Minden év decembere különleges helyet foglal el a vállalkozások és a könyvelők életében egyaránt. Ilyenkor érdemes újra gondolni, esetleg nem éri-e meg jobban január 1-től egy másik adózási lehetőséget választani a vállalkozás részére, illetve a 2024. évre hozott törvényi változások milyen törvényszerű vagy kényszerű változtatást írnak elő. A szokásos bevallási dátumok mellett több kulcsfontosságú határidőre is oda kell figyelnünk. Ráadásul olyan döntéseket is meg kell hozni, melyek később már nem pótolhatók, vagy csak nagyobb adminisztráció árán lehet ezt megtenni.

Az év vége közeledtével –a szektorspecifikus határidőket nem számítva– az alábbi adózási határidőkre fontos figyelni:

Az év végével sok adónem tekintetében választási lehetőségekkel is élhetünk, a legfontosabbak határidőkkel együtt:

A fentieket kiegészítendő az alábbiakban nézzük végig a fontosabb lehetőségeket!

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA): a KATA hatálya alá év közben is be lehet jelentkezni, ezért ennél az adónemnél nem döntő fontosságú a december hónap, de érdemes megemlítenünk. Működő vállalkozások esetében az adóalanyiság a választást követő hónap első napjával jön létre, vagyis aki 2024. január 1-től e törvény hatálya alatt kíván adózni, december 31-ig teheti meg a bejelentést. (Kata kilépés bejelentésével kell egyidejűleg nyilatkozni az átalányadózás választásáról, különben a vállalkozói jövedelemadózásba kerül át a vállalkozás!) Kezdő vállalkozások esetében, az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell ezt a bejelentést is megtenni. A bejelentésben nyilatkozni kell a vállalkozásban közreműködő kisadózó adatairól. Amennyiben a helyi adó (iparűzési adó) tekintetében is a KATA-ra vonatkozó egyszerűsített adóalap megállapítást szeretnék választani, ne feledjék, hogy az önkormányzatnál is bejelentési kötelezettségük van. A KATA alanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra az új KATA ismételten nem választható.

Átalányadózás: az egyéni vállalkozó a vállalkozói jövedelem szerinti adózás helyett a feltételek megléte esetén választhatja az átalányadózást is. Bevételi értékhatár az éves minimálbér tízszerese, kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén a minimálbér ötvenszerese. Az átalányadózás választásáról a kezdő vállalkozó a bejelentkezésekor nyilatkozik. Működő vállalkozás az adóévről benyújtandó adóbevallásában (május 20.) nyilatkozik ezen adózási mód választásáról vagy megszűnéséről. Érdemes a bevallást mielőbb megtenni, mert amíg az adóhatóság a tárgyévre vonatkozó döntést nem látja, addig az előző évi alapján várja a benyújtandó bevallásokat. Tisztában kell lenni azzal a tiltó szabállyal is, melynek értelmében az átalányadóból való kilépés esetén a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja újból ezt az adózási formát.

Vállalkozói személyi jövedelemadózás: a vállalkozói személyi jövedelemadó az egyéni vállalkozók legáltalánosabb adózási formája, melynek során a vállalkozás tételes költség elszámolást alkalmaz és ezt figyelembe véve adózik. Ez akkor jó választás, ha a költségek meghaladják az átalányadózásnál figyelembe vehető költséghányadot, illetve több a bevétel, mint amit az átalányadó enged. Ahogy az átalányadónál úgy a vállalkozói adónál is év végén az szja bevallásban tett nyilatkozattal van lehetőség váltani. A nyilatkozat benyújtása jogvesztő határidő!

Kisvállalati adó (KIVA): újonnan alakuló cégeknél a KIVA alanyiság a cég megalakulásával jön létre, mely tényt a cégbejegyzési kérelmén kell feltüntetni. Cégbejegyzésre nem kötelezett adóalany a NAV-hoz a ’T201 jelű nyomtatványon jelenti be a KIVA hatálya alá történő bejelentkezés elhatározását. Működő vállalkozások év közben is beléphetnek a KIVA hatálya alá, ezen igényüket a ’T201T jelű nyomtatvány benyújtásával érvényesíthetik. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. Az adózó a KIVA választását a bejelentéstől számított 30 napon belül jogkövetkezmény nélkül visszavonhatja. A 30 napos határidő jogvesztő! Ennél az adónemnél is érdemes megemlíteni, hogy saját elhatározásból történő kilépést a KIVA alól (következő évre vonatkozóan) december 1-jétől december 20-ig teheti meg. A határidő elmulasztása ebben az esetben is jogvesztő!

