Aktuális jogszabályváltozások közérthetően – 2025. 01. 01 – től

A könyvelőket és ügyfeleiket érintő, a Magyar Közlönyben és a Hivatalos Értesítőben megjelenő legfrissebb változásokat igyekszünk közérthető nyelven összefoglalni, bízva abban, hogy jelen írás minden kedves tagunk segítségére lesz a mindennapi munkában.

Az előző – 2024. évi – anyagot a következő linken érhető el:

https://www.minositettkonyvelok.hu/aktualis-jogszabalyvaltozasok-2024-04-22/

Készítette :

                                                                                                                                      Mészáros Anikó

                                                                                                                                      MINKE szakérő

                                                                                             2025.08.25.

Az ESG-hez kapcsolódóan a 2025. 09. 06-tól kiszabható bírságok mértékéről jelent meg rendelet. Ennek legkisebb összege 200.000,- Ft, legmagasabb összege pedig 50 millió Ft. Ebből a legfontosabb, hogy 2027. 06. 30-ig a mikro- vagy kisvállalkozástól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, valamint ezen vállalkozások ESG adatszolgáltatásra sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhatnak kötelezettséget. Ennek megsértéséhez a jogalkotó jelentős bírságtételt rendelt, ugyanis az SZTFH az illető adatkérő céget minimum 1, maximum 50 millió Ft-ra megbüntetheti, az ESG-törvény (2023. évi CVIII. tv.) 54. § (5) bekezdése alapján.

Emlékeztetőül összeszedtük, hogy ki kötelezett ESG adatszolgáltatásra:

• közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő (vagyis bank, pénzügyi intézmény, biztosító, tőzsdén jegyzett cég) nagyvállalkozás, ha az alábbi értékek közül bármely kettő meghaladja a következő határértéket:
  • a mérlegfőösszeg a 10.000 millió Ft-ot,
  • az éves nettó árbevétel a 20.000 millió Ft-ot,
  • az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt;
• azon nagyvállalkozás, melynek az üzleti évet megelőző 2 üzleti évben a mérleg fordulónapján a főtevékenysége a törvény melléklete szerinti ágazatba sorolható, és az éves nettó árbevétele több, mint 90.000 millió Ft, valamint az átlagosan foglalkoztatottak száma több, mint 500 fő (vagyis mindkét határt meg kell haladni ahhoz, hogy ESG adatszolgáltatásra kötelezett legyen). A mellékletben a tevékenységi körök között a TEÁOR 20-33, 35, 46, 47, 49, 50, 51, 61-66 kezdetű tevékenységek szerepelnek.

{276/2025. (VIII.21.) Korm.rendelet}

Aki érintett az ESG-adatszolgáltatásban, annak ajánljuk figyelmébe a Magyar Közlöny 96. számát.

Megjelent a NAV 2025. augusztus, szeptember hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye, az aktuális díjtételek a következő linken érhetőek el: https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/uzemanyag/2025-ben-alkalmazhato-uzemanyagarak

{Hivatalos Értesítő 2025. 08. 21.-én megjelent 39. száma}

{Hivatalos Értesítő 2025. 08. 21.-én megjelent 39. száma}

Szűkült 2025 08. 19-től az EKÁER-ben a kockázatos termékek köre, tehát az alábbi termékek szállításakor már nem kell EKÁER-számot kérni:

• A 0708 Vtsz. (hüvelyes zöldség, hüvelyben vagy kifejtve, frissen és hűtve) alá tartozó termékekből a 07081000, és a 0708200020 Vtsz., vagyis a borsó, a zöldbab, a vajbab, és a ceruzabab.
• A 0709 Vtsz. (más zöldség frissen vagy hűtve) alá tartozó termékekből a 07099960 Vtsz., vagyis a csemegekukorica.

{51/2014. (XII.31.) NGM rendeletet módosító 25/2025. (VIII.18.) NGM rendelet}

                                                                                                              2025.08.18.

A tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet a jogalkotó 2026. 03. 07-ig meghosszabbította.

{41/2016. (III.9.) Korm.rendeletet módosító 268/2025. (VIII.13.) Korm.rendelet}

A felszámolást megelőző reorganizációs célú eljárás az ideiglenes moratóriumról szóló szabályokat a 252/2025. (VIII.7.) Korm.rendeletben olvashatók.

A „helyi önazonosság védelméről” szóló törvény részletszabályait tartalmazó rendelet az egyes önkormányzatok az ott ingatlant vásárolni szándékozókra vonatkozó korlátozó rendelkezéseinek szabálykereteit írja le. Ennek következtében a jövőben az önkormányzat helyi rendeletét is figyelembe kell majd vennie az ingatlant eladni szándékozóknak, mivel előre láthatóan nehezebb lesz eladni egy más településről jövőnek egy ingatlant.

{240/2025. (VII.31.) Korm.rendelet}

A visszaváltási díj számlán vagy nyugtán való feltüntetésének szabályai pontosításra kerültek, ennek megfelelően 2025. 08. 18-tól a visszaváltási díj összegét a visszaváltási díjas termék eladási árával, egységárával azonos módon kell feltűntetni a számlán és a nyugtán is. Továbbra is a termék árától elkülönítve – külön soron – kell a visszaváltási díjat feltüntetni.

{450/2023. (X.4.) Korm.rendeletet módosító 203/2025. (VII.17.) Korm.rendelet}

Ha valaki Ukrajnából menekülőt foglalkoztat, annak mindenképpen érdemes elolvasni a 196/2025. (VII.8.) kormányrendeletet, mert a menedékes foglalkoztatása esetén támogatást kaphat, ha erre kérelmet nyújt be az NFSZ-hez.

Ha a könyvvizsgáló kamara tagja saját magával szemben rendkívüli minőségellenőrzést kér, akkor ennek igazgatási szolgáltatási díját 2025. 07. 08-tól az NGM 10032000-00005503-06010011 számú bankszámlájára kell befizetnie.

{24/2013. (VI.28.) NGM rendeletet módosító 21/2025. (VII.7.) NGM rendelet}

Ugyanígy változik a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek minősítési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj befizetési számlaszáma is. Ezután ezt is az NGM 10032000-00005503-06010011 számú bankszámlájára kell befizetni.

{25/2015. (IX.28.) NGM rendeletet módosító 21/2025. (VII.7.) NGM rendelet}

A könyvelők, adótanácsadók, adószakértők nyilvántartásba vételével és továbbképzésével összefüggő eljárásokért fizetendő szolgáltatási díj befizetési számlaszáma is megváltozott: 2025. 07. 08-tól ezt is az NGM 10032000-00005503-06010011 számú bankszámlájára kell befizetni.

{17/2018. (XII.20.) PM rendeletet módosító 21/2025. (VII.7.) NGM rendelet}

A könyvelői, adótanácsadói, adószakértői képzést és vizsgáztatást végzők is az NGM 10032000-00005503-06010011 számú bankszámlájára kötelesek befizetni az akkreditáció igazgatási szolgáltatási díját.

{17/2018. (XII.20.) PM rendeletet módosító 21/2025. (VII.7.) NGM rendelet}

A pénztárgép használatára kötelezett tevékenységet folytatók nyugtaadási kötelezettségüket 2025. 07. 08-tól hardveralapú e-pénztárgéppel is teljesíthetik.

A pénztárgépek forgalmazási engedélyére irányuló eljárást a módosítás és kiegészítés kivételével 2025. 12. 31-ig lehet kezdeményezni, és hagyományos pénztárgépet csak 2026. 12. 31-ig lehet üzembe helyezni (utána már csak e-pénztárgépek lesznek üzembe helyezhetőek).

A pénztárgép használatára kötelezettek TEÁOR-száma amiatt változik, mert ebben a rendeletben is áttérnek a TEÁOR’25 használatára. Így tehát 2025. 07. 08-tól a TEÁOR’25 besorolás figyelembevételével az alábbi tevékenységet végzők kötelezettek pénztárgép használatára:

• gyógyszertárak (nincs TEÁOR-szám hozzárendelve, hiszen többféle tevékenységet végeznek),
• 4673 – Motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész és -tartozék nagykereskedelme,
• 4711 – Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4712 – Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4721 – Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4722 – Hús, húskészítmény kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4723 – Hal kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4724 – Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4725 – Ital-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4726 – Dohányáru-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4727 – Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4730 – Gépjárműüzemanyag-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4740 – Információs, híradástechnikai termék kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4751 – Textil-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4752 – Vasáru-, építőanyag-, festék-, üveg-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4753 – Szőnyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4754 – Villamos háztartási készülék kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4755 – Bútor, világítási eszköz, edény, evőeszköz és egyéb háztartási cikk kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4761 – Könyv-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4762- Újság-, papíráru-, írószer-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4763 – Sportszer-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4764 – Játék-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4769 – M.n.s. kulturális, szabadidős cikk kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4771 – Ruházat-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4772 – Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4773 – Gyógyszer-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4774 – Gyógyászati és ortopédiai termék kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4775 – Illatszer, kozmetikai cikk, tisztálkodószer kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4776 – Virág, növény, műtrágya, hobbiállat, hobbiállat-eledel kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4777 – Óra-, ékszer-kiskereskedelem a piaci értékesítés kivételével,
• 4778 – Egyéb új áru kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4779 – Használt cikk kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4782 – Gépjárműalkatrész és -tartozék kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4783 – Motorkerékpár, motorkerékpár-alkatrész és -tartozék kiskereskedelme a piaci értékesítés kivételével,
• 4933 – Igény szerinti személyszállítási szolgáltatás gépjárművezetővel,
• 5510 – Szállodai szolgáltatás,
• 5520 – Üdülési célú és egyéb rövid távú szálláshely-szolgáltatás,
• 5530 – Kempingszolgáltatás,
• 5611 – Éttermi vendéglátás,
• 5630 – Italszolgáltatás,
• 6612 – Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,
• 7711 – Személygépjármű kölcsönzése,
• 7712 – Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött),
• 7721 – Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése,
• 7722 – Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése,
• 7733 – Irodai gép, berendezés, számítógép kölcsönzése,
• 8610 – Fekvőbeteg-ellátás tevékenységből kizárólag a plasztikai sebészeti,
• 9313 – Edzőtermi szolgáltatás,
• 9329 – M.n.s. szórakoztatás, szabadidős tevékenységből kizárólag a táncterem, diszkó működtetési,
• 9510 – Számítógép, kommunikációs eszköz javítása, karbantartása,
• 9521 – Szórakoztatóelektronikai cikk javítása, karbantartása,
• 9522 – Háztartási gép, háztartási, kerti eszköz javítása, karbantartása,
• 9523 – Lábbeli, egyéb bőráru javítása, karbantartása,
• 9524 – Bútor, lakberendezési tárgy javítása, karbantartása,
• 9525 – Óra-, ékszerjavítás, -karbantartás,
• 9529 – M.n.s. személyi, háztartási cikk javítása, karbantartása,
• 9531 – Gépjármű javítása, karbantartása,
• 9532 – Motorkerékpár javítása, karbantartása,
• 9610 – Textil, szőrme mosása, tisztítása tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási és
• 9623 – Fürdő-, szauna-, gőzfürdő-szolgáltatás tevékenység (melybe beletartoznak a masszázsszalonok is a gyógymasszőrök kivételével)
• 2–46.6 és 46.8 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében, kivéve azokat a Magyarországon alanyi áfamentességet választó adóalanyokat, akiknek az EU másik tagállamában van a székhelye, lakóhelye.

A fent felsorolt TEÁOR’25 tevékenységi körrel foglalkozók közül nem kötelezett pénztárgép használatára:

• a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
• a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
• az ipari – kivéve élelmiszeripari – tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
• a termelői borkimérés,
• az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében.

{48/2013. (XI.15.) NGM rendeletet módosító 21/2025. (VII.7.) NGM rendelet}

A számlarendeletbe is bekerültek 2025. 07. 08-tól az e-pénztárgépekkel kapcsolatos előírások:

• Az e-pénztárgépeknek meg kell felelniük az E-Pénztárgép rendeletben {8/2025. (III.31.) NGM rendelet} előírásainak. (Ezek az előírások a 2025. 04. 07-i bejegyzésben találhatók részletesen.)
• A 2028. 06. 30-ig pénztárgéppel kibocsátott nyugták esetében a megőrzési kötelezettség teljesítéseként megfelelő, ha az adóügyi ellenőrző egységet 2033. 06. 30-ig megőrzi az adózó.

