Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Miért érdemes tisztában lenni az áfaellenőrzés módszereivel?

Szerző: Bonácz Zsolt – adótanácsadó, adószakértő
Áfa&Számlázás (folyóirat), állandó szerző
Könyvelők Lapja (folyóirat), állandó szerző

Az adóhatóság az áfaellenőrzések során általában standard vizsgálati módszereket, bizonyítási eszközöket és bizonyítékokat alkalmaz. Amennyiben tisztában vagyunk ezekkel, akkor nagyjából előre kiszámítható az ellenőrzés „csapásiránya”, amelynek következtében jobban felkészülhetünk a revízióra. Továbbá előre képet alkothattunk arról is, hogy a revízió várhatóan mely ügyleteket vizsgálja meg behatóbban, s ehhez kapcsolódóan milyen ellenőrzési cselekményeket foganatosít.

Ha ismerjük a lehetséges bizonyítási eszközöket, akkor az azokhoz kapcsolódó kockázatokat is felmérhetjük, valamint hatékonyabb jogorvoslat válhat lehetővé számunkra.

Az ellenőrök részéről sajnos „bevett” gyakorlat, hogy a vizsgálat során nem kommunikálják a vizsgálat alá vont adózó felé a kialakított álláspontjukat, s az ebből következő megállapításokat. Ebből adódóan nagyon gyakran előfordul, hogy az adózó számára a vizsgálati jegyzőkönyv „sokkot” okoz, mivel egyáltalán nem számított a jegyzőkönyvben foglalt megállapításokra.

Abban az esetben, ha ismerjük az adóhatóság vizsgálati módszereit, akkor az ellenőrzés során elvégzett cselekmények alapján feltérképezhetjük a várható megállapításokat is. Ennek alapján már az ellenőrzés folyamán megkezdhetjük az ellenbizonyítást, továbbá párbeszédet kezdeményezhetünk a vizsgálatot lefolytató revizorokkal, s megkísérelhetjük beláttatni az adóhatósággal, hogy jogalap nélküli megállapítás(oka)t készül tenni.

Az iratbetekintésre vonatkozó szabályok ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy már az ellenőrzés folyamán beszerezzük azokat az információkat, amelyek lehetővé teszik számunkra érdekeink hatékony érvényesítését.

Az adóhatóság a számlák minősítését is alapvetően azonos szempontok figyelembe vételével végzi.

Ha a minősítés szempontjai ismertek előttünk, akkor előzetesen felmérhetjük az áfa levonásával kapcsolatos kockázatokat, és azok mérséklésére irányuló intézkedéseket is foganatosíthatunk.

A szempontok ismeretében tisztában lehetünk azzal, hogy a számla befogadásánál milyen magatartást kell tanúsítanunk, ami biztosítja, hogy az adólevonási jog gyakorlásához szükséges minimális körültekintés tanúsításának ténye az ellenőrzés részéről ne legyen vitatható.

Az ellenőrzés gyakran pótolja a bizonyítási eljárás hiányosságait kiegészítő ellenőrzés keretében, ezért nagyon fontos az azzal összefüggő eljárási szabályok beható ismerete.

Az adóbírság általános mértéke az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke azonban az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

Amennyiben az ellenőrzés adóbírság alapját képező adókülönbözetet állapított meg, akkor  feltétlenül tisztában kell lennünk azzal, hogy mely esetekben van jogalap 200%-os adóbírság kiszabására.

Abban az esetben, ha az ellenőrzés terhünkre tett megállapításokat, nagyon fontos a jogorvoslati lehetőségek minél hatékonyabb kiaknázása.

Az ellenőrzés alá vont adózók tapasztalataim alapján gyakran azzal sincsenek tisztában, hogy a fellebbezés benyújtása nemcsak előnyökkel, hanem hátrányokkal is járhat, valamint a bírósági felülvizsgálattól vagy a rendkívüli jogorvoslattól milyen eredmény várható.

 

Forrás:
www.vezinfoblog.hu