Aktuális jogszabályváltozások közérthetően – 2025. 01. 01 – től

Immár 5. éve írom az aktuális jogszabályváltozásokról szóló összeállításaimat, ugyanis 2020.03.11. óta van veszélyhelyzet (először a covid-járvány, 2022.05.25-től pedig az ukrajnai háborús helyzet miatt). Idén is igyekszem a könyvelőket és ügyfeleiket érintő, a Magyar Közlönyben és a Hivatalos Értesítőben megjelenő jogszabályokat „magyarra fordítva” leírni (mert még mindig abban a szakaszban vagyunk, amikor csak kapkodjuk a fejünket a sok változás miatt, és próbáljuk követni a rengeteg új, vagy éppen folyamatosan változó jogszabályt). Bízom benne, hogy írásom – melyben legfelül a legfrissebb változások olvashatók – segítségetekre lesz a mindennapi munkában!

Az előző – 2024. évi – anyagot itt találjátok:

https://www.minositettkonyvelok.hu/aktualis-jogszabalyvaltozasok-2024-04-22/

Szeretettel készítette Nektek:

                                                                                                                                      Mészáros Anikó

                                                                                                                                      MINKE szakértő 

                                                                                                   2025.04.22.

Bár nem Magyar Közlönyös téma, de mivel közeleg a határidő, így fontos megemlíteni, hogy idén már nem a NÉBIH-hez adjuk be az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallást, hanem a NAV-hoz. Ugyanis 2025. 01. 01-től az ELMDIJ-bevallás NAV-hoz történő benyújtásával lehet teljesíteni tárgyév 05.31-ig (illetve idén június 2-ig) az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallását. Az ELMDIJ bevallást az ONYA-felületen elektronikusan, illetve az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles adózóknak az ONYA felületen kitöltve és kinyomtatva papíron kell beadniuk. Emlékeztetőül: ezt a bevallást azoknak az érvényes FELIR számmal rendelkezőknek kell benyújtaniuk, akik az érintett TEÁOR-szám alá tartozó tevékenységeket végzik (részletes lista: https://portal.nebih.gov.hu/teaor-szamok-listaja ). A felügyeleti díj mértéke:

• a felügyeletidíj-köteles tevékenységből származó nettó árbevétel vagy szja-köteles bevétel 0,1 %-a, VAGY
• mikrovállalkozás, illetve kistermelő esetén 20.000,- Ft/év, VAGY
• kisvállalkozás esetén 700.000,- Ft/év.

A felügyeleti díjat a 421. adónemkódra (NAV Élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevételi számla) az 10032000-01076040-09060018 számlaszámra kell befizetni két egyenlő részletben (tárgyév 07. 31-ig és következő év 01. 31-ig).

Ha esetleg korábbi évekre kellene bevallást benyújtani, azt továbbra is a NÉBIH-hez kell beadni.

Az egészségügyi hozzájárulás már 2019-től nem létezik. Úgyhogy most – 2025. 04. 18.-ával – hatályon kívül helyezték az erről szóló törvény végrehajtási rendeletét is.

{202/1996. (XII.23.) Korm.rendeletet hatályon kívül helyező 78/2025. (IV.17.) Korm.rendelet}

Mivel 2025. 01. 01. nappal megszűnt a Pénzügyminisztérium, így a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartását 2025. 04. 18-tól a Nemzetgazdasági Minisztérium vezeti (hiszen a PM beolvadt az NGM-be).

{93/2002. (V.5.) Korm.rendeletet módosító 78/2025. (IV.17.) Korm.rendelet}

A NAV-tól (Központi Irányítástól) kell majd engedélyt kérni az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazásához.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentésével kapcsolatos feladatok ellátása, az egyéni vállalkozói tevékenységről hatósági bizonyítvány kiállítása, és az egyéni vállalkozók ellenőrzése során 2025. 04. 18-tól a NAV bármelyik vármegyei igazgatósága, és a KAVIG (NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága) is eljárhat.

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő jogkövetési vizsgálatok lefolytatására a KAVIG hatáskörébe tartozó adózók kivételével a NAV Borsod Abaúj-Zemplén Vármegyei, Észak-budapesti és Fejér Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága jogosult 2025. 04. 18-tól:

• a Fejér Vármegyei NAV-hoz tartozik Baranya, Komárom-Esztergom, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegye;
• a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei NAV-hoz tartozik Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye;
• az Észak-budapesti NAV-hoz tartozik Pest vármegye és Budapest valamennyi kerülete.

{485/2015. (XII.29.) Korm.rendeletet módosító 78/2025. (IV.17.) Korm.rendelet}

A számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet 2025. 04. 18-tól az állandó képviseleti jogosultság bejelentésére szolgáló elektronikus űrlapon vagy a NAV által működtetett elektronikus felületen jelölheti ki, hogy mely törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja vagy tagja járhat el a képviselt adózó ügyében. (Szóval megváltozik az UJEGYKE és az EEGYKE.) Ezt a kijelölést maga a kijelölt is előkészítheti, de az állandó meghatalmazott szervezet törvényes képviselőjének jóvá kell azt hagynia. Persze ügyelni kell arra, hogy a kijelölt személy a törvényes képviselője, foglalkoztatottja, vagy tagja legyen az állandó meghatalmazott szervezetnek, ugyanis ezt a NAV vizsgálja, és ha nincs ilyen jogviszony, akkor a kijelölést elutasítja. Ha az állandó meghatalmazott szervezet képviseleti joga megszűnik, akkor azzal együtt automatikusan törli a NAV a kijelölést is.

Az 5.000,- Ft-ot meghaladó késedelmi pótlékról évente egyszer, az 5.000,- Ft-os összeghatár átlépésével érintett hónap 20. napjáig értesítést küld a NAV (ezzel együtt a többi adónemről is tájékoztatást ad). Ha nincs késedelmi pótlék-tartozás, akkor évente egyszer, a naptári évet követő év 10.31-ig értesítik az adózót az 5.000,- Ft-ot meghaladó összegű tartozásról vagy túlfizetésről.

Az önkormányzati adóhatóság az 1.000,- Ft-ot meghaladó összegű tartozás vagy túlfizetés esetén küld értesítést minden év 09.10-ig, melyben közli a felszámított késedelmi pótlék összegét is (természetesen elsősorban elektronikusan, ha ez lehetséges).

A szokásos piaci ár meghatározásának jogkövetési vizsgálata 2025. 04. 18-tól kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások – fődokumentum, helyi dokumentum, minden egyéb dokumentum – vizsgálatára, amely az adózó jogszabályban foglalt kötelezettségének teljesítését és azok valódiságát alátámasztja.

A feltételes adómegállapítás díjának befizetésére szolgáló bankszámlaszám megváltozik 2025. 08. 01-től. Ezután az NGM 10032000-00005503-06010011 számlaszámra kell majd befizetni a kérelem, illetve előzetes konzultáció díját.

{465/2017. (XII.28.) Korm.rendeletet módosító 78/2025. (IV.17.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2025. május hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye, így az üzemanyagárak idén a következőképpen alakulnak:

{Hivatalos Értesítő 2025. 04. 17.-én megjelent 20. száma}

Akit érdekel az óvodai nevelés országos alapprogramja (vagyis hogy milyen elvek mentén és hogyan történik a gyermekek óvodai nevelése 2025. 04. 22-től), az a Magyar Közlöny 44. számában megjelent, több rendeletet módosító Kormányrendeletből tájékozódhat erről.

{363/2012. (XII.17.) Korm.rendeletet, 204/2020. (V.14.) Korm.rendeletet, és 401/2023. (VIII.30.) Korm.rendeletet módosító 77/2025. (IV.15.) Korm.rendelet}

Megjelent a 2025. 04. 14.-i Magyar Közlönyben az Alaptörvény 15. módosítása, mellyel a 2012. 01. 01-től hatályos Alaptörvényünk immáron – a különböző hatályossági időpontok miatt – 24. változatát olvashatjuk. Most – 2025. 04. 15-től – az változik benne, hogy

• a kettős állampolgárok magyar állampolgársága sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető, de tilos a csoportos felfüggesztés;
• beleírták, hogy „az ember férfi vagy nő”;
• belekerült az is, hogy mindenkinek joga van a készpénzzel történő fizetéshez;
• eddig is benne volt, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, de most már azt is beleírták, hogy ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot (pl. személyes szabadság, biztonság, magán- és családi élet tiszteletben tartása, véleménynyilvánítás szabadsága, gyülekezési, egyesülési jog, tulajdonhoz, munkához, egészséghez való jog, szülők neveléshez való joga, tisztességes eljáráshoz való jog, stb.) megelőz;
• most már az Alaptörvényben rögzítik, hogy hazánkban tilos a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése;
• ugyan a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog megmarad, de a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével;
• az állampolgárság felfüggesztéséről való döntés már nem a köztársasági elnök döntési jogkörébe tartozik.

