Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

E-önkormányzati portál működési nehézségei

A tavalyi év végén „Elektronikus ügyintézés az önkormányzati adóhatóságoknál” címmel megjelent cikk óta kisebb mértékű változások álltak be az e-önkormányzati portál működésében. Általánosságban megállapítható, hogy az önkormányzatok szakértelme és hozzáállása igen különböző, így a felmerülő problémák megoldása is különböző módokon valósítható meg. Van olyan önkormányzat, ahol még a 2018-as adóbevallás feldolgozására sem került sor és volt olyan, hogy a meghatalmazás beállítása egy e-mail keretében is benyújtható volt.

 

Az e-önkormányzati portál szerkezetében, használatában nem történt alapvető változás. A 2020-as évtől életbelépő újdonságokat kívánom a következőkben összefoglalni és a működés gyakorlati használatára is kitérnék.

 

Bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos változások

 

Az adóalanyok 2020. január 1-jétől a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) értelmében telephelyüket az önkormányzati adóhatóság felé bejelenthetik. A Htv. 42/E. § (1) bekezdése értelmében fontos változás, hogy az adóhatóság iparűzési adó és idegenforgalmi adó tekintetében az idei évtől naponta köteles adatot szolgáltatni az adózó székhelye és az adóhatósághoz bejelentett telephelye szerinti önkormányzat részére, ha az adóalany adatiban változás következett be. Sem a társaságoknak, sem az egyéni vállalkozóknak, sem más bírósági nyilvántartásban szereplő szervezeteknek nem kell a székhelyre, az adóhatósághoz bejelentett telephelyére vonatkozóan az alakulások során bejelentési és a későbbiekben változás-bejelentési kötelezettségüknek eleget tenni. Az önkormányzati adóhatóság az adatszolgáltatásban nem szereplő adatok, valamint az adóelőleg bevallás tekintetében külön felhívhatja az adózót adatszolgáltatásra.

 

Az önkormányzatokhoz valóban beérkeznek a NAV-os adatok, ezek feldolgozása önkormányzatonként változó időintervallumban történik. A feldolgozás az év elején azért akadozott, mert a NAV adatok feldolgozására alkalmas program csak késve készült el.

 

Önkormányzati adóhatóság előtti képviselet

 

A társaság hivatalos képviselője alapesetben tud ügyet és lekérdezéseket indítani. Ha a rendszer visszajelzése alapján ez nem tehető meg, akkor valamely természetes adata nem egyezik meg az önkormányzati rendszer adatbázisában szereplő adattal. Ekkor adategyeztetést kell kezdeményezni, amely történhet vagy telefonon, vagy „Adategyeztetés önkormányzati adóügyekben” űrlap beküldésével.

Újdonság, hogy 2020. január 1-jétől mód van arra, hogy a helyi iparűzési adó alanya a NAV-on keresztül bejelentse az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazottját. A bejelentés mind a székhely, mind az adóhatósághoz bejelentett telephely esetén megtehető. A nyomtatvány HIPAMEGH néven az újév első napjaiban kiadásra került.

 

A gyakorlatban a HIPAMEGH benyújtására a következő menetrendet javaslom: A nyomtatványt ki kell tölteni, majd le kell menteni és pdf állományként is le kell menteni. A pdf állományt a társaság képviselőjének kell AVDH ellenőrzéssel hitelesíteni (https://niszavdh.gov.hu). A nyomtatványt a hitelesített pdf állomány csatolásával kell beküldeni. A beküldő lehet a meghatalmazó vagy a meghatalmazott is.

 

Az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy kezdeti akadozások után az így benyújtott meghatalmazások feldolgozásra kerültek és a meghatalmazott valóban élhet a különböző lekérdezésekkel. Ki kell emelni, hogy az ilyen típusú meghatalmazás ügyindításra nem jogosít. Ügyindítást változatlanul a képviselő, az cégkapuhoz rendelt ügykezelő végezhet.

A nyomtatvány kitöltése jelentős gondot nem okozhat, minden egyes önkormányzat felé külön meghatalmazás benyújtására van szükség.

 

Iparűzési adóbevallás benyújtása

Az eddig megszokott rendszer alapvetően nem változik meg az idei évtől. Minden adóalany választhat, hogy állandó jellegű helyi iparűzési adóbevallását, annak kijavítását vagy önellenőrzését az e-önkormányzati portálon, vagy az adóhatóságon keresztül nyújtja be. 2020-tól a NAV HIPA bevallás nyomtatványa csak akkor adható be, ha az hibátlanak minősül. A NAV csak számszakilag megfelelő bevallást továbbít. Ha az adóhatóság a bevallást nem továbbítja, akkor az adózó kizárólag az e-önkormányzati rendszeren tud adóbevallási kötelezettségének eleget tenni. A bevallás nyomtatványról elmondható, hogy több ellenőrzési funkció lett beépítve és szinte biztos, hogy ezen keresztül, kis odafigyeléssel hibátlan bevallás nyújtható be.

