Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése

Vállalkozói tevékenységet csak egyéni vállalkozó szünetelhet, a társas vállalkozások esetében erre nincs lehetőség, esetükben ezt nem biztosítja a jogalkotó. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban: Evectv.) 18. §-a tartalmazza az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére vonatkozó előírásokat.

 

Fontos tudni, hogy 2020. július 1-jei hatállyal módosult az Evectv. és az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő részletszabályokról szóló 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet, amely alapján az egyéni vállalkozók nyilvántartásának vezetésével összefüggő valamennyi hatáskört a Belügyminisztériumtól a NAV vette át.

 

Egyéni vállalkozók számára adott lehetőség a szünetelés intézménye. A szünetelés arra szolgál, hogy a tevékenységét csak átmenetileg (pl. idényjellegű tevékenység, hosszabb külföldi tartózkodás miatt) megszüntetni kívánó egyéni vállalkozó törlésére ne kerüljön sor.

 

A szünetelés során tehát a tevékenység szüneteltetéséről van szó. Ez azt jelenti, hogy a szünetelés időtartama alatt:

  • egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet,
  • egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat,
  • vállalkozói minőségében adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést nem kérhet, költségvetési támogatást nem igényelhet (sem a szünetelés időtartamára, sem a szünetelés megszűnését követően),
  • túlfizetés visszatérítését nem kérheti.

 

A fentiekkel szemben azonban a szünetelés előtt vállalt fizetési kötelezettségeket a szünetelés alatt is teljesíteni kell. A szünetelés alatt az egyéni vállalkozónak ezen tevékenységével kapcsolatban nem kell járulékokat, adókat fizetnie, viszont ha főállású egyéni vállalkozók voltak, akkor nem lesz érvényes társadalombiztosításuk sem, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék-fizetési kötelezettségük keletkezik. Ennek szabályait alább ismertetem.

 

Az Evectv. 18. § (1) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó ezen tevékenységét legalább 1 hónapig és legfeljebb 2 évig szüneteltetheti. A tevékenység szüneteltetésére vonatkozó minimális 1 hónapot a koronavírus okozta veszélyhelyzet időtartama alatt –2020. március 31-étől és azt követően– bejelentett egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése esetén nem kell alkalmazni, így a pandémia alatt a szünetelés minimális időtartama 1 napra csökkent. A tevékenység szüneteltetésére előírt 30 napos minimális időtartamot 2020. december 31-ig nem kellett alkalmazni, tehát ezen időpontig a tevékenység szüneteltetésének időtartama 1 hónapnál rövidebb is lehetett.

 

Abban az esetben, ha a vállalkozó 2 év után sem jelenti be, hogy folytatni kívánja a tevékenységét, akkor automatikusan megszűnik az egyéni vállalkozás. Ez alól csak azok az esetek jelentenek kivételt, ahol a vállalkozó 2017.01.01. előtt indította el a szünetelést, ugyanis 2017. előtt az időkorlát 5 év volt, ami azt jelenti, hogy az akkor kezdődött szünetelésekre ez az 5 éves felső határ vonatkozik.

 

Az egyéni vállalkozás szüneteltetése még mindig sokaknak okoz fejtörést. Ennek fő oka az, hogy sok apró részletre kell odafigyelni, sőt az ezzel kapcsolatos szabályok is változtak az évek folyamán.

 

Nagyon fontos, hogy időben kezdjünk hozzá a tevékenység szüneteltetéséhez, hiszen az Evectv. 18. § (2) bekezdése értelmében a szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap. Kiemelt figyelmet kell szentelni különösen a kisadózó egyéni vállalkozók esetén, ugyanis ha pl. a hónap utolsó napjának estéjére hagyjuk a szünetelés bejelentését, de technikai nehézségek miatt éjfél után (tehát a következő hónap 1-jén) sikerül csak befejezni a műveletsort, akkor a szünetelés 2-án fog elindulni, a KATA adót pedig egész hónapra meg kell fizetni akkor is, ha csak egyetlen napig (jelen esetben 1-jén) nem szüneteltettük a tevékenységünket.