A mostani módosításban vannak olyan rendelkezések is, melyek majd 2026. 01. 01-től lesznek hatályosak:

• a legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya már nem az általános öregségi nyugdíjkorhatár (jelenleg 65. életév) betöltéséig állhat fenn, hanem az ügyész 70. életévének betöltéséig;
• a Kormány már eddig is alkothatott rendeleteket különleges jogrendben, de most beleírták az Alaptörvénybe azt is, hogy hadiállapotban és szükségállapotban az Országgyűlés külön felhatalmazása nélkül, veszélyhelyzetben pedig az Országgyűlés felhatalmazásával (amihez a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazata kell) egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet.

Engem könyvelői szemszögből leginkább a készpénzzel történő fizetéshez való jog érdekel. (Nem tudom, a „mindenki”-ben benne vannak-e esetleg a cégek, vagy az áfás egyéni vállalkozók. Gyanítom, hogy nincsenek, mert még nem láttam jelét, hogy az Art. 114. § (3) bekezdését – ami a 1,5 milliós készpénzfizetési korlátról szól – módosítanák akár magában az Art-ban, vagy esetleg egy mostanában szokásos Kormányrendeletben. Bár azért elbizonytalanít az Alaptörvény I. cikkének (4) bekezdése, mert ott azt írják, hogy a törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak. De nyilván az alapjogok korlátozhatóak, és van egy erős tippem: meg fog maradni a készpénzfizetési korlát, hiszen pl. a pénzmosás elleni védekezésben igen nagy szerepe van.)

Az Alaptörvény 2025. 04. 15-től hatályos, egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlöny 2025. 04. 15.-én megjelent 43. számában olvashatjátok.

{Magyar Közlöny 41. szám és 43. száma}

A polgárőrök formaruhával történő ellátásáról szóló rendeletben 2025. 04. 11-től bővül a kiadható ruházat köre (kiegészül a softshell kabáttal, elegáns kabáttal, polár pulóverrel, rövidnadrággal, motoros kabáttal, motoros nadrággal, és motoros kesztyűvel).

{62/2013. (XI.28.) BM rendeletet módosító 12/2025. (IV.10.) BM rendelet}

Vadásztársaságok figyelmébe ajánlom azt a rendeletet, mely szerint a vadászati naplót és teríték-nyilvántartást 2025. 10. 01-től elektronikus alkalmazás használatával digitális úton is vezethetik. Sőt van olyan eset (pl. gím- és dámszarvas esetén), amikor az elejtést követően haladéktalanul, elektronikus úton, fotódokumentáció megküldésével kell teljesíteni az évközi adatszolgáltatást, ha a vadászati hatóság ezt kéri. A nyilvántartásban vezetendő adatok a módosított rendelet 13. számú mellékletében találhatóak.

Az évente kötelezően megtartandó balesetvédelmi oktatás szabályai már korábban, 2025. 04. 18-tól változnak. E szerint a vadászterületen vadászók számára évente legalább egyszer balesetvédelmi oktatást kell tartani, amiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A balesetvédelmi oktatást legalább középfokú vadgazdálkodási végzettséggel rendelkező személynek kell megtartania. Egyéni vadászat esetén, ha van kísérővadász, akkor ő köteles a vadászat megkezdése előtt balesetvédelmi eligazítást tartani. Társas vadászatnál pedig a vadászatvezető tartja meg a vadászat megkezdése előtt a balesetvédelmi eligazítást. Ennek megtörténtét a résztvevők aláírásukkal igazolják. (A balesetvédelmi eligazításról szóló jegyzőkönyvet 2025. 10. 01-től majd 5 napon belül az elektronikus alkalmazásba is fel kell tölteni.)

{79/2004. (V.4.) FVM rendeletet módosító 6/2025. (IV.10.) AM rendelet}

Módosul 2025. 05. 22-től az OBMR (Országos Beruházás Monitoring Rendszer) több előírása is. Ezzel azoknak a költségvetési szerveknek, az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságoknak, önkormányzatoknak, egyházaknak, civil szervezetek van dolga, akik minimum 100 millió Ft összértékű egyéb tárgyi eszközt szereznek be, vagy minimum 10 millió Ft összértékű építési beruházást hajtanak végre úgy, hogy a beruházás előkészítéséhez, megvalósításához felhasználni tervezett vagy felhasznált központi költségvetési vagy EU-s forrás mértéke külön-külön vagy együttesen meghaladja a beruházás becsült vagy végleges összértékének 50 %-át. Vagyis azokat érinti, akik a fenti tulajdonosi körbe tartoznak, és a beruházásnak több mint a felét támogatásból valósítják meg. Esetükben változik az OBMR-ben megjelenítendő adatok köre.

{74/2025. (IV.10.) Korm.rendelet}

Ha valaki beruházás megvalósítása céljából Magyarországra érkező vendégmunkásokat szeretne foglalkoztatni, annak feltétlenül el kell olvasnia a több jogszabályt módosító, 2025. 07. 01-től hatályos kormányrendeletet.

Fontos kitétele a rendeletnek, hogy a vendégmunkás csak akkor kaphat tartózkodási engedélyt, ha foglalkoztatója a beruházás megvalósítása érdekében megállapodást kötött a Kormánnyal, és előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással rendelkezik.

{73/2025. (IV.10.) Korm.rendelet}

A Kormány vállalja, hogy 2025. 04. 11-től rendelkezni fog a ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók állatállományának újratelepítéséhez, és az állattartó telepek járványügyi fejlesztésével kapcsolatos költségeinek viseléséhez nyújtott támogatásról. Kártalanítás esetén az állattartónak vállalnia kell, hogy az állattartó telep állategységben kifejezett átlagos állatlétszáma az állatok helyszínen történő leölését eredményező járványügyi intézkedés elrendelésekor fennálló állatlétszámot 3 éven belül eléri, és az állattartó telepet legalább 3 évig az engedélyek, előírások betartásával használja és üzemelteti. Ha ezt a feltételt az állattartó nem teljesíti, akkor a részére kifizetett állami kártalanítás összegének 40 %-át a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeggel köteles visszafizetni.

{72/2025. (IV.10.) Korm.rendelet}

A Kúria jogegységi határozatot hozott, mely szerint „Ha a szerződés teljes érvénytelensége több okból is fennáll, és mindegyik érvénytelenségi okot a per tárgyává teszik, de a felperes keresetében csak az egyik érvénytelenségi ok kiküszöbölésével kéri a szerződés érvényessé nyilvánítását és az alperesnek az így érvényessé nyilvánított szerződés teljesítésére kötelezését, a keresetet a további érvénytelenségi ok fennállása miatt elutasító ítélet jogereje kizárja, hogy a felperes egy újabb perben ismételten kérje a korábbi keresetében szereplő érvénytelenségi ok kiküszöbölésével a szerződés érvényessé nyilvánítását és az alperes marasztalását. Ez így van akkor is, ha a felperes az újabb keresetében nemcsak a már korábban is orvosolni kért, hanem a további érvénytelenségi okot is kéri kiküszöbölni.”

Vagyis egy szerződés érvénytelenségével kapcsolatos perben nem elegendő minden érvénytelenségi okot megemlíteni a keresetben, hanem azok mindegyikének orvoslását is kérni kell. Ugyanis ha egy szerződésnek több hibája is van, de csak az egyik hiba kijavítását kérjük (a másikat csak megemlítjük, de nem kérjük annak orvoslását), és elveszítjük a pert, akkor később már nem indíthatunk újabb pert azzal, hogy mindkét hibát kérjük kijavítani.

