2023.november 29.-én került megrendezésre a 2023. évi Nemzeti Adókonzultáció, melyen természetesen a MINKE is részt vett. 

Jelen cikkünkben igyekszünk összefoglalni az elhangzottakat, melyek jól bemutatják a várható irányokat, azonban nyilvánvalóan rengeteg bizonytalansági tényezővel kell számolni. Nem hangzottak el a különböző koncepciókkal kapcsolatos pontos dátumok, így elképzelhető, hogy még hosszú évek telnek el lényegi változások nélkül, azonban azt gondoljuk, nem árt „képbe kerülni”, megismerni minden gyakorló könyvelőnek a bemutatott terveket…

Varga Mihály pénzügyminiszter, majd Izer Norbert pénzügyminisztériumi államtitkár előadása hangzott el, melyekben az adópolitika jelenéről és jövőjéről hallottunk. Felvázolták a kormányzat szerepvállalását az adópolitikában, valamint fő célkitűzésnek határozták meg a mesterséges intelligencia adatalapú működtetést.

Vágújhelyi Ferenc NAV elnök szónoki hangulatú (néha erős visszhangot kiváltó) témája „Sürgős paradigmaváltás! Búcsú a bevallásoktól!” előadásában bemutatta, hogy a bevallásokból nyert adatforrást mire használja a NAV, hogyan dolgozik vele.

Tamásné Czinege Csilla pedig az adózási eredmények és digitalizációs kihívások témában tartott előadást.

A rendezvény egészére a digitalizáció és az abban rejlő lehetőségek felvillantása volt jellemző.

Az adóügyek digitalizációjának köszönhetően a közeljövőben nem lesz szükség a ma ismert bevallási nyomtatványokra, mivel a releváns adatok tranzakció-szinten kerülnek az adóhatósághoz, így lehetőség nyílik a tranzakciókból és az eseményadatokból előállítani a jogszabályok által előírt adatszolgáltatások tartalmát, ami visszamutatható az adózóknak. Ezáltal elérhető, hogy az adózók azonnali visszajelzést kapjanak, ami a hibák és problémák gyors és hatékony kezelését teszi lehetővé az üzleti folyamatok javítása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében.

A Gazdaság-újraindítási Akcióterv végrehajtása érdekében az intézkedések között szerepel az adórendszer egyszerűsítése. Ennek keretében került sor a legnagyobb terhet jelentő adatszolgáltatások felülvizsgálatára, tekintetettel arra, hogy az előzetes felmérések alapján az adminisztrációs terhek csökkentése, az adatszolgáltatási folyamatok racionalizálása és az üzleti logika felé történő elmozdulás komoly segítséget jelentene az adózók számára. Lényege, hogy az adatszolgáltatások eseményalapú logikára épülnek a jelenlegi, nyomtatvány (űrlap) központú megközelítés helyett. Az állam a hozzá beérkező eseményadatokból – az adatszolgáltató közreműködése nélkül – állítja elő a nyomtatványokat, űrlapokat, amelyeket aztán a közigazgatási szakrendszerekben eltárolnak, így az adatszolgáltatások idejét és formáját nem szükséges a hivatalok adatigényeihez igazítani.

Ezen folyamatok elérése érdekében történik a tranzakciók és események közvetlen jelentésének kiterjesztése és az ezeken alapuló adózói szolgáltatások elindítása. Első körben az Online pénztárgép rendszer (OPG) és az Online számla rendszer (OSZLA) került bevezetésre, míg az eseményalapú adatszolgáltatások kiterjesztése keretében elindultak további fejlesztések az eÁFA, az eNyugta és az EMAP projektek.

Az eÁFA rendszer egységes adatstruktúra és adókódok bevezetésével leképezett Áfa analitika mentén álltja elő az ÁFA bevallásokat. Ehhez webes felületet biztosítana a kisebb adózók számára, míg a nagyobb cégeknek gépi kapcsolatot – így szélesebb körben kínál üzleti értéket, automatizálhatóságot. Emellett hosszabb távon az állam a gazdaság további fehérítését is várja a projekttől. A program előnyei:

• Az eÁFA rendszerben keletkező adatok és megjelenített döntések visszamutatása a felhasználóknak.
• Nem bevallás-tervezet, hanem áfaanalitika feltöltése, ami az üzleti logikára épül.
• Az ellenőrzések eredményét letölthetik és a saját üzleti folyamataikba beépíthetik a felhasználók.

Az eNyugta általános nyugtaadási kötelezettséget jelent, melynek célja egyrészt a vásárlói tudatosság növelése és a kereskedelmi adminisztráció csökkentése, másrészt az üzemeltetők támogatása az üzleti folyamatok digitalizációja és az adminisztráció csökkentése érdekében. Ehhez teljeskörű B2C információt biztosít, elektronikusan, rugalmas rendszerben. A vevő ún. „vevői applikáció”-val éri el a saját (és csak a saját) nyugtáit és az addicionális információkat (például: garanciajegy, egészségpénztári kártya adatok).

Az EMAP (Eseményalapú adatszolgáltatási platform) a foglalkoztató adatszolgáltatások egyszerűsítésére létrejött projekt, melynek fókuszában a bérszámfejtési szakma támogatása áll. Célja, hogy alapjaiban újítsa meg a foglalkoztatók állami szervek felé történő adatszolgáltatási kötelezettségeit egy valóban egycsatornás, eseményalapú adatszolgáltatási rendszer létrehozásával, amely természetes módon képes beépülni a foglalkoztatók bérszámfejtési folyamatába. Minimalizálni szükséges az ismételt adatszolgáltatást és emellett a folyamatok újra tervezésénél az ügyfelek igényeinek kell dominálniuk. A fejlesztéstől a vállalkozások költségeinek csökkentését, a digitalizáltságuk javítását és az adminisztrációs terhek egyszerűsítését várják. Emellett a rendszer integráltsága a várakozásaink szerint csökkenti a többszörös hatósági ellenőrzési mechanizmusokat és az adatok minőségének a javulását is magával hozza. A fentieket úgy kell megvalósítani, hogy a legminimálisabb mértékben változzon a jogszabályi környezet.

Az egységes adatszolgáltatási platform a foglalkoztatók és az állam közötti, eseményalapú adatáramlás eszköze, amely képes lesz a foglalkoztatói szereppel összefüggésben bevitt adatok azonnali formai és tartalmi kontrolljára. Ráadásul nem a foglalkoztatót terheli okvetlenül az adatszolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályváltozások követése, mivel az elemi adatok strukturálása, a fogadó szervezetek igényei szerint az új szakrendszer feladata lesz. A platform leveszi továbbá a munkáltatók válláról azt a terhet is, ami a fogalmi eltérésekből adódik, mivel azokat konszolidálja a rendszer.

A platformtól várt előnyök:

• Egycsatornás adatszolgáltatás: a hatóságok felé az információkat elegendő egy helyre és egy alkalommal megküldeni, ezáltal megszűnik a jelenlegi redundáns adatszolgáltatás.
• Javuló adatminőség: még az adatszolgáltatások megküldése előtt elektronikus formai és tartalmi ellenőrzés történik. Ettől az adatszolgáltatások minőségi javulása várható, amivel egyrészt nőne az adatkonzisztencia, másrészt csökkennének az adminisztrációs terhek is, mivel elkerülhető a hibásan befogadott adatokból keletkező javíttatási és hiánypótlási eljárások megindítása.
• Az adók és járulékok automatikus megállapításának támogatása a rendszerbe integrált algoritmusok segítségével történne, ezzel segítve a foglalkoztatókat helyes adómértékek meghatározásában.
• A foglalkoztatók és a foglalkozatottak is lekérdezhetik az őket érintő esemény-adatokat, ellenőrizhetik a rájuk vonatkozó adatokat.
• Felhasználóbarát online felületek támogatják a hatékony adatszolgáltatást azon foglalkoztatók esetében, amelyek nem rendelkeznek integrálható bérszámfejtési rendszerrel.

A rendezvény rengeteg kérdést vetett fel a könyvelői szakma jövőjéről, a változások hatásáról, és az érdekképviseleti munkánk kiemelt fontosságáról…