Minden évben vannak kisebb-nagyobb változások a helyi adóztatásban, igy azon belül az iparűzési adóváltozásban is, nincs ez másképpen most sem.
2023-ra négy jelentősebb változás következik be (a teljesség igénye nélkül):
- az adóalapjának egyszerűsített meghatározása, amely a KATA tavalyi átalakítása, és az átalányadózás népszerűsítése miatt borítékolható volt.
- az Eladott árú beszerzési értékének sávos levonása a közszolgáltatóként működő közlekedési szolgáltatók által
- a szokásos piaci árral kapcsolatos kiigazítás szabályai változtak
- és nem utolsó sorban az IFRS szabályok miatt is vannak pontosítások
1. Az adó alapjának egyszerűsített meghatározása
A jelenleg a 2022. évre benyújtandó bevallásokra hatályos rendelkezések értelmében többféle egyszerűsített iparűzésiadóalap megállapítási módszer létezik, más szabály vonatkozik a 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű vállalkozóra, az átalányadózó vállalkozóra, a kata alanyára és a kiva alanyára is.
A 2023-ra elfogadott törvény ezt a szerteágazó rendszert egységesíti oly módon, hogy 2023. január 1-jétől kezdődően egyféle egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer válaszható a kisvállalkozók számára, hogy választásuk szerint azt alkalmazhassák, és igy megszűnik a 8 millió alatti jelenlegi szabály, az átalányadózó rendkívül kedvező adómegállapítási szabálya és a Kata régi adómegállapítási szabálya is.
Egységessé válik a helyi iparűzési adó megállapítására vonatkozó módszer. Azonos szabályok vonatkoznak az átalányadózást alkalmazó úgynevezett kisvállalkozókra, a Kata szabályai szerinti adózókra és az egyéb vállalkozókra.
A törvény bevezeti a „kisvállalkozó” fogalmát. Ez a fogalom új és nem egyenlő a már megszokott KKV törvényi szabályban megismert és alkalmazott fogalommal.
Kisvállalkozónak minősül a Hipa szerint, az a vállalkozó, akinek éves nettó árbevétele nem haladja meg 25 millió forintot, illetve a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén a 120 millió forintot. Abban az esetben, ha a vállalkozó tevékenysége nem érte el a 12 hónapot, akkor ezen értékhatárt arányosítani kell.
Ebből következik, hogy a kisvállalkozói minőség megilleti az egyéni vállalkozót, vagy éppen a társas vállalkozót is függetlenül attól, hogy milyen adózási módot alkalmaz, következésképpen a Kata alanya éppúgy alkalmazhatja az egyszerűsítést, mint az átalányadózó vagy akár a „normál” vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó Htv. 39/B § (1) bekezdése értelmében.
A bevétel definícióját szintén tartalmazza a törvény.
A kisvállalkozónak nem kell az általános szabályok szerint levezetnie az iparűzésiadó-alapját, ha ezt az adómegállapítási módszert választja, mert azt a törvény a különböző bevételi sávok figyelembevételével fix összegben állapítja meg azt.
Az adó alapja így a kisvállalkozó székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként sávosan alakul, tehát itt a Kata adózásnál korábbi szabályozásnál már megismert többes adóalap megállapítás marad, ha nem egy illetékességi területen van a működés.
- ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg: 2,5 millió forint;
- ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 12 millió forintot meghaladja, de a 18 millió forintot nem haladja meg: 6 millió forint;
- ha a kisvállalkozó éves szinten számított bevétele a 18 millió forintot meghaladja, de a 25 millió forintot, kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetében a 120 millió forintot nem haladja meg: 8,5 millió forint az adóalap és erre kell a különböző önkormányzati adómértéket alkalmazni, vagy annak most még éppen hatályos vészhelyzeti kkv kedvezményes mértékét.
Ennek következtében megszűnik az adóalap székhely-telephelyek közti különböző módszerekkel történő megosztásának kötelezettsége, mivel minden illetékes önkormányzatnak azonos nagyságú adóalap jár, a fenti sávok ismeretében.
Az egyszerűsített módszer csak teljes adóévre választható, a választás a tevékenység végzésével érintett minden önkormányzatra egyaránt vonatkozik.
A választás teljes adóévre, a székhelyre és minden telephelyre szól, és azt az adóbevallásában vagy a tevékenységét az adott településen újonnan kezdő vállalkozónak a bejelentkezéskor alkalmazott nyomtatványon kell bejelentenie.
A kezdő esetében bejelentő, működő vállalkozás esetében, most a 2022 évi Hipa bevallásom, a kisvállalkozónak, aki az új módszert már a 2023. évre vonatkozóan is szeretné alkalmazni, a 2022. adóévről szóló 2023. május 31-éig beadandó iparűzésiadó-bevallásban kell erről nyilatkoznia, az új Katát választó adózókra ettől eltérő szabályok vonatkoznak.
Az új módszer egyik leginkább adminisztrációt könnyítő eleme, hogy a kisvállalkozónak bevallás benyújtása nélkül, az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig adóelőleg címén évente ugyanazt az összeget kell megfizetnie mindaddig, amíg bevételeinek növekedése miatt adóalapsávot nem vált.
