Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Árbevétel kimutatásának új szabályai a Számviteli törvényben, befejezetlen termelés – befejezetlen szolgáltatás – félkész vagy késztermék

Ehhez a témakörhöz szervesen kapcsolódik még a 2020.01.01-től a számviteli törvénybe új fogalomként bekerült szerződés elszámolási egysége. Ez a témakör már kidolgozásra került, ezért ezzel ebben a szakmai cikkben már nem foglalkozom.

 

Árbevétel kimutatásának új szabályai

 

A gazdasági események nettó módon történő elszámolása első sorban az egyéb tételek és a pénzügyi tételek között. Ez azt jelenti, hogy a beszámolóban az ügyletek nyeresége vagy vesztesége jelenik meg egyéb bevételként, egyéb ráfordításként, pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként. Így nem kell külön könyvelni és bemutatni az eredmény kimutatásban, csak az egyenleget. Az új nettósított elszámolás az eredeti követelést az eladónál az átruházott – forgóeszközök között kimutatott – követelésekre és az értékesített immateriális jószagokra, a tárgyi eszközökre vonatkozik. Az új szabály 2021.01.01-én lépett hatályba.

(Szt. 77.§ (3) bekezdés d) és e) pont, 81. § (3) bekezdés c) és f) pont)

 

A vállalkozási tevékenység specialitásától függ, hogy az adott vállalkozásnál keletkezik-e befejezetlen termelés és fékész termék. Mik lehetnek ezek?

  • egy mezőgazdasági vállalkozásnál például a mezei leltár, ami még be nem takarított termények értéke, hiszen ezek még nem vehetők raktárra ill. nem értékesíthetők
  • egy autógyárban az összeszerelt, de még be nem épített motor

 

Befejezetlen termelés

 

A megmunkálás alatt levő vagy további megmunkálásra váró termékek összessége. A fogalomkörbe azok a termékek tartoznak, amelyek már valamilyen technológiai folyamaton keresztülmentek.

A vállalkozásoknak a számviteli politikában kell meghatározniuk, hogy a befejezetlen termelés tartalmi meghatározása mit tekint számottevő munkaműveletnek.

Ide tartozik minden olyan termék, amelyen már legalább egy számottevő munkafolyamatot elvégeztek, de még nem minősíthető készterméknek.

Befejezetlen termelés azonban nemcsak termék lehet, hanem az év végén ki nem számlázott szolgáltatások teljesítményei.

 

A befejezetlen termelés mennyiségét leltárfelvétellel vagy a rendelkezésre álló nyilvántartások adatai alapján kell megállapítani.

 

A befejezettlen termelés értékét ugyan azokkal a módszerekkel kell megállapítani, amelyet a többi saját termelésű készlet közvetlen önköltségének meghatározásánál használ.

                Egyéb meghatározási módszerek lehetnek még:

  • norma szerinti közvetlen önköltségét a készültségi fok alapján, vagy
  • az elkészült késztermékek norma szerinti közvetlen önköltségéhez viszonyított arányosítással;

(ennek a módszert az alkalmazását a számviteli törvény feltételekhez köti)

 

A befejezetlen termelés értéket készletre kell venni.

A befejezetlen termés könyvelési tétele semlegesíti a termelés eddigi folyamatában felmerült költségeket, ráfordításokat így a beszámolóban ezekkel a költségekkel szemben egy technikai számla a saját termelésű készletek (STK) költségcsökkentő tétele szerepel.

Az így raktárra vett készleteket a gyártási vagy a szolgáltatásnyújtási folyamat folytatásakor újból ki kell vezetni a készletek közül tovább felhasználásként könyvelve.

Ennek esetleges elmaradási oka lehet az értékesítés, káresemény, térítés nélküli átadás.

 

Itt utalnék rá, hogy a befejezetlen termelés aktiválása csak abban az esetben számolható el, ha az adott befejezetlen termelés vagy szolgáltatás nem hozható kapcsolatba olyan projekttel, amelyre a számviteli törvény az új szerződés elszámolási egységét írja elő.

 

Félkész termék

 

Félkész terméknek nevezzük azokat a termékeket, amelyek már legalább egy lényeges munkafolyamaton keresztül mentek és így raktárra vehetők, de még nem késztermékek, de akár el is adhatók.

 

Késztermék

 

Készterméknek nevezünk minden olyan terméket, amely valamennyi megmunkálási folyamaton átment, megfelel a rá vonatkozó szabványoknak, ebben a minőségében raktárra vették, és késztermékként értékesíthető.

 

 

A befejezetlen termelést:

A számviteli törvény (Szvt.) megfogalmazásában a befejezetlen termelés és fékész termékek olyan készletek, „…amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak.”

  • 3.§ (6) bekezdés 6. pontja a csoportosítja,
  • 28. § (2) bekezdés b) pontja definiálja, hogy mi tartozik ide,
  • 62. § (2) bekezdése a különleges önköltség-megállapítási módszerének leírását tartalmazza,
  • 98. § b) pontja az egyszerűsített éves beszámolót készítőknek ad útmutatást.

