Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

A lízing (nyílt végű, zárt végű) elszámolásának számviteli és adózási kérdései, nyilvántartási kötelezettsége

Mi a lízing? A lízing egy olyan eszközfedezetes finanszírozási forma, melyben a lízingbe adó kizárólag abból a célból szerzi meg a lízingtárgy (jármű, berendezés, gép vagy ingatlan) tulajdonjogát, hogy lízingdíj fizetési ellenében azt a lízingbe vevő számára használatba (lízingbe) adja. Tehát a lízingtárgy tulajdonosa a finanszírozó cég (lízingbe adó), üzembentartója pedig a használó (lízingbe vevő).

 

A számviteli törvény 3. § (7) bekezdés 13. pontja csupán a pénzügyi lízing fogalmát rögzíti –pontosabban visszautal a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalomra–, azonban nem különbözteti meg a nyílt, illetve zárt végű pénzügyi lízinget.

 

A lízing legismertebb fajtái:

 

  • operatív lízing (tartósbérlet) – a bérbe adott eszköz csak átmenetileg marad a lízingbe vevő tulajdonában; az eszköz értékcsökkenési leírása a bérlőnél nem lehetséges, csak a lízingbe adónál
  • pénzügyi lízing – a finanszírozó cég a lízingbe vevő megbízásából az általa kijelölt eszközt megvásárolja, s azt lízingbe adja neki, a lízingbe vevő a kezdő lízingrészlet befizetése után, általában havi részletekben törleszti vissza kötelezettségét a lízingbe adónak. Az értékcsökkenést a lízingbe vevő számolja el. A pénzügyi lízing fajtái:
    • nyílt végű pénzügyi lízing – a futamidő végi díj megfizetésével a lízingbe vevő -választása alapján- a lízingtárgy felett tulajdonjogot szerezhet
    • zárt végű pénzügyi lízing – a lízingszerződés végén az összes lízingdíj, maradványérték és egyéb felmerülő tartozás (pl. kamat) kiegyenlítése után a lízingbe adó lemond a tulajdonjogról, és így a lízingbe vevő tulajdonába kerül a lízingtárgy

 

Amint azt láthatjuk, a nyílt végű pénzügyi lízing leginkább egy bérlethez hasonló finanszírozási forma, emiatt az Áfa tv. rendszerében szolgáltatásnyújtásnak minősül. Ugyanakkor a zárt végű pénzügyi lízing mindig adásvételhez kapcsolódik, így az Áfa tv. értelmében a lízingbeadó szempontjából az ügylet termékértékesítésnek minősül.

 

Pénzügyi lízing legszélesebb körben elterjedt tárgya jellemzően a személygépkocsi. Írásomban ezért a személygépkocsi nyílt végű és zárt végű pénzügyi lízingjére vonatkozó Áfa és számviteli szabályokat ismertetem. A nyílt végű és a zárt végű pénzügyi lízing között alapvető különbség áfa rendszerében az, hogy míg a zárt végű pénzügyi lízing az Áfa tv. 124. § (1) d) pont alapján termékértékesítésnek minősül (az áfa nem vonható le), addig a nyílt végű lízing szolgáltatásnyújtásnak, és emiatt az Áfa tv. 124. § (4) bekezdése alapján az áfa 50 %-a igazolás nélkül is levonható.

 

Zárt végű pénzügyi lízing esetén a szerződés megkötése után a lízingbe vevő a teljes vételárról kap számlát, mely alapján, ha a lízingbe vevő a jogszabályi feltételeknek megfelel, jogosult az Áfa egyösszegű visszaigénylésére. Ez alól az Áfa tv. 124. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a személygépkocsi alapesetben, kivételt jelent. Ezzel szemben nyílt végű pénzügyi lízing esetén csak a törlesztőrészletek Áfa-tartalma igényelhető vissza a fizetési ütemezésnek megfelelően, azonban személygépkocsi esetén figyelemmel kell lenni az Áfa tv. 124. § (4) bekezdésében rögzített 50 %-os levonási korlátra.

 

Személygépkocsin áfa szempontjából a 8703 vámtarifaszám alá sorolt gépjárműveket kell érteni. Cégautó adó tekintetében személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. (Szja tv. 3. § 45. pont)

 

Személygépkocsik esetében jellemzően a vállalkozások a nyílt végű lízing mellett döntenek, hiszen ez számukra Áfa előnyt jelent.

 

Számvitel:

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 42. § (5) bekezdése értelmében egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. Ahogy azt már írásom elején is jeleztem, a Szt. nem különböztet meg nyílt és zárt végű pénzügyi lízinget, ezért ez az előírás vonatkozik mindkét esetre.

 

A lízingbe vevőnek a lízingbe adó által kiállított bizonylat szerinti nettó értéken kell a személygépkocsit állományba venni (Szt. 47. §), majd aktiválni.