Éppen ez is lehet a hátránya is, ha van adóalapsáv váltás, mert akkor kell a bevallás, akár akkor, ha csak sávot váltok, vagy éppen ha kiesek a bevételi határok miatt, az egyszerűsített adóalap megállapítási módszer válaszhatósága alól, vagy éppen már nem kívánom alkalmazni, bár ez döntés és nem a kötelezettségek változásának oka.
Az új adóalap-megállapítási módszer alkalmazása esetén adómentesség, adókedvezmény, adócsökkentés nem vehető igénybe.
Törvényi vélelem szerint a Kata alanyok az egyszerűsített módszer szerint adóznak 2023 évtől, igy nekik abban az esetben kell bejelentkezést tenniük, azt 2023. május 31, ha az általános szabályok szerinti adóalap meghatározását választják.
Esetükben a bejelentéssel egyidejűleg az előleget is kell megállapítani és fizetni, mely kétrészletben 2023 május 31 el 75, még 2024márius 15-ig 25 ezer Ft összeget eredményez.
A törvény részletesen szabályozza az áttérés éve és az azt követő adóévek adóelőleg-fizetési szabályait is.
Az a vállalkozó, aki kisvállalkozóként az adóalap egyszerűsített megállapítását választotta, a következő módon teljesíti az adóelőleg-fizetési kötelezettségét.
Abban az évben, amelyben a vállalkozó áttér az adóalap egyszerűsített megállapítására, köteles a március 15-ei már korábban bevallott adóelőlegnek a megfizetésére [Htv. 39/A § (10) bek].
Ezt követően valamennyi kisvállalkozó köteles adóelőleget fizetni május 31-ig, az adóelőleg éves összege meg kell, hogy egyezzen az előző évi adó összegével, de mivel már fizettünk erre az időszakra előleget, az évre fizetendő adóelőleg összegéből le kell vonni a március 15-én megfizetett adóelőleg összegét.
A későbbiekben nem szükséges sem adóelőleg- sem adóbevallást tennie a kisvállalkozónak, ha a fenti egyszerűsített módon meghatározott adója nem haladja meg az előlegként befizetett adóösszeget és adóvisszatérítést sem kér és nem vált sávot, vagy kerül ki az általános szabályok alá.
A kiva alanyok választásuk szerint a jelenlegi adóalap-megállapítási módszerrel állapíthatják meg továbbra is adóalapjukat, igy az egyszerűsített adóalap meghatározási lehetősége a KIVA alanynak a 39/B § szerint 2023 adóévre is fennállnak.
- Elábé sávos levonása
A közvetített szolgáltatások és az eladott áruk beszerzési értéke általános esetben korlátozottan vonható le a nettó árbevételből az iparűzésiadó-alap számítása során. Új rendelkezésként a korlátozás alól mentes tevékenységek körét 2023. január 1-jétől a közszolgáltatóként működő közlekedésszervezői szolgáltatással összefüggő ügyletekre is kiterjeszti a jogalkotó.
- Szokásos piaci árral kapcsolatos kiigazítás
Az iparűzési adó alapjának a szokásos piaci árra való tekintettel történő csökkentése mostanáig csak akkor volt lehetséges, ha a vállalkozó rendelkezett a vele szerződő kapcsolt fél azon nyilatkozatával, miszerint az ugyanakkora összeggel megnövelte az iparűzési adó alapját vagy az őt terhelő, a helyi iparűzési adónak megfelelő külföldi adó, ennek hiányában a társasági adó vagy annak megfelelő külföldi adó alapjának megállapítása során azt figyelembe vette.
A törvény 2023. január 1-jétől lehetővé teszi, hogy az a fél, amely a kapcsolt ügylet során az ellenértéket nem az iparűzésiadó-alapba tartozó tételként számolta el (pl. igénybe vett szolgáltatásként), és így nem kell vele az adóalapját megnövelnie, mégis kiadhatja a partnere adóalap csökkentéséhez szükséges nyilatkozatot.
- IFRS
A törvény technikai módosítást tartalmaz az áttérési különbözet jogutód általi kezelésére IFRS alkalmazása esetén. Ha vállalkozó az IFRS -ek alkalmazására való áttéréssel egyidejűleg jogutódlással megszűnik, az áttérési különbözetet a HIPA tv. 40/J § (4) bekezdése szeriont a jogutódnak kell megállapítania és figyelembe venni a HIPA alapjának a meghatározásakor.
Végezetül, nem törvényi szabályozás, de a 366/2022 (XI.26) kormányrendelet 2023. évtől megteremti az ez évtől esedékessé vált helyi iparűzési adó, adóelőleg, USA dollárban, vagy euróban történő megfizetését, a Magyar Államkincstár által vezetett számlára, melyet Kincstár a beékezés napi MNB árfolyam forintosit a jogosult számára. Nem lehet Hipát végrehajtás keretében devizában fizetni.
Juhász Tibor