Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

A munkába járás költségtérítése

 

A Munka Törvénykönyve előírásai alapján a munkáltató többek között azt a kötelezettséget vállalja, hogy megtéríti a munkavállaló azon költségeit, amelyek a munkaviszony teljesítésével kapcsolatban indokoltan merülnek fel.

 

A munkavállalónak a munkavégzési kötelezettség teljesítéséhez rendszeresen el kell jutnia a lakóhelyéről munkahelyére. Az utazással kapcsolatos költségtérítés részletszabályait a 39/2010 (II.26.) Kormányrendelet rögzíti, az adózási vonzatról pedig az Szja törvény rendelkezik.

 

A rendelet alkalmazásában munkába járásnak minősül a közigazgatási határon kívülről történő napi munkába járás, illetve a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás. A közigazgatási határon belülről történő utazásokat is munkába járásnak minősíti a kormányrendelet, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét – annak földrajzi elhelyezkedése miatt – sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni, vagy olyan helyi közösségi közlekedési eszközzel tudja elérni, amelynek közlekedési útvonalát kifejezetten a település külterületén lévő munkáltató elérhetőségének biztosítása miatt létesítették, vagy módosították.

 

Napi munkába járás címén jár a költségtérítés a munkavállalónak a lakó-, vagy tartózkodási helye és a munkavégzés helye közötti napi, valamint a munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazására.

 

A kormányrendelet előírja, hogy a munkavállalónak az utazási költségtérítés igénybevételéhez, azzal egyidejűleg nyilatkoznia kell a lakó- és tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e. A nyilatkozatot nem szükséges minden egyes elszámoláskor kitöltenie a munkavállalónak, viszont amennyiben a nyilatkozatában közölt adataiban változás áll be, akkor köteles új nyilatkozatot tenni.

 

 

Az utazás történhet tömegközlekedési eszközzel, illetve gépjárművel is.

 

Munkába járás tömegközlekedési eszköz igénybevételével

 

Az igénybe vehető tömegközlekedési eszközök:

  • belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsi osztálya,
  • menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjárat,
  • elővárosi vasút (HÉV),
  • menetrend szerint közlekedő hajó, komp, rév.

 

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes áru, valamint utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérlet vagy menetjegy árának legalább 86%-át bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében. Az adómentes költségtérítésnek nincs felső határa.

 

A költségtérítés adómentességének feltétele a munkáltató nevére szóló számla, vagy az utazási bérlet/jegy leadása. Az SZJA törvény nem teszi kötelezővé, de nem is zárja ki, hogy a munkáltató mindkettőt bekérje a dolgozótól.

 

Munkáltatói döntés alapján 86%-ot meghaladó, legfeljebb 100%-os mértékű költségtérítés is adható adómentesen.

Szintén adómentesen téríthető, de nem kötelező a vasút 1. osztályú kocsijára váltott jegy, az IC pót-, és helyjegy, vagy akár a gyorsvonati pótjegy.

 

 

Havi bérlet térítése esetében nem szükséges a költségtérítés korlátozása, ha a munkavállaló adott hónapban a ledolgozott napok mellett szabadságon, vagy keresőképtelen állományban is van, a bérlet teljes ára kifizethető, nem szükséges a munkában töltött napokkal történő arányosítás.

Utazási jegy árának kifizetése azonban már nem lehetséges adómentesen azokon a napokon, amely napokon munkavégzés nem történik.

 

Munkába járás gépjármű igénybevételével

 

A magánszemélynek a saját tulajdonú gépjármű tulajdonjogát a közlekedési igazgatósági hatóság által kiadott törzskönyvvel, a törzskönyv visszavonása esetén a közlekedési hatóság által kiadott igazolással kell igazolnia. Az Szja tv. alkalmazásában saját tulajdonban lévő személygépkocsinak minősül a zárt végű lízingbe vett jármű is. Szintén saját tulajdonúnak tekintendő a közeli hozzátartozó tulajdonában lévő, vagy az általa zárt végű lízingbe vett személygépkocsi is. A magánszemély a saját tulajdonában lévő személygépkocsi hivatalos (üzleti) célú használatáért alapvetően kétféle formában kaphat költségtérítést:

  • útnyilvántartás, vagy
  • kiküldetési rendelvény alapján.

