Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

A számla tartalmi elemei

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 169. § tartalmazza a számla kötelező adattartalmát. Az alábbiakban 2 csoportba foglaltuk a számla kötelező adattartalmát:

Áfa törvény 169.§ előírásai:

 

  • a) a számla kelte;
  • b) a számla sorszám;
  • c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
  • d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének
    – adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számánakelső nyolc számjegye, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra a k) pont szerinti áthárított adó a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladjaés a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön;
  • e) a  termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
  • f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
  • g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont [teljesítés napja], ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
  • h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;
  • i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazottárengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
  • j) az alkalmazott adó mértéke;
  • k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
  • l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
  • m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történőhivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
  • n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;
  • o) új közlekedési eszköz 89. §-ban meghatározott értékesítése esetében az új közlekedési eszközre vonatkozó, a 259. § 25. pontjában meghatározott adatok;
  • p) a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezés, a XV. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében;
  • q) a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy
    a „különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy
    a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezés, a XVI. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében;
  • r) pénzügyi képviselő alkalmazása esetében a pénzügyi képviselő neve, címe és adószáma.

 

A fentieken kívüli szabályok, egyéb jogszabályok:

 

  • gazdasági művelet teljesítésének időpontjának, időszakának megjelölése: a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően minden számviteli bizonylat kötelező tartalmi elemei közé tartozik annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell. [2000. évi C. törvény a számvitelről szóló törvény 167. § (1) d) pontja]
  • Az egyéni vállalkozó a 2009. évi CXV. tv. 16. § (4) bekezdése szerint gazdasági tevékenysége során az “egyéni vállalkozó” megjelölést (vagy annak „e.v.” rövidítését) és nyilvántartási számát neve (aláírása) mellett minden esetben köteles feltüntetni.
  • A kisadózó vállalkozás a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról köteles az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására, azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”. [2012. évi CXLVII. kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adóról szóló törvény (KATA, KIVA hatálya alá tartozó vállalkozások) 12. § (2) bekezdése]
  • Közvetített szolgáltatás esetén ki kell hogy derüljön a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából pedig a közvetítés ténye. [Az 1990. évi C. a helyi adókról szóló törvény 52.§ 40. pontja alapján (a 2000. évi C. törvény a számvitelről szóló törvény 3.§ (4) 1. pontjával összhangban)]
  • Amennyiben az Ön vállalkozása környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett, abban az esetben a számlán fel kell tüntetni a 343/2011 (XII. 29.) kormány rendelet 7.§ (2)-(4) bekezdésében meghatározott kifejezéseket is. Ez a alábbiak:

 

„(2) A csomagolószer első belföldi forgalomba hozója a számlán – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – köteles feltüntetni a számla tételeire hivatkozva:

 

  • a) amennyiben a csomagolószer termékdíj-kötelezettség az eladót terheli: „a csomagolószer termékdíj összege bruttó árból ………………… Ft”,
  • b) amennyiben a csomagolás részeként forgalomba hozott csomagolószer termékdíj-kötelezettség az eladót terheli: „a csomagolás termékdíj-kötelezettség az eladót terheli”, vagy
  • c) amennyiben az eladót a vevő nyilatkozata alapján a termékdíj megfizetése nem terheli:
       ca) „a csomagolószer termékdíja a vevő eseti nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre”, vagy
       cb) „a csomagolószer termékdíja a vevő … számon iktatott időszakra vonatkozó nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre” szöveget.

 

(3) a termékdíj raktár engedélyese részére, a termékdíjköteles termék termékdíjának felszámítása nélkül vagy a termékdíj visszaigénylésével történő értékesítése esetén – a termékdíj felszámítása nélkül történő forgalomba hozatal során – a termékdíjköteles termék kötelezettje, a termékdíjköteles termék Ktdt. 1. § (3) bekezdése szerinti termékáram megjelölésével a számlán, a számla tételeire hivatkozva

  • a) „a(z) …………… termékdíja a vevő eseti nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre”, vagy
  • b) „a(z) …………… termékdíja a vevő … számon iktatott időszakra vonatkozó nyilatkozata alapján nem kerül megfizetésre”
    szöveget tünteti fel, továbbá a termékdíjköteles termék termékdíjának alapját képező tömegét, KT vagy CsK kódját.

 

 

(4) A reklámhordozó papír első belföldi forgalomba hozója a számlán „a reklámhordozó papír termékdíj összege a bruttó árból ………………… Ft” szövegű záradékot tünteti fel.”

 

(5) A termékdíjköteles termék ipari termékdíjraktár engedélyese részére, a termékdíj-visszaigénylés igénybevételével történő értékesítése esetén az eladó köteles a számla tételeire hivatkozva feltüntetni
„a termékdíj visszaigénylését az eladó igénybe veszi” szöveget, továbbá a termékdíjköteles termék KT vagy CsK kódját, mennyiségét, díjtételét és a visszaigénylés összegét.

 

2014.08.15 után megrendelt „reklám közzététel” esetén a közzétevőnek nyilatkozatot kell tennie a számlán vagy számviteli bizonylaton vagy más okiraton (így különösen a reklám közzétételére vonatkozó szerződésben) arról hogy

  • A számla kiállítója „a reklámadóról szóló törvény adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz”, vagy
  • A számla kiállítóját „a reklámadóról szóló törvény szerint az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli”.

A megrendelőt önmagában a nyilatkozat megléte mentesíti az adókötelezettség alól. A nyilatkozat hiányában a megrendelő adóalannyá válik, amíg a reklámadó a nyilatkozatot elmulasztótól is követelhető. [2014. évi XXII. a reklámadóról szóló törvény 3.§ (3)]
 
Egyes szabályok néhány helyen magyarázatra szorulnak.