 

E-önkormányzati rendszer használatának tapasztalatai

A rendszer alapelvei jelentősen eltérnek a NAV által támogatott ÁNYK rendszertől. A mai fejlesztések egyértelműen arra irányulnak, hogy ne a helyi számítógépeken fusson az adott program, hanem felhőalapúvá váljon. Ezzel elkerülhetők a felhasználói frissítések miatti hibák. A kifejlesztett e-önkormányzati programrendszer által biztosított felület alapvetően jó logikára épül, de erőforrásokat tekintve gyenge lábakon áll. Feltételezhető, hogy ezen hosszabb távon fejlesztések történnek.

A rendszer működésével kapcsolatban több apró, bosszantó kezelési probléma vetődik fel:

  • Az adóalanyok azonosítása során miért van szükség a teljes adószámra, mikor az első 8 jegy, mint törzsszám egyértelmű azonosítást jelent.
  • Ha beírásra kerül az adószám, miért kell az adóalany nevét is beírni.
  • Egyáltalán miért kell kitölteni az adott adóalany nevét és adószámát, jó megoldás lenne, ha az adott személyhez regisztrált adózók listájából lehetne kiválasztani az adott adóalanyt.
  • Nagy gondot jelent a 10 perces időkorlát. Az űrlap kitöltése során a képernyőn nem jelenik meg a visszamaradó időtartam, csak az utolsó 60 másodpercben. Azonban, ha a szerencsétlen kitöltő nem néz rá a gépére, mert éppen ügyfelével telefonál, akkor a program visszalép a kezdő oldalra, és minden eddigi munkája el fog veszni.
  • Alapvető gond, hogy a rendszer lassú, a válaszidők hosszúak.
  • Ha a könyvelőnek nincs ügykezelői jogosultsága, akkor is be tud lépni a nyomtatvány kitöltésbe és a munkafolyamat végén, a beküldés előtt kerül vizsgálatra a jogosultság. Ha a jogosultságot nem találja, az addig elvégzett munka kútba esik.
  • Az űrlapok előlapján az ügyintéző e-mail címének megadása kötelező. Ez az adat a regisztrációval megadásra került ugyanúgy, mint a név, a lakcím és az adóazonosító jel.
  • Az űrlapon az adott adóalany alapadatait be kell rögzíteni, pedig már az adószám megadásra került a belépéskor. A rendszer az adószám alapján töltse ki a szükséges mezőket.
  • Az űrlap főlapján kötelező kitölteni a meghatalmazás/képviselet jellegét. A későbbiekben, ha megfelelő jogcím hiányzik, akkor a képviselet jogcíme indoklásként rögzíthető, például ügyvezető. Miért van erre szükség, mikor társaság esetén ügyindításra csak az társaság képviselője vagy ügykezelője jogosult?

 

Ne csak szidjuk a rendszert, néhány dicsérendő dolog azért fellelhető:

  • A szükséges űrlapok szinte mindegyike megtalálható (ez az adott önkormányzat felkészültségén is múlik).
  • Az űrlapok a beépített képletei, ellenőrzések jól segítik a kitöltést.
  • A kitöltött űrlapok sokkal gyorsabban beérkeztetésre kerülnek az önkormányzathoz, ez gyorsíthatja az ügymenetet.
  • Az önkormányzatok visszajelzése szerint az e-önkormányzati rendszeren beküldött űrlapokat sokkal előbb be tudják azonosítani, mint az ÁNYK rendszerén beküldött bevallásokat.

 

Látható, hogy mindkét oldal tanulófázisban működik, jó lenne, ha a további fejlesztések során a könyvelők igényeit jobban figyelembe vevő rendszer kerülne kialakításra.

 

Kérjük kedves olvasóinkat, hogy az e-önkormányzati portál működésével kapcsolatos tapasztalataikat bátran osszák meg velünk, mert azok ismeretében a rendszer fejlesztésére komplexebb javaslatot tudunk az illetékes szervek felé összeállítani.

 

Pécsi Attila

MINKE Szakértő

 

TOVÁBBI FOLYAMATOS SZAKMAI TÁMOGATÁS: