Kérdése van a tagsággal kapcsolatban?

06-23/365-666  |  info@minke.hu

Mutasd a menüt

Az új KATA-törvény előírásai

 

A Magyar Közlöny 118. számát még sokszor megemlegetjük, ugyanis ebben jelent meg a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (figyelitek!? a törvény száma: 13). Nézzük, mit tartalmaz!

 

Előtte azonban ejtsünk szót arról, ami nem csak a katásokat, hanem az adószámos magánszemélyeken és az őstermelőkön kívül minden egyes vállalkozást érint: 2022.09.01-től nem kapnak kisadózótól számlát. Ugyanis az új előírás szerint aki katás, az nem állíthat ki számlát kifizető felé. Tehát ha mégis olyan számla akadna a kezünkbe, melyen rajta van, hogy a kiállítója „kisadózó”, akkor azt azonnal adjuk vissza, hiszen helytelenül került kiállításra.

 

A régi kata tv. még a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítását tartotta szem előtt, az új viszont már azt tartja fontosnak, hogy a legkisebb gazdasági teljesítményű, saját termékeikkel, szolgáltatásaikkal közvetlenül a lakosságot kiszolgáló egyéni vállalkozók adózási feltételeit javítsa.

 

A mindenféle szakmai egyeztetést nélkülöző, észérveket figyelembe nem vevő javaslat alapján elfogadott új kata tv. 2022.09.01-től hatályos legfontosabb előírásai a következők:

  • Csak egyéni vállalkozó lehet katás (a bt-k, kkt-k, ügyvédek, ügyvédi irodák nem), viszont továbbra is lehet mezőgazdasági őstermelés mellett katázni (akkor is, ha őstermelőként átalányadózást választ).
  • Csak főfoglalkozásként lehet katázni, vagyis kizárták a katából az alábbi egyéni vállalkozókat (mivel ők nem minősülnek főfoglalkozásúnak):
    • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban álló azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani (vagyis ha valakinek 2 munkahelye van, ahol mondjuk napi 4-4 órában dolgozik, akkor ő nem lehet katás, viszont ha napi 4 és 3 órában dolgozik, akkor már lehet katás, mivel a heti munkaóráinak száma csak 35);
    • a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő (tehát nyugdíjas);
    • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősülő;
    • a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősülő;
    • olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én –a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján megállapított – , II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül;
    • rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 %-os vagy kisebb mértékű;
    • a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül;
    • a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) szerinti egyéni vállalkozónak minősül (pl. ügyvéd, közjegyző, állatorvos, magánszálláshely-szolgáltató, végrehajtó);
    • a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló;
    • a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy a életévének betöltéséig idetartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.
    • A szabály szerint akkor nem lehet katázni, ha az előbb említett jogviszonyok a tárgyhó egészében fennálltak.
  • A katás bevétel meghatározására, megszerzés időpontjának megállapítására, az adózási forma választására vonatkozó előírások, a kata-fizetés alóli mentesülés esetei (pl. táppénz, csed, gyed, szüneteltetés), a bevallási határidők, a vezetendő bevételi nyilvántartásra vonatkozó szabályok nem változtak, és továbbra sem lehet ingatlan bérbeadásából katás bevétele az egyéni vállalkozónak.
  • Beleírták a jogszabályba, hogy ha az egyéni vállalkozás szüneteltetése közben katás bevételt szerez (vagyis pl. átutalják neki a szüneteltetés előtt kiállított számlája ellenértékét), és e miatt megfizeti a katát, akkor nem szünetel a biztosítása (persze a vállalkozása szüneteltetését ez nem érinti, csak a biztosítását).
  • A kata-alanyiság megszűnésének eddigi esetei (pl. 12.31-én 100 E Ft-ot meghaladó adótartozás, nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatti bírság, stb.) kibővültek azzal, hogy a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik a taxisokon kívül minden katásnak a kata-alanyisága, ha kifizetőtől szerez bevételt a katás vállalkozó (vagyis ha pl. egy cég felé 10.05.-én kiállított átutalásos számlát 11.04.-én átutalja a kifizető a katás bankszámlájára, akkor 11.03.-án szűnik meg a kata-alanyiság).
  • Az előző pont azt jelenti, hogy a katások – a taxisokon kívül – csak magánszemélyeknek (ideértve az adószámos magánszemélyeket is, mint pl. ingatlant bérbeadók), és őstermelőknek nyújthatnak szolgáltatást, értékesíthetnek terméket (cégeknek, egyéni vállalkozónak, költségvetési szerveknek, társasházaknak, egyháznak nem, hiszen ők kifizetők az Art. 7. § 31. pontja szerint).
  • Ha mégis kifizetőtől szerez bevételt a katás, azt a megszerzéstől számított 15 napon belül be kell jelentenie a NAV felé, mely bejelentés alapján a NAV határozatban állapítja meg a kata-alanyiság megszűnését. Ez után a tárgyévben és az azt követő évben nem lehet ismét kata alá bejelentkezni.
  • Az adó mértéke 000,- Ft, mellyel az ellátási alap – melyet pl. a nyugdíj, táppénz számításánál vesznek figyelembe – 108.000,- Ft. (A 25.000,- Ft-os kata azért szűnik meg, mert nyugdíj, munkaviszony mellett már nem lehet katázni, a 75.000,- Ft-os kata megszűnésének okát elképzelni sem tudom).
  • Megemelték a kata keretét 12 millió Ft-ról 18 millió Ft-ra (a 40 %-os különadót tehát ezután a 18 millió Ft feletti bevételre kell megfizetni).
  • Fontos, hogy az alanyi áfamentesség határa nem változik, tehát ha a bevétel meghaladja a 12 millió Ft-ot, akkor azt a számlát, mellyel a 12 millió Ft-ot átlépi, már áfásan kell kiállítania az adózónak.

(Ne tévesszen meg senkit, hogy maga az új kata tv. 2022.08.01-jén lép hatályba, ugyanis 2022.08.01-től csak a 4. § -bejelentés, nyilvántartásba vétel- és az átmeneti rendelkezések hatályosak, az összes többi előírás -vagyis az új kata-szabályok- 2022.09.01-től érvényesek.)

 

Nézzük, mi a teendő, ha az új szabályok szerint is lehetünk katások:

  • Legkésőbb 2022.09.25-ig be kell jelenteni, hogy 2022.09.01-től katások vagyunk. (A NAV 2022.08.15-ig teszi közzé az erre vonatkozó tájékoztatóját, így majd csak akkor tudjuk meg, hogyan kell ezt bejelenteni.) Természetesen ezt a bejelentést már augusztusban is meg lehet tenni, de mindenképpen meg kell várni a NAV tájékoztatóját.
  • Célszerű a későbbi viták elkerülése érdekében az üzletben kihelyezni egy táblát, melyen jelzi, hogy csak magánszemélyeket szolgál ki, pl. „Csak magánszemélyeket szolgálunk ki!” vagy „Csak magánszemélyeknek nyújthatok szolgáltatást, kifizetőknek nem tudok számlát adni!”
  • Azt még nem tudjuk, hogy a régi kata-alanyiság megszűnése miatt kell-e külön bevallást beadni, de elképzelhetőnek tartom, hogy az első 8 hónapról külön bevallást kell majd beadni. (Ez is a 2022.08.15-ig megjelenő NAV tájékoztatóból fog kiderülni. Úgyhogy várom, mint a messiást.)

 

Nézzük, mik a teendők, ha a kata-alanyiság megszűnik!

  • A NAV felé 2022.10.31-ig be kell jelenteni, ha ezt követően átalányadózást szeretne alkalmazni a vállalkozó (már amennyiben választhatja az átalányadózást annak előírásai alapján). Ennek módját és formáját a NAV 2022.08.15-ig közzéteszi a honlapján. Jó tudni, hogy aki pl. korábban átalányadózó volt, az legközelebb csak akkor választhatja az átalányadózást, ha az előző átalányadós adóalanyiságát követően legalább 4 adóév eltelt. (Persze azért bízom benne, hogy ezt még augusztus végéig megváltoztatják a rendkívüli helyzetre való tekintettel.)
  • Az egyéni vállalkozónak a kata-alanyiság megszűnése utáni napra részletes vagyonleltárt kell készítenie minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenységéhez használni fog. Erre azért van szükség, mert a kata-időszak alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján a katássága megszűnése után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást az eszköz beszerzési bizonylatán feltüntetett értékre, mint beruházási költségre vetítve állapítja meg. Vagyis ha az egyéni vállalkozó nem átalányadózást választ, akkor a felleltározott eszközök beszerzési számláján szereplő összeg alapján előfordulhat, hogy értékcsökkenést számolhat el. Nem számolható el viszont költségként
    • a katás időszakban teljesített, költségnek minősülő kiadás (juttatás), tehát pl. a kis értékű tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása (ha az egy összegben leírást választotta), az anyag-, árubeszerzés értéke;
    • a vagyonleltárba felvett, a katás időszak előtt és alatt vásárolt eszközök kata-alanyiság megszűnése előtti időszakra jutó értékcsökkenési leírása.
  • A társasági adó hatálya alá áttérők esetében az eszközök értékcsökkenési leírását folytathatják, de az eszköz nyilvántartási értékét úgy kell meghatározni, mintha a katás időszak alatt a tao alanya lett volna (vagyis elszámoltnak kell tekinteni az arra az időszakra jutó écs-t).
  • Az egyéni vállalkozók és a cégek esetében is igaz, hogy a kata-alanyiság előtt keletkezett veszteség elhatárolt részéből a kata-alanyiság időszakának minden 12 hónapjában 20-20 %-ot elszámoltnak kell tekinteni (ha nincs meg a 12 hónap, akkor időarányosítani kell). Persze tekintettel kell lenni az általános leírhatósági időszakra (vagyis az 5 éves szabályra) is.
  • Természetesen a katás időszakról az adóalanyiság megszűnését követő 30 napon belül be kell adni a 22KATA bevallást a NAV felé.

 

Fontos kitétel, hogy aki 2022.08.31-én kisadózónak minősül, annak a 40 %-os különadót csak akkor kell megfizetnie, ha a 2022.08.31-ig megszerzett bevétele a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok száma és 1,5 millió Ft szorzatát meghaladja. Fontos megemlíteni, hogy az emelt keret csak azokra vonatkozik, akik 2022.08.31-én kisadózók. Tehát aki pl. még júliusban bejelenti, hogy augusztustól nem szeretne katás lenni, annak a kerete kevesebb (annyiszor 1 millió Ft, ahány hónapra megfizette a katát idén), így nem érdemes elkapkodnia  kata alóli kijelentkezést.

 

Ehhez szorosan hozzátartozik az az előírás, hogy a kata-alanyiság megszűnésének utolsó napján megszerzett bevételnek kell tekinteni minden olyan ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont a kata-alanyiság időszakára esik. (Vagyis a 2022.08.31-ig kiállított számlák még katás bevételnek számítanak, függetlenül attól, hogy mikor egyenlítik ki ezeket.)

Tehát az a kisadózó, aki már 2022 januárjában is katás volt, és a katásságát 2022.09.01. nappal szünteti meg, az idén 12 millió Ft-ig nem fizet különadót (8 hónap * 1,5 millió Ft).

Fontos azonban megemlíteni, hogy 2022.08.31-ig még él az a szabály, hogy ugyanazon adóalanytól érkező évi 3 millió Ft-nál magasabb bevétel esetén a 3 millió Ft feletti részre 40 % plusz adót kell fizetnie annak, akitől a bevétel származik. Tehát erre is figyelni kell, amikor az év hátra lévő részére jutó díjat esetleg augusztusban kiszámlázzuk.

Figyelem! Nagyon fontos, hogy a kata adó és az áfa nem egy és ugyanaz!!! Ez azt jelenti, hogy a katás vállalkozó továbbra is évi(!) 12 millió Ft-os nettó árbevételig választhat áfában alanyi adómentességet. Az évi 12 millió Ft-os alanyi mentesség határa év közbeni tevékenységkezdés esetén naparányosan számítódik, az alanyi mentes határt szüneteltetés vagy év közbeni megszűnés esetén nem kell arányosítani! Abban az esetben, ha alanyi áfamentességet választott, továbbra sem kell áfásan számláznia és áfabevallást sem kell készítenie, azonban erre a bevételi határra is nagyon kell figyelnie.

 

 

Ha a kata-alanyiság megszűnik, akkor az adózónak az alábbi lehetőségei vannak:

