Az EKAER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) a 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet által szabályozott elektronikus rendszer, amelynek célja az utaztatásos áfacsalások visszaszorítása. Ez a rendszer lehetővé teszi a NAV számára, hogy valós időben nyomon kövesse a közúton szállított áruk mozgását az EU-n és Magyarországon belül.   A 2025-ös év fontos mérföldkő az EKAER […]

    A gazdasági élet szereplői egymás közötti jogügyleteik során a folytonosság elve szerint járnak el, azaz általában azt feltételezik, hogy a másik fél működése folyamatos, élő adószámmal rendelkezik, és nem követik napi szinten a Cégközlönyben foglaltakat azt vizsgálva, hogy nem indult-e valamilyen eljárás az üzleti partnerrel szemben. Ez viszont azzal a következménnyel járhat, hogy […]

  Ebben a cikkben azt tekintjük át, milyen elvárásokat támaszt az adóhatóság és a bírósági joggyakorlat a magánszemélyekkel szemben a cég pénzforgalmi számlájáról felvett összegekkel kapcsolatosan. Az adóhatóság egyre több figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a bankszámláról kifizetett pénzösszegek milyen jogcímen kerülnek felvételre.   Mivel a cég bankszámláját és bankkártyáját magánszemély kezeli, így gyakran tapasztalható […]

    Pénzforgalmi elszámolás az áfa törvényben   A pénzforgalmi szemléletű áfa egy olyan választható lehetőség, amely lehetővé teszi az adóalanyok részére, hogy az adófizetési kötelezettség akkor keletkezzen, amikor a vevő ténylegesen kiegyenlítette a számlát. Ez különösen előnyös lehet kisvállalkozások számára, mivel javítja a likviditási helyzetüket. Az áfa törvény 196 §-ban találhatjuk meg a részletes […]

    A bizalmi vagyonkezelési szerződésben nevesített személyek közül mind a vagyonrendelő, mind a vagyonkezelő, mind a kedvezményezett lehet természetes vagy jogi személy is. A bizalmi vagyonkezelés alapján kezelt vagyon pedig a társasági adó alanyának minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 2. § (6) bekezdése alapján. Ennek […]

    Cégeljárási ügyekben előfordulhat, hogy az átutalt illeték és költségtérítés nem kerül felhasználásra. Nézzünk erre két esetet!   Cégünk felszámolási eljárást indít a vele tartozóval szemben. A szükséges jogi dokumentumok beadása mellett az eljáró törvényszéknek eljárási illetéket, az Igazságügyi Minisztériumnak pedig közzétételi költségtérítést kell fizetni. Előfordulhat, hogy a tartozónknak más cégek felé is van […]