Az előző írásban az osztalékfizetési korlátra, az osztalékarány eltérítésére és az osztalékelőlegre vonatkozó legfontosabb szabályokat foglaltam össze. Jelen cikkben a természetben vagy devizában kifizetett, illetve a más bankszámlára utalt osztalékkal kapcsolatos információkról lesz szó, továbbá arról a helyzetről, amikor változik a tulajdonos személye az osztalékról szóló döntés és az osztalék tényleges kifizetése közötti […]

  Az osztalék elszámolási kérdései különösen aktuálisak a beszámoló készítés és annak elfogadása időszakában, ezért két cikkben foglaltam össze az osztalékhoz kapcsolódó legfontosabb ismereteket. Jelen írásban az osztalékfizetési korlátról, az osztalékarány eltérítéséről és az osztalékelőlegről lesz szó. A második cikkben pedig a természetben vagy devizában kifizetett, illetve más bankszámlára utalt osztalékkal kapcsolatos információkat fogok megosztani. […]

    Évek óta változatlan, hogy a pénzbeli ellátások alapjául kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban bevallott jövedelmet veszik alapul. Ez 2026.01.01-től módosult. (1997.évi LXXXIII.tv. Ebtv. 39/A. § (1))   A változás oka az Alkotmánybíróság 12/2025.(X.20) határozata, mely a 122.sz Magyar Közlönyben olvasható.   A változás lényege, hogy a főszabállyal ellentétben figyelembe kell venni […]

  2026.02.01 napjától lépett hatályba a 10/2026-os és 24/2026-os kormányrendelet, amelyben módosításra kerültek az szja- és a szochotörvény egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályai. A Magyar Közlönyben kihirdetett rendeletek szerint a teljes 2026-os adóvére alkalmazhatóan, meghatározott összeghatárig adómentessé váltak az éttermi és cukrászdai vendéglátás (étel és ital) formájában adott reprezentációs juttatások.   Milyen reprezentációs juttatásokra vonatkozik […]

    2017-ben jelentek meg először a NAV által készített szja tervezetek az eSZJA oldalon. Azóta sokaknál valóban leegyszerűsödött a bevallás elkészítése. Ugyanakkor könyvelőként tudjuk, hogy nem minden jövedelem és kedvezmény szerepel a NAV tervezetében. Ebben a cikkben megnézzük, hogy kiknek nem válik automatikusan véglegessé a tervezete, mikor kell kiegészíteni, és néhány példát is láthatunk […]

    A 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) lehetőséget ad az egyéni vállalkozóknak arra, hogy nem csupán egyéni cég alapításával tudják folytatni a korábbi vállalkozói tevékenységüket, hanem közvetlenül korlátolt felelősségű társaságot is létrehozhatnak.   Jogszabályi háttér A 19/C. § szerint, az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására a törvényben meghatározott feltételekkel korlátolt felelősségű társaságot alapíthat. Az […]