A KIVA alanyiság több okból is megszűnhet. Egyrészt az adóalany dönthet úgy, hogy a jövőben más adónemre tér át. Ezt a bejelentést december 1. és 20. között lehet megtenni és év végével lehet kilépni a KIVA alól, illetve a KIVA választásával, a kilépésről csak az üzleti év végével lehet dönteni, ezt érdemes figyelembe venni az áttéréskor.

Másrészt a jogszabály számos esetet tartalmaz, amikor a KIVA alanyiság a jogszabály erejénél fogva megszűnik:

• a 6 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén;
• ha létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt;
• az adóalany egyesülését, szétválását megelőző nappal.

A KIVA adózási forma azon adózóknak előnyös, akik jelentős számú alkalmazottat foglalkoztatnak!

Alanyi adómentesség választása: az adózók az áfatörvényben meghatározott feltételek mellett alanyi adómentességet választhatnak, amely időszakban az adózó áfa fizetésre nem kötelezett, és fő szabály szerint előzetes felszámított áfa levonására sem jogosult. Amennyiben az adózó a következő adóévben az alanyi adómentességet szeretné választani, a választását december 31-ig meg kell tennie. Alanyi adómentességet az az adózó választhat, akinek az összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének göngyölített éves összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 12 millió forintos értékhatárt. Abban az esetben, ha az adóalany átlépi a 12 milliós értékhatárt, ki kell lépni az adó hatálya alól, és a következő két évben nem választhatja. Amennyiben az adóalany saját döntése alapján lép ki az adózási mód alól, a következő évben egy újabb bejelentéssel újra beléphet.

Ingatlan bérbeadás, ingatlan értékesítés áfa kötelezettsége: az áfatörvény alapján fő szabály szerint a beépítetlen ingatlan értékesítése (az építési telek kivételével), a 2 évnél régebben használatba vett beépített ingatlan értékesítése, valamint az ingatlanok bérbeadása mentesül az általános forgalmi adó fizetése alól a tevékenység sajátos jellegére tekintettel. Ugyanakkor a törvény ettől eltérő választási lehetőséget biztosít az adózók számára, amely alapján az ilyen ingatlanok értékesítésére, illetve bérbeadására is választható az adókötelessé tétel, továbbá lehetőség van csak a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanokra kiterjeszteni azt. A választást azon adózók esetében érdemes megfontolni, akik nagyobb értékű ingatlanértékesítési, illetve bérbeadást folytatnak.

Az adókötelessé tételre irányuló választást először a tevékenység megkezdését megelőzően lehet megtenni, amelytől a választás évét követő 5. naptári év végéig nem lehet eltérni. Amennyiben ez a hatéves időszak letelt, a döntés megváltoztatható, amelyre vonatkozó bejelentést legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig tehető meg.

Abban az esetben, ha az adózó már a tevékenysége megkezdését követően döntene úgy, hogy a fentiekben felsorolt tevékenységre vonatkozóan adókötelezettséget választ, akkor e döntését ugyancsak a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig jelentheti be, azaz naptári éves adózók esetében 2024-re vonatkozóan, 2023. december 31-éig van lehetőség a bejelentés megtételére.
Tekintettel arra, hogy a döntéstől a választás évét követő ötödik naptári év végéig nem lehet eltérni, a választást érdemes körültekintően átgondolni!

Az ingatlan bérbeadás főszabályként a tevékenység egyéb sajátos jellegére való tekintettel adómentes szolgáltatás. Az adóalany élhet választási jogával és adókötelessé teheti ingatlan bérbeadási tevékenységét (még a lakóingatlan bérbeadást is). Ebben az esetben a bejelentési kötelezettségét a következő adóévre tekintettel szintén december hónapban kell megtennie. Amennyiben az adózó az adókötelessé tételt választotta, attól 5 naptári éven keresztül nem térhet el.

Viszonteladói tevékenység: a viszonteladói tevékenységre az áfatörvény XVI/2-es alfejezete szerinti különös szabályok vonatkoznak. Ez az ún. árrés szerinti adózás (akár egyedi akár globális nyilvántartás vezetése esetén). Ennek az adózási módnak a következő adóévre való választását december 20-ig kell bejelenteni az adóhatóságnak, viszont a bejelentésünk egészen addig él, míg egyéb adózási mód választásáról nem nyilatkozunk. Abban az esetben is bejelentési kötelezettségünk van, ha az erre a tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályokat nem akarjuk alkalmazni, például alanyi adómentességet választunk. A különös szabályoktól eltérő adózási mód választásától a választást követő két naptári év végéig nem térhetünk el.