{1/2025. JEH határozat, Magyar Közlöny 2025. évi 39. száma}

A NAV Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (NAV PEI) tájékoztatása az EU által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek listájának változásáról, mely az FSF (europa.eu) (linkje: https://ecas.ec.europa.eu/cas/login?loginRequestId=ECAS_LR-11620992-0fwzH1x6b7UXPJHvh7dD4rX6Wt7v9xGWzpx5G7VN7tkZZ1zaAAuEgJlwruEzsfl1a5zqcSxCANYWvHTe4BKzG4PW-jpJZscgsw0KuzWqg8ZbtuQ-XzJwoeFRMfy2G3ugdjfkGzdD0DgNcjihFqW9yVoTtGCpt2wRoHdlyKV6psYW0GzlqaP0i83KQoBnzaUylOdmMui#!/files ) elérhetőségen található meg (ehhez regisztrálni kell a jelzett oldalon, mivel a hozzáféréshez „EU Login” fiókra van szükség. De információt lehet találni az EU szankciós térképén is, mely a https://www.sanctionsmap.eu/#/main linken érhető el. Most az alábbiak érintettek a változásban:

• Törökország által a Földközi-tenger keleti térségében végzett jogellenes fúrási tevékenységekre tekintettel hozó korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 209/1890 rendelet,
• ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaida szervezetekkel összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet és 2016/1686 rendelet végrehajtása,
• a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet 8a. cikke (1) bekezdésének végrehajtása,
• Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetre való tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 1183/2005/EK rendelet végrehajtása,
• Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtása,
• iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 359/2011/EU rendelet végrehajtása,

A NAV PEI kéri, hogy amennyiben az ENSZ BT vagy az Európai Unió által bevezetett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseivel (célzott pénzügyi szankcióival) kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik valaki, akkor arról szíveskedjen tájékoztatni őket. E tájékoztatási (bejelentési) kötelezettség jogalapját az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (korlátozó intézkedésekről szóló törvény; Kit.) 4. §-a teremti meg.

A Kit. 4. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a KIT17 nyomtatványon kell megküldeni a Hatóság részére, melyről az alábbi webhelyen találhattok tájékoztatást: https://pei.nav.gov.hu/penzugyi-es-vagyoni-korlatozo-intezkedesek/penzugyi-es-vagyoni-korlatozo-intezkedese-kit17-kit17meg

                                                                                           2024.04.07.

A járványos állatbetegségek elleni védekezés miatt operatív törzset hoztak létre 2025. 04. 04.-én 23 órától, mely 2025. 07. 31-ig koordinálja, irányítja a műveleti tevékenységet, valamint a járványos állatbetegség elleni védekezésben részt vevő védelmi, biztonsági és közigazgatási szerveket. Az operatív törzset a belügyminiszter vezeti, a BM működteti, de a NÉBIH is bekapcsolódik a feladatok ellátásába.

{67/2025. (IV.4.) Korm.rendelet}

A ragadós száj- és körömfájás sújtotta gazdálkodók 2025. 04. 12-től átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhetnek a hitelszerződéseik után. A fizetési moratórium 2026. 04. 30-ig tart (ezen időpontig bármikor kérhető), és a járási hivatal azon határozatának pénzintézet felé történő megküldésével kérhető, melyben a gazdaságban lévő valamennyi fogékony állat helyszínen történő leölését elrendelték. A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem annak lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. A moratórium idejére járó kamatot a moratórium lejárta után, a futamidő alatt évente egyenlő részletekben kell majd megfizetni, így a futamidő meg fog hosszabbodni. (Vagyis a moratórium idejére járó kamatot majd meg kell fizetni, de az e miatti tartozás tovább nem kamatozik – nem lesz belőle tőketartozás, viszont cserébe később fog lejárni a hitel.)

{68/2025. (IV.4.) Korm.rendelet}

A Hivatalos Értesítő 2025. évi 18. számának 1700-1703. oldalain tette közzé 2025. 03. -án az MNB a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

A Magyar Közlöny 35. számában megjelent az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről szóló, 2025. 07. 01-től hatályos rendelet. Fontos tudni, hogy a mostani, online pénztárgépeket 2028. 06. 30-ig még lehet használni, 2028. 07. 01-től viszont jelen állás szerint kötelező lesz az e-pénztárgép használata. Bár 2028-ig még van időnk, de a NAV azt javasolja, hogy idén nyártól térjünk át az e-pénztárgépre egyrészt azért, mert így megspórolhatjuk a kb. 25.000,- Ft-os éves karbantartási díjat, másrészt azért, mert az e-pénztárgépet használók mentesülnek a bizonylatmegőrzési kötelezettség alól, ugyanis azt az ún. nyugtatár átvállalja – 10 évig tárolja a beérkezett adatokat. (Megjegyzem: azért az áttéréshez szükség lesz majd a jó e-pénztárgépekre is. Talán az e-nyugtáknál könnyebb lesz a helyzet, mert már több számlázó program is tud ilyeneket kiállítani – most „csak” a NAV által újonnan állított követelményeknek való megfelelést kell biztosítaniuk.)

A NAV tájékoztatása szerint a kisvállalkozókat segítve ők is fejlesztenek egy ingyenesen, bárki által könnyen és egyszerűen használható e-pénztárgépet, amihez majd csak egy okostelefonra lesz szükség (erre kell letölteni az ingyenes e-pénztárgép alkalmazást és venni kell egy egyszerű nyugtanyomtatót arra az esetre, ha valaki mégis papíron kérné a nyugtát). Gyanítom, hogy kb. olyan jó lesz, mint a NAV online számlázó programja – ami persze sok vállalkozónak megfelelő.

No de lássuk, mit írnak a 2025. 07. 01-től hatályos rendeletben!

A rendelet szerint az e-pénztárgép hardveralapú vagy felhőalapú lehet. (Hardveralapú: zárt, elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egységből áll, kiállítja a bizonylatot és adatot szolgáltat, valamint ezekhez egyértelműen kapcsolódó elektronikus nyilvántartást hoz létre, tárol és továbbít a NAV-hoz titkosítottan – kb. mint a mostani pénztárgépek. Felhőalapú: olyan e-pénztárgép, melyben a forgalmazó által biztosított alkalmazás ténylegesen használt példányának, vagy ezen célú infrastruktúra-szolgáltatásának, a kezelő eszközéhez csatlakozó perifériáknak, valamint a NAV felhőalapú adóügyi moduljának összessége látja el az e-pénztárgépi funkciót és teljesíti a követelményeket – szóval ez az e-pénztárgép, ami a felhőben működik, és gyakorlatilag egy okostelefonra letöltött alkalmazást használ.)

Adóügyi bizonylatnak minősül az e-nyugta, az egyszerűsített számla, a számla, a napi forgalmi jelentés, az e-nyugta, a helyesbítő vagy érvénytelenítő – számlával vagy nyugtával egy tekintet alá eső – okirat, továbbá a napnyitás bizonylat és a pénzmozgás bizonylat.

Nem adóügyi bizonylat az olyan tranzakciókról készített bizonylat, amely a napi zárás összesítőit nem változtatja meg (kivéve persze a napnyitás és a pénzmozgás bizonylatát).

Ha az adózó úgy dönt, hogy e-pénztárgépet használ, akkor ezt a rendeletet kell alaposan áttanulmányoznia, mert az ebben leírt szabályok vonatkoznak rá.

Ugyancsak át kell olvasniuk a rendeletet az e-pénztárgépet forgalmazóknak is, mert a kötelező funkciókat, műszaki-technikai követelményeket és egyéb fontos információkat is ez a rendelet írja le teljes részletességgel (kiemelten ajánlom figyelmükbe a rendelet mellékleteit). Felhasználóként (vagyis pl. boltosként, vendéglátósként) arra kell ügyelnünk, hogy csak olyantól vásároljunk e-pénztárgépet, aki rendelkezik a NAV forgalmazási engedélyével. Persze az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás engedélyeztetésének ára van: a rendelet 6. számú mellékletében írták le, hogy milyen e-pénztárgép mely kérelméért mekkora díjat kell fizetni (pl. az e-pénztárgép forgalmazása iránti engedély 1 millió Ft-ba kerül a forgalmazónak, a vevői alkalmazás forgalmazásáért pedig 500 ezer Ft-ot kell fizetnie).

Ha valaki az e-pénztárgépet nem tudja használni (mert pl. elromlik, ellopják vagy éppen áramszünet van), akkor max. 15 napig a nyugtakibocsátási kötelezettségének nyomtatvány felhasználásával tesz eleget. Ha a hardveralapú e-pénztárgép elromlik, akkor azt az üzemeltetőnek haladéktalanul be kell jelentenie a NAV és a forgalmazó felé.

