Aktuális jogszabályváltozások közérthetően – 2024. 04. 22.
Ezen a héten született néhány fontos jogszabály, melyeket az alábbiakban olvashattok.
Aki a teljes évi anyagban szeretne információkat keresni (hiszen ott Crtl+F billentyűkombinációval nagyon gyorsan meg lehet találni, hogy egy adott témában mikor milyen változás volt), az továbbra is megtalálja a teljes évi anyagot itt:
Aktuális jogszabályváltozások közérthetően – 2024. 01. 01-től
Szeretettel készítette Nektek:
Mészáros Anikó
MINKE szakértő
A kriptoeszközök piacáról alkotott törvényt az Országgyűlés. A törvény a kriptoeszközök magyarországi kibocsátására, nyilvános ajánlattétellel történő kínálatára, kereskedésbe bevezetésére, a Magyarországon végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra, és ezek hatósági felügyeletére vonatkozó, 2024. 06. 30-tól érvényes előírásokat tartalmazza.
Azoknak kell feltétlenül elolvasniuk, akik az imént említett tevékenységeket végzik (ezek jellemzően hitelintézetek vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmények).
A hatósági felügyeletet az MNB látja el (naná, hogy nem ingyen: a kriptoeszköz-szolgáltatónak felügyeleti díjat kell fizetnie).
Nem vonatkozik a törvény azokra, akik csak anya- vagy leányvállalataiknak nyújtanak kriptoeszköz-szolgáltatást, valamint a felszámolókra, vagyonfelügyelőkre, az egyedi és nem helyettesíthető más kriptoeszközökre. Ezen kívül ha a kriptoeszköz pénzügyi eszköznek, betétnek, pénznek (kivéve az elektronikuspénz-tokent), nem-életbiztosítási, életbiztosítási terméknek minősül, vagy nyugdíjjövedelmet biztosító befektetési nyugdíjtermék, akkor szintén sem vonatkozik rá a törvény.
Aki komolyabban el szeretne merülni a témában, annak ezen a törvényen kívül alaposan át kell tanulmányoznia a 2023/1114. számú európai parlamenti és tanácsi rendeletet is, mert az alapfogalmak és az alap előírások abban találhatóak. Ezen kívül majd a később (nyilván valamikor június vége felé) megjelenő, a törvény előírásainak részletszabályait tartalmazó kormányrendeletet is fontos lesz megismernie.
{2024. évi VII. törvény}
Természetesen a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló törvénybe is beleírták, hogy a kriptoeszköz-szolgáltató pénzügyi szolgáltatónak minősül, így tehát rá is vonatkoznak a pénzmosási törvény előírásai.
Ezen kívül kiegészítették 2024. 04. 25-től azzal az előírással a törvényt, hogy a szolgáltatónak (pl. a könyvelőnek) a felügyeleti szerv felhívásában foglaltaknak megfelelően bizonyítania kell, hogy ügyfél-átvilágítási intézkedései megfelelnek a szolgáltató által feltárt pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatoknak. Ez az én olvasatomban azt jelenti, hogy bizonyítani kell tudnom: én aztán tényleg mindent megtettem azért, hogy mindent megtudjak az ügyfélről, mindenhol utánanéztem, beazonosítottam, átvilágítottam. Vagyis újabb papírokat kell gyártani, dokumentálni kell, mit csináltam (mondjuk pl. azt, hogy lekértem az adatait a TTNY-ből). És ha azt tapasztaltam, hogy problémás az ügyfél, akkor megtettem a szükséges intézkedéseket (pl. eleget tettem a Pmt. szerinti bejelentési kötelezettségemnek). Szuper.
{2017. évi LIII. törvényt módosító 2024. évi IX. törvény}
Ha bárki abban reménykedne, hogy a veszélyhelyzetnek 2024. 05. 23-án vége lesz (merthogy a jelenleg érvényes előírás szerint addig tartana), az gyorsan felejtse ezt el. Ugyanis a Kormány törvényben kapott felhatalmazás alapján további fél évvel, vagyis 2024. 11. 19-ig meghosszabbította a veszélyhelyzetet. Nem találtak ki újabb indokot, úgyhogy még mindig az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa miatt van veszélyhelyzet.
Őszintén szólva nem teljesen értem, miért kell félévente meghosszabbítgatni a veszélyhelyzetet. Az elején (2020 márciusában) még elhittük, hogy fél év múlva vége lehet. De most, négy év tapasztalattal a hátunk mögött már a legoptimistábbak sem gondolják azt, hogy belátható időn belül vége lehet a rendeleti kormányzásnak, hiszen ez nagyon kényelmes a jogszabályalkotóknak (és persze óriási teher nekünk, akiknek ezt folyamatosan követnünk, alkalmaznunk kell).
{2024. évi VIII. törvény és 86/2024. (IV.17.) Korm.rendelet}
Megváltozott a gazdálkodó szervezet fogalma a gazdasági kamarákról szóló törvényben (belekerült a „főtevékenység” szó): 2024. 04. 25-től az minősül a törvény szerint gazdálkodó szervezetnek, aki főtevékenységként nem az Agrárkamarához tartozó tevékenységet végez.
Eddig úgy volt, hogy aki tagja az Agrárkamarának (hivatalos nevén a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának), annak nem kellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához kamarai hozzájárulást fizetnie. Az én olvasatomban ez az aprócska átírás azzal a következménnyel jár, hogy minden olyan vállalkozásnak meg kell fizetnie a kamarai hozzájárulást, akinek a főtevékenysége nem szerepel az agrárkamarai tevékenységek között.
Persze rögtön törölték is a törvényből az agrárkamarára vonatkozó részeket, vagyis mostantól a „gazdasági kamarák” csak és kizárólag a „kereskedelmi és iparkamarát” jelenti.
{1999. évi CXXI. törvényt módosító 2024. évi IX. törvény}
Megjelent a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedésekről szóló rendelet. Ez alapján az állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltatók, valamint a felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ a 2024. 02. 29.-én fennállt, lejárt tartozásállományuk alapján működési támogatásban részesülnek. A támogatás összegét a NEAK az Ebtv. (1997. évi LXXXIII. törvény) 31. § (9a) bekezdése szerint beküldött adatszolgáltatások alapján állapítja meg és utalja ki 2024. 04. 30-ig az érintett szolgáltatóknak.
{83/2024. (IV.17.) Korm.rendelet}
Aki repülőteret szeretne, vagy már van neki, az feltétlenül tanulmányozza át a repülőtér létesítésének, fejlesztésének, megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszűnésének szabályairól szóló, 2024. 05. 01-től hatályos kormányrendeletet, mert fontos szabályok vannak benne.
{85/2024. (IV.17.) Korm.rendelet}