hogy 50 %-os a teljesítési fok (vagyis a kütyük fele készült el), tehát a szerződéses összeg (500.000,- Ft) felét bevételként el kell számolni 2020-ban.

 

Példa szolgáltatásra: kötöttél egy szerződést, hogy szolgáltatást nyújtasz valakinek 2020.09.01-től 2021.03.31-ig, melyért a végén kapsz 800.000,- Ft-ot. Dolgozol serényen, ezért költségeid merülnek fel már 2020-ban is (veszel a szolgáltatásnyújtáshoz különböző cuccokat, használod a gépeidet, fizeted a szolgáltatásnyújtásban részt vevő dolgozók bérét, járulékát, esetleg külső segítséget is hívsz, aki szintén dolgozik -ő az alvállalkozó-, így fizetned kell neki). 2020.12.31-én meg kell vizsgálni, milyen szinten vagy kész a megkötött szolgáltatási szerződés teljes értékéhez képest. Tételezzük fel, hogy már a javát elvégezted a munkának és megállapítod, hogy a teljesítési fok 90 %-os (már alig kell valamit csinálnod, hogy befejezd az elvállalt munkát). Ebben az esetben a várható bevétel 90 %-át (720.000,- Ft-ot) le kell könyvelnünk 2020-ra akkor is, ha még nem számláztál ki semmit. Persze ha azt állapítod meg, hogy csúszásban vagy, és a szolgáltatásnak csak 20 %-át sikerült idén teljesíteni, akkor a bevételbe is csak 160.000,- Ft-ot kell belevenni.

 

Részletesebb információk, hogy a kép teljes legyen:

 

A szerződés elszámolási egysége fogalmának fontos eleme, hogy a szerződésnek a megrendelő által meghatározott jellemzőkkel rendelkező termék vagy szolgáltatás létrehozására és értékesítésére kell irányulnia. Egy szerződés akkor felel meg a szerződés elszámolási egysége fogalmának, ha a vevő meghatározhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit.

A szerződés elszámolási egysége magában foglalhatja egy jogilag egy egységet képező szerződés egészét, vagy bizonyos feltételek teljesülése esetén az ilyen szerződések egy csoportját.

 

A teljesítési fok a tényleges teljesítésnek a szerződés elszámolási egységére meghatározott mértéke, amely a ténylegesen elvégzett munkáknak az elvégzendő összes munkához viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki.

 

A teljesítési fok meghatározásának lehetséges módszerei

 

  1. az elvégzett munka felmerült költségeinek a szerződéses munka becsült összes költségéhez viszonyított aránya;
  2. az elvégzett munka felmérése; vagy
  3. a szerződéses munka egy fizikai részének teljesítése.

 

A Te számviteli politikád szerint a készültségi fok meghatározása az elvégzett munka felmerült költségeinek a munka becsült összes költségéhez viszonyított aránya alapján történik.

 

Készültségi fok: a befejezetlen termelés vagy a befejezetlen szolgáltatás készültségének mértéke, amely a már elvégzett tevékenységeknek a félkésztermék, illetve a késztermék (kész szolgáltatás) előállításához elvégzendő összes tevékenységhez viszonyított – a számviteli politikában meghatározott módszer szerinti – arányát fejezi ki.

 

Ellenérték elszámolása: A szerződés elszámolási egységének a teljesítésével arányosan (a teljesítési fok arányában) kell elszámolni a nettó árbevételt, és az összemérés elvével összhangban az így meghatározott nettó árbevételnek megfelelő (azaz az adott teljesítési fokhoz felmerült) költségeket, ráfordításokat.

 

Ha tehát egy szerződésnél értelmezhető a szerződés elszámolási egysége, akkor – időbeli elhatárolás alkalmazásával – az árbevétel kimutatása a tényleges teljesítésnek megfelelően történik.

 

A számla alapján elszámolt árbevétel mellett

  • növelni kell az árbevételt, ha a teljes szerződéses ellenértéknek a teljesítési fok arányában számított összege meghaladja az elszámolt árbevételt,
  • csökkenteni kell az árbevételt, ha az elszámolt árbevétel meghaladja a teljes szerződéses ellenértéknek a teljesítési fok arányában számított összegét

 

Készletértékelés: A szerződés elszámolási egységéhez kapcsolódóan befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész vagy késztermék a kapcsolódó árbevétel elszámolásáig mutatható ki készletként. Befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, továbbá félkész- vagy késztermék csak az évközi időszakokban szerepelhet a mérlegben.

 

Hatályba léptetés: Az új előírásokat 2020.01.01. előtt megkötött szerződésekre nem kötelező, de lehet alkalmazni. Átmeneti szabályok szerint azonban, ha egy vállalkozás a 2020.01.01. előtt megkötött szerződésekre az új előírásokat alkalmazza, akkor egyidejűleg a szerződés elszámolási egységére vonatkozó összes előírást alkalmaznia kell.

 

Céltartalékok képzése: A szerződés elszámolási egységére vonatkozó módosításokkal összhangban a törvény egyértelművé teszi, hogy a ténylegesen már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre is képzendő céltartalék. Olyan szerződésekre kell képezni, amiből biztos, hogy a veszteség bekövetkezik. A várható veszteség azon részét kell céltartalékként kimutatni, amely a mérlegfordulónapot követő teljesítéseken fog várhatóan felmerülni. A hátrányos szerződéseknek a hatását vizsgálni kell. Vagyis ha már előre látható, hogy a szerződésből veszteséged lesz, akkor arra céltartalékot kell képezni.

 

Ügyfeled TEENDŐI:

 

  1. Átnézi az aláírt szerződéseit. Kiszedi belőle azokat, amelyek 2020. évben kezdődtek és a teljesítésük részben vagy egészben áthúzódik 2021-re vagy az ezt követő évekre. (Nem csak azok a szerződések kellenek, ahol Ő az eladó/vállalkozó, hanem azok a vállalkozói szerződések is, ahol Ő  a vevő/megrendelő, ha ezeket a befejezetlen termeléshez veszi igénybe.)
  2. Beszkenneli a szerződéseket és átküldi neked. Ebből Te csinálsz egy táblázatot, melybe beírod azokat az adatokat, amiket tudsz. Ez után elküldöd neki, hogy a táblázat hiányzó részeit ki tudja tölteni. (Arra az esetre, ha a kitöltést -akár csak részben- meg tudja oldani egyedül, mellékeled az üres táblázatot, melynek lapjai másolhatók, sorai bővíthetők.)
  3. Kitölti a táblázat hiányzó részeit. (Nagyon fontos, hogy csak és kizárólag a sárga hátterű cellákba írjon, a sötétebb sárga hátterűekbe pedig csakis számokat írjon pont, vessző és egyéb jelölés nélkül, mert csak így fog jól számolni a táblázat. Ha így tesz, akkor kitöltés után a táblázat alján már láthatja is, hogy mekkora összegű bevételt fogtok elszámolni 2020. évre.)
  4. Elküldi neked a kitöltött táblázatot.

 

Mivel a teljes évzárás e nélkül nem végezhető el, így fontos, hogy ez minél előbb megtörténjen. 

 

Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy csak azon projektek szerződéseit kell figyelembe venni, amelyek nem zárultak le 2020-ban!

 

 KALKULÁCIÓS TÁBLÁZAT

 

 

 

                                                                                                     Mészáros Anikó

                                                                                                     MINKE szakértő


TÖLTSD LE 3.500 Ft helyett INGYEN


"111 Szakmai kérdés-válasz" KIADVÁNYUNKAT!

LEGYEN TIÉD AJÁNDÉKUNK!