A számvitelről szóló 2000. évi C törvény. 25. § (3) alapján van lehetőség az immateriális javak közé aktiválni az alapítás-átszervezés költségét.
Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos – beruházásnak, felújításnak nem minősülő – a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek.
Leggyakoribb ilyen jellegű költségek a következők:
- a vállalkozás alapításával kapcsolatosan felmerülő költségek (pl.: jogi munkálatok, működéssel kapcsolatos szakértői díjak, stb.);
- a cég arculatának kialakításához, megváltoztatásához kapcsolódó költségek, ráfordítások (arculattervek, design kialakítása, piaci bevezetése, stb.)
- cégprofil kialakítása, megváltoztatása (marketing akciók, hatástanulmányok, elemzések költségei);
- egy új tevékenység bevezetéséhez, annak feltétel-rendszerék a kialakítása (cégen belüli szervezet kialakításának költségei, szervezetfejlesztés, marketing)
- a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei (különféle minősítések megszerzéséhez szükséges tervek, tanulmányok, szervezet feltérképezésének költségei, folyamatleírások költségei, stb.).
A fenti felsorolás csak példaértékű – látszik belőle, hogy a cég sajátosságai határozzák meg, hogy melyek azok a költségek, amelyek eredménye nem rövidtávú, hanem hosszabb időn keresztül szolgálják a megkezdett vagy megújult működést.
Az ilyen jellegű, a cég életében tervezett és véghezvitt változtatásoknak a folyamatát megfontoltan elő kell készíteni, meg kell tervezni. Úgy a tervezéshez és a megvalósításhoz – néha bizony nem olcsó – speciális szakértelemmel rendelkező személyekre, külső vállalkozások igénybevételére van szükség. A vállalkozás egy adott évi árbevételéhez viszonyítva ezek a költségek számottevő mértéket érhetnek el. Az is előfordulhat, hogy egy adott évben képződött eredmény „nem bírja el” ezeket a költségeket, s így akár veszteség is keletkezhet. Az így keletkező negatív eredmény elkerülése érdekében célszerű e költségeket és ráfordításokat elkülönítetten kezelni, s a folyamat végén aktiválni.
Az aktiválás után – a reálisan meghatározott használati idő alapján – e költségek több év alatt fognak a költségek között az értékcsökkenéssel megjelenni. Így a költségeket szét lehet teríteni – maximum 5 éves időszakra – az alapítás-átszervezést követő időszakokra. A bevezetett új folyamat, eljárás, átszervezés eredménye – vélhetően – megteremti azt a többletbevételt, amely biztosítja az értékcsökkenés fedezetét.
Fontos hangsúlyoznám, hogy az alapítás-átszervezés költségeinek aktiválása lehetőség és nem kötelezettség. A vállalkozás – számviteli döntése alapján – él ezzel a lehetőséggel.
Az alapítás-átszervezés aktivált értékének képzésével párhuzamosan annak bruttó összegével megegyező mértékű lekötött tartalékot kell képezni. Ezt azt jelenti, hogy az adott értéket át kell vezetni az eredménytartalékból a lekötött tartalékba. A lekötés után az aktiválás következtében keletkező többlet-eredmény így nem lesz osztalékforrás.
Amikor az alapítás-átszervezés aktivált érték után az értékcsökkenése elszámolásra kerül, annak mértékével megegyezően kell a lekötést megszüntetni.
Az alapítás-átszervezés aktiválásához, illetve a más számviteli döntések meghozatalához a számviteli szakemberek és a vállalkozás vezetésének együttgondolkodására és kölcsönös támogatására van szükség.
dr. Sallai Csilla
Kamarai tag könyvvizsgáló
Forrás: