Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Selejtezés

A vállalkozásnál selejtezni ritkább esetben az immateriális javakat, gyakrabban a tárgyi eszközöket és a készletet kell. A selejtezés értelemszerűen nem jelent fizikai megsemmisítést vagy használatra alkalmatlanná tételt. A selejtezés a selejtezendő dolog beazonosítását, a fennálló könyv szerinti érték kivezetését, az eszköz további sorsáról döntést, az esetleges hulladék anyag elszámolását, illetve mindezek dokumentálását jelenti.

 

Mit ír erről a számviteli törvény?    
A számviteli törvény nem foglalkozik a selejtezéssel, nem határozza meg annak tartalmát. A törvényben csak az eszközök állományból kivezetése szerepel, amely bekövetkezhet egyrészt káresemény, másrészt feleslegessé válás miatt.
A számviteli törvény hangsúlyozza a vagyonért való felelősséget. Ennek érdekében, a vállalkozásnak a számviteli politikájában, illetve az ennek részét képező szabályzatában szabályozni kell a feleslegessé vált (immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek) eszközök feltárását – milyen esetekben válnak feleslegessé – és selejtezését. A selejtezésre vonatkozó részletes szabályok önálló selejtezési szabályzatban, illetve a leltározási és leltárkészítési szabályzat részeként is kialakíthatók a vállalkozás méretétől, összetettségétől, az eszközállomány nagyságától függően.

 

A selejtezésre

  • év közben (pl. a vállalkozásnál bekövetkezett káresemény, egy lezárult beruházási, kivitelezési folyamat következtében) vagy
  • szervezetten, bizonyos időszakonként, általában az üzleti év végi számviteli munkálatok keretében

kerülhet sor.

 

A selejtezés folyamata
A selejtezést a selejtezési bizottság végzi, amelybe célszerű az eszközök fizikai jellemzőivel tisztában lévő, de felelősen dönteni tudó személyeket delegálni. A bizottság összetételét, feladatait, eljárási rendjét előzetesen a fenti szabályzatban kell rögzíteni.

 

A felesleges vagyontárgyak folyamatos feltárása, azonosítása
Selejtezésre – a teljesség igénye nélkül az alábbi esetekben kell gondolni:

  • a társaság tevékenységéhez, működéséhez már nem szükségesek (nélkülözhetőek),
  • meghatározott időszak alatt nem sikerült eladni, és erre a jövőben sem kínálkozik reális esély (inkurrens készletek),
  • a vagyontárgy eredeti rendeltetésének már nem felel meg,
  • a feladatcsökkenés, átszervezés, megszűnés, vagy egyéb más ok miatt feleslegessé váltak,
  • rongálás, sérülés, elemi csapás, természetes elhasználódás, vagy eszmei avulás miatt rendeltetésszerű használatra már nem alkalmasak,
  • az előállítás vagy a tárolás során olyan elváltozásokat (sérüléseket) szenvedtek, hogy az eredeti (a szándékolt) rendeltetési célra nem használhatóak (selejt),
  • szavatossági idejük lejárt.

 

Döntés a selejtezésről
A döntés meghozatalához szüksége van a kapcsolódó dokumentációra, tehát a döntéshez elő kell készíteni (többek között)

  • a tárgyi eszközök egyedi nyilvántartó lapjait,

  • a készletnyilvántartó lapokat, valamint

  • a feleslegessé válást bizonyító iratokat (jegyzőkönyv, minőségi igazolások stb.).

A selejtezési döntésnél a legfontosabb szempont, hogy az adott vagyontárgy ténylegesen nem tudja teljesíteni addigi feladatát, tehát már nem alkalmas eredeti hasznosítási módjának, szerepének betöltésére.

 

Döntés a hasznosítás módjáról
A hasznosítás is több féle lehet:

  • értékesítés (továbbra is rendeltetésszerű használatra, illetve hulladékként),

  • térítésmentes átadás (dolgozónak, más magánszemélynek, más vállalkozásnak, karitatív célra),

  • bérbeadás,

  • feldolgozás, (haszonanyag kinyerése).

