Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Hogyan érdemes használni a NAV honlapján található kivakalkulátort?

Szerző: Egri-Retezi Katalin – könyvvizsgáló, adószakértő
Állami és Európai Uniós támogatások elszámolása (szakkönyv) társszerző
Gazdasági társaságok és szövetkezetek átalakulása 2016 (szakkönyv) társszerző

Az őszi adócsomaggal a kiva rendszerében jelentős változtatásokat foganatosítottak, sőt december 12-én további kedvező módosításokat fogadott el a parlament (még kihirdetésre vár).

Az alábbi összeállításunk csak azokra az összefüggésekre összpontosít, amelyek a kivára történő áttérés számítását segítenek megérteni, tehát a választás/visszatérés technikai feltételeit, továbbá a bevallások, bejelentkezések szabályait itt nem részletezzük.

A kiva alapjának meghatározása

Főszabály továbbra is, hogy a kiva alapja: minimum a személyi jellegű kifizetések összege, az alábbi eltérésekkel.

Az adó alapjának két tényezője:

  • „A” összetevő: tőke, osztalékműveletek és egyéb korrekciós tételek

+/− Tőkekivonás/tőkebevonás
+/− Jóváhagyott/kapott (járó) osztalék
+/− Szokásos piaci ár miatti különbözet
+/− Pénztárnövekmény/csökkenés speciális összege
+  Tao. 3/A sz. melléklet szerinti ráfordítások
+  Megfizetett bírság, pótlék
+  Elengedett (nem behajthatatlan) követelés
−  Korábbi kivások korrekciós tétele (csak 2017-ben)
−  Veszteségleírás

Ez az „A” összetevő a korábbi pénzforgalmi szemléletű korrekciós tételeket váltja fel. Ezek között is szerepel a pénztárváltozás eleme, de sokkal szűkebb körben fordulhat elő, és kizárólag speciális módon, a készpénzt kiemelve a pénzeszközökből.

rendezveny
SZJA, ÁFA, TAO, ART, HELYI ADÓK, TBJ, EHO, EVA, KATA, KIVA
Időpont: 2016. december 19., hétfő
Előadó: Gottgeisl Rita  (adószakértő, könyvvizsgáló, Adótanácsadók Egyesülete Nonprofit Tagozat elnöke)

A házipénztárhoz kapcsolódó speciális korrekciós tétel meghatározásának alapja a pénztár úgynevezett mentesített értéke:

  • a 2017. évi bevétel 5%-a,
  • minimum 1 millió Ft, vagy
  • a 2017. évi (kivába való áttérés) nyitó mérleg szerinti értéke.

Tehát e három érték közül a legmagasabb összeg.

Növelő tétel a pénztár értékének a tárgyévi növekménye, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegében kimutatott összegnek a mentesített részét meghaladó értéke.

Csökkentő tétel ugyanakkor a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének csökkenése, de legfeljebb a pénztár előző évi értékének a mentesített részét meghaladó összege.

Lényeges különbség, hogy a jóváhagyott és a kapott osztaléknál is a döntés számít, és nem a pénzügyi rendezés. A jóváhagyott osztalék értelemszerűen növeli az „A” részt, míg a járó osztalékkal csökkenteni kell azt. Azonban nem része a kivaalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartalékának terhére jóváhagyásra kerülő osztalék összege.

A korábbi kivaalanyok (2017. előtti) korrekciós tételét a NAV számítja, majd közli annak összegét 2017. december 31-ig. Ennek szerepe az, hogy a „régi” kivaalanyok 2013–2016. időszakára elszámolt tételeihez kapcsolódóan csökkentő tételt érvényesíthessenek, ezáltal ne érintse őket hátrányosan az új szisztémára való átállás.

Az „A” összetevő egyenlege a fenti képlet alapján pozitív és negatív előjelű is lehet, de a negatív összeg felhasználási módja kedvezőbb a korábbi szabályozáshoz képest, mint ahogyan azt a későbbiekben ismertetjük.

  • „B” összetevő: személyi jellegű kifizetések

Itt a szabályozás lényegében azonos a 2016. évivel. Kedvező változás, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó járulékalapja nem része a kiva alapjának.