 

Lízingszerződés alapján:

                        T 16 Befejezetlen beruházások (nettó érték)

                        K 44 Pénzügyi lízing miatti kötelezettség

 

Áfa elszámolás nyílt végű pénzügyi lízingnél nincs (az egyes törlesztőrészletek esedékességekor történik), zárt végű pénzügyi lízing esetében pedig személygépkocsi esetében levonási tilalom érvényesül (kivéve pl. a taxitársaságok által lízingelt gépjármű).

 

            Gépjármű aktiválása:

                        T 1 Eszközök (nettó érték)

                        K 16 Befejezetlen beruházások (nettó érték)

            Lízingdíj tőke része számla alapján:

                        T 44 Pénzügyi lízing miatti kötelezettség

                        K 45 Szállítók

            Kapcsolódó áfa:

                        T 46 Előzetesen felszámított áfa

                        K 45 Szállítók

            Kapcsolódó le nem vonható áfa:

                        T 86 Egyéb ráfordítások

                        K 45 Szállítók

            A számlázott kamat értelemszerűen áfa mentes:

                        T 87 Fizetendő kamatok

                        K 45 Szállítók

 

Értékcsökkenés:

A tárgyi eszközök között kimutatott, üzembe helyezett személygépkocsi után értékcsökkenést kell elszámolni. A maradványértékkel csökkentett bekerülési értéket azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az autót használni fogják. Általában 20 %-os kulcsot használnak a vállalkozások, de a pénzügyi lízingnél ez nem mindig alkalmazható, hisz a futamidő lehet 3 – 8 év is. Mivel a magyar számviteli törvényben nincs szabályozás arra vonatkozóan, hogy milyen tényezőket kell figyelembe venni az értékcsökkenés időtartamának meghatározásakor, így az IFRS, annak is az IAS 17 Lízingek standardja útmutatását érdemes segítségül hívnunk. A standard szerint a lízing futamideje a lízing fel nem mondható időszaka, korrigálva a lízinghosszabbítási és lízingmegszüntetési opciókkal. Tehát az amortizáció elszámolása során figyelembe kell venni a szerződésben megállapított maradványértéket és arra is kell figyelni, hogy az eszköz várható használati ideje ne legyen több, mint a lízingszerződésben meghatározott futamidő.

 

                        T 571 Terv szerinti értékcsökkenés

                        K 1429 Járművek értékcsökkenése

 

Amint azt a fentiekből is láthatjuk, a pénzügyi lízing (nyílt- vagy zárt végű konstrukció) számvitelileg azonosan –azaz beruházásként– kezelendő, az eszközt a lízingbe vevő tartja nyilván a könyveiben, és értékcsökkenési leírást is elszámol, az általános szabályok szerint.

 

 

Példák:

  1. A személygépkocsi ára 10.000.000,- Ft. A lízing futamideje 36 hónap. A maradványérték 1.000.000,- Ft (ez a lízingszerződésben szereplő maradványértékkel megegyező összeg).

 

A 3 év alatt az értékcsökkenést az alábbi módon számoljuk el:

9 millió Ft/3 év: az értékcsökkenés 3 millió Ft/év. Az adótörvény szerinti értékcsökkenés azonban 2 millió forint ( Tao. tv. 2. sz. melléklet IV. b/ pontja alapján).

 

Könyv szerinti érték számviteli törvény szerint:

  1. év: 7 millió Ft;
  2. év: 4 millió Ft;
  3. év: 1 millió Ft.

 

Adótörvény szerinti érték:

  1. év: 8 millió Ft;
  2. év: 6 millió Ft;
  3. év: 4 millió Ft.
  4. Ha ugyanennél az autónál a futamidő 8 év, akkor az értékek a következőképpen alakulnak:

 

Számviteli törvény szerinti értékcsökkenés: 9 millió Ft/8 év = 1.125 ezer Ft/év, adótörvény szerint évi 2.000.000,- Ft.

 

Számviteli törvény szerinti könyv szerinti értékek:

  1. év: 8.875 ezer Ft;
  2. év: 7.750 ezer Ft;
  3. év: 6.625 ezer Ft;
  4. év: 5.500 ezer Ft;
  5. év: 4.375 ezer Ft;
  6. év: 3.250 ezer Ft;
  7. év: 2.125 ezer Ft;
  8. év: 1.000 ezer Ft.

 

Adótörvény szerint:

  1. év: 8 millió Ft;
  2. év: 6 millió Ft;
  3. év: 4 millió Ft;
  4. év: 2 millió Ft;
  5. év: 0 Ft.

 

A gépjármű lízingbe adó részére történő visszaadása esetén az eszközt ki kell vezetni a könyveinkből, valamint meg kell szüntetni a lízingkötelezettséget is (rendezve a még fennálló tartozást). Amennyiben a visszavételi érték kisebb, mint a lízingtárgy könyv szerinti értéke, akkor a különbözetet terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni. Ha a visszavételi érték magasabb, mint a könyv szerinti érték, azzal a korábban elszámolt értékcsökkenést kell korrigálni.

