A Számvitelről szóló 2000 évi C. törvény 2015-2016 évben számos alkalommal változott kisebb-nagyobb mértékben. Ezen változások sok tekintetben „csak” a könyvelési munkát érintették, de a 2016 évről készítendő beszámolónál viszont szembeötlő változásokra szeretnénk felhívni a figyelmet.
Bázis adatok változása
A 2015 évi beszámoló adatait 2016 évben úgy kell bemutatni, mintha azok már a 2016 évi szabályok szerint lettek volna összeállítva. Így a 2016 évi beszámoló bázis adatai nem minden esetben egyeznek meg a 2015 évről leadott beszámoló adataival.
Rendkívüli események
Megszűnt a magyar számvitelben a rendkívüli bevétel és rendkívüli ráfordítás fogalma. Azok a tételek, amelyek eddig ide kerültek, 2016-tól kezdődően az egyéb vagy a pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között szerepelnek.
Osztalékdöntés
Bár az osztalékról ugyanúgy a beszámoló elfogadásakor jogosultak a tulajdonosok dönteni, serre vonatkozóan változatlanul tulajdonosi döntés szükséges, az osztalék összegét nem kell (nem lehet) visszamenőlegesen – a beszámolóval épp akkor lezárt év könyveibe –visszakönyvelni és a beszámolóba szerepeltetni. Az osztalék a beszámolót elfogadó taggyűlés dátumával kerül – mint tárgyévi gazdasági esemény – előírásra.
Osztalékkorlát
Szigorodtak az osztalékfizetés feltételei, mert elsődleges forrása nem a tárgyévi pozitív eredmény, hanem a tárgyévi eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Ezzel a módosítással azoknál a cégeknél, ahol az nincs vagy kevés a szabad eredménytartalék, csökkenhet a kivehető osztalék nagysága is. Ilyen eset lehet:
- valamilyen indok miatt le kell kötni eredménytartalékot (pl. fejlesztési tartalék okán);
- előző időszakok veszteségei miatt a társaságnak negatív az eredménytartaléka.
Kiegészítő melléklet
Jelentős mértékben megváltozott a kiegészítő melléklet tartalma. A törvény kötelező jelleggel írja elő annak tartalmát. Megszűnt azoknak az eddig előírt tételeknek a bemutatási, kiemelési kényszere, amelyek kiolvashatóak a beszámolóból. Helyette csak olyan tétel szerepel a kiegészítő mellékletben, amely a beszámolót olvasók (pl. hitelezők, pénzügyi háttér, piac szereplő, adóhatóság) számára a beszámolóban megtalálható számok mellett érdemi információtartalommal bír.
Közzétételi díj
Megszűnt az eddigi beszámolónkénti 3.000,- közzétételi díj.
Elektronikus közzététel új rendszere, várható hatása
Eddig mérleget, eredménykimutatást, kiegészítő mellékletet, a beszámoló elfogadásáról szóló határozatot – s amennyiben a cég könyvvizsgálatra kötelezett, akkor a könyvvizsgálói jelentést – pdf formátumban kellett közzétenni. Az új elektronikus rendszerben a mérleg és eredménykimutatás értékei szám formátumban kerülnek a rendszerbe, amely lehetőséget biztosít a cégbíróság számára, hogy kiszűrje azokat a cégeket, amelyek nem rendelkeznek elégséges saját tőkével. Ahogy arra többször is felhívtuk már a figyelmet: eddig is komoly szankciókat tartalmazott az alultőkésítéssel kapcsolatosan a cégek működését szabályozó jogi háttér (azaz: a megszűnt Gt és az azt felváltó új Ptk.). Az előző időszakokra vonatkozóan az előző években leadott beszámolók esetében pdf file-k érdemi feldolgozására a Cégbíróságon nem, vagy csak nagyon korlátozottan került sor. Most azonban már a feltöltő rendszer is figyelmezteti és megjelöli a problémás cégeket, s a feltöltési határidő lejárta után a Cégbíróság könnyen megtalálja és szankcionálhatja a szabálytalanul működő vállalkozásokat.
A fentiekből is látszik, hogy a beszámoló elektronikus közzétételével és annak hatékony fogadási és feldolgozási rendszerének működésével a közzétett beszámolók ettől a beszámolási időszaktól kezdődően formájukban és tartalmukban komoly kontrollnak lesznek kitéve.
Éppen ezért a beszámoló elkészítése még több szakmaiságot és odafigyelést igényel úgy a könyvelés, mint a vállalkozás oldaláról.
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
- 1035_file1_17-03-01-az-ide-beszamolo-mas-mint-a-tavalyi.doc
- 1035_file2_17-03-02-az-ide-beszamolo-mas-mint-a-tavalyi.pdf
Forrás: www.stallum.hu