{23/2014. (VI.30.) NGM rendeletet módosító 21/2025. (VII.7.) NGM rendelet}

                                                                                                   2025.07. 05.

Megjelent 2025. 06. 26.-án Magyarország 2026. évi központi költségvetése, melynek a „háborúellenes költségvetés” nevet adták. A költségvetési törvény a Magyar Közlöny 77. számában mintegy 222 oldalon keresztül olvasható.

{2024. évi XC. törvény}

Az online szolgáltatási szerződések, a határon átnyúló online adásvételi szerződések, valamint az automatizált üzletben történő értékesítés kivételével a fogyasztó részére 2025. 07. 01-től biztosítani kell az áru ellenértékének készpénzzel történő kiegyenlítési lehetőségét. Ezt úgy is lehet teljesíteni, hogy legalább egy értékesítési helyen biztosítjuk a készpénzes fizetési módot, vagy a vevő utánvéttel, készpénzátutalási megbízással, vagy pénzforgalmi számlára történő készpénzbefizetéssel fizethet.

{1997 évi CLV. törvényt módosító 2025. évi LXII. törvény}

A kereskedelmi törvény hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a természetes személy fogyasztó részére 2025. 07. 01-től biztosítani kell a készpénzzel történő fizetés lehetőségét. A jogalkotó külön nem részletezi ennek módját.

{2005. évi CLXIV. törvényt módosító 2025. évi LXII. törvény}

Fentiekkel kapcsolatban külön alcímet szenteltek a készpénzhasználattal kapcsolatos rendelkezéseknek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben, melybe szintén beleírták, hogy 2025. 07. 01-től biztosítani kell a szolgáltatások ellenértékének készpénzzel történő fizetési lehetőségét. Ez alól kivétel a határon átnyúló online szolgáltatási szerződés, melynél nem kötelező biztosítani a készpénzhasználatot.

{2009. évi LXXVI. törvényt módosító 2025. évi LXII. törvény}

A jogi személyek nyilvántartásának, nyilvánosságának szabályairól alkottak egy új törvényt, mely a jogi személyek egységes nyilvántartását alapozza meg. Ez a nyilvántartás közhiteles, nyilvános hatósági nyilvántartás lesz, és várhatóan 2027. 01. 01-től lesz elérhető. Első ütemben egyesítik a cégnyilvántartás, valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartását, később pedig majd a teljes jogi személyi kör bekerül az egységes nyilvántartásba.

A törvényben felsorolják

• a cégformákat és
• a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeti formákat,
• valamint részletezik a nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú nonprofit gazdasági társaság legfontosabb jellemzőit.

A nyilvántartásba bejegyzett természetes személy neve, születési helye, ideje, anyja neve nyilvános adat, viszont a többi személyes adat nem nyilvános. Ebből kifolyólag 2027-től a cégnyilvántartásban már nem lesz látható a természetes személy adóazonosító jele.

A nyilvántartási adatokra vonatkozó általános rendelkezések között szerepelnek a jogi személy nyilvántartási számára (EUID), elnevezésére, székhelyére, telephelyére, fióktelepére, képviseletére vonatkozó előírások. Leírják azt is, hogy mik a kérelemre induló eljárások szabályai, hogyan bírálják el a kérelmeket, és mely esetekben utasítják vissza azt. Külön írnak a változásbejegyzési eljárások szabályairól, valamint a jogi személy nyilvántartásból való törléséről is.

A Hatóság hivatalból jegyzi be a NAV-hoz bejelentett főtevékenységet, egyéb tevékenységi köröket, külföldi pénzforgalmi számlák adatait, a NAV által elrendelt végrehajtás adatait.

A számviteli beszámolók elektronikus rendszere a nyilvántartás résznyilvántartása. A Hatóság a beszámoló közzétételével egyidejűleg hivatalból jegyzi be a nyilvántartásba a számviteli beszámolóra vonatkozó nyilvántartási adatokat.

Ha a jogi személy adatában változás következik be, akkor a jogi személy hivatalos elérhetőségére megküldött bizonyítvánnyal értesítik erről az érintettet.

A Hatóság ingyenes nyilvántartás-figyelési szolgáltatást biztosít bármely Dáptv. szerinti gazdálkodó jogi személy vagy elektronikus kapcsolattartást vállaló természetes személy részére – ez irányulhat a jogi személy adatában bekövetkező változásra, Cégközlönyben megjelenő hirdetményre, törvényességi felügyeleti eljárás megindulására, vagy épp befejezésére.

A fentebb felsoroltak részleteiről külön Kormányrendeletek fognak születni. Érdemes megjegyezni, hogy erre a törvényre más jogszabályokban „Jsznytv”-ként fognak hivatkozni.

{2025. évi LIX. törvény}

A jogi személyekkel kapcsolatos bírósági eljárásokról és a végelszámolásról is készült 2027. 01. 01-től hatályos törvény, melyben szabályozták a jogi személyek nyilvántartásához kapcsoló nemperes és peres eljárásokat is. Részletesen rögzíti a jogalkotó a beadványokra, azok vizsgálatára, eljárásokra, jogorvoslatra, pártok nyilvántartására, informatikai rendszerre, és az előző bekezdésekben felsoroltakra vonatkozó előírásokat. Ehhez a törvényhez is fognak majd különböző miniszteri rendeletek kapcsolódni.

{2025. évi LX. törvény}

A kizárólag szerződéses és különjárati személyszállítási szolgáltatást végző, legfeljebb 10 autóbuszt üzemeltető közlekedési szolgáltatók 2025. 06. 24-től nem kötelesek az autóbuszos hatóság részére piacfelügyeleti díjat fizetni.

{2012. évi XLI. törvényt módosító 2025. évi LV. törvény}

Megjelent az adójogszabályokat módosító salátatörvény, melynek legfontosabb rendelkezéseit az alábbiakban ismertetjük.

Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításai

Az Szja tv. fogalmai közé beépül a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményének, és a 30 év alatti anyák kedvezményének fogalma, illetve berakták azt is, hogy családi pótlék alatt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerinti családi pótlékot kell érteni. Sőt azt is beleírták, hogy az éves átlagkereset a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset 12-szerese. {3. § 57., 58., 59., 64. pont}

A 2, 3, 4 vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő saját jogú nyugdíjas a kedvezmény-alapba tartozó jövedelmeiről 2026. 01. 01-től csak akkor köteles bevallást beadni, ha a jövedelme nem kifizetőtől származik, vagy abból a kifizető nem lenne köteles szja-előleget levonni, és az e jövedelme alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek összege meghaladja az éves átlagkereset 4-szeresét. {11. § (5) bekezdés}

Megváltozik 2025. 07. 01-től az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje:

1. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
2. Csed, gyed, örökbefogadói díj kedvezménye
3. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
4. 30 év alatti anyák kedvezménye
5. személyi kedvezmény
6. első házasok kedvezménye
7. családi kedvezmény.

{26/H. §}

Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje 2025. 10. 01-től pedig az alábbi lesz:

1. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy a 3 gyermeket nevelő anyák kedvezménye (mivel ekkortól vezetik be a 3 gyermekes anyák kedvezményét)
2. Csed, gyed, örökbefogadói díj kedvezménye
3. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
4. 30 év alatti anyák kedvezménye
5. személyi kedvezmény
6. első házasok kedvezménye
7. családi kedvezmény.

Ha az anya 1. pontban írt kedvezménye 2025. 10. 01. után az év végéig az időszak egészére úgy áll fenn, hogy közben annak jogcíme megváltozik, akkor a kedvezményt a 2025. 10. 01. napon érvényesíthető kedvezmény jogcíme alapján veheti igénybe, és ekkor nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot adnia. Ez azt jelenti, hogy ha a 3 gyermekes anyának 2025. 10. 01. és 2025. 12. 31. között születik meg a 4. gyermeke, akkor nem kell újra adókedvezmény-nyilatkozatot kérni tőle. {26/H. §}

Azután – 2026. 01. 01-től – pedig az alábbi lesz az adóalap-kedvezmények igénybevételi sorrendje:

1. 30 év alatti anyák kedvezménye
2. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy a 3 gyermeket nevelő anyák kedvezménye vagy a 2 gyermeket nevelő anyák kedvezménye (mivel innentől már a 2 gyermekesek anyák is kedvezményre jogosultak)
3. Csed, gyed, örökbefogadói díj kedvezménye
4. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
5. személyi kedvezmény
6. első házasok kedvezménye
7. családi kedvezmény.

Ha az anyának a 2. pontban jelzett kedvezménye több jogcím alapján is fennáll (pl. 30 év alatti anyák kedvezménye és 2 gyermekes anyák kedvezménye) az év egészében, akkor az anya az év egészére az év első napján érvényesíthető kedvezményt veheti igénybe, és nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tennie. {29/H. §}

A kedvezmények igénybevételéhez a kedvezményre jogosultnak nyilatkozatot kell adnia a kifizető felé (kivéve persze a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, melynél továbbra is az a szabály, hogy akkor kell nyilatkozatot adni, ha nem kéri a 25 év alatti fiatalok kedvezményét).

Ugyanez igaz 2025. 07. 01-től a gyed utáni kedvezményt érvényesítő magánszemélyre is, aki a gyedet folyósító részére nyilatkozatot tehet a családi kedvezmény adóalap hiányában nem érvényesíthető részének családi járulékkedvezményként való érvényesítéséről. {48. §}

Továbbra is a kifizetőnek a levont adóelőlegről kiadott igazolásában fel kell tüntetnie az igénybe vett kedvezményeket is. {46. § (5) bekezdés}

Téves nyilatkozat alapján igénybe vett jogosulatlan adókedvezmény-igénybevétel esetén 2026. 01. 01-től az szja bevallásakor 12 % különbözeti bírságot kell fizetnie az adózónak, de csak akkor, ha a befizetési különbözet meghaladja a 10.000,- Ft-ot.

Ha a 4, 3, vagy 2 gyermekes, valamint 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott jogosultsági időszakban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem szja-alapja másként nem állapítható meg, akkor az adott negyedévi szja-alapot a jogosultsági időszak hónapjaival arányos részeként kell figyelembe venni. Példa: egy 32 éves anyának 2 gyermeke van, és a 3. gyermeke 2025. 12. 03.-án születik meg, majd 2025. 12. 05.-én megkapja az általa írott könyvért – melyen már több, mint 2 hónapja dolgozott – járó 300.000,- Ft díjat. Ekkor tehát a jogosultsági időszakra járó összeg 100.000,- Ft lesz (300.000,- Ft / 3 hónap * 1 hónap). Vagyis 100.000,- Ft lesz a 3 gyermekes anyák szja-kedvezményének alapja. {49. § (7) bekezdés}

A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban belekerül az Szja tv-be 2025. 09. 01-től, hogy a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvényben meghatározott tartós vagyonkezelési jogviszony a bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyal esik egy tekintet alá (vagyis ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá). {65/C. § (11) bekezdés}

Osztaléknak minősül 2025. 09. 01-től a magánalapítvány által a kedvezményezett, vagy az alapító, csatlakozó magánszemélynek tőkeváltozás terhére juttatott vagyoni érték. De ha a magánalapítvány tartós vagyonkezelés kedvezményezettje, akkor a juttatásnak csak az a része minősül osztaléknak, amelynek forrása a tartós vagyonkezelési jogviszonyban nyilvántartott eszközérték-növekmény, és azt kedvezményezett magánszemély (nem az alapító, csatlakozó) szerzi meg bevételként. {66. § (1) bekezdés a) pont ag) alpont}

Adómentes bevételnek minősül 2025. 06. 20-tól a családi pótlék is, a gyes, az anyasági támogatás és a gyet mellett. {1. számú melléklet 1.17. alpont}

A szolgálati lakásban, munkásszálláson történő elhelyezés 2025. 06. 20.-tól akkor is adómentes, ha azt egy külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe juttatja a dolgozói részére. {1. számú melléklet 8.6. alpont f) pontja}

Eddig a kifizető által biztosított kerékpár magáncélú használata a kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpárok esetén volt adómentes juttatás. 2026. 01. 01-től viszont már a max. 750 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpárok magáncélú használata lesz adómentes. {1. számú melléklet 8.44. alpont}

2026. 01. 01-től a családi pótlék címén megszerzett bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, tekintve, hogy adómentessé válik ez a bevétel.
2027. 01. 01-től külön törvényt – 2025. évi XIII. törvény – rögzíti a 30 év alatti anyák szja-kedvezményét.

Társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény fontosabb módosításai

A bizalmi vagyonkezelési szerződésekkel kapcsolatban 2025. 09. 01-től már nem csak a Ptk., hanem a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelési jogviszonyt szabályozó előírásait is figyelembe kell venni. Éppen ezért változtak a Tao. tv. ezzel kapcsolatos előírásai, fogalmai is. {4. § 9., 10., 13., 14. pont}

A foglalkoztatotti létszámnövekményhez kapcsolódó mikrovállalkozói társasági adóalap-csökkentés mértéke megemelkedik: 2025. 07. 20-tól már az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 150 %-a (eddig 100 %-a volt). Ezen kívül a létszámkorlátot is emelték: eddig azok vehették igénybe ezt az adóalap-kedvezményt, akiknek az adóévet megelőző adóévi átlagos állományi létszáma max. 5 fő volt, 2025. 07. 20-tól viszont ez max. 10 főre változik. Továbbra is megmarad viszont, hogy a kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adóév utolsó napján ne legyen az adózónak adóhatósági tartozása sem az állami, sem az önkormányzati adóhatóság felé. Ezt először a 2025-ben kezdődő adóévre lehet alkalmazni. {7. § (1) bekezdés y) pont}

Természetesen az adóalapot növelő tételeknél is van változás ezzel kapcsolatban 2025. 07. 20-tól: az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése esetén a csökkenés mértéke és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér szorzata 150 %-ának 20 %-kal növelt összegét kell megfizetni a 4 éven belüli csökkenés esetén. {8. § (1) bekezdés v) pont}

Ha az átlagos állományi létszám azért csökken, mert a munkavállaló szülési szabadságon, gyeden, gyesen, táppénzen, katonai szolgálaton vagy börtönben van, illetve meghalt, akkor nem kell ezt az adóalap-növelést alkalmazni, feltéve, hogy a számított össze nem éri el az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegének 150 %-át. {8. § (6) bekezdés}

Mivel az szja tv-ben megemelték az elektromos kerékpár adómentes határát, így annak (max. 750 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár) vásárlása is elismert költség a Tao-ban 2025. 06. 20-tól. Emlékeztetőül: az ilyen elektromos kerékpár használatát a munkavállalónak, vezető tisztségviselőnek, személyesen közreműködő tagnak, a tőlünk nyugdíjba ment volt munkavállalónknak, és ezen személyek közeli hozzátartozójának lehet biztosítani úgy, hogy a költségeket a cég fizeti. {3. számú melléklet B) rész 9. pont}

Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény fontosabb módosításai

A külföldi utasnak történő áfa-visszatérítéshez szükséges kiléptetési igazolásként 2025. 06. 20-tól elfogadható az elektronikus adó-visszaigénylő lap záradékolással és lebélyegzéssel egyenértékű digitális bélyegzővel megvalósuló hitelesítése is. Ezt a digitális bélyegzőt a kiléptető hatóság „teszi” az adó-visszaigénylő lapra. Tehát 2025. 06. 20-tól már az így igazolt adó-visszaigénylő lap alapján is vissza lehet téríteni a külföldi utasnak az áfát, ha az utas ezt a kereskedő rendelkezésére bocsátja. {99. § (4) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont}

Az áfát a vevő fizeti az adóalany-kereskedő által teljesített gázértékesítés esetében, de ehhez 2025. 07. 20-tól a terméket beszerző adóalanynak előzetesen írásban nyilatkoznia kell a termék értékesítője felé arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül. {142. § (1) bekezdés k) pont}

Ha az alanyi adómentes adózó a saját vállalkozása tulajdonában tartott termékét az EU más tagállamába, a saját vállalkozása szükségleteire továbbítja, akkor 2025. 07. 20-tól az alanyi mentes értékhatár számításánál a beszerzési ár, vagy az előállítási érték veendő figyelembe. {188. § (1a) bekezdés}

Bekerült – 2025. 06. 20-tól – az Áfa tv-be is, hogy az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 18 millió Ft. {188. § (2) bekezdés} Ezzel összhangban belekerült a jogszabályba az az átmeneti rendelkezés is, mely biztosította, hogy az, akinek 2024-ben több volt a bevétele 12 milliónál, de kevesebb volt, mint 18 millió, szintén választhatta 2025. 02. 28-ig az alanyi adómentességet 2025. évre. Ezt követően pedig kimentési kérelemmel élhet, ha a feltételeknek megfelel. {372. §}

2025. 07. 20-tól megszűnik akkor is az alanyi adómentesség, ha az özvegy vagy örökös, vagy törvényes képviselő az egyéni vállalkozás vagy őstermelés folytatása esetén a tárgyév hátralévő részére már nem szeretné azt alkalmazni. {191. § (1) bekezdés d) pont}

Eddig a „nem járhat el alanyi adómentes minőségében az adóalany” részben volt olyan kitétel, hogy a termék vállalkozásból való végleges kivonása, magánszükséglet kielégítésére, vagy vállalkozástól idegen célok elérésére való ingyenes felhasználás, valamint a saját vállalkozása szükségleteinek kielégítése keretében EU más tagállamába való továbbítása esetén nem járhat el alanyi adómentes minőségében. 2025. 07. 20-tól viszont ez csak akkor igaz, ha ezek tárgya új közlekedési eszköz. {193. § (1) bekezdés b) pont}

Az utazásszervezési szolgáltatást nyújtónak 2026. 01. 01-től nem kell feltüntetnie az áfa alapját és az áthárított áfa összegét, kivéve, ha az utazásszervezési szolgáltatást kérő a számla kiállításáig nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást ő utazásszervezőként veszi igénybe. Viszont a NAV felé beküldendő számla-adatszolgáltatásnak ettől függetlenül tartalmaznia kell az áfa alapját és összegét is. {210/A. §}

Megváltoznak a számla-adatszolgáltatás előírásai {257/G. §} 2026. 09. 01-től. Az alábbi esetekben kötelező adatot szolgáltatni a NAV felé:

• Az adóalany által kibocsátott számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról – a pénztárgéppel, e-pénztárgéppel kiállított számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok kivételével -, valamint olyan számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról, amelyek alapján adólevonási jogot gyakorol, a 10. számú mellékletben meghatározottak szerint kell adatot szolgáltatni.
• A nyugtákról – kivéve a pénztárgéppel kiállított nyugtákat – e-nyugtákról, e-pénztárgéppel kiállított számlákról, továbbá azokkal egy tekintet alá eső okiratokról a 11. számú melléklet szerint kell adatot szolgáltatni.
• Az a belföldön nem letelepedett adóalany, aki nem adóalanyok számára nyújt elektronikus szolgáltatásokat, az általa kibocsátott nyugtákról, azzal egy tekintet alá eső okiratokról negyedévente nyújt be HÉA-bevallást elektronikus úton a részére azonosítót kiadó tagállamnak az adómegállapítási időszak végét követő 20 napon belül.
• Az EU-s ügyletekről a 4/A. számú mellékletben foglaltak szerint kell adatot szolgáltatni a NAV felé (A60-as nyomtatvány).
• Az az adóalany, melynek székhelye/lakóhelye az EU más tagállamában van, de Magyarországon alanyi adómentességet választott, az általa kiállított számlákról, nyugtákról, valamint az azokkal egy tekintet alá eső okiratokról a székhelye/lakóhelye szerinti tagállami szabályozás szerinti adatszolgáltatást teljesíti.

Ha az adóalany a jogelődje által teljesített termékértékesítésről szolgáltatásnyújtásról állít ki számlát, számlával egy tekintet alá eső okiratot, akkor 2026. 01. 01-től a számla kibocsátásakor a jogelőd adószámáról is adatot kell szolgáltatnia, tehát a számlán fel kell tüntetnie a jogelőd adószámát is. {10. számú melléklet 5/B. pont}

Csoportos adóalany által kiállított számlán, számlával egy tekintet alá eső okiraton 2026. 01. 01-től az ügyletben résztvevő csoporttag adószámát is fel kell tüntetni, nem elegendő a csoportazonosító szerepeltetése. {10. számú melléklet 5/C. pont}

Az e-nyugtákról és az e-pénztárgéppel kiállított nyugtával egy tekintet alá eső okiratokról, számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról 2025. 07. 01-től kell adatot szolgáltatni a NAV felé. {11. számú melléklet}

A kézzel kiállított nyugták adattartalmáról 2026. 09. 01-től kezdődően kell majd 3 naptári napon belül adatot szolgáltatni a NAV felé. {11. számú melléklet}

A NAV 2026. 06. 26.-án elérhetővé tette a Google Play Áruházból vagy az App Store-ból letölthető eNyugta és ePénztárgép appot, mely ingyenesen használható. Ezek linkje: https://nav.gov.hu/ado/enyugta/linkek/enyugta-linkek

Jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény fontosabb módosításai

Bekerült az értelmező rendelkezések közé 2025. 06. 20-tól, hogy milyen KN-kód szerinti, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött energiatermék minősül egyéb ellenőrzött ásványolajnak. (Ezek a 2707 és 2710 Vtsz. számú termékek között találhatóak.) {3. § (2) bekezdés 6. pont}

A jövedéki nyilvántartásból törlik 2025. 07. 20-tól azt, aki a közteher-fizetési kötelezettségét nem teljesíti vagy köztartozása van. {34. § (4)-(5) bekezdés}

A szárított és fermentált dohánnyal kapcsolatban regisztrációra kötelezettek közül 2026. 02. 01-től a termelőnek, a termelői csoportnak, a szárított dohányt belföldre behozónak, valamint a regisztrációra kötelezettől szárított dohányt és fermentált dohányt továbbértékesítési céllal vásárlónak a nyilvántartásba vételhez a megfelelő tárolási feltételeket biztosítania kell. A termelőnek és a termelői csoportnak pedig a dohánynövény termesztésének hatályos, írásbeli termelési és értékesítési szerződése is kell legyen. A nyilvántartási kérelemben szerepeltetni kell a jövőben a dohánynövény termesztésére használt földterület települését, helyrajzi számát, területének nagyságát is (külön feltüntetve a dohánytermesztésre használt terület nagyságát hektárban). {39. § (3) bekezdés}

Az, aki szárított, fermentált dohányt másik tagállamból másik tagállamba vagy 3. országba szállít úgy, hogy azzal Magyarországon áthalad, 2025. 07. 20-tól köteles bejelenteni legkésőbb a szállítást megelőző napon a szállítási tevékenységet a NAV-hoz. {49/A. §}

Az adóraktár engedélyese az adóelőleg esedékességéig kérheti az adóelőleg módosítását, ha a tárgynegyedévi adó várható összege nem éri el a fizetendő adóelőleg mértékét. {81. § (4) bekezdés}

Aki be nem jelentett földterületen termeszt lábon álló dohánynövényt, az 2026. 02. 01-től 10 m2-enként 30.000,- Ft bírságra számíthat, ha pedig a terület meghaladja a fél hektárt, akkor megkezdett fél hektáronként 15 millió Ft a bírság. Szóval nagyon figyelni kell arra, hogy a terület adatai be legyenek jelentve a NAV-hoz. {100. § (8a) bekezdés}

Az a nem magánszemély adózó, aki nem teljesíti a jövedéki adóval kapcsolatos bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét, 2025. 07. 20-tól 200.000,- Ft bírságra számíthat (eddig a bírság mértéke 100.000,- Ft volt). {101/A. § (2) bekezdés}

Távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

A távhőszolgáltatók jövedelemadója 2025. évben a pozitív adóalap 41 %-a (eddig 31 % volt). {7. § (1) bekezdés}

Viszont 2026. 01. 01-től ismét a pozitív adóalap 31 %-a lesz. {7. § (1) bekezdés}

A távhő törvény 2026. 01. 01-től hatályos módosítása szerint már nem minősül közszolgáltatónak e törvény szempontjából a víziközmű-szolgáltató, valamint a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére feljogosított közszolgáltató. {Hatályon kívül helyezték a 10. § 11.1. és 11.2. alpontját}

Biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény módosítása

A biztosítók által a biztosítási díjból származó bevétel után fizetendő biztosítási adó összege csökken 2025. 07. 20-tól (pl. a 25 %-os biztosítási adót már nem 100, hanem 250 millió Ft adóalap esetén kell megfizetni), és a fizetésre kötelezettek köre is változik (a fizetésre kötelezettek már nem a 8 milliárd Ft-os adóalap alattiak, hanem a 20 milliárd Ft adóalap alattiak), valamint bevezetik 2025. és 2026. évre a biztosítási pótadót is, melynek mértéke 2 és 14 % közötti. {5. § (2)-(20) bekezdés}

Kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása

A kiskereskedelmi adó mértéke is emelkedik 2025. 07. 20-tól, de 500 millió Ft adóalapig még mindig marad 0 %. A többi sáv pedig az alábbi:

• az adóalap 500 millió Ft feletti, de max. 30 milliárd Ft összegű részére 0,15 % (eddig 0,1 % volt);
• az adóalap 30 milliárd Ft feletti, de max. 100 milliárd Ft összegű részére 1 % (eddig 0,4 % volt);
• – az adóalap 100 milliárd Ft feletti része után pedig 4,5 % (eddig 2,7 % volt). {6. § (1) bekezdés}

A TEÁOR’25 47.3 ágazatba tartozó gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmet folytatók szintén 0 % kisker. adót fizetnek 2025-ben 500 millió Ft nettó árbevételig, viszont e felett már 3 % kisker. adót kell fizetniük. De az üzemanyag-kiskereskedő csökkentheti az ezen tevékenységéből származó nettó árbevételére jutó, előző bekezdés szerint kiszámított adómértékével (vagyis ha pl. 1 milliárd az összes bevétele, és ebből 700 millió az üzemanyag-kiskereskedésből származó bevétele, akkor a 700 millió után megfizeti a 3 % üzemanyag-kiskereskedői adót, viszont a 0,1 %-os kisker. adót „csak” a maradék 300 millió Ft után kell megfizetnie). {6. § (1a) és (3) bekezdés}

Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

Az önkormányzat 2025. 07. 20-tól rendeletben állapíthatja meg, hogy milyen mentességet, kedvezményt kaphat az, akinek a lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhelye vagy tartózkodási helye az adott településen van. De még az is előfordulhat – ha az önkormányzat megengedi –, hogy helyi lakcím hiányában is megkaphatja valaki a kedvezményt, ha hitelt érdemlően igazolja, hogy életvitelszerűen ott lakik (ilyen igazolás lehet különösen a saját nevére szóló közüzemi számla). {6/A. §}

Ezt az előírást első alkalommal a 2026. évi adókötelezettséget érintő kedvezmény vagy mentesség esetében lehet majd alkalmazni. {51/U. §}

Az értelmező rendelkezések körét kiegészítették 2025. 07. 01-től azzal, hogy a szerencsejáték-szervezőknél „nettó árbevétel” alatt az elszámolt nyereményráfordítással csökkentett értékesítés nettó árbevételét kell érteni. {52. § 22. pont k) alpont}

Kibővül 2026. 01. 01-től a közszolgáltató szervezetek köre is: bekerült a MÁV is a közszolgáltatók közé azokkal együtt, akik az ő tevékenységét folytató nonprofit társaságnak minősülnek. Ezen kívül a vasúti pályahálózatot üzemeltető, a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltató, az integrált vasútvállalat is közszolgáltató lesz, ha az összes nettó árbevételének 55 %-át ezen tevékenységéből szerzi meg. Közszolgáltató szervezet lesz még a közlekedésszervező is – ez állami vagy önkormányzati tulajdonban, vagy ezek irányítása alatt lévő szervezet lehet a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény szerint. {52. § 35. pont}

Az önkormányzat által a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adható adókedvezmény határa 2025. 06. 20-tól megemelkedik 40 millió Ft adóalapra (az eddigi 20 millió Ft helyett). Természetesen a kedvezmény adása vagy nem adása az önkormányzat döntési jogkörébe tartozik, úgyhogy továbbra is érdemes nyomon követni a helyi adó és a kedvezmények mértékeit (pl. a https://hakka.allamkincstar.gov.hu/ oldalon). {39/C. § (2) bekezdés}

Gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

Mentes 2025. július hónaptól a gépjárműadó alól a polgárőrség szolgálatellátása érdekében üzemeltetett személygépkocsija, valamint az önkéntes tűzoltó egyesület azon személygépkocsija, melyet kizárólag az alapfeladata ellátása érdekében üzemeltet. {17/D. § i) és j) pont}

Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

Ha valaki bizalmi vagyonkezelésben érdekelt, akkor érdemes átolvasni a 2025. 09. 01-től hatályos módosításokat, főleg ha van „csatlakozó” is, hiszen a bizalmi vagyonkezelőknél változtak az illetékmentességek. {17/D. § (1)-(3) bekezdés}

Ezen kívül mentes 2025. 07. 01-től a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a Tao tv. szerinti kedvezményezett átruházás keretében történő vagyonszerzés is bizonyos feltételek együttes teljesülése esetén. Erről az Illeték tv. 26. § (1) bekezdés q) pontjában lehet bővebben olvasni.

Mentes a visszterhes vagyonátruházás illeték alól 2025. 07. 01-től a telekingatlan forgalmi értékéből a naperőmű, szélerőmű felépítmény forgalmi értékének megfelelő vagyonrész is. {26. § (1a) bekezdés h) pont}

Az ingatlan tulajdonjogának, vagy az ingatlan vagyoni értékű jogának megszerzését, megszüntetését 2025. 06. 20-tól már a vásárló is bejelentheti az ingatlanügyi hatóságnál – de továbbra is elkészíthetik a bejelentést az ügyvédek is –, mely kötelezettségnek az illetékkötelezettség (vagyis a vásárlás) keletkezését követő 30 napon belül kell eleget tenni. {91. § (1) bekezdés}

Pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

Pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni 2025. 07. 20-tól akkor is, ha a fizető fél elektronikus pénzét nyilvántartó számlán egyenlegcsökkenés van (ez független a pénzforgalmi elszámolástól). {3. § (2) bekezdés}

Szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

2026. 01. 01-től, ugyanis az anyák kedvezményét igénybe vevő saját jogú nyugdíjasok általában mentesülnek a szocho alól, de ha az adott évben ugyanattól a kifizetőtől kapott kedvezmény alapját képező jövedelmük összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét (amit az Szja tv-ben határoznak meg, és jelenleg 2.356.456,- Ft), akkor az e fölötti rész után szocho-t kell fizetni. Ez a szabály kiterjed a kapcsolt vállalkozások által juttatott jövedelmek összevonására is. Ha a jövedelmek nem kifizetőtől származnak, vagy nem vonnak le adóelőleget, akkor is adókötelezettség keletkezik az éves átlagkereset négyszeresét meghaladó rész után. Ha ez az összeg kifizetőtől származik, akkor a szocho a kifizetőt terheli, viszont ha nem kifizetőtől származik, akkor az a saját jogú nyugdíjas magánszemélyt terheli. {5. § (1a) és (1b) bekezdés}

A kifizetőnek 2026. 01. 01-től ezt azt adót a tárgyévet követő év 01. havi kötelezettségeként kell bevallania és befizetnie, ha pedig a magánszemély a kötelezett, akkor neki ezt az éves szja-bevallásában (05. 20-ig) kell bevallania. {20. §}

Fontos kiegészítés még, hogy az említett magánszemély nem köteles az anyák kedvezménye alapját képező jövedelmeit bevallani, ha az azok alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek együttes összege az éves átlagkereset négyszeresét nem haladja meg (tehát 2025-ben érvényes adattal számolva amennyiben 2.356.456,- Ft-nál kevesebb a jövedelme, akkor nem kell bevallást beadnia). Ez igaz lesz majd a 2 gyermekes anyák adókedvezményére is. {20. § (2) bekezdés}

A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján, az egyéni vállalkozó a saját maga után fizetendő szocho alapjának megállapításánál nem veszi figyelembe 2026. 01. 01-től a hónapnak azt a napját, amelyben csed-ben, örökbefogadói díjban, gyed-ben részesül, és egyidejűleg gyes-t, gyet-et, gyot-ot vagy ápolási díjat is kap. {9. § (1) bekezdés c) pont}

Társadalombiztosítás ellátásaira jogosultaktól szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

A biztosítottnak nem minősülő gyedben részesülő is érvényesítheti a családi járulékkedvezményt 2025. 07. 01-től. {34. § (7) bekezdés}

A társas vállalkozó minimum járulékalapját 2026. 01. 01-től csökkenteni kell az eddig érvényben lévőkön kívül azon időszakkal is, amikor csed-ben, örökbefogadói díjban, gyed-ben részesül és egyidejűleg gyes-t, gyet-et, gyot-ot vagy ápolási díjat is kap. {39. § (3) bekezdés c) pont}

Ugyanígy az az egyéni vállalkozó sem köteles 2026. 01. 01-től minimum járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt csed-ben, örökbefogadói díjban, gyed-ben részesül és egyidejűleg gyes-t, gyet-et, gyot-ot vagy ápolási díjat is kap. {40. § (4) bekezdés c) pont}

Adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény legfontosabb módosításai

Magyarország területén a vagyonkezelő alapítvány tartós vagyonkezelés keretében kezelt vagyona adózásának és költségvetési támogatásának rendjére 2025. 09. 01-től az Art szabályait is alkalmazni kell. {6. § (1) bekezdés f) pont}

Megváltozik 2025. 09. 01-től az Art szerinti csekély összegű (de minimis) támogatások köre: jobban kirészletezték, hogy mely EU bizottsági rendeletek hanyadik cikke szerinti támogatás minősül de minimisnek. Érdemes áttanulmányozni. {7. § 12. pont}

Pontosításra került a jogszabályban, hogy 2025. 07. 01-től végelszámolás esetén ki kötelezett az adókötelezettségek teljesítésére: végelszámolás esetén a végelszámoló (ez eddig is így volt), egyszerűsített végelszámolás esetén a vezető tisztségviselő (ez új). {12. § (1) bekezdés b) pont}

A járulékbevallásban 2025. 07. 01-től már közölni kell a csed tényét is (eddig a gyed, a gyes, örökbefogadói díj, korhatár előtti ellátás, nyugdíjas státusz, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék és átmeneti bányászjáradék tényének közlése volt kötelező). Ezzel együtt persze az időszakát is be kell írni a járadékbevallásba. {50. § (2) bekezdés 5. és 13. pont}

A banknak a nála nyitott vállalkozói számla adatait 2025. 06. 20-tól a számla megnyitását, változását és megszüntetését követő 7 napon belül kell bejelentenie a NAV-hoz (eddig erre 15 napja volt). {84. §}

A feltételes adómegállapításra vonatkozó kérelem benyújtását megelőzően elektronikus úton előzetes konzultációt lehet kezdeményezni 2025. 08. 01-től, melynek díja konzultációnként 1 millió Ft. {164. § (7) bekezdés és 165. §}

Az EFO-val kapcsolatban a NAV nem szab ki mulasztási bírságot 2025. 06. 20-tól, ha

• a foglalkoztató az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszakára az ugyanazon jogviszonnyal összefüggő bevallási kötelezettségének eleget tett, vagy
• az EFO-st ugyan nem jelentette be, de azt a járulékbevallásában még az ellenőrzés megkezdése előtt teljesítette, és a foglalkoztatottra vonatkozóan a jegyzőkönyvre tehető észrevétel benyújtási határidejéig teljesítette a „normál” munkavállalókénti bejelentési kötelezettségét. {225. § (4) bekezdés}

Meghatározták az e-pénztárgép, és a vevői alkalmazás forgalmazási engedély nélküli forgalmazása esetére kiszabható mulasztási bírságot is, amely 2025. 07. 05-től 10 millió Ft-ig terjedhet. Ha pedig az e-pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségeket szegi meg valaki, akkor természetes személy (pl. egyéni vállalkozó, őstermelő) 500 ezer Ft, nem természetes személy (pl. kft., bt., ec., rt., stb.) 1 millió Ft mulasztási bírsággal lesz sújtható – fontos, hogy csak akkor, amikor már tényleg kötelező lesz az e-pénztárgép használata, vagyis leghamarabb 2028. 07. 01-től. {234/A. §}