 

Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének bejelentése díj- és illetékmentes. Korábban a szüneteltetés további feltétele volt, hogy az igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozó az igazolványát leadja, ez a rendelkezés azonban az egyéni vállalkozói igazolvány megszűnésével megszűnt.

 

Az egyéni vállalkozások nyilvántartása 2020. július 1-jétől az adóhatósághoz tartozik, azonban a korábbi belügyminisztériumi felület, a https://www.nyilvantarto.hu/ugyseged/ oldalon elérhető az ún. webes ügysegéd szolgáltatás keretében biztosított továbbra is a lehetőség az egyéni vállalkozások online ügyintézésére szolgáló menüpontban. Az „Egyéni vállalkozás” opció kiválasztását követően a „Bejelentkezés” gombra kell kattintani. Ekkor a megjelenik a Központi Azonosítási Ügynök bejelentkezési felülete, ahol valamely ott felajánlott bejelentkezési lehetőséget (ügyfélkapu, elektronikus személyi igazolvány vagy telefonos azonosítás) kiválasztva tudunk belépni magára a webes ügysegéd főoldalára.

 

Érdemes tudni, hogy a webes ügysegéd nem mindig működik együtt bármely tetszőleges böngészővel. Ezért ha a bejelentkezés sikertelen, először célszerű ellenőrizni, hogy jó belépési adatokat adtunk-e meg, illetve a böngésző bezárása után újra próbálkozni. Amennyiben továbbra sem járunk sikerrel, érdemes lehet másik böngészőből is megkísérelni a belépést. Amennyiben a fenti módszerek egyike sem működik, mert pl. a webes ügysegéd akadozik, olyankor nincs más hátra, várni kell pár órát, amíg a technikai probléma elhárul.

 

Belépés után az „Egyéni vállalkozás szüneteltetése” menüpont kiválasztását követően megjelenő tájékoztató felületről továbblépve tehetjük meg a bejelentést. Egészen eddig a pontig még bármikor meggondolhatjuk magunkat, de ha itt kattintottunk, már nincs visszaút, mégpedig legalább 1 hónapig. Ezért fontos, hogy csak akkor vágjunk bele a szünetelésbe, ha biztosak vagyunk benne, hogy az elkövetkező hónap során nem fogunk vállalkozói tevékenységet végezni! Fontos azzal is tisztában lenni, hogy ha valaki a gazdálkodói tevékenységét egyszemélyes kft. alapításával kívánja tovább folytatni, ezt a szünetelés időtartama alatt nem teheti meg.

 

A webes ügysegéden megtett bejelentés alapján a nyilvántartást vezető szerv a szünetelés tényét mérlegelés nélkül nyilvántartásba veszi, azonban a „technika ördöge” nem alszik, ezért a webes ügysegéd tájékoztatója is felhívja a figyelmünket arra, hogy az elektronikus úton megtett bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének nyilvántartásban való rögzítése megtörtént. Az erről szóló értesítés a webes ügysegéd felületén elérhető, onnan letölthető. A bejelentett adatok emellett az egyéni vállalkozók nyilvántartásában (https://www.nyilvantarto.hu/evny-lekerdezo/) is ellenőrizhetők.

 

Az egyéni vállalkozó a tevékenységének szünetelése alatt kizárólag a székhelyének változását jelentheti be a nyilvántartást vezető szervnek, egyéb teendőnk a szünetelés alatt a nyilvántartó szerv felé nincs. Ez koránt sem jelenti azt, hogy hátradőlhetnénk, mert a sikeres bejelentést követően is vár még ránk jó néhány teendő.

 

Az egyéni vállalkozás szünetelésének bejelentése nem jelenti azt, hogy az adózó a közterhek alól automatikusan mentesül. Ezért az Szja tv. szerint adózó egyéni vállalkozóknak ahhoz, hogy a szünetelés időszakában ne kelljen Tb-t fizetniük, a szünetelés kezdetétől –amely a bejelentés másnapja– számított 8 napon belül be kell nyújtaniuk a ’T1041-es nyomtatványt. Mivel a szünetelés időszakában az egyéni vállalkozó nem biztosított. Ezért ha nincs máshol biztosításunk, akkor ahhoz, hogy legyen érvényes biztosításunk, az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnünk, de ehhez már nem kell beadni semmilyen nyomtatványt, mert az adóhivatal automatikusan elő fogja írni. Ennek mértéke 2021-ben havi 8.000,- Ft, napi 270,- Ft.