A főszabálytól eltérő kivaalap-számítási elv a két összetevő összevonásakor:

  1. Amennyiben az „A” összetevő pozitív egyenlegű, úgy első lépésben az előző évek elhatárolt vesztesége annak összegét csökkenti.
  2. Ha az a) pont szerinti összevonás egyenlege negatív, azaz az előző évek vesztesége az „A” összetevőt meghaladja, úgy ennek a negatív összegnek mint elhatárolt veszteségnek a felhasználására a korábbi korlátozás nem vonatkozik, mivel megszűnt a veszteségnek a 10 év alatti, egyenlő összegű részletekben való leírhatósági szabálya, azaz gyorsabban érvényesíthető lesz. Ennek feltétele, hogy az a) pont szerinti fennmaradó veszteséggel legalább azonos értékű legyen a beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással), szellemi termékekkel, kísérleti fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összege.
  3. Feltételezve, hogy van b) pont szerint fel nem használt veszteség, úgy azzal az említett beruházott eszközök összegéig csökkenthető a „B” összetevő – személyi jellegű kifizetések –, mint a minimum adóalap. Ez a csökkentés már a tárgyévben is megtehető! Eddig, ha a pénzforgalmi szemléletű eredmény bármely adóévben negatív volt, akkor ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben csökkenthette a pénzforgalmi szemléletű pozitív eredményét.

 

Példa veszteségelhatárolásra:

Számítsa ki a kisvállalati adóalapot 2017-ben az alábbi adatok alapján!

NAV szerinti speciális – egyszeri – csökkentő összeg 1 000 eFt
Osztalék jóváhagyott összege 5 000 eFt
Elengedett követelés kapcsolttal szemben 500 eFt
Előző évek elhatárolt vesztesége 18 000 eFt
Tárgyévi beruházásra kifizetett összeg 12 000 eFt
Személyi jellegű ráfordítások összege 15 000 eFt

 

Megoldás:

„A” rész: −1000+5000+500=4500

„B” rész: 15000 eFt (főszabály szerinti minimum adóalap)

Első korrekció: „A” rész nulláig csökkentése az előző évek elhatárolt veszteségének terhére

Második lépés: 18000−4500=13500 marad a „B” rész csökkentésére az elhatárolt veszteségből, de a beruházás ennél kisebb (12000 eFt), így

Adóalap= 15000−12000 =3000 eFt

Adómértékek

Kiváltott adók:

  • Társasági és osztalékadó: 10% , illetve a törvényjavaslat szerint 2017-től 9%
  • Szociális hozzájárulási adó: 27% , illetve a törvényjavaslat szerint 2017-től 22%, 2018-tól 20%
  • Szakképzési hozzájárulás: 1,5%

A kiva mértéke: 16%, illetve törvényjavaslat szerint 2017-től 14%, majd 2018-tól 13%

Áttérés a kivára (a társasági adó alól)

Kedvező változás, hogy a kisvállalati adózásra való áttérés már nem igényel speciális adóalapmódosító tételeket.

A kiva szerinti adóalanyiság a NAV-hoz történő bejelentést követő hónap első napjától hatályos, a Tao tv. hatálya alól kikerülő adózóknak a megszűnésre tekintettel ’71-es bevallást kell benyújtaniuk.

A kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőzően a Tao tv. előírásai szerint érvényesített kedvezményekkel kapcsolatban előfordulhat társasági adófizetési kötelezettsége (pl. a kedvezményre a megszerzett jogosultságot elveszítette, nem tartotta be a Tao tv. szerinti kkv. beruházási kedvezményre való jogosultsággal kapcsolatos tartási kötelezettséget). Ha erre sor kerülne, a visszafizetendő társasági adókedvezményt az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény évéről benyújtott bevallásában vallja be.

Visszatérés a társasági adó hatálya alá

A társasági adó hatálya alá való visszatérés esetén a vállalkozásnál hagyott eredménytartalék beruházásra fel nem használt részére lekötött tartalék képzését írja elő a jogszabály. A fejlesztési tartalék szabályai szerint kell az összeget felhasználni, viszont kedvező előírás, hogy a halasztott adókötelezettség után akkor sem kell késedelmi kamatot fizetni, ha azt az adózó végül nem fordítja beruházásra.