A be nem jelentett foglalkoztatottat foglalkoztatóknak jó hír, hogy 2025. 07. 05-től a NAV naptári évenként legfeljebb egyszer kérelem alapján törli a közzétételi listáról a közzétett adatokat, ha a foglalkoztató max. 5 fő alkalmazott bejelentését mulasztotta el, és a kiszabott bírságot esedékességig befizette. Persze ennek ára is van: a közzétételt kiváltó bírság mértéke a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese. {265. § (4) bekezdés}

Megbízható adózóknál az automatikus fizetési könnyítés eddig nettó 3 millió Ft-ig volt kérhető, 2025. 06. 20-tól viszont ez az összeghatár 5 millió Ft-ra emelkedik. {156. § (3) bekezdés}

Más természetes személy adózók és nem természetes személy adózók esetén az automatikus részletfizetés 2025. 06. 20-tól már 2 millió Ft összegű adótartozásra kérhető (az eddigi 1 millió Ft-os határt megduplázták). {199. § (1) és (2a) bekezdés}

A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja egyoldalú eljárás esetén 10 millió Ft-ra, két- vagy többoldalú eljárásban 14 millió Ft-ra emelkedik (az eddigi 8, illetve 12 millió Ft-ról) 2025. 07. 20-tól. {175. § (1) bekezdés}

A szokásos piaci ár megállapításánál az előzetes konzultáció díja konzultációnként 1 millió Ft (az eddigi 500 ezer Ft helyett) 2025. 07. 20-tól. {175. § (4) bekezdés}

Ha a nem természetes személy adózó a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget az adategyeztetési eljárás során, akkor 2025. 07. 05-től az eddigi 100 ezer Ft bírság helyett a jövőben 200 ezer Ft mulasztási bírságra számíthat. {221. § (2) bekezdés}

A NAV-hoz 2025. 06. 20-tól a magyar adóügyi illetőségű adózóknak már nem csak a magyarországi tényleges üzletvezetési helyet kell bejelenteniük, hanem a magyarországi fióktelep nevét és adószámát is. {1. számú melléklet 1.22. alpont}

Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

A könyvviteli szolgáltatást végzők adott továbbképzési évben megszerzett kreditpontjainak számát 2025. 06. 20-tól az egységes Kormányzat Portálon évente legalább 2 alkalommal közzéteszik. {152. § (6) bekezdés}

A szakmai szervezetként elismert szervezetekről a nyilvántartásba vételt végző szervezet nyilvántartást vezet, mely tartalmazza a szakmai szervezetek legfontosabb adatait. {152. § (7)-(8) bekezdés}

A könyvvizsgálat nem kötelező, ha az üzleti évet megelőző 2 üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió Ft-ot, és az átlagosan foglalkoztatottak száma max. 50 fő. Ezt viszont nem alkalmazhatják a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóikra az összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő anyavállalatok mellett, a konszolidálásba bevont leányvállalatok és a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozások. {155. § (5) bekezdés c) pont}

Az a vállalkozó, amelynél az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:

1. a) a mérlegfőösszeg a 10 milliárd Ft-ot,
2. b) az éves nettó árbevétel a 20 milliárd Ft-ot,
3. c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt,

a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásait először a 2027. évben induló üzleti évre alkalmazza. {177. § (98)-(99) bekezdés}

Az a mikrogazdálkodónak nem minősülő vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az EGT valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó előírásokat először a 2028. évben induló üzleti évre alkalmazza. {177. § (100)-(102) bekezdés}

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

A könyvvizsgálóknak a kamarát az előző év 07.01-től a tárgyév 06.30-ig terjedő időszakra vonatkozóan 2025. 06. 20-tól már nem csak a kiadott független könyvvizsgálói jelentésekről kell tájékoztatniuk, hanem a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyossági jelentésekről is. {189. § (6) bekezdés}

Hatályát veszti 2025. 07. 20.-ával az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI.4.) Korm.rendelet – mivel annak rendelkezéseit beépítették a törvényekbe.

Ugyanezen okból hatályát veszti a biztosítási adóról, és az államháztartás egyensúlyát javító különadóról szóló törvények eltérő alkalmazásáról szóló 52/2024. (III.4.) Korm.rendelet is.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény kiegészül a befektetési aranyhoz kapcsolódó kereskedelmi szabályokkal 2025. 09. 01-től.

Több veszélyhelyzeti rendeletet is törvényi szintre emelt a jogalkotó, ezek közül a legfontosabbak a következők:

• Az V. fejezetet az árfigyelő rendszernek szentelték, ami azt jelenti, hogy az átmenetinek szánt árfigyelő rendszer (amelyben a 100 milliárd Ft feletti árbevételű kereskedőknek kell az áraikat bemutatni) hosszabb távon velünk marad.
• A VI. fejezetben a felszámolási eljárásokkal összefüggő átmeneti szabályokat taglalják.

{2025. évi L. törvény}

Megjelent a NAV 2025. július hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye, így az üzemanyagárak idén a következőképpen alakulnak:

{Hivatalos Értesítő 2025. 06. 19.-én megjelent 30. száma}

Kormányhatározat jelent meg a minimálbér-emeléshez kapcsolódó szocho-támogatásról. Ez alapján a nemzetgazdasági miniszter teszi meg a szükséges intézkedéseket.

Tavaly 3 éves bérmegállapodás született, mely alapján a minimálbér 2025-ben 290.800,- Ft lett, 2026-ban 328.600,- Ft, 2027-ben pedig 374.600,- Ft lesz. A kormány a bérmegállapodás biztosítása érdekében segíti azon munkáltatókat, akik minimálbérrel foglalkoztatnak munkavállalókat, így 2025. 07. 01-től kompenzációs támogatást vehetnek igénybe a munkáltatók a minimálbér emeléséből származó többletkiadásaik finanszírozására.

A gyakorlatban ez a következőket jelenti:

A bérmegállapodás értelmében a munkáltatók minimálbéren foglalkoztatott munkavállalóik után, akiknek az alapbére 2024. 09. 01. és 2024. 11. 15. közötti időszak bármely időpontjában legfeljebb 290.800,- Ft volt (részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaidővel arányosan figyelembe véve) – vagyis akik kevesebbet kerestek a jelzett tavalyi időszakban, mint az idei minimálbér -, 2025. és 2027. között mindig az előző évi minimálbérhez kapcsolódó szocho összegét fizetik meg. A támogatás összege 2025-ben egy munkavállalóra vetítve éves szinten 37.459 Ft-ot jelent.

A szocho késleltetett megfizetését 2025. 07. 01-től lehet igényelni elektronikus úton a Magyar Államkincstártól, a „Minimálbér emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása” program keretében. További információk, és a kérelem benyújtásának linkje az alábbi oldalon található meg: https://www.allamkincstar.gov.hu/nem-lakossagi-ugyek/Palyazatos_tamogatasok/minimalber-emeleshez-kapcsolodo-szocialis-hozzajarulasi-ado-tamogatas/a-kormany-segiti-a-berek-emeleset—a-vallalkozasok-juliustol-palyazhatnak-a-minimalber-emeles-miatti-kompenzaciora-

{1198/2025. (VI.16.) Korm.határozat}

Szintén kormányhatározat jelent meg a „TB-kiskönyv” (hivatalos nevén „a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolvány”) megszüntetésével kapcsolatban is, melyet elektronikus nyilvántartás fog felváltatni. Úgy tudom, hogy a TB-kiskönyv helyébe lépő e-TB kiskönyv 2026. 01. 01-től kerül majd bevezetésre.

{1200/2025. (VI.16.) Korm.határozat}

A pénzmosás megelőzésével kapcsolatban jelent meg egy MNB rendelet, mely az MNB által felügyelt szolgáltatók szűrőrendszerének kidolgozásával és működtetésével kapcsolatos, 2025. 07. 01-től hatályos előírásokat tartalmazza. Az érintett szervezetek a következők: hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzők, bizalmi vagyonkezelők.

{14/2025. (VI.16.) MNB rendelet}

Megjelent egy, 2025. 07. 01-től hatályos, vadiúj törvény a helyi önazonosság védelméről, melynek lényege, hogy megvédi településeink önazonosságát, és célja, hogy „megőrizze a települések kulturális, társadalmi és történeti jellegzetességeit”. A vállalkozások számára a törvény külön szabályozást vezet be a helyi arculat védelme érdekében. Ez többek között korlátozhatja az egységes, globális arculatú üzletek megjelenését védett városrészekben, valamint előírhatja, hogy az üzlethelyiségek homlokzata illeszkedjen a település hagyományos építészeti stílusához. A vállalkozók emellett előnyben részesülhetnek közbeszerzések vagy helyi adókedvezmények terén, ha tevékenységük támogatja a helyi kultúrát vagy közösségi értékeket. Mivel az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy a helyi vállalkozásokat vagy régi lakosokat pozitívan diszkriminálják például ingatlanbérlés, üzletnyitás vagy helyi piacokon való megjelenés esetén, ezért egy másik településről érkező új lakos (vállalkozó) nehezebb feltételekkel találkozhat ezután. A településre való betelepülés feltételeit az önkormányzat határozhatja meg. Igaz ez azon magánszemélyekre is, akik másik településre költöznének, mivel az önkormányzat meghatározhatja azt is, hogy az adott településen ki létesíthet lakcímet. A betelepülés (odaköltözés) feltételeit majd a helyi rendeletek fogják meghatározni.

{2025. évi XLVIII. törvény}

Megjelent a NAV közleménye a 2025. III. negyedévre megállapított valorizált jövedéki adómértékekről és visszaigényelhető adótartalom mértékéről a benzinre, petróleumra és gázolajra vonatkozóan. Ezt a NAV oldalán is meg lehet találni az alábbi linken:

https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/adokulcsok_jarulekmertekek/valorizalt-adomertekek/jovedeki-ado/adomertek

{Hivatalos Értesítő 2025. 06. 12.-i 29. száma}

                                                                                                   2025.05.31.

A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése jegyében jelent meg egy törvény a TB-kiskönyv megszüntetéséről, pontosabban az „e-TB kiskönyv” bevezetéséről. Lényege, hogy a TB-kiskönyvet 2025. 09. 01-től megszüntetik, nem kell kiállítani vagy kezelni, és nem kell többé a TB-kiskönyvbe bejegyezni a biztosítási jogviszony kezdetét vagy végét. A társadalombiztosítási nyilvántartás a jövőben teljes egészében elektronikusan, a NAV és a NEAK rendszerein keresztül történik. Az új szabályozás szerint a munkaviszonyhoz kapcsolódó bejelentések (pl. T1041) elegendők lesznek a társadalombiztosítási nyilvántartáshoz. A munkavállalók társadalombiztosítási státuszát elektronikus lekérdezéssel lehet ellenőrizni a jövőben az ügyfélkapun keresztül. A korábban kiadott TB-kiskönyveket nem kell visszavonni vagy leadni, de 2025. 09. 01. után érvénytelennek számítanak, és nem használhatók. A törvény hatálybalépését követően minden TB-jogviszonnyal kapcsolatos adatszolgáltatás kizárólag elektronikusan, az előírt adatlapokon történik. A munkavállalók a „Betegéletút” szolgáltatás keretében kérdezhetik majd le a bejelentett jogviszonyaikat.

{2025. évi XXXIV. törvény}

Megjelent a NAV 2025. június hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye, így az üzemanyagárak idén a következőképpen alakulnak:

{Hivatalos Értesítő 2025. 05. 15.-én megjelent 24. száma}

Eddig úgy volt, hogy a csed folyósítása alatt (vagyis 168 napig) nem lehetett keresőtevékenységet folytatni (pontosabban: nem járt a csed, ha az anya keresőtevékenységet folytat). A 2025. 07. 01-től hatályos módosítás értelmében azonban a gyermek születésének napjától számított 90 napig nem lehet keresőtevékenységet folytatni úgy, hogy mellette a csedet is megkapja az anya. Ezesetben azonban az anya nem fogja megkapni a teljes csedet, csak annak 70 %-át.