Az e-pénztárgép üzembehelyezési kóddal helyezhető üzembe és személyesíthető át, amit a NAV küld meg az adózó bejelentésétől számított 24 órán belül az adózó elektronikus tárhelyére. (Ez a kód 1 évig érvényes.)

A mostani pénztárgépeknél a használat szüneteltetését akkor kell bejelenteni, ha az meghaladja a 30 napot. Az e-pénztárgépnél viszont a szüneteltetés megkezdésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a használat 10 napot meghaladó szüneteltetését.

Az e-pénztárgépnek is lesz AP-száma, mely 9 karakterből fog állni.

A rendeletben leírják még azt is, hogy kik az e-pénztárgép használatára kötelezettek (TEÁOR-szám szerint), de ezt most nem részletezem, mert a rendelet ezen része csak 2028. 07. 01-től lép hatályba, addig meg még százszor változhat.

{8/2025. (III.31.) NGM rendelet}

Bérgarancia-eljárást kell alkalmazni azon gazdaságoknál, melyeknél 2025. 03. 28. napját megelőzően a ragadós száj- és körömfájás miatt az állatok helyszínen történő leölését rendelték el, és a gazdaságban foglalkoztatott munkavállalóval szemben kiegyenlítetlen bértartozás áll fenn.

{65/2025. (III.31.) Korm.rendelet}

Aki kiemelt környezetvédelmi szabályszegést követ el – vagyis akire természetes személy esetében 10 millió Ft-ot, gazdálkodó szervezet esetén 50 millió Ft-ot elérő környezetvédelmi bírságot szabnak ki -, annak adatait a környezetvédelemért felelős miniszter a honlapján 2025. 05. 01-től közzéteszi, és ott 2 évig fenn is fog maradni. (Ez most nem érvényes visszamenőleg, vagyis csak a hatályba lépés után elkövetett szabályszegésekre vonatkozik.)

{60/2025. (III.31.) Korm.rendelet}

Mivel a Kormány nagyon elkötelezett a környezetvédelemmel kapcsolatban, ezért a környezetvédelmi bírság összegét is megemeli: a környezetvédelmi, integrált építési és környezetvédelmi, vagy egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén eddig 200.000 – 500.000 Ft közötti bírságot szabtak ki. 2025. 05. 01-től a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió Ft-ot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás esetében ez az összeg azonban 500.000,- Ft-nál kezdődik, és a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 5 %-áig, max. 2 milliárd Ft-ig terjedhet. Aki pedig nem felel meg az előzőekben írt feltételeknek, az 500.000,- Ft-tól 20.000.000,- Ft-ig terjedő bírságra számíthat, ha a környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatja tevékenységét.

{314/2005. (XII.25.) Korm.rendeletet módosító 61/2025. (III.31.) Korm.rendelet}

A kormány nem csak a környezet, de a levegő védelme iránt is nagyon elkötelezett, úgyhogy a levegőtisztaság-védelmi bírságot is megemeli 2025. 05. 01-től (a legtöbb fajtáját a háromszorosára), amit már a területi környezetvédelmi hatóság vagy a járási környezetvédelmi hatóság önállóan is kiszabhat. Például ha valaki engedélyköteles légszennyező pont- és diffúz forrást engedély nélkül üzemeltet, akkor légszennyező forrásonként az eddigi 1 millió Ft bírság helyett 2025. 05. 01-től 3 millió Ft-ot fog fizetni. A légszennyező forrásokról (pl. kémény, kivezető cső, egyéb, levegőterhelő kibocsátó felületek) egész jó leírás található itt: https://levegovedelem.hu/cikk/A_legfontosabb_levegotisztasag-vedelmi_kerdesek_gazdasagi_szereplok_reszere (persze azzal, hogy az ott írott bírságmértékek most meg fognak emelkedni).

{306/2010. (XII.23.) Korm.rendeletet módosító 61/2025. (III.31.) Korm.rendelet}

Megjelentek a nyugdíj számításánál 2025-ben (január 1. és december 31. között) figyelembe veendő, 2025. 04. 03-tól hatályos, új valorizációs szorzók a Magyar Közlöny 35. számában. A 2023. évi jövedelem valorizációs szorzója 1,133 lett, az azt megelőző éveké pedig 13,3 %-kal emelkedett a tavalyihoz képest.

{168/1997. (X.6.) Korm.rendeletet módosító 59/2025. (III.31.) Korm.rendelet}

Akik a szennyvizet olyan közcsatornába bocsátják, melynek gyűjtőrendszeréhez nem kapcsolódik szennyvíztisztító telep, azok a rendeletben meghatározott küszöbértékig tehetik ezt meg. Ha ezt túllépik, akkor csatornabírságot kell fizetniük, melynek összege 2025. 04. 11-től a duplájára emelkedik.

{220/2004. (VII.21.) Korm.rendeletet módosító 56/2025. (III.26.) Korm.rendelet}

Aki érintett állami építési beruházásban tervezőként vagy kivitelezőként, az mindenképpen olvassa el a Magyar Közlöny 34. számában megjelent rendeletet, ugyanis ebben írják le részletesen a 2025. 04. 26-tól ezen tevékenységhez szükséges felelősségbiztosítás részletes szabályait. Nekik érdemes egyeztetniük a biztosítójukkal, hogy a jelenleg hatályos felelősségbiztosításuk megfelel-e az új rendelet előírásainak is.

{55/2025. (III.26.) Korm.rendelet}

Változik 2025. 04.24-től egyes, a közúti árufuvarozókra kiszabható bírságok összege. Ezek a következők:

– Ha a 12 egymást követő 24 órás időszak után igénybe vett heti pihenőidőtől való eltérés 66 – 67 óra közötti, akkor a járművezető szállító részére kiszabható bírság a felére (13.000,- Ft-ra) csökken.

– Ha az adatrögzítő lap használatba vétele kezdetének vagy végének ideje hiányzik, vagy nincs feltüntetve rajta a rendszám, az első menet előtti kilométer-számláló állása, illetve az utolsó menet végén a kilométer-számláló állása, vagy ne adj isten az adatrögzítő lapról hiányzik a járműcsere időpontja, akkor az eddigi 26-65.000,- Ft közötti bírság helyett egységesen 130.000,- Ft bírságot köteles fizetni a járművezető.

{156/2009. (VII.29.) Korm.rendeletet módosító 51/2025. (III.24.) Korm.rendelet}

Azok az önkormányzatok, társulások, az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok, amelyek 50 millió Ft-ot meghaladó fejlesztési, beruházási célú költségvetési támogatást és támogatási előleget kaptak, 2025. 03. 25-től nem kötelező azt a MÁK-nál vezetett számlára utaltatni. A kincstári számlavezetés csak az újonnan kapott támogatásoknál lesz kötelező. A MÁK a 2025. 01. 01. és 2025.03.24. között a kincstár által vezetett fizetési számlára átutalt támogatási összeget a kedvezményezett részére visszatéríti.

{2011. évi CXCV. törvényt átmenetileg módosító 50/2025. (III.24.) Korm.rendelet}

A veszélyhelyzet ideje alatt (ami elméletileg 2025.05.18-ig tart, de nyilván megint meg fogják hosszabbítani, mint ahogy a 2020 márciusi bevezetése óta mindig) egyetlen bankjegykiadó gépet (ATM-et) sem szüntethetnek meg a bankok 2025. 03. 25-től, ezen kívül a bankfiók fizetési számláról történő készpénzkifizetési szolgáltatást sem szüntethetik meg. Ha mégis ezt teszik, és az az MNB fülébe jut, akkor 2 millió Ft-tól 200 millió Ft-ig terjedő bírságra számíthatnak.

{49/2025. (III.24.) Korm.rendelet}

                                                                                             2025.03. 24.

Az árréskorlátozási rendelettel – ami azokra az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemmel foglalkozókra vonatkozik, akiknek 2023-ban 1 milliárd Ft-nál magasabb árbevételük volt – kapcsolatban megjelent a vásárlók tájékoztatásának előírásait tartalmazó rendelet. Ahogy azt már a hatósági áras termékeknél is tapasztalhattuk: most is a rendelet mellékletében szereplő tacepaót kell kirakniuk az érintett boltoknak a bejáratnál, méghozzá 2025. 03. 28-tól. Akinek az érintettek közül internetes honlapja is van, vagy csomagküldő kereskedelmet folytat, azoknak a honlapon is közzé kell tenni a rendelet mellékletében szereplő tájékoztatót.