Pénzforgalmi elszámolás: a pénzforgalmi elszámolás feltétele, hogy az adózó kkv. törvény rendelkezései szerint kisvállalkozásnak minősüljön, vagy annak minősülne –ha e törvény hatálya alá tartozna–, gazdasági céllal belföldön telepedett le, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van, nem áll csőd-, vagy felszámolási eljárás hatálya alatt, valamint a termékértékesítéseinek, szolgáltatásnyújtásainak áfa nélkül számított éves szinten göngyölített összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben, sem a tárgy naptári évben nem haladja meg a 125 millió forintot.

Az adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás választását és megszűnését is be kell jelentenie az adóhatóságnak. Újonnan alakuló vállalkozás is választhatja a pénzforgalmi elszámolást, az adóhatósági bejelentkezésekor kell erről nyilatkoznia. Működő vállalkozás esetében a választást csak teljes adóévre tehető meg, vagyis december hónapban kell a bejelentést megtenni ahhoz, hogy a következő év január 1-től alkalmazni tudja az adózó. A pénzforgalmi elszámolás választása pozitív hatással lehet az adózók likviditási helyzetére, tekintettel arra, hogy a fizetendő általános forgalmi adó összegét csak akkor kell megállapítani, amikor a kapcsolódó ügylet ellenértékét a vevő megtérítette számára. Azonban adó levonási jogukkal is csak akkor tudnak élni, ha a beszerzések ellenértékét kiegyenlítették.

Csoportos társaságiadó-alanyiság: a társasági adó törvény 2019-től lehetőséget ad az ún. csoportos társaságiadó-alanyiság létrehozására. A csoport létrehozásával az adott csoporttagok jelentős társasági adó megtakarítást, érhetnek el. Létrehozásának egyik főbb előnye, hogy a csoportos adóalanyra vonatkozó speciális veszteségelhatárolási szabályok alapján, a csoport működése alatt, bármely csoporttagnál keletkezett negatív adóalap csökkentheti a csoportos társasági adóalapot, akár már a keletkezés adóévében is, a Tao. törvényben foglaltak korlátozásával. Ennek eredményeképpen a pozitív adóalappal rendelkező csoporttagokra jutó fizetendő társasági adó is csökkenthető. További előnye, hogy a csoporttagok egymás közötti ügyleteikre nem kötelező alkalmazni a transzferár-korrekciós szabályokat, illetve nem kell azokra transzferár nyilvántartást sem készíteni, így jelentős adminisztrációs költségmegtakarítás is elérhető.

A csoportos adóalanyiság kedvező lehet az egyes társasági adó-kedvezmények kihasználása szempontjából is. Az adókedvezmények felhasználásakor a csoport egyetlen adózónak minősül, így elegendő, ha egy csoporttag meg tud felelni a kedvezményekhez kapcsolódó feltételrendszernek pl. fejlesztési adókedvezmény esetében.

Csoportos társasági-adóalanyiságot olyan gazdasági társaságok hozhatnak létre, amelyek között közvetlen vagy közvetett módon legalább 75 %-os arányú szavazati jogon alapuló, a Tao. törvény szerinti kapcsoltsági viszony áll fenn, a csoporttagok mérlegfordulónapja megegyezik, továbbá a beszámoló, könyvviteli zárlat összeállítása minden csoportnál a számviteli törvény vagy az IFRS-ek szerint történik. A csoportos társaságiadó adóalanyiság a csoporttagok csoportképviselő által előterjesztett közös kérelemre jön létre, a kérelem benyújtására nyitva álló határidő november 1-je és november 20-a közötti határidő, amely jogvesztő.

Érdemes megfontolni azon vállaltcsoportoknak, amelyek egyik (vagy akár több) tagvállalata veszteségesen működik, illetve olyan esetben is, ha a vállalat csoport tagjai jelentős számú és értékű tranzakciókat bonyolítanak le egymás között.

Országonkénti jelentéshez kapcsolódó bejelentés: a naptári üzleti évvel rendelkező vállalatcsoportok magyarországi tagvállalatainak 2023. december 31-ig kell az Országonkénti jelentéshez („CbCR”) kapcsolódó éves bejelentési kötelezettségüket teljesíteniük a 2022-es évre.