{1997. évi LXXXIII. törvényt módosító 2025. évi XXIV. törvény}

A számviteli törvény módosítása 2025. 05. 13-tól hatályos módosítása értelmében az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentést készítő anyavállalatot (erre az az anyavállalat kötelezett, akinek a mérlegfőösszeg 10.000.000.000,- Ft, éves nettó árbevétel 20.000.000.000,- Ft, foglalkoztatottak száma 250 fő feletti kombóból kettő meghaladja a leírt mértéke) úgy kell tekinteni, hogy teljesítette a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségét. Tehát a leányvállalatoknak akkor sem kell külön fenntarthatósági jelentést készíteniük, ha a határértékek közül kettő meghaladta az előbb jelzett mértéket. Ehhez viszont az anyavállalat üzleti jelentésének tartalmaznia kell az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés, és a bizonyossági vélemény közzétételének helyét, valamint a mentesség tényét. {95/F. § (11) és (12) bekezdése}

{2000. évi C. törvényt módosító 2025. évi XXI. törvény}

A 30 év alatti anyák kedvezményéről külön törvény került megalkotásra. A 2026. 01. 01-től hatályos módosítással a kedvezmény a meglévő gyermekek után is jár a teljes jövedelemre, tehát nem csak az átlagbérig.

A kedvezmény annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben az anya betölti a 30. életévét.

Amennyiben a 30 év alatti anyák kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn (pl. azért, mert mondjuk csak májusban lett várandós), és a jogosultsági hónapokban megszerzett, az Szja tv. szerinti összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni.

A 30. életévét be nem töltött anya a kifizető felé tett nyilatkozatában jelezheti azt is, hogy a családi kedvezményt – szja-alap hiányában – családi járulékkedvezményként szeretné érvényesíteni.

{2025. évi XIII. törvény}

A 2 gyermeket nevelő anyák szja-mentességéről is külön törvényt alkottak, ennek a hatályba lépése 2026. 01. 01-e.

Ugyanazoknál a jövedelmeknél lehet figyelembe venni, mint amit a 30 év alatti anyáknál írtam, viszont ennél „sávos” bevezetés lesz:

• 2026-tól a 40 év alatti kétgyermekes anyák lesznek adómentesek,
• 2027-től a 40 és 50 év közöttiek,
• 2028-től az 50 és 60 év közöttiek,
• 2029-től pedig a 60 év felettiek.

Kétgyermekes anyának az a nő minősül, aki vér szerinti vagy örökbefogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, vagy már nem jogosult rá, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt, és a gyermekek száma 2. Ha esetleg az anya családi pótlékra való jogosultsága a gyermek elhunyta miatt szűnt meg, akkor az évek számától függetlenül jár a kedvezmény.

Családi pótlékra jogosult gyermeknek minősül az a gyermek is, aki után az anya családi pótlékra nem jogosult, de annak számításánál figyelembe veszik (ilyenek tipikusan az egyetemista gyermekek).

A kedvezmény annak a hónapnak az első napján nyílik meg, amely hónap bármely napján 2 gyermeket nevelő anyának minősül, és annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelynek egészében már nem minősül ilyennek.

Év közbeni változásnál ugyanúgy kell arányosítani, mint a 30 év alatti anyák kedvezményét, és itt is van lehetőség járulékkedvezményre.

{2025. évi XIV. törvény}

A 3 gyermeket nevelő anyák kedvezménye is külön törvényben került szabályozásra, a jövedelmek köre is ugyanaz, mint a 30 év alatti anyáknál.

Az egyéb feltételek (családi pótlék, jogosultság megnyílása, megszűnése, arányosítás, járulékkedvezmény) ugyanazok mint a kétgyermekes anyáknál.

Az eltérés a bevezetés dátumában van: a 3 gyermeket nevelő anyák életkortól függetlenül 2025. 10. 01-től kapnak szja-mentességet (vagyis a legelső szja-mentes jövedelmük a 2025 októberi munkabér vagy vállalkozói kivét / jövedelem lesz).

{2025. évi XV törvény}

A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, és az örökbefogadói díj kedvezményéről is külön törvény született a családbarát politika jegyében. A 2025. 06. 30. után folyósított csed, gyed, és örökbefogadói díj szja-mentes lesz. Így a családi kedvezmény járulékkedvezményként lesz érvényesíthető, de ehhez a kifizető felé nyilatkozatot kell tenni.

{2025. évi XVI. törvény}

Bővült az árrésstoppos termékek köre: 2025. 05. 19-től 2025. 08. 31-ig a drogériai termékeknél is bevezetik, de csak a nagyobb kereskedőkre vonatkozik: konkrétan azokra, akiknek a főtevékenysége „47.75 – Illatszer, kozmetikai cikk, tisztálkodószer kiskereskedelme”, és a 2023-as nettó árbevételük meghaladta az 1 milliárd forintot.

{93/2025. (V.8.) Korm.rendelet}

Aki 3. országbeli állampolgárt foglalkoztat, annak nagyon fontos tudnia, hogy 2025. 07. 15-től változnak a foglalkoztatók elvárható magatartás követelményei (139. §), melynek eredményeképpen

• bizonyítani kell a tájékoztatás tényét, annak nyelvét, és a hazautazás biztosítását is;
• kiemelten fontos az együttműködés a vendégmunkással és a pontos nyilvántartás, különösen a szálláshely és kapcsolattartás vonatkozásában;
• fel kell készülni idegen nyelvű tájékoztatók készítésére, archiválására, illetve bejelentések határidejének követésére.

{35/2024. (II.29.) Korm.rendeletet módosító 88/2025. (IV.24.) Korm.rendelet}

Az EFO-nál megszűnik a filmipari statisztáknál, valamint a szociális szövetkezeteknél 2026. 01. 01-től a naptári naponként foglalkoztatható munkavállalók létszámára vonatkozó korlátozás (a többi ágazatban viszont továbbra is él a napi limit).

A mezőgazdasági idénymunkánál kedvező változás lép életbe 2026. 01. 01-től: ha a mezőgazdasági idénymunkát végző munkavállalók 120 napos kerete elfogy, akkor az további 90 nappal meghosszabbítható, tehát ők évente összesen 210 napot dolgozhatnak idénymunkásként. Ennek persze ára van: a 120 napot követő 90 napos időszakra a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 1,125 %-át kell majd közteherként megfizetnie a munkáltatónak (az első 120 napra marad a minimálbér 0,75 %-ának megfelelő összegű közteher).

Az „alkalmi munka” fogalmából kiveszik 2026. 01. 01-től a munkáltatónkénti 90 napos korlátot, vagyis jövőre már bármely munkáltató bármely alkalmi munkást évente 120 napig foglalkoztathatja (az 5 egymást követő naptári napig való foglalkoztatás, valamint az a szabály, hogy egy hónapon belül max. 15 napig lehet ugyanazon EFO-st alkalmazni, továbbra is megmarad).

A közteher mértéke tehát 2026. 01. 01-től az alábbiak szerint alakul (a tárgyhó első napján érvényes minimálbért alapul véve):

Az így kiszámított összegeket 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni.

Rögzítésre került a törvényben, hogy 2025. 07. 01-től a bejelentés időpontjától függetlenül a közterhet a munkavégzés napján hatályos mértékkel kell megfizetni. Így tehát azon EFO-sok után, akiket decemberben jelentünk be jövő év januárjára, már a januári közterhet kell majd megfizetni.

Változik 2026. 01. 01-től a törvény mellékletében szereplő „Egyszerűsített munkaszerződés” is.

A jövőre érvényes EFO-s munkaszerződés így fog kinézni:

      Egyszerűsített munkaszerződés

{2010. évi LXXV. törvényt módosító 2025. évi X. törvény}

2025. 04. 25-től a „fogyatékkal” szövegrészt „fogyatékossággal” kifejezésre cserélik, így a törvényekben már „fogyatékossággal élő” személyekkel kapcsolatos rendelkezésekkel találkozhatunk, ez hivatalosan használandó kifejezés.

{Magyar Közlöny 2025. 04. 24.-én megjelent 49. száma}

                                                                                                    2025.04.22.

 2025. 01. 01-től az ELMDIJ-bevallás NAV-hoz történő benyújtásával lehet teljesíteni tárgyév 05.31-ig (illetve idén június 2-ig) az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallását. Az ELMDIJ bevallást az ONYA-felületen elektronikusan, illetve az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles adózóknak az ONYA felületen kitöltve és kinyomtatva papíron kell beadniuk. Emlékeztetőül: ezt a bevallást azoknak az érvényes FELIR számmal rendelkezőknek kell benyújtaniuk, akik az érintett TEÁOR-szám alá tartozó tevékenységeket végzik (részletes lista: https://portal.nebih.gov.hu/teaor-szamok-listaja ). A felügyeleti díj mértéke:

• a felügyeletidíj-köteles tevékenységből származó nettó árbevétel vagy szja-köteles bevétel 0,1 %-a, VAGY
• mikrovállalkozás, illetve kistermelő esetén 20.000,- Ft/év, VAGY
• kisvállalkozás esetén 700.000,- Ft/év.

A felügyeleti díjat a 421. adónemkódra (NAV Élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevételi számla) az 10032000-01076040-09060018 számlaszámra kell befizetni két egyenlő részletben (tárgyév 07. 31-ig és következő év 01. 31-ig).

A korábbi évekre vonatkozó bevallásokat továbbra is a NÉBIH-hez kell beadni.

2025. 01. 01. nappal a PM beolvadt az NGM-be, ezért a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartását 2025. 04. 18-tól a Nemzetgazdasági Minisztérium vezeti.

{93/2002. (V.5.) Korm.rendeletet módosító 78/2025. (IV.17.) Korm.rendelet}

A NAV-tól (Központi Irányítástól) kell majd engedélyt kérni az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazásához.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének és megszüntetésének bejelentésével kapcsolatos feladatok ellátása, az egyéni vállalkozói tevékenységről hatósági bizonyítvány kiállítása, és az egyéni vállalkozók ellenőrzése során 2025. 04. 18-tól a NAV bármelyik vármegyei igazgatósága, és a KAVIG (NAV Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága) is eljárhat.

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő jogkövetési vizsgálatok lefolytatására a KAVIG hatáskörébe tartozó adózók kivételével a NAV Borsod Abaúj-Zemplén Vármegyei, Észak-budapesti és Fejér Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága jogosult 2025. 04. 18-tól:

• a Fejér Vármegyei NAV-hoz tartozik Baranya, Komárom-Esztergom, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala vármegye;
• a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei NAV-hoz tartozik Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye;
• az Észak-budapesti NAV-hoz tartozik Pest vármegye és Budapest valamennyi kerülete.

{485/2015. (XII.29.) Korm.rendeletet módosító 78/2025. (IV.17.) Korm.rendelet}

A számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet 2025. 04. 18-tól az állandó képviseleti jogosultság bejelentésére szolgáló elektronikus űrlapon vagy a NAV által működtetett elektronikus felületen jelölheti ki, hogy mely törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja vagy tagja járhat el a képviselt adózó ügyében. Ezt a kijelölést maga a kijelölt is előkészítheti, de az állandó meghatalmazott szervezet törvényes képviselőjének jóvá kell azt hagynia. Ügyelni kell arra, hogy a kijelölt személy a törvényes képviselője, foglalkoztatottja, vagy tagja legyen az állandó meghatalmazott szervezetnek, ugyanis ezt a NAV vizsgálja, és ha nincs ilyen jogviszony, akkor a kijelölést elutasítja. Ha az állandó meghatalmazott szervezet képviseleti joga megszűnik, akkor azzal együtt automatikusan törli a NAV a kijelölést is.

Az 5.000,- Ft-ot meghaladó késedelmi pótlékról évente egyszer, az 5.000,- Ft-os összeghatár átlépésével érintett hónap 20. napjáig értesítést küld a NAV, ezzel együtt a többi adónemről is tájékoztatást ad. Ha nincs késedelmi pótlék-tartozás, akkor évente egyszer, a naptári évet követő év 10.31-ig értesítik az adózót az 5.000,- Ft-ot meghaladó összegű tartozásról vagy túlfizetésről.

Az önkormányzati adóhatóság az 1.000,- Ft-ot meghaladó összegű tartozás vagy túlfizetés esetén küld értesítést minden év 09.10-ig, melyben közli a felszámított késedelmi pótlék összegét is.

