Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

2017. január 1-jével bővül az online pénztárgépet kötelezően használók köre

Szerző: Horváth Géza – adószakértő

Az online pénztárgép használatára kötelezettek köre az alábbi tevékenységet folytatókkal bővül:

  • 45.20 szerinti gépjármű-javítási, karbantartási,
  • 45.32 szerinti gépjárműalkatrész-kiskereskedelemi,
  • 45.40 szerinti motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmi, javítási,
  • 49.32 szerinti taxis személyszállítási,
  • 66.12 szerinti értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenységből kizárólag a pénzváltási,
  • 86.10 szerinti fekvőbeteg-ellátási tevékenységből kizárólag plasztikai sebészeti,
  • 93.13 szerinti testedzési szolgáltatási (fitnesz- és testépítő klubok),
  • 93.29 szerinti m. n. s. egyéb szórakoztatási, szabadidős tevékenységből kizárólag táncterem, diszkó működtetési,
  • 96.01 szerinti textil, szőrme mosási, tisztítási tevékenységből kizárólag mindenfajta ruházat (beleértve a szőrmét) és textil géppel, kézzel mosási és vegytisztítási, vasalási, illetve
  • 96.04 fizikai közérzetet javító (szauna, szolárium, fogyasztó szalon, masszázsszalon)

szolgáltatást nyújtók, illetve terméket értékesítők kötelesek lesznek pénztárgépet használni.

Minden egyes új és régi kötelezetti kört illetően fontos kijelenteni, hogy a ténylegesen folytatott tevékenység az irányadó. Tehát a bejelentett, de nem folytatott tevékenység nem jelenti azt, hogy kötelező pénztárgépet tartani gyakorlatilag „a semmiért”.

A kijelentés fordítva is igaz: ha ténylegesen a fenti TEÁOR szerinti felsorolásban szereplő tevékenységet anélkül űzi a vállalkozó (akár csak alkalomszerűen is), hogy ez a tevékenysége be lenne jelentve, attól még van pénztárgép-használati kötelezettsége.

rendezveny
Pénztárgépet üzemeltetőket érintő adójogi környezet változásai. Új kötelezettek 2017. január 1-től!
Időpont: 2016. december 5., hétfő
Előadó: Szabó Gábor (NAV Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatóság Tájékoztatási Osztályának munkatársa)

Az új kötelezetti körbe tartozók némelyike külön magyarázatot is érdemel:

  • A gépjárműveket, a motorkerékpárokat javító szervizeknél a számlaadás általános gyakorlat, de fontos tisztázni, hogy a pénztárgép-használati kötelezettség számukra mit is fog jelenteni. Szintén a szervizek esetén előfordul, hogy szolgáltatás nyújtása nélkül csak értékesítik az alkatrészt. Ennek a kezelését a pénztárgép-szabályozás szempontjából is érdemes megvilágítani. Bővebb információkat a 2016. december 5.-ei előadáson hallhat.
  • A szoláriumok és a masszázstevékenységet folytatók esetén számos gyakorlati kérdés merült már fel. A kozmetikai tevékenység mellett üzemeltetett szolárium esetén a szoláriumra tekintettel vásárolt pénztárgépet nem kötelező (de lehet) használni a kozmetikai tevékenységre is. Az ügyfeleiket felkereső masszázstevékenységet folytatóknak nem kell pénztárgépet magukkal vinniük. Külön ki kell térni a masszázstevékenységet elsősorban nem erre a célra létrejött ingatlanban folytató vállalkozások teendőire is. A bérelt vagy saját garázsban, lakásban folytatott, illetve vegyesen a saját üzletben és az ügyfélnél is folytatott masszázstevékenységhez kapcsolódó pénztárgéphasználattal összefüggő szabályokról bővebben a 2016. december 5.-ei előadáson hallhat.
  • A testedzési szolgáltatást nyújtók számos formában végzik ezt a tevékenységet: fitnesztermet bérelnek, csak néhány eszközt vesznek bérbe, vagy irodahelységet bérelnek a szolgáltatás nyújtására. A pénztárgép-használati kötelezettséget ebben az esetben a használt ingatlan rendeltetése határozza meg. A nem fitnesz- és testépítő klub jelleggel hasznosított ingatlanban nyújtott szolgáltatás nem keletkeztet pénztárgép-használati kötelezettséget. További boncolgatás tárgya, hogy a különféle jógatanfolyamok, a magánedzők tevékenysége hogyan ítélendő meg pénztárgép-használati kötelezettség szempontjából. Részletesebb információkat a 2016. december 5.-ei előadáson kaphat.
  • A plasztikai sebészek tevékenysége során tisztázni kell, hogy csak az általános forgalmi adóköteles szolgáltatások tartoznak ide, tehát kimondottan a szépészeti (és nem egészségmegőrző vagy gyógyító) jellegű beavatkozásokra tekintettel kell pénztárgépet használni.
  • A tánctermek, diszkók szolgáltatása esetén külön vizsgálandó szempont, hogy eltér-e a zenei és az italszolgáltatást nyújtó vállalkozó személye. Adott esetben speciális, hordozható típusú pénztárgépet is kötelesek lesznek használni. Erről bővebben a 2016. december 5.-ei előadáson hallhat.