 

A kisadózó egyéni vállalkozók csak azon hónapokra mentesülnek a tételes adófizetési kötelezettség alól, amelyek egészében szüneteltették a tevékenységüket. Ahhoz, hogy a NAV ne várja a KATA adó-befizetést, a szünetelés első teljes hónapját követő hó 12. napjáig jelezniük kell az adóhatóság felé a ’T101E jelű nyomtatványon, hogy a szünetelésre tekintettel nem keletkezik KATA fizetési kötelezettségük. A nyomtatványban az szerepel, hogy „Az alábbi hónapra jelentek be változást”, azonban ezt csak egyszer, az első mentesített hónapra vonatkozóan kell beadni, a szünetelés miatti mentesülést a továbbiakban az adóhatóság a törvény értelmében köteles hónapról-hónapra nyilvántartani egészen addig, amíg az egyéni vállalkozó tovább nem folytatja a tevékenységét, vagy meg nem szűnik. Ennek ellenére érdemes minden hónapban ellenőrizni az adófolyószámlát, mert lehet, hogy mégis előírják a KATA-t, és közben az egészségügyi szolgáltatási járulékot is; vagy fordított esetben, ha a szünetelésből visszatér hiába fizeti a KATA-t, mégis előírásra kerül az egészségügyi szolgáltatási járulék. Ha gond van, akkor e-papíron érdemes ezt mielőbb jelezni az adóhatóságnak.

 

Előfordulhat, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó a szünetelés időtartama alatt mégis olyan munkát végez, ami egyébként beletartozik kisadózó vállalkozói tevékenységébe. Ekkor azonban az adott hónapban a tételes adót meg kell fizetnie. Ha a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó főállású, akkor azokban a hónapokban, amelyek egészében szünetelteti a tevékenységét, szünetel a biztosítása. Kivételt jelent, ha a szünetelés időszakában kisadózói tevékenységébe tartozó munkát végez, mert ekkor a biztosítása sem szünetel.

 

A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó jogosult álláskeresési járadékot igényelni, nem kell hozzá az egyéni vállalkozást megszüntetni.

 

Külön nem kell bejelenti a helyi önkormányzat felé, hogy a vállalkozás szünetel, mert az egyablakos rendszeren keresztül automatikusan értesülnek róla. A kamarát sem érdekli, hogy kicsit szünetelünk, csak ha egész évben áll fenn a szünetelés, ugyanis csak ezesetben mentesülünk a kamarai díj fizetése alól, de ide sem kell már megtenni a bejelentést, ez is automatikussá vált.

 

A vállalkozói bankszámla vezetésére kötelezett egyéni vállalkozóknak a bankszámlájukat a szünetelés alatt nem kell fenntartaniuk. Amennyiben nem szeretnék megszüntetni a számlát, akkor a szünetelést a bank felé is be kell jelenteniük. Ezt a későbbi viták megelőzése érdekében a legcélszerűbb tértivevényes levélben megtenni, vagy személyesen bemenni a bankba, és a bejelentés egy példányát hivatalosan átvetetni a banki ügyintézővel.

 

Az online pénztárgépet üzemeltető vállalkozók kötelesek bejelenteni az adóhivatal felé a pénztárgép használatának 30 napot meghaladó szüneteltetését, a szüneteltetés megkezdésétől számított 45 napon belül, a PTGTAXUZ nyomtatványon.

 

A szünetelés mind az adóhivatal, mind pedig az önkormányzat felé soron kívüli bevallási kötelezettséggel is jár.

 

Az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók esetében egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó Szja-bevallást nem kell benyújtaniuk, ha tevékenységüket az adóév minden napján szüneteltették, de ettől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben

  • kisvállalkozói kedvezménnyel,
  • fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
  • foglalkoztatási kedvezménnyel,
  • kisvállalkozások adókedvezményével

kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.

 

Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában

  • kisvállalkozói kedvezmény,
  • fejlesztési tartalék,
  • foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti,
  • nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét.