A szokásos piaci ár meghatározásának jogkövetési vizsgálata 2025. 04. 18-tól kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások – fődokumentum, helyi dokumentum, minden egyéb dokumentum – vizsgálatára, amely az adózó jogszabályban foglalt kötelezettségének teljesítését és azok valódiságát alátámasztja.

A feltételes adómegállapítás díjának befizetésére szolgáló bankszámlaszám megváltozik 2025. 08. 01-től. Ezután az NGM 10032000-00005503-06010011 számlaszámra kell majd befizetni a kérelem, illetve előzetes konzultáció díját.

{465/2017. (XII.28.) Korm.rendeletet módosító 78/2025. (IV.17.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2025. május hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye, így az üzemanyagárak idén a következőképpen alakulnak:

{Hivatalos Értesítő 2025. 04. 17.-én megjelent 20. száma}

Az Alaptörvény 2025. 04. 15-től hatályos, egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Magyar Közlöny 2025. 04. 15.-én megjelent 43. számában olvashatjátok.

{Magyar Közlöny 41. szám és 43. száma}

Módosul 2025. 05. 22-től az OBMR (Országos Beruházás Monitoring Rendszer) több előírása is. Ezzel azoknak a költségvetési szerveknek, az állam közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságoknak, önkormányzatoknak, egyházaknak, civil szervezetek van dolga, akik minimum 100 millió Ft összértékű egyéb tárgyi eszközt szereznek be, vagy minimum 10 millió Ft összértékű építési beruházást hajtanak végre úgy, hogy a beruházás előkészítéséhez, megvalósításához felhasználni tervezett vagy felhasznált központi költségvetési vagy EU-s forrás mértéke külön-külön vagy együttesen meghaladja a beruházás becsült vagy végleges összértékének 50 %-át. Vagyis azokat érinti, akik a fenti tulajdonosi körbe tartoznak, és a beruházásnak több mint a felét támogatásból valósítják meg. Esetükben változik az OBMR-ben megjelenítendő adatok köre.

{74/2025. (IV.10.) Korm.rendelet}

Ha valaki beruházás megvalósítása céljából Magyarországra érkező vendégmunkásokat szeretne foglalkoztatni, annak feltétlenül el kell olvasnia a több jogszabályt módosító, 2025. 07. 01-től hatályos kormányrendeletet.

Fontos kitétele a rendeletnek, hogy a vendégmunkás csak akkor kaphat tartózkodási engedélyt, ha foglalkoztatója a beruházás megvalósítása érdekében megállapodást kötött a Kormánnyal, és előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyással rendelkezik.

{73/2025. (IV.10.) Korm.rendelet}

A Kúria jogegységi határozata értelmében egy szerződés érvénytelenségével kapcsolatos perben nem elegendő minden érvénytelenségi okot megemlíteni a keresetben, hanem azok mindegyikének orvoslását is kérni kell. Ugyanis ha egy szerződésnek több hibája is van, de csak az egyik hiba kijavítását kérjük (a másikat csak megemlítjük, de nem kérjük annak orvoslását), és elveszítjük a pert, akkor később már nem indíthatunk újabb pert azzal, hogy mindkét hibát kérjük kijavítani.

{1/2025. JEH határozat, Magyar Közlöny 2025. évi 39. száma}

A NAV Központi Irányítás Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (NAV PEI) által közzétett aktuális, az EU által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek listája az FSF (europa.eu) (linkje: https://ecas.ec.europa.eu/cas/login?loginRequestId=ECAS_LR-11620992-0fwzH1x6b7UXPJHvh7dD4rX6Wt7v9xGWzpx5G7VN7tkZZ1zaAAuEgJlwruEzsfl1a5zqcSxCANYWvHTe4BKzG4PW-jpJZscgsw0KuzWqg8ZbtuQ-XzJwoeFRMfy2G3ugdjfkGzdD0DgNcjihFqW9yVoTtGCpt2wRoHdlyKV6psYW0GzlqaP0i83KQoBnzaUylOdmMui#!/files ) elérhetőségen található meg (ehhez regisztrálni kell a jelzett oldalon, mivel a hozzáféréshez „EU Login” fiókra van szükség. De információt lehet találni az EU szankciós térképén is, mely a https://www.sanctionsmap.eu/#/main linken érhető el.

A NAV PEI kérése értelmében, ha az ENSZ BT vagy az Európai Unió által bevezetett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseivel (célzott pénzügyi szankcióival) kapcsolatban bármilyen információval rendelkezik valaki, akkor arról szíveskedjen tájékoztatni őket. E tájékoztatási (bejelentési) kötelezettség jogalapját az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (korlátozó intézkedésekről szóló törvény; Kit.) 4. §-a teremti meg.

A Kit. 4. § (1) bekezdése szerinti bejelentést a KIT17 nyomtatványon kell megküldeni a Hatóság részére, melyről az alábbi webhelyen találhattok tájékoztatást: https://pei.nav.gov.hu/penzugyi-es-vagyoni-korlatozo-intezkedesek/penzugyi-es-vagyoni-korlatozo-intezkedese-kit17-kit17meg

                                                                                                   2025.04.07.

A Hivatalos Értesítő 2025. évi 18. számának 1700-1703. oldalain tette közzé 2025. 03. -án az MNB a hivatalos devizaárfolyam-lapján nem szereplő külföldi pénznemek euróra átszámított árfolyamait.

A Magyar Közlöny 35. számában megjelent az e-pénztárgépek forgalmazásáról, üzemeltetéséről, valamint az e-pénztárgépek és az e-nyugta kiállításának követelményeiről szóló, 2025. 07. 01-től hatályos rendelet. Fontos tudni, hogy a mostani, online pénztárgépeket 2028. 06. 30-ig még lehet használni, 2028. 07. 01-től viszont jelen állás szerint kötelező lesz az e-pénztárgép használata. Bár 2028-ig még van időnk, de a NAV azt javasolja, hogy idén nyártól térjünk át az e-pénztárgépre egyrészt azért, mert így megspórolhatjuk a kb. 25.000,- Ft-os éves karbantartási díjat, másrészt azért, mert az e-pénztárgépet használók mentesülnek a bizonylatmegőrzési kötelezettség alól, ugyanis azt az ún. nyugtatár átvállalja – 10 évig tárolja a beérkezett adatokat.

A NAV tájékoztatása szerint a kisvállalkozókat segítve ők is fejlesztenek egy ingyenesen, bárki által könnyen és egyszerűen használható e-pénztárgépet, amihez majd csak egy okostelefonra lesz szükség.

A rendelet szerint az e-pénztárgép hardveralapú vagy felhőalapú lehet:

• Hardveralapú: zárt, elektronikus adattároló és mobil adatkommunikációs egységből áll, kiállítja a bizonylatot és adatot szolgáltat, valamint ezekhez egyértelműen kapcsolódó elektronikus nyilvántartást hoz létre, tárol és továbbít a NAV-hoz titkosítottan – kb. mint a mostani pénztárgépek.
• Felhőalapú: olyan e-pénztárgép, melyben a forgalmazó által biztosított alkalmazás ténylegesen használt példányának, vagy ezen célú infrastruktúra-szolgáltatásának, a kezelő eszközéhez csatlakozó perifériáknak, valamint a NAV felhőalapú adóügyi moduljának összessége látja el az e-pénztárgépi funkciót és teljesíti a követelményeket

Adóügyi bizonylatnak minősül az e-nyugta, az egyszerűsített számla, a számla, a napi forgalmi jelentés, az e-nyugta, a helyesbítő vagy érvénytelenítő – számlával vagy nyugtával egy tekintet alá eső – okirat, továbbá a napnyitás bizonylat és a pénzmozgás bizonylat.

Nem adóügyi bizonylat az olyan tranzakciókról készített bizonylat, amely a napi zárás összesítőit nem változtatja meg (kivéve persze a napnyitás és a pénzmozgás bizonylatát).

A rendelet az e-pénztárgépet forgalmazók részére is tartalmaz előírásokat, ezért javasolt, hogy ők is tanulmányozzák azt át.

Ha valaki az e-pénztárgépet nem tudja használni (mert pl. elromlik, ellopják vagy éppen áramszünet van), akkor max. 15 napig a nyugtakibocsátási kötelezettségének nyomtatvány felhasználásával tesz eleget. Ha a hardveralapú e-pénztárgép elromlik, akkor azt az üzemeltetőnek haladéktalanul be kell jelentenie a NAV és a forgalmazó felé.

Az e-pénztárgép üzembehelyezési kóddal helyezhető üzembe és személyesíthető át, amit a NAV küld meg az adózó bejelentésétől számított 24 órán belül az adózó elektronikus tárhelyére. (Ez a kód 1 évig érvényes.)

A mostani pénztárgépeknél a használat szüneteltetését akkor kell bejelenteni, ha az meghaladja a 30 napot. Az e-pénztárgépnél viszont a szüneteltetés megkezdésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni a használat 10 napot meghaladó szüneteltetését.

Az e-pénztárgépnek is lesz AP-száma, mely 9 karakterből fog állni.

A rendelet rögzíti azt is TEÁOR-szám szerint, hogy mely adózók kötelesek e-pénztárgépet használni.

{8/2025. (III.31.) NGM rendelet}

Megjelentek a nyugdíj számításánál 2025-ben (január 1. és december 31. között) figyelembe veendő, 2025. 04. 03-tól hatályos, új valorizációs szorzók a Magyar Közlöny 35. számában. A 2023. évi jövedelem valorizációs szorzója 1,133 lett, az azt megelőző éveké pedig 13,3 %-kal emelkedett a tavalyihoz képest.

{168/1997. (X.6.) Korm.rendeletet módosító 59/2025. (III.31.) Korm.rendelet}

                                                                                                 2025.03. 24.

Az árréskorlátozási rendelettel – ami azokra az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemmel foglalkozókra vonatkozik, akiknek 2023-ban 1 milliárd Ft-nál magasabb árbevételük volt – kapcsolatban megjelent a vásárlók tájékoztatásának előírásait tartalmazó rendelet.

A tájékoztató letölthető az alábbi linken:

https://kormany.hu/hirek/az-arresstop-kotelezo-arculati-elemei

{5/2025. (III.21.) MK rendelet}

Megjelent a NAV közleménye a 2025. II. negyedévre megállapított valorizált jövedéki adómértékekről és visszaigényelhető adótartalom mértékéről a benzinre, petróleumra és gázolajra vonatkozóan (maradt ugyanannyi, mint az I. negyedévben volt). Ezt egyébként a NAV oldalán is meg lehet találni az alábbi linken:

https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/adokulcsok_jarulekmertekek/valorizalt-adomertekek/jovedeki-ado/adomertek

{Hivatalos Értesítő 2025. 03. 20.-i 16. száma}

Megjelent a NAV 2025. április hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye, így az üzemanyagárak idén a következőképpen alakulnak:

{Hivatalos Értesítő 2025. 03. 14.-én megjelent 14. száma}

Ha valakit érdekel (vagy éppen érint) az Állami Számvevőszék működése, akkor jó tudni, hogy megjelent az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló utasítás a Hivatalos Értesítő 2025. évi 14. számában, melyben a szervezet 2025. 03. 17-től hatályos egységeit, folyamatait, az egyes szervezeti egységek feladatait, az ellenőrzési eljárás szabályait írják le.

{1/2025. (III.14.) ÁSZ utasítás}

Az együtt élő házastársként igényelt özvegyi nyugdíj esetén az együttélés tényét a NYUFI 2025.03.14-től csak akkor vizsgálhatja, ha az elhunyt után élettársként is igényeltek özvegyi nyugdíjat.

{168/1997. (X.6.) Korm.rendeletet módosító 44/2025. (III.13.) Korm.rendelet}

                                                                                                  2025.03. 14.

Rendelet készült az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről.

A rendelet előírásai azokra az alábbi kereskedőkre vonatkozik:

• TEÁOR számuk: 47.11’25 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem (vagyis az áruk széles körének – pl. ruházati cikk, bútor, készülék, háztartási gép, vasáru, kozmetikum – kiskereskedelmi értékesítése, amelyek közt az élelmiszer, ital, dohányáru értékesítése a meghatározó);
• A 2023.évi nettó árbevételük az 1 milliárd Ft-ot meghaladta.

