Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Kapott támogatások elszámolása IV.rész – Vegyes finanszírozású támogatások

Vegyes finanszírozású támogatások

 

Cikksorozatunk első részében áttekintettük általánosságban a kapott támogatások ismertetőjegyeit, valamint a fejlesztésre kapott, tőketartalék javára elszámolandó támogatásokat, míg a második részben az eredménytartalék javára elszámolandó támogatásokat vettük górcső alá. A harmadik részben a költség-ráfordítás ellentételezésére kapott támogatások elszámolását mutattam be. Cikksorozatunk utolsó, negyedik részében a vegyes finanszírozású támogatásokkal kapcsolatos elszámolásokat ismertetem.

 

 

1.4 Vegyes finanszírozású támogatások

 

 

A kapott támogatások vegyes finanszírozásúak is lehetnek, így előfordulhat, hogy a támogatást fejlesztésre, illetve költség-ráfordításra is kapják/igénylik. Ha vegyes finanszírozású a támogatás, akkor külön-külön kell a számviteli elszámolás szempontjából elbírálni, hogy melyik része a fejlesztésre kapott és melyik része a költség-ráfordításra kapott támogatás. A számviteli törvény előírása alapján a fejlesztési támogatásokat csak és kizárólag befolyáskor lehet elszámolni, így a számviteli elszámolást nem befolyásolja, hogy azokat a vállalkozások pályázatos támogatás keretében kapják, vagy jogszabály alapján igénylik.

 

Ilyen vegyes finanszírozású támogatás például a borszőlő telepítésére adott támogatás, mert egyrészt adnak az új szőlőültetvény telepítésére támogatást, ami fejlesztési támogatásnak minősül, mert a szőlőültetvény tárgyi eszköz lesz, így ezt a támogatási részt befolyáskor lehet egyéb bevételként elszámolni, majd az időbelileg el kell határolni. Ugyanakkor az új ültevény termőre fordulásáig árbevétel kiesése is lesz a vállalkozásnak, melyre szintén kap támogatást. Ez a támogatási rész viszont jövedelempótló támogatásnak minősül, melyet az igénylés alapján – figyelembe véve a mérlegkészítés időpontját – egyéb bevételbe el kell számolni, azt azonban időbelileg nem lehet elhatárolni.

 

 

1.4.1 Példák költség-ráfordításra kapott támogatások elszámolására

 

 

A számviteli törvény több költség-ráfordítás jogcímnél választási lehetőséget ad, hogy azt vállalkozás folyó költségként számolja el felmerüléskor, vagy aktiválja azokat. Ilyenek például az alapítás-átszervezési költségek, vagy a kísérleti fejlesztés költségei. Amennyiben ezekhez a vállalkozás támogatást kap, a támogatások elszámolása függ attól, hogy a költségek folyó költségként kerülnek elszámolásra vagy aktiválják azokat. A példák keretében ezekre térünk ki részletesen.

 

1.4.1.1 Alapítás átszervezés költségeinek az elszámolása

 

A számviteli törvény az alapítás-átszervezés költségeinek elszámolása tekintetében több lehetőséget is tartalmaz.

 

A számviteli törvény 25. § (2) bekezdésének előírása szerint az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke. Az alapítással, átszervezéssel kapcsolatos költségek aktiválása lehetővé teszi a vállalkozónál, hogy az alapítás, az átszervezés kapcsán felmerült költségek ne kizárólag az alapítás, az átszervezés évének eredményét terheljék.

 

A számviteli törvény hivatkozott előírásaiból következik, hogy a vállalkozót választási lehetőség illeti meg, hogy az alapítás-átszervezés költségeit felmerüléskor költségként elszámolja, vagy aktiválja (erre vonatkozó döntését, annak feltételeit a számviteli politikában kell rögzítenie).

