A kisvállalati adózásban (KIVA) lényeges változást hoz, hogy jelentősen bővülhet azon vállalkozások köre, akik választhatják ezt az adózási módot.
KIVA-t akkor választhatja egy adóalany, ha
- az alkalmazotti létszáma – átlagos statisztikai állományi létszám – nem haladja meg az 50 főt (ez 2016-ban 25 fő volt), és
- az előző évi várható bevétele és mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
A már KIVA adóalanyok esetében további változás, hogy nem szűnik meg a KIVA adóalanyiságuk akkor, ha az 50 főt vagy az 500 millió forint bevételt túllépik. A KIVA-ból történő automatikus kizárás csak akkor következik be, ha a létszám meghaladja a 100 főt (ez eddig 50 fő volt), illetve a bevétel az 1 milliárd forintot (ez eddig 500 millió forint volt). Automatikus kizárást jelent még idén, ha az adóalanynak az adóév utolsó napján a végrehajtható és nyilvántartott adótartozása meghaladja az 1 millió forintot. A változás az, hogy ezt 2017-től nettó adótartozásként kell értelmezni.
A legnagyobb változás az adóalap meghatározásának szemléletében történt. Eddig pénzforgalmi alapon kellett meghatározni az adóalapját, amely jelentősen függött a kimenő és bejövő számlák megfizetésének időpontjából, így jelentős bizonytalanságot hozott a fizetendő adóelőleg tervezhetőségében. Éppen ez indokolta, hogy kis számú vállalkozás választotta ezt az adózási módot. 2017 évtől azonban az adó meghatározásából eltűnt a pénzforgalmi szemlélet, s az adó és adóelőleg meghatározása a kettős könyvvitelben kimutatott adatokon nyugszik.
A 2017. január 1-jével a személyi jellegű kifizetések és a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék összegére épül. Ehhez járulnak hozzá – most már kisebb számban is lévő – módosító tételek:
Növelő tételek
- Tőkekivonás révén a ST csökkenés összege (JT csökk esetén ST-ét arányosan kell csökkenteni!)
- KIVA időszak alatt jóváhagyott osztalék összege;
- Pénztári növekmény értéke;
- Nem vállalkozás érdekében felmerült költség, ráfordítás;
- Adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összege; • Behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés;
- Kapcsolt felek között nem piaci ár miatt növelés.
Csökkentő tételek
- Tőkebevonás révén a ST növekedés összege;
- Kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel;
- Pénztár értékének tárgyévi csökkenése;
- 2017 előtt is KIVA alany esetén további csökkentő tétel;
- Kapcsolt felek között nem piaci ár miatt csökkentés.
Az adóalap számításnál további csökkentő tétel – bizonyos határok között:
- KIVA Előző évek növelő és csökkentő tételekből elhatárolt összege;
- TAO (társasági adó) előző évekből elhatárolt veszteség;
- Korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök (beruházások), szellemi termékek és kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos kifizetések.
A KIVA mértéke a szociális hozzájárulási adó csökkentésévével párhuzamosan 14 %-ra csökkent.
Ahhoz, hogy azt meg tudjuk határozni, hogy a KIVA adózási mód megéri-e az adott vállalkozásnak, össze kell hasonlítani az ugyanarra az időszakra vonatkozó társasági adóval. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a TAO számításnál alkalmazott különféle adóalap csökkentő tételek és adókedvezmények a KIVA választásnál azonban nem érvényesíthetők. Ezért célszerű a tervezésnél beszámolóval lezárt év adatai alapján kikalkulálni a KIVA-t és a TAO-t, s ehhez képes előre vetíteni a 2017 év tervezett bérjellegű adatokat.
A könyvelők – tanácsadói tevékenységük keretében – segítséget adnak a szabályok pontos ismertetésében és a döntést előkészítő kalkulációban. Az adózási nem választásáról azonban a döntést minden esetben – annak előnyeinek és hátrányainak a mérlegelése után – a vállalkozás vezetőjének kell meghoznia.
Az adónemről bővebb információk megtalálhatók: http://5percado.hu/kisadozo-vallalkozasokat-es-kisvallalati-adozokat-erinto-2017-evi-valtozasok/
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Kapcsolódó dokumentumok:
Forrás:
www.stallum.hu