Az, akinek az a 2023. évi nettó árbevétele max. 1.000.000.000,- Ft, annak az árrését nem kell korlátoznia!

A rendeletben felsorolt termékeknél üzletenként – csomagküldő kereskedelem esetén online felületenként – az alkalmazandó árrés (nettó fogyasztói ár és a beszállító által számlázott átadási ár vagy saját előállítás esetén az üzemi általános költséget is tartalmazó önköltségi ár különbsége) mértéke nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, de legfeljebb 10 % lehet.

Ha a kereskedő valamelyik termékkategóriát nem forgalmazta januárban. Ez esetben az árrés mértéke szintén max. 10 % lehet, de nem haladhatja meg a rendelet hatálybalépést (2025. 03. 17.) megelőzően általa alkalmazott utolsó havi átlagos árrés mértékét.

A saját márkás terméket forgalmazóknál, hogy a saját márkás termékek mennyisége üzletenként legfeljebb olyan arányt képezhet, mint amilyen arányt a saját márkás termékek képviseltek 2025. januárban és februárban a leírt termékkategóriába tartozó összes termék mennyiségéhez képest. Ha esetleg az adott termékkategóriát nem forgalmazta januárban és februárban, akkor pedig az arányosítást az ezt megelőző utolsó havi arány alapján kell elvégezni.

A rendelet értelmében, ha az adott termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben a rendelet hatálybalépését megelőző napon (2025. 03. 16.-án) forgalmazták, akkor az üzlet köteles az adott termék vonatkozásában naponta legalább az általa a 2024-ben értékesített átlagos napi mennyiség árusítására olyan módon, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen.

Ha valaki új boltot nyit úgy, hogy már volt másik üzlete, és a fenti termékeket forgalmazza, akkor az új boltban az általa választott másik üzletére vonatkozó adatokat kell alapul vennie, vagy az árrése max. 10 % lehet. Ha a másik üzlete árrését veszi alapul, akkor ezt az árusítás megkezdése előtt legalább 3 nappal be kell jelentenie a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (NFKH).

Ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok esetén kiszabható bírság 500 ezertől 5 millió Ft-ig terjedhet, valamint a boltot is bezárhatják max. fél évre. Különös méltánylást érdemlő körülmény esetén azonban előfordulhat, hogy csak figyelmeztetést alkalmaznak.

{42/2025. (III.11.) Korm.rendelet}

A tömeges bevándorlás miatti veszélyhelyzetet 2025. 09. 07-ig meghosszabbították.

{41/2016. (III.9.) Korm.rendeletet módosító 30/2025. (III.5.) Korm.rendelet}

Az Alaptörvényünk 2025. 03. 01-től hatályos egységes szerkezetbe foglalt szövege a Magyar Közlöny 2025. 03. 03.-i 21. számában olvasható.

{Magyar Közlöny 21. szám}

                                                                                            2025.03. 03.

Megjelent a KSH közleménye a 2024. évre vonatkozó főbb statisztikai adatokról, melyek az alábbiak:

– Havi bruttó átlagkereset: 667.365,- Ft/fő

– Havi nettó átlagkereset (családi kedvezmény nélkül): 443.798,- Ft/fő

– Bruttó és nettó kereseti index: 113,3 % (2023. év = 100)

– 2024. decemberi fogyasztói árindex: 104,6 % (2023.12.hó = 100)

– 2024. éves átlagos fogyasztói árindex: 103,7 % (2023. év = 100)

{Hivatalos Értesítő 2025. 11. száma}

                                                                                              2025.02. 16.

Megjelent a NAV 2025. március hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye, így az üzemanyagárak idén a következőképpen alakulnak:

{Hivatalos Értesítő 2025. 02. 13.-án megjelent 8. száma}

A NAV közleménye értelmében 2025. évben kiemelt adózónak minősülnek az alábbi, csőd-, felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési eljárás alatt nem álló, és nem törölt adószámú vállalkozások:

• a részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, valamint
• azon adózók, akik nem költségvetési szervek, nem egyéni vállalkozók, nem természetes személyek, és az adóévet megelőző 2. évben vagy azt megelőzően kezdték meg tevékenységüket, valamint az adóteljesítményük értéke elérte a 4,8 milliárd Ft-ot.

Legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak pedig azok az adózók minősülnek, akiknek az adóteljesítménye elérte az 1,7 milliárd Ft-ot, kivéve a 10.000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózót. Utóbbiaknál az adóteljesítmény értékét 360 milliárd Ft-ban határozták meg (és persze havi áfásoknak kell lenniük).

{Hivatalos Értesítő 2025. 02. 06-i 6. száma}

A Magyar Közlöny 8. számában megjelentek a kiberbiztonsági audit lefolytatásának rendjéről, a kiberbiztonsági audit legmagasabb díjáról, és a kiberbiztonsági felügyeleti díjról szóló rendeletek.

{1/2025. (I.31.) SZTFH rendelet, 2/2025 (I.42.) SZTFH rendelet}

                                                                                                2025.01. 27.

Az alanyi adómentesség határának 18 millió Ft-ra való emeléséről egy veszélyhelyzeti kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlöny 6. számában, mely szerint az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 2025. 01. 01-től 18.000.000,- Ft-nak megfelelő pénzösszeg.

Az alanyi adómentességet 2025. naptári évre akkor választhatja az adóalany, ha a belföldön ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték Ft-ban kifejezett és éves szinten göngyölített összege sem 2024-ben ténylegesen, sem 2025-ben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 millió Ft-ot.

Az alanyi adómentesség 2025. évre akkor is választható, ha az alanyi adómentesség megszűnésének éve óta még nem telt el 2 év.

Tehát az is választhatja 2025-re az alanyi adómentességet, aki 2023-ban lett áfás, de a 2024. évi bevétele nem haladta meg a 18 millió Ft-ot.

Ha valaki 2025. évre alanyi adómentességet szeretne választani, akkor azt 2025. 02. 28-ig kell bejelentenie a NAV felé vállalkozási formától függően a 25T101 / 25T101E / 25T201CSZ / 25T201T / 25T201TSZ nyomtatványon, vagy az onya.nav.gov.hu oldalra belépve az Új nyomtatvány – Bejelentések – Adat- és változásbejelentés oldalon. A havi áfásoknak (ilyen lehet pl. az, aki 2024-ben alakult) célszerű még a január havi áfabevallási határidő (02. 20.) előtt beadni a változásbejelentést, hogy a NAV ne keresse rajtuk az áfabevallást.

{5/2025. (I.25.) Korm.rendelet}

Megjelent a NAV 2025. február hónapban alkalmazandó üzemanyagárakról szóló közleménye:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin: 631,- Ft/l
• Gázolaj: 651,- Ft/l
• Keverék: 682,- Ft/l
• LPG autógáz: 392,- Ft/l
• CNG (sűrített földgáz): 825,- Ft/kg

{Hivatalos Értesítő 2025. 01. 23.-án megjelent 3. száma}

A NAV közzétette

– a gépjármű visszterhes vagyonszerzési illetéke,

– a belföldi és külföldi gépjárműadó, és

– a jövedéki adó 2025. évi valorizált adómértékeit, valamint

– a jövedéki adó–visszaigénylés 2025. I. negyedévben érvényes összegeit.

Ezek a https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/adokulcsok_jarulekmertekek/valorizalt-adomertekek linken olvashatóak.

{Hivatalos Értesítő 2025. 01. 23.-án megjelent 3. száma}

A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86 %-a, de 2025. évben legfeljebb 58.320,- Ft/hó lehet. (Nem keverendő össze a napi munkába járással kapcsolatos költségtérítéssel! Az ugyanis továbbra is értékhatártól függetlenül a bérlet vagy menetjegy árának legalább 86 %-a.)

{Közlemény a Hivatalos Értesítő 2025. 01. 23.-án megjelent 3. számának 212. oldalán a 39/2010. (II.26.) Korm.rendelettel kapcsolatban}

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (1997. évi LXXXIII. tv.) szerinti pénzbeli ellátások közül a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendeletek (melyek célja az EU-n, Izlandon, Liechtensteinen, Norvégián és Svájcon belüli mozgás tekintetében a szociális biztonsági jogok védelme, koordinálása) alkalmazása szempontjából 2025. 01. 24-től

– pénzbeli betegségi ellátás a táppénz,

– pénzbeli anyasági és azzal egyenértékű apasági ellátás a csecsemőgondozási díj (csed),

– munkahelyi balesetekkel és foglalkoztatási megbetegedésekkel kapcsolatos pénzbeli ellátás a baleseti táppénz,

– pénzbeli családi ellátás a gyermekgondozási díj (gyed), és az örökbefogadói díj.

A rendeletbe bekerült, hogy az államok közötti adatcserével kapcsolatos feladatokat melyik kormányhivatal látja el, illetve az, hogy a kifizetőhelynek meg kell keresnie a kormányhivatalt, ha adatcserére van szüksége. Ugyanakkor a kormányhivatal is megkeresheti a kifizetőhelyet, ha olyan adatok cseréjére van szükség, mely nem áll a kormányhivatal rendelkezésére.

Az államok tájékoztatják egymást arról is, hogy a gyedet és örökbefogadói díjat kérelmező esetleg más EGT-tagállamban kérte-e a családi ellátást a másik államban. Majd tisztázzák, hogy melyik tagállam az elsődleges teherviselő.

{217/1997. (XII.1.) Korm.rendeletet módosító 1/2025. (I.23.) Korm.rendelet}

Ha valaki többféle családtámogatási ellátás iránti kérelmet egyidejűleg nyújt be (pl. a cseddel együtt megigényli a gyedet is), akkor eddig a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kellett feltüntetnie, és az elbíráláshoz szükséges adatokat is csak az egyik kérelemhez kellett csatolnia. 2025. 01. 24–től viszont a személyesen vagy postai úton egyidejűleg benyújtott kérelmek esetében már csak az igaz, hogy az iratokat, illetve azok másolatát csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.

Ha olyan kér új családtámogatási ellátást, akinek már folyósítanak valamilyen családtámogatási ellátást, és az újabb kérelmet személyesen vagy postai úton nyújtja be, akkor nem kell bemutatnia vagy csatolnia a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratokat, amelyeket a korábbi kérelem benyújtásakor már bemutatott vagy csatolt (persze csak akkor, ha a korábban bemutatott iratokban időközben nem változtak az adatok).

Hatályon kívül helyezték 2025. 01. 24-től azt az előírást, mely alapján az előzetes letartóztatásban lévő, vagy szabadságvesztés büntetését töltő szülő részére is megállapították a családi pótlékot. Úgyhogy részükre már nem fognak családi pótlékot megállapítani.

{223/1998. (XII.30.) Korm.rendeletet módosító 1/2025. (I.23.) Korm.rendelet}

                                                                                              2025.01. 20.

A Magyar Közlöny 1. számában Magyarország Alaptörvényének egységes szerkezetbe foglalt változata olvasható.

A Magyar Közlöny 2. számában megjelent, Kúria által kiadott jogegységi határozat értelmében az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti eljárás tárgyi illetékmentes, ha az alapítvány vállalja, hogy az alapítás évét követő 2. év végéig megszerzi a közhasznú jogállást.

{Kúria 16/2024. JEH határozata}

A NAV közleményt tett közzé az egyszerűsített foglalkoztatás után 2025. 02. 01-jét követően (vagyis 2025. 02. 02-től) fizetendő napi közteher mértékéről, valamint az EFO-sok nyugellátásának számítási alapjáról.

A fizetendő közteher mértéke 2025. 02. 02-től:

Az EFO-sok nyugellátásának számítási alapja pedig az alábbiak szerint alakul 2025. 02. 02-től:

{Hivatalos Értesítő 2025. 01. 13.-án megjelent 2. száma}

A vendégmunkások Magyarországon történő foglalkoztatásáról szóló rendelethez kötődően megjelent egy közlemény, mely szerint 2025. 01. 09-től Grúzia (= Georgia) és Örményország mellett Fülöp-szigeteki Köztársaság állampolgára is foglalkoztatható Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási vagy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel.

{450/2024. (XII.23.) Korm.rendelethez kapcsolódóan kiadott 2/2025. (I.9.) KKM közlemény}