A lekötött tartalék számítása:

a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék
(−) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt bevételként elszámolt osztalék összege
(−) a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz könyv szerinti értéke

A fenti tételek összevont egyenlege szerint:

  • Pozitív egyenlegnél: lekötött tartalék képzése (a fejlesztési tartalék szabályai szerinti felhasználás, de következő négy évben beruházásra fel nem használt rész miatt nincs késedelmi pótlék, csak tao)
  • Negatív egyenlegnél: elhatárolt veszteség

Kedvező az a szabály is, hogy a kisvállalati adó alatt keletkezett elhatárolt veszteség a társasági adó alatt is továbbvihető.

Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy amennyiben a kiva időszakában bevont tőkét a társasági adó hatálya alatti időszakban szeretnék a tulajdonosok kivonni, az a társasági adó alapját fogja növelni.

Azt is számításba kell venni, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz bekerülési értéke nem írható le a társasági adóra visszatérést követően.

Mintafeladat a döntéshez

Az alábbi esetnél valamennyi adóévben azonos személyi jellegű kifizetéssel és adózás előtti eredménnyel kalkuláltam, kevés korrekciós tételt alapul véve, hogy könnyebb legyen a két rendszer összehasonlítása. Nem kalkuláltam továbbá a kkv.-kat megillető beruházási kedvezménnyel sem, mivel a leggyakrabban előforduló korrekciós tételek több évre vonatkozó összefüggéseire próbáltam felhívni a figyelmet.

Nem a kihirdetés előtt álló új törvény szerinti kulcsokkal számoltam, mivel a NAV honlapján elérhető kivakalkulátort teszteltem, így az ott kapott eredményhez tudok megjegyzéseket fűzni. Nincs tökéletes metodika az összes áttérési esetre, de ez a táblázatos kidolgozás segíthet a gondolkodásban, hogy milyen tényezőket kell figyelembe venni az áttérésről szóló döntés előtt. Amennyiben valaki a kalkulátort használja, érdemes figyelembe vennie a feladat végén található észrevételeimet is.

A példában szereplő „Áttérő Kft.” beszámolóinak kiemelt adatai ezer Ft-ban szerepelnek. Az első adóév az áttérés éve, a további három adóévben kivás, majd az utolsó adóévben visszatér a társasági adó hatálya alá.

Összehasonlítás a két adózási formában:

Megnevezés 1. adóév 2. adóév 3. adóév 4. adóév 5. adóév
Adózás előtti eredmény 80 000 80 000 80 000 80 000 80 000
Tőkeemelés 2500
Társasági adóalap korrekció 3 000
Jóváhagyott osztalék 35 000                         35 000                           35 000                  35 000
Személyi jellegű ráfordítások 10 000 10 000 10 000 10 000 10 000
Tárgyévi új beruházás 40 000
Tao időszak alatti még fel nem használt elhatárolt veszteség 30 000
Kivaalap           0 22 500 45 000 45 000 45 000
Kiva         0 3 600 7 200 7 200 7 200
Hagyományos adók a Tao hatálya alatt        
Szocho és szakképzési 2 850 2 850 2 850 2 850 2 850
Tao 5 300 8 000 8 000 8 000 8 400
(Alap: 80000+3000−30000)=53000)        
Együtt 8 150 10 850 10 850 10 850 11 250

Amennyiben nem költi el a lekötött tartalék összegét az áttérést követő 4. adóév végéig, ennek többlet társasági adó hatásával is kell kalkulálni:

Társasági adófizetési kötelezettség összege = 184 400 × 0,1 = 18 440

Mellékszámítások

Az 1. adóévben:

A kiva alapja: −2500 („A” rész) +10 000 („B”rész) −30 000 (elhatárolt veszteség) = −22 500, ami továbbvihető a következő adóévre, tehát a kivaalap = 0.