  • Egyéni vállalkozó esetében:
    • 09.01-től az Szja tv. szerinti vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazza. (Valószínűleg ez lesz az „alapeset”, vagyis aki nem jelenti be az átalányadózás választását, az ebbe az adózási formába kerül.)
      • Főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minden hónapban meg kell fizetnie a tb-járulékot és a szocho-t (tevékenységtől függően vagy a minimálbér alapján havi 66.250,- Ft-ot, vagy a garantált bérminimum alapján havi 86.125,- Ft-ot). Ha ki is vesz jövedelmet, akkor pedig még a kivét 15 %-át szja-ként be kell fizetnie.
      • Nem főfoglalkozású egyéni vállalkozó csak a kivét után fizeti a 18,5 % tb-járulékot, a 15 % szja-t és a 13 % szocho-t.
      • Saját jogú nyugdíj mellett egyéni vállalkozást végző csak a kivétje után fizet, méghozzá csak 15 % szja-t.
      • Mindegyikükre vonatkozik, hogy az éves bevételei és költségei különbsége, vagyis a nyeresége után még fizetnie kell összesen 34,48 % adót (9 % vállalkozói nyereségadót, majd az osztalékadó alapja után 15 % vállalkozói osztalékadót és 13 % szocho-t).
    • 10.31.-éig bejelentheti, hogy 2022. adóévre vonatkozóan átalányadózást választ.
      • Ennek lényege, hogy tevékenységtől függően a bevétel 40, 80, vagy 90 %-a számít költségnek, tehát a bevétel 60, 20, vagy 10 %-a után kell az adómentes határt meghaladó jövedelem feletti részre az átalányadót megfizetni. (Erről majd készül egy átfogó cikk, melyet közzé fogunk tenni.)
      • Főfoglalkozású átalányadózó minden hónapban köteles megfizetni a tevékenységétől függően a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni adókat ugyanúgy, mint a „sima” egyéni vállalkozó. Ezen kívül az adómentes jövedelem feletti részre 15 % szja-t, 18,5 % tb-járulékot és 13 % szocho-t is fizet.
      • Nem főfoglalkozású átalányadózó „csak” az adóköteles jövedelme után fizet 18,5 % tb-járulékot, 13 % szocho-t és 15 % szja-t.
      • Saját jogú nyugdíj mellett átalányadózó csak az adóköteles jövedelme után fizet 15 % szja-t.
    • Szeretném még megemlíteni az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (EKHO) Ez ugyan nem egyéni vállalkozás, ám az egyéni vállalkozók is alkalmazhatják, ha az ekho tv-ben (2005. évi CXX. tv.) meghatározott tevékenységet végzik (pl. grafikus, tolmács, fordító, művészek, filmes szakmában, színházban dolgozók, sportolók, edzők). Az ekho alapja a bevétel. Ebből a kifizető vonja le a 15 % ekho-t (nyugdíjas esetében csak 9,5 %-ot), és még megfizet utána a kifizető 13 % ekho-t. Ebben az esetben más adót, járulékot már nem kell fizetni.

 

  • Cégek esetében:
    • Bejelentkezhet a társasági adó hatálya alá (ebben az esetben a tao-alapba nem fog beleszámítani a katásként szerzett bevétel, illetve az ehhez tartozó költség, ráfordítás). Valószínűleg a cégek a kata megszűnésekor automatikusan a társasági adó hatálya alá fognak kerülni (bár még meg kell várnunk a NAV tájékoztatóját ezzel kapcsolatban).
    • Választhatja a kiva-alanyiságot. Mivel ezen adózási forma is eléggé összetett, így most nem részletezem, viszont mindenképpen javaslom kiszámolni, hogy mennyire éri meg a vállalkozónak, hiszen jó alternatívája lehet a tao-nak.

 

Cégek esetében nagyon fontos, hogy az adónem-váltás miatt könyvvizsgálatra lesz szükségük. (Én azért még látok egy halvány esélyt arra, hogy ezt módosítják, mert elképzelni sem tudom, hogyan lenne lehetséges annyi könyvvizsgálót találni, aki ennek a rengeteg cégnek el tudná végezni a könyvvizsgálatát.)

 

Arra az esetre, ha valaki éppen most szeretne a kata hatálya alá bejelentkezni, jó ha tudja, hogy a 2022.09.25-ig megtett nyilatkozat alapján az adóalanyisága 2022.09.01-től jön létre (vagyis kivételesen nem a következő hónap 1-jétől, hanem a bejelentés hónapjától lesz katás).

Akik 2022.09.01-től lesznek katások, azoknál a 40 % különadót a katás bevételük azon része után kell megfizetniük, amely meghaladja a kata-fizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 1,5 millió Ft szorzatát.

 

Végezetül még szeretném megjegyezni azt is, hogy a Kormány már korábban benyújtotta a 2023. évi költségvetési törvényjavaslatát is, melyben a katára vonatkozó előírások is szerepelnek. Ezek persze köszönő viszonyban sincsenek a most elfogadott törvénnyel. Szóval ősszel, a költségvetés elfogadásakor (várhatóan szeptember végén, október elején) még érhetnek bennünket egyéb meglepetések is a katával kapcsolatban, de addig se kapkodjon senki, mindenképpen várjuk meg a NAV augusztus közepén megjelenő tájékoztatóját!

 

 

2022.július 25.

 

 

Mészáros Anikó

MINKE szakértő

KNOX Kft.