A vevő adószáma (annak első nyolc számjegye)

 

2013-tól jelentősen kibővült az áfa bevallás a tételes, számlánkénti nyilatkozattétellel. Ez azt jelenti, hogy ha egy áfa bevallási időszakban ugyanazon partnerrel szemben keletkezett számlák (kimenő és bejövő számlák) áfa tartalma eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot, akkor annak bizonyos adatairól (partner adószáma, adóalap, áfa, számla sorszáma, teljesítés időpontja) tételes nyilatkozatot kell tenni az áfa bevallásban. Ezért bizonyos esetekben szükség van vevő adószámára is.

 

Tételes, számlánkénti nyilatkozattételi kötelezettsége alá esik ha pl. egy számla 7.408 eFt +2.000 eFt áfa = 9.408 eFt értékben állít ki van fogad be egy számlát.

 

De a bevallásban fel kell tüntetni azt az esetet is, amikor pl. valaki havi áfa bevalló, és 3 db számlát állít ki X Kft-nek januárban, ami egyenként nem éri el a 2 mFt áfa tartalmat, de összességében már igen, és mind a 3 számla januári teljesítésű.
Például: (1.000eFt + 270eFt áfa)  +  (4.000 eFt + 1.080 eFt áfa)  +  (3.000 eFt + 810 eFt áfa) = 8.000 eFt + 2.160 eFt áfa
Ez a nyilatkozat tétel kizárólag a belföldi adóalany vevőkre és szállítókra vonatkozik. Tehát nem kell tételesen bevallani a külföldi vállalkozások, magánszemélyek, vagy adószámmal nem rendelkező egyéb szervezetek részére kiállított, vagy tőlük befogadott számlákat. A külföldiek tekintetében a bejövő

 

A belföldön nem letelepedett („csak” áfa regisztrációval rendelkező külföldi) adóalanyok számára a vevő adószámának feltüntetése nem kötelező. Azonban a bejövő számlák esetében – a feltételek fennállásakor – valamennyi belföldön nyilvántartásba vett áfa alanyra vonatkozik a jelentési kötelezettség, függetlenül attól, hogy belföldön letelepedett-e.

 

A fentiekből látható, hogy – mivel az áfa bevallási időszak vállalkozásonként, sőt éven belül is változhat – előre nem lehet meghatározni, hogy egy áfa bevallási időszakban mekkora áfa tartalmú számlát fogunk kiállítani egy adott vevőnek. A bejövő számlák összege talán még könnyebben tervezhető, de a kimenő számláké kevésbé. A hiánytalan bevallás kockázatának elkerülése érdekében érdemes minden értékesítéskor feltüntetni a vevő adószámát, ahol bármilyen esélye fenn áll a 2 mFt értékű áfa összeg elérésére akár egy negyedéven/éven belül.

 

A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés

 

A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést annak az áfa alanynak kell feltüntetni a számlán, aki az Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti pénzforgalmi elszámolást választotta. Ezt csak az olyan számlán kell feltüntetni, amelynek a teljesítés időpontja abban az időszakban van, amelyre az áfát pénzforgalmi szemléletben állapítja meg. Ha egy adott ügyletre nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás (pl. zárt végű lízing, részletre vétel, Európai Közösség egy másik tagállamába történő termékértékesítés), akkor az ilyen ügyletről kibocsátott számlán nem kell a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést feltüntetni akkor sem, ha az a pénzforgalmi elszámolás időszakában teljesül.

 
Az „önszámlázás” kifejezés

 

Az „önszámlázás” kifejezést akkor kell feltüntetni a számlán, ha a számlát a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki.
A számla-kibocsátási kötelezettséget a teljesítésre kötelezett adóalany (eladó) helyett a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany (vevő) is teljesítheti az Áfa tv. 160-162. §-ában foglaltakat megfelelően alkalmazva. Ez vonatkozik a belföldi és külföldi (belföldön áfa alanyként nem regisztrált) adóalany helyett kiállított számlákra is. Erről a felek előzetesen és írásban megállapodást kötnek.

 

A „Kisadózó” kifejezés

 

A kisadózó vállalkozás az éves bevallásban adatot szolgáltat azon adóalanyok adatairól (nevéről, címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről), amelytől megszerzett bevétel a naptári évben az 1 millió forintit meghaladja. A „kisadózó” vállalkozó által kiállított számlát a számla befogadója is elkülönülten kezeli, majd az adóév végét követően erről adatszolgáltatást tesz az adóhatóság felé.
Fontos, hogy az idézőjelben szereplő, az előzőekben részletesen bemutatott szövegfordulatokat, kifejezéseket az előírtaknak megfelelően kell a számlán szerepeltetni. Az Áfa tv. 178. § (2) bekezdése értelmében ugyanakkor a számlát nem csak magyar, hanem bármely élő idegen nyelven ki lehet állítani. Abban az esetben, ha a számlát nem magyar nyelven, hanem más nyelven állítják ki, az idézőjelben szereplő szövegfordulatokat is a számla kiállítása nyelvének megfelelő nyelven kell feltüntetni.

Pl. angol/német/francia nyelv használata esetében a megfelelő kifejezések:

 

  • „fordított adózás” esetén „Reverse charge/ Steuerschuldnerschaft des Leistungsempfängers / Autoliquidation”,
  • „pénzforgalmi elszámolás” esetén „Cash accounting/ Besteuerung nach vereinnahmten Entgelten‘ (Kassenbuchführung)/ Comptabilité de caisse”, 
  • „önszámlázás” esetén pedig „Self-billing/Gutschrift/Autofacturation”.

 

Tusnádi Márta
http://www.stallum.hu/