Hagyományos adók (ha a Tao hatálya alatt lenne az adózó):

  • A szocho és szakképzési járulék összege: 10 000 × 0,285 = 2850
  • A tao alapja: adózás előtti eredmény + adóalap-korrekciók egyenlege − előző évek elhatárolt vesztesége (lásd táblázat)

A 2. adóévben:

A kiva alapja: 35 000 („A” rész) +10 000 („B”rész) −22 500 (az előző évről fel nem használt rész) = 22 500

Hagyományos adók:

  • A szocho és szakképzési járulék egyező az időszak alatt
  • A tao alapja: adózás előtti eredmény

A 3. adóévben:

lásd az előző számításokat

A 4. adóévben:

A lekötött tartalék számítása:

  • A kiva időszak alatt szerzett új tárgyi eszközök könyv szerinti értéke = 40 000 – 4 × 4000 = 24 000

A könyv szerinti érték meghatározásánál a kiva időszaki értékcsökkenést elszámoltnak kell tekinteni (könyvelendő is a számviteli terv szerinti értékcsökkenés), amit 10%-os kulccsal kalkuláltunk.

  • A kiva időszak alatt (4 adóév) keletkezett eredménytartalék összege = 4 × 80 000 – 3 × 35 000 − (3600 + 7200 + 7200) + 4 × 2850 = 208 400

Az adózás előtti eredmény korrigálva a jóváhagyott osztalékkal, a fizetett kiva összegével és az adóelőnnyel (a kiva alatt megtakarított szocho összegei).

  • A lekötött tartalék összege: 208 400 – 24 000 = 184 400

A kiva időszaki korrigált eredménytartalék – a kiva időszak alatt szerzett tárgyi eszközök könyv szerinti értéke.

Az 5. adóévben:

A társasági adó hatálya alá visszatérő adózó a kiva alatt szerzett tárgyi eszköz után elszámolt számviteli értékcsökkenését a tao alapjánál növelő tételként veszi figyelembe, és nem számolhat el tao szerinti értékcsökkenést.

Tao: 84 000 × 0,1 = 8400

Az áttérést követő 4. adóévben (ha nem költi el a lekötött tartalék összegét):

184 400 (az áttéréskori korrigált lekötött tartalék összege) × 0,1 = 18 440

Látható, hogy az adott cég osztalékfizetés esetén is kevesebb adóterhet visel a kiva alkalmazásával, annak ellenére, hogy a cégnél arányaiban kisebb mértékű a személyi jellegű kifizetések aránya. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy tao-visszatérésnél képzendő lekötött tartalék jelenthet-e később többlet adóterhet, amennyiben nem képes a vállalkozás az adott összeggel beruházást végrehajtani négy adóéven belül.

Megjegyzéseim a kivakalkulátor eredményeinek felhasználásához

  • Nem kezeli a kalkulátor azt az adóelőnyt a tao számításánál, hogy amennyiben szocho és szakképzési járulék fizetésére lenne kötelezett az adózó, akkor annak költségként történő elszámolása a taofizetési kötelezettségét csökkentené az egyes években.
  • A kiva alatti időszakban keletkezett korrigált eredménytartalék meghatározásánál – a társasági adó hatálya alá történő visszatérés évében – figyelembe vette a szocho- és a szakképzési hozzájárulás-megtakarítást mint adóelőnyt. Ugyanakkor sem a Kiva sem a Tao törvény nem tartalmaz erre vonatkozó tételes előírást.

A kidolgozott feladat is rávilágít arra a nehézségre, hogy nincs tökéletes modellezési szisztéma, de a tendenciákra felhívja a figyelmet a végső döntés meghozatala érdekében.

A kalkulátor használata jó támpontot ad azon egyszerűbb gazdálkodó egységeknél (könyvelő cégek, tanácsadó cégek stb.), amelyeknél az évente végrehajtandó beruházás nem jelentős, így az adózás előtti eredmény közel teljes összegében a jóváhagyandó osztalék forrása. Ezen cégek esetén a tao és a kiva rendszere közötti választás körülbelül ott semleges – az első adóévet leszámítva, mivel nem értelmezhető az osztalékjóváhagyás –, ahol az adózás előtti eredmény kétszerese a kivaalapot képező személyi jellegű ráfordításnak.

Érdemes a számítást azokra az esetekre is elvégezni, ahol nincs elhatárolt veszteség, de fejleszteni szeretnének, és a cég nem tér vissza a tao hatálya alá.

Forrás:

www.vezinfoblog.hu