A tájékoztató letölthető az alábbi linken:

https://kormany.hu/hirek/az-arresstop-kotelezo-arculati-elemei

{5/2025. (III.21.) MK rendelet}

Változik 2025. 03. 21-től a vízkészletjárulék kiszámítása (több helyen csökken a „g” szorzószám, ami az alapjárulékot módosítja).

{43/1999. (XII.26.) KHVM rendeletet módosító 7/2025. (III.20.) EM rendelet}

Megjelent a NAV közleménye a 2025. II. negyedévre megállapított valorizált jövedéki adómértékekről és visszaigényelhető adótartalom mértékéről a benzinre, petróleumra és gázolajra vonatkozóan (maradt ugyanannyi, mint az I. negyedévben volt). Ezt egyébként a NAV oldalán is meg lehet találni az alábbi linken:

https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/adokulcsok_jarulekmertekek/valorizalt-adomertekek/jovedeki-ado/adomertek

{Hivatalos Értesítő 2025. 03. 20.-i 16. száma}

A gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő törvények módosításáról szóló törvény jelent meg 2025. 03. 18.-án a Magyar Közlöny 29. számában. Tudom, kicsit kuszán hangzik, de a lényeg:

Módosítják a 2012. évi II. törvényt (szabálysértési törvény), mely szerint 2025. 04. 15-től arcképelemzést lehet alkalmazni, ami alapján pénzbírságot is ki lehet szabni, és kiterjesztik a szabálysértés körét azokra a gyülekezésekre, melyek „tilos gyűlés”-nek minősülnek.

Persze ehhez módosítani kellett az arcképelemzési nyilvántartásról szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvényt is, hogy az arcképelemzést alkalmazni lehessen.

Az egésznek pedig az alapja a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény azon módosítása, mely szerint tilos olyan gyűlést megtartani, ami a gyermekek védelméről szóló törvényben leírt, 18 éven aluliak számára pornográf, valamint szexualitást öncélúan ábrázoló, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, homoszexualitást jeleníti meg.

A közterületen megtartott nyilvános gyűléseket pedig az eddigi 3 hónap helyett a gyűlés megtartását megelőzően legfeljebb 1 hónappal kell az illetékes rendőrkapitányságnak bejelenteni.

{2025. évi III. törvény}

Megjelent a NAV 2025. április hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye, így az üzemanyagárak idén a következőképpen alakulnak:

{Hivatalos Értesítő 2025. 03. 14.-én megjelent 14. száma}

Az energiaügyi miniszter közleményt adott ki arról, hogy az ország egész területén 2025. 03. 01. napjától áll fenn a tartósan vízhiányos időszak. (Érdekesség: tavaly ezt még a belügyminiszter közölte, és az időszak kezdete akkor még május vége volt.) Ez azért fontos, mert a tartósan vízhiányos időszakban nem kell vízkészletjárulékot fizetni a mezőgazdasági termelőknek, továbbá vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges.

{Hivatalos Értesítő 2025. évi 14. száma}

Ha valakit érdekel (vagy éppen érint) az Állami Számvevőszék működése, akkor jó tudni, hogy megjelent az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló utasítás a Hivatalos Értesítő 2025. évi 14. számában, melyben a szervezet 2025. 03. 17-től hatályos egységeit, folyamatait, az egyes szervezeti egységek feladatait, az ellenőrzési eljárás szabályait írják le.

{1/2025. (III.14.) ÁSZ utasítás}

Változnak (természetesen emelkednek) 2025. 04. 13-tól egyes iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjai. Pontosabban: a nuleotid- vagy aminosav-szekvenciák feltárását tartalmazó szabadalmi fenntartás díja, a formatervezési mintaoltalmi oltalmazhatósági vélemény díja, és még jónéhány igazgatási szolgáltatási díj.

Emelkednek (kb. 30 %-kal) a felsőoktatási eljárásokhoz kapcsolódó szolgáltatások díjai is 2025. 04. 13-tól.

{19/2005. (IV.12.) GKM rendeletet, valamint 12/2013. (II.12.) EMMI rendeletet módosító 2/2025. (III.13.) KIM rendelet}

Megjelentek az útügyi hatósági eljárások 2025.04.13-tól érvényes díjai (benne a bankszámlaszámokkal, és persze a különböző típusú utak, hidak építése esetén fizetendő díjak összegével).

{9/2025. (III.13.) ÉKM rendelet}

Az együtt élő házastársként igényelt özvegyi nyugdíj esetén az együttélés tényét a NYUFI 2025.03.14-től csak akkor vizsgálhatja, ha az elhunyt után élettársként is igényeltek özvegyi nyugdíjat.

{168/1997. (X.6.) Korm.rendeletet módosító 44/2025. (III.13.) Korm.rendelet}

Az új típusú dohánytermékek („hevített termékek”), a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek („nikotinpárnák), az ezeket kiegészítő termékek (hevítőkészülékek), valamint a dohányzási célú gyógynövénytermékek bemutatásának (történjen az dohányboltban, internetes honlapon, vagy elektronikus kapcsolattartás útján) szabályairól készült Kormányrendelet. Aki ilyen termékek értékesítésével foglalkozik, annak feltétlenül el kell olvasni ezt, a dohányboltban értékesített egyes termékek ismertetésére és bemutatására vonatkozó különös szabályokról szóló, 2025. 04. 12-től hatályos rendeletet. A rendeletben leírják a terméktájékoztatás formáit, a termékismertetés elfogadott módját, az ehhez kapcsolódó, SZTFH részére történő bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos teendőket.

{43/2025. (III.13.) Korm.rendelet}

                                                                                                               2025.03. 14.

A hét legfontosabb rendelete az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló, 2025. 03. 17-től 2025. 05. 31-ig hatályos rendelet, mely természetesen veszélyhelyzeti rendelet.

A rendelet előírásai azokra az alábbi kereskedőkre vonatkozik:

• TEÁOR számuk: 47.11’25  Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem (vagyis az áruk széles körének – pl. ruházati cikk, bútor, készülék, háztartási gép, vasáru, kozmetikum – kiskereskedelmi értékesítése, amelyek közt az élelmiszer, ital, dohányáru értékesítése a meghatározó);
• A 2023.évi nettó árbevételük az 1 milliárd Ft-ot meghaladta.

Az, akinek az a 2023. évi nettó árbevétele max. 1.000.000.000,- Ft, annak az árrését nem kell korlátoznia!

A hatósági árréskorlátozással érintett 30 termékkategória:

Az alábbi termékek friss, hűtött, fagyasztott csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletet vagy darált, előrecsomagolt és csomagolás nélküli formában:

– Csirkemell

– Csirkecomb

– Csirke far-hát

– Csirkeszárny

– Egész csirke

– Pulykamell

– Sertéscomb

– Sertéskaraj

– Sertésoldalas

– Sertéstarja

Az alábbi termékek laktózmentes változatban is:

– UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom

– UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom

– ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom

– ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom

– Vaj

– Tejföl

– Natúr joghurt

– Gyümölcsjoghurt

– Trappista sajt

– Tehéntúró

– Margarin

Külön meghatározás nélkül (vagyis mindenféle formában):

– Sertészsír

– Párizsi

– Napraforgó- és repceolaj

– Finomliszt BL 55

– Rétesliszt BFF 55 28.

– Kristálycukor (fehér cukor)

– Fokhagyma

– Étkezési burgonya az újburgonya kivételével

– Friss tojás, héjában a Gallus domesticus (házi tyúk) fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás).

A felsorolt termékeknél üzletenként – csomagküldő kereskedelem esetén online felületenként – az alkalmazandó árrés (nettó fogyasztói ár és a beszállító által számlázott átadási ár vagy saját előállítás esetén az üzemi általános költséget is tartalmazó önköltségi ár különbsége) mértéke nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, de legfeljebb 10 % lehet.

(Vagyis, ha valamelyik terméknél 8 % volt az árrés januárban, akkor ezután is csak 8 % lehet. Ha pedig 20 % volt, akkor azt le kell vinni 10 %-ra.)

Arra is van megoldás, ha a kereskedő valamelyik termékkategóriát nem forgalmazta januárban. Ez esetben az árrés mértéke szintén max. 10 % lehet, de nem haladhatja meg a rendelet hatálybalépést (2025. 03. 17.) megelőzően általa alkalmazott utolsó havi átlagos árrés mértékét.