 

Az alapítás-átszervezés jövőben felmerülő költségeire a számviteli törvény 41. § (2) bekezdése alapján az adózás előtti eredmény terhére – a szükséges mértékben – céltartalék is képezhető, ha a mérleg fordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a várhatóan jelentős összegű átszervezési költségek a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. A későbbiekben a költségek elszámolásakor a céltartalék feloldása ellentételezi a felmerült költségeket.

 

A céltartalék-képzés előrehozott, az immateriális javak közötti aktiválás pedig késleltetett elszámolása a felmerülő, az első esetben a várható, a második esetben a tényleges költségeknek.

 

A számviteli törvény előírásaiból következik az is, hogy azon költségekre, ráfordításokra, amelyekre a számviteli törvény előírásai szerint céltartalékot képzett a vállalkozó, azokat a felmerüléskor alapítás-átszervezés költségként nem aktiválhatja (azaz számviteli politika döntés függvényében a két módszerből csak az egyik alkalmazható).

 

A számviteli törvény 25. § (3) bekezdésének előírása az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan – a számviteli törvény 51. §-a szerinti – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak – a kifejezetten alapítási, átszervezési költségeken túlmenően többek között – a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei, valamint az ásványkincs-kutatási tevékenység során felmerült olyan költségek, amelyek a kapcsolódó beruházás, felújítás bekerülési értékében nem vehetők figyelembe, feltéve, hogy e költségek a kutatási tevékenység eredményeképpen kitermelt ásványkincs hasznosításból származó bevételekben várhatóan megtérülnek.

 

A számviteli törvény előbb hivatkozott előírása külön feltételül szabja, hogy csak abban az esetben lehet az alapítás-átszervezés költségeit aktiválni, ha azok várhatóan a bevételekben megtérülnek. Így a vállalkozónak a számviteli politikában azt is szabályoznia kell, hogy a megtérülést e tekintetben hogyan dokumentálja (pl. következő évekre összeállított üzleti tervvel).

 

Alapítással kapcsolatos költségek jellemzően új cég alapításakor, a tevékenység megkezdése során merülnek fel (pl. ügyvédi díjak, alapítással kapcsolatos hatósági díjak, illetékek), míg az átszervezési költségek a tevékenységet már folytató cégnél merülnek fel (pl. a hatékonyabb munkaszervezés érdekében a technológiai, gyártási folyamatok sorrendjének a megváltoztatása, a munkavégzés feltételeinek a megváltoztatása, a vállalkozáson belül használatban lévő gépek, berendezésesek áthelyezése, telephelyváltás költségei, az átszervezéshez igénybe vett szakértők által számlázott díjak). A használatban lévő gépek, berendezések vállalkozáson belüli áttelepítésekor felmerülő költségek lehetnek pl. a gépek, berendezések alapozásának megszüntetése, ezen eszközöknek más helyre történő átszállítási költségei, áthelyezés utáni újra alapozási-, szerelési, és üzembe helyezési költségei, melyeket átszervezési költségként aktiválni lehet. [Ezeket a költségeket nem lehet a már korábban üzembe helyezett tárgyi eszközök bekerülési értékében aktiválni, mivel a számviteli törvény előírásai alapján nem minősülnek a tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munkának, illetve felújításnak.]

 

Az átszervezések a gyakorlatban sokszor párosulnak dolgozói elbocsátásokkal is. Az elbocsátott dolgozók a jövőben nem fognak tevékenységet végezni, így az elbocsátáshoz kapcsolódóan felmerült költségek (pl. végkielégítés) a jövőben nem térülnek meg, ezért ezek a költségek nem minősülnek alapítás-átszervezési költségnek, azokat nem lehet aktiválni, így a felmerülés évében költségként kell elszámolni. A jövőben várható végkielégítési költségekre – amikor a tevékenység átszervezése ismerté vált, az erre vonatkozó döntést meghozták – a számviteli törvény 41. § (1) bekezdésének előírása alapján céltartalékot kell képezni, majd a költségek felmerülésekor a céltartalék feloldása ellentételezi a felmerült költségeket.

 

Átszervezéses költségnek minősülnek az ISO és egyéb minőségbiztosítási rendszerek bevezetésével kapcsolatosan felmerülő költségek is. A minőségbiztosítási rendszerek évenként felmerülő felügyeleti díjait, valamint audit költségeit azonban nem lehet aktiválni, azokat felmerüléskor igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni (a bevételekbe való megtérülésük nem alátámasztható).

 

A vállalkozási tevékenység bővítésével kapcsolatos költségek is aktiválhatóak alapítás-átszervezés költségként, ha a számviteli törvény által megnövelt egyéb feltételek teljesülnek. Ilyen gyakorlati eset lehet, hogy az eddig végzett tevékenységét a vállalkozó jelentősen bővíti, vagy a tevékenységi körét új tevékenységgel bővíti (pl. ide tartozhatnak az új tevékenység piacra történő bevezetésével kapcsolatos piackutatási-, reklámozási-, tanácsadási- stb. költségek). Ez utóbbiakra gyakran kapnak támogatást is vállalkozások.

 

A számviteli törvény 52. § (4) bekezdése szerint a befejezett aktivált alapítás-átszervezés értékét öt év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet értékcsökkenésként elszámolni (így a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása nem függ össze az átszervezés gazdasági tartamával).

 

A számviteli törvény az aktivált alapítás-átszervezésre történő terven felüli értékcsökkenés elszámolására tételes előírást nem tartalmaz, a számviteli törvény 53. § (2) bekezdésében leírt általános szabályokból kell kiindulni, mely szerint, ha az immateriális jószág nem használható rendeltetésének megfelelően, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, akkor azt a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után a könyvekből ki kell vezetni. Így az aktivált alapítás-átszervezésre is – ha az előbbi feltételekből valamelyik teljesül – akkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. Ilyen eset lehet, ha a vállalkozónál átszervezést hajtottak végre, mely költségeinek megtérülése a tevékenység bevételében várható volt, ezen átszervezést követően olyan újabb átszervezést hajtottak végre, mely az előző átszervezés eredményét megszüntette, ezért az átszervezésre fordított korábbi költségek a jövőben már várhatóan nem térülnek meg.

 

A számviteli törvény 38. § (3) bekezdés c) pontjának előírása alapján eredménytartalékból lekötött tartalékot kell képezni az alapítás-átszervezés aktivált értékéből még le nem írt összegre (azaz a mindenkori nettó értékre). A lekötött tartalék képzésének a célja, hogy a még eredmény terhére le nem írt összeg ne lehessen a tulajdonosoknál osztalékfizetési fedezet.

 

Például a gyakorlatban a vállalkozások kapnak új tevékenység piacra történő bevezetésével kapcsolatos piackutatási-, reklámozási-, tanácsadási- stb. költségekre támogatást, ami számviteli szempontból – az előbbiekben leírtak szerint – alapítás-átszervezési költségnek minősülnek. Így a vállalkozás eldöntheti, hogy azokat felmerüléskor költségként számolja el, vagy az immateriális javak között aktiválja. Amennyiben az ilyen jogcímen felmerülő költségeket a vállalkozás aktiválja, akkor annak költségei terv szerinti értékcsökkenési leírásként több év alatt fognak megjelenni. Ilyen esetben a támogatás elszámolását befolyásolja a költségek aktiválása, mert a kapott támogatás költség-ráfordításra kapott támogatásnak minősül ugyan számviteli szempontból, azonban az így megkapott támogatást – a fejlesztésre kapott támogatásokhoz hasonlóan – időbelileg el kell határolni és az üzleti évenként elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással arányosan kell feloldani.

 

1.4.1.2 Saját vállalkozásban végzett kísérleti fejlesztés költségeinek elszámolása   

 

A gyakorlatban a vállalkozások sok esetben kapnak kutatás-kísérleti tevékenységekhez támogatást.

 

A számviteli törvény 25. § (4) és (5) bekezdése tartalmazza a kísérleti fejlesztési költségek immateriális javak közötti aktiválásának a feltételeit. A kísérleti fejlesztési költségek aktiválása szintén nem kötelezettség, hanem lehetőség.

 

A számviteli törvény előírása szerint kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összegeket és a saját tevékenység során felmerült – a számviteli törvény 51. §-a szerinti – közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben – szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet – nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci – várható piaci – árát meghaladják.

 

A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható előállítási költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után.

 

A számviteli törvény hivatkozott előírásából következik, hogy a több éven át folyó kísérleti fejlesztés költségeinek aktiválásáról az elvi döntést már a projekt indulásakor szükséges meghozni, illetve következik az is, hogy a vállalkozónak a megtérülést (például üzleti tervekkel) dokumentálnia kell.

 

A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérlegforduló napjáig még be nem fejezett kísérleti fejlesztés – jövőben várhatóan megtérülő- közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nem csak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon eszközök közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, jellemzően a kísérleti fejlesztés befejezésekor lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Ebben az esetben még nem különül el a kísérleti fejlesztés és az annak eredményeként létrehozott aktiválható eszközök közvetlen költsége.

 

Ha a kísérleti fejlesztés eredménytelenül zárul, mert annak költségei a jövőbeni bevételekből várhatóan nem fognak megtérülni, vagy a kísérleti fejlesztés végül eredménytelen lesz, akkor a befejezetlenként állományba vett összeget a számviteli törvény 53. § (1) bekezdés d) pontjának előírása alapján, terven felüli értékcsökkenés elszámolásával meg kell szüntetni.

 

A számviteli törvény hivatkozott előírásaiból az is következik, hogy

  • az alapkutatás és az alkalmazott kutatás közvetlen és közvetett költségei, valamint
  • a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatóak,

azokat a felmerüléskor minden esetben költségként kell elszámolni.

 

Azt, hogy mi minősül a számviteli törvény szempontjából kísérleti fejlesztésnek, azt a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 214. évi LXXVI. törvény 3. § 7. pontja tartalmazza. E szerint a kísérleti fejlesztésbe nem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változtatások, amelyeket termékeken, gyártósoron, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban lévő műveleteken végeznek, akkor sem, ha e változtatások fejlesztésnek minősülnek, illetve ha e változtatások az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezik.

 

A kísérleti fejlesztés lehet:

  • saját vállalkozásban végzett, illetve
  • más vállalkozóval, intézettel, egyetemmel stb. végeztetett

kísérleti fejlesztés.

 

Saját vállalkozásban végzett kísérleti fejlesztésnek az a tevékenység minősül, amikor a vállalkozó a kísérleti fejlesztést saját vállalati kutatóhellyel, vagy vállalkozáson belül elkülönült szervezeti egységgel – külön megrendelés nélkül – saját kockázatára, saját dolgozóival, saját vagy bérelt eszközökkel, saját eredménye terhére végzi.

 

A számviteli törvény hivatkozott előírása alapján a saját vállalkozásban végzett kísérleti fejlesztés közvetlen költségeit lehet aktiválni. A számviteli törvény 51. § (1) és (2) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket a termékek és a szolgáltatások közvetlen önköltségének (és ezzel a közvetlen költségeknek) a tartalmára vonatkozóan. A számviteli törvény hivatkozott közvetlen önköltségre vonatkozó előírásai nem tesznek különbséget abban, hogy a kísérleti fejlesztési tevékenységet a vállalkozó saját kockázatára, megrendelésre vagy más gazdálkodóval közösen végzi.

 

A közvetlen költségek konkrét tételeinek a tartalmát – az előbb hivatkozott számviteli törvényi előírások figyelembevételével – minden vállalkozónak a rá vonatkozó sajátosságoknak megfelelően kell meghatároznia.