A bejelentési kötelezettség azokat a magyar társaságokat érinti, akik egy olyan multinacionális vállalatcsoport tagjai, amelyeknek az éves konszolidált bevétele eléri a 750 millió eurót, függetlenül a magyar jelenlét nagyságrendjétől. Az adózó ebben nyilatkozik arról, hogy saját maga nyújt be Országonkénti jelentést, vagy nem kötelezett Országonkénti jelentés benyújtására, és hogy helyette melyik másik csoporttag teljesíti ezt a kötelezettséget. A transzferár bejelentési, változásbejelentési, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget elektronikus úton a NAV erre a célra rendszeresített ’T201T jelű nyomtatványán kell teljesíteni.

Kapcsolt vállalkozások vonatkozásában többféle bejelentési kötelezettség is felmerülhet. Amennyiben például kapcsolt vállalkozásunkkal lépünk szerződéses viszonyba, az első szerződéskötéstől számított 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak a másik fél adatait, illetve a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is. Ezt követően érdemes azt is megnézni, hogy minden dokumentációköteles kapcsolt ügylet esetében elkészültek-e a transzferár-dokumentációk, mert azok elmulasztása esetében nyilvántartásonként és évenként akár 5 millió forintra bírságot is kiszabhatnak.

2022.évben keletkezett áfalevonási jog érvényessége: az áfatörvény 153/A. §-ának 2016. január 1-jével történt módosítása miatt a 2023. decemberi, illetőleg a 2023. IV. negyedéves vagy éves bevallás esetén a 2023. évi áfabevallás benyújtása előtt fontos megvizsgálni az áfaanalitikát és a beszerzési számlákat is. A szabály alapján a fizetendő adócsak az ugyanazon adómegállapítási időszakban keletkezett levonható áfával, vagy ezt megelőzően keletkezett, de legfeljebb a tárgyidőszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható áfa összegével csökkenthető.

A levonási jog érvényesítéséhez, tehát ahhoz, hogy a 2022-ben keletkezett levonható áfával csökkentsük a fizetendő adónkat, szükséges a teljesítési időpont szerinti áfabevallási időszak önellenőrzése. Ezt a procedúrát elkerülendő érdemes a 2022-as teljesítési dátummal rendelkező, eddig levonásba nem helyezett beszerzési számlákat a 2023. decemberi, a 2023. IV. negyedéves vagy a 2023. évi éves áfabevallásban szerepeltetni.

NAV törzsadatok ellenőrzése: év végéhez közeledve érdemes áttekinteni az ügyfelek törzsadatait, az azon szereplő adózási feljegyzéseket. A NAV törzsadatokat az adóbevallás elkészítése és beadása előtt mindenképpen érdemes lekérdezni, továbbá ajánlott akkor is elindítani a NAV törzsadat lekérdezést, ha valamilyen változást tervez a vállalkozás, valamint ennek a változásnak a bejelentése után is azért, hogy leellenőrizzük: tényleg átvezették-e a változás bejelentőt (pl. áfakörből alanyi mentesség választása).

NAV folyószámlák egyeztetése: év végéhez közeledve kiemelt jelnetősége van annak, hogy egyeztessük a folyószámlákat, mert az év végén fennálló adótartozás miatt ki is lehet kerülni pl. a KIVA-ból. A folyószámlák egyeztetésének lényege, hogy egy adott időszak vonatkozásában a főkönyv ugyanazokat a tételeket tartalmazza, mint a NAV folyószámla-kivonata. A pénzforgalom egyszerűbb, mert mindkettő a tényleges pénzmozgást rögzíti, abban nem lehet eltérés. Az átvezetés akkor fog egyezni, ha a könyvelésben a kivonattal egyezően, a 30. napon könyveljük a vegyes tételt. A kötelezettségek több figyelmet igényelnek, mert a kivonaton a bevallás esedékességekor jelennek meg, a könyvelésben pedig a vonatkozási időszak utolsó napján (pl. a decemberi bért terhelő adók, járulékok a vegyesben december 31-ével kerülnek könyvelésre, míg a kivonaton a következő év január 12. napján jelennek meg). Ennél is nagyobb odafigyelést igényelnek az év közben előleg típusként fizetett adók egyeztetése (társasági adó, KIVA).

Budapest, 2023. november 13.

                                                                                                                      Kucsik Erika

                                                                                                                      MINKE Szakértő