Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Előleg vagy proforma számla?

Először tisztában kell lenni az előleg fogalmával, amelyet a polgári jog határoz meg. A vonatkozó szabályokat nagyon leegyszerűsítve: a szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat a szerződésben megjelölt időpontokban és részletekben fizeti meg. A fizetés időpontja megelőzheti a polgárjogi értelemben vett teljesítést, de akár még a szerződésben vállalt teljesítményhez való hozzákezdés időpontját is. Az előre fizetett vételár-részletet a teljes vételárba be kell számítani. Amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul, a már megfizetett előre fizetett vételár rész visszajár. A szerződés határozza meg, hogy az előre fizetett összeg milyen funkcióval és következményekkel bír. Ezek alapján beszélhetünk:

  • előlegről,
  • részteljesítés ellentételezéséről,
  • foglalóról. (A foglaló – noha beleszámít a teljes vételárba, de valamilyen dolog biztosítására szolgál. Jelen levelünknek a foglaló nem képezi a tárgyát.)

Az előzetes ellenérték bekérésével kapcsolatosan két fogalom merül fel (és gyakran keveredik) a gyakorlatban:

 

ELŐLEG SZÁMLA – Előlegről akkor beszélünk, amikor a kifizetés egy része vagy teljes összege előbb történik meg, mint a teljesítés (pl. dolog elkészülte, rendelkezésre bocsátása). Ennek megfelelően előlegszámlát akkor kell kiállítani, amikor még nem teljesült az ügylet, de megtörténik a teljes összeg vagy részösszeg kifizetése a szállító felé.

Az előlegszámla fejlécében nem kell feltüntetni az „előleg” kifejezést, az előleg mivoltára a számla belső tartalmában (szövegrész) vagy az ahhoz kapcsolódó mellékletekben kell utalni. (Azt sem tiltja semmi, hogy – tájékoztató jelleggel – szerepeljen az „előleg” kifejezés a számla fejlécében.)

Az előleg számlán szereplő dátumok:

  • Kiállítás dátuma – az előleg számlát leghamarabb az ellenérték (pénz) jóváírásakor, az átvétel időpontjában (banki jóváírás, kp átvétel napja), de legkésőbb az attól számított 15 napon belül kell kibocsátani.
  • Teljesítési időpont – az előleg kézhezvételének (bankszámlára történő megérkezést is ide kell érteni) időpontja. Ennek oka, hogy ilyenkor még nem beszélhetünk valós, a Ptk. szerinti teljesítésről.

Az előleg után az általános forgalmi adót az előleg kézhezvételekor kell megállapítani.

Az értékesítés teljesítését követően a teljes ügyletről végszámlát kell kibocsátani. A végszámlát úgy kell kiállítani, hogy a pénzügyileg teljesítendő végösszegből le kell vonni az előleg számlán előlegként szereplő összeget – jelezve a számlában a nettó összeget, áfát és a bruttó összeget szétbontani az előlegre és a még fizetendő részre.

Az előleg számla nem azonos a RÉSZSZÁMLA-val, amelyet részteljesítéskor kell kiállítani akkor, ha a felek közötti szerződés erre lehetőséget ad. A részteljesítésről szóló számla teljesen önálló számlaként kezelendő, így az azon szereplő időpontok a számlázásban (szerződésben) meghatározottak szerint történnek. A számlán célszerű szerepeltetni a szerződésre vonatkozó hivatkozást és azt az információt, hogy az hányadik részszámla és az összeg hogyan viszonyul a teljes értékhez. (pl. a teljes összeg hány %-át képezi a tétel)

 

PROFORMA SZÁMLA – Ha egy vállalkozás előzetesen bekéri a szolgáltatásainak, termékeinek ellenértékét, akkor ún. díjbekérőt állíthat ki, amely lehet számla formátumú is.

Mivel a proforma számla nem tekinthető – sem adójogilag, sem számvitelileg – számlának, így nem vonatkoznak rá a számlázási szabályok. Mivel ez nem számla, ezért kiállításával sem áfa fizetési kötelezettség, sem áfa levonási lehetőség nem keletkezik.

Az előlegbekérés lényege, hogy a bekért ellenértéket az azon szereplő fizetési határidőn belül kell teljesíteni. Ha a kért pénzügyi teljesítés nem történik meg, az adott megrendelést visszautasítható, szállító a szolgáltatásnyújtást nem köteles megkezdeni vagy felfüggesztheti azt.

A pénzbekérőre történő fizetéskor a szállító (szolgáltató) előlegszámlát vagy számlát köteles kiállítani annak megfelelően, hogyan az ügyletre vonatkozó szerződés, illetve maga az ügylet teljesítettsége azt megköveteli.

Célszerű már az egyes ügyletekre vonatkozó szerződés megkötésekor átgondolni, hogy milyen számlázási – és így adófizetési – kötelezettségek, illetve adminisztratív feladatok keletkeznek az egyes pénzügyi vagy polgárjogi teljesítési állapotokban. Ez igaz úgy a szállítóra (szolgáltatóra), mint a vevőre. Ebben a számviteli és adózási szakemberek és a gazdálkodó jogi háttere tud segítséget nyújtani.

 

dr. Sallai Csilla
kamari tag könyvvizsgáló

Forrás:
www.stallum.hu