 

Útnyilvántartás

 

Útnyilvántartás alapján a ténylegesen megtett utak figyelembevételével, vagy átalány alapján részesül költségtérítésben a magánszemély. Ez legtöbbször akkor fordul elő, amikor a saját személygépkocsiját rendszeresen használja hivatalos célra. A költségtérítés címén kapott összeg ekkor adóköteles bevételnek számít, amellyel szemben a felmerült költségek az üzleti (hivatali) utakra elszámolhatók.

A bevétellel szemben a költségek elszámolása – a magánszemély választásától függően – kétféle módszerrel történhet:

 

  • kilométerenként 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával, mely magába foglalja a fenntartási, javítási és felújítási költségeket is, vagy
  • üzemanyag költség címén:

– a kormányrendeletben meghatározott fogyasztási norma szerinti üzemanyag mennyiség, és a NAV által közzétett ár szorzataként meghatározott összeg szerint, vagy

 

– a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe azzal, hogy a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség, továbbá

 

– a számlával (bizonylattal) igazolt fenntartási, javítási és felújítási költségek számolhatók el a hivatali célú használat arányában.

 

 

A magánszemély választhat a kétféle módszer között, választása azonban egész évre és valamennyi általa használt személygépjárműre vonatkozik. Ha a magánszemély a saját tulajdonban lévő személygépkocsi hivatali (üzleti) célú használatára tekintettel útnyilvántartás alapján költséget számol el, akkor számolnia kell azzal is, hogy a költségelszámolás miatt cégautóadó fizetésére kötelezett.

 

Üzemanyag-költség megtérítése címén csak a hivatalos célú használatra jutó költségeket lehet érvényesíteni, ezért a helyes arány megállapítása céljából a hivatalos utakról útnyilvántartást kell vezetni.

 

Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni:

  • a gépjármű típusát,
  • forgalmi rendszámát,
  • az üzemanyagnormát,
  • a kilométeróra állását az év első és utolsó napján,
  • az utazás időpontját,
  • az utazás célját (honnan-hova történt az utazás),
  • a felkeresett üzleti partnerek megnevezését,
  • a közforgalmú útvonalin megtett kilométerek számát

 

 

Ha a magánszemély saját tulajdonú tehergépjárművét használja a kifizető érdekében, akkor költségei megtéríthetők útnyilvántartás alapján. Lényeges különbség azonban, hogy a 15 forint személygépkocsi-normaköltség tehergépjárművek esetében nem alkalmazható.

 

Nem tartozik az adóalapba – azaz gyakorlatilag adómentesen adható – a költségtérítés, ha annak összege nem haladja meg a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 15 forintot. Ez az összeg nem tévesztendő össze az általános személygépkocsi normaköltséggel, mivel a munkába járás költségtérítése mellett további költségek (például a benzinköltség) nem számolhatóak el. Ez egyben azt jelenti, hogy a költségtérítés kilométerenként 15 forintot meghaladó része a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.

 

A 39/2010. (II.26.) Korm. rendelet alapján az Szja tv. 25. § (2) bekezdése által meghatározott 15 forint költségtérítés 60 %-a, azaz 9 forint jár (azaz legalább ennyit kötelező megtéríteni) akkor, ha

 

– a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;

– a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;

– a munkavállaló mozgáskorlátozottsága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását a hozzátartozója biztosítja;

– a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.

 

A munkáltató mérlegelési jogkörében dönthet arról, hogy a fenti feltételeknek megfelelő munkavállaló számára költségtérítésként kifizeti-e a 9 forint és a 15 forint közti különbözetet, amely szintén a munkavállaló adómentes bevétele.

 

Kiküldetési rendelvény

 

A magánszemély saját személygépjárművének hivatali célú használatáért a kifizetőtől kiküldetési rendelvény alapján is kaphat költségtérítést.

Az Szja tv. kötelezően előírja a kiküldetési rendelvény tartalmi követelményeit.

