Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Közbeszerzés új szabályai

A közbeszerzés új szabályait a 2015. évi CXLIII. törvény tartalmazza, amely túlnyomó része 2015. november 1-jével lépett hatályba. Az új rendelkezéseket e dátum után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra kell alkalmazni.

Az új jogszabály az ún. közbeszerzési törvényben – 2011. évi CVIII. tv – hozott változásokat. Annak, aki részt kíván venni közbeszerzésen, a vonatkozó EU jogot is érdemes ismernie, ami a Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az Európai Unió Bíróságának a C-16/98. és a C-574/10. ítéleteit sem.

A bevezetőben jelzett szakértő új fogalommal bír: felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó. A tartalmi változás a bevezetőben leírt igénybevételi kötelezettség körének bővülése. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban is kötelező lesz vagy felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, vagy ügyvéd, avagy jogtanácsos igénybevétele.

A „közbeszerzési eljárás becsült értéke” alatt már a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – áfa nélkül számított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni.

Az új szabályozás szerint az ajánlatkérő köteles a becsült értéket objektív módszerekkel vizsgálni, továbbá a vizsgálat eredményt dokumentálni. Ilyen objektív módszerek lehetnek különösen:

  • beszerzés tárgyára vonatkozó indikatív ajánlatok bekérése,
  • a beszerzés tárgyára vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,
  • igazságügyi szakértő igénybevétele,
  • a szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,
  • a szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló részletes építési adatbázis,
  • a Közbeszerzési Hatóság által kiadott árstatisztika,
  • az ajánlatkérő korábbi, hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése.

A jogalkotó külön címként kiemeli az ún. vegyes beszerzések fogalmát, amelynek lényege, hogy ha a közbeszerzés többféle beszerzési tárgyat foglal magában, a közbeszerzési eljárásra a beszerzés fő tárgya szerinti szabályokat kell alkalmaznia az ajánlatkérőnek.

Az módosítás az összeférhetetlenség fogalmát további konkrét esetkörökkel bővíti.

Új fogalom az ún. innovációs partnerség, amely egy külön közbeszerzési fajta. Célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő áruk, szolgáltatások vagy építési beruházások ezt követő beszerzése.

A kizáró okok köre bővült a jogtalan befolyásolás esetével. Az uniós jogból átkerült az ún. self-cleaning (öntisztázás) fogalma, amely lehetővé teszi kizáró ok fennállásának ellenére is a részvételt, ha kellőképpen igazolják a megbízhatóságot.

Kivételesen indokolt esetben a beszerzés egyedi jellege esetén ill. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén a műszaki-szakmai alkalmasság előírásától eltekinthet a jövőben az ajánlatkérő. Referenciák körében törvényben rögzíti a legfeljebb 75 %-os értékhatárt, mely a becsült értékhez viszonyítottan nézhető.

Az ajánlatok bontása előtt már csak lehetőségként írják elő a rendelkezésre álló fedezet ismertetését az ajánlatkérő részéről.

A nyertes ajánlattevő kiválasztása, vagyis az értékelési módszer háromféleképpen történhet.

  1. A legalacsonyabb ár módszerével.
  2. A legalacsonyabb költség módszerével, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani.
  3. A legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan – különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel.

Némiképp módosultak az egyes eljárásfajtáknál az ajánlattételi határidők, így nyílt eljárásnál az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított 35 napnál rövidebb idő nem határozható meg.
Új fogalom az ún. elektronikus katalógus. Akkor használandó, ha az ajánlatkérő kötelezővé teszi bizonyos elektronikus kommunikációs eszközök használatát.

Jelentősen módosultak a szerződésmódosítás esetei is.

A közbeszerzések rendszere továbbra is igen bonyolult. Kellő szakértelem és szakmai háttértámogatás nélkül a pályázó csekély eséllyel bír ezekben az eljárásokban.

 

Dr. Sallai Csilla
Könyvvizsgáló
www.stallum.hu