 

A nyílt végű lízing normál megszűnésekor az eszköz a tulajdonunkba kerül, a lízingkötelezettség pedig megszűnik. Ekkor a lízingbe adó által számlázott maradványértéket rá kell aktiválni a tárgyi eszköz bruttó értékére, és újra meg kell határozni a számviteli törvény szerinti leírás időt és a maradványértéket is. Mivel az utolsó lízingdíj már a személygépkocsi értékesítéséről szól, így annak áfája nem vonható le.

 

A lízingelt jármű eltulajdonítása esetén a további lízingdíjak áfája már nem vonható le, mivel a gépjármű már nem kapcsolódik az adóköteles tevékenységhez. Természetesen könyveinkből is ki kell vezetnünk az eszközt a rendőrségi jegyzőkönyv alapján.

 

Pénzügyi lízingre vonatkozóan a Tao. tv. sem ad önálló definíciót, ezért a Szt. szerinti fogalmi meghatározás az irányadó, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény meghatározását alkalmazza.

 

A kkv kedvezmény kapcsán nagyon körültekintőnek kell lennünk. Az adókedvezmény csak azon eszközök után vehető igénybe, melyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgálják, azaz a műszaki berendezések között szerepelnek a könyveinkben. Ide tartozik pl. a taxi vagy a bérbeadással foglalkozó vállalkozások bérbe adott járművei. A legtöbb vállalkozásnál az autó egyéb berendezés, így ezek után ez a fajta tao-kedvezmény nem érvényesíthető.

 

Fejlesztési tartalék lehetőségét azonban használhatjuk.

 

Ahogy azt tudjuk, pénzügyi lízing során –függetlenül attól, hogy zárt vagy nyílt végű a pénzügyi lízingről van-e szó– a lízingelt eszköz a futamidő alatt végig a lízingbeadó tulajdonában van, de a lízingbe vevő könyveiben szerepel. Ebből kifolyólag, ha pénzügyi lízing formában történik az ügylet, úgy a lízingbe vevő a Tao. tv. 22/A. § szerinti adókedvezmény igénybevételére –az egyéb feltételekre is figyelemmel – jogosult. Ez azt jelenti, hogy a hitelszerződés –ideértve a pénzügyi lízinget is– megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitelt) kamata után –a hitelszerződés megkötése időpontjától függően, az adóévben fizetett kamat függvényében adókedvezményt vehet igénybe. Az adózó az adókedvezményt a Tao tv. 22/C. § (3) bekezdése értelmében abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel, de utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie.

 

 2019.január 1-jétől fontos változás, hogy az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt 50%-os levonási tilalom alkalmazása során az adóalany elsősorban azt köteles vizsgálni, hogy a személygépkocsi bérbe vétele bármilyen mértékben szolgálja-e az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységét. Amennyiben igen, akkor a továbbiakban az üzleti és magáncélú használat egymáshoz viszonyított arányát már nem szükséges meghatározni, hanem –az adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységhez történő hasznosítás tényének megfelelő igazolása mellett– az adóalany (függetlenül az üzleti- és magánhasználat tényleges arányától) az Áfa tv. 124. § (4) bekezdés b) pontja szerint az áfa 50 %-át levonhatja. Áfa tv. 125/A. §-a lehetőséget biztosít arra is, hogy az adóalany az üzleti és magáncélra egyaránt használt személygépkocsik bérbevétele esetében eltérjen az 50 %-os levonási tilalomtól. Ez akkor lehet előnyös, ha az üzleti használat aránya igazoltan magasabb, mint 50 %. Ebben az esetben az útnyilvántartás vezetése nem elkerülhető.

 

 

Abban az esetben, ha a szerződés feltételei alapján valóban bérlet jellegű a nyílt végű pénzügyi lízing szerződésről van szó, akkor a későbbi lízingdíjaknál nagyobb összegű kezdő részlet esetében is az általános szabály érvényes. Ennek értelmében tehát vagy az adóköteles tevékenység arányában vonható le az Áfa, vagy az 50 %-os levonási hányad alkalmazandó.

 

A jogosulatlan Áfa-levonás kockázatának csökkentése érdekében a kezdeti nagyobb összegű lízingdíj Áfa-ját gyakran nem helyezik azonnal levonásba, hiszen a magán- és üzleti célú használat tényleges aránya ekkor még nem ismert. Az 50 %-os levonási hányad alkalmazásakor azonban a levonási arány már ekkor is adott.

 

Írásomat a cégautóadóra vonatkozó szabályok ismertetésével fejezem be. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/B. § (2) bekezdése egészen konkrétan rögzíti, hogy a pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő. Tehát ezen adókötelezettségről se feledkezzünk meg.

 

                                                                                                 Jakus Tünde

                                                                                               MINKE szakértő

                                                                                            Jakus Könyvelőiroda Kft.