 

A befejezetlen termelés elszámolása:

  • a befejezetlen termelés számított értékének készletre vétele a forduló napon

T 231 Befejezetlen termelés                      K 581 Saját termelésű készletek állományváltozása

 

itt található a tényleges befejezetlen termelés, ill. a mérleg fordulónapján befejezetlen, ki nem számlázott szolgáltatások értéke

 

  • a befejezetlen termelés számított értékének visszavezetése a következő év eleji nyitáskor

T 581 Saját termelésű készletek állományváltozása                         K 231 Befejezetlen termelés

 

            az üzleti év elején ki kell vezetni a készletek közül tovább felhasználásként könyvelve, ennek a technikai raktárra vételnek a visszavezetése történik az üzleti év elején a nyitó tételek között

 

A befejezetlen termelés leginkább az év végi zárások kapcsán merül fel. Ekkor ugyanis figyelembe kell venni, hogyha vannak olyan termékek, amelyeknek gyártása megkezdődött, az előállításukhoz szükséges anyagok, segédanyagok felhasználása megtörtént, alkalmazottak vagy alvállalkozók dolgoztak rajta, de az év végéig nem készültek el, akkor ezek egyfajta készletértéket képviselnek.

Ezek értékét többféle módszerrel meg lehet határozni. A leggyakoribb még is a közvetlen önköltség.

 

Ebben az esetben ki kell számolni:

  • mennyi anyag került felhasználásra,
  • hány ember, hány órát dolgozott rajta, (bérük, járulékuk, egyéb költség)

 

A befejezetlen termés készletre vételének, nagy hatása van az adóév során elszámolt költségek összegére, mert ez hatást gyakorol a társasági adó alapjára.

 

Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a befejezetlen termelés kategóriájába tartoznak az igénybe vett, de az év végig ki nem számlázott szolgáltatások is.

Tehát nem csak a termék előállítással, hanem a szolgáltatások nyújtásával foglalkozóknak is figyelniük kell. Ha a bevétel csak a következő évben jelentkezik, akkor a költségeket is csak akkor lehet kimutatni.

Ezek kimutatása nem egyszerű feladat.

Lehetőség van, a meghatározott munkafázisok elvégzése utáni részszámlák kiállítására. Ilyen esetekben, ha az év vége előtt az addig elvégzett munkák kiszámlázásra kerülnek, akkor az addig felmerült költségek is elszámolhatók lesznek, nem képződik befejezetlen termelés.

 

Az előállítási közvetlen önköltség megállapításának módja:

 

A saját termelésű készleteket a mérlegben közvetlen önköltségen kell értékelni.

A főkönyvi könyvelésben a közvetlen önköltséget le lehet olvasni:

  • készletszámlákról (23 és 25 számlák összevont záróegyenlegéből)
  • a készlet számlák záró egyenlegéből nyilvántartási áron, és a 258 Késztermékek készletérték-különbözete (KÉK) számla záróegyenlegéből

A fenti számlák összevont egyenlege mutatja a készlet értékét előállítási közvetlen önköltségen.

A KÉK számla egyenlege lehet pozitív vagy negatív.

  • ha drágábban termelünk, mint a nyilvántartó ár, akkor a KÉK számla egyenlege Tartozik (+),
  • ha olcsóbban termelünk, akkor a KÉK számla egyenlege Követel (-)

 

Nyilvántartásuk:

 

A saját termelésű készletekről és azokban bekövetkezett változásokról mennyiségi és értékbeni, vagy csak mennyiségi adatokat tartalmazó analitikus nyilvántartást kell vezetni.

Ha a vállalkozás folyamatosan vezeti az analitikus nyilvántartásait, akkor a készletekben bekövetkezett változásokat elsődlegesen itt mutatja ki.

Ha a vállalkozás nem, vagy nem teljes körűen vezet analitikus nyilvántartásokat, akkor év végén a nyitókészletet ki, a zárókészletet be kell vezetni.

 

Értékelése történhet:

  • Állományba vételkor előállítási költségen.
  • előállítási költség lehet
  • ténylegesen felmerült,
  • utókalkulációval alátámasztott közvetlen önköltségen,
  • normák és egységköltségek alapján meghatározott közvetlen önköltségen
  • közvetlen önköltség

ténylegesen felmerült, közvetlenül elszámolt költség és az előállítással kapcsolatosan felmerült költség

  • költség

adott teljesítmény érdekében felhasznált munka és egyéb termelési tényező pénzben kifejezett összege

  • Mérlegkészítéskor
  • az elszámolt értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt könyv szerinti értéken mutatjuk ki
  • ha ismert a várható eladási ár, és az alacsonyabb az előállítási költségnél, akkor a várható eladási árból számított értéken kell kimutatni

 

A gazdasági események bizonylatai:

 

Gazdasági esemény

Bizonylat

Leltár

leltárfelvételi ív

Átminősítés

átminősítési bizonylat

Átvétel apportként

társasági szerződés

Térítés nélküli átadás

adományozási okmány

Értékvesztés

elszámolási bizonylat

Átvétel

átadási, átvételi bizonylat

Beszerzés

számla, számviteli bizonylat

Értékesítés

számla, szállítólevél

Felhasználás

kivezetési jegy

Selejtezés

jegyzőkönyv

Káresemény

jegyzőkönyv

 

 

 

Budapest, 2021. május 17.

 

 

Bálintné L. Andrea

MINKE Szakértő

 


TÖLTSD LE 3.500 Ft helyett INGYEN


"111 Szakmai kérdés-válasz" KIADVÁNYUNKAT!

LEGYEN TIÉD AJÁNDÉKUNK!