  • megsemmisítés

 

A döntések megvalósítása
Értékesítés – az értékesítés az általános értékesítési szabályok szerint történik. Ekkor a selejtezési bizottság dönt a realizálható eladási árról, esetlegesen a potenciális vevőkről, esetleg az eszköz addigi üzemeltetője (használója) véleményének kikérésével. Az ár a konkrét eszköz állapotától függ. Ha az értékesíteni kívánt eszköz a termelési, szolgáltatási folyamatok segítésére már nem alkalmas, akkor kísérletet lehet tenni a hulladékkénti értékesítésre.

 

Térítésmentes átadás – olyan eszközöknél célszerű végrehajtani, amely a vállalkozás számára már csekély értékkel bír, és piaci viszonyok között sem érhető el magas eladási ár, viszont bizonyos személyek számára jelentős használati értéke lehet. Ezt megfontolva az eszköz térítésmentesen átadható:

  • a vállalkozás munkavállalójának (ösztönzési céllal),

  • más magánszemélynek (például a vállalkozással kapcsolatban lévő, a vállalkozást segítő, de azzal jogviszonyban nem álló személynek),

  • más vállalkozásnak (a vállalkozással intenzív üzleti kapcsolatban lévő más cégnek, az üzleti kapcsolat ápolása, javítása, bővítése érdekében),

  • karitatív célra (jótékonysági célra, egyes társadalmilag fontos ügyek támogatására).

A térítésmentes átadásnál figyelembe kell venni az átadással járó további feladatokat és terheket, például a bizonylatolási, adó- és járulékfizetési kötelezettségeket is.

Bérbeadás – csak a rendeltetésszerűen még használható, de az adott társaságnál már feleslegessé vált eszközöknél alkalmazható.

 

(Tovább)feldolgozás – erre csak bizonyos eszközöknél és ilyen tevékenységet kivitelezni alkalmas eszközökkel rendelkező vállalkozásoknál kerülhet sor. A feldolgozás némi haszonnal járhat, ha az eszköz feldolgozása során marad bármilyen haszonanyag, amelyet a vállalkozás fel tud használni a tevékenysége során, illetve esetleg el tud adni.

 

Megsemmisítés – Bizonyos eszközöknél a selejtezést csak megsemmisítéssel lehet elvégezni. Itt nem szabad megfeledkezni a környezetvédelmi és a hulladékgazdálkodási jogszabályok betartásáról, hiszen az e jogszabályok alá tartozó termékek köre nagyon tág (sokszor berendezés egy-egy apró, külső szemlélő része láthatatlan része miatt is vonatkozhatnak rá nagyon szigorú előírások. Ezekhez kapcsolódóan a selejtezési szabályzatban a követendő eljárásokat részletesen kell rögzíteni.

 

Dokumentálás

A selejtezés alapbizonylata a Selejtezési jegyzőkönyv, amelyre a számviteli törvény bizonylatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A dokumentumnak nincs előírt formája, de úgy kell elkészíteni, hogy biztosítsa a könyvviteli elszámoláshoz és az ellenőrzéshez szükséges adatokat. A jegyzőkönyv javasolt formája, adattartalma:

  • bevezető rész (a selejtezés helyét, idejét, a jelenlévők személyét)

  • selejtezési hatáskör (az adott selejtezést engedélyező személy adatai)

  • az eszköz selejtté váltásának oka, okai (ismertetni kell a selejtté válással kapcsolatos megállapításokat, az esetleges felelősségi kérdéseket).

  • a hasznosítás módja, eljárási szabályai (A hasznosítás pontos módjának leírása, árakkal, hasznosítási értékekkel, elszámolási szabályokkal, illetve a hasznosítás végrehajtásáért felelős személyek kijelölése).

 

Dr. Sallai Csilla

Kamarai Tag könyvvizsgáló

www.stallum.hu