Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Ha végül mégsem teljesülnek a kiva-belépési feltételek…

Szerző: Dr. Császár Zoltán – adótanácsadó, Caesar Consulting

A belépési feltételek teljesülésének hiánya

Előfordul a gyakorlatban, hogy egy társaság a ’T203KV nyomtatványon bejelentkezik a kisvállalati adó hatálya alá, mert úgy véli, teljesíteni tudja a fenti feltételeket, majd kiderül, hogy mégsem (pl. az adóévet megelőző évi bevétele meghaladta az 1 milliárd forintot).

Az a rendelkezés, mely szerint az adózó adóévet megelőző évi bevétele várhatóan ne haladja meg az 1 milliárd forintot, illetve annak időarányos részét (a kapcsolt vállalkozásokkal együtt) egy megalapozott várakozást jelöl. A társaságnak meg kell határoznia a várható bevételeinek alakulását a rendelkezésre álló szerződések és egyéb dokumentumok tartalmából, figyelemmel a kapcsolt vállalkozásaira is. Ha az adózó által kellő körültekintéssel meghatározott bevétele várható értéke nem haladja meg az 1 milliárd forintot (vagy időarányos részét), az adózó bejelentése jogszerűnek minősül akkor is, ha a bejelentkezést követően megvalósult gazdasági esemény folytán a tényleges bevétel (a kapcsolt vállalkozásaival együtt) mégis meghaladja az 1 milliárd forintot vagy annak időarányos részét.

Ha a társaság az előbbiek meghatározásakor nem kellő gondossággal járt el, és már a bejelentés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható lett volna, hogy a társaság bevétele meg fogja haladni az előírt küszöbértéket, akkor a kisvállalati adóalanyiság létre sem jött.

A kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezés kapcsán lényeges, hogy a választás 30 napig visszavonható, ezért ha ebben az időintervallumban derül fény arra, hogy nem volt jogszerű a bejelentkezés, az adózó könnyen orvosolhatja a hibát.

A probléma akkor szokott keletkezni, ha az adózó a bejelentkezéstől számított 30 napon túl szembesül azzal, hogy egy vagy több feltétele a kisvállalati adóalanyiságának nem teljesült, az adóhatóság azonban a bejelentkezés folytán kisvállalati adóalanyként tartja nyilván. Előfordulhat tehát, hogy az adóhatóságnak nincs tudomása olyan tényről, körülményről, ami az adózó birtokában van, és amely alapján a társaság a kisvállalati adóalanyiságot nem választhatta volna. Ebben az esetben az adózónak kell ezt bejelentenie írásban, a székhely szerint illetékes adóalany-nyilvántartási osztály felé, amennyiben a bejelentés visszavonására rendelkezésre álló 30 nap már eltelt. (Azokban az ügyekben, amelyekre a NAV nem rendszeresített ÁNYK űrlapot, az Általános Célú Kérelem Űrlap szolgáltatás, az ún. e-Papír vehető igénybe.) Ilyen esetben a kiva-alanyiság létre sem jön, ezért a vállalkozásnak a rá irányadó „normál” szabályok szerint kell eleget tennie adóbevallási – és számviteli – kötelezettségének, így pl. a társas vállalkozó a társasági adó hatálya alá kerül (vissza). Ha a ’08-as járulékbevallások a kiva-alanyiságra vonatkozó szabályok szerint lettek beadva, azokat az adózónak javítania szükséges.

Amennyiben az adózó jogszerűtlenül jelentkezett be a kisvállalati adó hatálya alá, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 220. §-a lehetőséget biztosít arra, hogy az adókötelezettség – például a bejelentés – hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő teljesítése esetén az adóhatóság mulasztási bírságot szabjon ki. Ugyanakkor a körülmények okszerű mérlegelése alapján az állami adó- és vámhatóság a mulasztás súlyához igazodó, az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

A belépési értékhatár túllépése a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt

A Katv. bevételi korlátot határoz meg mind a kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezés, mind pedig a kiva hatálya alatt történő működés kapcsán. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az adózó megelőző adóévi (várható) bevétele meghaladja a törvényi maximumot (ami 1 milliárd forint), az adózó nem választhatja a kisvállalati adót, ha pedig a kisvállalati adó hatálya alatt történő működése során a bevétele meghaladja a megadott korlátot (3 milliárd forint), a kisvállalati adóalanyiság a bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal megszűnik.

Kérdésként merülhet fel, hogy van-e bármilyen jogkövetkezménye annak, ha a kisvállalati adóalany bevétele a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt meghaladja az 1 milliárd forintot.

Tekintettel arra, hogy a Katv. nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezéseket, hogy az adóalanyiság választásának megfelelő feltételeit minden évben külön vizsgálni kell, így abban az esetben is megmarad az adóalanyiság, ha a bevétel az 1 milliárd forintot meghaladta, de a 3 milliárd forintot nem.

 

Forrás:
www.vezinfoblog.hu