Központi kérdésnek számít, hogy a pénztárgép használatára kötelezettek számlaadással hogyan válthatják ki a pénztárgép használatát. Sok olyan vállalkozás van, amely a tevékenysége jellegéből adódóan kevés ügyféllel áll kapcsolatban. Ez adódhat a tevékenység jellegéből (például masszázs esetén napi 5-6 ügyfél) vagy a rövid nyitvatartásból is (például csak másodállásban végzi a tevékenységet). A szabályozás megengedi, hogy a kiállítandó pénztárgépes nyugta helyett minden vevő számlát kapjon, és akkor a vállalkozásnak nem kell pénztárgépet beszereznie. Mivel ebben az esetben a tévesztésnek komoly következménye lehet, ezért részletes kifejtést igényelnek az alábbi kérdéskörök:

  • Mit is jelent, hogy mindenkinek számlát ad a vállalkozás?
  • Pontosan mely számlákról kell adatot szolgáltatni?
  • Csak a gépi számlaadás az engedélyezett?

Ezeket a kérdéseket is részletesen kifejtjük a 2016. december 5.-ei előadáson.

A jogszabályi változások másik része a különféle technikai jellegű módosításokat érintette, melyek ismerete az üzemeltetők számára is fontos. Ezeknek a változásoknak a hatálya nagyobbrészt 2016. április 2-a volt, ugyanakkor számos új funkció csak az új, engedélyezett szoftverrel működő pénztárgépek esetén elérhető. Az új verziókra való áttérés sok pénztárgép esetén még nem történt meg, tehát a változásokkal az üzemeltetők később fognak találkozni.

Az egyik ilyen változás a pénztárgépek átszemélyesítésének intézménye. Az egyik kőbe vésett szabály változik: megengedik, hogy ha a pénztárgép tulajdonosa változik, akkor az új tulajdonosnak ne kelljen az adóügyi ellenőrző egységet (AEE) kicseréltetnie. Ez azt jelenti, hogy a pénztárgépek használtan is fogalomképessé válnak, hiszen az egyik legnagyobb értékkel bíró alkatrészt nem kell cserélni. Az átadónak ebben az esetben valamilyen adathordozóra ki kell íratnia az AEE-ben lévő adatokat, mielőtt az átszemélyesítés megtörténik. Egyben arról se feledkezzünk meg, hogy új üzembehelyezési kódot kell igényelnie az új tulajdonosnak, mert az átszemélyesítéshez ez is szükséges.

Az új elírások szerint, ha a pénztárgép elromlik vagy áramszünet miatt nem működik, akkor az ismételt használatot követően a kieső időszakra (kézi nyugtán vagy cseregépbe) rögzített tételeket

  • adóügyi naponként és adókulcsonként egy tételben kell felvinni;
  • az egyes napokat nyitni és zárni is kell;
  • beállított limit esetén több tételben is fel lehet vinni.

Az új szabályok rögzítik, hogy a pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt (kasszát) kell tartani. És természetesen a kasszában lévő pénznek – a működtetés sajátosságait leszámítva – egyeznie kell a pénztárgépbe beütött adatokkal. Itt számos gyakorlati kérdés szokott felmerülni: mely pénzmozgásokról és milyen bizonylatot kötelező kiállítani, mely bizonylatokat kell elévülési ideig megőrizni, hogyan kezeljük a borravalót stb. Ezeket a szabályokat részletesen is ismertetjük a 2016. december 5.-ei előadáson.

A NAV a jövőben „a távolból” blokkolhatja a pénztárgép működését, azaz nem tud vele a vállalkozó nyugtát adni. Ennek persze jogszabályilag meghatározott indoka kell, hogy legyen. Kérdés, hogy blokkolt pénztárgép esetén milyen bizonylat kiállítása mellett folytathatja a tevékenységét a vállalkozó. Ebben az esetben a kiállítandó bizonylat csak számla lehet, amelyről havonta adatot kell szolgáltatni a NAV-nak.

Végül fontos szempont a verzió-átállítások kérdése. Egyrészt 2017. január 1-jétől már csak az új szoftverrel működő pénztárgép helyezhető üzembe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 2016-ban vagy korábban üzembe helyezett, régi szoftverrel működő pénztárgépek ne lennének használhatóak. A szoftver verziója azonban kihatással van a pénztárgépek beszerzéséhez igénybe vehető állami támogatásra is. A vonatkozó támogatási rendeletről (amely egyelőre még csak tervezet formájában létezik) is szó lesz a 2016. december 5.-ei előadáson.

 

Forrás:
www.vezinfoblog.hu