 

A kísérleti fejlesztés közvetlen költségeként csak olyan költségek vehetők figyelembe, amelyek bizonyítható módon közvetlenül az adott tevékenységhez kapcsolódnak (a tevékenységhez közvetlenül merülnek fel vagy megfelelő mutatószámok alapján a tevékenységre feloszthatóak). A felosztásra kerülő költségeknél olyan vetítési alapot kell meghatározni, amely a kísérleti fejlesztési tevékenységhez történő közvetlen hozzárendelést biztosítja. Ezen túlmenően a közvetlen önköltség értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket nem tartalmazhat.

 

A vállalkozónak a kísérleti fejlesztési költségekről olyan analitikus nyilvántartást kell vezetnie, amelyből kísérleti témánként (projektenként) megállapíthatóak a közvetlen költségek.

 

A kísérleti fejlesztés közvetlen költségei jellemzően az alábbiak lehetnek:

 

  • személyi jellegű ráfordítások

A kísérleti fejlesztési tevékenységben résztvevő munkavállalók bérköltsége és személyi jellegű egyéb kifizetései a tevékenység közvetlen költségeinek minősülnek, ha megfelelő analitikus nyilvántartás – például munkaidőráfordítás-nyilvántartás – alapján meg tudják osztani, hogy az egyes munkavállaló mennyi időt tölt az adott kísérleti fejlesztési tevékenység érdekében. A munkaidő nyilvántartás alapján történő költségfelosztás egy adott kísérleti fejlesztési tevékenységhez való közvetlen hozzárendelést biztosítja, így az vetítési alapként elfogadható.

 

Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a munkavállalókkal kapcsolatosan lehetnek olyan személyi jellegű ráfordítások is, amelyeket nem lehet a kísérleti fejlesztési tevékenységhez közvetlen önköltségben figyelembe venni, mivel a tevékenységhez való közvetlen hozzárendelés nem biztosítható, amelyek felmerülése esetén nem áll fenn a munkavállaló tényleges közreműködése a projekttel összefüggésben. Ilyen költségek lehetnek például a felmentési időre járó munkabér, a végkielégítés, a betegszabadság idejére fizetett összeg.

 

A konferenciákon, szakmai rendezvényeken való részvétel költségei jellemzően nem minősülnek közvetlen költségnek, mivel általában szolgálják a projektben dolgozók szakmai fejlődését és nem egy-egy konkrét projekt megvalósulása érdekében merülnek fel.

 

  • vásárolt anyagok

A kísérleti fejlesztési tevékenység érdekében vásárolt anyagokat megfelelő utalványozás mellett – a projekt azonosítószáma alapján – közvetlen költségként, mint anyagköltség, figyelembe lehet venni. Amennyiben nem rendelhető egyértelműen adott kísérleti fejlesztési projekthez, akkor az anyagköltség arányszámmal történő felosztása általában nem felel meg a törvényi előírásoknak, mivel a tevékenységhez való közvetlen hozzárendeléshez megfelelő arányszámot nem lehet állítani.

 

  • kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszközök, immateriális javak

Ha a tárgyi eszközöket, a szellemi termékeket, a vagyoni értékű jogokat konkrét projekthez használják, akkor azok terv szerinti értékcsökkenési leírását is figyelembe lehet venni. A kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszközök, immateriális javak terv szerinti értékcsökkenési leírásának vetítési alapokkal való felosztása is elképzelhető, ha a vetítési alap a közvetlen hozzárendelést megfelelően biztosítja (például hány órát dolgozott a gép az adott projekten). Immateriális javaknál figyelembe vehető a projekthez vásárolt szabadalom vételára, licenc díja, know-how ellenértéke, szolgálati találmány után fizetett találmányi díj, stb. is. Műszaki berendezések bérleti, fenntartási díjai is figyelembe vehetőek, ha az eszközöket konkrét projekthez veszik igénybe, illetve konkrét projekt tárgyi eszközén kell javítást, karbantartást végezni.

 

Elkülönült szervezeti egységben végzett kísérleti fejlesztés irodáinak, laboratóriumainak, stb. bérleti díja egy adott projekt közvetlen költségében csak akkor vehető figyelembe, ha megfelelő vetítési alappal az adott projekthez hozzárendelhető (például négyzetméter arányában fizetik a bérleti díjat, akkor az adott projekt által használt négyzetméter arányában osztják el). Ha azonban a központi irodát csak az adminisztráció használja, akkor annak költségeit az adott kísérleti fejlesztési projekt közvetlen költségében nem lehet figyelembe venni.

 

  • igénybevett szolgáltatások

Egy adott projekthez kapcsolódóan megrendelt – harmadik felek által teljesített – szolgáltatások költsége a kísérleti fejlesztés közvetlen költségének minősül – és így az aktivált érték részét képezheti –, ha a szolgáltatást egy konkrét kísérleti fejlesztési projekthez kapcsolatosan veszik igénybe.

 

A kísérleti fejlesztés aktiválására kerülő közvetlen költségeit csökkenti:

  • a visszanyert hulladékok haszonanyag értéke,
  • a kísérleti fejlesztés során előállított tárgyi eszközök, szellemi termékek közvetlen önköltségen számított értéke.

 

Amennyiben a kísérleti fejlesztés sikeresen zárult, az aktivált többletköltségeket olyan arányban indokolt terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolni, ahogy az a létrehozott készlet, tárgyi eszköz, szellemi termék értékesítése során megtérül, figyelemmel arra, hogy ennek az ideje a számviteli törvény előírása alapján legfeljebb öt év lehet. Ha az aktiválást követően korlátozzák a kísérleti fejlesztés eredményeként megvalósuló tevékenységet, azaz megszűnik annak a lehetősége, hogy az aktivált költségek a jövőbeni bevételekből megtérüljenek, akkor a még le nem írt összegben terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni.

 

A kísérleti fejlesztésre kapott támogatás elszámolása attól függ, hogy a támogatásból finanszírozott fejlesztés hasznosítható eredménnyel zárul-e vagy sem, vagy az csak részben hasznosítható, illetve, hogy ezeket a költségeket aktiválja-e vagy sem.

 

Ha a vállalkozó szerint a támogatásból finanszírozott kísérleti fejlesztés jövőbeni hasznosíthatósága bizonytalan, akkor a felmerült kísérleti fejlesztési költségeket a felmerülés időszakában elszámolja költségként és elszámolja egyéb bevételként a kísérleti fejlesztési költségek ellentételezésére kapott támogatás összegét is. Ha azonban a kísérleti fejlesztési költségek egy része a következő üzleti év(ek)ben merül csak fel, úgy az ellentétezésre kapott és egyéb bevételként elszámolt támogatás arányos összegét időbelileg el kell határolni, és a következő üzleti év(ek)ben a költségek felmerüléseskor kell azt feloldani, egyéb bevételként kimutatni.

 

Ha a vállalkozó szerint a támogatásból finanszírozott kísérleti fejlesztés várhatóan hasznosítható eredménnyel fog zárulni, amelynek felmerült közvetlen költségeit aktiválja, úgy a kapott támogatás a számviteli elszámolás szempontjából fejlesztési támogatásként kezelendő. Ebben az esetben a kapott támogatást egyéb bevételként kell elszámolni, amelyet halasztott bevételként időbelileg el kell határolni.  A halasztott bevételként kimutatott, a befejezett kísérleti fejlesztés aktivált értékének a költségek, ráfordítások felmerülésével arányos összegét kell majd a következő üzleti év(ek)ben az egyéb bevételekkel szemben feloldani.

 

 

 

Gulyásné Sinka Erika

MINKE szakértő

 

TOVÁBBI FOLYAMATOS SZAKMAI TÁMOGATÁSÉRT KATTINTS: