Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Munkaerőkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok ismertetése

A gyorsan változó gazdasági környezetnek való megfelelés érdekében a vállalkozások jelentős része fordul az atipikus foglalkoztatási formák felé. Jelen cikkben a munkaerő-kölcsönzés, mint atipikus munkaviszony főbb szabályait járom körbe, elsősorban munkajogi szempontból.

 

A munkaerő kölcsönzést a 2012. évi I. tv a munka törvénykönyvéről és a 118/2001. (VI. 30.) Kormányrendelet szabályozza.

 

Az Mt. XVI. fejezete taglalja a munkaerő-kölcsönzés különös szabályait.

 

214.§ (1) E törvény alkalmazásában a) munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés).

 

Láthatjuk, hogy a munkaerő-kölcsönzés háromoldalú jogviszony, mely a kölcsönbeadó, kölcsönvevő és a kölcsönzött munkavállaló között jön létre.

 

A kölcsönbeadói tevékenység végzésének feltételei:

  • cégjegyzékbe, vagy más bírósági, hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés, és a létesítő okirat a tevékenység folytatását tartalmazza;
  • a bejelentő, vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személy rendelkezik meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal;
  • megfelelő irodahelyiség;
  • vagyoni biztosíték letétbe helyezésének igazolása;
  • a tevékenységet végző szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban (2017. évi CL tv. 260. § szerinti nyilvántartás);
  • a tevékenység folytatását a megkezdése előtt 30 nappal a székhelye szerinti illetékes kormányhivatalhoz bejelenti.

A 118/2001. (VI. 30.) Kormányrendelet részletesen szabályozza az egyes pontokat.

 

Nem lehet munkavállalót kölcsönözni:

  • munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott esetekben;
  • sztrájkban részt vevő munkavállaló helyettesítésére (bíró gyakorlat szerint a tilalom nem vonatkozik arra, ha a munkáltató már korábban is kölcsönzés révén foglalkoztatott munkavállalókat a sztrájkkal érintett telephelyen);
  • öt évet meghaladóan.

 

  1. Kölcsönbeadó – kölcsönvevő közötti jogviszony

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között polgári jogi jogviszony jön létre, mely szolgáltatás nyújtására irányul. A megállapodást írásba kell foglalni és a megállapodásnak tartalmaznia kell a kölcsönzés lényeges feltételeit.

Semmis a megállapodás, ha a

  • a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos;
  • a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak;
  • két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszony alapján áll kapcsolatban egymással.

A kölcsönvevő köteles írásban tájékoztatni a kölcsönbeadót az irányadó munkarendről, a munkáltatói jog gyakorlójáról, a munkabérfizetés alapjául szolgáló adatok közlésének módjáról, határidejéről, az elvégzendő munkára vonatkozó alkalmasság feltételeiről, és minden olyan körülményről, mely a munkavállaló foglalkoztatása szempontjából lényeges. A tájékoztatás célja nyilvánvaló, hiszen a kölcsönbeadó ugyanezen adatokról köteles tájékoztatni a munkavállalót.

A kölcsönvevő kölcsönzési díjat köteles fizetni. A szolgáltatás díját terhelő általános forgalmi adót a 2007. évi CXXVII. tv. 142. § c) pontja értelmében a szolgáltatás igénybe vevője fizeti.

 

  1. A létrejövő munkaviszony különös szabályai

A kölcsönzésre irányuló munkaviszony írásos munkaszerződéssel jön létre. A munkaszerződés az általános szabályokban meghatározottakon túl tartalmazza a kölcsönbeadó nyilvántartási számát.

A kölcsönbeadó a kikölcsönzést megelőzően köteles tájékoztatni a munkavállalót

  • kölcsönvevő azonosító adatairól;
  • kikölcsönzés kezdetéről;
  • munkavégzés helyéről;
  • kölcsönvevőnél irányadó munkarendről;
  • a kölcsönvevő részéről a munkáltatói jogkör gyakorlójáról;
  • a munkába járás, a szállás és az étkezés feltételeiről.

 

  1. Az egyenlő bánásmód követelménye

Az egyenlő bánásmódnak kiemelt szerepe van a munkaerő-kölcsönzés vonatkozásában, ezt az irányadó uniós jog is hangsúlyosnak tartja.

Az Mt. értelmében a kikölcsönzés időtartama alatt a munkavállaló számára is biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket. Ilyenek a várandós és szoptató nők, valamint a fiatal munkavállalók védelmére vonatkozó szabályok. A munkabér összegére, az egyéb juttatásokra, az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki

  • kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll, és a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül;
  • a 2004. évi CXXIII. tv. értelmében munkaerőpiactól tartósan távollévő munkavállalónak minősül;
  • a helyi önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságnál vagy közhasznú szervezetnél, vagy nyilvántartásba vett közhasznú szervezetnél munkaerő kölcsönzés keretében végez munkát.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv. értelmében a munkaerő kölcsönzés esetében munkáltatón a kölcsönvevőt is érteni kell.

 

  1. A munkaviszony megszüntetése

 Az előzőekben kiderült már, hogy a munkaviszony a kölcsönbeadó és a munkavállaló között áll fenn, ezért azt megszüntetni csak ők tudják. A megszüntetés jogcímei megegyeznek az általános megszüntetési jogcímekkel (közös megegyezés, felmondás, azonnali hatályú felmondás).

A jogviszony speciális volta miatt azonban a törvény eltéréseket is megfogalmaz. A felmondás indokaként a kölcsönbeadó működésével összefüggő oknak minősíti a kikölcsönzés megszűnését.

A kölcsönzött munkavállaló felmondási ideje 15 nap. A felmondás szabályait többnyire nem kell alkalmazni (pl. a felmondási idő meghosszabbodása), de hosszabb felmondási idő kiköthető.

A végkielégítés számításakor az utolsó kikölcsönzés tartamát kell figyelembe venni.

Munkaerő-kölcsönzés esetén a csoportos létszámleépítés szabályait nem kell alkalmazni.

Kölcsönbeadó felmondása esetén a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

 

  1. A kártérítési felelősség

Ha a munkavállaló kárt okoz a kölcsönvevőnek, akkor a megtérítésre az Mt. szabályai vonatkoznak. A kölcsönvevő az igényét közvetlenül a munkavállalóval szemben érvényesítheti. Ettől a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodása alapján el lehet térni, ha a felek abban állapodnak meg. Ekkor a polgári törvénykönyv alkalmazotti kárfelelősség szabályait kell alkalmazni.

A munkavállalónak okozott kárért a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő egyetemlegesen felelnek.

 

A munkaerő-kölcsönzés előnyei és hátrányai

A munkaerő-toborzás és kiválasztásának folyamata ebben az esetben a kölcsönbeadót terheli. Az adminisztrációs feladatokat a kölcsönbeadó cég végzi, ő köti meg a munkaszerződést, intézi a bér és járulékok kifizetését, a munkavállalók ki- és beléptetését. A kölcsönző cég feladata az orvosi alkalmasság intézése, a munkába jutás vagy a szállás intézése.

 

A kölcsönzött munkaerő bére és járulékai, továbbá a munkaerő kölcsönzési díj is szolgáltatási díjként jelenik meg a kölcsönvevőnél, nem személyi jellegű költségként. Ez egyes vállalatok esetén kedvező lehet.

 

A HR szolgáltató időszakos munkára is gyorsan tud munkaerőt biztosítani, a fentebb említett adminisztrációs terhek nélkül.

 

Hátrányok között a kölcsönzött és a cég saját dolgozói közötti konfliktusokat tudom említeni. Ez a probléma azonban azonos munkafeltételek biztosításával, megfelelő vezetői attitűdökkel kiküszöbölhető.

 

 

                                                                                                                         Váradyné dr. Nagy Erika

MINKE Szakértő

 

 

LEGYÉL RÉSZESE TE IS A TÖBB, MINT 800 KÖNYVELŐNEK, AKI MÁR MINKE-T VÁLASZTOTT: