Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Könyvvizsgálati kötelezettségről – Mikor kötelező a könyvvizsgálat?

Témánk aktualitását adja, hogy ezekben a hetekben történik a 2020-as év számviteli zárása, készülnek a beszámolók, és ennek során a vállalkozások azzal szembesülnek, hogy árbevételük, valamint alkalmazottaik száma az előző időszakhoz képest jelentősen megnövekedett. Ahhoz, hogy a számviteli törvény (Szt.) előírásainak megfeleljük, szükségessé válhat annak vizsgálata, hogy könyvvizsgálatra kötelezetté vált-e a vállalkozás vagy sem. Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez nyújtunk segítséget jelen írásunkkal.

 

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, továbbá az összevont (konszolidált) éves beszámoló a számviteli törvény előírásainak megfelelően készült, ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint a működés eredményéről.

 

A Szt. 155. §-a minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó számára kötelezően előírja a könyvvizsgálatot. Ezen kötelezettség alól azonban a jogszabály az értékhatártól függően felmentést ad.

 

Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

 

  1. az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában a vállalkozó éves (év közben kezdő vállalkozó esetén az éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és
  2. az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 fő

 

A könyvvizsgálati kötelezettség alóli felmentéshez fontos, hogy ezen két feltételnek együtt kell teljesülnie.

 

Fontos, hogy bizonyos szervezetek nem alkalmazhatják a felmentést, ezért egyebek között könyvvizsgálatra kötelezettek:

  • azok a vállalkozások, amelyek számára a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
  • a takarékszövetkezetek,
  • a konszolidálásba bevont vállalkozások,
  • a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepe, kivéve, ha a Szt.154/A.§ alapján mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól,
  • az a vállalkozó, amelyik a Szt. 4. § (4) bekezdése szerinti kivételes esetben –a megbízható és valós kép érdekében– eltér a törvény előírásaitól,
  • a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók.

 

Az egyéb szervezeteknél –alapítványok, egyesületek, köztestületek, stb.– kibővült 2020-tól a könyvvizsgálatra kötelezettek köre, ugyanis ezen szervezetek esetében 2020. január 1-jétől a teljes tevékenység bevételi volumenét vizsgálni kell (2019. december 31-ig csak a vállalkozási tevékenységből elért éves/éves szintre átszámított (ár)bevétel esetében merült fel a könyvvizsgálati kötelezettség). Ily módon most már kötelező a könyvvizsgálat az egyéb szervezetnél, ha az éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában meghaladja a 300 millió forintot.

 

A könyvvizsgálati kötelezettség megállapítása során felmerülő főbb kérdések a következők:

 

  1. Hogyan járjunk el, ha a megelőző 2 év átlagában az árbevétel pontosan 300 millió Ft?

 

A számviteli törvény meghatározása értelmében a vállalkozás akkor mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól, ha a megelőző 2 év átlagában árbevétele nem haladja meg a 300 millió Ft-ot. Ez azt jelenti, hogy ha a megelőző 2 év átlagában az árbevétel pontosan 300 millió Ft, akkor a vállalkozás nem kötelezett könyvvizsgálatra.

 

  1. Milyen árfolyamon kell az adatokat Ft-ra átszámítani, ha a könyvvezetés devizában történik?

Ebben az esetben az éves beszámolóban szereplő árbevétel adatokat az MNB által az adott fordulónapra vonatkozóan közzétett hivatalos (EURO, USD, stb.) devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

 

  1. Miként kell elvégzeni a feltételek vizsgálatát, ha a vállalkozást 2 éven belül alapították?

Ekkor évesíteni kell a tört évek adatait, és ezt figyelembe véve kell megvizsgálni, hogy könyvvizsgálatra kötelezett-e a vállalkozás. Ez azt jelenti pl. hogy ha a vállalkozást 2021-ben alapítják, úgy akkor kötelezett könyvvizsgálatra, ha az évesített árbevétele meghaladja a 300 millió Ft-ot, vagy az átlagosan foglalkoztatottak létszáma az 50 főt.

___

 

Nézzünk pár példát a könyvvizsgálati kötelezettség megállapítására:

 

Példa 1:

  • évben a vállalkozás árbevétele 220 millió Ft, az átlagos létszám: 10 fő
  • évben a vállalkozás árbevétele 460 millió Ft, az átlagos létszám: 15 fő

Az árbevétel átlaga a megelőző 2 évben: (220 + 460) / 2 = 340 millió Ft > 300 millió Ft

Az átlagos foglalkoztatottak száma: (10 + 15) / 2 = 12,5 fő < 50 fő

A példa szerinti cég árbevételének az átlaga meghaladja a 300 millió Ft-ot, az átlagos foglalkoztatottak száma 50 fő alatt marad, viszont mivel a 2 feltételből egyik teljesül, ezért 2021. évtől a vállalkozás könyvvizsgálatra kötelezett.

 

Példa 2:

  • évben a vállalkozás árbevétele 220 millió Ft, az átlagos létszám: 10 fő
  • évben a vállalkozás árbevétele 360 millió forint, az átlagos létszám: 15 fő

Az árbevétel átlaga a megelőző 2 évben: (220 + 360) / 2 = 290 millió Ft < 300 millió Ft

Az átlagos foglalkoztatottak száma: (10 + 15) / 2 = 12,5 fő < 50 fő

A példa szerinti cég árbevételének az átlaga nem haladja meg a 300 millió Ft-ot, az átlagos foglalkoztatottak száma 50 fő alatt marad, és mivel a 2 feltétel együttesen teljesül, ezért 2021. évtől a vállalkozás nem kötelezett könyvvizsgálatra.

 

Példa 3:

A vállalkozást 2020. április 1-jén alapították. 2020. évben az árbevétele 270 millió Ft.

Ezesetben a vállalkozás 9 hónap alatt ért el 270 millió Ft-ot, ami azt jelenti, hogyha egész évben működött volna, akkor: 270 / 9 x 12 = 360 millió Ft > 300 millió Ft. Ezért ennek a vállalkozásnak a 2020-as beszámolóját könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatnia.

 

Példa 4:

A vállalkozást 2019. augusztus 1-jén alapították. 2019. évben az árbevétele 100 millió Ft.  2020. évben az árbevétele 320 millió forint.

Az évesített árbevétele 2019-ben: 100 / 5 x 12 = 240 millió Ft.

Az árbevétel átlaga a 2 évben: (240 + 320) / 2 = 280 millió Ft < 300 millió Ft

Ez a vállalkozás 2020-ban sem és 2021-ben sem kötelezett könyvvizsgálatra.

 

Példa 5:

A vállalkozást 2019. augusztus 1-én alapították. 2019. évben az árbevétele 100 millió Ft.

  1. évben az árbevétele 400 millió forint.

Az évesített árbevétele 2019-ben: 100 / 5 x 12 = 240 millió Ft.

Az árbevétel átlaga a 2 évben: (240 + 400) / 2 = 320 millió Ft > 300 millió Ft

Ezesetben a vállalkozás 2020-ban már kötelezett könyvvizsgálatra, mivel előző 2 év hiányában a tárgyévi adatokat kell figyelembe venni.

___

 

Minden olyan esetben, amikor a jogszabály előírásai szerint nem kötelező a könyvvizsgálat, a vállalkozó vagy az egyéb szervezet saját elhatározásból is dönthet arról, hogy beszámolóját könyvvizsgálóval auditáltatja.

Ugyanakkor bizonyos jogszabályok, vagy támogatási szerződések is előírhatják az éves/egyszerűsített éves beszámoló vagy más pénzügyi jelentések könyvvizsgálatát – ilyenek pl. az átalakulások vagyonmérlegei, pályázati támogatások esetei, stb. Ezekre most nem térünk ki.

 

Tudni kell, hogy a beszámoló könyvvizsgálatát abban az esetben kell ismételten elvégeztetni, ha a társaság könyvvizsgálója a közfelügyelet minőségellenőrzésén „nem megfelelt” minősítést kap, vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására kerül sor. A könyvvizsgálat ismételt elvégzésére a kötelezéstől számítva 90 nap áll rendelkezésre.

 

Nézzük meg, hogy ki választja meg a könyvvizsgálót? A könyvvizsgálót minden esetben a vállalkozás legfőbb szerve jelöli ki. A kijelölés tulajdonosi döntés vagy határozat formájában a taggyűlésen vagy közgyűlésen történik – a vállalkozás formájától függően.

 

A taggyűlési / közgyűlési határozat a polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásai alapján tartalmazza a könyvvizsgálóval kötendő szerződés feltételeit és díjazását, továbbá felhatalmazza az ügyvezetést a könyvvizsgálói szerződés megkötésére, melyre 90 nap áll a felek rendelkezésére.

 

A könyvvizsgálóval kötendő szerződés feltételeit és díjazását a határozatban pl. a következőképpen lehet szerepeltetni:

„A Tagok/Részvényesek a Társaság 2021. üzleti évre vonatkozó éves beszámolójának az elfogadásáig, de legkésőbb 2022. május 31. napjáig könyvvizsgálónak megválasztják a:

XXX (könyvvizsgáló társaság neve).-t

(székhelye.; cégjegyzékszáma)

Magyar Könyvvizsgálói Kamarai nyilvántartási szám: XXX

A kijelölt személyében felelős könyvvizsgáló: XXX

Magyar Könyvvizsgálói Kamarai tagszáma: XXX

A könyvvizsgáló díjazása: XXX Ft + Áfa / év”

 

Könyvvizsgálónak a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKK) nyilvántartásába vett Könyvvizsgáló társaság vagy olyan természetes személy választható, aki tagja az MKK-nak. Tudni kell, hogy ha egy vállalkozás könyvvizsgáló társaságot választ könyvvizsgálónak, akkor meg kell jelölni a könyvvizsgáltért személyében is felelős természetes személyt is, aki egyben tagja az MKK-nak. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara nyilvántartása a Kamara honlapján mindenki számára megtekinthető és hozzáférhető.

 

Tisztában kell lenni azzal is, hogy bizonyos esetekben speciális minősítéssel rendelkező könyvvizsgálót kell választani. Ilyenek pl. a pénzintézetek, költségvetési szervek, illetve az IFRS-ek szerint összeállított éves beszámolót alkalmazó vállalkozások.

 

Budapest, 2021. május 5.

                                                                                                                            Kovács Andrea

okl.adószakértő


TÖLTSD LE 3.500 Ft helyett INGYEN


"111 Szakmai kérdés-válasz" KIADVÁNYUNKAT!

LEGYEN TIÉD AJÁNDÉKUNK!