Eszerint a kiküldetési rendelvény a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely az alábbi elemeket tartalmazza:

  • a magánszemély nevét, adóazonosító jelét,
  • a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát,
  • a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát,
  • a futásteljesítményt,
  • az utazás költségtérítését, a költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.)

 

Cégautóadó

 

A Gjt. szerint a cégautóadó tárgyát képezi az a személygépkocsi, amely

 – nem magánszemély tulajdonában álló, belföldi hatósági nyilvántartásba vett, magyar rendszámú személygépkocsi,

magánszemély tulajdonában álló vagy hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi, amely után az Sztv. szerinti költséget, ráfordítást, vagy az Szja tv. szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban együtt: költséget) számoltak el.

Ha a hatósági nyilvántartásban szereplő, magyar rendszámú személygépkocsi magánszemély tulajdonában áll, vagy azt magánszemély vette pénzügyi lízingbe, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, ami követi azt a hónapot, amikor a személygépkocsi után a tulajdonos, illetve a lízingbe vevő költséget számolt el. (Tehát ha augusztusban számolt el először költséget a kocsira, akkor augusztusra még nem kell cégautóadót fizetnie, hanem majd csak szeptemberre.) Az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a magánszemély utoljára számol el költséget.

 

Adókötelezettséggel nem járó esetek

 

A kifizető által a magánszemély tulajdonában levő személygépkocsi hivatalos használatára tekintettel kifizetett, és személyi jellegű egyéb ráfordításként elszámolt költségtérítés sem a kifizetőnél, sem a magánszemélynél nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget, feltéve, hogy a magánszemély nem számol el tételesen személygépjármű-használattal kapcsolatos költséget. Nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget az sem, ha a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi után kizárólag a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kifizetett összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket (vagyis a NAV által közzétett üzemanyagárral számított üzemanyagköltség + 15,- Ft/km összeget).

 

Nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség akkor sem, amikor költségtérítés címén (ideértve például a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra vagy a hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként legfeljebb 15 forintot kap a magánszemély. A 15 forint fölötti rész munkaviszonyból származó jövedelemnek (ezen belül bérnek) minősül, amellyel szemben költség nem számolható el, így többlet-költségtérítéssel kapcsolatosan cégautóadó-fizetési kötelezettség sem keletkezik.

 

Összefoglaló

 

Hatósági nyilvántartásban szereplő (magyar rendszámú) személygépkocsi:

 

 

Adókötelezettség fennállása

Az adó alanya

Adókötelezettség keletkezése

Adókötelezettség megszűnése

Nem magánszemély tulajdonában álló, általa pénzügyi lízingbe vet

Minden esetben adóköteles

A tulajdonos

A megszerzést követő hónap 1. napjával.

Azon hónap utolsó napjával, amelyben a járművet elidegenítik, megsemmisül.

Magánszemély tulajdonában álló, általa pénzügyi lízingbe vett

Költségelszámolás esetén adóköteles

A tulajdonos

Annak a hónapnak az első napján, amelyet megelőző hónapban költséget számoltak el

Azon hónap utolsó napjával, amelyben a járműre utoljára költséget elszámoltak el.

 

 

Hatósági nyilvántartásban nem szereplő (pl. külföldi tulajdonú) személygépkocsi

 

 

Adókötelezettség fennállása

Az adó alanya

Adókötelezettség keletkezése

Adókötelezettség megszűnése

Nem magánszemélynél

Költségelszámolás esetén adóköteles

Költségelszámoló

Annak a hónapnak az első napján, amelyet megelőző hónapban költséget számoltak el

Azon hónap utolsó napjával, amelyben a járműre utoljára költséget elszámoltak el.

Magánszemélynél

Költségelszámolás esetén adóköteles

Költségelszámoló

Annak a hónapnak az első napján, amelyet megelőző hónapban költséget számoltak el

Azon hónap utolsó napjával, amelyben a járműre utoljára költséget elszámoltak el.

 

 

 

                                                                                                       Jakus Tünde

MINKE Szakértő

 

TOVÁBBI FOLYAMATOS SZAKMAI TÁMOGATÁSÉRT KATTINTS: