Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Januártól az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel meghatározása új szabály szerint történhet.

Az Szja tv. VI. fejezetében foglalt 17. § 2019. január 1-jétől a (3a) bekezdéssel egészül ki, amelynek értelmében nem minősül az ingatlan-bérbeadás bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre – az igénybevétellel arányosan – áthárított díja.

Az ingatlan-bérbeadást jogszerűen adószám nélkül folytató magánszemélyek is önálló tevékenységet folytatnak, így 2019. január 1-jétől ez a szabály rájuk is vonatkozik, nem vonatkozik viszont a bérbeadási tevékenységet egyéni vállalkozóként folytató magánszemélyekre, mivel az egyéni vállalkozók bevételüket az Szja tv. X. fejezetéből kiindulva kötelesek meghatározni.

Az új szabály valószínűleg azon a logikán alapul, hogy teljesen felesleges a bérlőre a bérleti díjon felül átterhelt olyan tételek bevételkénti elszámolását előírni, amelyek egyező összegben költségként is figyelembe vehetők, ezáltal a bérbeadónál ténylegesen jövedelem sem keletkezik.

 

Az új szabály 2019. január 1-jétől akkor is irányadó, ha a bérbeadó tételes költségelszámolást alkalmaz, illetve 10%-os költséghányadot érvényesít.

Amennyiben a bérlő a felmerülő közüzemi költségek ellentételezéseként a bérleti díjon felül fix összegű költségátalányt köteles fizetni, akkor megítélésem szerint nem alkalmazható a szóban forgó jogszabályi rendelkezés. Ekkor a jelenleg hatályos szabály szerint kell 2018. december 31-ét követően is eljárni, azaz a költségátalányt bevételként kell elszámolni, a bizonylattal igazolt és a bérbeadás érdekében felmerült kiadások pedig költségként vehetők figyelembe.

Felvetődik a kérdés, hogy megvalósul-e ez a követelmény abban az esetben is, ha a bérbeadó a bérlő által a bérleti díjon felül fizetendő közüzemi költségeket nem mérőórák fogyasztási adatai alapján határozza meg, hanem naturális mérőszám (pl. alapterület, légköbméter) alapján.

Álláspontom szerint ez a megoldás is elfogadható, ha a bérbeadó által használt mérőszám valóban alkalmas a bérlő által generált tényleges fogyasztás meghatározására. Remélhetőleg ezzel kapcsolatban a közeljövőben az adóhatóság is közzéteszi jogértelmezését.

Amennyiben a bérleti díj a szerződés szerint magában foglalja a bérbeadónál felmerülő költségeket is, akkor 2019. január 1-jétől nem történik változás a jelenleg hatályos szabályokhoz képest. Ekkor a bérbeadónál felmerült költségek nem „viselkednek” áthárított költségként, így azokat később költségként figyelembe veheti.

Az ingatlannal összefüggésben a bérlőnél jelentkező költségeket a bérbeadó nem háríthatja át a bérlőre, így ezek jelenleg és a jövőben is a bérbeadónál sem bevételként, sem költségként nem jelentkezhetnek.

 

Forrás:

www.vezinfoblog.hu