Plusz előírás a saját márkás terméket forgalmazóknál, hogy a saját márkás termékek mennyisége üzletenként legfeljebb olyan arányt képezhet, mint amilyen arányt a saját márkás termékek képviseltek 2025. januárban és februárban a leírt termékkategóriába tartozó összes termék mennyiségéhez képest. Ha esetleg az adott termékkategóriát nem forgalmazta januárban és februárban, akkor pedig az arányosítást az ezt megelőző utolsó havi arány alapján kell elvégezni.

Arra is találtak megoldást, hogy a termékek „ne tűnjenek el” a polcokról. Ugyanis a rendeletbe beleírták, hogy ha az adott termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben a rendelet hatálybalépését megelőző napon (2025. 03. 16.-án) forgalmazták, akkor az üzlet köteles az adott termék vonatkozásában naponta legalább az általa a 2024-ben értékesített átlagos napi mennyiség árusítására olyan módon, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen.

Ha valaki új boltot nyit úgy, hogy már volt másik üzlete, és a fenti termékeket forgalmazza, akkor az új boltban az általa választott másik üzletére vonatkozó adatokat kell alapul vennie, vagy az árrése max. 10 % lehet. Ha a másik üzlete árrését veszi alapul, akkor ezt az árusítás megkezdése előtt legalább 3 nappal be kell jelentenie a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (NFKH).

Természetesen ellenőrzések is várhatóak, és a szabálytalanság esetén kiszabható bírság 500 ezertől 5 millió Ft-ig terjedhet, no meg a boltot is bezárhatják max. fél évre. (Különös méltánylást érdemlő körülmény esetén azonban előfordulhat, hogy csak figyelmeztetést alkalmaznak.)

{42/2025. (III.11.) Korm.rendelet}

Aki érintett az árfigyelő rendszerben (ha jól tudom, akkor ez hat nagy kereskedelmi lánc: Auchan, Lidl, Spar, Penny, Tesco és Aldi)), az jó, ha tud róla, hogy az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriák felsorolása 2025. 03. 19-től változik. (Egyébként az árfigyelő a https://arfigyelo.gvh.hu/ oldalon érhető el.)

{11/2023. (VI.22.) GFM rendeletet módosító 6/2025. (III.11.) NGM rendelet}

A szálláshely-szolgáltatókat érdekelheti a szálláshely-minősítési eljárásról és a minősítés követelményrendszereiről szóló, 2025. 03. 16-tól hatályos rendelet, mely részletesen leírja a szálláshely minősítésére vonatkozó előírásokat (pl. hogy a szálláshelyek 1-5 csillag közötti kategóriába történő minősítést 3 évente el kell végezni; a minősítést a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. végzi; a nyilvántartást pedig az NTAK vezeti). Értékelik a tisztaságot, karbantartottságot, általános benyomást, személyzetet, parkolást, szobákat, ágyakat, légkondicionálást, hangszigetelést, fürdőszobát, ételeket, rendezvényeket, akadálymentesítést, liftet, teraszt, recepciót, takarítást, mosást, fizetést, esernyők meglétét, és még sok minden mást. Ezen kívül leírják a rendeletben a regisztráció menetét (melyre 8 nap áll rendelkezésre a regisztráció megkezdésétől számítva), a minősítési kritériumok ellenőrzését, a döntési folyamatot, az ellenőrzések, minősítési eljárások folyamatát, valamint az egyes szálláshelytípusokra (szálloda, panzió, kemping, üdülőháztelep, közösségi szálláshely, magánszálláshely, egyéb szálláshely) vonatkozó különös szabályokat.

Azoknál a szálláshelyeknél, amelyek nyilvántartásba vétele 2021. 12. 31.-ig már megtörtént, és az önértékelést is befejezték, az első szálláshely-minősítési eljárás lefolytatásának határideje 2025. 12. 31.

Azt gondolom, hogy a szálláshely-szolgáltatóknak ez a rendelet „alapmű”, amit feltétlenül ismerniük kell.

{40/2025. (III.11.) Korm.rendelet}

A Vidéki Otthonfelújítási Programmal (VOP) kapcsolatban módosították a 389/2024. (XII.11.) Korm.rendeletet 2025. 03. 12-től, melynek értelmében a VOP támogatást a legalább egy gyermeket váró vagy nevelő családok, valamint a nyugdíjasok (pl. öregségi, özvegyi, rokkantsági, szolgálati járandóság, stb.) igényelhetik a VOP-ot lakásfelújításra. Ezen kívül a rendelet más részletszabályait is módosították, így ha valakit érint, érdemes a jelenleg hatályos rendeletet elolvasni.

{389/2024. (XII.11.) Korm.rendeletet módosító 36/2025. (III.11.) Korm.rendelet}

Kilenc évvel ezelőtt egy rendeletben kihirdették, hogy Magyarországon válsághelyzet van a tömeges bevándorlás miatt (nem összekeverendő a veszélyhelyzettel, ami jelenleg az ukrajnai háború miatt áll fenn). Eredetileg ez a rendelet 2016. 09. 08-ig maradt volna hatályban, de azóta is mindig – félévente – meghosszabbítják. Így tettek most is, úgyhogy az ország egész területére elrendelt válsághelyzet jelen állás szerint 2025. 09. 07-ig érvényben van. (Válsághelyzetben például a Kormány meghatározhatja a területfelhasználás és beépítés feltételeit, különböző területeken szabadon végezhet nemzetbiztonsági célú építkezéseket, előírhatja az állami vagy önkormányzati tulajdonú cégeknek, hogy kikkel kössenek szerződést, és a bevándorlók elhelyezését szolgáló létesítmények építésével, üzemeltetésével kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokat nem kell lefolytatni.) Azt mondjuk konkrétan nem értem, hogy miért van szükség a válsághelyzet fenntartására, amikor egyébként veszélyhelyzet van (ami sokkal szélesebb jogköröket biztosít a Kormánynak), de biztosan van valami értelme (minimum annyi, hogy erről is lehet rendeletet alkotni).

{41/2016. (III.9.) Korm.rendeletet módosító 30/2025. (III.5.) Korm.rendelet}

Az Alaptörvényünk 2025. 03. 01-től hatályos egységes szerkezetbe foglalt szövege a Magyar Közlöny 2025. 03. 03.-i 21. számában olvasható. (Most éppen a hivatásos bírák kinevezéséről szóló rész változott benne.)

{Magyar Közlöny 21. szám}

                                                                                                       2025.03. 03.

Megjelent a KSH közleménye a 2024. évre vonatkozó főbb statisztikai adatokról, melyek az alábbiak:

– Havi bruttó átlagkereset: 667.365,- Ft/fő

– Havi nettó átlagkereset (családi kedvezmény nélkül): 443.798,- Ft/fő

– Bruttó és nettó kereseti index: 113,3 % (2023. év = 100)

– 2024. decemberi fogyasztói árindex: 104,6 % (2023.12.hó = 100)

– 2024. éves átlagos fogyasztói árindex: 103,7 % (2023. év = 100)

{Hivatalos Értesítő 2025. 11. száma}

A gyermekek táboroztatásának közegészségügyi feltételeiről jelent meg rendelet, melyet a gyermekek táboroztatását végzőknek fontos átolvasniuk, ugyanis részletesen szabályozzák benne a táboroztatás 2025. évi feltételeit. Szó van benne a kullancsirtó szerekről, az orvosi ellátás biztosításáról, az illemhelyről, a matracokról, a nomád táboroztatásról, szóval a gyermekek táboroztatásával foglalkozóknak mindenképpen meg kell ezt ismerniük, ugyanis e szerint kell eljárniuk 2025. 03. 12-től.

{6/2025. (II.25.) BM rendelet}

Már kölest is lehet Ukrajnából behozni, ugyanis a Kormányrendelet mellékletét módosították („a hajdina, köles és kanárimag, más gabonaféle” behozatali tilalmához beírták, hogy „köles kivételével”).

{130/2023. (IV.18.) Korm.rendeletet módosító 20/2025. (II.18.) Korm.rendelet}

A belügyminiszter közzé tette a 2025. év minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíjat, mely szerint az eddigi 3.684,- Ft-os rezsióradíj 3.942,- Ft-ra emelkedik. (Azért én kíváncsi lennék, hány őrzés-védelemmel foglalkozó vállalkozó tudja ezt a rezsióradíjat érvényesíteni.)

{2025. 02. 20.-i 9. számú Hivatalos Értesítő}

                                                                                                 2025.02. 16.

Megjelent a NAV 2025. március hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye, így az üzemanyagárak idén a következőképpen alakulnak:

{Hivatalos Értesítő 2025. 02. 13.-án megjelent 8. száma}

A Magyar Közlöny 2025. 02. 11-i 12. számában megjelent, hogy a 855 db „tehetősebbnek” minősülő települési önkormányzatnak mennyi szolidaritási hozzájárulást kell 2025-ben a központi költségvetésbe befizetnie (nem mertem összeadni, mert a számokat látva nagyon magas összeg jönne ki).

{1/2025. (II.11.) NGM rendelet}

A NAV közleménye értelmében 2025. évben kiemelt adózónak minősülnek az alábbi, csőd-, felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési eljárás alatt nem álló, és nem törölt adószámú vállalkozások:

– a részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, valamint

– azon adózók, akik nem költségvetési szervek, nem egyéni vállalkozók, nem természetes személyek, és az adóévet megelőző 2. évben vagy azt megelőzően kezdték meg tevékenységüket, valamint az adóteljesítményük értéke elérte a 4,8 milliárd Ft-ot.

Legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak pedig azok az adózók minősülnek, akiknek az adóteljesítménye elérte az 1,7 milliárd Ft-ot, kivéve a 10.000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót. Utóbbiaknál az adóteljesítmény értékét 360 milliárd Ft-ban határozták meg (és persze havi áfásoknak kell lenniük).

{Hivatalos Értesítő 2025. 02. 06-i 6. száma}

A Magyar Közlöny 8. számában megjelentek a kiberbiztonsági audit lefolytatásának rendjéről, a kiberbiztonsági audit legmagasabb díjáról, és a kiberbiztonsági felügyeleti díjról szóló rendeletek.

 2024.12. 31.-én írtam a kiberbiztonsági törvényről (2024. évi LXIX. törvény), mely az alábbi szervezetekre vonatkozik:

– közigazgatás szervezetei,

– többségi állami befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek közül a középvállalkozások,

– a kiberbiztonsági hatóságok által alapvető vagy fontos szervezetként meghatározott szervezetek,

– közép- és nagyvállalkozások közül az energetikai, közlekedési, egészségügyi, víziközmű, hírközlési, digitális infrastruktúra, kihelyezett IKT és űralapú szolgáltatást végzők, postai szolgáltató, élelmiszer-előállító, – feldolgozó és -forgalmazó, hulladékgazdálkodó, vegyszer-előállító és -forgalmazó, orvostechnikai eszközök, számítógép, elektronikai, optikai termék, villamos berendezés, gép, közúti jármű, egyéb jármű, cement, mész, gipsz gyártója, digitális szolgáltató, kutatóhely,

– mérettől függetlenül az elektronikus hírközlési szolgáltató, bizalmi szolgáltató, DNS-szolgáltató, legfelső szintű doménnév-nyilvántartó, doménnév-regisztrációt végző szolgáltató,

– a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet folytató gazdasági társaság.

Ezen vállalkozásoknak mindenképpen érdemes áttanulmányozni az SZTFH rendeleteit.

A kiberbiztonsági felügyeleti díj éves mértéke egyébként

– ha az éves nettó árbevétel 20 milliárd Ft alatti, akkor az éves nettó árbevétel 0,0015 %-a,

– ha az éves nettó árbevétel eléri a 20 milliárd Ft-ot, akkor az éves nettó árbevétel 0,0015 %-a, maximum 10 millió Ft.

(Törtév esetén évesíteni kell az árbevételt.)

{1/2025. (I.31.) SZTFH rendelet, 2/2025 (I.42.) SZTFH rendelet}

                                                                                        2025.01. 27.

Ami most mindenkit a leginkább foglalkoztat, az az alanyi adómentesség határának 18 millió Ft-ra való emelése. Erről egy veszélyhelyzeti kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlöny 6. számában szombaton, mely szerint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 2025. 01. 01-től 18.000.000,- Ft-nak megfelelő pénzösszeg.

Az alanyi adómentességet 2025. naptári évre akkor választhatja az adóalany, ha a belföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték Ft-ban kifejezett és éves szinten göngyölített összege sem 2024-ben ténylegesen, sem 2025-ben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 millió Ft-ot.

Az alanyi adómentesség 2025. évre akkor is választható, ha az alanyi adómentesség megszűnésének éve óta még nem telt el 2 év.

Tehát az is választhatja 2025-re az alanyi adómentességet, aki 2023-ban lett áfás, de a 2024. évi bevétele nem haladta meg a 18 millió Ft-ot.

Ha valaki 2025. évre alanyi adómentességet szeretne választani, akkor azt 2025. 02. 28-ig kell bejelentenie a NAV felé vállalkozási formától függően a 25T101 / 25T101E / 25T201CSZ / 25T201T / 25T201TSZ nyomtatványon, vagy az onya.nav.gov.hu oldalra belépve az Új nyomtatvány – Bejelentések – Adat- és változásbejelentés oldalon. Természetesen a havi áfásoknak (ilyen lehet pl. az, aki 2024-ben alakult) célszerű még a január havi áfabevallási határidő (02. 20.) előtt beadni a változásbejelentést, hogy a NAV ne keresse rajtuk az áfabevallást.

Mivel a rendelet most hétvégén jelent meg, így NAV-tájékoztató még nem került közzétételre róla, de bízom benne, hogy hamarosan felrakják az oldalukra az ezzel kapcsolatos kérdéseket tisztázó tájékoztatójukat. Ilyen kérdések például, hogy aki idén eddig áfás volt, de a lehetőséggel élve 2025. 01. 01-től alanyi adómentességet választ, annak

– mit kell tennie azokkal a számlákkal, amelyeket idén áfásan állított ki? (Az én tippem: helyesbítő számlát kell majd kiállítania mindegyikről. Persze erről a vevőt értesítenie kell, és bizony előfordulhat, hogy az áfát vissza kell utalnia a vevőnek, ha a számla bruttó végösszege változik az alanyi mentes számlázás miatt.);

– Mi lesz a pénztárgépes bevételekkel, melyekről a pénztárgép áfás bizonylatot állított ki, és az adatszolgáltatás már bement? (Az én tippem és reményem, hogy automatikusan úgy veszi a NAV, mintha alanyi mentes nyugták lettek volna. Hiszen ezeket már max. kézzel kiállított pénztárgép-módosító bizonylaton lehetne korrigálni, de ahhoz meg kellenének az eredeti nyugták. Azt nehezen tartom elképzelhetőnek, hogy ezek áfáját be kellene fizetni, hiszen az alanyi adómentesség miatt az ezen bevételekhez kötődő beszerzések áfája nem vonható le. Azt viszont biztos, hogy a pénztárgépet át kell állíttatnia alanyi adómentesre.)

– Ugyanez a kérdés az automatákkal kapcsolatban is.

Természetesen mielőtt még bárki bármit csinál, mindenképpen érdemes megvárni a NAV tájékoztatójának megjelenését.

{5/2025. (I.25.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2025. február hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 631,- Ft/l
• Gázolaj: 651,- Ft/l
• Keverék: 682,- Ft/l
• LPG autógáz: 392,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 825,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2025. 01. 23.-án megjelent 3. száma}

A NAV közzétette

– a gépjármű visszterhes vagyonszerzési illetéke,

– a belföldi és külföldi gépjárműadó, és

– a jövedéki adó 2025. évi valorizált adómértékeit, valamint

– a jövedéki adó–visszaigénylés 2025. I. negyedévben érvényes összegeit.

Ezek a https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/adokulcsok_jarulekmertekek/valorizalt-adomertekek linken olvashatóak.

{Hivatalos Értesítő 2025. 01. 23.-án megjelent 3. száma}

A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 %-a, de 2025. évben legfeljebb 58.320,- Ft/hó lehet. (Nem keverendő össze a napi munkába járással kapcsolatos költségtérítéssel! Az ugyanis továbbra is értékhatártól függetlenül a bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 %-a.)

{Közlemény a Hivatalos Értesítő 2025. 01. 23.-án megjelent 3. számának 212. oldalán a 39/2010. (II.26.) Korm.rendelettel kapcsolatban}

Ha egy termelő üzem azért kerül felszámolás alá, mert több mint 400 napja nem tett eleget az Szt. szerinti éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, és az utolsó beadott beszámolója szerinti értékesítésének nettó árbevétele eléri vagy meghaladja a 10 milliárd Ft-ot, akkor 2025. 01. 24-től a gazdálkodó kérelmére az iparügyekért felelős miniszter visszatérítendő támogatást nyújthat az üzem szabályszerű működéséhez, a környezetkárosodás megelőzéséhez szükséges tevékenységek fenntartásához, valamint az ipari tevékenység szabályszerű végzéséhez kapcsolódó közérdek biztosítása miatt. A támogatás iránti kérelmet a miniszterhez kell benyújtani. No és persze vissza is kell fizetni a zárómérleg jóváhagyása után 30 napon belül. A visszatérítendő támogatás miatti hitelezői követelést a bérgarancia támogatást követően elsőként kell kielégíteni.

{4/2025. (I.23.) Korm.rendelet}

Az egészségügyi szolgáltatókat, gyógyszert és gyógyászati segédeszköz forgalmazókat, gyártókat érdekelheti, hogy 2025. 02. 14-től a NEAK-nak a gyógyszertárakkal, más egészségügyi szolgáltatókkal szerződéses kapcsolatokkal, valamint átlátható kifizetési és elszámolási rendszerekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a „Batthyányi-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért” alapítvány által nyújtott támogatások rendszeres kifizetését, elszámolását, ellenőrzését megfelelően végezhesse. (Az alapítványt 2025. 01. 14.-én jegyeztek be a bíróságon, és alapító okirata a Hivatalos Értesítő 2025. 01. 23.-án megjelent 3. számának 217.-225. oldalain olvasható.)

Ha az Alapítvány a NEAK-ot igénybe veszi a támogatáshoz, akkor a biztosított számára megítélt támogatásról értesíti a biztosítottat, a NEAK-ot, a támogatási okiratban foglaltak végrehajtásában érintett, a biztosított által megjelölt gyógyszertárat, vagy más egészségügyi szolgáltatót. A gyógyszertár és az eü. szolgáltató a megítélt támogatást a NEAK-tól fogja megkapni, és persze a NEAK felé is kell elszámolnia a támogatás felhasználásáról.

{217/1997. (XII.1.) Korm.rendeletet módosító 2/2025. (I.23.) Korm.rendelet}

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (1997. évi LXXXIII. tv.) szerinti pénzbeli ellátások közül a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletek (melyek célja az EU-n, Izlandon, Liechtensteinen, Norvégián és Svájcon belüli mozgás tekintetében a szociális biztonsági jogok védelme, koordinálása) alkalmazása szempontjából 2025. 01. 24-től

– pénzbeli betegségi ellátás a táppénz,

– pénzbeli anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátás a csecsemőgondozási díj (csed),

– munkahelyi balesetekkel és foglalkoztatási megbetegedésekkel kapcsolatos pénzbeli ellátás a baleseti táppénz,

– pénzbeli családi ellátás a gyermekgondozási díj (gyed), és az örökbefogadói díj.

A rendeletbe bekerült, hogy az államok közötti adatcserével kapcsolatos feladatokat melyik kormányhivatal látja el, illetve az, hogy a kifizetőhelynek meg kell keresnie a kormányhivatalt, ha adatcserére van szüksége. Ugyanakkor a kormányhivatal is megkeresheti a kifizetőhelyet, ha olyan adatok cseréjére van szükség, mely nem áll a kormányhivatal rendelkezésére.

Az államok tájékoztatják egymást arról is, hogy a gyedet és örökbefogadói díjat kérelmező esetleg más EGT-tagállamban kérte-e a családi ellátást a másik államban. Majd tisztázzák, hogy melyik tagállam az elsődleges teherviselő.

{217/1997. (XII.1.) Korm.rendeletet módosító 1/2025. (I.23.) Korm.rendelet}

Ha valaki többféle családtámogatási ellátás iránti kérelmet egyidejűleg nyújt be (pl. a cseddel együtt megigényli a gyedet is), akkor eddig a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kellett feltüntetnie, és az elbíráláshoz szükséges adatokat is csak az egyik kérelemhez kellett csatolnia. 2025. 01. 24–től viszont a személyesen vagy postai úton egyidejűleg benyújtott kérelmek esetében már csak az igaz, hogy az iratokat, illetve azok másolatát csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.

Ha olyan kér új családtámogatási ellátást, akinek már folyósítanak valamilyen családtámogatási ellátást, és az újabb kérelmet személyesen vagy postai úton nyújtja be, akkor nem kell bemutatnia vagy csatolnia a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratokat, amelyeket a korábbi kérelem benyújtásakor már bemutatott vagy csatolt (persze csak akkor, ha a korábban bemutatott iratokban időközben nem változtak az adatok).

Arra azért kíváncsi vagyok, hogy a rendeletmódosítás után mi lesz az elektronikusan beadásra kerülő kérelmekkel. Ugyanis erről nem írtak egy hangot sem a módosításban.

Hatályon kívül helyezték 2025. 01. 24-től azt az előírást, mely alapján az előzetes letartóztatásban lévő, vagy szabadságvesztés büntetését töltő szülő részére is megállapították a családi pótlékot. Úgyhogy részükre már nem fognak családi pótlékot megállapítani.

{223/1998. (XII.30.) Korm.rendeletet módosító 1/2025. (I.23.) Korm.rendelet}

                                                                                             2025.01. 20.

Kezdjük egy „népi megfigyelés”-sel: lassan hagyomány lesz, hogy a Magyar Közlöny 1. számában Magyarország Alaptörvényének egységes szerkezetbe foglalt változata olvasható (tavaly és tavalyelőtt is ez szerepelt az 1. számban, csakúgy, mint most). Valószínűleg azért, mert mindig van mit finomítani, változtatni rajta. Így ha valakit érdekel az aktuális Alaptörvényünk, az a Magyar Közlöny 1. számában elolvashatja. (Persze ez 2025. 03. 01-től már újra változni fog egy korábban elfogadott módosítás miatt, úgyhogy igazából jelen állapotában csak 2 hónapig lesz hatályos.)

No de térjünk át a fontosabb jogszabályváltozásokra, melyek érinthetnek bennünket! (Szerencsére nincs túl sok.)

A Magyar Közlöny 2. számában megjelent, Kúria által kiadott jogegységi határozat értelmében az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti eljárás tárgyi illetékmentes, ha az alapítvány vállalja, hogy az alapítás évét követő 2. év végéig megszerzi a közhasznú jogállást.

{Kúria 16/2024. JEH határozata}

A klímagázt tartalmazó alkalmazásokkal kapcsolatos tevékenység (hűtő, lépkondicionáló, hőszivattyú szerelése, karbantartása, szervizelése, szivárgásvizsgálata) végzéséhez 2025. 03. 01-től képesítési igazolással kell rendelkeznie az ezen tevékenységet végző természetes személyeknek. Aki a képesítését nem Magyarországon, hanem más EU-s országban szerezte, annak a képesítési igazolását 8 nappal a tevékenysége megkezdése előtt be kell nyújtania a Nemzeti Klímavédelmi Hatósághoz.

A rendelet alapvetően a hatósági klímagáz képzési rendszerről szól (amire jelentkezni kell!), de szerepel benne az is, hogy a képesítés érvényességéhez 2 évente továbbképzésen kell részt venni (ha ezt nem teszi meg az arra kötelezett, akkor újra részt kell vennie a – nem olcsó – képzésen). Úgyhogy erről jó, ha tudnak pl. a hűtő- és klímaszerelők.

{1/2025. (I.13.) EM rendelet}

A NAV közleményt tett közzé az egyszerűsített foglalkoztatás után 2025. 02. 01-jét követően (vagyis 2025. 02. 02-től) fizetendő napi közteher mértékéről, valamint az EFO-sok nyugellátásának számítási alapjáról.

A fizetendő közteher mértéke 2025. 02. 02-től:

Az EFO-sok nyugellátásának számítási alapja pedig az alábbiak szerint alakul 2025. 02. 02-től:

{Hivatalos Értesítő 2025. 01. 13.-án megjelent 2. száma}

A vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló rendelethez kötődően megjelent egy közlemény, mely szerint 2025. 01. 09-től a Fülöp-szigeteki Köztársaság állampolgára is foglalkoztatható Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel. (Az eredeti rendeletben egyébként Georgia – közismert nevén Grúzia – és Örményország szerepel ilyen országként.)

{450/2024. (XII.23.) Korm.rendelethez kapcsolódóan kiadott 2/2025. (I.9.) KKM közlemény}