 

A szünetelés időszakában az egyéni vállalkozó költséget –ideértve az értékcsökkenési leírást is– nem számolhat el

 

Ha a magánszemély folytatja egyéni vállalkozói tevékenységét, akkor a szünetelés ideje alatt felmerült elengedhetetlen kiadásait a folytatás évében a költségei között elszámolhatja és a szünetelés ideje alatt beszerzett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árának értékcsökkenési leírását elkezdheti.

 

A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

  • befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
  • igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amit az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.

 

A szünetelés elejének adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni – ideértve a szünetelés időszakában a meg nem szüntetett vállalkozói bankszámlán jóváírt kamatjövedelmet is.

 

A szünetelésig keletkezett további bevallási, adófizetési kötelezettségeit a vállalkozó a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.

 

A bevallással még le nem fedett időszakról soron kívül, legkésőbb a szünetelés kezdő napját követő 30 napon belül az Szja-bevallás kivételével bevallást kell benyújtania. Így pl. május 8-i kezdetű szünetelés esetén a bevallással le nem fedett időszak havi gyakoriságú kötelezettségeknél május 1. és 7. közötti időszak.

 

A nem kiegészítő tevékenységű –nem nyugdíjas– egyéni vállalkozóknak a járulékokkal és a Szocho adóval összefüggő, soron kívüli bevallást az ’58-as jelű nyomtatványon kell benyújtaniuk. Ha az egyéni vállalkozó cégautóadó fizetésére kötelezett, akkor szünetelés esetén a ’01-es bevallást is soron kívül be kell nyújtania.

 

Ha az egyéni vállalkozó munkavállalókat foglalkoztat, és a szünetelés ideje alatt a munkavállalók munkaviszonyát nem szünteti meg –pl. ebben az időszakban fizetés nélküli szabadságon vannak–, a ’08-as bevallásokat havonta akkor is be kell adnia. A foglalkoztatási jogviszony adatszolgáltatási kötelezettséget von maga után akkor is, ha a munkavállaló után nincs sem adó-, sem járulékfizetési kötelezettség.

 

Áfa-körbe tartozó, tevékenységet szüneteltető egyéni vállalkozó záró Áfa-bevallást is köteles készítenie. A záró Áfa-bevallást az egyéni vállalkozóra irányadó bevallási gyakoriság szerint, a bevallással le nem fedett időszakra kell benyújtani.

 

A tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozónak a szüneteltetés alatt keletkezett adókötelezettségeit nem kell teljesítenie, valamint nem kell pénzforgalmi számlát sem fenntartania.

 

A nem nyugdíjas, biztosított, tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel. A biztosítás szünetelésének kezdő és befejező időpontját be kell jelenteni a NAV-hoz a ’T1041 jelű adatlapon.

 

A foglalkoztatottak munkaviszonyának esetleges megszüntetését, vagy a fizetés nélküli szabadság miatt a biztosítási jogviszonyuk szünetelését az őket foglalkoztató egyéni vállalkozónak a szünetelés időtartama alatt is be kell jelenteni a ’T1041 jelű adatlapon.

 

Gyakran felmerülő kérdés, hogy az egyéni vállalkozó milyen gyakorisággal szünetelhet? Az Evectv. arra vonatkozó korlátozást nem tartalmaz, amely a szüneteltetés gyakoriságára vonatkozna, tehát minden egyéni vállalkozó tetszőleges gyakorisággal szüneteltetheti a vállalkozási tevékenységét.

 

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) a szüneteltetésre vonatkozóan csupán annyit tartalmaz, amely a Katv. 8. § (9) bekezdés d) pontjában található, ennek értelmében pedig nem kell megfizetni a kisadózónak a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette. Egyéb korlátozó előírás a szüneteltetés gyakoriságára a Katv.-ban sem található.

 

Bízom benne, hogy a fenti tájékoztatást haszonnal tudják forgatni.

 

                                                                                                                           Kovács Andrea

okl.adószakértő


TÖLTSD LE 3.500 Ft helyett INGYEN


"111 Szakmai kérdés-válasz" KIADVÁNYUNKAT!

LEGYEN TIÉD AJÁNDÉKUNK!